HU210619B - Készítmény fából készült tárgyak korhadásának, penészesedésének és gombásodásának megelőzésére - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti készítmény hatóanyagként 3,3-difenil-propil-l-metil-fenetil-amint vagy savaddíciós sóját tartalmazza 0,001-4,5 tömeg% mennyiségben, a lakk- és festékipari készítmények szokásos segédanyagai, előnyösen oldőszer(ek) és kívánt esetben adalékanyag(ok) mellett.

Description

A találmány tárgya a környezetre nem ártalmas készítmény fából készült tárgyak, különösen lambériák, nyílászáró szerkezetek és padlók korhadásának, penészesedésének és gombásodásának megelőzésére. A találmány szerinti készítmény előnyösen impregnáló vagy bevonó lakként vagy festékipari készítményként alkalmazható.

Az épületek belsejében és külső részén alkalmazott faanyagok különféle kártevők behatásának vannak kitéve. Ilyenek például a korhadást okozó mikroszkópos méretű gombák [Seifert, Umschau, 67, 227-228 (1967)], a penészedést eredményező penészgombák és a fafelületen könnyen elszaporodó házigombák.

A fából készült tárgyak védelmére szolgáló módszerek már évezredek óta ismertek: ilyen módszer például a fafelület elszenesítése vagy kátránnyal való bevonása. Az utóbbi évtizedekben különféle fakonzerváló szerekkel történő impregnálás terjedt el. Erre a célra szervetlen vegyületek, például alkálifém-fluoridok, bórvegyületek, ammónium-foszfátok, arzén-, króm-, higany- és cinkvegyületek vizes oldatai, különféle gombaölő szerek, különösen a pentaklór-fenol szerves oldószeres oldatai stb. használatosak [Ullmanns Encyklopadie dér technischen Chemie, 4. Auflage, Bd. 12, Verlag Chemie, Weinheim-New York, 1976, p. 687-690],

Az ismert fakonzerváló szerek túlnyomó része az emberi szervezetre gyakorolt mérgező hatás folytán beltéri felhasználásra eleve alkalmatlan. A közvetlen mérgezés már a fa impregnálása során létrejöhet a bőrön keresztül történő felszívódással vagy belélegzéssel. A legfőbb veszélyt azonban a zárt térben folyamatosan bekövetkező párolgás - különösen viszonylag magas tenziójú anyagok esetén - vagy a már kezelt fával való érintkezés okozza. Ilyenkor igen gyakori a különböző allergiás betegségek kialakulása, ahol a kiváltó ok megállapítása a szakorvos számára is komoly problémát jelenthet.

Széles körben elterjedtek egy időben azok a fakonzerváló szerek, amelyek gombaölőszerként pentaklórfenolt tartalmaznak. A pentaklór-fenol alkalmazását azonban a rákkeltő és allergiát kiváltó hatása miatt számos országban már betiltották.

A találmány célja olyan készítmény biztosítása, amely alkalmas fából készült tárgyak, különösen lambériák, nyílászáró szerkezetek, padlók korhadásának, penészesedésének és gombásodásának megelőzésére, anélkül, hogy a környezetre káros hatással lenne.

Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük egy olyan készítménnyel, amely a lakk- és festékipari készítmények szokásos segédanyagai mellett hatóanyagként

3,3-difenil-propil-l-metil-fenetil-amint vagy savaddíciós sóját tartalmazza 0,001-4,5 tömeg% mennyiségben.

A 3,3-difenil-propil-l-metil-fenetil-amin (prenilamin) ismert gyógyhatású vegyület, amely tágítja a szívereket, javítja az oxigénfelvételt, és allergiás állapotok megszüntetésére és kezelésére használják [Rote Liste 1985, p. 26068 és 26075]. Ismert továbbá, hogy a prenilamin bakteriosztatikus hatású néhány Lactobacillus fajtával szemben [Arzneimittel-Forschung, 75, 1318-1320 (1965)], és a 105 872 sz. európai szabadalmi leírás szerint a prenilamin széles spektrumú antimikrobás hatással rendelkezik Staphylococcus, Streptococcus, Corynebacterium, Listeria, Haemophilus és Neisseria törzsekkel szemben, továbbá gombaölő hatású a Candida albicans törzsre.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a prenilamin hatékonyan gátolja a különböző faféleségek korhadását, penészesedését és gombásodását, ugyanakkor az emberre nézve veszélytelen, sem mérgező, sem allergén hatást nem fejt ki, hiszen gyógyszer-hatóanyagként és kozmetikai készítményekben is használatos. A szakember számára meglepő, hogy a prenilamin farontó gombákkal szemben is fungicid hatású, mivel ez az emberi szervezet belsőleges és külsőleges kezelésére használatos hatóanyagtól nem várható el.

