HU214835B

HU214835B - Eljárás bórtartalmú kenőolaj-adalékanyag előállítására, valamint az adalékanyagot tartalmazó koncentrátum és kenőolaj-készítmény

Info

Publication number: HU214835B
Application number: HU9301416A
Authority: HU
Inventors: Paolo Gambini; Paolo Koch
Original assignee: Ministero Dell 'universita' E Della Ricerca Scientifica E Tecnologica
Priority date: 1992-05-15
Filing date: 1993-05-14
Publication date: 1998-06-29
Also published as: JP3483910B2; ITMI921155A1; RU2081123C1; EP0570073B1; JPH0665588A; CA2096310A1; EP0570073A1; HU9301416D0; ITMI921155A0; IT1258916B; US5370807A; HUT68351A; DE69321758T2; CA2096310C; DE69321758D1

Abstract

Eljárás bórtartalmú pőli(alkil)-akrilát kőpőlimer adalékanyag – amelyegyidejűleg viszkőzitásindex-javító és súrlódásmódősítótűlajdőnságőkkal rendelkezik – előállítására. Az eljárás sőrán akőpőlimert bórtartalmú és bórt nem tartalmazó mőnőmereketpőlimerizálják. A találmány részét képezi az őlyan kőncentrátűm, amelya találmány szerinti adalékanyagőt 25–95 tömeg% mennyiségbentartalmazza egy megfelelő hígítószerben, illetve őldószerben. Atalálmány magában főglalja az őlyan kenőőlaj-készítményt is, amelybena találmány szerinti adalékanyag a viszkőzitásindex-javító hatás,illetve a súrlódásmódősító hatás eléréséhez szükséges mennyis gben vanjelen, általában a készítmény tömegének 0,5–10 tömeg%-nyimennyiségben. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás kenőolajokhoz adalékanyag előállítására, amely adalékanyag alkalmas a kenőolaj viszkozitásindexének javítására és súrlódási jellemzőinek módosítására. Ugyancsak a találmány tárgyát képezi az adalékanyag koncentrátuma, valamint az adalékanyagot tartalmazó kenőolaj-készítmény.

A kenőolajok műszaki területén ismert az a megoldás, hogy az olajok hőmérséklettől függő reológiai tulajdonságváltozásainak módosítására olyan, olajban oldható polimereket (viszkozitásindex-javítókat; viscosity index zmprover, V.I.I.) adalékolnak, amilyenek például azok a (met)akrilsav-alkil-észter polimerek vagy kopolimerek, amelyeknek alkilcsoportjában a szénatomszám megfelelő nagyságú a szükséges, olajban történő oldhatóság biztosításához.

Ugyancsak ismertek azok az előnyök, amelyek az olyan, kopolimerizálható, nitrogéntartalmú monomereknek az olajban oldható polimerbe történő bevezetésével járnak, amelyek a viszkozitási index javítására vonatkozó tulajdonságok mellett a kapott terméknek diszpergálható tulajdonságokat is biztosítanak.

Az említett, kopolimerizálható, nitrogéntartalmú monomereket - amelyeket másként „diszpergáló monomerek” néven is említenek - általában a vinil-imidazolok, vinil-pirrolidonok, vinil-piridinek és az N,N-dialkilamino-etil-metakrilátok közül választják ki.

A fentieken túlmenően ismert az is, hogy a diszpergáló és antioxidáns hatású V.I.I. kopolimerek jól alkalmazhatók a belső égésű motorok számára felhasznált kenőolaj-készítményekben, azzal a céllal, hogy a motor működésének ideje alatt csökkentsék a lerakódásképződést és a kenőolaj oxidációját.

Például a 4699 723. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan etilén-propilén kopolimereket ismertet, amelyeken egy nitrogénatomot és egy kénatomot tartalmazó monomerek (amilyen például a 4-metil-5-vinil-tiazol) vannak ráojtva. Az így kapott ojtott kopolimerek - a viszkozitásindex javításán túlmenően - diszpergáló és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Legjobb tudomásunk szerint a szakterületen még nem ismeretesek olyan viszkozitásindex-javító adalékanyagok, amelyek - egy adott rendszerben - képesek volnának módosítani a súrlódási koefficiens trendjét, azaz amelyek egyidejűleg „súrlódásmódosító” adalékanyagok is.

