HU215860B

HU215860B - Eljárás csatornák lefoglalására többsebességű csatornával rendelkező környezetben

Info

Publication number: HU215860B
Application number: HU9401389A
Authority: HU
Inventors: Kenneth Felix
Original assignee: Motorola Inc.
Priority date: 1992-09-25
Filing date: 1993-08-25
Publication date: 1999-03-29
Also published as: TW303553B; JP2940165B2; CN1086366A; GB2275391A; MX9305890A; GB9407056D0; HU9401389D0; US5471645A; WO1994008431A1; JPH07501435A; HK1000871A1; HUT67619A; CN1044843C; PL172956B1; GB2275391B; BR9305645A

Abstract

A találmány eljárás csatőrnalefőglalásra többvőnalas rádiófrekvenciáskőmműnikációs rendszerekben, amelyek számős, adőtt sebességgelrendelkező csatőrnát tartalmaznak. Az eljárás lényege, hőgy a csatőrnaparamétereit, beleértve azt a maximális sebességet, amellyel acsatőrna működni képes, az alapállőmásról a csatőrnák közül az ürescsatőrnákőn tővábbítjűk, üres cs tőrnák csatőrnaparamétereit akőmműnikációs egység által letapőgatjűk, és egy, a kőmműnikációsegység számára legkedvezőbb adatátviteli sebességnek és a csatőrnamaximális sebességének legalább részb ni egymáshőz történő illesztésétbiztősító üres csatőrnát a kőmműnikációs egység számára adatátvitelhezlefőglalűnk. A találmány tárgya tővábbá eljárás csatőrnalefőglalásratöbbvőnalas rádiófrekvenciás kőmműnikációs rendszerekben, amelyekszámős, adőtt sebességgel rendelkező csatőrnát tartalmaznak. Ezeneljárás lényege, hőgy az alapállőmásról mindegyik üres csatőrnán egymaximális csatőrnasebesség-kódőt tővábbítűnk, a kőmműnikációsegységgel letapőgatjűk a csatőrnákat, és keresünk egy őlyan csa őrnát,amelynek őlyan maximális sebessége van, amelyen az adőtt kőmműnikációsegység jó hatásfőkkal használható, és a kőmműnikációs egység számáraadatátvitelhez azt a szabad csatőrnát főglaljűk le, mely legalábbrészben megközelíti ezt a maximális sebességet. A találmány tárgya mégegy őlyan eljárás csatőrnalefőglalásra többvőnalas rádiófrekvenciáskőmműnikációs rendszerekben, amelyeknek számős csatőrnája van, ésamely tartalmaz egy első ür s csatőrnát, amelynek egy elsőcsatőrnasebessége van, és legalább egy másődik üres csatőrnát,amelynek egy másődik sebessége van. Ezen eljárás lényege, hőgy azalapállőmásról az első csatőrnán és legalább a másődik csatőrnán egycsatőrnasebesség-kódőt tővábbítűnk, a kőmműnikációs egyben acsatőrnasebesség-kódőt vesszük és dekód ljűk, és az első vagy amásődik csatőrna közül azt, amelynek a csatőrnasebessége az adőttkőmműnikációs egységhez illeszkedik, lefőglaljűk. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás csatornák lefoglalására többsebességű csatornával, illetőleg a kihasználási aránnyal rendelkező környezetben, és amely eljárás elsődlegesen kommunikációs rendszereknél, előnyösen pedig távolsági trönkkábeleknél alkalmazható.

A celluláris kommunikációs rendszerek jól ismertek. Az ilyen rendszerek tipikusan tartalmaznak egy sor alapállomást, amelyek közül mindegyiknek megvan a maga szolgáltatási területe, amely egy adott földrajzi területre terjed ki. Egy adott alapállomás szolgáltatási területe oly módon van kialakítva, hogy egy adatátviteli egység, amely egy ilyen földrajzi területen áthalad, lényegében folyamatosan kapjon szolgáltatást.