A találmány szerinti készítmény hatóanyagként prenilamint vagy savaddíciós sóját, előnyösen laktátját vagy fumarátját tartalmazza 0,001-4,5 tömeg% menynyiségben a lakk- és festékipari készítmények szokásos segédanyagai, előnyösen oldószerek) és kívánt esetben adalékanyag(ok) mellett.

Oldószerként vizet vagy a prenilamint vagy savaddíciós sóját oldó szerves oldószert, például alkoholokat, így etanolt, poli(etilén-glikol)-t, propilén-glikolt, észtereket, így etil-acetátot vagy butií-acetátot, szénhidrogéneket, így lakkbenzint stb. alkalmazunk. Egynél több oldószert is használhatunk.

Az adalékanyag például kötőanyag, színezést biztosító szervetlen pigment vagy szerves festék stb. lehet. A kötőanyag előnyösen alkidgyanta vagy epoxigyanta. A pigment vagy szerves festék a festékipari készítményekben szokásosan alkalmazott színezőanyag lehet.

A találmány szerinti készítményt az alkotórészei elegyítésével állítjuk elő. Célszerűen úgy járunk el, hogy a prenilamint vagy savaddíciós sóját oldószerben oldjuk, majd az oldathoz hozzáadjuk a többi komponenst és az esetleges további oldószert.

Úgy is eljárhatunk, hogy egy ismert lakk- és festékipari készítményhez hozzáadjuk a prenilamint vagy savaddíciós sóját vagy valamelyiknek az oldatát.

A találmány szerinti készítményt a fafelületek kezelésénél szokásos módon visszük fel a kezelni kívánt fafelületre, illetve itatjuk át vele a faanyagot. A kezeléshez a fát célszerűen száraz, a szennyező anyagoktól megtisztított állapotban alkalmazzuk, és a készítmény felhordását ecsettel, bemerítéssel, hengerléssel vagy szóróeljárással végezzük, egy vagy több alkalommal. Az egyes felhordások között a környezet hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függő nagyságú száradási időt iktatunk be.

A találmány szerinti készítmény farontó gombák elleni hatását a súlycsökkenés alapján vizsgáltuk 50 mm x 25 mm x 15 mm méretű bükk és erdei fenyő próbatesteken az alábbiak szerint. A súlyállandóságig szántott és lemért próbatesteket laboratóriumi körülmények között 48 óráig tároltuk, majd a vágási felületet epoxigyanta-alapú ragasztóval (Epokitt^(R), gyártó: Budalakk, Budapest) lezártuk, ismét 48 órán át tároltuk

HU 210 619 Β laboratóriumi körülmények között, és lemértük. Az így előkészített próbatestekre mártó eljárással vittük fel az 1. illetve 5. példa szerinti készítményt, a kezelt próbatesteket 48 órán át szárítottuk, és a kezelést a készítménnyel megismételtük.

Kolle-féle edényekben gombákat tenyésztettünk, és ezekre helyeztük a próbatesteket. Egy-egy Kolle-féle edénybe 2 db kezelt és 1 db kezeletlen - összehasonlító - próbatestet tettünk, és az alábbi gombafajtákat alkalmaztuk:

Erdei fenyő próbatesteknél:

könnyező házigomba (Merulius laerymans) pincegomba (Coniophora cerebella).

Bükk próbatesteknél:

lepketapló (Trametes versicolor) pincegomba (Coniophora cerebella).

Egy-egy gombafajtához 16 db kezelt és 8 db összehasonlító próbatestet használtunk fel az egyes fafajtákból.

A Kolle-féle edényeket 12 hétig tartottuk lezárt állapotban, majd a próbatesteket súlyállandóságig szárítottuk, lemértük és kiszámítottuk az átlagos tömegcsökkenés százalékos értékét. A kapott eredményeket az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

Fafelületkezelő készítmény	Kezelt próbatest típusa	Átlagos tömegcsökkenés, %
Merulius laerymans	Coniophora cerebella	Trametes versicolor
tesztgomba esetén
(összeha- sonlító)	fenyő	27	30	28
bükk	29	28,5	30
1. példa szerinti	fenyő	0,1	0,1	-
bükk	-	0,1	0
5. példa szerinti	fenyő	0	0	-
bükk	-	0,1	0

Az 1. táblázat adatai azt mutatják, hogy a találmány szerinti készítménnyel kezelt faanyagot a vizsgált farontó gombák nem tudják megtámadni. Ugyanakkor a kezeletlen összehasonlító próbatestek 27-30%-os tömegcsökkenése igen jelentős mértékű gombásodást jelez.

