HU213905B

HU213905B - Process for producing light concrete aggregates, light concrete, carrige way surfacing, masonry units, heat-insulating and/or levelling layer

Info

Publication number: HU213905B
Application number: HU912249A
Authority: HU
Inventors: Markus Stracke
Original assignee: Stracke
Priority date: 1991-07-03
Filing date: 1991-07-03
Publication date: 1997-11-28
Also published as: DE59209324D1; HU912249D0; EP0555424B1; EP0555424A1; HUT61954A; WO1993001142A3; WO1993001142A2

Abstract

A találmány tárgya eljárás könnyűbetőn adalékanyagőkelőállítására, amelyek habősítőtt műanyagőkból vagy aprítőttcsőmagőlóhabanyagőkból nyert részecskékkel rendelkeznek. A habősít ttműanyagból nyert részecskéket egy kényszerkeverő keverőteknőjébenismert módőn vízzel vagy cementkötést győrsító anyaggal, előnyösenvízüveggel nedvesítik és űgyanabban a keverési ciklűsban befeje ésül anedvesítő főlyadék teljes mennyisége lekötéséhez elegendő cementpőrtadnak hőzzá, és ezt a keveréket közvetlenül a keverési főlyamatbefejezése űtán, vagy a keverő elhagyását követően kis erelik. Atalálmány tárgya tővábbá eljárás könnyűbetőn előállítására a fentieljárással előállítőtt könnyűbetőn adalékanyag felhasználásával, ahőlegy teknős keverőben 150–250 főrdűlat/perc őrdűlatszámmal cementet ésvizet cementenyvvé kevernek, majd az össztérfőgat 35–45 térfőgat%-ánakmegfelelő mennyiségben könnyűadalékanyagőkat adnak hőzzá. A találmánytárgyát képezi tővábbá útbűrkől t, falazóelemek, szintkiegyenlítőés/vagy hőszigetelő réteg készítésére szőlgáló eljárás. ábra ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás könnyűbeton adalékanyagok előállítására, amelyek habosított műanyagokból vagy aprított csomagolóhabanyagokból nyert részecskékkel rendelkeznek.

Könnyűbeton adalékanyagként ez ideig égetett duzzadóanyagot, kohóhabkövet, perliteket, polisztirolgolyócskákat vagy hasonló anyagokat használtak.

Ezen adalékanyagok felhasználásánál hátrányként jelentkezett, hogy azok csak jelentős ráfordításokat igénylő drága és komplikált eljárásokkal állíthatók elő. Ezek az adalékanyagok a polisztirolgolyócskákat kivéve erős nedvességszívó tulajdonsággal, a duzzadóanyag és a kohóhabkő pedig relatív kedvezőtlen hővezető képességgel rendelkeznek. A perlitek ezen szempontokat tekintve valamivel kedvezőbb tulajdonságúak, bár ezek is rendkívül nedvességérzékenyek és a keverési eljárás közben a fellépő súrlódás eredményeként volumenük lecsökken. A cementenyv tapadóképessége a polisztirol-habgolyócskákon problematikus. Ezért a polisztirol-habgolyócskák vagy a habanyagból visszanyert anyagok felületét a cementenyv hozzáadása előtt ragasztásra alkalmas burkolattal kell ellátni.

A DE-A1-23 31 725 sz. irat könnyűbeton adalékanyagot ismertet könnyübeton részére, amely keramikus, nagyszámú pórussal rendelkező testből áll. Ennek a keramikus, üregekkel rendelkező testnek előállítása oly módon történik, hogy szerves anyagot, mint például polisztirolt kevernek nyersanyaggal és ezt a keveréket kiégetik. Ezen kiégetés útján a nyersanyag kerámiává válik, amely tömör burkolatot képez a szerves anyagon. A szerves anyag maga azonban kiég, illetve lebomlik, miáltal a keramikus burkolaton belül üregek keletkeznek.

A DE-A1-23 42 948 sz. irat egy közel hasonló megoldást ismertet. Ez esetben is az eljárás üreges testek előállítását eredményezi, ahol az alaktest szerves anyag és egy nem kiégett keramikus anyag keverékéből áll, amely kötőanyaggal van bevonva és végezetül felhevítésre kerül. Ekkor a keramikus anyag tömör burkolatot képez, miközben a szerves anyag kiég és a kerámiaburkolat által körülzárt tér üreggé változik.