A kommunikációs szolgáltatások az ilyen rendszerekben tipikusan rf rádiófrekvenciás csatornán történnek, amelyet az alapállomás időszakosan kijelöl, illetőleg kioszt a kommunikációs egység számára, hogy ezen keresztül a kommunikációs jelátvitel megtörténjen az alapállomás és a kommunikációs egység között. Az ilyen rf rádiófrekvenciás csatorna tipikusan az adott alapállomáson keresztül elérhető számos fl-fn frekvenciájú csatorna egyike.

Egy celluláris rendszerben egy rádiófrekvenciás csatorna kijelölése a kommunikációs szolgáltatás szükségletének érzékelésén alapul. A kommunikációs szolgáltatás kérésének az érzékelése vagy úgy történik, hogy a kommunikációs egység egy csatomaelérési kérést továbbít, vagy pedig annak nyugtázása történik, hogy a kommunikációs egység egy híváskérést továbbított.

A csatomaelérési kérések, vagy a híváskérés válaszok a kommunikációs rendszerben az adott alapállomáshoz rendelt vezérlőcsatorna bejövő frekvenciáin kerülnek továbbításra. A válaszjeleket tipikusan a vezérlőcsatorna kimenő frekvenciáin továbbítja a rendszer.

Ha az alapállomáson akár csatomaelérési kérés, akár pedig híváskérés válaszjel vétele történik, ezt követően az alapállomás és a kommunikációs egység között vagy a vezérlőcsatornán vagy pedig az alapállomás által kijelölt segéd vezérlőcsatornán keresztül létrejön a csatornakapcsolat.

A csatomakapcsolat kiépítése során az alapállomás meghatározza, hogy a kommunikációs csatornának milyen paraméterekkel kell rendelkeznie, amely paraméterek lényegében a kommunikációs egység számára szükségesek a jelátvitelhez. A csatomakapcsolat kiépítése során a kommunikációs egység kérheti a csatorna teljes mértékű kihasználását, a csatornának csak a fél kihasználását, vagy adott esetben csak a csatorna kihasználásának a negyedrészét. A csatomakapcsolat kialakulása után az alapállomás a kommunikációs egységet egy olyan adatforgalmi csatornához rendeli, amelynek a paraméterei a kommunikációs egység által kívánt paraméterekkel rendelkeznek. A kommunikációs egység ezek után az adatforgalmi csatornára kapcsolódik, és a kijelölt csatornán megtörténik a kommunikációsjel-forgalom.

A személyi kommunikációs hálózatok, az úgynevezett PC-hálózatok szintén ismertek. Az ilyen PC-hálózatok általában kis hatósugarú celluláris kommunikációs berendezések, és általában bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben és egyéb olyan területeken használják, ahol hatósugaruk viszonylag korlátozott. Azok az alapállomások, amelyeket PC-hálózatokhoz használnak általában kis teljesítményű egységek, amelyek az egyes alapállomások közötti adatátvitelt vagy lehetővé teszik, vagy adott esetben nem. A PC-hálózatok által nyújtott szolgáltatás úgy jellemezhető, mint olyan alapszolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználója számára, hogy egy adott területen belül hívást adjon vagy vegyen.

A celluláris rendszerek és az ezekhez a rendszerekhez tartozó vezérlőberendezések celluláris környezetében jól működnek azok a vezérlő algoritmusok, amelyek az alapállomás és a kommunikációs egység között kerülnek felhasználásra, azonban a PC-hálózatokhoz már nem illeszkednek megfelelően. A PC-hálózatok általában gyalogos forgalomra vannak kialakítva, ezért nem volt szükség arra, hogy olyan feltételeket is figyelembe vegyenek a vezérlés során, amely járműforgalomra vonatkozik. Felmerül tehát az igény a PC-hálózatok csatorna kijelölésére, és egy olyan eljárás kidolgozására, amely egyszerűen használható a PC-hálózatok környezetében, ugyanakkor azonban a PC-hálózatok mindenkori szolgáltatási szintjével is összhangban van.

