HU212127B

HU212127B - Herbicidal compositions containing sulfonylurea derivative as active ingredient against graminaceous weeds in field of small grain cereals and use of them

Info

Publication number: HU212127B
Application number: HU913064A
Authority: HU
Inventors: Yasuo Ishida; Kazunari Ohta; Harutoshi Yoshikawa
Original assignee: Takeda Chemical Industries Ltd
Priority date: 1990-09-26
Filing date: 1991-09-25
Publication date: 1996-02-28
Also published as: BR9104119A; SK279496B6; ZA917435B; CS293091A3; PL291842A1; JPH059102A; PL169813B1; DE69126836D1; RU2040901C1; HU913064D0; CA2052263A1; JP3209548B2; CN1060385A; DK0477808T3; CZ280644B6; EP0477808B1; AU644476B2; MX9101239A; US6124243A; CA2052263C

Description

A találmány tárgya új, (I) általános képletű szulfonilkarbamid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények pázsitfű jellegű gyomnövények irtására gabonaföldeken és ezek alkalmazása gabonával bevetett területeken.

A találmány szerinti készítmény 0,2-80 tömeg% mennyiségben valamely (I) általános képletű vegyületet vagy e vegyület mezőgazdaságilag megfelelő sóját és ismert segéd- vagy vivőanyagot tartalmaz, a képletben

Q jelentése -CH=CH- vagy kénatom,

R jelentése 2-3 szénatomos alkilcsoport,

X jelentése metoxi- vagy metilcsoport.

A találmány tárgyát képező herbicid készítmények szelektív védőhatást biztosítanak aprószemű gabonánál, így búzánál, árpánál, zabnál és rizsnél.

A találmány szerinti készítmények segítségével nemkívánatos gyomnövények, így pázsitfű féleségek, különösen az ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides) vagy a rozsnok (Bromus tectorum L.) eredményesen elpusztíthatok.

A találmány szerinti készítményekhez szulfonilkarbamid-származékokat alkalmazunk hatóanyagként; e készítményt a búza. árpa, zab és rizs növények jól tűrik, e növények között növekvő gyomok viszont a készítmény segítségével eredményesen pusztíthatok.

Számos szintetikusan előállított szulfonil-karbamid-származékról ismert, hogy ezek herbicid hatást mutatnak. Megemlítjük a 162 587, a 45 572/1985 számú japán közzétett szabadalmi bejelentéseket, a 96003, 152286 és a 238 070 számú közzétett európai szabadalmi leírásokat. Számos ismert szulfonil-karbamid-származékot alkalmaznak gabonaföldeken herbicid készítmények hatóanyagaként (Glean™, Ally™, Harmony™, Amber™ és így tovább).

A szulfonil-karbamid-származékok már igen kis koncentrációban kedvező herbicid hatást fejtenek ki széleslevelű gyomnövények esetében, de gyakorlati szempontból alkalmazásuk mégsem teljesen eredményes, mert szelektív alkalmazás esetén a pázsitfűhöz hasonló gyomnövények ellen csak kismértékben mutatnak herbicid hatást.

Találmányunk célja olyan herbicid készítmények kidolgozása, amelyek segítségével a pázsitfűhöz hasonló gyomnövények is jól pusztíthatok, de a készítmények nem fejtenek ki a gabonafélékre kedvezőtlen hatást.

A találmány szerinti herbicid készítmények nem csak a széleslevelű gyomnövényeknél, de a pázsitfűhöz hasonló gyomnövényeknél is kedvező herbicid hatást mutatnak.

A széleslevelű gyomnövények közül nem csak az ecsetpázsit és rozsnok irtható jól, hanem számos egyéb széleslevelű gyom is elpusztítható anélkül, hogy a készítmény búzára, árpára, zabra vagy rizsre nézve káros hatást fejtene ki. Fenti növényekkel bevetett területeken nemkívánatos gyomnövények irtására előnyösen alkalmazhatók a találmány szerinti készítmények.

Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek és e vegyületek mezőgazdasági szempontból megfelelő sói nem várt módon kedvező herbicid hatást mutatnak nem csak számos széleslevelű gyomnövénnyel - mint a ragadós galaj (Garium aparine), orvosi székfű (Matricaria chamomilla), árvácska (Viola tricoloar), tyúkhúr (Stellaria média), mezei mustár (Sinapis arvensis L.), keserűfű (Polygonum convolvulus L.) - szemben, hanem a pázsitfűféleségek, így ecsetpázsit, hélazab (Avena fatua L), rozsnok és zöld muhar (Setaria viridis) esetében is, ugyanakkor az aprószemű, szemesterményekre nem fejtenek ki káros hatást. Legkedvezőbb herbicid hatást a pázsitfűféleségekkel szemben észleltünk (ecsetpázsit, rozsnok, orvosi székfű, mezei mustár és tyúkhúr), legelőnyösebb a hatás az ecsetpázsit és rozsnok esetében.

A találmány szerinti herbicid készítményekhez hatóanyagként valamely (I) általános képletű vegyületet vagy e vegyület mezőgazdasági szempontból megfelelő sóját alkalmazzuk 0,2-80 tömeg%-os mennyiségben. Az (I) általános képletben

Q jelentése -CH=CH vagy -S-,

R jelentése 1-3 szénatomos alkilcsoport,

X jelentése -OCH, vagy -CH, csoport.

A herbicid készítményekben alkalmazhatjuk az (I) általános képletű vegyületek mezőgazdasági szempontból megfelelő sóit is.

A találmány tárgyához tartozik az (I) általános képletű vegyületeket és e vegyületek mezőgazdasági szempontból megfelelő sóit tartalmazó készítmények alkalmazása is pázsitféleségek ellen; továbbá az aprószemű gabonafélék között növekvő nemkívánatos gyomnövények irtása, amihez a fenti hatóanyagot hatásos mennyiségben tartalmazó készítményeket alkalmazzuk.

A fentiekben használt 2-3 szénatomos alkilcsoport kifejezésen R jelentésében egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportot értünk, ezek közül példaként megemlítjük az etil-, η-propil-, izopropil-csoportokat. Előnyös, ha ezek közül etilcsoport szerepel.

X jelentése metoxi- vagy metilcsoport, előnyösen metoxicsoport,

Q jelentése -CH=CH- vagy kénatom, előnyösen

-CH=CH- csoport.

Az (I) általános képletben savas csoport (-SO₂NHCO) található. így az (I) általános képletű vegyületek szervetlen vagy szerves bázisokkal sókat képezhetnek.

Az (I) általános képletű vegyületek mezőgazdasági szempontból megfelelő sói közül megemlítjük az alkálifémekkel (így nátriummal vagy káliummal), az alkáliföldfémekkel (így magnéziummi, kalciummal stb.) és ammóniával, továbbá a szerves bázisokkal, így dimetil-aminnal, trietil-aminnal, pirrolidinnel, piperidinnel, piperazinnal, moforlinnal, benzil-aminnal, etanolaminnal vagy dietanol-aminnal képzett sókat.