Mindkét eljárás nagy hőfokon (pl. 2000 °C-ig) eszközölt kiégetési technológiát igényel, amelynek költség- és eszközráfordításai rendkívül magasak.

A DE-A1-26 11 787 és a DE-A1-26 25 6.75 sz. iratok kizárólag nyers stiroporrészecskéket ismertetnek, mint könnyűbeton adalékot; az eljárás során nem kerül sor semmiféle előkezelésre, a leírások különösképpen nem tartalmaznak ismertetést a stiroporrészecskék burkolattal való ellátására.

A DE-A1-26 11 787 sz. irat második oldalán a harmadik bekezdésben említésre kerül, hogy egy könnyübeton előállítása úgy történik, hogy először a cementport és a stiroport szárazon összekeverik és csak azután adnak hozzá vizet. A DE-A1-26 25 675 sz. irat szerint ugyancsak szárazon keverik össze a stiroporrészecskéket a cementtel (valamint a többi komponenssel) és csak azután kerül sor vízadagolásra.

Ezek az eljárások, minthogy a cementenyv más betonkomponensek jelenlétében képződik, nem eredményeznek kellő szilárdságot, és így alkalmazásuk korlátozott, minthogy sok esetben nem felelnek meg az igényelt és szükséges szilárdsági követelményeknek.

A találmány célja ezen hátrányok kiküszöbölése és eljárás létrehozása, mely lehetővé teszi nagyon olcsó és egyszerűen előállítható adalékanyagok készítését, melyeknél azonban az egyes részecskék összesülése a gyártási eljárás során messzemenően megakadályozható, és amely anyagok nagy szilárdsággal és jó keverési képességgel rendelkeznek.

A feladat találmány szerinti megoldása eljárás könnyűbeton adalékanyagok előállítására, amelyek habosított műanyagokból vagy aprított csomagolóhabanyagokból nyert részecskékkel rendelkeznek, ahol a habosított műanyagból nyert részecskéket egy kényszerkeverő keverőteknőjében vízzel vagy egy a cement megkötését gyorsító anyaggal, mint például vízüveggel nedvesítjük és előnyösen ugyanabban a keverési ciklusban befejezésül annyi cementport adunk hozzá, amennyi a nedvesítő folyadék teljes mennyiségét leköti, és ezt a keveréket közvetlenül a keverési folyamat befejezése után, illetve a keverő elhagyását követően kiszereljük.

A találmány feladata továbbá eljárás létrehozása könnyübeton előállítására, amely eljárás az ismert megoldások hátrányait kiküszöböli és így a találmány szerinti adalékanyagok alkalmazásánál a részecskék nem úsznak a forgódobos keverőben a felszínre.

A feladat találmány szerinti megoldása eljárás könnyűbeton előállítására, ahol egy teknős keverőben nagy fordulatszámmal cementet és vizet cementenyvvé keverünk, majd az össztérfogat 35-45 térfogat%-ának megfelelő mennyiségben 5-20 mm szemcsenagyságú merev könnyüadalékanyagot, mint duzzadóanyagot adunk hozzá, és ezzel egyidejűleg csökkentjük a teknőskeverő fordulatszámát, ezt követően pedig használt anyagból visszanyert és 2-7 mm részecskenagyságúra őrölt polisztirol-habrészecskéket keverünk hozzá.

Ugyancsak a találmány feladata eljárás kidolgozása útburkolat készítésére a találmány szerinti könnyűbeton alkalmazásával.

A feladat találmány szerinti megoldása eljárás útburkolat készítésére, ahol a találmány szerinti adalékanyaggal előállított könnyűbetont alépítményként az útfelületre terítjük, majd közvetlenül a megszilárdulást követően, vagy később forróaszfalttal, útburkolóanyaggal vagy nehézbetonnal burkoljuk.

A találmány kiterjed továbbá egy eljárásra falazóelemek készítésére is.

E feladatnak találmány szerinti megoldása eljárás falazóelemek készítésére, ahol a falazóelem keresztmetszetének túlnyomó részét a találmány szerint előállított könnyübetonból, a falazat belső oldalára kerülő vékonyabb rétegét pedig csak polisztirol-habanyaggal, mint egyedüli adalékanyaggal előállított könnyübetonból alakítjuk ki.

Szintkiegyenlítő és/vagy hőszigetelő réteg készítésére szolgáló eljárás padozatokhoz és/vagy födémekhez, ugyancsak részét képezi a találmány által megoldandó feladatoknak.

