HU213332B

HU213332B - Isdn connecting device

Info

Publication number: HU213332B
Application number: HU9202717A
Authority: HU
Inventors: Peter Haas; Reinhard Schmid
Original assignee: Kapsch Ag
Priority date: 1991-08-23
Filing date: 1992-08-19
Publication date: 1997-05-28
Also published as: DE4226834C2; HUT61861A; CH684450A5; DE4226834A1; NL9201467A; AT398665B; ATA166791A

Description

A találmány tárgya ISDN-csatlakozó berendezés Uinterfésszel a közvetítőállomástól jövő előfizetői vonalhoz történő csatlakoztatásra, amelynél az U-interfész után ISDN-végkészülékek csatlakoztatását biztosító, Sbuszt illesztő S-interfész van kapcsolva.

Az ISDN-csatlakozó berendezések (Network Termination) elvi felépítése többek között megismerhető a Telcom Report, Sonderheft Február 1985, 8. Jahrgang, „Dienste-integrierendes Digitalnetz ISDN” (Szolgáltatásokat integráló digitális hálózat ISDN) című cikkéből.

Az akkori analóg telfeonrendszereknél a távbeszélő funkció az előfizetői oldalon előforduló hálózatkimaradás esetén is biztosított volt, mivel az előfizetői telefonkészülék energiaellátását a távbeszélőközpont biztosította előfizetői vonalon keresztül. Az új digitális telefonrendszereknél már csak inkább az egyes nemzeti változatoknál (például Németországban a 4B3T ANSI átviteli szabvány szerint) maradt fenn az előfizetői készülékek központból történő távtáplálása. A legjobban elterjedt szabvány (2B1Q átviteli eljárás ANSI) szerint az előfizetői telefonkészülék energiaellátását már semmilyen formában nem látja el a távbeszélőközpont.

A postaigazgatóságok szabványai nemzetenként különböző értékű minimális tápteljesítményt írnak elő, amivel az S-buszra kötött ISDN-végkészülékeket el kell látni. Németországban ennek értéke hálózati üzemben 4 W, hálózatkimaradás esetén pedig 420 mW. Hálózati üzemben ez a teljesítmény a feszültséghálózatból nyerhető. Hálózatkimaradás esetén viszont ezt a minimális teljesítményt a korábbi rendszereknél a távbeszélőközpont szolgáltatta, az újabb rendszereknél pedig egy, csatlakozó berendezésben elhelyezett elem biztosítja.

Mindkét rendszer lényeges hátrányokkal rendelkezik. Az előfizetőnek mindkét esetben olyan speciális kis teljesítményfelvételű ISDN-szükségtelefont kell csatlakoztatnia, amely a hálózatkimaradás esetére meghatározott (420 mW) tápteljesítmény mellett is működőképes. Egy ilyen szükségtelefon vagy túl bonyolult és drága, vagy pedig saját kiegészítő elemmel rendelkezik, ami viszont karbantartásra szorul. Egy ilyen szükségtelefon szükségtápellátó kapcsolására találhatunk példát a DE 3803710 szabadalmi leírásban.

A korábbi rendszereknél ezen kívül 60-95 V vonaltápláló feszültségeket kell alkalmazni a távbeszélőközpontban annak érdekében, hogy a csatlakozó berendezés, az S-interfész és a szükségtelefon tápellátása megfelelő legyen, ami viszont rendkívül nagy ráfordítást igényel a távbeszélőközpontban.

Az újabb rendszereknél a csatlakozó berendezésben alkalmazott elemnek megfelelően nagy kapacitással kell rendelkezni ahhoz, hogy az említett egységek megfelelő tápellátása hálózatkimaradás esetén is biztosított legyen.

Ezenkívül az ISDN-szabványok szerint az S-buszon 40 V-os feszültséget is biztosítani kell, amit hálózatkimaradás esetén csak nagy veszteségű DC/DC átalakítóval lehet előállítani, amely az összáramfelvételt tovább növeli.

Végül pedig az előfizető - ellentétben az analóg rendszerekkel - nem feltételezheti a saját tulajdonában lévő

ISDN-telefon hibája esetén a postaigazgatóság illetékességét, viszont azt sem képes önállóan megállapítani, hogy a távbeszélő funkciója zavarát a saját készüléket vagy pedig egy postai berendezés hibája okozza.

