HU217642B

HU217642B - Eljárás építési és bontási törmelék újrahasznosítására

Info

Publication number: HU217642B
Application number: HU9403005A
Authority: HU
Inventors: Michael I. Price; Paul R. Smith
Original assignee: Recovermat Technologies Inc.
Priority date: 1992-04-20
Filing date: 1993-04-16
Publication date: 2000-03-28
Also published as: WO1993020943A1; NO943960D0; CA2118220A1; EP0637267B1; US5320450A; FI944922A0; GR3032034T3; DE69326334T2; NZ251851A; HUT68505A; US5288171A; SK280983B6; DE69326334D1; JPH07505826A; CN1088136A; IL105414A0; AU3977293A; CZ259494A3; FI944922A; HK1009593A1

Abstract

A találmány tárgya eljárás építési és bontási törmelékújrahasznosítására. Közelebbről a találmány tárgya építési és bontásitörmelék újrahasznosítása földmérnöki alkalmazásokban hasznosíthatóanyagok formájában, ezen belül eljárás lakossági szemét és építési ésbontási törmelék elhelyezésére feltöltésekben, valamint eljárásfeltöltések napi takaróanyaga előállítására, útágyazat készítésére,talajstabilizálásra és talajjavító anyag előállítására építési ésbontási törmelék felhasználásával. Az eljárás során az építési ésbontási törmeléket száraz vagy nedves aprítással aprított termékkédolgozzák fel, a terméket a szükséges mértékben megnedvesítik, majd aterméket a fenti területeken használják fel. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás építési és bontási törmelék újrahasznosítására. Közelebbről a találmány tárgya építési és bontási törmelék újrahasznosítása földmérnöki alkalmazásokban hasznosítható anyagok formájában, ezen belül eljárás lakossági szemét és építési és bontási törmelék elhelyezésére feltöltésekben, valamint eljárás feltöltések napi takaróanyaga előállítására, útágyazat készítésére, talaj stabilizálásra és talajjavító anyag előállítására építési és bontási törmelék felhasználásával.

Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi és tagállamai környezetvédelmi előírásai megkövetelik a közegészségügyi feltöltések üzemeltetőitől, hogy a lerakott szilárd hulladékot rendszeres időközönként takarják le 15 cm földszerű anyaggal, így gátolva a fertőzéseket, a rovarok elszaporodását, a tüzeket, a bűzfejlődést, a könnyű szemét szél általi széthordását, és könnyítve a tisztán tartást. Például a legtöbb jogszabály megköveteli a közegészségügyi feltöltések ilyen letakarását minden munkanap végén vagy, ha szükséges, még gyakrabban. Ez a letakarási kötelezettség és a takaróanyag „napi takarás” néven ismert, vagy, ahol az előírt intervallum hosszabb egy napnál, például három nap, ott „periodikus takarás” néven. Mi a „napi takarás” kifejezést a továbbiakban úgy használjuk, hogy beleértjük a közegészségügyi feltöltések, például a lakossági szemétlerakó helyek, a törmeléklerakó helyek, a területek megtisztításakor keletkező törmelék lerakóhelyei és az ipari hulladék lerakóhelyei akár napi, akár más periódusú periodikus letakarását is.

A házi szemét, a lom vagy a törmelék napi rétegét minden nap végén letakarják, majd újabb háziszemét-, lom- vagy törmelékréteget terítenek közvetlenül az előző napi takarásra. Sok lerakóhelyen a napi takarásra felhasznált talajt a feltöltés helyén kell kibányászni, vagy külső forrásból kell megvásárolni, ez pedig a talajfelhasználás nagy mennyisége folytán jelentős költségtényező. Ismeretes továbbá, hogy az ily módon felhasznált sok feltöltő földréteg jelentős teret foglal el az értékes feltöltési területből, amely egyébként a házi szemét, a lom vagy a törmelék befogadására lenne felhasználható. Jól ismert, hogy sok közösség gyors ütemben meríti ki a rendelkezésére álló feltölthető területet, ezért csökkenteni kell a hozzáférhető feltöltési terület elhasználásának a tempóját. Ennek megfelelően az Amerikai Egyesült Államok szövetségi és tagállami előírásai megengedik alternatív, összenyomhatóbb napi takarás alkalmazását a 15 cm földszerű anyag helyett, amennyiben a helyettesítő anyagok biztosítják a megkövetelt mértékű védelmet.