E feladat találmány szerinti megoldása eljárás, ahol a könnyűbeton egyedüli adalékanyagként polisztirol-hab2

HU 213 905 Β anyagot alkalmazunk és a könnyűbeton sűrűségét 0,2-0,75 kg/dm³, előnyösen 0,2-0,35 kg/dm³, különösen pedig 0,2-0,25 kg/dm³ értékre állítjuk be.

A habosított műanyagrészecskéknek a cementenyvvel való összekeverése eredményeként, mikor is a részecskéket cementburkolat veszi körül, elérhető, hogy a részecskék nagyobb fajlagos súlyúakká válnak és így a találmány szerint előállított adalékanyagokkal történő betonkeverék előállításánál a szokásos forgódobos keverőben nem úsznak a felszínre és így ezen adalékanyagok a keverékben egyenletesen oszlanak el.

Kezeletlen müanyagrészecskék, melyeket például aprított csomagolóanyagból nyerhetünk, nem keverednek kielégítően cementtejjel és ezért a keverésnél a felszínre úsznak. Ez a leírt kezeléssel elkerülhető, minthogy a részecskék cementtel történő burkolása következtében azok lekötése a cementtejjel és további adalékanyagokkal történő keveréskor megtörténik, miáltal a betonkeverék előállítása lényegesen kedvezőbbé válik.

Egy, a lekötést gyorsító anyag, mint például nátronvízüveg alkalmazása, mely adott esetben hígítható, azzal az előnyös következménnyel jár, hogy akeverőteknőben hozzáadott anyag, mint például cementpor a benedvesített részecskékre gyorsan rátapad, és azzal megköt, miközben a habosított müanyagrészecskéket beburkolja. Minthogy a cement a müanyagrészecskék benedvesítése következtében a cement megkötését gyorsító anyaggal a részecskéken igen gyorsan megkeményedik, minden részecske csak annyi cementet tud megkötni, amennyit a kötő-gyorsítóanyag a megkötéshez lehetővé tesz.

Ez odavezet, hogy minden részecske egy vékony, például cementből álló réteggel kerül bevonásra. Ennek a rétegnek vastagsága a kötő-gyorsítóanyag mennyiségének adagolásától, a müanyagrészecskék benedvesítése céljából hozzáadott víztől, illetve ennek, az adott esetben vízzel hígított keveréknek az abszolút mennyiségétől függ.

A találmány szerinti eljárás egy további megvalósítása úgy történik, hogy a habosított műanyagrészecskéket a keverőteknőbe való juttatásukat megelőzően ismert módon hőkezeljük, ami a részecskék felületének üvegesedését eredményezi. A részecskék hőkezelése következtében azok sűrűsége megnövekszik, miáltal az így kezelt és a felületükön üvegeseden részecskék szilárdsága rendkívüli mértékben megnövekszik. Az üvegesedés a részecskék felületének megolvadása révén jön létre. Az egyes részecskék szilárdságának megnövekedésével a további keverékek szilárdsága is megnövekszik. Ezáltal megtakarítható kötőanyag, mint például cement, mert ez esetben kevesebb cement hozzáadásával is nagyobb szilárdság érhető el, mint a szokásos könnyűbeton fajtáknál, így ebből adódik az az előny, hogy a kész könnyűbeton kisebb önsúlya esetén is elérhető a kívánt szilárdság.

Különösen előnyösnek bizonyult, ha a részecskék 2-10 mm szemcsenagyságúra kerültek aprításra, előnyösen darálás útján. Rendkívül porózus könnyübetont állíthatunk elő, ha a szemcsenagyságot például 20-30 mm között választjuk meg, például alagcsőtestek előállításához, melyeknek fagyállónak, hőszigetelőnek, elasztikusnak és amellett korrózióállónak kell lennie. A műanyagszemcsék ismertetett hőkezelése azt eredményezi, hogy az egyes szemcsék nedvszívó tulajdonsága gyakorlatilag megszűnik, minthogy felületük „elüvegesedett”. Tehát a szilárdságnövekedésen kívül a vízfelvételi tulajdonság csökkenése is bekövetkezett. Ezzel biztosítható, hogy a kész könnyűbetonmassza amúgy is rövid szárítási ideje tovább rövidíthető, amellett, hogy a massza diffúziós képessége nem romlik. Hasonlóképpen nem romlik a laza cementkőszerkezet higroszkópikus vezetőképessége sem, amely a habanyagrészecskéket körülveszi. Sőt éppen ellenkezőleg, azáltal, hogy egy ilyen azonos szilárdságú könnyűbetonnál a hőkezelés eredményeként az egyes habanyagrészecskékhez kevesebb cement szükséges a cementenyvkötés kialakulásához, az egész massza diffúziós képessége megnövekszik, amiként a higroszkópikus nedvességvezető képessége is a massza száraz oldala irányában.