Az úgynevezett „súrlódásmódosítók” általában a fémfelületekkel szembeni affinitást biztosító, szükséges polaritással rendelkező hosszú szénláncú molekulák. Az adalékanyagok oly módon fejtik ki hatásukat, hogy a súrlódás közben a felületeken vékony réteget képeznek. A hatékonyság szempontjából az alkoholok rosszabbak, mint az észterek, és az utóbbiak rosszabbak, mint a savak.

A „súrlódásmódosítók” legnagyobb mennyiségben az ATF-folyadékokban, azaz az automata sebességváltók folyadékaiban (outomatic Zransmission /luids), a differenciálolajokban, a szerszámgépek vezetőin és szánjain alkalmazott kenőolajokban, valamint az olajfékekben és a tengelykapcsolókban alkalmazott olajokban kerülnek alkalmazásra.

A jelen találmány olyan, kenőolajokban alkalmazható adalékanyagok előállítására vonatkozik, amely adalékanyagok alkalmasak a viszkozitásindex javítására és a súrlódási koefficiens trendjének módosítására, azaz amely anyagok egyidejűleg viszkozitásindex-javító és súrlódásmódosító tulajdonságokat mutatnak.

Ennek megfelelően a találmány egyik tárgya egy olyan polimer adalékanyag előállítására vonatkozik, amely egyidejűleg viszkozitásindex-javító és súrlódásmódosító tulajdonságokkal rendelkezik, s amely az I általános képlettel jellemezhető. Az adalékanyag az I általános képletben látható típusoknak és mennyiségeknek megfelelő reaktív monomerek kopolimerizációjával nyerhetők.

R' R

I I

-(-CH₂-C-)_x.(-CH₂-C-)yI I

COOR_a C00-A-R_b (I)

Az I általános képletben x legfeljebb 98 tömeg%-ot és legalább 2 tömeg%-ot jelent

R’és R” jelentése azonosan vagy egymástól eltérően hidrogénatom vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport;

A jelentése -CH₂CH₂- vagy -CH(CH₃)CH₂- képletű csoport;

Ra jelentése 8-30 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport vagy 8-30 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportok keveréke;

R_b jelentése egy II általános képletű csoport,

(IT) amelyben

R jelentése egy kétértékű III általános képletű csoport,

R⁴ R⁵ R⁶ (III)

HU 214 835 Β amelyben n értéke 0 vagy 1; és

R’-R⁶ jelentése azonosan vagy egymástól különbözően hidrogénatom vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy a négy, R¹, R⁴, R³ és R⁶ csoport közül legalább kettő jelentése 1-3 szénatomos alkilcsoport.

A gyakorlati megvalósítás előnyös formájában x értéke 80-98 tömeg% közötti; y értéke 20-2 tömeg% közötti;

R’ és R” jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; és A jelentése -CH₂CH₂- képletű csoport.

Egy még előnyösebb formában n értéke 1; és

R¹, R⁴ és R³ jelentése metilcsoport.

Az I általános képletű adalékanyag előállításának első lépésében egy H-R_b általános képletű vegyületet, azaz egy IV általános képletű vegyületet állítunk elő.

A IV általános képletű vegyület egyik lehetséges előállítási módja szerint bórsavat egy olyan alifás diollal észteresítünk, amelyben a hidroxilcsoportok 1,2vagy 1,3-pozícióban vannak.

Hozzávetőlegesen 1:1 diolisav mólarányt alkalmazva a reakcióban, a bórsav IV általános képletű ciklusos diészterét nyerjük.

A reakciót előnyösen inért oldószerben végezzük, olyan hőmérsékleti körülmények között, amelyek lehetővé teszik a reakció során képződő víz azonnali eltávolítását; előnyösen ez a hőmérséklet a körülbelül 80 °C és 130 °C közötti tartományban van.

Egy alternatív módon a IV általános képletű vegyületeket előállíthatjuk dialkil-borátoknak a fent említett diolokkal végzett átészteresítési reakciójával is.

A fenti eljárásokkal egy olyan reakciókeverékhez jutunk, amely - bár a IV általános képletű vegyületnél jóval kisebb mennyiségben - bórsav monoésztereket, diésztereket és triésztereket is tartalmaz. Ugyanakkor a nyers reakciókeverék nem igényel semmiféle további tisztítási lépést, hanem közvetlenül felhasználható a kopolimerizációs reakcióban.

