HU215013B - Eljárás és berendezés hálószerű anyag előállítására, valamint hálószerű anyag - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás, berendezés és hálószerű anyag, amely a találmány szerinti eljárással és berendezéssel készíthető. A találmány elsődlegesen, de nem kizárólag olyan hálószerű anyag előállítására alkalmazható, amely abszorbens termék, elsősorban eldobható, egyszer használatos termék, például pelenka, inkontinencia betét stb. külső borítására használható.

Maga a hálószerű anyag mechanikusan egymáshoz csatlakoztatott, nem szövött anyagból áll, ahol a szálak egymásba vannak hurkolva, és a szálszerkezetet a szálas szövedéknek levegő- vagy folyadéksugár segítségével történő rendezetlen fellazításával (összekuszálásával) hozzuk létre, azaz a szövedék szerkezetét az úgynevezett fellazító eljárással kezeljük.

A bejelentés kizárólag azokra a hálószerű anyagokra vonatkozik, ahol a rendezetlen fellazítást vízzel végezzük, azaz a fellazításhoz folyadék sugárnyalábot használunk. Ezeknek az anyagoknak textilszerű tulajdonságaik vannak, ellentétben az egyéb nem szövött termékekkel, ily módon a gyártási eljárásnál is viszonylag nagyfokú rugalmasság valósítható meg attól függően, hogy milyen paraméterű anyagot kívánunk előállítani. Az eljárás során előállított anyag az alkalmazott szálaktól, a szálkeveréktől, a szálformázótói, a fellazítás mértékétől, a fellazításhoz használt huzaltól függően igen széles körben változhat. Mivel igen sokféle anyagot és sokféle technológiát lehet alkalmazni, a hálószerű anyagok alkalmazása mind gyakoribb.

Az ilyen jellegű anyagok igen jó hatásfokkal használhatók folyadék elnyelésére vagy felszívására, továbbá a folyadéknak a szétterítésére vagy diszpergálására abban az esetben, ha az anyag felülete folyadékkal érintkezik. Egy további terület, ahol az ilyen hálószerű anyagok igen jól használhatók, az egyszer használatos abszorbens termékek családjában a külső borítás kialakítása, ahol az anyagnak a textiljellegű szerkezete viseléskor nagyon kellemes közérzetet biztosít, a bőr számára sokkal kellemesebb, mint ha egyéb nem szövött anyagot alkalmaznak, például valamilyen műanyag textúrát.

A GB 2 114174 lsz. szabadalom olyan hálószerű anyagot ismertet, ahol nagyobb és kisebb sűrűségű tartományok vannak úgy kialakítva, hogy a nagyobb sűrűségű tartományok kétféle anyagból, a kisebb sűrűségű tartományok pedig egyféle anyagból vannak kialakítva.

A DE 1 435 125 lsz. szabadalom olyan hálószerű anyagot ismertet, ahol durvább és finomabb szálak vannak összefogva úgy, hogy a formázó fejen kisebb és nagyobb perforációk vannak, amelyeken keresztül durvább és finomabb szálak jutnak át, és így jön létre a kétféle anyagból álló szövedék.

A találmányunkkal célul tűztük ki olyan eljárás és berendezés kidolgozását, amellyel olyan hálószerű anyagok állíthatók elő, amelyek az előzőekben ismertetett anyagoknál jobb folyadékterítő képességgel rendelkeznek, elsősorban hosszirányban.

Felismertük ugyanis, hogy ha a szövedék keresztmetszete mentén vannak ismétlődően és váltakozva a különféle, nemcsak anyagukban, hanem szálhosszúságban is változó anyagkombinációk elhelyezve, úgy sokkal kedvezőbb folyadékterítő paramétereket tudunk megvalósítani.

A találmány tehát eljárás hálószerű anyag előállítására, amely eljárás során szálas szövedéket képezünk úgy, hogy adott hosszúságú szálkötegeket fektetünk levegőn formázó vezetékre, majd ezen szálkötegréteg tetejére rövid szálú anyagból álló réteget fektetünk.