A kötésgyorsító, mint például vízüveg szerényebb adagolása esetén a cement kötési ideje meghosszabodik, miáltal a beburkolt részecskékből csomók képződhetnek. Ezek a csomók kedvezőtlenebb tapadási képességgel rendelkeznek, minek következtében kiszereléskor a részecskék elkerülhetetlen mozgása következtében szétmállnak. Ez méginkább bekövetkezik, ha egy közbenső tárolás a cementpomak a műanyagrészecskékkel való tökéletes kötéséhez vezet.

A csomósodás erőteljes megakadályozására alkalmas intézkedés, ha a részecskéknek a cementtejjel jól kötő, előnyösen ásványi anyagokkal történő összekeverése után a beburkolt részecskéket kőőrleménnyel összekeverjük.

Ez esetben a kő- illetve ásványi-őrlemény gyakorlatilag az egyes részecskéket szétválasztó anyagként hat, miáltal az így kezelt adalékanyag különösen ellenáll a csomósodásnak.

Az aprított, már használt polisztirol-habból készült részecskék alkalmazásánál, a részecskék szétdarabolásából eredő felületéből adódóan a könnyűbeton előállításakor a részecskék belső összekapcsolódása jön létre, miáltal az igen csekély nyerssűrűség ellenére, mint például 0,2-0,35 kg/dm³ igen nagy hajlítószilárdsági értékek adódnak. Kísérletek igazolták, hogy ilyen könnyűbeton forgódobos keverővei problémamentesen előállíthatók, akár 0,6-0,75 kg/dm³ sűrűségértékek esetén is. Igazolást nyert, hogy 0,6 kg/dm³ nyerssürűség esetén a 28 napos kocka-nyomószilárdság 2N/mm², azaz 20 kg/dm² értékű és 0,75 k/dm³ sűrűség esetén pedig a kocka-nyomószilárdság értékeként 3,2 N/mm²-t azaz 32 kg/cm²-t mértek.

Ez az anyag alkalmas útépítésnél, illetve mélyépítési célokra, ahol is egyidejűleg pótolni tudja a fagyálló- és a hordozóréteget. A koptatottréteg létrehozására megfelel egy 40 cm vastag 0,6 kg/dm³ sűrűségű könnyűbeton réteg, melyet aszfalt- vagy cementkötéses massza formájában kell a felületre felvinni. Kitűnt, hogy a találmány szerint előállított könnyűbeton aszfaltkötésű koptatottréteggel is rendkívül jól kötődik. Meglepetésül szolgált, hogy a tiszta forróaszfalttal való felvitel nagyon jó eredményekhez vezetett.

Ezért a találmány szerinti adalékanyagokkal előállított könnyűbeton alkalmazható útalapozások készítésé3

HU 213 905 Β re, ahol is közvetlenül a beépítést követően, vagy később a könnyűbeton megkeményedése után forróaszfalt, útburkolat vagy nehézbeton a könnyűbeton alapozásra felvihető.

A forróaszfalt hőhatására a felületen elhelyezkedő termoplasztikus habanyagrészecskék megolvadnak, miáltal rendkívül jó kapcsolódás alakul ki a forróaszfalttal. Ez a felhasználási terület lehetővé teszi, hogy a költséges kavics és nehézbeton alépítmények az útépítés kapcsán mellőzhetők, minthogy a találmány szerinti könnyűbetonnal egy olcsóbb és minőségileg jobb eljárás alkalmazására kerülhet sor. Ezen túlmenően a találmány szerinti könnyübeton jó hőszigetelő, vízáteresztő és tökéletesen fagyásálló tulajdonságokkal rendelkezik.