Néhány ilyen alternatív napi takaróanyag ismeretes a szakmai gyakorlatban. Az egyik lehetséges helyettesítő a keményedő műanyaghab-takarás, amelyet szórással visznek fel a hulladék anyagra. Ezt Kramer és munkatársai ismertetik a 4 519 338 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Ehhez hasonlóan más cégek, például a 3M Environmental Protection Products (St. Paul, Minnesota, USA), a Chubb Environmental Security of Exton (Pennsylvania, USA) és a Russmer of Westchester (Pennsylvania, USA) is kifejlesztettek szintetikus habanyagokat, amelyek naponta szórhatok fel a feltöltés felületére napi takarásként.

Az ilyen habszórásos napi takarás egyik hátránya az, hogy a nagynyomású szóróberendezés, amellyel a habot felviszik, hajlamos szétfújni azt a hulladék anyagot, amelyhez használják. Emellett a habszórásos megoldás költséges, jellemzően 1,3-1,6 USD/m², lényegesen költségesebb, mint a föld, továbbá az időjárási korlátok, például a nagy eső, a szélsőséges hideg és szél gátolják mind a berendezések alkalmazását, mind a habtakarás hatékonyságát.

Még további hátránya a habanyaggal történő napi takarásnak az, hogy nem valósítható meg könnyen újrahasznosított anyagokból. A társadalom egészének a környezet iránti növekvő érzékenysége jelentősen megnövelte az újrahasznosított termékek felhasználása iránti igényt. Az állami és helyhatósági környezetvédelmi tisztviselők, akik a legtöbb lerakóhelyet működtetik vagy szabályozzák, különösen aktívak az újrahasznosított termékek alkalmazásának ösztönzésében. Az újrahasznosítás egyik előnye az, hogy a hulladék anyagból hasznos termék válik, ahelyett, hogy elfoglalná a gyorsan fogyatkozó lerakóterületeket. Ezért az említett tisztségviselők nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az újrahasznosított anyagokat bevonják a kormányzatuk ellenőrzése alatt álló műveletekbe, például a lerakóhelyek működtetésébe.

A földszerű anyagok napi takarásként való alkalmazásával szemben egy másik alternatívát ír le DeMello a 4 909 667 számú, illetve Acosta a 4 927 317 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. DeMello és Acosta egy geotextíliát vagy lapszerű anyagot, például ponyvát vagy hasonlót írnak le, amelyet a feltöltés munkafelületére terítenek a munkanap végén. Hasonló, napi takarásra használt geotextília például a Fabrisoil márkanevű nemszőtt polipropilén geotextília, amelyek a Phillips Fiber Corp. (Greenville, South Carolina, USA) cég állít elő, valamint a Santi-Cover márkanevű polipropilén geotextília, amelyet az Amoco Fibers Corp. (Atlanta, Georgia, USA) cég állít elő. A geotextíliával történő takarás legfőbb hátránya a magas ár, amely a 2,69 USD/m² értéket is elérheti. Emellett a geotextília mechanikai sérülést szenvedhet, például szakadhat, átlyukadhat stb., ilyenkor cserét vagy javítást igényel, valamint zord időjárás esetén nehezen alkalmazható.

A lerakott lakossági szemét térfogatának csökkentésére az egyik ismert módszer a lakossági szemét aprítása, hogy nagyobb feltöltési sűrűséget érjenek el a lerakóhelyen. Ilyen megoldást írnak le például Wojciechowski és munkatársai a 4 834 300 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Az általuk leírt eljárás szerint a lakossági szemetet viszonylag kicsi, egységes méretű száraz részecskékre aprítják, majd a lerakóhely földjével elegyítik, hogy minimalizálják a süppedést és maximalizálják a fel töltés teherbíró képességét. Bár a lakossági szemét lerakásának ez az eljárása egyes szabályozások szerint elfogadható, nem valósítja meg a szabályozások nagy többsége által megkövetelt napi takarást.

HU 217 642 Β

Egyes szabályozások megengedik a lakosságiszemét-feltöltésekben való elhelyezését aprított formában, a napi takarás követelménye nélkül. Bár ez az elhelyezési megoldás egyes esetekben elfogadott, komoly közegészségügyi és környezeti hátrányokkal rendelkezik azokkal a feltöltésekkel szemben, ahol megkövetelik a napi takarást.