A találmány szerinti heribicid készítmények 0,2-80 tömeg%-os mennyiségben tartalmazzák az (I) általános képletű vegyületeket vagy ezek mezőgazdasági szempontból megfelelő sóit. Ezen kívül a készítményben mezőgazdasági szempontból megfelelő vivőanyagokat keverünk; ezek közül említjük meg a szilárd vagy

HU 212 127 Β folyékony hordozó-anyagokat. Az (I) általános képletű vegyületeket és e vegyületek mezőgazdasági szempontból megfelelő sóit folyékony vivőanyagban oldhatjuk vagy ezzel diszpergálhatjuk; szilárd vivőanyag alkalmazása esetén a hatóanyagot ezzel elkeverjük vagy ezen adszorbeáltatjuk. A készítényt előállíthatjuk emulgeálható koncentrátum, olaj, vízoldható szilárd készítmény, nedvesíthető por, DL por (nemsodródó por), szuszpenzió koncentrátum, mikrogranulátum, mikrogranulátum F vagy granulátum formájában, így például előállíthatunk vízzel diszpergálható granulátumot, tablettát, folyadékot, spray-t vagy aeroszolt. Ezek közül előnyösen vízzel nedvesíthető port, emulgeálható koncentrátumot, önthető port, emulgeálható koncentrátumot vagy granulátumot állítunk elő. Legelőnyösebbek a nedvesíthető por készítmények és az emulgeálható koncentrátumok. E készítményeket ismert módon állíthatjuk elő. E készítmények tartalmazhatnak segédanyagként a szükségnek megfelelően emulgeálószert, szuszpendálószert, nedvesítőszert, sűrítőszert, ragasztóanyagot, a penetrációt elősegítő szert, stabilizálószert és így tovább.

A folyékony segéd- és vivőanyagok közül megemlítjük a vizet, az alkoholokat (így például a metanolt, etanolt, n-propanolt, izopropanolt, az etilén-glikolt és így tovább), a ketonokat (így például az acetont, metiletil-ketont), az étereket (így például a dioxánt, tetrahidrofuránt. etilén-glikol-monometil-étert, dietilén-glikolmonoetil-étert, propilén-glikol-monometil-étert és így tovább), az alifás szénhidrogéneket (így például a kerozént. a lámpaolajat, a gépolajat, fűtőolajat), az aromás szénhidrogéneket (így például a benzolt, toluolt, xilolt, az oldószerként használt naftát, metil-naftalint és így tovább), a halogénezett szénhidrogéneket (így például a diklór-metánt, kloroformot, széntetrakloridot, és így tovább); a sav-amidokat (így például a dimetil-formamidot, a dimetil-acetamidot és így tovább); az észtereket (így például az etil-acetátot, butil-acetátot, a zsírsav-glicerin-észtereket), a nitrileket (így például az acetonitrilt, propionitrilt, és így tovább). Ezen oldószereket külön-külön, vagy egymással kettőt vagy többet elegyítve alkalmazhatjuk megfelelő arányban.

A szilárd vivőanyagok (hígítóanyag/vivőanyag) közül megemlítjük a növényi porokat (így például a szójabab lisztet, a dohánynövény őrleményt, a búzalisztet, fűrészport, és így tovább), az ásványi porokat (így például az agyagokat, mint a kaolin, bentonit, fehér agyagot, a zsírkövet, így a talkumport, az agalmatolit port, a szilícium-dioxid féleségeket, így a diatomaföldet, a csillámkövet, valamint az alumínium-dioxidot, kénport, továbbá az aktív szenet. Ezen szilárd vivőanyagokat külön-külön vagy kettőt vagy többet egymással megfelelő arányban elegyítve alkalmazhatjuk.

A fentiekben említett folyékony vagy szilárd vivőanyagokat (vagy hordozóanyagokat) külön-külön vagy egymással elegyítve alkalmazhatjuk. A vivőanyaggal a készítményt 100 tömeg%-os mennyiségre egészítjük ki.

A készítményhez felületaktív anyagként alkalmazhatunk emulgeálószert, vivőanyagot, a penetrációt elősegítő anyagot, diszpergálószert, különböző szappanokat, nemionos vagy anionos felületaktív anyagot, így például poli(oxi-etilén)-alkil-aril-étereket (például Noigen™ és E A 142™ megnevezésű Dai-ichi Kogyu Seiyaku K. K. gyártmányokat), poli(oxi-etilén-allil-fenil-éter)-formaldehid kondenzátumokat (például Newcalgen E-300™), poli(oxi-etilén-fenil-fenol-éter)-szulfátokat [így például Agrizol FL-2017™], speciális polihidrid polimereket [így például Agrizol FL-2017™], poli(oxi-etilén-aril-étereket) így például [Nonal™, Toho Kagaku K. K.] továbbá alkul-szulfátokat, [így például Emal 10™ és Emal 40™, Kao K. K. gyártmányok], alkil-szulfonátokat [például Neogen™ és Neogen T™, Dai-ichi Kogyo Seiyaku K. K. gyártmányok; Neopellex, Kao K. K. gyártmányok], poli(oxi-etilénglikol-éter)-eket [így például Nonipol 85™, Nonipol 100™ és Nonipol 160™, Sanyo Kaséi K. K. gyártmányok], és polihidrid-alkohol-észtereket [így például Tween 20™ és Tween 80™, Kao K. K. gyártmányok]. Az alkalmazott felületaktív anyag mennyisége a készítmény össztömegére számítva 0-50 tömeg%, előnyösen 1-25 tömeg%.

A herbicid készítményben a hatóanyag mennyisége a felhasználástól függően széles határok között változhat, így például emulgeálható koncentrátumok, nedvesíthető por, szuszpenzió koncentrátum és vízzel diszpergálható granulátum esetében a hatóanyag 1-80 tömeg%, olajoknál, poroknál, DL poroknál 0,01-10 tömeg%; mikrogranulák esetében a hatóanyagtartalom általában 0,05-10 tömeg% között van. A készítmény hatóanyagtartalmát az alkalmazási feladat szerint változtatjuk. Az emulgeálható koncentrátumot, nedvesíthető port, önthető port a felhasználás előtt vízzel vagy egyéb hígítószerrel meghígítjuk, és csak ezután permetezzük fel (100-100 000-szeres hígítást végzünk a felhasználás előtt).

A készítményből felhasznált mennyiség függ a hatóanyag koncentrációjától, de ezen kívül egyéb szempontoktól is (így például, hogy általános vagy szelektív gyomirtást végzünk), függ az évszaktól, az alkalmazás helyétől és módjától, a kezelendő haszonnövény fajtájától, a kiirtandó gyom fajtájától, a növény fejlődési stádiumától, továbbá attól hogy a növény mely részét kezeljük a készítménnyel. Általában a találmány szerinti herbicid készítményeket oly módon alkalmazzuk, hogy az (I) általános képletű vegyület vagy ennek sója 0,05-10 g, előnyösen 0,1-1 g/100 m² mennyiségben kerüljön a kezelendő területre.

A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket, és e vegyületek mezőgazdaságilag megfelelő sóit egyéb herbicidekkel együtt kombinálva használhatjuk a találmány szerinti készítmények hatóanyagaként. E vegyületeket elegyíthetjük egyéb, növényi növekedést szabályozó anyagokkal, fungicidekkel (így például szerves klórt tartalmazó fungicidekkel, szerves kéntartalmú, azol-tartalmú fungicidekkel, antibiotikumokkal, és így tovább), továbbá a hatóanyagot elegyíthetjük peszticidekkel (így például piretroid típusú rovarirtó szerekkel, szerves foszfortartalmú rovarirtó szerekkel, karbamátszármazékokkal), továbbá atkaellenes szerekkel, féregirtó szerekkel, nematocidekkel, növényi hor3

HU 212 127 B monokkal, a szinergizmust elősegítő anyagokkal, csalogatóanyagokkal, tisztítóanyagokkal, pigmentekkel, műtrágyával vagy trágyával.