A találmány célja tehát olyan ISDN-csatlakozó berendezés (Network Termination) kialakítása, amely a távbeszélőközpontban szükséges költséges tápellátó kapcsolások, az előfizetőnél alkalmazott ugyancsak drága ISDN-szükségtelefon hálózatkimaradás esetén szükséges nagy szükségtápellátás nélkül is biztosítja a távbeszélő alapfunkciókat, továbbá amely lehetővé teszi a hibák behatárolásást, és az előfizetői vagy a postai illetékesség megállapítását.

Ezt a célt a találmány szerint olyan ISDN-csatlakozó berendezéssel érjük el, amelynél az U-interfész után hallgató- és beszélőkészlet is be van iktatva, továbbá az U-interfész valamint a hallgató- és beszélőkészlet hálózatkimaradás esetén szükségtápellátásra köthető. Ily módon a hallgató- és beszélőkészlet hálózatkimaradás esetén a jeleket közvetlenül az U-interfésztől kapja és annak adja le az S-interfész megkerülésével. A távbeszélés alapfunkciói így biztosítottak, anélkül, hogy a távbeszélőközpontban bonyolult tápegységeket, az előfizetőnél drága intelligens ISDN-szükségtelefont vagy nagy szükségtápellátó elemeket kellene alkalmazni. A hallgató- és beszélőkészlettel ezenkívül ellenőrizhető az előfizetői vonal és az U-interfész működése. Az összeköttetés zavara esetén tehát a hiba behatárolható és eldönthető, hogy az előfizetői vonalra és az U-interfészre, vagy pedig az előfizető végkészülékeire és a csatlakozó berendezés S-interfészére korlátozható.

Az U-interfész, valamint a hallgató- és beszélőkészlet szükségtápellátását előnyösen akkumulátor vagy a távbeszélőközpont biztosítja. Az első kiviteli alak távtáplálás nélküli ISDN-rendszereknél a második pedig távtápellátással rendelkező ISDN-rendszerek esetén alkalmazható. A második esetben az alacsony áramfelvétel miatt alacsonyabb tápfeszültség, pl. 48 V is alkalmazható, ami fölöslegessé teszi a távtápellátás egyébként szükséges konverterek alkalmazását.

A hallgató- és beszélőkészlet közvetlenül az U-interfészre csatlakoztatható. A zavarvédelem növelése érdekében viszont célszerű az U-interfész és az S-interfész közötti összeköttetést hálózatkimaradás esetén hálózatkimaradási áramkörrel előnyösen hálózatkimaradási jelfogóval megszakítani, az U-interfész, valamint a hallgató- és beszélőkészlet közötti összeköttetést pedig zárni.

A találmány egy előnyös további kialakításánál az S-buszra egy második S-interfész is csatlakozik, amely a hálózatkimaradási áramkör által hálózati üzem esetén összeköthető a hallgató- és beszélőkészlettel. Ily módon a hallgató- és beszélőkészlet hálózati üzemben a csatlakozó berendezés S-interfészének vizsgálatára is felhasználható azáltal, hogy az S-busz jeleit a második S-interfészen keresztül visszavezetjük a hallgató- és beszélőkészletre. Hálózatkimaradás esetén a hálózatkimradási áramkör leválasztja a két S-interfészt, a hallgató- és beszélőkészletet pedig közvetlenül az U-interfészre kapcsolja.

HU 213 332 Β

A hallgató- és beszélőkészlet hívóbillentyűzettel és hívóművel ellátott kézibeszélőt az U-interfészhez és a második S-interfészhez csatlakozó illesztőáramkört tartalmaz, és a hálózat kimaradását szimuláló vizsgálókapcsoló is tartozik hozzá. Az előfizető ezt a kézibeszélőt használhatja a telefonáláshoz és nem szükséges intelligens ISDN-telefont alkalmaznia. Ebben az esetben az egész ISDN-csatlakozó berendezés a kézibeszélő házába van beépítve, ami rendkívül helytakarékos kialakítást biztosít. Ha kézibeszélő a posta tulajdonában van, akkor az előfizető a kézibeszélő kipróbálásával saját maga is megállapíthatja, hogy az adott postai hatáskörbe, vagy pedig (saját végberendezés esetén) a saját hatáskörébe tartozik.