Amikor a IV általános képletű vegyület készen van, az I általános képletű kopolimerben y értékének megfelelő mennyiségben jelenlévő polimerizálható monomert előnyösen előállíthatjuk (alkil)-hidroxi-etil- vagy -hidroxi-propil-akrilátnak a IV általános képletű vegyülettel végzett észteresítésével.

A reakciót ebben az esetben is inért oldószerben végezzük, olyan hőmérsékleti körülmények között, amelyek lehetővé teszik a reakció során képződő víz azonnali eltávolítását; előnyösen ez a hőmérséklet a körülbelül 80 °C és 130 °C közötti tartományban van.

Az I általános képletű kopolimert ezt követően az (alkil)-akrilát monomerek szokásos, előnyösen egy inért hígítószer-oldószer jelenlétében végzett kopolimerizációjával állítjuk elő.

A gyakorlati megvalósítás egy még előnyösebb formája szerint az inért oldószer ugyanaz az ásványi olaj, amelyet bázisolajként alkalmazunk a végső kenőolajkészítmény előállításához.

A polimerizáció végrehajtása céljából a monomereket - külön-külön vagy együttesen - gázmentesítjük, majd összekeveijük és hígítjuk az inért szerves oldószerrel, előnyösen ásványi olajjal, amilyen például a Solvent Neutral, 5,4 x HE⁶ m²/s (5,4 cSt) 100 °C hőmérsékleten.

A reakciókeveréket ezt követően oxigén kizárása mellett 70 °C és 130 °C közötti hőmérséklet-tartományban, egy szabadgyök-iniciátor jelenlétében melegítjük, amely iniciátort a melegítési lépés előtt vagy után adhatunk a keverékhez. A reakciót addig végezzük, amíg az (alkil)-akril-észterek a megfelelő kopolimerré nem alakulnak, azaz amikor a monomerek konverziója eléri a 60 és 100% közötti értéket.

A kívánt céloknak megfelelő szabadgyök-katalizátorokat 100 tömegrész (alkil)-akril-észterre vonatkoztatva 0,2-3 tömegrész közötti mennyiségben alkalmazzuk, és a katalizátorokat általában a következők közül választjuk ki: Zerc-butil-peroktanoát, Zerc-butil-perbenzoát, azobisz(izobutiro-nitril), dibenzoil-peroxid, dilauroil-peroxid és bisz(4-/erc-butil-ciklohexil)-peroxi-dikarbonát.

Adott esetben a reakciókeverék tartalmazhat kéntartalmú anyagokat is, így például alifás merkaptánokat, tioglikolokat és tiofenolokat (amilyen a Zerc-dodccil-merkaptán és az etán-ditiol); ezek a vegyületek a kopolimer molekulatömegének szabályozásában vesznek részt.

Általában ezek a kéntartalmú vegyületek az (alkil)akril-észterek 100 tömegrészére vonatkoztatva 0,01 és 0,5 tömegrész közötti mennyiségben fejtik ki hatásukat.

A reakció előrehaladását infravörös (IR) analízissel követhetjük nyomon. A fentiekben megadott műveleti körülmények és hőmérsékleti értékek mellett a monomerek átalakulása 0,5 és 4 óra időtartam alatt éri el az előre meghatározott értéket.

Ily módon az I általános képletű polimer adalékanyag inért oldószeres oldatát nyeljük.

Az oldószer önmagában ismert módon, csökkentett nyomás alatti eltávolításával lehetőség van a kopolimer kinyerésére.

Az I általános képletű polimer adalékanyagot hozzáadhatjuk ilyen formában a kenőolajhoz, vagy előnyösebben olyan koncentrátum formájában, amely az adalékanyagot 25-95 tömeg%, előnyösen 40-70 tömeg% mennyiségben egy olyan, inért oldószerben-hígítószerben tartalmazza, amely - a találmány szerinti előnyös megoldás értelmében - ugyanaz az ásványi olaj lehet, mint amelyet az I általános képletű adalékanyag előállítása során alkalmaztunk inért oldószerként.

A találmány további tárgyát képezi egy olyan kenőolaj-készítmény, amely fő részében kenőolajból áll, s amely a kenőolaj mellett viszkozitásindex-javítóként és

HU 214 835 Β súrlódásmódosítóként hatásos mennyiségben tartalmazza a fentiekben ismertetett adalékanyagot is.