A találmány tárgyához tartozik az (I) általános képletű vegyületeket vagy ezek mezőgazdasági szempontból megfelelő sóit tartalmazó herbicid készítményeknek alkalmazása gyomok pusztítására.

Elsősorban apró magvú gabonaféléket, így búzát, árpát, zabot, rizst kezelünk e készítményekkel, előnyös ha búzát kezelünk a találmány szerinti készítménnyel.

Nemkívánatos gyomnövényen a fentiek során említett növényeket értjük.

Az (I) általános képletű vegyületeket és e vegyületek sóit ismert módon állítjuk elő, így például a 238 070 számú európai közzétételi irat szerint. (38091/1989 számú japán közzétett szabadalmi bejelentés.)

Az (I) általános képletű vegyületeket az A reakcióvázlat szerint állíthatjuk elő.

Ennek értelmében (II) általános képletű vegyületet vagy ennek sóját (III) általános képletű vegyülettel vagy ennek sójával reagáltatjuk valamely bázis (így például 1.8-diazabiciklo[5.4,0]undecén-7 - a továbbiakban e vegyületet röviden DBU-val jelöljük - vagy trietil-amin stb. jelenlétében). A műveletet közömbös oldószerben, így például acetonitrilben vagy kloroformban végezzük.

Másik megoldásként (IV) általános képletű vegyületet vagy e vegyület sóját (V) általános képletű vegyülettel vagy ennek sójával reagáltatjuk oldószerben; oldószerként a fentiekben említettek egyikét alkalmazhatjuk.

A (II) és a (IV) általános képletű vegyületek vagy ezek sói a 316379/1989 számú japán közrebocsátási iratban leírt módszertel állíthatók elő. A reakciót a B reakcióvázlattal szemléltetjük. A reakcióvázlatban feltüntetett szubsztituensek jelentése a fentiekben megadottal azonos.

A fenti reakcióvázlatokban szereplő (VII), (VIII) és (IX) és (II) általános képletű vegyületek vagy ezek sói közvetlenül felhasználhatók a következő reakciólépésben további tisztítás vagy elkülönítés nélkül.

A kiindulási anyagként alkalmazott (VI) általános képletű vegyületek és e vegyületek sói a 238 070 számú európai közzétételi iratban leírtak szerint állíthatók elő (38 091/1989 számú japán közrebocsátási irat). Az ott ismertetett reakciósort a C reakcióvázlaton mutatjuk be. A szubsztituensek jelentése a fentiekben megadottal azonos.

A találmány szerinti eljárással előállított herbicid készítmények igen kedvező herbicid hatást fejtenek ki már igen kis mennyiségben számos gyomnövénnyel szemben.

A találmány szerinti herbicid készítmények segítségével a pázsitfű jellegű gyomnövényeket eredményesen pusztíthatjuk. Ezek közül kiemeljük az ecsetpázsit és a rozsnok elleni hatást, amely gyomnövények az eddig ismert készítményekkel alig voltak elpusztíthatók. De jó eredményeket értünk el hélazabnál és több muharnál is.

A találmány szerinti herbicid készítmények szelektív gyomölő hatást mutatnak, és igen eredményesen alkalmazhatók apró szemű gabonáknál, így búzánál, árpánál, zabnál vagy rizsnél.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket jól tolerálják az emlősállatok, madarak, halak és egyéb víziállatok.

A találmány szerinti herbicid készítményeket a környezet károsítása nélkül alkalmazhatjuk.

Az (I) általános képletű vegyületek előállítását az alábbi példák szemléltetik. A példákban a következő rövidítéseket alkalmazzuk:

s: szinglett, d: dublett, t: triplett, q: kvartett, d.d: dublett dubletja, m: multiplett, br: széles, j: kapcsolási konstans,

DMSO: dimetil-szulfoxid, ph: fenil, %: tömeg%, hacsak nincs másképpen feltüntetve.

A példákban említett szobahőmérsékleten 10-30 °C hőmérsékletet értünk.

J. Referencia példa

6-( Etil-tio)-imidazo[2, l-b]tiazol (1) képletű vegyület

a) 34,3 g ásványolajjal készített nátrium-hidrid szuszpenziót (60%-os) 1 liter dimetil-formamiddal meghígítunk, majd ehhez 44,8 g etil-merkaptánt csepegtetünk hűtés közben. Ezután az elegyet 30 percig szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután 197,8 g 6-mezil-imidazol[2,1 -b]tiazol-5-karbonsav-etil-észtert adagolunk fokozatosan kis adagokban a reakcióelegyhez. Az elegyet 3 óra hosszat szobahőmérsékleten kevertetjük, majd a reakcióelegyet 3 liter jeges vízhez öntjük, a kristályos csapadékot szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk, majd szárítjuk. Ily módon 161,3 g 6-etil-tioimidazo[2,l-b]tiazol-5-karbonsav-eitil-észtert kapunk [(2) képletű vegyület].

b) 414 g nátrium-hidroxidot 1,2 liter víz és 800 ml etanol elegyében feloldunk. Az oldathoz 161,3 g 6-etiltio-imidazo[2,l-b]tiazol-5-karbonsav-etil-észtert adunk, majd az elegyet 1,5 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Az etanolt ezután ledesztilláljuk, majd a maradékot 21iter vízzel meghígítjuk és sósavval pH = 1 -re semlegesítjük. A lecsapott kristályokat szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk. A nedves kristályokat 150 °C hőmérsékleten 30 percig hőkezeljük. Melegítés közben a kristályokból habzó olaj képződik. A keletkezett olajat 500 ml kloroformban feloldjuk, vizes nátriumhidrogén-karbonát-oldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk. A kloroformot ledesztillálva 115,4 g cím szerinti vegyületet kapunk. Hozam: 86,8 g. Ή-NMR (CDC1J: 8 = 1,28 (t, 3H), 2,92 (q, 2H), 6,83 (d, lH),7,38(d, lH),7,48(s, IH).

2. Referencia példa

6-(n-Propil-tio)-imidazo[2J-b]tiazol (3) képletű vegyület

Az 1. referencia példában leírtak szerint eljárva állíthatjuk elő a cím szerinti vegyületet olajos termék formájában. Kiindulási anyagként 6-mezil-imidazo[2,l-b]tiazol-5-karbonsav-etil-észtert és n-propilmerkaptánt alkalmazunk.

HU 212 127 B

Ή-NMR (CDC1,):8= 1,00 (t, 3H), 1,43-1,90 (m, 2H),

2,88 (t, 2H), 6,83 (d, 1H), 7,38 (s, 1H), 7,47 (s, 1H).

3. Referencia példa

6-(Izopropil-tio)-imidazo[2,J-b]tiazol (4) képletű vegyület

Az 1. referencia példában leírtak szerint eljárva állíthatjuk elő a cím szerinti vegyületet. Kiindulási anyagként 6-mezil-imidazo[2,l-b]tiazol-5-karbonsavetil-észtert és izopropil-merkaptánt alkalmazunk. A cím szerinti vegyületet olajos termék formájában nyerjük.