A korábbi szakmai gyakorlat nem oldja meg megfelelő módon az építési és bontási törmelék hatékony, hasznos és/vagy területkímélő módon való elhelyezésének problémáját sem. A törmelékfeltöltések, az építési és bontási törmelék elhelyezésének jellemző helyei a hozzáférhető feltöltési terület lényeges hányadát foglalják el. Kívánatos lenne ezért olyan módszert kifejleszteni az építési és bontási törmelék újrahasznosítására, amely kiiktatja a törmelékfeltöltések szükségességét, és amelyben az építési és bontási törmeléknek lényegében a teljes mennyisége újrahasznosítható, és egyéb foldmémöki alkalmazásokban felhasználható.

Tekintettel az eddigi szakmai gyakorlat említett korlátáira és hiányosságaira, valamint a külön nem említett egyéb hiányosságokra, nyilvánvaló, hogy jelenleg is fennáll az igény a szakmai gyakorlatban az építési és bontási törmelék hatékony, költséghatékony és helytakarékos újrahasznosítási eljárására, különösen olyan eljárásra, amelynek során az újrahasznosított építési és bontási törmelék hatékonyan alkalmazható különböző foldmémöki megoldásokban. Emellett jelenleg is fennáll az igény a szakmai gyakorlatban a hagyományos, földszerű anyaggal történő napi takarás olyan helyettesítésére, amely olcsó, helytakarékos, és újrahasznosított anyagokat használ fel.

Közelebbről a találmány célja az eddig használtakat helyettesítő anyagot nyújtani a napi takarásra, és olyan új konstrukciót biztosítani a lakossági szemét lerakására, amelynek nagyobb a sűrűsége és az összenyomhatósága, mint a korábbi szakmai gyakorlatban alkalmazott konstrukcióknak.

A találmány egy további célja a foldmémöki alkalmazásokban hasznos olyan terméket nyújtani, amely újrahasznosított építési és bontási törmeléket tartalmaz.

A találmány egy még további célja eljárást nyújtani az építési és bontási törmelék olyan lerakására, amely gazdaságos, környezetileg ártalmatlan és praktikus.

A fent említett célok a találmány szerint teljesülnek egy olyan eljárással, amellyel az építési és bontási törmelék olyan cikké alakítható vagy olyan cikként hasznosítható újra, amely felhasználható a feltöltések napi takarásaképpen vagy más földmémöki alkalmazásokban. Az „építési és bontási törmelék” kifejezés, ahogy itt használjuk, és ahogy a helyhatósági rendeletek és előírások jellemző módon meghatározzák, olyan törmeléket jelent, amely épületek, utak, hidak és más szerkezetek lebontásával kapcsolatos és/vagy olyan törmeléket, amely épületek felépítésével kapcsolatos. Ez jellemző módon tartalmaz többek között vasat, acélt és nemvasfémeket, betont, téglát, faanyagot, habarcsot, gipszkartont, szigetelőanyagokat, cementet, zsindelyt, tetőfedő anyagokat, padlóburkolatot, fal- és mennyezetburkoló lapokat, aszfaltot, üveget, csöveket, drótokat, szőnyeget, tapétát, filcet és más olyan tárgyakat, amelyek fizikailag kapcsolódnak a szerkezethez, beleértve az összenyomott szerelvényeket, szerkezeti textíliákat, papír és hullámpapír csomagolóanyagokat. Az építési és bontási törmelék fenti definíciójának nem célja kizárni az olyan törmeléket, amely egészében vagy lényegében egészében papírból, hullámpapírból, kartonpapírból, kartonlemezből és hasonlókból áll, vagyis magában foglalja például azt, amit a szakmai gyakorlat „kereskedelmi hulladék”-nak nevez. A kereskedelmi hulladékba jellemző módon beleértendő az irodaépületek, üzleti vállalkozások és más, kereskedelmi cégek hulladéka, azoké, amelyek nagy mennyiségben produkálnak papírt, papíralapú, irodai típusú hulladékot és az ilyen cégekkel kapcsolatos más hulladékokat, például faládákat és csomagolóanyagokat, fémet, hevedereket, műanyagot, bútorokat, irodafelszerelést és üveget. így tehát szándékunk szerint a kereskedelmi hulladékot beleértjük az építési és bontási törmelék fogalmába, ahogy ezt a kifejezést itt használjuk. Jellemző módon kizárjuk az építési és bontási törmelék fogalmából azokat az anyagokat, amelyek indokolatlan közegészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentenek, például az ipari hulladékot vagy melléktermékeket, a festékeket, a bitument, az oldószereket, a kreozotot, a ragasztóanyagokat és hasonlókat.