Az eljárás lényege abban van, hogy a szálas szövedéket olyan fellazítást végző huzalfonatos fellazító vezetéken vezetjük át, amelyre legalább egy olyan huzalszerű fellazító elemet helyezünk el, amelynek átmérőjét lényegesen nagyobbra választjuk meg, mint a huzalfonatos fellazító vezetéket képező huzalok átmérőjét, és ezen végezzük el a szálas szövedék fellazítását.

A találmány tárgya továbbá berendezés hálószerű anyag előállítására, amely szálkötegformázó egységből és rövid szálú anyagformázó egységből álló, és a rövid szálú anyagot levegőn a szálkötegekre fektető és azokat együttesen formázó vezetékre helyező formázóegységet, és ehhez csatlakoztatott, a szálkötegekből és a rövid szálú anyagból álló szövedéket nagy nyomáson fellazító egységet tartalmaz.

A berendezés lényege abban van, hogy a fellazító egység olyan huzalfonatos fellazító vezetéket tartalmaz, amelyre legalább egy olyan fellazító elem van elhelyezve, amelynek átmérője lényegesen nagyobb, mint a huzalfonatos fellazító vezetéket képező huzalok átmérője.

Előnyösen a fellazító elem egymással párhuzamos huzalrészekből áll, amelyek a fellazító vezeték kerülete mentén vannak elrendezve, adott esetben úgy, a huzalrészek a fellazító vezeték hossztengelyével szöget, előnyösen merőlegestől eltérő szöget zárnak be.

A fellazító vezeték előnyösen üreges henger alakú elem, a fellazító elem pedig egyetlen, a fellazító vezeték kerülete mentén párhuzamos menetes huzalrészeket képezően van elrendezve.

A találmány tárgya még hálószerű anyag, amelynek az a lényege, hogy tartalmaz rövid szálú anyagot és szálkötegeket, és legalább egy olyan hosszirányú köteget, amely kizárólag a szálkötegekből áll.

Előnyösen a rövid szálú anyag hidrofil szálakból, míg a szálkötegek hidrofób szálakból állnak. A rövid szálú anyag előnyösen cellulóz.

A szövedék fellazítása során egy olyan hosszúkás köteg alakul ki, amely kizárólag szálkötegekből áll, és egy olyan köteg, amely hosszú és rövid szálak keverékéből áll. Az eredő szövedék csíkozott mintázatú lesz, ahol a rövid szálak a barázdákban helyezkednek el, mégpedig a fellazító elemek között, mivel a csak és kizárólag szálkötegeket tartalmazó részek azok, amelyek a fellazító elemnek a tetején maradnak. Ha az eljárás során hidrofób szálkötegeket és hidrofil rövid szálakat, például cellulóz szálakat használunk, és ha a fellazításra olyan szitahuzalt használunk, amelynek a szitamérete olyan, hogy a hálószerű anyagot perforációkkal látja el, úgy a kapott anyag folyadékáteresztő lesz, és hosszirányban a folyadékot diszpergálni tudja. Ilyen anyag jól használható eldobható, egyszer használatos abszorbens termékek folyadékterítő, folyadékfelszívó rétegeként, használható tehát például eldobható pelen2

HU215 013B kába, egészségügyi betétbe vagy hasonlókba. A hosszirányú folyadékdiszperzióra azért van szükség, hogy az abszorbens elemnek az abszorbcióját teljes mértékben kihasználjuk.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja szerint a szálkötegek rugalmas szálkötegekként vannak kiképezve. Ezeknek segítségével olyan hálószerű anyagot kapunk, amelynek csak azok a részei lesznek rugalmasak, amelyek kizárólag a szálkötegeket tartalmazzák, mivel a többi részen a rugalmas szálaknak a megnyúlását a szálaknak a rövid szálú cellulóz rosthoz való tapadása megakadályozza. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a szálkötegek a cellulóz szálak és a hosszú szálkötegek közötti tartományban általában ezekre a szálkötegekre merőlegesen helyezkednek el. Ez lehetővé teszi, hogy a késztermék nyújthatóságának irányát befolyásoljuk, és megfelelően beállítsuk azáltal, hogy a fellazító elemeket a fellazító vezeték hosszirányából nézve egymás mellé megfelelően beállítva helyezzük el.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az