Az előbbi polimer esetén az ilyen hatásos mennyiség általában a 0,5 tömeg% és 10 tömeg% közötti tartományba esik, előnyösen az 1,2 tömeg% és 6 tömeg% közötti tartományon belül van.

A találmány szerinti adalékanyagot alkalmazhatjuk felhasználásra kész kenőolajokban, további olyan adalékanyagokkal együttesen, amilyenek a diszpergálószerek, detergensek, rozsdaellenes anyagok, antioxidáns ágensek stb.

A következő példákkal a találmány jobb megértését kívánjuk elősegíteni.

1. példa

Az la vegyület szintézise

2-hidroxi-4,4,6-trimetil-l,3,2-dioxa-borinán

Egy keverővei, Marcusson-feltéttel és visszafolyató hűtővel felszerelt reakcióedénybe bemérünk 61,2 g bórsavat (1 mól), 118,2 g 2-metil-2,4-pentándiolt (1 mól) és 200 ml heptánt. A reakciókeveréket kevertetés közben felmelegítjük refluxhőmérsékletre (körülbelül 95 °C), majd négy órán keresztül ezen a hőmérsékleten tartjuk.

Miután összegyűjtünk 17,5 ml vizet (az elméleti érték = 18 ml), az oldószert rotációs vákuumbepárlón eltávolítjuk. Ily módon egy viszkózus folyadékot nyerünk; a viszkózus folyadékot pentánnal kezeljük, majd a kicsapódó fehér, szilárd anyagot kiszűrjük. A kitermelés 92%.

Elementáranalízis (%):

elméleti: C: 50,0; H: 9,03; B: 7,60;

talált: C: 50,07; H: 9,02; B: 7,36.

Olvadáspont: 80 °C.

2. példa

Az lb vegyület szintézise l-hidroxi-4-propil-5-etil-1,3,2-dioxa-boriném Egy Marcusson-feltéttel felszerelt és 300 ml heptánt tartalmazó reakciólombikba bemérünk 61,2 g bórsavat (1 mól) és 146,2 g 2-etil-l,3-hexándiolt (1 mól). A reakciókeveréket kevertetés közben refluxhőmérsékletre (körülbelül 95 °C-ra) melegítjük, majd ezen a hőmérsékleten tartjuk további négy órán keresztül. Összegyűjtünk 17,3 ml vizet (az elméleti mennyiség értéke =18 ml).

Ezt követően a reakciót leállítjuk, és az oldószert rotációs vákuumbepárlón eltávolítjuk. Ily módon egy viszkózus folyadékot nyerünk, amelyet pentánnal kezelünk. Egy fehér, szilárd termék csapódik ki, amelyet kiszűrünk. A hozam 91%.

Elementáranalízis (%):

elméleti: C: 56,15; H: 9,4; B: 6,43;

talált: C: 56,85; H: 10,00; B: 6,40.

3. példa

A Ila vegyület szintézise l-(metakriloil-etoxi)-4,4,6-trimetil-l,3,2-dioxaborinán

Egy 200 ml n-heptánt tartalmazó lombikba bemérünk 72 g la dioxa-borinánt (0,5 mól) és 65 g (hidroxietil)-metakrilátot (0,5 mól).

A reakciókeveréket felmelegítjük az oldószer refluxhőmérsékletére, majd kevertetés közben ezen a hőmérsékleten tartjuk négy órán keresztül, mialatt 7,9 ml víz gyűlik össze (az elméleti mennyiség értéke = 9 ml).

A reakciót leállítjuk, majd a nyers reakciókeveréket lehűtjük, a benne lévő szilárd anyagot kiszűrjük, majd a szűrletből rotációs vákuumbepárlón lepároljuk az oldószert. Színtelen folyadékot nyerünk (kitermelés 88%), amely a Ha metakriloil-etoxi-dioxa-borinánból áll. Elementáranalízis (%):

elméleti: 4,3;

talált: 4,0.

4. példa

A Ila egységeket tartalmazó kopolimerek előállítása

Egy 40 °C hőmérsékleten termosztált reaktorba bemérünk 146,5 g SN150 olajat, 15,8 g bórtartalmú Ha metakrilátot és 137,7 g (12-18 szénatomos lineáris alkohol)-metakrilát monomert.

A reakciókeveréket kevertetés közben, folyamatos nitrogénáram alatt egy órán keresztül gáztalanítjuk. Ezt követően a reakciókeveréket 95 °C hőmérsékletre melegítjük, majd a hőmérséklet stabilizálódása után gyorsan hozzáadunk 1,94 g íerc-butil-peroktanoát polimerizációs katalizátort.