Az US 5070536 számú szabadalmi leírás rádiófrekvenciás adatátvitelre vonatkozó eljárást ismertet, ahol a mobil adó-vevő állomások az adatokat összegyűjtjük, majd így továbbítják az alapállomáshoz akkor is, ha a mobil állomások közben mozognak. Az eljárás lényege, hogy egy mérőjelet továbbítanak az alapállomásról a mobil adó-vevőhöz, amelyek ezeket a jeleket kiértékelik, és ennek alapján állapítják meg, hogy az adatátvitel adott esetben a normál sebességnél nagyobb sebességgel megvalósítható-e, és azoknál a mobil állomásoknál, ahol megállapításra kerül, hogy a nagyobb sebesség nem alkalmazható, normál sebességgel továbbítják az adatokat. Ennél a megoldásnál tehát két adatátviteli sebesség alapján választják ki a jeltovábbításhoz a csatornát, nincs lehetőség azonban a csatorna megosztására.

Az US 4763322 számú szabadalmi leírás TDMA üzemmódban működő celluláris rendszert ismertet, ahol különböző hosszúságú időrések vannak, amelyek egyegy mobil állomáshoz vannak rendelve, és az időrések úgy vannak megválasztva, hogy az adott mobil állomás sávszélesség-követelményének megfeleljenek. Ezek az értéket rögzítve vannak egy adott rendszeren belül.

Egyik ismert megoldás sem tudja azonban megvalósítani azt, hogy egy olyan rendszerben, ahol a több csatornasebesség van, a csatornasebességet úgy lehessen megválasztani, hogy az illeszkedjen a mindenkori mobil állomás igényéhez, mégpedig a csatorna megosztásával, azaz a csatornát optimálisan lehessen mindenkor üzemeltetni.

Felismertük azt, hogy ha a csatornákat úgy csatlakoztatjuk, hogy azokat megosztjuk, és minden esetben a kommunikációs egységhez optimálisan illeszkedő csatornasebességet használjuk, akkor a csatornák az eddigieknél sokkal kedvezőbb kihasználása válik lehetővé, és biztosítható, hogy a csatornák minden esetben teljes

HU 215 860 Β egészében ki legyenek töltve, és a lehető legnagyobb sebességgel működjenek.

A találmány lényegében egy olyan eljárás, amely fővonalas rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerekben csatorna kijelölésére használható, és a rendszer több csatornát tartalmaz, ahol mindegyik csatornának megvan a maga csatomakihasználási tényezője, azaz lényegében csatornakapacitása. Az eljárás során lényegében az alapállomás számos csatornája közül az üres csatornákon a csatorna karakterisztikáját továbbítjuk. Ezeket az üres csatornákat azután a kommunikációs egység letapogatja. Az eljáráshoz tartozik még az a lépés, hogy a kommunikációs egység lefoglalja azt az üres csatornát, amely a számára szükséges csatomakarakterisztikával rendelkezik.

A találmány tehát eljárás csatorna lefoglalásra többvonalas rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerekben, amelyek számos, adott sebességgel rendelkező csatornát tartalmaznak.

Az eljárás lényege, hogy a csatorna paramétereit, beleértve azt a maximális sebességet, amellyel a csatorna működni képes, az alapállomásról a csatornák közül az üres csatornákon továbbítjuk, az üres csatornák csatomaparamétereit a kommunikációs egység által letapogatjuk, és egy, a kommunikációs egység számára legkedvezőbb adatátviteli sebességnek és a csatorna maximális sebességének legalább részbeni egymáshoz történő illesztését biztosító üres csatornát a kommunikációs egység számára adatátvitelhez lefoglalunk.

Előnyös az eljárás, ha a csatomalefoglalásnál figyelembe vesszük azt is, hogy a szabad csatorna paraméterei alapvetően illeszkedjenek a kommunikációs egység működési paramétereihez, illetőleg illeszkedő paraméterek hiányában a magasabb sebességű csatornákat is letapogatjuk.

Előnyös az eljárás, ha a kommunikációs egységről a hozzáféréskérést az alapállomás felé a lefoglalt csatornán végezzük el.

A találmány tárgya továbbá eljárás csatomalefoglalásra többvonalas rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerekben, amelyek számos, adott sebességgel rendelkező csatornát tartalmaznak.

