HU217512B - Beverőék - Google Patents

Abstract

A találmány beverőék (1) egy csavar becsavarására szőlgáló belsőmenettel (4) és feszítőszárakat alkőtó hasítékőkkal rendelkezőfémhüvellyel (2), átmenő, először hengeres, azűtán a feszítésreszőlgáló részen az elülső vég felé keskenyedő fűrattal (3), amelybe abeverőék (1) feszítése céljából egy behajtható feszítőtest (5)befőgadására van kialakítva, míg a fémhüvely (2) egy lemezdarabbólvagy lemezcsíkból stancőlással készül, és végül egy varrathelyen (14)összekapcsőlt hüvellyé van tekercselve, és a feszítőszárak befeléhajlítőtt első szakaszőkkal (7a) rendelkeznek, amelyek külsőfelületére egy másődik szakasz (7b) van hajlítva. A találmány lényege,hőgy a két, egymásőn fekvő szakasz (7a, 7b) eltőlásmentesen egymássalössze van kötve. ŕ

Description

A találmány beverőék egy csavar becsavarására szolgáló belső menettel és feszítőszárakat alkotó, hasítékokkal rendelkező fémhüvellyel, átmenő, először hengeres, azután a feszítésre szolgáló részen az elülső vég felé keskenyedő furattal, amelybe a beverőék feszítése céljából egy feszítőtest hajtható be, míg a fémhüvely egy lemezplatinából stancolással készül, és végén egy varrathelyen összekapcsolt hüvellyé van tekercselve.

A fent említett típusba tartozó ismert beverőékek, mint például a DE-U 76 12 316 és a DE-U 76 36 399 számú használati minta szerinti beverőékek általában tömör anyagból vannak előállítva, amelybe egy belső menet van bemunkálva, és amelynek magfurata az elülső vég felé kúposán vékonyodik. Ebbe a magfuratba egy feszítőtest van behelyezve, amely egy beverő szerszámmal a beverőék szétfeszítése céljából van behajtva, mégpedig a szűkülő furatba. A szűkülő furat tartományában a beverőék hosszanti hasítékokkal rendelkezik feszítőszárak létrehozása céljából. Szokásos módon az ismert beverőékek teli anyagból készülnek, míg a furat belső menettel és a hasítékok forgácsmentes eljárással, mint sajtolás, hengerlés stb. készülnek. Voltak már olyan kísérletek, amelyek szerint a beverőéket úgy készítették, hogy egy úgynevezett stancolási hajlítási eljárást alkalmaztak. Ilyen beverőék ismeretes például a DE-U 74 24 831 számú leírásból. Ennél a beverőéknél a keskenyedő belső furat préseléssel készül, amely úgy van elrendezve, hogy a belső felületekben a hosszhasítékok révén keletkező feszítőhéjak egymástól távolságban álló bordákat alkotnak, amelyek magassága bordától bordáig a bevezető vég felé nő. Nagy feszítőnyomás-erők esetén deformálódnak ezek a besaj tolások úgy, hogy a feszítőtest által előidézett feszítőerők nem alakulnak át a beverőék megfelelő tartóerejévé. Az ismert beverőék ezért nagy szilárdságú anyagokban, mint betonban történő horgonyzásra nem alkalmas.

A találmány feladata a bevezetőben említett típusú beverőéket úgy kialakítani, hogy az gazdaságosan forgácsmentes munkamenetben előállítható legyen, ugyanakkor a teljes anyagból előállított beverőék szilárd horgonyzási eredményezzen és nagy kihúzóerőknek tudjon ellenállni.

A találmány tehát beverőék egy csavar becsavarására szolgáló belső menettel, és feszítőszárakat alkotó hasítékokkal rendelkező fémhüvellyel átmenő, először hengeres, azután a feszítésre szolgáló részen az elülső rész felé keskenyedő furattal, amely a beverőék feszítése céljából egy behajlítható feszítőtest befogadására van kialakítva, míg a fémhüvely egy lemezdarabból vagy lemezcsíkból stancolással készül, és végül egy varrathelyen összekapcsolt hüvellyé van tekercselve.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a feszítőszárak befelé hajlított, első szakaszokkal rendelkeznek, amelyek külső felületén egy második szakasz van kialakítva, és a két, egymáson fekvő szakaszok eltolásmentesen egymással össze vannak kötve.