Nem célja a törmelék sajátos fajtái fenti felsorolásának, hogy magában foglalja a törmelék minden olyan fajtáját, amely esetlegesen előfordulhat az építési és bontási törmelékben. A találmány célján és tárgyán belül esik, hogy más törmelékfajták korlátozott vagy véletlenszerű mennyiségeit is tartalmazhatja az építési és bontási törmelék, anélkül, hogy ezek megváltoztatnák akár lényegi jellemzőit mint építési és bontási törmelékét, akár alkalmasságát a találmányban foglalt eljárás szerinti újrahasznosításra. Az ilyen egyéb törmelékfélék közé tartozhatnak például a gumiabroncsok, az ecsetek és ágak, a kő stb.

Egyes esetekben az építési és bontási törmeléket olyan feltöltésekbe kell lerakni, amelyek közönségesen „zúzottkő” feltöltésekként ismeretesek, ahol szigorú tervezési és működési követelményeket kell kielégíteni. A találmány szerinti eljárásban azonban az építési és bontási törmelék hasznos termékké alakul, amely számos célra felhasználható, például közegészségügyi lerakóhelyek napi takarásaképpen, ahelyett, hogy feltöltések tartalmaként kéne lerakni. Ez a napi takarás nemcsak a lakossági szeméthez, területtisztítási törmelékhez és zúzottkő feltöltésekhez használható, hanem az ipari hulladék lerakásához is, amelyre még szigorúbb szabályozás vonatkozik.

Röviden leírva, a találmány szerinti eljárás a következő lépésekből áll: a nagy fémdarabok eltávolítása a törmelékből, a törmelék maradékának összetömörítése kis darabokká, a darabok nedves aprítása még kisebb részecskékké, a vas, az acél és adott esetben a nemvasfémek elválasztása a törmeléktől mágneses, légfuvásos és/vagy vizes szeparálórendszerek kombinációjával, végül a nedves aprított törmelék víztelenítése, hogy a

HU 217 642 Β fent említett alkalmazásokra megfelelő terméket nyerjünk.

A találmány szerinti termékfeltöltésekben napi takarásként alkalmazva a fentieken kívül előnyösen működik a hagyományos, földszerű anyagból készült napi takarásnál hatékonyabb szűrőközegként is, azt eredményezve, hogy tisztább kilúgozóanyag érkezik le a feltöltés aljára, ha a találmány szerinti terméket alkalmazzuk napi takarásként. A találmány szerinti eljárás terméke így a feltöltésekben napi takarásként és szűrőközegként használható. Más lehetőségként a termék a feltöltésektől különböző alkalmazási területeken is felhasználható szűrőközegként folyadékáramok szűrésére, valamint felhasználható folyadékáramok szűrőközegeként a feltöltési műveletekben is.

A találmány egy további előnye abban a tényben rejlik, hogy az építési és bontási törmelék kalciumoxid- vagy mésztartalmú részeket is tartalmaz, például cementet, betont, gipszkartont és hasonlókat. Ezeknek az alkotórészeknek a jelenléte a napi takarórétegben előnyösen csökkenti annak a kilúgozóanyagnak a savasságát, amely eléri a fel töltés alját.

A találmány szerinti átalakított vagy újrahasznosított építési és bontási törmelékből álló tennék felhasználható napi takarásként a lakossági szeméttel történő feltöltés vagy közegészségügyi feltöltés egy új, a találmány szerint tervezett megoldásában is. A találmány szerint átalakított vagy újrahasznosított építési és bontási törmelék egyéb felhasználási módjai közé tartoznak az útágyazatok, különösen az ideiglenes útágyazatok, a talaj stabilizálás és/vagy a talajerózió gátlása vagy a talajtápanyagként vagy felső rétegként való hasznosítás, különösen pernyével vagy iszappal elegyítve, és más földmémöki alkalmazások.

A találmány fent említett és egyéb céljait, előnyeit és jellemzőit a találmány és az ábrák következő részletes leírásával világítjuk meg.

Az 1. ábra a találmány blokkdiagram jellegű folyamatábrája, amely azokat a lépéseket tartalmazza, amelyek az építési és bontási törmelék termékként, például napi takarásként való újrahasznosítása folyamán alkalmazhatók.

A 2. ábrán a találmány szerint előállított termék alkalmazásával létesített lakossági szemétlerakó hely szerkezetének részleges keresztmetszetét mutatjuk be, ezek részletes ismertetésére visszatérünk.

A 3. ábrán a találmány szerint előállított termék alkalmazásával létesített ideiglenes útágyazat részleges keresztmetszete látható.