Különösen előnyös, ha a hallgató- és beszélőkészüléket a lehető legkisebb energiafogyasztású elemekből van kialakítva, és beszédmentes állapotban célszerűen standby-üzembe van átkapcsolva, miáltal a hálózatkimaradáskori energiafelvétel tovább csökkenthető.

A találmányt a mellékelt rajzon bemutatott példaképpeni kiviteli alak alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti ISDN-csatlakozó berendezés (Network Termination) blokkvázlata.

A csatlakozó berendezés az egyik oldalon a távbeszélőközponthoz vezető előfizetői U vonalra csatlakozik, a másik oldalon pedig S S-busszal rendelkezik intelligens ISDN-végkészülékek csatlakoztatásához. A csatlakozó berendezés 1 U-interfészt és ahhoz csatlakozó 2 S-interfészt tartalmaz. Az 1 U-interfész tartalmazza az egész komplexumot az előfizetői U vonalon való átviteli illesztéshez. A 2 S-interfész tartalmazza az egész kompexumot a digitális S-interfész megvalósítására a digitális ISDN-végkészülékek csatlakoztatásához. Az 1 U-interfész és a 2 S-interfész 3 belső buszon keresztül csatlakozik egymáshoz.

A csatlakozó berendezés tápellátását 220 V-ra kötött hálózati 4 tápegység biztosítja, amely az ISDN-szabványban előírt 40 V-os feszültséget is előállítja az S-interfész számára. A távbeszélőközpont távtáplálási lehetősége esetén a 4 tápegység bemenete az előfizetői U vonalra csatlakozik, amely ebben az esetben 48 V-os feszültséget biztosít.

Az 1 U-interfész és a 2 S-interfész közötti 3 belső buszra 5 hallgató- és beszélőkészlet csatlakozik egy szokásos 8 hálózatkimaradási áramkör (például jelfogó) átkapcsoló 6 és 7 érintkezőjén keresztül. Az is elképzelhető, hogy az 5 hallgató- és beszélőkészlet közvetlenül csatlakozik a 3 belső buszra az 5 hallgató- és beszélőkészlet a rajzon nem ábrázolt illesztő áramkörrel rendelkezik az 1 U-interfész kimenetének, illetve egy később ismertetendő 9 második S-interfész illesztésére, továbbá 10 kézibeszélője 11 hívóbillentyűzete és 12 hívóművé van. Az 5 hallgató- és beszélőkészlethez tartozik továbbá 13 vizsgálókapcsoló is, amely a hálózati feszültség kimaradását képes szimulálni.

Az 1 U-interfész, valamint az 5 hallgató- és beszélőkészlet tápellátását szünetmentes tápegység biztosítja, amelyet 8 hálózat-kimaradási áramkör és egy töltésvédelemmel ellátott 14 akkumulátor alkot. Amennyiben a távbeszélőközpont távtáplálási lehetőséggel rendelkezik nincs szükség akkumulátorra és a 4 tápegység az előfizetési U vonalról veszi a tápellátásához szükséges energiát. A hálózati feszültség kimaradásához a 8 hálózatkimaradási áramkör jelfogója elenged és az azonos 15 keretbe foglalt elemeket helyi akkumulátoros táplálásra, illetve a távbeszélőközpontból biztosított távtáplálásra kapcsolja át. A 13 vizsgálókapcsoló segítségével is ebbe az állapotba lehet kényszeríteni a 8 hálózatkimaradási áramkört.

Hálózatkimaradás esetén a 8 hálózatkimaradási áramkör jelfogójának átkapcsoló 6 és 7 érintkezői a vastag vonallal ábrázolt helyzetben vannak. Ilyenkor a nem táplált 2 S-interfész leválasztódik a 3 belső buszról, az 5 hallgató- és beszélőkészlet pedig közvetlenül az 1 U-interfészre kapcsolódik. Ezáltal az 5 hallgató- és beszélőkészleten, valamint az 1 U-interfészen keresztül biztosíthatók az alapvető távbeszélőfunkciók. Ezenkívül az 5 hallgató- és beszélőkészlettel bármikor ellenőrizhető az előfizetői U vonal és az 1 U-interfész működőképessége.