A találmány szerinti készítmény penészedés elleni hatását a következőképpen vizsgáltuk. 30 darab, egyenként 2 m hosszúságú lambériát mártó eljárással kezeltünk az 1. példa szerinti készítménnyel. Száradás után az egyes lambériákat Aspergillus niger spórákkal dörzsöltük be vattatampon segítségével, majd a lambériákat kötegekbe raktuk, műanyagfóliával letakartuk és 70-80% relatív nedvességtartalmú térben tároltuk 1825 °C közötti hőmérsékleten 2 hónapig. Összehasonlításul hasonló módon tároltunk egy másik lambériaköteget, amelyet szintén bedörzsöltünk Aspergillus niger spórákkal, azonban nem kezeltünk előzetesen a találmány szerinti készítménnyel. A 2 hónapos vizsgálati idő elteltével a műanyagfóliákat eltávolítottuk. A találmány szerinti készítménnyel kezelt lambériák felülete változatlan volt, míg a nem kezelt lambériák koromfeketék voltak az elszaporodott penésztől. A találmány szerinti készítmény tehát alkalmas fafelületek penészedéssel szembeni hatékony védelmére.

Amint a fentebb ismertetett vizsgálatank is mutatják, a találmány szerinti készítmény hatékonyan gátolja fából készült tárgyak, különösen lambériák, nyílászáró szerkezetek és padlók penészedését, gombásodását és korhadását. A készítmény már rothadásnak indult faanyagok kezelésére is alkalmas, ebben az esetben azonban többszöri kezelés célszerű. A találmány szerinti készítménnyel történő kezelés hatására ugyanis a rothadási folyamat megáll, és a rothadásra jellemző kellemetlen szag megszűnik. A rothadás megállításának különös jelentősége lehet a műtárgyvédelemben, továbbá szaunáknál és fürdőépületeknél, ahol a fából készült tárgyak folyamatosan vannak nedvességnek kitéve.

A találmány szerinti készítmény hatóanyaga, a prenil-amin, a környezetre semmilyen káros hatást nem gyakorol.

A találmányt az alábbi példák segítségével részletesen ismertetjük.

1. példa g 96 tömeg%-os etanolban szobahőmérsékleten, keverés közben 2,0 g prenilamin-laktátot oldunk, majd az oldatot 10 g poli(etilén-glikol)-lal (polimerizációs fok 200) hígítjuk. 100 g víztiszta folyadékot kapunk, amelyet célszerűen impregnáló alapozóként alkalmazunk fafelületek kezelésénél. A 100 g készítménymennyiség általában 1,2-1,8 m² fafelület impregnálására alkalmas. Az esetleg a bőrfelületre kerülő készítmény toxikus hatást nem okoz, mivel a prenilamin-laktát az emberi bőrről gyakorlatilag nem szívódik fel.

2. példa

Az 1. példában leírtak szerint állítjuk elő az alábbi összetételű készítményt:

etil-acetát 97 tömeg% poli(etilén-glikol) 2 tömeg% prenilamin-fumarát 1 tömeg%

3. példa

1,5 g prenilamin-laktátot 92,5 g lakkbenzinben oldunk, az oldathoz 5 g butil-acetátot és 1 g propilén-1,2glikolt adunk.

4. példa

Az 1. példában leírt módon állítjuk elő az alábbi összetételű készítményt:

etil-acetát 5 tömeg% víz 94,5 tömeg% prenilamin-laktát 0,5 tömeg%

5. példa

1,0 g prenilamin-laktátot 84 g lakkbenzinben oldunk, az oldathoz hozzáadunk 6 g alkidgyantát (tallolaj-zsfrsav-alapú) és 10 g festékhígítót, amely elsősor3

HU 210 619 Β bán aromás szénhidrogénekből áll (Aromatol^(R), gyártó Budalakk).

poli(etilén-glikol) prenilamin-laktát

10,0tömeg% 4,5 tömeg%.

6. példa

1,2 g prenilamin-laktátot 78,3 g lakkbenzinben oldunk, az oldathoz hozzákeverünk 6 g alkidgyantát (tallolaj-zsírsav-alapú), 2,5 g festékpigmentet (amely az elérni kívánt színárnyalattól függ) és 10 g festékhígítót, amely elsősorban aromás szénhidrogénekből áll (Aromatol⁰¹/, gyártó: Budalakk).

7. példa

Az 1. példában megadott módon állítjuk elő az alábbi összetételű készítményt:

etanol (96 tömeg%-os) 85,5 tömeg%

Claims (1)

1. SZABADALMI IGÉNYPONT

   Készítmény fából készült tárgyak korhadásának, penészesedésének és gombásodásának megelőzésére, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 3,3-difenil-propil-l-metil-fenetil-amint vagy savaddíciós sóját tartalmazza 0,001-4,5 tömeg% mennyiségben, a lakk- és festékipari készítmények szokásos segédanyagai, előnyösen oldószer(ek) és kívánt esetben adalékanyag(ok) mellett.