Ή-NMR (CDClj):5= 1,30 (s, 6H), 3,15-3,65 (m, 1H),

6,85 (d, 1H), 7,38 (d, 1H), 7,62 (s, 1H).

4. Referencia példa

2-(Izopropil-tio)-imidazo[ l,2-a]piridin (5) képletű vegyület

Az 1. referencia példában leírtak szerint eljárva állíthatjuk elő a cím szerinti vegyületet. Kiindulási anyagként 2-mezil-imidazol[ 1,2-a]piridin-3-karbonsav-etil-észtert és izopropil-merkaptánt alkalmazunk. A cím szerinti vegyületet olajos termék formájában nyerjük.

5. Referencia példa

2-( Etil-tio)-imidazo[ 1,2-a)piridin-3-szulfonamid (6) képletű vegyület

36,0 g 2-(etil-tio)-imidazo[ 1,2-a]piridint (38091/1989 számú japán közzétett szabadalmi bejelentés) 50 ml diklór-etánban feloldunk. Az oldathoz 28,0 g klór-szulfonsavnak 300 ml diklór-etánnal készített oldatát csepegtetjük 50 ’C alatti hőmérsékleten. Az adagolás befejezte után az elegyet visszafolyató hűtő alatt keverés közben 7 óra hosszat forraljuk, majd lehűtjük. A hűtést követően az elegyhez 27,0 g trietilamint adunk. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 30 percig kevertetjük, majd utána újra felmelegítjük. Visszafolyató hűtő alatt 37,2 g foszfor-oxi-kloridot csepegtetünk a forrásban levő elegyhez. A keverést 1,5 óra hosszat folytatjuk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, vízzel mossuk, majd a diklór-etános fázist vákuumban betöményítjük. A maradékot 300 ml acetonitrilben feloldjuk, majd szobahőmérsékleten 1 óra hosszat kevertetjük; ezután a reakcióelegyhez 50 ml vizes ammónia-oldatot adunk, miközben 10-20 °C hőmérsékletre hűtjük.

A reakcióelegyet vákuumban betöményítjük mintegy fele térfogatra. A lecsapódó kristályokat szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk, a reakcióelegyet betöményítve 29,1 g cím szerint vegyületet kapunk fehér kristályos termék formájában.

Hozam: 56,4%.

Op.: 169-171 ’C.

’H-NMR (DMSO-d^: δ = 1,35 (t, 3H), 3,20 (q, 2H),

7,05-7,25 (m, 1H), 7,39-7,60 (m. 1H), 7,66 (d,

1H), 7,75 (s, 2H), 8,60 (d, 1H).

Az 5. referencia példában leírtak szerint eljárva állíthatjuk elő az 1. és 2. táblázatban felsorolt szulfonamid-származékokat.

1. táblázat (XIV) általános képletű vegyületek

Ro	NMR (DMSO-d₆) δ	Op. (’C)
n-C₃H₇	1,0 (t, 3H), 1,50-1,96 (m, 2H), 3,19 (t, 2H), 7,01-7,27 (m, 1H), 7,37-7,59 (m, 1H), 7,69 (d, 1H), 7,76 (s, 2H), 8,64 (d, 1H)	153-155
Í-C3H7	1,40 (d, 6H), 3,79-4,29 (m, 1H), 7,08-7,29 (m, 1H), 7,39-7,61 (m, 1H), 7,70 (d, 1H), 7,78 (s, 2H), 8,64 (d, 1H)	141-143

2. táblázat (XV) általános képletű vegyületek

Ro	NMR (DMSO-d₆) δ	Op. (’C)
C2H5	1,30 (t, 3H),3,10(q, 2H), 7,47 (d, 1H), 7,72 (széles s, 2H),7,92 d, 1H)	149-150
n-C₃H₇	0,98 (t, 3H), 1,30-1,95 (m, 2H), 3,08 (m. 2H), 7,48 (d, 1H), 7,75 (s, 2H), 7,93 (d, 1H)	138-141
i-C₃H₇	1,33 (t, 6H), 3,60-4,10 (m, 1H), 7,47 (d, 1H), 7,70 (s, 2H), 7,93 (d, 1H)	136-139

6. Referencia példa

2-(Etil-szulfonil )-imidazo[7, 2-a ]piridin-3-szulfonamid (7) képletű vegyület

27,0 g 2-(etil-tio)-imidazo[l,2-a]piridin-3szulfonamidot 300 ml dimetil-formamidban oldunk. Az oldathoz 45,0 g m-klór-perbenzoesavat adunk, miközben az elegyet 5-20 ’C hőmérsékletre lehűtjük. A reakcióelegyet ezután ezen a hőmérsékleten 3 óra hosszat kevertetjük.

A keletkezett reakcióelegyet 1,5 liter jeges vízhez öntjük, a keletkező csapadékot szűréssel elkülönítjük. A nedves kristályokat vizes nátriumhidrogén-szulfit-oldathoz adjuk (500 ml, 1,0 g NaHSO₃), majd az elegyet szobahőmérsékleten 30 percig kevertetjük, ezután szűréssel a szilárd anyagot elkülönítjük, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, ezután szárítjuk, így 20,8 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér kristály formájában.

Hozam: 68,6%.

Op.: 190-192 ’C.

’H-NMR (DMSO-dé): δ = 1,23 (t, 3H), 3,62 (q, 2H),

7,30-7,58 (m, 1H), 7,60-7,85 (m, 1H), 7,95 (d,

1H), 7,98 (s, 2H), 9,0 (d, 1H).

A 6. referencia példában leírtak szerint eljárva állíthatjuk elő a 3. és 4. táblázatban felsorolt szulfonamidszármazé kokat.

HU 212 127 Β

3. táblázat (XIV) általános képletű vegyületek

Ro	NMR (DMSO-d₆) δ	Op. (’C)
n—C^H₇	1,0 (t, 3H), 1,51-1,99 (τη, 2H), 3,56 (t,2H), 7,29-7,51 (m, 1H), 7,58-7,80 (m, 1H), 7,90 (d, 1H), 7,94 (s, 2H), 8,98 (d, 1H)	188-189
1-C3H7	1,29 (d, 6H), 3,70-4,20 (m, 1H), 7,28-7,50 (m, 1H), 7,58-7,79 (m. 1H), 7,85 (s, 2H), 7,90 (d, 1H), 9,02 (d, 1H)	210-211,5
4. táblázat (XV) általános képletű vegyületek
Ro	NMR (DMSO-d₆) δ	Op. (’C)
c₂h₅	1,26 (t, 3H), 3,47 (q, 2H), 7,70 (d, 1H), 7,72 (d, 2H),8,15(d, 1H)	251-253
n—C1H7	0,97 (t,3H), 1.45-1,95 (m, 2H), 3,30-3,63 (t, 2H). 7,30 (d, 1H), 7,82 (s, 2H), 8,15 (d, 1H)	252-254
i-C,H₇	1.27 (d, 6H), 3,50-3,95 (m, 1H), 7.75 (d, lH).7.78(s, 2H), 8,15 (d, 1H)	=210

1. Előállítási példa

N-(2-(Etil-szulfonil)-imidazo[],2-a]piridin-3-ilszulfonil)-N’-(4,6-dimetoxi-2-pirimidinil)-karbamid

2. számú, (8) képletű vegyület

20,5 g 2-(etil-szulfonil)-imidazo[l,2-a]piridin-3szulfon-amidot és 20,0 g fenil-N-(4,6-dimetoxi-pirimidin-2-il)-karbamátot 250 ml acetonitrilben feloldunk. Az így kapott szuszpenzióhoz 11,0 g DBU-t adunk jeges hűtés közben. Ezt követően az elegyet szobahőmérsékleten 3 óra hosszat kevertetjük.