A következőkben részletesen ismertetjük a találmányt az ábrákra való hivatkozással.

Az 1. ábrára hivatkozunk, amely az építési és bontási törmeléknek a találmány szerinti újrahasznosítása során alkalmazott előnyös lépések blokkdiagram jellegű folyamatábráját mutatja.

Az eljárás az építési és bontási törmeléknek a feldolgozóhelyre történő szállításával kezdődik, amit a 10 blokk jelez az ábrán. Amikor az építési és bontási törmelék megérkezett a feldolgozóhelyre, a nagy fémdarabokat (vas, acél és nemvasfémek) daruval távolítjuk el belőle (12 blokk), és helyezzük egy gyűjtőterületre (14 blokk).

A nagy fémdaraboktól mentesített maradék anyag ezután a „tömörítő-” helyre jut, ahol tömörítésre kerül (16 blokk). A tömörítés az anyag méretcsökkentésének folyamata („előméretezés”), hogy hatékonyabban legyen betáplálható az aprítóba, és az hatékonyabban dolgozza fel. A tömörítésre jellemző módon kerekes tömörítőgépet alkalmazunk. Az ebben a tömörítési vagy előméretezési folyamatban hatékonyan alkalmazhatónak bizonyult gépek egyike az Ingersoll Rand 750 Wheel Landfill Compactor (kerekes tömörítőgép). Ez a tömörítőgép tüskés kerékkel működik, amely a tömörítési folyamat során a törmeléket kisebb darabokra őrli és vagdossa. Más típusú tömörítőgépek is használhatók.

Tömörítés után az anyag az aprítóberendezésbe kerül, amit a 18 blokk jelez. Itt a részecske még kisebb, átlagosan 15 cm vagy kisebb, előnyösen 7,5 cm vagy kisebb méretűvé válik. Az „átlagos részecskeméret” kifejezést itt olyan értelemben használjuk, hogy az az összes részecske átlagos méretét jelenti, ahol a részecskeméret a részecske méreteinek átlagát jelenti. így az egyedi részecskék valamelyik mérete jóval meg is haladhatja a 15 cm-t, amennyiben ennek a részecskének és az összes többi részecskének az átlagmérete kisebb mint 15 cm, vagy előnyösen kisebb mint 7,5 cm.

A tömörített törmeléket acélszalagos szállítószalagra juttatjuk, amely az anyagot az aprító beöntőnyílásába szállítja. A találmány céljaira különösen alkalmasnak talált aprítok egyike a Newell Super Heavy Duty Shredder, Model No. 80104 TBD nevű önjáró aprító, a Newell Industries, Inc. (San Antonio, Texas, USA) cég gyártmánya. A Newell aprító rotorátmérője 200 cm, rotorszélessége 260 cm, motorja 2200 kW teljesítményű villamos motor. A Newell aprítógép „nedves aprítógépeként van kialakítva, mivel vizet adagol közvetlenül az aprítókamrába, amely a rotort körülveszi, hogy elejét vegye a nagy porfelhők kibocsátásának, amelyek egyébként az aprítás folyamata során létrejönnének. Más aprító- és zúzógépek is használhatók, mind nedves, mind száraz aprító- és zúzógépek, amennyiben a kívánt átlagos részecskeméretet biztosítják. A fent leírt általános típusú, szupemagy terhelésre méretezett aprítógépek különösen előnyösek robusztus felépítésük folytán és azon képességük folytán, hogy sérülés nélkül viselik el a betáplált aprítani valót, és a törmeléket megfelelő részecskeméretre aprítják.

Az építési és bontási törmelék megfelelő részecskeméretre történő még hatékonyabb aprítása céljából adott esetben külön adagolva vas- és acéldarabok is betölthetők az aprítógépbe. Az ilyen többlet vas- és acéldarabok az aprítás folyamatát az aprítógépben a golyósmalomban lévő golyókhoz hasonlóan működve javítják.

Aprítás után az aprított anyagot előnyösen mágneses szeparálást folyamatnak vetjük alá a kereskedelmi értéket képviselő vas és acél eltávolítása céljából, mint azt a vas és acél mágneses szeparálását a 20 és gyűjtését a 22 blokkok jelzik. A mágneses szeparátor előnyö4

HU 217 642 Β sen hagyományos konstrukciójú, dob típusú elektromágneses szeparátor. A vas és acél eltávolítása után az aprított törmeléket adott esetben légáramos vagy vizes szeparálást folyamatnak (24 blokk) vetjük alá, hogy visszanyerjük az értékes nemvasfémeket, például a rezet, alumíniumot stb., és ezeket a nemvasfémek gyűjtési területére helyezzük el, amit a 26 blokk jelöl.