A találmány szerinti beverőék előállításához először egy lemezcsíkból stancoló- és hajlítószerszám segítségével a fémhüvely kialakításához szükséges kontúrú lemezdarabot stancolunk ki, ahol a feszítőszárakat alkotó szakaszok tengelyirányban egymáshoz csatlakoznak. A továbbiakban a hajlítószerszámban a menetek kerülnek kialakításra, és a feszítőszárak második szakaszai az első szakaszokra kerülnek felhaj lításra. Abból a célból, hogy a két szakaszt elcsúszás ellen szilárdan egymással összekössük, lehetséges például a második szakasz külső felületén egy sajtolási pontot kialakítani, amely azután az első szakasz külső felületébe benyomódik. Továbbiakban a lemezdarabot egy hüvellyé tekeijük fel, és csapkötéssel a varrathelyen összekötjük. Kalibrálással a kettős falvastagsággal rendelkező feszítőszárak átmenőén azonos átmérőre állnak be, és így a feszítőszár első szakaszának behajlítása következik, és így egy szűkülő belső furat jön létre. Ebbe a szűkülő belső furatba lehet egy feszítőtestet a beverőék szétfeszítése céljából behajtani. A két, egymáson fekvő szakasz révén létrejövő feszítőszár-vastagítás olyan szétfeszítési mértéket tesz lehetővé, amely a hüvely falvastagsága kétszeresének felel meg.

Abból a célból, hogy ezt a szétfeszítési méretet kihúzás elleni erővé alakítsuk át, a találmány szerint szükséges, hogy a két, egymásra felfekvő szakaszok egymással eltolódásmentesen össze legyenek kötve. Ilyen kapcsolat nélkül ugyanis a feszítőszár második visszahajtott szakasza az első szakasz hajlítási helyén már kisebb húzóerő esetén is lenyíródna. A két szakasznak az elcsúszásmentes kapcsolata például egy préselési pont, hegesztési pont vagy keresztbordák révén alkotott fogazás révén biztosítható, és így a hajlítási helyre ható nyíróerő nagymértékben csökken. így a kihúzás elleni erő is egészen a nyírásig jelentősen növelhető, és ezáltal a beverőék tartóereje is. Ezen találmány szerinti beverőék segítségével azonos tartóerők érhetők el, mint a teljes anyagú beverőékekkel, miközben az előállítási költségek a forgácsmentes gyártás, stancolás és hajlítószerszám révén lényegesen kisebb.

Célszerű megoldás a találmány értelmében, ha a feszítőszárak mindkét szakasza sajtolási pontban van összekötve, vagy akár hegesztéssel. Az összekapcsolás történhet két, egymásba kapaszkodó keresztbordával.

Előnyös megoldás, ha az egyik szakasz külső felületén felfekvő második szakasz az első szakasz behajlítás! szögének megfelelő résszel van ellátva. Ez a szög előnyösen 5-7° lehet.

Abból a célból, hogy egyenletesen keskenyedő belső furatot kapjunk, célszerű az első szakaszra felfekvő második szakasz belső felületét az első szakasznak megfelelő behajlítási szöggel kiképezni.

A találmány további részleteit az aligénypontok tartalmazzák.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy beverőék behelyezett feszítőcsappal, a

2. ábra a stancolt rész kontúrját szemlélteti, a

3. ábra a feszítőszárak két szakaszának kapcsolatát szemlélteti hegesztési ponttal, a

4. ábra a feszítőszárak két szakaszának kapcsolatát szemlélteti keresztbordák révén létrehozott fogazattal.

Az 1. ábrán látható 1 beverőék egy 2 fémhüvelyből áll, amelyben egy átmenő, eleinte hengeres és azután a szétfeszítésre szolgáló részeken elülső vég felé kúposán keskenyedő 3 furattal rendelkezik. A 3 furat hátsó tartományában egy 4 belső menet van. A 3 furatba egy feszítőtest van behelyezve, amely egy hengeres szakasszal és ahhoz csatlakozó és előrefelé keskenyedő csonka kúpos szakasszal rendelkezik.