1. ábrán látható a találmány szerinti berendezés vázlatos rajza, amellyel a hálószerű anyag létrehozható, a

2. ábrán az 1. ábrán bemutatott formázóegységnek az oldalirányú metszete látható, a

3. ábrán a találmány egyik kiviteli alakja szerint kialakított fellazító vezeték térbeli rajza látható, a

4. ábrán pedig a 3. ábrának egy részmetszete látható felnagyítva.

A találmány szerinti hálószerű anyag előnyösen szárazon rostokra bontott cellulóz P rövid szálú anyag szálakból, és hidrofób S szálkötegekből áll, a hidrofób S szálkötegek 20—50 mm hosszúságú poliészter szálakból állnak.

Az 1. ábrán látható a találmány szerinti hálószerű anyag előállítására alkalmas berendezés, amely tartalmaz egy 1 formázóegységet, és egy 2 fellazító egységet. A berendezéshez tartozhat még egy további szálkötegkezelő egység, például egy kártoló egység, amely az 1 formázóegységhez van csatlakoztatva, és egy 4 hálószerűanyagkezelő-egység, amely a 2 fellazító egység kimenetére és egy 5 felcsévélő egység, amely a hálószerű anyag kezelőegység kimenetére van csatlakoztatva, és amelyre a kapott hálószerű anyagot fel lehet tekercselni.

Az 1 formázóegység a 2. ábrán látható és tartalmaz egy 6 szálkötegformázó egységet, és egy 7 rövid szálú anyagformázóegységet. Mindkettő önmagában ismert elemekből alakítható ki. A berendezésben a S szálkötegekből képezett rétegre van cellulóz P rövid szálú anyag felvive úgy, hogy a S szálkötegek először egy 8 formázóhuzalra vannak felvive. A 2 fellazító egység ismert módon egy sor 70-130 pm átmérőjű füvókát tartalmaz, amelyből nyomás alatt álló vizet szórunk az alatta elhelyezkedő 18 fellazító vezetékre.

A 6 szálkötegformázó egység tartalmaz egy 9 tápgörgőt, amely a S szálkötegekből laza réteget továbbít egy 10 kártoló hengerre. Az egyedileg elhelyezkedő laza S szálkötegeket a 10 kártoló hengerről a centrifugális erő, amely a 10 kártoló henger forgása közben létrejön, valamint a 2. ábrán nyíllal jelölt A levegőáram továbbítja. Az A levegőáram a 10 kártoló hengerre érintő irányban van vezetve ott, ahol a S szálkötegek a 10 kártoló hengerről leválnak. A 6 szálkötegformázó egység tartalmaz még két további segédgörgőt, egy 11 leszedő hengert és egy 12 munkahengert.

A 2. ábrán látható 6 szálkötegformázó egység a következőképpen működik:

A durván laza S szálkötegekből képezett borítást a fogazott 9 tápgörgőkön keresztül vezetjük be a 9 tápgörgő kerülete és egy ellennyomást kifejtő 13 nyomóelem közé egy úgynevezett szálfátyol-továbbító karmon keresztül. A 10 kártoló henger, amely fogakkal vagy egyéb fésűszerű alakzatot képező elemekkel van ellátva, az előre haladó szálfátyol anyagot leszorítja, és megfelelően lefogja. A továbbított anyag legfelső szálai nem válnak szét, és nem képeznek egyedi szálakat, ahogyan az alatta lévő részek és a 10 kártoló henger a fogaival hatásosan kifésülődik. Amikor a szálfátyolt a 9 tápgörgőről a 10 kártoló hengerhez továbbítjuk, az egész anyagot kényszerítjük arra, hogy elhaladjon a megfelelően kihegyezett véggel ellátott ellennyomást kifejtő 13 nyomóelemként kiképzett fátyoltovábbító karom előtt. Ily módon a megfelelő S szálkötegek különválasztása és fellazítása könnyebb.