1. példa

Egy kísérlet során 1000 liter aprított használt anyagot, mint például stiropor illetve polisztirolhabból készített habanyagpelyheket, amit egyébként például polisztirolhab gyöngyök felhabosításával is előállíthatunk, 2-10 mm szemnagysággal egy kényszerkeverő teknőjébe töltöttünk és ehhez egy keveréket, amely 15 liter felületi feszültséget csökkentő anyaggal kevert vízből és 15-18 liter nátronvízüvegből áll, adtunk hozzá.

Ezután a keverő gyors fordulata mellett 70-75 kg gyorsan kötő cementet töltöttünk hozzá.

A nedvesítő folyadék nagy vízüvegtartalma következtében, a részecskék benedvesített felületével érintkező cement néhány másodpercen belül megszilárdult, miközben minden részecske csak annyi cementet tudott megkötni, amennyit a vízüveg-víz keverék a megkötéshez lehetővé tett.

Két perces keverési és két perces pihentetési idő elteltével a műanyagrészecskéket egy merev cementenyv réteg burkolta és a részecskék semmiféle hajlamot nem mutattak a csomósodásra. Csupán kisebb összeragadások keletkeztek, melyek a keverőteknő ürítésekor, tekintettel a csekély összetartó erőkre, szétestek és a kész adalékanyag azonnal zsákokban volt tölthető.

A kötöanyaggyorsító szerényebb adagolása esetében kitűnt, hogy az adalékanyagoknak az előállításukat közvetlenül követő kiszerelése esetén a részecskék csomósodása következhet be. Melyek azonban a következő napon a zsákok egyszerű átgyúrásával összezúzhatok.

A fent ismertetett keverési eljárás kapcsán több cement hozzáadása semmiféle változást nem jelent, és nem idézte elő a habanyagrészecskéket burkoló cementenyvréteg vastagságának növekedését, minthogy több cementport az adott nedvesítő anyag benedvesíteni nem tudott.

Előnyös hatásként jelentkezett, hogy - jóllehet az aprított habanyag hosszabb ideig volt tárolva - a habosítógázok maradványai a frissen kezelt, burkolattal ellátott habanyagrészecskék a műanyagzsákokba való betöltését követő 8 órában meglepő mértékben expandálták a zsák tartalmát. Különösen az esetben, amikor például a 200 literes zsákok szorosan egymás mellett kerültek tárolásra. Ez az 5-10 térfogat %-os volumennövekedés azzal magyarázható, hogy a cement felszabaduló hidratációs hője összefüggésben a habanyag hőelnyelést gátló tulajdonságával 80-100 °C hőfokot idéz elő. Ekkor a részecskék bizonyos mértékig plasztikussá válnak és a habanyagrészecskék pórusaiban lévő levegő és hajtógázmaradékok a meleg hatására kitérj ednek. Még a tároló műanyagzsák is felmelegszik és kitágul. Ezzel az előállított termék volumene külső beavatkozás nélkül rendszerint 5-10 térfogat%-kal megnövekszik.

Az így kapott adalékanyag víz és cement hozzáadásával egy szokásos forgódobos keverő segítségével az építkezések helyszínén könnyübetonná dolgozható fel. Ennek a könnyűbetonnak a hővezetési tényezője 0,05-0,07 W/mK, 0,18-0,25 kg/dm³ sűrűségi értéknél, azonkívül nagy diffúziós képességgel, fagyálló és tűzbiztos tulajdonságokkal rendelkezik.

A találmány szerint készült adalékanyaggal előállított könnyűbeton számos alkalmazási terület mellett különösen alkalmas padló- és mennyezetszigetelésre, szintkiegyenlítésre, mert nemcsak rendkívül jó hőszigetelő tulajdonsággal bír, hanem felhasználásával a tűzbiztonság is jelentősen fokozható. Ezeken a felhasználási területeken kívül az útépítésnél is kedvező eredményekkel alkalmazható a Prottelith-nek nevezett változata.

Előnye az így előállított adalékanyagnak, hogy hozzáadásával bármikor, bármely helyszínen szokásos forgódobos keverővei a találmány szerinti könnyűbeton elkészíthető. Nincs szükség bonyolult, a helyszíni felhasználást megelőző előállítási technológiákra.

A találmány szerinti, előnyösen nagyszemcsés polisztirolhab-részecskés könnyűbeton tetőlejtés kiképzésére is alkalmazható. Ez esetben ezt a könnyübetont a kötésgyorsító felhasználásával előállított, ásványilag burkolt részecskék (30 mm szemnagyságig) formájában víz és cement hozzáadásával forgódobos keverőben keverve az építkezési helyre szállítjuk, és tömlő segítségével az építmény lapos tetejére továbbítjuk. Ott a könnyűbetont a kívánt lejtésnek megfelelően feszítjük.