Az eljárás lényege, hogy az alapállomásról mindegyik üres csatornán egy maximális csatornasebességkódot továbbítunk, a kommunikációs egységgel letapogatjuk a csatornákat, és keresünk egy olyan csatornát, amelynek olyan maximális sebessége van, amelyen az adott kommunikációs egység jó hatásfokkal használható, és a kommunikációs egység számára adatátvitelhez azt a szabad csatornát foglaljuk le, amely legalább részben megközelíti ezt a maximális sebességet.

Előnyös az eljárás, ha a csatomalefoglaláskor az üres csatornák sebességkódjait legalább részben illesztjük a kommunikációs egység csatornasebességéhez, illetve sikertelen illesztésnél a letapogatást a nagyobb sebességű csatornán végezzük el.

Célszerű, ha a kommunikációs egység felől az adatátvitel és hozzáféréskérést a kijelölt csatornán továbbítjuk az alapállomás felé.

A találmány tárgya továbbá eljárás csatomakijelölésre többvonalas rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerekben, amelyeknek számos csatornája van, és amely tartalmaz egy első üres csatornát, amelynek egy első csatornasebessége van, és legalább egy második üres csatornát, amelynek egy második sebessége van.

Az eljárás lényege, hogy az alapállomásról az első csatornán és legalább a második csatornán egy csatornasebesség-kódot továbbítunk, a kommunikációs egységben a csatornasebesség-kódot vesszük és dekódoljuk, és az első vagy a második csatorna közül azt, amelynek a csatornasebessége az adott kommunikációs egységhez illeszkedik, lefoglaljuk.

Előnyös az eljárás, ha a csatomalefoglaláshoz történő kiválasztásánál az első csatornasebesség-kódját, és a második csatornasebesség-kódját az első és második üres csatornán illesztjük a kommunikációs egység csatornasebességéhez, és sikertelen illesztésnél a letapogatást a nagyobb sebességkóddal rendelkező csatornán végezzük el.

Az eljárás során célszerűen a kommunikációs egység felől az adatátvitel- és hozzáféréskérést a kijelölt csatornán továbbítjuk az alapállomás felé.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

1. ábrán a találmány egyik példakénti kiviteli alakja szerint kialakított alapállomás blokkvázlatát mutatja, a

2. ábrán pedig ezen kiviteli alak működésének folyamatábrája látható.

Az 1. ábrán látható egy, kommunikációs rendszereknél használható, és a találmány szerint kialakított 10 alapállomás blokkvázlata. A 10 alapállomás tartalmaz egy 11 erőforrás-vezérlő egységet, és erre csatlakoztatott 12, 13 és 14 adó-vevő egységeket. Az 1. ábrán láthatók még 16,17 és 18 kommunikációs egységek, valamint a 11 erőforrás-vezérlő egységhez csatlakoztatott PSTN (nyilvános kapcsolt telefonállomás). A PC-hálózatoknál a csatomakijelöléssel kapcsolatos problémát úgy oldjuk meg, hogy az alapállomás a csatomakarakterisztikákat üres, illetve szabad csatornán adja le. A mobil kommunikációs rendszerek egy ilyen rendszeren belül úgy létesítenek kapcsolatot, hogy először a rendszer eléréséhez keresnek kapcsolatot. Ezt a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a mobil 16-18 kommunikációs egységek letapogatják a szabad csatornákat, hogy megtalálják a megfelelő karakterisztikával rendelkezőket. Azt követően, hogy a megfelelő csatornát azonosította a rendszer a 16-18 kommunikációs egység ezt a csatornát saját használatra lefoglalja.

Az ilyen rendszerekben a 10 alapállomások különböző jellemzőkre vonatkozó adatokat visznek át, úgymint csatornakapacitás a maximális értékeknél. A csatornára vonatkozó maximális értékek továbbítása azért előnyös, mert így biztosítva van, hogy egy adott csatorna a legoptimálisabban és legkedvezőbben kerüljön kihasználásra, és adott 16-18 kommunikációs egységek bármelyike nem keres nagyobb kapacitású csatornát, illetőleg nem folytatja a keresést egy kisebb kapacitású

HU 215 860 Β csatorna irányába, ha a megfelelő csatornát megtalálta, azaz nincs szükség a 16 -18 kommunikációs egység követelményeinek megfelelően illeszteni a csatornát. Ez a letapogatás és azonosítás csökkenti a 10 alapállomás vezérléséhez szükséges paramétereket, és elkerülhető ily módon a nagy kapacitású csatornák széttördelése.