A szálakból képezett hálónak a legfelső szálai azonban nem válnak megfelelően és egyenletesen külön. Ugyanez vonatkozik a legalsó szálakra is, amelyeket a 12 munkahenger szorít meg, amely 12 munkahenger a leszedő hengerrel együtt alacsonyabb sebességgel forog, mint a 10 kártoló henger. Azok a szálak, amelyek a 12 munkahengerben maradnak, all leszedő hengerhez vannak továbbítva, majd all leszedő henger segítségével a 10 kártoló hengerre kerülnek vissza. A 12 munkahenger, valamint a 11 leszedő henger szintén fogakkal vagy hasonló elemekkel van ellátva, lényegében egy fésűszerű elemet képeznek, és azok a szálak, amelyek legkésőbb váltak egyedi kötegekké, és amelyeket a 12 munkahenger és a 11 leszedő henger fogott meg, szintén szétnyílnak, és a fogak hatására egyedi szálakká válnak szét. Ezek a szálak azután a 12 munkahenger és a 10 kártoló henger között áthaladnak, majd a munkahenger mint kártoló elem kerületéről az ennek forgásakor keletkező centrifugális erő hatására egyedi kötegekké válnak. A 2. ábrán látható A levegőáram feladata, hogy azokat a S szálkötegeket, amelyek adott esetben felemelkednek a 12 kártoló henger felületéről, az alsó 8 formázóvezetékre nyomja.

A fentiekből látható az is, hogy ez a 6 szálkötegformázó egység az ismert és általánosan elteqedt szálköteg formázókhoz hasonlóan működik. Ilyen ismert szálkötegformázó például a Fehrer K21 típusú gép is, amely a találmány szerinti megoldásnál igen kedvezően használható. Az 1 formázóegység tartalmaz még egy 7 rövid szálú anyagformázóegységet is, amely képes arra, hogy egy 14 acélhálón vagy egyéb hálószerű elemen keresztül a P rövid szálú anyagot, itt cellulózt megfogja.

Ahogy a 2. ábrán is látható, a S szálkötegek kerülnek először a 8 formázóvezetékre, azután az ebből képezett réteg tetejére kerülnek a cellulóz P rövid szálú anyagszálak. A külső légnyomással és levegővel fektetett szálak a 8 formázóvezetéken kinyomással vannak megfogva, amelyet 15 szívóegység hoz létre, amelynek a 2. ábrán csak a zárófalai láthatók.

Az 1 formázóegységben létrehozott szálas szövedék azután egy 2 fellazító egységbe van elvezetve, kis közegnyomáson. Az első fellazító lépésben a S szálkötegek és a cellulóz P rövid szálú anyagszálak a szálas szövedékben oly mértékben kapcsolódnak csak egymáshoz, hogy biztosítva legyen az, hogy a következő második fellazító lépés során, amely már nagyobb nyomáson megy végbe, a cellulóz P rövid szálú anyagszálak ne szabaduljanak el.

A 3. és 4. ábrákon a 18 fellazító vezeték egy példakénti kiviteli alakja látható, amely igen jól használható a második, nagyobb nyomáson elvégzett fellazítás! művelethez. A 18 fellazító vezeték 16 huzalból készült hengeres hálót tartalmaz, amely forgatható, a forgatóelemet az ábrán nem mutatjuk be, és a forgás közben egy vízsugarat kibocsátó, fuvókákkal ellátott 2 fellazító egység alatt van elvezetve. A hengeres háló palástfelületére menetesen van a 17 fellazító elem feltekercselve és legalább a végein rögzítve.