Ezt megelőzően azonban perforált műanyag tömlőket - mint alagcsövezést - helyezzük a masszába. Ezeket a például 15-80 mm átmérőjű tömlőket egymás alatt rögzítjük, így miután a terített betonanyagot vízelzáró anyaggal, mint például poliuretánhabbal szigeteltük, a könnyübeton réteg részére a szellőzést biztosítottuk.

Az említett tömlők közül néhánynak végét a tetőszellőztetés csővégeihez vezetjük a célból, hogy az esetleg keletkező vízgőzöket, vagy a hő hatására létrejövő levegőtúlnyomást elvezessük.

Az alagcsövek elrendezése lehetővé teszi, hogy a maradvány-nedvességet is elvezessük. Ezzel megakadályozzuk a tetőre terített könnyűbetonréteg, illetve az arra felvitt szigetelőréteg felhólyagosodását.

Első ízben a találmány szerinti erősen pórusos könnyűbeton felhasználása útján lehetett ezt a költségkímélő eljárást alkalmazni, minthogy az anyag pórusossága olyan mértékű, hogy a szellőző csöveket vagy tömlőket elegendő 3-4 méter egymástól való távolságra lefektetni. A csövek egymáshoz képest mért ilyen nagy távolsága esetén sem képződnek káros behatások.

Még kedvezőbb, ha a polisztirol adalékanyag szemcsenagyságát 20-40 mm között választjuk meg. Ezzel a

HU 213 905 Β könnyűbeton-réteg önsúlyát is jelentősen csökkenthetjük.

A találmány egy további feladata a könnyűbeton előállítására szolgáló eljárás létrehozása.

2. példa

A találmány szerint ez úgy valósítható meg, hogy egy nagyfordulatú teknős keverőben cementet és vizet keverünk, a cementenyvhez, majd 35-45 térfogat% szilárd könnyűadalékot, mint például 5-20 mm-es szemnagyságú duzzadóagyagot, mint főadalékanyagot adunk hozzá, csökkentjük a teknős keverő fordulatszámát és az újrafeldolgozásból nyert őrölt 2-7 mm részecskenagyságú polisztirol-habrészecskéket hozzákeverj ük.

Ennek az eljárásnak eredményeként az ismert polisztirol-habbetonok hátránya, a csekély szilárdság kiküszöbölhető, ugyanakkor annak előnye, a nagyon jó hőszigetelő tulaj donsága megmarad. A duzzadóanyag hozzáadása jelentős szerepet játszik a nyomószilárdság növelésében, mert az esetben is, ha az egyes duzzadóagyag-részecskék nem közvetlenül egymás fölött fekszenek, a duzzadóagyag-részecskék a nyomóerő ferdén futó erőhatásait is fel tudják venni, minthogy az asszimetrikusan elrendezett kemény duzzadóagyag-részecskéknek a különleges könnyübetonban való beágyazódása következtében, ahol is a könnyűbeton a cementenyv szerepét átveszi, a duzzadóagyag-részecskék terhelés alatt sem tudnak oldalirányban elmozdulni.

3. példa

Az eljárásnál a víz és cement keverését 180-200 fordulat/perc fordulatszámnál eszközöljük, míg a főadalékanyag hozzákeverését, valamint egyperces keverési idővel a polisztirol-habrészecskéket 60 fordulat/perc fordulatszámnál adjuk hozzá; ebből a keverékből sajtolás útján építőelemeket is előállíthatunk. ⁴

4. példa

A találmány szerinti eljárás eredményeként előállítható építőelemek esetében lényeges, hogy a keveréket sajtolják, mert ezáltal a durvaszemcsés szilárd alkotórészek, például a duzzadóagyag-golyócskák rövid útszakaszon közelítenek egymáshoz, és gyakran akár egymással való érintkezésük is elérhető. Ezáltal még viszonylag csekély mennyiségű adalékanyaggal is - mint például duzzadóagyag-golyócskákkal - végül is e keverékből a megszilárdulást követően egy különlegesen nagy nyomószilárdságú végtermék készíthető.