A rendszerben lévő 16-18 kommunikációs egységek a rendszer felől különböző szolgáltatási szinteken vehetik a szolgáltatást. Ezek a szolgáltatási szintek a hangminőségben vagy a hangfeldolgozás hatásfokában jelentkezhetnek. Azok a 16-18 kommunikációs egységek, amelyek kisebb hatásfokúak, vagy azok, amelyek jobb minőségű szolgáltatást igényelnek, kérhetnek a rendszerben egy nagyobb kapacitású csatornát ahol magasabb szintű szolgáltatás valósítható meg. Azoknak a 16-18 kommunikációs egységeknek, amelyek a beszédinformációt jobb hatásfokkal és kedvezőbben dolgozzák fel, vagy ott, ahol nincs szükség magas szintű szolgáltatásra, egy alacsonyabb szintű szolgáltatású csatorna is megfelelő. A magasabb szintű szolgáltatás esetében sok esetben szükség lehet az adatforgalmi csatorna teljes kapacitásának kihasználására. Alacsonyabb szintű szolgáltatás esetében az adatátviteli és adatforgalmi csatorna félkihasználással, azaz félsebességgel, negyed kihasználással, vagy akár nyolcad kihasználással is működhet, csökkentett szolgáltatással. Az egyes 10 alapállomások közötti adatátvitel bármelyik szolgáltatási szinten megvalósítható.

Egy 16-18 kommunikációs egység, amikor a csatomahozzáférést keresi, letapogatja azokat a csatornaparamétereket, amelyek mellett az adatátviteli a legjobb hatásfokkal tud végbemenni úgy, hogy előre meg van adva a szolgáltatási szint is. A 16-18 kommunikációs egység bármelyike egy ilyen csatornát úgy azonosít, hogy illeszti a saját működési paramétereit a 10 alapállomáson egy üres csatornán átvitt csatomaparaméterekkel. Abban az esetben, hogyha az első letapogatás végeztével nem talált olyan csatornát, amelyik illeszkedne hozzá, úgy a 16-18 kommunikációs egység a következő nagyobb kapacitású csatornák között kezd válogatni, és ezekre visz át hozzáféréskérést. Abban az esetben, ha a 10 alapállomás egy ilyen kérést vesz, a kérésnek helyt ad, és/vagy egy megfelelőbb csatornaazonosító adatait kezdi adni, vagy pedig egy, a rendszer foglalt válaszjelet ad.

Az 1. ábrán látható 10 alapállomás kommunikációs rendszereknél használható, működésének folyamatábrája pedig a 2. ábrán látható. A rendszerben a jelzőprotokoll bármilyen ismert technológiánál, illetve rendszernél használatos protokoll lehet, lehet például a Global System fór Mobile Communications (GSM) protokoll, ahogyan ez a GSM javaslatai és előírásai között szerepel, és amely az European Telecommunications Standard Institute (ETSI)-től szerezhető be. A vezérlő és adatforgalmi csatornák lehetnek időmultiplex üzemmódban (TDM) formátumúak, ilyen például a GSMrendszemél a 0 időrés, mint sugárzó vezérlőcsatorna. A kimeneti csatornán, amely a 10 alapállomás felől ad jelet a 16-18 kommunikációs egységbe, egy rendszerazonosító, egy az adatforgalmi-csatorna helyzetére utaló jellemző (időrés és változó frekvenciák), valamint az elérési feltételek vannak továbbítva.

A 16-18 kommunikációs egységek aktiváláskor egy közeli 10 alapállomás vezérlőcsatornáját (0 időrés) tapogatják le, és kijelzik a híváskérő üzenetet. Híváskérő üzenet érzékelése esetén, vagy pedig akkor, amikor hívást kívánnak kezdeményezni (2. ábra 114 lépés), a 16 -18 kommunikációs egységek azt a rendszer-információsjelet használják, amely a 0 időrésben kerül vételre azért, hogy azonosítsák és letapogassák azokat az adatátviteli és adatforgalmi-csatornákat, amelyeknek olyan kívánt karakterisztikái például kívánt csatomalefoglalhatóságuk van, amelyekre az éppen adatátvitelt megvalósítani kívánó 16-18 kommunikációs egységnek az optimális adatátvitelhez szüksége van. A működés során a csatornák közül, azt amelyiknek maximális a lefoglalhatósága, azaz maximális a sebessége, azonosítjuk (2. ábrán a 110 lépés).