Amennyiben nedves aprítógépet alkalmazunk, az aprított nemfém törmeléket ezután víztelenítjük, amenynyiben szükséges, hogy eltávolítsuk a fölös vizet, és így a kapott termék nedvességtartalma elfogadható legyen, ezt a 28 blokk jelzi. Amennyiben száraz aprítót alkalmazunk, vizet adunk az anyaghoz, hogy azt a kívánatos nedvességtartalomra nedvesítsük, és így eléijük a napi takarásként való alkalmazáshoz vagy a találmány szerinti más alkalmazásokban való felhasználáshoz megfelelő tömeget és konzisztenciát. A nedvességtartalom mintegy 5 és 45 tömeg% között lehet, előnyösen mintegy 10 és 14 tömeg% közötti, legelőnyösebben mintegy 12 tömeg%. A víztelenítési lépésben kinyert vizet előnyös módon újra felhasználjuk a 18 blokkal jelölt aprítást lépésben, ha nedves aprítógépet alkalmazunk, vagy a 24 blokkal jelölt vizes szeparálás! lépéshez vezetjük, ha száraz aprítógépet alkalmazunk. Amennyiben a 18 aprítási lépésben száraz aprítógépet alkalmazunk, és a 24 vizes szeparálási lépést kihagyjuk, a 30 vizet az aprított törmelékhez adhatjuk, hogy a nedvességtartalmát a kívánt érték fölé növeljük, mielőtt a 28 víztelenítési lépésnek vetjük alá, hogy a nedvességtartalmát a kívánt értékre állítsuk be. A víztelenítést előnyös módon víztelenítőprésben hajtjuk végre, de végrehajthatjuk más eszközzel vagy természetes leszivárogtatással is. Egy 32 vízforrást alkalmazunk, hogy vízkiegészítést adjunk a 30 fölös vízhez, vagy hogy közvetlenül tápláljuk vízzel a 18 nedves aprítót és/vagy a 24 vizes szeparátort. A vízáramot az ábrán szaggatott vonal jelzi.

A 28 víztelenítési lépés eredménye a 34 aprított termék, amely nedves újrahasznosított építési és bontási törmelék. A találmány szerinti eljárással kapott termék alkalmas váltakozó napi takarásra a feltöltések valamennyi típusában, beleértve a lakossági szemét, a területtakarítási törmelék, a kőtörmelék és az ipari hulladék lerakását, valamint a fent leírt egyéb alkalmazásokat.

Amennyiben a 34 aprított terméket feltöltésben napi takarásként alkalmazzuk, adott esetben kívánatos lehet bizonyos mennyiségű pernyét keverni hozzá, hogy semlegesítsük a feltöltésben található savakat, különösen a kilúgozóanyagban, amely a feltöltés alját eléri. A pernyének ez a hozzáadása különösen előnyös akkor, ha az építési és bontási törmelékben a cement, beton és gipszkarton mennyisége kevés. A pernye akár aprítás előtt, akár aprítás után hozzáadható a termékhez.

A 2. ábra egy 40 lakosságiszemét-feltöltés részleges keresztmetszetét mutatja, amelyben a fent leírt folyamatban készült 34 aprított terméket alkalmazunk napi takarásként. A 40 lakosságiszemét-feltöltés egy 42 alapzatot tartalmaz, amely lehet a feltöltés alábélelése, a korábban lerakott feltöltés egy cellája, egy közbülső takaróréteg vagy egyéb hasonló. A 40 lakosságiszemét-feltöltés a 44 aprított lakossági szemét és az ebben a példában az aprított lakossági szeméthez napi takarásként alkalmazott 34 aprított termék váltakozó rétegeinek sokaságából áll. A 44 aprított lakossági szemét előállítható valamennyi ismert nedves vagy száraz aprítási eljárással, valamint a fent leírt eljárással is.

A találmány szerinti 40 lakosságiszemét-feltöltés előnyös módon biztosítja a tömör, nagymértékben öszszenyomható feltöltést, amely együttesen szolgál lerakóhelyként mind a lakossági szemét, mind az építési és bontási törmelék számára egyazon feltöltésben, a feltöltés konstrukciójában csak minimális mértékben alkalmazva földszerű anyagot.