Ahogyan a 3. és 4. ábrákon látható, a 17 fellazító elem átmérője lényegesen nagyobb, mint azoknak a 16 huzaloknak az átmérője, amelyből a hálófonatos 18 fellazító vezeték van. A 17 fellazító elem 17j-17_n huzalrészekből képezett menetei közötti távolság kb. 1-10-szerese a 17 fellazító elem átmérőjének.

Az első, alacsony nyomáson (60-100 bar) elvégzett fellazítást követően a szövedéket a második fellazítási lépéshez a 18 fellazító vezetékhez továbbítjuk. Itt a fellazítást nagyobb nyomáson (80-250 bar) végezzük. Az a vízsugár, amely a 17 fellazító elem 17]-17_n huzalrészei mentén lefolyik, úgy halad el a 17 fellazító elem oldala mentén, hogy a cellulóz P rövid szálú anyagszálaknak azokat a részeit, amelyek eredendően a 17]—17_n huzalrészek oldalán helyezkednek el, magával sodorja. A cellulóz P rövid szálú anyagszálak ily módon a 17]—17_n huzalrészek közötti barázdákban gyűlnek össze, ahogyan ez például a 4. ábrán látható.

Mivel ezek a barázdák a cellulóz P rövid szálú anyagszálakhoz képest lényegesen hosszabbak, a különálló S szálkötegek egymáshoz kötődnek, míg a cellulóz P rövid szálú anyagszálak a hosszuk mentén több helyzetet vehetnek fel, azaz a S szálkötegeket lényegesen nehezebb mozgatni, mint a cellulóz P rövid szálú anyagszálakat. Ez azt jelenti, hogy a S szálkötegek nem fognak elmozdulni a szomszédos 17]—17_n huzalrészek közötti résekbe, hanem a felületük felső részén maradnak. Nyilvánvaló, hogy a S szálkötegek néhány szabad vége lenyomódhat a 17]—17_n huzalrészek közötti résekbe, de mivel magát a S szálköteget a vízsugár nem tudja elmozdítani, a S szálkötegek szabad végei is egymáshoz kötődnek, mielőtt a felső részről eltávolodna a vízsugár hatására.

A fellazítás önmagában ismert módon megy végbe, azaz a huzalfonatos 18 fellazító vezeték folyadékáteresztő képessége elegendő ahhoz, hogy a folyadékáramban lévő víz azt követően, hogy a kinetikai energiáját a szálas szövedékben lévő szálaknak nagyrészt átadta, akadálytalanul tudjon átáramolni.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a többmenetes 17 fellazító elem a 18 fellazító vezeték szabad felületét és így a folyadék áthatolási képességét csak kismértékben csökkenti.

Az S szálkötegek úgy is elhelyezhetők a rétegre, hogy a második fellazítási lépés után a szálak azokban a S szálkötegekben, amelyek a 17 fellazító elem felső oldalán helyezkednek el, üregeket képeznek.

A második fellazítási lépést követően kapott hálószerű anyagot azután egy további 4 hálószerű anyagkezelőegység felé továbbítjuk, ahol az anyagot megszárítjuk, adott esetben ezt követően még egy további kezelésnek, például felületkezelésnek vagy szárításnak is alávetjük. A kapott hálószerű anyagot azután az 5 felcsévélő egységben csévéljük fel.

Az így kapott hálószerű anyag lényegében olyan csíkos anyagot képez, amelynek lesznek a síkból jobban kiálló olyan részei, amelyek S szálkötegből és cellulóz P rövid szálú anyagból vannak összekeverve, és ezek a tisztán S szálkötegekből álló sávok között helyezkednek el. Az ilyen anyag rendkívül jól használható abszorbens betételem folyadékáteresztő rétegeként, mivel a cellulóz P rövid szálú anyag szálakból és a S szálkötegekből képezett nyalábok képesek arra, hogy a bennük elnyelt folyadékot hosszirányban terítsék. Ez azt jelenti, hogy az abszorbens betételem anyaga teljes egészében felhasználható folyadékelnyelésre, ily módon tehát csökkenthető annak a kockázata, hogy az abszorbens betételem telítődjön, és így csökken annak a kockázata is, hogy a már telített abszorbens betételemből a folyadék kiszivárogjon.