Ezzel az eljárással tehát teknős keverőben egy könnyűbeton állítható elő, ahol egy teknős keverőben nagy fordulatszám mellett cementet és vizet keverünk a cementenyvhez, ezután az össztérfogat 35—45 térfogat%-át kitevő szilárd könnyüadalékanyagot, mint 5-20 mm-es szemcsenagyságú duzzadóagyagot, bentonitot mint föadalék anyagot adunk hozzá, csökkentjük a beton keverésnél szokásos fordulatszámra és az újrafeldolgozásból nyert őrölt 2-7 mm részecskenagyságú polisztirol-habrészecskéket hozzákeverjük. A találmány szerinti könnyűbetonból készült építőelemek felhasználása oly módon is történhet, hogy ezen elemekből épített falkeresztmetszeten belül a falvastagság túlnyomó részét az ezen eljárással előállított építőelemek teszik ki, míg a fal belső felén olyan építőelemek helyezkednek el, melyek a szokásos polisztirol-habanyag, mint egyedüli adalékanyag hozzáadásával készültek.

Az ilyen falazás kialakítása különösen ott előnyös, ahol a fal belső oldalán a csak polisztirol-habanyag hozzáadásával készült könnyűbeton elemek vastagsága mintegy 5-7 cm. Ez lehetővé teszi a különböző falbaépített eszközök könnyű beépítését fáradságos és hosszas vésési munkák nélkül. Ilyen falaknál a másik réteg készülhet nagyszilárdságú könnyűbetonból.

Ezzel lehetővé vált olyan építőelemek létrehozása, melyek különösen nagy terhelhetőség mellett más kedvező tulajdonsággal, mint például nagy diffúziósképességgel (egy 0,35 g/cm³ sűrűségű stiroporbeton vagy az úgynevezett Prottelith vízgőzdiffúzió ellenállástényezője 7,3), rendkívül jó hőszigetelőképességgel, fagyálló tulajdonsággal stb. rendelkeznek, és szükségtelenné teszik az üreges építőelemek készítését.

Lényeges körülmény továbbá, hogy a polisztirol-habanyag használt anyag (csomagolóanyag) újrafeldolgozásából nyerhető és így gyakorlatilag ingyenesen áll rendelkezésre. Ezáltal egy rendkívül kedvező költségkihatású, építéstechnikailag értékes homogén építőanyagot hozhatunk létre.

A találmány egy további ismérve egy olyan polisztirolhab könnyűbeton alkalmazása, melyek sűrűsége 0,2 kg/dm³ és 0,75 kg/dm³ között lehet, előnyösen 0,2 kg/dm³ és 0,35 kg/dm³ között, különösen pedig 0,2 kg/dm³ és 0,25 kg/dm³ között. Ezt a cementből és adalékanyagként csakpolisztirol-habanyagból előállított könnyübetont mindenekelőtt szintkiegyenlítésre és/vagy hőszigetelésre használjuk padlók, padozatok, valamint födémek esetében, mint például fagerendás- vagy betonfödémeknél.

Az ilyen betonok készítésénél előnyösen nagyobb darab habosított műanyagot, mint például polisztirolhabot, gépi úton aprítunk 2-8 mm szemcsenagyságúra. Ezeket a részecskéket burkoljuk cementenywel a már ismertetett módon.

A cementenyv előállításakor egy például 100 literes teknős keverő esetében a keverő fordulatszáma 180-200 fordulat/perc pórusképző és az affinitást elősegítő anyagok egyidejű hozzáadása mellett. A cementenyv keverési ideje mintegy egy perc, és ezt követően azonnal a teknős keverőben lévő habanyagrészecskékre kerül rátöltésre.

Különösen előnyös nagyobb sűrűségű csomagoló habanyag alkalmazása, melyek részecskékre való aprítás után is olyan használható szilárdsággal rendelkeznek, hogy az azzal előállított hőszigetelő könnyűbeton megszilárdulást és megkötést követően még 0,2 kg/dm³ sűrűség esetében is kielégíti a támasztott követelményeket.

Bebizonyosodott, hogy ezek a keverékek szállítócsiga segítségével jól továbbíthatók.

A találmány szerinti anyagot a padozatokra és/vagy födémekre kiöntik és lehúzzák.

Lehetséges továbbá fagerendás födémek esetén is alkalmazni, minthogy ez anyag kedvező diffúziós tulaj5

HU 213 905 Β donsággal rendelkezik, miáltal a fagerendák nem károsulnak.