Hálózati üzemben viszont a hálózatkimaradási jelfogó átkapcsoló 6 és 7 érintkezői a szaggatott vonallal ábrázolt helyzetben vannak. Ilyenkor az 5 hallgató- és beszélőkészlet a közvetlenül az S S-buszra csatlakozó 9 második S-interfész kimenetével van összekötve. Ily módon az 5 hallgató- és beszélőkészlettel hálózati üzemben ellenő-rizhetö a 2 S-interfész működőképessége is. Az 5 hallgató- és beszélőkészlet ilyenkor természetesen normális telefonbeszélgetéshez is használható.

Az 5 hallgató- és beszélőkészlet minimális energiafelvételre van optimálva és beszédmentes állapotban kis áramfelvételű standby-üzemre kapcsol át. A 16 keretbe foglalt elemek így csak a beszélgetés alatt vannak aktív állapotban. Az 5 hallgató- és beszélőkészlet 11 hívóbillentyüzettel, 12 hívóművel és adott esetben az ISDN komfortfunkciókat megvalósító intelligenciával ellátott komplett 10 kézibeszélőként is kialakítható. Különösen előnyös, ha az egész ISDN-csatlakozó berendezés a 10 kézibeszélő házába van beépítve, amely ilyenkor egy, az előfizetői U vonalhoz csatlakozó és egy, ISDN 2 S-interfészt biztosító kábellel rendelkezik.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. ISDN-csatlakozó berendezés U-interfésszel a közvetítőállomástól jövő előfizetői vonalhoz történő csatlakoztatásra, amelynél az U-interfész után ISDN-végkészülékek csatlakoztatását biztosító, S-buszt illesztő S-interfész van kapcsolva, azzal jellemezve , hogy az U-interfész (1) után hallgató- és beszélőkészlet (5) is be van iktatva, továbbá az U-interfész (1), valamint a hallgató és beszélőkészlet (5) hálózatkimaradás esetén szükségtápellátásra kapcsolódik.
2. Az 1. igénypont szerinti ISDN-csatlakozó berendezés, azzal jellemezve, hogy az U-interfész (1), valamint a hallgató- és beszélőkészlet (5) szükségtápellátása akkumulátor (14) vagy a vonalra tápfeszültséget adó távbeszélőközpont.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ISDN-csatlakozó

HU 213 332 Β berendezés, azzal jellemezve, hogy az U-interfész (1), valamint az S-interfész (2) közötti belső busz (3) vezetékébe hálózatkimaradás esetén hálózatkimaradási áramkörrel (8), előnyösen hálózatkimaradási jelfogóval megszakított átkapcsoló érintkező (6), azU-interfész(l), valamint a hallgató- és beszélőkészlet (5) közötti összeköttetést biztosító vezetékbe pedig hálózatkimaradás esetén záródó átkapcsoló érintkező (7) van beiktatva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti ISDNcsatlakozó berendezés, azzal jellemezve, hogy az S-buszra (S) egy második S-interfész (9) is csatlakozik, amely a hálózatkimaradási áramkör által (8) hálózati üzem esetén össze van kötve a hallgató- és beszélőkészlettel (5).
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ISDNcsatlakozó berendezés, azzaljellemezve, hogy a hallgatóés beszélőkészlet (5) hívóbillentyüzettel (11) és hívóművel (12) ellátott kézibeszélőt (10), az U-interfészhez (1) és a második S-interfészhez (9) csatlakozó illesztőáram5 kört tartalmaz, és a hálózat kimaradását szimuláló vizsgálókapcsoló (13) is tartozik hozzá.
6. Az 5. igénypont szerinti ISDN-csatlakozóberendezés, azzal jellemezve, hogy az egész ISDN-csatlakozó berendezés a kézibeszélő (10) házába van beépítve.
10 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti ISDN-csatlakozó berendezés, azzal jellemezve, hogy a hallgató- és beszélőkészlet (5) a lehető legkisebb energiafogyasztású elemeket tartalmaz, és beszédmentes állapotban célszerűen standby-üzembe van átkapcsolva.