A találmány szerinti hálószerű anyag abszorbens, egyszer használatos termékben használható folyadékterítő és folyadékvezető rétegként, és lehetővé teszi, hogy az abszorbens betételem folyadékelnyelő kapacitását az eddigieknél jobb hatásfokkal lehessen kihasználni.

Fentiekből következik az is, hogy a találmány szerint kialakított hálószerű anyag szárítási célokra is használható, vagy használható olyan folyadékterítő és továbbító rétegként bármilyen más területen, ahol a folyadéknak a diszpergálása vagy szétterítése egy adott irányban kívánatos.

A találmány szerinti eljárás és az eljárást megvalósító berendezés lehetővé teszi, hogy ellenőrizhető és beállítható rugalmasságú anyagot hozzunk létre, olyant, amely anyag adott speciális irányba húzható. Ilyen anyagot akkor kapunk, ha S szálkötegek rugalmas szálakból állnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az anyagrészekben, amelyek kizárólag S szálkötegekből állnak, a szálak általában a 17j—17„ huzalrészekre merőlegesen helyezkednek el annak következtében, hogy a S szálköteg-részek hosszirányban vannak a 17]-17_n huzalrészek közötti barázdák közé nyomva. Hasonló módon a cellulóz P rövid szálú anyagszálak is keresztirányba egymás mellett rendeződnek el az áramló víz hatására. A cellulóz P rövid szálú anyag szálakból, továbbá a S szálkötegekből álló köteg vagy sodrat esetében az anyag nem rugalmas, de mindegy, hogy a S szálkötegek rugalmasak-e vagy sem, mivel maguk a S szálkötegek az egyébként nem rugalmas cellulóz szálakhoz vannak kötve. Ha rugalmas S szálkötegeket alkalmazunk, olyan anyagot nyerünk, amely a 17 fellazító elem keresztirányába nyújtható. Mivel a 17 fellazító elem helyzete vagy a 17j-17_n huzalrészekből képzett menetek helyzete egymáshoz képest a 18 fellazító vezeték hosszirányára vonatkoztatva akár +/- 45° lehet, a 17 fellazító elem 17]-17_n huzalrészeinek elhelyezésével lehet a tágulás, vagy a rugalmasság irányát befolyásolni.

A találmány szerinti megoldásnál a rugalmas szálak lehetnek hőre zsugorodó kétkomponenses szálak is, amelyek csak akkor válnak rugalmassá, ha már összezsugorodtak. Ilyen szálak használhatók a találmány szerinti eljárásnál is, ahol a cellulóz P rövid szálú anyag és a S szálkötegekből képzett nyalábok közötti távolság nagyon kicsi, adott esetben még nulla is lehet.

A 17 fellazító elem többmenetes huzal helyett lehet egyetlen sík elem is, amely adott szög alatt van elrendezve. Egy vagy több ilyen elem helyezhető el egy 18 fellazító vezetékre megfelelő elrendezésben. A 17 fellazító elem keresztmetszete lehet a körkeresztmetszettől eltérő is, az alakot a folyadékáramlás és a folyadék permeabilitás függvényében lehet egyértelműen megválasztani.

A 17 fellazító elem menetes helyett más konfigurációt is felvehet, lehet szinuszos alakú vagy lehet szakaszos vagy folyamatos mintázatot leíró alakzat. Az, ahogy a P rövid szálú anyag szálai bekerülnek, befüjódnak a 17 fellazító elem tetejéről, szintén különböző módon létrehozható a 17 fellazító elem átmérőjének változtatásával. Ha a 17 fellazító elem nem nyúlik végig a 18 fellazító vezeték teljes palástján, nem folytonos csíkozást hozhatunk létre.