Abban az esetben, ha a rendszer ezt a csatornát (2. ábra 116 lépés), például a 2 időrést, megtalálja a 16-18 kommunikációs egység, úgy a következő időkeretben kérheti a hozzáférést, vagy pedig folytathatja a csatomafígyelést további kereteken keresztül, mielőtt a hozzáféréskérést továbbítaná. A hozzáféréskérés késleltetése bizonyos esetekben azt teszi lehetővé, hogy az adott 16-18 kommunikációs egység biztosítva legyen arról, hogy az adott csatorna a valóságban is szabad.

Ha három keretjei azt jelezte, hogy az adott csatorna szabad, úgy a 16-18 kommunikációs egység hozzáféréskérést kezdeményez és továbbít az azonosított csatornán, beleértve ebbe a kívánt csatomakihasználási-arányt, azaz sebességet, és a kérő kommunikációs egység azonosító kódját is (2. ábra 120 lépés). Abban az esetben, ha a 10 alapállomás egy ilyen kérést vett, továbbá hogyha igazolva látja azt, hogy az adott 16-18 kommunikációs egység az adott rendszerben és a kért csatorna megfelelő kihasználási fokán van, igazolja azt, hogy a csatorna képes a kért csatornakapacitásra. Azt követően, hogy a 10 alapállomás ezt a megállapítást elvégzi, egy további mérést is elvégez, amennyiben az adott 16-18 kommunikációs egységnél azonosítja azt, hogy a rendszer szempontjából melyik az a legjobb hatásfokú csatomakihasználási-arány, amelynél az adott 16-18 kommunikációs egység engedélyt kap a működésre. Abban az esetben, ha túlterhelt rendszerről van szó, és a 16, 17, illetve 18 kommunikációs egység teljes mértékű csatomakihasználást igényel, de képes arra is, hogy félsebesség esetén is működjön, akkor a 10 alapállomás azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy a legjobb hatásfokú működés a félsebességgel történő működtetés.

Amikor a legoptimálisabb működési paraméterek a rendszer szempontjából is meg vannak határozva, úgy a 10 alapállomás a 16-18 kommunikációs egység hozzáféréskérésére a válaszjelet elküldi azzal a további megjegyzéssel, hogy megadja a javasolt sebességet is a kérő 16-18 kommunikációs egység felé (2. ábra 122 lépés). A javasolt sebesség lehet az eredetileg kért csatornán, de lehet egy másik csatornán, amelyet a 10 alapállomás a 16-18 kommunikációs egység felé továbbított. A 16-18 kommunikációs egység ezt a sebességet vagy

HU 215 860 Β elfogadja, vagy elutasítja (2. ábra 124 lépés). Ha a 16-18 kommunikációs egység ezt a sebességet elutasítja, úgy a híváselutasítás instrukció visszakerül a 10 alapállomásra és a hívás maga véget ér és befejeződik.

Ha a 16-18 kommunikációs egység visszajelzi, hogy elfogadja a javasolt sebességet, úgy a 10 alapállomás elfogadja ezt a kérést. A 10 alapállomás ebben az esetben továbbítja a csatomaelfogadási-üzenetet a kérő 16, 17, illetve 18 kommunikációs egység felé. Abban az esetben, ha csatomakérés-vétel történik, és a 10 alapállomás nem ismeri fel, nem tudja azonosítani az adott

16, 17, illetve 18 kommunikációs egységet, vagy egy adott 16, 17, illetve 18 kommunikációs egység nincs szinkronban a kért csatomaszolgáltatási szinttel, a 10 alapállomás egy híváselutasító utasítást ad a kérő 16,

17, illetve 18 kommunikációs egység felé. Ebben az esetben a megfelelő 16, 17, illetve 18 kommunikációs egységnek újra kell a csatornaletapogatást és a csatomahozzáférés-kérést végezni.