Az exoterm reakciót a reaktor hőmérséklet-szabályozóján keresztül kontrolláljuk, és a reakció-hőmérsékletet 95 °C-on tartjuk.

A reakciót ilyen körülmények között három órán keresztül végezzük, miközben a reakció előrehaladását IR spektroszkópiával követjük, figyelve a monomerek által gerjesztett jelek eltűnését.

Ily módon 300 g tiszta folyadékot (PB) nyerünk, amely ásványi alapú olajokban oldódik, s az I polimer 50 tömeg%-os oldatából áll.

A következő 1. táblázat a kapott polimetakrilát-borát (PB) reológiai jellemzőit mutatja be.

1. táblázat

Fajlagos viszkozitás	K.V_W0 °_c: 6,91 x 10 ⁴ m²/s
Viszkozitás SN150ben 10 tömeg%	KV₁₀₀o_C: 1,221 x ΙΟ-⁵ mVs
KV₄₀ o_C: 6,45 x 10^-5 m²/s
V.I.: 190
KV_\|S,_C: 2,666 * lO^mVs
Viszkozitás SN150ben 10 tömeg% mechanikai depolimerizáció után	KV_1OO=_C: 1,078 x 10“^sm²/s
Dermedéspont 10 tömeg%-os SN150 oldatban	Hőmérséklet: -36 °C

Megjegyzés: 1 χ 10^-6 m²/s = 1 cSt A fenti adatok jelzik, hogy a találmány szerinti borát-polimereket alkalmazni lehet viszkozitásindex-javító adalékanyagként.

A reológiai tulajdonságok mellett megvizsgáltuk a találmány szerinti borát-polimer hidrolitikus stabilitását

HU214 835B is, amelynek során az ASTM D 2169 szerinti tesztet végeztük el.

Elkészítettünk egy 1 tömeg%-os oldatot SN150ben, és összehasonlítási célokra egy olyan oldatot, ami az analóg, azonban bőrt nem tartalmazó polimert [(12-18 szénatomos alkohol)-polimetakrilátot] tartalmazta; az analóg polimert HV33 kóddal jelöltük. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Kód	Olaj TAN*	Víz TAN	Réz- korró- zió
Teszt előtt	Teszt után	Elmé- leti érték	Talált érték
1 tömeg% PB	0,01	0,0	25,7	1,4	2a
1 tömeg%HV33	0,01	0,0	-	1,4	2a

♦TAN = teljes savszám (7otál Jcidity A'umber)

A PB-re megadott elméleti értéket annak a feltételezésnek az alapján számítottuk, hogy az adalékanyagmolekulákban jelenlévő összes bőr bórsavvá hidrolizál és a vizes oldatban felszabadul; a TAN-értékeket milligram KOH/gramm egységben adtuk meg.

A 2. táblázatból látható, hogy a borát-polimerrel kapott víz savasság analóg a bórmentes vegyület megfelelő értékével. Ez ahhoz a következtetéshez vezet, hogy egy ilyen funkciónak a bevezetése nem változtatja meg ezeknek a polimereknek a hidrolitikus stabilitását.

Tribometriás összehasonlítást is végeztünk a HV33mal; a HV33 és a borát-polimer tribometriás vizsgálatainak eredményeit a 3. táblázatban tüntetjük fel.

Az első vizsgálatot SRV tribométerrel végeztük; ezt

a készüléket a vibráció által okozott súrlódás és kopás
tanulmányozására tervezték. A vizsgálati körülmények az alábbiak voltak:
* Oszcillációs amplitúdó (mm)	1
* Oszcillációs frekvencia (Hz)	50
* Alkalmazott terhelés (N)	200
* Hőmérséklet (°C)	50
* Idő (perc)	120
* Ismételhetőség (súrlódási koefficiens)	0,005
A második vizsgálatot az ASTM D 2714-68 előírá-
sai szerint egy LFW-1 tribométerrel, az alábbi körülmények között végeztük:
* Fordulatszám (fordulat/perc)	72
* Csúszássebesség (méter/másodperc)	0,13
* Alkalmazott terhelés (daN)	68
* Hertz nyomás (daN/mm²)	40
* Hőmérséklet (°C)	44
* Elvégzett fordulat (szám)	5000
* Ismételhetőség (kopásnyom-vastagság)	0,7

3. táblázat

Kód	L.F.W.-l	S.R.W.
Kopás (mm)	Súrlódási koefficiens	Kopás (mm)	Súrlódási koefficiens
SN450	1,12	0,044	berágódás	berágódás
4 tömeg% PB	1,37	0,030	0,39	0,080
4 tömeg% HV33	1,52	0,036	berágódás	berágódás

A 3. táblázatból jól látható, hogy a borát-polimer jobb viselkedést mutat a közismerten nagyon szelektív SRV-tesztben.