E keverék hővezetési együtthatója 0,048 W/mK (0,20 kg/dm³ sűrűség esetén), és mint ilyen a nem gyúlékony építőanyagok A osztályába van sorolva.

A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy találmány szerinti betont ábrázolja sematikusan, a

2. ábra egy találmány szerinti építőelem perspektívában ábrázolt részlete.

Az 1. ábra a találmány szerinti beton egy sík mentén vett csiszolatát szemlélteti. Amint ebből kitűnik az 1 beágyazott duzzadóagyag-golyócskák, melyek a 2 polisztirol-részecskékkel rendelkező betonba vannak beágyazva, a 3a és 3b erővonalakkal szemléltetett nyomóerőhatásokat akkor is feltudják venni, ha az 1 duzzadóagyag-golyócskák nem közvetlenül egymás alatt helyezkednek el.

A 2. ábra kicsinyítve mutatja be egy építőelem részét, mely két rétegből áll. Az a) réteg polisztirol-részecskékkel rendelkezik mint adalékanyaggal, a b) rétegben viszont a polisztirol-részecskéken kívül duzzadóagyag-golyócskák is vannak.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás könnyübeton adalékanyagok előállítására, amelyek habosított műanyagokból vagy aprított csomagolóhabanyagokból nyert részecskékkel rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy a habosított műanyagból nyert részecskéket egy kényszerkeverő keverőteknőjében ismert módon vízzel vagy egy cementkötést gyorsító anyaggal, előnyösen vízüveggel nedvesítjük és ugyanabban a keverési ciklusban befejezésül a nedvesítő folyadék teljes mennyisége lekötéséhez elegendő, cementport adunk hozzá, és ezt a keveréket közvetlenül a keverési folyamat befejezése után, vagy a keverő elhagyását követően kiszereljük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habosított műanyagrészecskéket a teknős keverőbe való behelyezésüket megelőzően hőkezelésnek vetjük alá, miáltal a részecskék felületét kemény, elüvegesített réteggel látjuk el.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a részecskéket 2-10 mm vagy 10-20 mm vagy 20-30 mm nagyságban állítjuk elő.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előállított adalékanyagot legalább 2001-es műanyagzsákokba töltjük.
5. Eljárás könnyübeton előállítására, az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított könnyübeton adalékanyag felhasználásával azzal jellemezve, hogy egy teknős keverőben 150-250 fordulat/perc fordulatszámmal cementet és vizet ismert módon cementenyvvé keverünk, majd az össztérfogat 35—45 térfogat%ának megfelelő mennyiségben 5-20 mm szemcsenagyságú merev könnyűadalékanyagot, mint duzzadóanyagot adunk hozzá, és ezzel egyidejűleg csökkentjük a teknős keverő fordulatszámát, ezt követően pedig használt anyagból visszanyert és 2-7 mm részecskenagyságúra őrölt polisztirol-habrészecskéket keverünk hozzá.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víz és cement keveréséhez a teknős keverő fordulatszámát 180-200 fordulat/perc-re, a merev könnyűadalékanyag hozzákeverésekor 60 fordulat/perc-re állítjuk be, és a polisztirol-habrészecskéket ugyancsak ennél a fordulatszámnál hozzáadva egy percig keverjük, majd az így nyert keveréket építőelemekké préseljük.
7. Eljárás útburkolat készítésére, azzal jellemezve, hogy az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti adalékanyaggal előállított könnyűbetont alépítményként az útfelületre terítjük, majd közvetlenül a megszilárdulást követően, vagy később forróaszfalttal, útburkolóanyaggal vagy nehézbetonnal burkoljuk.
8. Eljárás falazóelemek készítésére, azzal jellemezve, hogy a falazóelem keresztmetszetének túlnyomó részét az 5. vagy 6. igénypont szerint előállított könnyűbetonból, a falazat belső oldalára kerülő vékonyabb rétegét pedig csak polisztirolhabanyaggal, mint egyedüli adalékanyaggal előállított könnyűbetonból alakítjuk ki.
9. Eljárás szintkiegyenlítő és/vagy hőszigetelő réteg készítésére padozatokhoz és/vagy födémekhez, azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerinti eljárással előállított könnyűbeton egyedüli adalékanyagként polisztirolhabanyagot alkalmazunk és a könnyübeton sűrűségét 0,2-0,75 kg/dm³, előnyösen 0,2-0,35 kg/dm³, különösen pedig 0,2-0,25 kg/dm³ értékre állítjuk be.