A 3. ábra egy 50 ideiglenes útágyazat megvalósítását mutatja be, amelyben a fent leírt eljárással előállított 34 aprított termék szolgálja az ideiglenes útágyazat stabilizálását, különösen a vizenyős vagy ingoványos körzetekben készült ilyen útágyazatokét. Ilyen ideiglenes útágyazatok előnyösen alkalmazhatók például a feltöltési területeken, a fakitermelési körzetekben, az építkezéseken, az utakkal el nem látott üdülőövezetekben és más hasonló helyeken. Az 50 ideiglenes útágyazatot a meglévő 52 föld- vagy talajalapon alakítjuk ki, amelyet részben vagy egészen takarhat felszíni vagy állóvíz, vagy amely lehet nedves, sáros vagy járműforgalom keréknyomától szabdalt. A 34 aprított terméket az 52 földvagy talajalapra olyan rétegezett mennyiségekben terítjük, amelyek elegendőek arra, hogy a 34 aprított termék kezdő rétege vagy rétegei a talajjal elegyedjenek, és felszívják a nedvességet az 54 rétegben vagy egy ilyen területen. A 34 aprított termék egy további rétegét vagy rétegeit terítjük a területre, hogy egy 56 összenyomható útfelületet kapjunk, amelyen a járműforgalom nehézségek nélkül lebonyolítható.

Ha a víz vagy a nedves állapot visszatér, a 34 aprított termék további rétegei téríthetők az 50 ideiglenes útágyazat felületére. A 34 aprított termék felső rétegére egy 58 kavics- vagy sóderréteg is teríthető, bár az ilyen réteg nem szükséges.

A 34 aprított termék egy további rokon alkalmazása a talajstabilizálás. A termék olyan nagy vagy kis földterületre teríthető, ahol talaj stabilizálásra vagy eróziógátlásra van szükség. Mivel a 34 aprított termék jelentős vízelnyelő képességgel rendelkezik, alkalmazható olyan lejtőkön vagy rézsűkön, ahol a vízlefolyás gondot okoz. A találmány szerint a 34 aprított terméket elterítjük a kezelendő területen, és előnyös módon valamilyen eszközzel, például buldózerrel, partfalrakodó géppel vagy hasonló eszközzel elkeverjük az alatta fekvő felszíni talajjal.

Szivacsszerű minősége folytán a 34 aprított termék felhasználható földterületeken kiömlött olaj és más kőolajtermékek felitatására is, ha a terméket szétterítjük, elkeverjük a kiömléssel és az alatta fekvő szennyezett talajjal, majd elszállítjuk a keletkezett elegyet egy alkalmas hulladéklerakó helyre.

A 34 aprított termék előnyös módon felhasználható továbbá talajjavításra önmagában vagy pernye különböző mennyiségeivel kombinálva, vagy kombinálható iszap különböző mennyiségeivel, és így alkalmazható talajjavításra vagy felső talajként. Bár a 34 aprított ter5

HU 217 642 Β mék mennyiségének és a pernye vagy iszap mennyiségének a konkrét aránya nem kritikus, 10-50 tömeg% vagy még több pernye vagy iszap az elegyben előnyös. A 34 aprított termék az aprítás folyamán vagy utána nedvesíthető, mint az 1. ábra 18 blokkja mutatja, vagy más lehetőségként az építési és bontási törmelék aprítható szárazon, elegyíthető a talajjal és adott esetben pernyével vagy iszappal. A csapadék, például eső, hó, harmat stb. természetes nedvessége előnyös módon megnöveli annak a talajnak a nedvességtartalmát, amellyel a száraz terméket elkevertük.

Bár a találmány néhány, jelenleg előnyösnek tartott megvalósítási módját az előzőekben leírtuk, szakember számára nyilvánvaló, hogy ezekhez képest változtatások és módosítások tehetők a találmány oltalmi körén belül.

Claims

1. Eljárás feltöltések napi takaróanyagának előállítására, azzal jellemezve, hogy

- építési és bontási törmelékhez vizet adunk; és

- ezt a törmeléket aprítógépen olyan nedves, aprított termékké dolgozzuk fel, amelynek nedvességtartalma és átlagos részecskemérete a termékfeltöltésben napi takarásként való alkalmazására megfelelő, vagy kívánt esetben a vizet az aprítást közvetően adagoljuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléket 15 cm alatti átlagos részecskeméretűre aprítjuk, és nedvességtartalmát 5 tömeg% és 30 tömeg% közötti értékre állítjuk be.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléket mintegy 7,5 cm alatti átlagos részecskeméretűre aprítjuk, és nedvességtartalmát 10 tömeg% és 14 tömeg% közötti értékre állítjuk be.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmelékhez az aprítógépen való feldolgozás után adjuk a vizet.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléket az aprítógépen való feldolgozás előtt tömörítjük.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléktől az aprítógépen való feldolgozás után különválasztjuk a vasat és acélt.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléktől az aprítógépen való feldolgozás után különválasztjuk a nemvasfémeket.