A 3 furat szűkülése a 4 belső menet csatlakozásánál azáltal van biztosítva, hogy a 7 feszítőszárak befelé vissza vannak hajlítva, miközben a feszítőszárak belső felületei a beverőék középtengelye felé egy α hajlítási szögben állnak, amely szög előnyösen 5-7°. A 7 feszítőszár első 7a szakaszának külső felületére egy második 7b szakasz van oly módon visszahajlítva, hogy a második 7b szakasz külső felülete a visszahajlítás után mintegy közel azonos külső átmérőjű a beverőék belső menetével. A visszahajlítás révén egy olyan feszítőtartományt hozunk létre, ahol a falvastagság a 2 hüvely falvastagsága kétszeresének felel meg. A két 7a, 7b szakaszoknak a 8 hajlítási helyen történő lenyíródása oly módon van kiküszöbölve, hogy a két szakasz elcsúszásmentesen 9 sajtolási pont révén össze van kapcsolva.

A 2 fémhüvely előállítása egy stancoló-hajlító szerszámmal történik, amelyben először a 2. ábrán látható 10 stancolási kontúrt alakítjuk ki. Ezután a 7b szakaszt a 7a szakasz külső felületére hajlítjuk vissza 7 feszítőszár létrehozása céljából. A visszahajlítás a 8 hajlítási helyen történik. A 7a, 7b szakaszok egymástól 11 réssel vannak elválasztva. Egyidejűleg a 7a szakasz egy enyhén kúpos alakot kap, hogy a lemeznek 2 hüvelyén történő feltekerésekor a 7a szakasz behajlását megfelelő α szögben lehetővé tegye. Feltekeréskor a 2 hüvely a hosszéi mentén elrendezett 12 csappal és a másik hosszoldalon elrendezett 13 kimunkálással kerül a 14 varrathelyen összekötésre. A két 11 rés és a 14 varrathely a bemutatott kiviteli példánál a feltekerés után három feszítőszárat alkot.

A 4 belső menet vagy a feltekerés után bevágással vagy préseléssel a stancoló- és hajlítószerszám révén állítható elő. A 9 sajtolási pont a hüvelynél történő feltekerés után, vagy a két 7a, 7b szakasz összehajlítása után alakítható ki.

A 3. ábra egy olyan kivitelt szemléltet, amelynél a 7a, 7b szakaszok eltolódásmentes kapcsolata 15 hegesztési ponttal érhető el. A 4. ábrán az eltolódásmentes kapcsolat fogazat révén jön létre, amely fogazatot egymásba kapaszkodó 16 keresztbordák alkotják, mégpedig a 7a szakasz külső felületén, és a behajlított 7b szakasz belső felületén. Abból a célból, hogy a 3 fürat egyenletes vékonyodását a feszítőszárak tartományában biztosítsuk, a visszahajlított 7b szakasz belső felülete egy behajlítási α szöggel rendelkezik, amely felület a 17 résznek felel meg a 3. ábrán.

Claims (6)

1. Beverőék egy csavar becsavarására szolgáló belső menettel és feszítőszárakat alkotó hasítékokkal rendelkező fémhüvellyel, átmenő, először hengeres, azután a feszítésre szolgáló részen az elülső vég felé keskenyedő furattal, amely a beverőék feszítése céljából egy behajtható feszítőtest befogadására van kialakítva, míg a fémhüvely egy lemezdarabból vagy lemezcsíkból stancolással készül, és végül egy varrathelyen összekapcsolt hüvellyé van tekercselve, és a feszítőszárak befelé hajlított első szakaszokkal rendelkeznek, amelyek külső felületére egy második szakasz van hajlítva, azzal jellemezve, hogy a két, egymáson fekvő szakasz (7a, 7b) eltolásmentesen egymással össze van kötve.

2. Az 1. igénypont szerinti beverőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőszárak (7) mindkét szakasza (7a, 7b) sajtolási pontban (9) egymással össze van kötve.

3. Az 1. igénypont szerinti beverőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőszárak (7) mindkét szakasza (7a, 7b) hegesztési pontban (15) egymással össze van kötve.

4. Az 1. igénypont szerinti beverőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőszárak (7) mindkét szakasza (7a, 7b) egymásba kapaszkodó keresztbordák (16) révén egymással össze van kötve.

5. Az 1. igénypont szerinti beverőék, azzal jellemezve, hogy a szakasz (7a) külső felületén felfekvő másik szakasz (7b) az első szakasz (7a) behajlítási szögeinek (a) megfelelő résszel (17) van ellátva.

6. Az 1. igénypont szerinti beverőék, azzal jellemezve, hogy az első szakasz (7a) behajlítási szöge 5-7°.