A kapott elegyet 2 liter vízhez öntjük, sósavval 2-3 pH-ra semlegesítjük, majd a lecsapódó kristályokat szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk és szárítjuk. így

28,6 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér kristályos termék formájában. Hozam: 91,3%.

Op.: 197-199 ’C.

’H-NMR (DMSO-dé,: δ = 1,29 (t, 3H), 3,23 (q, 2H), 3,95 (s, 6H), 5,96 (s, 1H), 7,11-7,31 (m, 1H), 7,47-7,81 (m, 2H), 8,92 (d, 1H), 10,51 (s, 1H), 12,91 (s, 1H).

Az 1. példában leírtak szerint eljárva állíthatjuk elő az 5. és 6. táblázatban felsorolt szulfonil-karbamidszármazékokat.

5. táblázat (XVI) általános képletű vegyületek

Vegyület száma	Ro	Xo	NMR (DMSO-d^) δ	Op. CO
3.	n-C,H₇	OCH,	0,92 (t, 3H). 1.42-1,89 (m, 2H), 3,52 (t. 2H), 3,95 (s, 6H), 5,97 (s, 1H), 7,36-7,59 (m, 1H), 7,67-8,0 (m,2H), 9,21 <d, 1H), 10,72 (s, 1H), 13,02 (s, 1H)	184-189
4.	i-OH₇	OCH,	1,24 (d, 6H). 3,80-4,03 (m, 1H), 3,95 (s, 6H), 5,95 (s, 1H), 7,36-7,59 (m, 1H), 7,67-7,99 (m. 2H), 9.26 (d, 1H), 10,71 (s, 1H)	180-184

6. táblázat (XVII) általános képletű vegyületek

Vegyület száma	Ro	Xo	NMR (DMSO-de) δ	Op. (’C)
6.	C₂H₅	OCHj	1,20 (t, 3H), 3,45 (q, 2H), 3,97 (s, 6H), 5,92 (s, 1H), 7,78 (d, 1H). 8,22 (d, 1H), 10,70 (s, 1H), 13,15 (széles s, 1H)	221-223
8.	c₂h,	CH,	1,17 (t, 3H), 2,45 (s, 3H), 3,52 (q, 2H), 3,98 (s, 3H), 6,62 (s, 1H), 7,73 (d, 1H), 8,22 (d, 1H), 11,02 (s, 1H)	215-218
9.	n-C,H₇	OCHj	0,92 (t, 3H), 1,40 (m, 2H), 3,43 (t, 2H), 3,95 (s, 6H), 5,98 (s, 1H), 7,80 (d, 1H), 8,22 (d, 1H), 10,78 (s, 1H)	=215
10.	t-OH₇	OCH₃	1,18 (d, 6H), 3,40-3,90 (m, 1H), 3,95 (s, 6H), 5,98 (s, 1H), 7,80 (d, 1H), 8,22 (d, 1H), 10,78 (s, 1H)	=218

I. Vizsgálati példa

Szelektív kezelés búzában (Preemergens kezelés) 300 g vízgőzzel sterilizált földdel 10 cm átmérőjű vizsgálati edényeket töltünk meg. Az edényekbe 20-20 magot helyezünk a nemkívánatos gyomnövényből (beleértve 10 szem mezei mustármagot), továbbá 10 búzaszemet helyezünk külön edénybe, amit földdel letakarunk mintegy 1 cm-es vastagságban. Az (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazó vizsgálati készítmény meghígított oldatát a föld felületére permetezzük; a felvitt hatóanyag mennyisége 1-0,25 g/100m^{I. 2}.

Minden egyes vizsgálati vegyületből oldatot készítünk, ehhez 500 ml acetont, továbbá 1 vagy 0,25 g hatóanyagot alkalmazva. Az oldat 2% tömeg/térfogat% Tween 20-at tartalmaz felületaktív anyagként. Az oldatot vízzel 5 literre meghígítjuk.

A kezelést követő 4. héten vizuálisan értékeljük a herbicid és a növénykárosító hatást, összehasonlítva a kezelt edényeket a kontrollal. Az eredményeket a 7. táblázatban foglaljuk össze. A kísérleteket üvegházban végezzük. A növekedést inhibitáló hatás mértékét és a káros hatást az alábbi skála segítségével értékeljük (a 2. kísérleti példához ugyanezen skálát alkalmazzuk).

HU 212 127 B

Index	Hatás	Növekedést inhibitáló hatás %-ban
5	maximum (pusztulás)	100
4	maximum	99,9-87,6
3	erős	87,5-75,1
2	közepes	75,0-50,1
1	gyenge	50,0-0,1
0	semmilyen	0

Skála	Káros hatás	Kásorodás %-ban
0	semmilyen	0
1	igen kicsi	0,1-12,5
2	kicsi	12,6-25,0
3	közepes	25,1-50,0
4	intenzív	50,1-99,9
5	intenzív (pusztulás)	100

2. Vizsgálati péláa

Szelektív hatás vizsgálata búzában (posztemergens kezelés) cm átmérőjű edényeket 300 g vízgőzzel sterilizált földdel töltjük meg, ezekbe 20-20 szem magot ültetünk a nemkívánatos gyomnövényekből (ideértve 10 szemet a mezei mustármagból is). Külön edényekbe ezenkívül 10-10 szem búzát vetünk külön. A búzát 1 cm magasságban földdel betakarjuk. Amikor a pázsitfűféleség hajtásai elérik az 1-1,5 leveles állapotot, a széleslevelű gyomnövények a 2-6 leveles állapotot a palántákból meghagyunk 10-10 közel azonos nagyságot, a többieket eltávolítjuk, minden egyes edényből (kivéve a mezei mustárt, ahol 5-t meghagyunk). Amikor a búza eléri a 2-3 leveles fejlődési stádiumot, 5-5 palántát hagyunk minden edényben. A palántákra minden edényben annyi vizsgálandó permedét viszünk fel, hogy a kezelt területre 1 vagy 0,25 g/100 m² hatóanyag jusson.

A vizsgált hatóanyagból (1 vagy 0,25 g) oldatot készítünk 500 ml aceton segítségével, az aceton 2 tömeg/térfogat% Tween 20-at tartalmaz felületaktív anyagként. A kapott oldatot vízzel 5 literre hígítjuk. A kezelést követően 4 héttel értékeljük a herbicid, továbbá a káros hatást az 1. példában leírtak szerint. Az eredményeket a 8. táblázatban foglaljuk össze. A kísérleteket szabályozott hőmérsékletű üvegházban végezzük.