A fentiekben részletesen kifejtett adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a borát-polimer jól alkalmazható súrlódásmódosítóként.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás egyidejűleg viszkozitásindex-javító és súrlódásmódosító tulajdonságokkal rendelkező polimer adalékanyag előállítására, mely az (I) általános képlettel rendelkezik,

R' R

I I

- ( -ch₂ -c-) _x. ( -ch₂-c- ) yI I

COOR_a C00-A-R_b (I) s az adalékanyag az (I) általános képletben látható típusoknak és mennyiségeknek megfelelő reaktív monomerek kopolimerizációjából származik, és az (I) általános képletben x értéke 80 tömeg%-98 tömeg%-ot és y értéke 20 tömeg%-2 tömeg%-otjelent.

R’ és R” jelentése azonosan vagy egymástól eltérően hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport;

A jelentése -CH₂CH₂- vagy -CH(CH₃)CH₂- képletű csoport;

R_a jelentése 8-30 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport vagy 8-30 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportok keveréke;

R_b jelentése egy (II) általános képletű csoport, (II)

HU 214 835 Β amelyben

R jelentése egy kétértékű (III) általános képletű csoport,

- c - ( - C - )_n - c I I I

R⁴ R⁵ R⁶ (III) amelyben n értéke 0 vagy 1; és

R'-R⁶ jelentése azonosan vagy egymástól különbözően hidrogénatom vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy a négy, R¹, R⁴, R³ és R⁶ csoport közül legalább kettő jelentése 1-3 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy R_a és A-R_b (alkil)-akrilátjainak keverékét, amelyben az R_a (alkil)-akrilátja 80 tömeg% és 98 tömeg% közötti mennyiségben van jelen, polimerizáljuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kopolimerizációs reakciót egy inért oldószerben, oxigén kizárása mellett 70 °C és 130 °C közötti hőmérséklet-tartományban, egy szabadgyök-iniciátor jelenlétében végezzük, amely iniciátort a melegítési lépés előtt vagy után, 100 tömegrész (alkil)-akril-észterre vonatkoztatva 0,2-3 tömegrész közötti mennyiségben adhatunk a keverékhez, s a reakciót addig végezzük, amíg a monomerek konverziója a 60 és 100% közötti értéket eléri.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, olyan (I) általános képletű polimer adalékanyag előállítására,

R’ és R” jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; és A jelentése -CH₂CH₂- képletű csoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazzuk.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan polimer adalékanyag előállítására, amelynek (I) általános képletében n értéke 1; és

R¹, R⁴ és R³ jelentése metilcsoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazzuk.
5. Koncentrátum kenőolajok számára, azzal jellemezve, hogy egy hígítószerben 25-95 tömeg% mennyiségben egy (I) általános képletű adalékanyagot - a képletben A, R_a, R_b, R’ és R” jelentése, valamint x és y értéke az 1. igénypontban megadott - tartalmaz.
6. Az 5. igénypont szerinti koncentrátum kenőolajok számára, azzal jellemezve, hogy a hígítószer ugyanaz az ásványi olaj, mint amely az adalékanyag előállítása során inért oldószerként kerül alkalmazásra.
7. Kenőolaj-készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény a kenőolaj mellett viszkozitásindex-javítóként és súrlódásmódosítóként hatásos mennyiségben az 1. igénypont szerint előállított adalékanyagot tartalmazza.
8. A 7. igénypont szerinti kenőolaj-készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítményben a viszkozitásindex-javító és súrlódásmódosító adalékanyag 0,5-10 tömeg% mennyiségben van jelen.
9. A 8. igénypont szerinti kenőolaj-készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítményben a viszkozitásindex-javító és súrlódásmódosító adalékanyag 1,2-6 tömeg% mennyiségben van jelen.