Ha a csatomaletapogatás során a 16-18 kommunikációs egység nem talál megfelelő üres csatornát, úgy az adott kommunikációs egység a hozzáféréskérést az eggyel magasabb szintű, illetőleg eggyel magasabb teljesítményű azonosítócsatomán továbbítja (2. ábra 118 lépés). A 10 alapállomás egy ilyen kérés vételekor engedélyezheti az azonosított csatornán a jeltovábbítást, vagy pedig egy másik, az előzővel azonos teljesítményű vagy kisebb teljesítményű csatornaazonosító kódját továbbítja. A 16-18 kommunikációs egység ezt az ajánlatot elfogadja vagy pedig elutasítja. Amennyiben a 16-18 kommunikációs egység az ajánlatot elfogadja, úgy a hívás létrejön az elfogadott csatornán és a jelátvitel a továbbiakban úgy történik, ahogy az önmagában ismert rendszereknél is (2. ábra 128 lépés).

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás csatomalefoglalásra többvonalas rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerekben, amelyek számos, adott sebességgel rendelkező csatornát tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy a csatorna paramétereit, beleértve azt a maximális sebességet, amellyel a csatorna működni képes, az alapállomásról a csatornák közül az üres csatornákon továbbítjuk, üres csatornák csatornaparamétereit a kommunikációs egység által letapogatjuk, és egy, a kommunikációs egység számára legkedvezőbb adatátviteli sebességnek és a csatorna maximális sebességének legalább részbeni egymáshoz történő illesztését biztosító üres csatornát a kommunikációs egység számára adatátvitelhez lefoglalunk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csatomalefoglalásnál figyelembe vesszük azt is, hogy a szabad csatorna paraméterei alapvetően illeszkedjenek a kommunikációs egység működési paramétereihez.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy illeszkedő paraméterek hiányában a magasabb sebességű csatornákat is letapogatjuk.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kommunikációs egységről a hozzáféréskérést az alapállomás felé a lefoglalt csatornán végezzük el.
5. Eljárás csatomalefoglalásra többvonalas rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerekben, amelyek számos, adott sebességgel rendelkező csatornát tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy az alapállomásról mindegyik üres csatornán egy maximális csatornasebességkódot továbbítunk, a kommunikációs egységgel letapogatjuk a csatornákat, és keresünk egy olyan csatornát, amelynek olyan maximális sebessége van, amelyen az adott kommunikációs egység jó hatásfokkal használható, és a kommunikációs egység számára adatátivelhez azt a szabad csatornát foglaljuk le, amely legalább részben megközelíti ezt a maximális sebességet.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csatomalefoglaláskor az üres csatornák sebességkódjait legalább részben illesztjük a kommunikációs egység csatornasebességéhez.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy sikertelen illesztésnél a letapogatást a nagyobb sebességű csatornán végezzük el.
8. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kommunikációs egység felől az adatátvitel- és hozzáféréskérést a kijelölt csatornán továbbítjuk az alapállomás felé.
9. Eljárás csatomalefoglalásra, többvonalas rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerekben, amelyeknek számos csatornája van, és amely tartalmaz egy első üres csatornát, amelynek egy első csatornasebessége van, és legalább egy második üres csatornát, amelynek egy második sebessége van, azzal jellemezve, hogy az alapállomásról az első csatornán és legalább a második csatornán egy csatornasebesség-kódot továbbítunk, a kommunikációs egységben a csatornasebesség-kódot vesszük és dekódoljuk, és az első vagy a második csatorna közül azt, amelynek a csatornasebessége az adott kommunikációs egységhez illeszkedik, lefoglaljuk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csatomalefoglaláshoz történő kiválasztásánál az első csatornasebesség-kódját, és a második csatorna csatomasebesség-kódját az első és a második üres csatornán illesztjük a kommunikációs egység csatornasebességéhez.
11. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy sikertelen illesztésnél a letapogatást a nagyobb sebességkóddal rendelkező csatornán végezzük el.
12. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kommunikációs egység felől az adatátvitel- és hozzáféréskérést a kijelölt csatornán továbbítjuk az alapállomás felé.