7. táblázat (Preemergens vizsgálat)

Vegyület szái ma	Dózis (g/100 m²)	Káros hatás búza	Herbicid hatás
			ecsetpázsit	rozsnok	orvosi szék fű	mezei mustár	tyúkhúr
1.	1,0	1	4	4	5	5	5
2	0.25	0	4	4	5	5	4
1,0	1	5	4	5	5	5
; 3.	0,25	0	3	3	4	4	3
1.0	1	4	3	4	4	4
5.	1,0	1	5	3	5	5	4
6.	025	0	4	3	5	5	4
1,0	0	5	3	5	5	5
8.	0,25	0	4	3	4	4	2
1.0	0	4	3	4	4	4
10.	0,25	0	4	2	4	4	3
1,0	0	4	3	4	4	4
(a) összehasonlító vegyület	0,25	0	2	0	5	4	4
1,0	1	2	0	5	4	5
(b) összehasonlító vegyület	0,25	1	1	0	5	2	3
1.0	1	1	0	5	3	4

(a) összehasonlító vegyület Glean™ [N-(2-klór-fenilszulfonil)-N’-(4-metoxi-6-metil-l,3,5-tnazin-2-il)-karbamid];

(b) összehasonlító vegyület: Harmony™ [3-(4-metoxi-6-metil-l,3,5-triazin-2-il-karbamoilszulfamoil)-2-tiofén-kart>onsav-metil-észter].

HU 212 127 Β

8. táblázat (Posztemergens vizsgálat)

Vegyület száma	Dó- zis (g/ 100 m^{1 2})	Ká- ros ha- tás búza	Herbicid hatás
ecset- pá- zsit	rozs- nok	orvo- si szék- fű	me- zei mus- tár	tyúk- húr
2.	0.25	0	4	4	5	5	5
1,0	0	5	5	5	5	5
6.	0,25	0	4	2	5	5	4
1,0	0	5	3	5	5	4
8.	0,25	0	4	3	-	5	4
1,0	0	4	4	-	5	5
10.	0,25	0	4	2	-	5	4
1,0	0	4	3	-	5	4
(a) összehasonlító vegyület	0,25	1	2	0	5	5	5
1,0	2	2	0	5	5	5
(b) összeha-	0.25	0	1	0	5	5	5
sonlító vegyület	1.0	2	2	0	5	5	5

(ai összehasonlító vegyület: Glean™ [N-(2-klór-fenilszulfoni 1 )N'-(4-metoxi-6-metil-l .3.5-triazin-2-il)-karbamid]:

(bt összehasonlító vegyület: Harmony™ [3-(4-metoxi-6-metil1.3.5-triazm-2-íI-karbamoilszulfamoil)-2-tiofén-karbonsav-metil-észter)

3. Összehasonlító példa

Az összehasonlító vizsgálatokat az alábbiak szerint végezzük.

1. Módszer: Szelektivitás vizsgálata búzában (kikelés előtti kezelés)

Mintegy 300 g, vízgőzzel sterilezett földet 10-10 cm átmérőjű edényekbe helyezünk, a földbe pázsitfűféleségekhez tartozó gyomnövényektől származó 20-20 magot, valamint külön edényekbe 10-10 búzamagot viszünk. A magokat földdel fedjük be mintegy 1 cm vastagságban. A bevetett felületet a hatóanyagot tartalmazó permedével kezeljük; a permedét olyan térfogatban hordjuk fel, hogy 0,25; 0,5; 1,0; illetőleg 4,0 g hatóanyag jusson 100 m² felületre.

A vizsgálandó vegyületeket (0,25, 0,5, 1,0 illetőleg 4,0 g mennyiségben) 500-500 ml acetonban feloldjuk, az acetonos oldat 2 tömeg/térfogat% mennyiségben Tween™20 jelzésű felületaktív anyagot tartalmaz; az oldatokat vízzel 5 literre meghígítva a végső koncentrációt beállítjuk.

A permedé által okozott herbicid hatást, valamint a kultúrnövényt károsító hatást vizuálisan ellenőrizzük a kontrollal összehasonlítva a kezelést követő 2, 3, 4 és 5 hét eltelte után. A kísérleteket üvegházban végeztük.

A kísérletekhez használt hatóanyagok: a találmány szerinti megoldáshoz tartozó (8) és (9) képletű vegyületek, valamint összehasonlító vegyületként az (A) és (B) képletű vegyületek.

Az eredményeket a 9-12. táblázatok foglalják össze.

Összehasonlító vizsgálatok eredménye

9. táblázat héttel a kezelést követően (kikelés előtti kezelésnél)

Hatóanyag	Dózis (g/a)	Herbicid hatás %-ban
búza	ecset- pázsit	rozs- nők”	orvosi szék- fű”
(8) képletű vegyület	0,25	0	50	15	73
0,5	0	65	50	70
1,0	0	75	60	75
4,0	0	85	85	75
(9) képletű vegyület	0,25	0	50	10	73
0,5	0	73	10	80
1,0	0	80	15	78
4,0	0	90	75	83
A képletű vegyület	0,25	0	0	0	70
0,5	0	0	0	73
1.0	0	0	0	75
4,0	0	0	0	83
B képletű vegyület	0,25	0	0	0	30
0,5	0	0	0	50
1,0	0	0	0	60
4.0	0	10	0	73

1) Az ecsetpázsit és a rozsnok a pázsitfűféleségekhez tartoznak.

2) Az orvosi székfű széleslevelű gyomnövény

10. táblázat héttel a kezelést követően (kikelés előtti kezelésnél)

Hatóanyag	— Dózis (g/a)	Herbicid hatás %-ban
búza	ecset- pázsit	rozs- nők”	orvosi szék- fű²’
(8) képletű vegyület	0,25	0	55	50	90
0,5	0	70	65	95
1,0	0	75	70	95
4,0	0	80	90	95
(9) képletű vegyület	0,25	0	55	5	90
0,5	0	73	8	95
1,0	0	80	15	95
4,0	0	90	65	95
A képletű vegyület	0,25	0	0	0	85
0,5	0	0	0	90
1,0	0	0	0	90
4,0	0	0	0	95
B képletű vegyület	0,25	0	0	0	15
0,5	0	0	0	55
1,0	0	0	0	75
4,0	0	10	0	85

1) Az ecsetpázsit és a rozsnok a pázsitfűféleségekbez tartoznak.

2) Az orvosi székfű széleslevelű gyomnövény.

HU 212 127 Β

II. táblázat héttel a kezelést követően (kikelés előtti kezelésnél)

Hatóanyag	Dózis (g/a)	Herbicid hatás %-ban
búza	ecset- pázsit	rozs- nok	orvosi szék- fű²⁾
(8) képletű vegyület	0,25	0	73	63	90
0,5	0	85	78	95
1,0	0	90	83	97
4,0	0	95	96	98
(9) képletű vegyület	0,25	0	68	5	90
0,5	0	90	10	97
1,0	0	93	20	97
4,0	0	97	75	98
A képletű vegyület	0,25	0	0	0	90
0,5	0	0	0	95
1,0	0	0	0	98
4.0	0	15	0	98
B képletű vegyület	0,25	0	0	0	25
0.5	0	0	0	55
1,0	0	0	0	70
4.0	⁰	15	0	96

1I Az ecsetpázsit és a rozsnok a pázsitfűféleségekhez tartoznak 2) Az orvosi székfű széleslevelű gyomnövény.