8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmelékhez az aprítógépen való feldolgozás előtt vas- és acéldarabokat adunk, amelyeket a felhasználás előtt eltávolítunk.

9. Eljárás hulladék anyagok elhelyezésére feltöltésben, azzal jellemezve, hogy

- lerakjuk a hulladék anyag első rétegét a feltöltés helyszínén,

- a hulladék anyagnak erre az első rétegére az 1. igénypont szerinti eljárással előállított nedves, aprított építési és bontási törmeléket rakjuk első napi takarórétegként,

- lerakjuk a hulladék anyag második rétegét az első napi takarórétegre,

- a hulladék anyagnak erre a második rétegére az 1. igénypont szerinti eljárással előállított nedves, aprított építési és bontási törmeléket rakjuk második napi takarórétegként, és

- kívánt esetben az utóbbi két lépést többször megismételjük.

10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hulladék anyagként a lakossági szemét, a területtisztítási törmelék, a kőtörmelék és az ipari hulladék közül legalább egyet alkalmazunk.

11. Eljárás lakossági szemét és építési és bontási törmelék elhelyezésére feltöltésben, azzal jellemezve, hogy

- lerakjuk az aprított lakossági szemét első rétegét a feltöltés helyszínén; és

- egy második, építési és bontási törmelékből víz adagolásával aprítógépen végrehajtott nedves aprítási eljárással nyert napi takaróréteget viszünk fel.

12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aprított lakossági szemét és aprított építési és bontási törmelék váltakozó rétegeit alkalmazzuk.

13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második rétegként alkalmazott aprított építési és bontási törmelékhez pernyét adunk.

14. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléket aprítógépen történő feldolgozás előtt tömörítjük.

15. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmelék nedvességtartalmát víz adagolásával mintegy 5 tömeg% és 45 tömeg% közötti értékre állítjuk be.

16. Eljárás útágyazat készítésére építési és bontási törmelék felhasználásával, azzal jellemezve, hogy az építési és bontási törmeléket aprítógépen dolgozzuk fel, vizet adunk a törmelékhez a törmelék aprítógépen történő feldolgozása során, az aprított építési és bontási törmelék egy rétegét leterítjük a talajfelszínre, és az aprított építési és bontási törmelék egy részét a talajfelszín egy részével elkeverve útágyazatot alakítunk ki.

17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aprított építési és bontási törmelék rétegére kavics- vagy sóderréteget terítünk.

18. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléket a törmelék aprítógépen való feldolgozása előtt tömörítjük.

19. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmelék nedvességtartalmát vízadagolással 5 tömeg% és 45 tömeg% közötti értékűre állítjuk be.

20. Eljárás talajstabilizálásra, azzal jellemezve, hogy építési és bontási törmeléket aprítógépen feldolgozunk, a törmeléket az aprítógépen való feldolgozása során nedvesítjük, az aprított építési és bontási törmelék rétegét szétterítjük a stabilizálandó talaj felületen, és a szóban forgó felület talajának legalább egy részével elkeverjük.

21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmeléket az aprítógépen való feldolgozás előtt tömörítjük.

HU 217 642 Β

22. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmelék nedvességtartalmát víz adagolásával 5 tömeg% és 45 tömeg% közötti értékűre állítjuk be.

23. Eljárás talajjavító anyag előállítására, azzal jellemezve, hogy építési és bontási törmeléket dolgozunk fel aprítógépen, a törmeléket az aprítógépen való feldolgozás során nedvesítjük, és az aprított építési és bontási törmeléket pernyével vagy iszappal keverjük össze.

24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elegyben 10 tömeg% és 50 tömeg% közötti arányban alkalmazunk pernyét vagy iszapot.

25. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezét ve, hogy a törmeléket a törmelék aprítógépen való feldolgozása előtt tömörítjük.

26. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a törmelék nedvességtartalmát víz adagolásával 5 tömeg% és 45 tömeg% közötti értékűre állítjuk be.