Ugyancsak nincs szükség feltétlenül arra, hogy a 17 fellazító vezeték 17)-17,, huzalrészei mind ugyanolyan irányban legyenek.

A találmány szerinti eljárással és berendezéssel kialakított hálószerű anyagot példakénti kiviteli alakjai segítségével mutattuk be, ahogyan erre már utaltunk is. A találmány szerinti eljárással folyadék-átnemeresztő sávokat létre lehet hozni egyedül csak a S szálkötegekből, és úgy, hogy folyadék-átnemeresztő P rövid szálú anyagot és S szálkötegeket keverünk úgy, hogy hidrofil P rövid szálú anyagot és hidrofób S szálkötegeket választunk ki.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás hálószerű anyag előállítására, amely eljárás során szálas szövedéket képezünk úgy, hogy adott hosszúságú szálkötegeket (S) fektetünk levegőn formázó vezetékre (8), majd ezen szálköteg (S) réteg tetejére rövid szálú anyagból (P) álló réteget fektetünk, azzal jellemezve, hogy a szálas szövedéket olyan fellazítást végző huzalfonatos fellazító vezetéken (18) vezetjük át, amelyre legalább egy olyan huzalszerű fellazító elemet (17) helyezünk el, amelynek átmérőjét lényegesen nagyobbra választjuk meg, mint a huzalfonatos fellazító vezetéket (18) képező huzalok (16) átmérőjét, és ezen végezzük el a szálas szövedék fellazítását.
2. 2. Berendezés hálószerű anyag előállítására, amely szálkötegformázó egységből (6) és rövid szálú anyag (P) formázóegységből (7) álló, és rövid szálú anyagot (P) levegőn a szálköteg (S) rétegre fektető és azokat együttesen formázó vezetékre (8) helyező formázóegységet (1), és ehhez csatlakoztatott, a szálkötegekből (S) és a rövid szálú anyagból (P) álló szövedéket nagy nyomáson fellazító egységet (2) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a fellazító egység (2) olyan huzalfonatos fellazító vezetéket (18) tartalmaz, amelyre legalább egy olyan fellazító elem (17) van elhelyezve, amelynek átmérője lényegesen nagyobb, mint a huzalfonatos fellazító vezetéket (18) képező huzalok (16) átmérője.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fellazító elem (17) egymással párhuzamos huzalrészekből (17,-17„) áll, amelyek a fellazító vezeték (18) kerülete mentén vannak elrendezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a huzalrészek (17)-17_n) a fellazító vezeték (18) hossztengelyével merőlegestől eltérő szöget bezáróan vannak elrendezve.
5. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a fellazító vezeték (18) üreges henger alakú elemként van kiképezve, a fellazító elem (17) pedig egyetlen, a fellazító vezeték (18) kerülete mentén párhuzamos menetes huzalrészeket (17)—17_n) képezően van elrendezve.
6. 6. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a huzalrészek (17)—17_n) a fellazító vezeték (18) hossztengelyével szöget bezáróan vannak elrendezve.
7. 7. Hálószerű anyag, azzal jellemezve, hogy tartalmaz rövid szálú anyagot (P) és szálkötegeket (S), és legalább egy olyan hosszirányú köteget, amely kizárólag a szálkötegekből (S) áll.
8. 8. A 7. igénypont szerinti hálószerű anyag, azzal jellemezve, hogy a rövid szálú anyag (P) hidrofil szálakból, míg a szálkötegek (S) hidrofób szálakból állnak.
9. 9. A 8. igénypont szerinti hálószerű anyag, azzal jellemezve, hogy a rövid szálú anyag (P) cellulóz.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti hálószerű anyag, azzal jellemezve, hogy folyadékáteresztőre van kiképezve.
11. 11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti hálószerű anyag, azzal jellemezve, hogy a szálkötegek (S) rugalmas szálakból állnak.