72. táblázat héttel a kezelést követően (kikelés előtti kezelésnél)

Hatóanyag 1	Dózis (g/a)	Herbicid hatás %-ban
búza	ecset- pázsit	rozsnok^1}	orvosi szék- fű²’
(8) képletű vegyület	0,25	0	73	63	93
0,5	0	85	78	97
1,0	0	90	83	98
4,0	0	95	96	98
(9) képletű vegyület	0,25	0	68	5	90
0,5	0	93	10	96
1,0	0	95	20	98
4,0	0	98	75	98
A képletű vegyület	0,25	0	0	0	90
0,5	0	0	0	95
1,0	0	0	0	98
4,0	0	13	0	98
B képletű vegyület	0,25	0	0	0	23
0,5	0	0	0	68
1,0	0	0	0	80
4,0	0	15	0	96

1) Az ecsetpázsit és a rozsnok a pázsitfűféleségekhez tartoznak.

2) Az orvosi székfű széleslevelű gyomnövény.

2. Módszer: Szelektivitás vizsgálata búzában (kikelés utáni vizsgálat)

Mintegy 300 g vízgőzzel sterilezett földet 10-10 cm átmérőjű edényekbe helyezünk, a földbe pázsitfűféleségekhez tartozó gyomnövényektől származó 20-20 magot, valamint 10-10 búzamagot viszünk külön-külön edényekbe. A magokat mintegy 1 cm vastagságban földdel befedjük. Amikor a pázsitfűféleségekhez tartozó gyomnövények 1,5 levél stádiumban vannak, 10 közel azonos méretű palántát maghagyunk, a többit az edényből eltávolítjuk. Amikor a széleslevelű gyomnövények 2-6 levél stádiumba kerülnek 10 közel egyforma méretű palántát meghagyunk, a többit az edényekből eltávolítjuk. Ezt követően a vizsgálati készítményt tartalmazó permetlevet felhordjuk a palántákra; a permedét olyan mennyiségben visszük fel a kezelt növényekre, hogy abban 0,25, 0,5, 1,0 illetőleg 4,0 g hatóanyag legyen 100 m²-re számítva.

A vizsgált hatóanyagokat (0,25, 0,5, 1,0 illetőleg 4,0 g mennyiségben) 500-500 ml acetonban feloldjuk; az aceton 2 tömeg/térfogat% Tween™ 20 jelzésű felületaktív anyagot tartalmaz; az így készült oldatokat vízzel 5 liter térfogatra hígítjuk, így a végkoncentrációt beállítjuk.

A kezelést követő 3 hét eltelte után vizuálisan ellenőrizzük a vizsgált készítmények által eredményezett herbicid hatást, illetőleg az okozott károsító hatást a kontroll csoportokhoz viszonyítva. A kísérleteket üvegházban végeztük.

Az eredményeket a 13. táblázat foglalja össze.

13. táblázat héttel a kezelést követően (kikelés utáni kezelés)

Hatóanyag	Dózis (g/a)	Herbicid hatás %-ban
búza	1 ecsetpázsit	rozs- nők”	orvosi szék- fű²’
(8) képletű vegyület	0,25	0	90	75	93
0,5	5	90	90	95
1,0	15	95	95	95
4,0	40	98	96	95
(9) képletű vegyület	0,25	0	85	23	95
0,5	0	90	28	95
1,0	0	96	60	95
4,0	20	=100	70	95
A képletű vegyület	0,25	0	0	0	85
0,5	0	0	0	90
1,0	0	0	0	93
4,0	0	0	0	95
B képletű vegyület	0,25	0	0	0	90
0,5	0	0	0	90
1,0	0	0	0	93
4,0	0	10	10	95

1) Az ecsetpázsit és a rozsnok a pázsitfűféleségekhez tartoznak.

2) Az orvosi székfű széleslevelű gyomnövény.

HU 212 127 B

3. Szelektivitás vizsgálata búzában (kikelés előtt)

Mintegy 300 g, hővel sterilizált földet 10 cm átmérőjű edényekbe helyezünk, majd 20 szem nemkívánatos pázsitfűféleséghez tartozó gyomnövényt és 10 szem búzát vetünk külön-külön edényekbe; a magokat 1 cm vastagságú földréteggel vonjuk be. A vizsgált vegyületet tartalmazó készítményt a föld felszínére permetezzük mindkét edényféleségnél, a felvitt hatóanyag tömege 0,25, 1,0, illetőleg 4,0 g/ha.

A vizsgálandó vegyületekből 0,25, 1,0 és 4,0 g koncentrációjú hígítási sorozatot készítünk 500-500 ml aceton oldattal, amely oldat 2 tömeg/térfogat%-ban Tween™ 20-as felületaktív anyagot is tartalmaz. Az oldatokat vízzel meghígítva állítjuk elő a kívánt koncentrációjú oldatsorozatot.

A herbicid hatás és a gazdanövényt károsító hatást mindkét növénycsoport esetében vizuálisan értékeljük a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva 2, 3,4 és 5 héttel a kezelést követően. A kísérleteket üvegházban végezzük. A növekedést gátló hatást és a károsító hatást az alábbi táblázat segítségével értékeljük.

Jelző szám	Herbicid hatás	Inhibitálás %-ban
5	maximum (pusztulás)	100
4	maximum	99,9-87,6
3	erős	87,5-75,1
2	közepes	75,0-50,1
1	gyenge	50,0-0,1
0	nincs hatás	0
Skála	Káros hatás	Károsítás %-ban
0	nincs	0
... ¹	igen kevés	0,1-12,5
-)	kevés	12,6-25.0
	közepes	25.1-50,0
4	intenzív	50,1-99.9
5	intenzív (pusztulás)	100

A kísérletekhez az alábbi vegyületeket alkalmaztuk.

1) A 07/760 382 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 2. számú vegyülete (megfelel a találmány szrinti vegyületnek). [(8) képletű vegyület]

2) A 0 238 070 számú európai szabadalmi leírás 67. számú vegyülete. [(67) képletű vegyület] Eredmények:

Az eredményeket a 14. és 15. táblázatok tüntetik fel.

14. táblázat héttel a kezelést követően (kikelés előtti kezelés)

Hatóanyag	Dózis (g/a)	Káros hatás	Herbicid hatás
Gabona	Alopecurus myo- suores	Bromus tectorum L.
67. sz.	0,25	0	1	1

Hatóanyag	Dózis (g/a)	Káros hatás	Herbicid hatás
Gabona	Alopecurus myo- suores	Bromus tectorum L.
67. sz.	1,0	0	1	2
4,0	1	2	4
2. sz.	0,25	0	4	3
1,0	0	4	4
4,0	0	5	4

15. táblázat héttel a kezelést követően (kikelés előtti kezelés)

Hatóanyag	Dózis (g/a)	Káros hatás	Herbicid hatás
Gabona	Alopecurus myo- suores	Bromus tectorum L.
67 sz.	0,25	0	0	1
1,0	0	1	2
4,0	0	1	2
2 sz.	0,25	0	3	3
1,0	1	3	3
4,0	1	4	4

Értékelés: A 2. számú vegyület erős herbicid hatást és búzával szemben jó szelektivitást mutat, a hatás sokkal jobb mint a 67. számú vegyület által mutatott.

Összehasonlító vizsgálatok

Vizsgálati módszer: Szelektív hatás vizsgálata búzában (Kikelés előtti kezelés)

Mintegy 800 g, hővel sterilezett földet viszünk 10 cm átmérőjű edényekbe, ezekbe 20-20 szem nemkívánatos gyommagot, valamint külön edényekbe ΙΟΙ 0 szem búzamagot vetünk, majd a magokat 1 cm vastagságban földdel borítjuk. Minden egyes vizsgálati vegyületből oldatot készítünk, ezt az edényekben lévő föld felszínére permetezzük, ily módon 0,25 g/100 m² (0,25 g/are) hatóanyagot hordva fel a kezelendő területre.

A vizsgált vegyületekből 500 ml acetonnal készítünk oldatot, az oldat a hatóanyag mellett 2 tömeg/térfogat% Tween™ 20 jelzésű felületaktív anyagot tartalmaz, az oldatot vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

A vizsgált vegyületek gyomirtó hatását, valamint a búzára kifejtett károsító hatást vizuálisan ellenőrizzük a kontroll növényekhez viszonyítva. Az ellenőrzés a kezelést követő 2, 3, 4 és 5 hét elteltével történik. A kísérleteket üvegházban végezzük.

Vizsgált vegyületek:

a) 2. számú (8) képletű találmány szerinti vegyület.

b) Az EP-A-023 80 70 számú európai szabadalmi leírás

52. példájában ismertetett, (C) képletű vegyület.

Az eredményeket a 16. és 17. táblázat szemlélteti.

HU 212 127 B

16. táblázat Kikelés utáni kezelés Értékelés 4 héttel a kezelést követően

Vizsgált vegyület	herbicid hatás %-ban
ecsetpázsit*** 0,25 (g/a)	rozsnok**** 0,25 (g/a)
ismert vegyületek*	35	30
találmány szerinti vegyület**	90	85

* Az EP-A 023 80 70 számú szabadalmi leírás 52. példájában szereplő (C) képletű vegyület ** A találmány szerinti 2. számú (8) képletű vegyület * Alopecurus myosuroides Bromus tectorum

17. táblázat Kikelés előtti kezelés Értékelés 3 héttel a kezelést követően

Vizsgált vegyület	herbicid hatás %-ban
ecsetpázsit*** 0,25 (g/a)	rozsnok**** 0,25 (g/a)
ismert vegyületek*	20	15
találmány szerinti vegyület**	80	80

* Az EP-A 023 80 70 számú szabadalmi leírás 52. példájában szereplő (C) képletű vegyület *’ A találmány szerinti 2. számú (8) képletű vegyület **’ Alopecurus myosuroides **** Bromus tectorum

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a találmány szerinti 2. számú, (8) képletű vegyület igen kedvező gyomirtó hatást mutat, és ugyanakkor a haszonnövényt, ez esetben a búzát nem károsítja.

Formálási példák

1. példa

Nedvesedő por tömeg%

2. számú vegyület (8) képletű vegyület 5 poli(oxietilén-glikol)-éter (Nonipol 85™) 3 nátrium-ligninszulfonát 5 agyag 87

A komponenseket alaposan elkeverjük, a kapott készítményt vízzel való megfelelő hígítás után permetezzük fel.

2. példa

Emulgeálható koncentrátum tömeg%

3. számú vegyület 2 xilol 75 dimetil-formamid 18 poli(oxietilén-glikol)-éter (Nonipol 85™) 5

A komponenseket alaposan elkeverjük, elporítjuk, a kapott készítményt vízzel való megfelelő hígítás után permetezzük fel.

3. példa

Szuszpenzió koncentrátum tömeg %

6. számú vegyület 2 poli(oxi-etilén-allil-fenil)-éter-formaldehid kondenzátum (New Calgen E-300™) 3 poli(oxi-etilén-fenil-fenol)-éter-szulfát (Agrizol FL-2017™) 2 speciális polihidrid polimer (Agrizol FL104FA™) 15 fehér szén 2 etilén-glikol 10 víz 66

A komponenseket alaposan elkeverjük, és nedvesítve elporítjuk, ily módon folyékony szuszpenziót kapunk. A készítményt vízzel való megfelelő hígítás után permetezzük fel.

4. példa

Granulátum előállítása tömeg%

2. számú vegyület 0,2 nátrium-ligninszulfonát 5,0 bentonit 94,8

A komponenseket vízzel elegyítjük, elgyúrjuk, majd granuláljuk.

5. példa

Nedvesíthető por tömeg %

2. számú vegyület 10

Tween 20™ 20 fehér szén 40 agyag 30

6. példa

Nedvesíthető por tömeg %

6. számú vegyület 80

Nátrium-dodecil-benzol-szulfonát 2

Nátrium-naftalin-szulfonát 3

Agyag 15

A komponenseket alaposan elkeverjük, majd elporítjuk. A kapott készítményt vízzel megfelelően hígítva fel permetezzük.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Herbicid készítmény pázsitfű jellegű gyomnövények irtására gabonaföldeken, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként 0,2-80 tömeg% mennyiségben valamely (I) általános képletű szulfonil-karbamid vegyületet vagy e vegyület mezőgazdaságilag megfelelő sóját és ismert segéd- vagy vivőanyagot tartalmaz, a képletben

Q jelentése -CH=CH- vagy kénatom,

HU 212 127 Β

R jelentése 2-3 szénatomos alkilcsoport,

X jelentése metoxi- vagy metilcsoport.
2. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként valamely (la) általános képletű vegyületet vagy e vegyület mezőgazdaságilag megfelelő sóját tartalmazza, a képletben R jelentése 2-3 szénatomos alkilcsoport, X jelentése metoxi- vagy metilcsoport.
3. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként olyan (la) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelynek képletében X jelentése metoxiesoport.
4. A 2. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként olyan (la) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelynek képletében X jelentése metoxiesoport, R jelentése etilcsoport.
5. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként (lb) általános képletű vegyületet vagy e vegyület mezőgazdaságilag megfelelő sóját tartalmazza, a képletben R jelentése 2-3 szénatomos alkilcsoport, X jelentése metoxi- vagy metilcsoport.
6. Az 5. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként olyan (Ib) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelynek képletében X jelentése metoxiesoport.
7. Az 5. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként olyan (Ib) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelynek képletében X jelentése metoxiesoport és R jelentése etilcsoport.
8. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény.

azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként (8) képletű vegyületet vagy ennek mezőgazdasági szempontból megfelelő sóját tartalmazza.
9. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény hatóanyagként (9) képletű vegyületet vagy ennek mezőgazdasági szempontból megfelelő sóját tartalmazza.
10. Eljárás pázsitfű jellegű gyomnövények irtására gabonaföldeken, célszerűen búzaföldön, azzal jellemezve, hogy 0,25-1,0 g/100 m² (I) általános képletű vegyületet vagy ennek mezőgazdaságilag megfelelő sóját tartalmazó készítményt alkalmazunk, a képletben Q jelentése -CH=CH- vagy kénatom, R jelentése 2-3 szénatomos alkilcsoport és X jelentése metoxi- vagy metilcsoport.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (8) képletű vegyületet vagy ennek mezőgazdaságilag megfelelő sóját tartalmazó készítményt alkalmazunk.
12. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (9) képletű vegyületet vagy ennek mezőgazdaságilag megfelelő sóját tartalmazó készítményt alkalmazunk.
13. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve hogy az eljárást ecsetpázsit, rozsnok, orvosi székfű, mezei mustár és/vagy tyúkhúr ellen alkalmazzuk.
14. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárást ecsetpázsit és/vagy rozsnok ellen alkalmazzuk.
15. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárást ecsetpázsit és/vagy rozsnok ellen alkalmazzuk.