HU208992B

HU208992B - Additive with detergent, dispersing and rust-preventing effect, usable with fuels and lubricating oils, as well as process for producing same

Info

Publication number: HU208992B
Application number: HU902514A
Authority: HU
Inventors: Paolo Koch; Fulvio Giavazzi
Original assignee: Agip Petroli
Priority date: 1989-04-21
Filing date: 1990-04-20
Publication date: 1994-02-28
Also published as: KR900016436A; IT8920258A0; AU621217B2; BR9001849A; PT93835B; PL163729B1; CN1028873C; CN1047106A; EP0393769A1; AU5361090A; ATE103631T1; ES2062294T5; MX171561B; KR930011072B1; JPH02300292A; IT1229659B; EP0393769B2; JP2864146B2; DE69007664T3; PT93835A

Description

A találmány tárgya eljárás üzemanyagok és kenőolajok körében felhasználható detergens, diszpergáló és rozsdagátló hatású adalékanyag előállítására, az adalékot tartalmazó készítmény és koncentrátum.

Az adalékanyag lényegében az (I) általános képletű vegyület, ahol m és n egymástól függetlenül 0-t vagy 1-10 közötti egész számot jelent úgy, hogy m és n összege 9 vagy 10 legyen;

>R jelentése >0 vagy két hidroxilcsoport (-OH, -OH); alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavnak vagy anhidridjének és a (II) képletű trietilén-tetraminnak a kondenzációs terméke. E terméket előnyösen (III) általános képlet határozza meg, ahol m és n a már megadott jelentésű, és m’ és n’jelentése megegyezik m és n jelentésével, számszerű értékük független azoktól.

Az irodalom az alkenilcsoporttal szubsztituált szukcinimid-vegyületek számos csoportját ismerteti, s ismert e vegyületek üzem- és kenőanyagok körében detergens és diszperziós anyagként! felhasználása is. példaként alábbi USA-beli, illetve európai szabadalmi leírások említhetők: US-A-3287271, US-A-3172 892, US-A3216936, US-A-4338205, US-A-3401118, US-A3717446, US-A-3 131151, US-A-4548724, US-A3799877, EP-A-20037 és EP-A-8953.

Ismeretes továbbá a DE-A-2040696 sz. szabadalmi leírás; ez a nyomtatvány N-amino-alkenil-szukcinimidekre hivatkozik, melyek a bejelentésünkben leírt alkenil-szukcinimid keverékhez hasonlóak.

A vegyületekben lévő szerkezeti eltérések mellett, melyek nem elhanyagolhatók, a hivatkozott szabadalmi leírásban hangsúlyozzák azonban, hogy primer aminok jelenléte alapvető. A 4. oldal 5-11. sorában az áll, hogy az alkenil-helyettesített borostyánkősav vagy alkenil-helyettesített borostyánkősav anhidrid poliaminnal való reakciója, primer amin nélkül ciklikus termékek képződéséhez vezet, melyek olajban oldhatatlanok, és nincs magas közömbösítési számuk. Igen meglepő, hogy primer aminok jelenléte N-amino-alkenil-szukcinimidek keletkezését eredményezi.

Ezeket az eltéréseket feltehetően az a tény okozza, hogy míg az említett német szabadalmi leírás szerint N-amino-alkenil-szukcinimideket állítanak elő, a mi bejelentésünk alkenil-szukcinimidek keverékeknek és különösen bisz-alkenil-szukcinimdek keverékének az előállítására vonatkozik, melyek a (III) általános képletnek felelnek meg.

Ez a szerkezet nagymértékben különbözik a DE-A2040696 sz. szabadalmi leírásban leírt szerkezetektől, nem csak a kiválasztott aminok és az alkenilcsoportok tekintetében, hanem abban is, hogy nincs jelen, az -NH² primer aminocsoport.

Következésképpen, a találmány szerinti megoldásnál, az alkenil-borostyánkősavak keverékének vagy a megfelelő savanhidridek keverékének a megfelelő aminnal (trietilén-aminnal) való kondenzációja bizonyos termékek képződéséhez vezet, amik teljesen mások, mint a hivatkozott német szabadalmi leírás szerinti termék, mely utóbbi előállítási eljárásának jellemzője pedig a primer amin kötelező jelenléte.

Megfigyeltük, hogy az említett német szabadalmi leírás szerinti termék úgy tűnik, nem mutat semmi rozsda-megelőző aktivitást, míg a találmány szerint kapott termék háromszoros aktivitással rendelkezik, éspedig egyidejűleg detergens, diszpergálószer és rozsda megelőző aktivitással bír.

A jelen találmány szerinti valamennyi termék továbbá olaj-oldható, míg a DE-A-2040696 sz. német szabadalmi leírás szerint azt állapították meg, hogy primer amin hiányában az N-amino-alkenil-szukcinimidek nem olaj-oldhatók.

Az EP-A-0299199 sz. szabadalmi leírás korróziós inhibitorokra utal, melyeket csupán alkenil-borostyánkősavnak egy alkilcsoportot tartalmazó oxidált aminnal környezeti levegőn való összekeverésével készítettek.

Sőt mi több, a kapott termékek a reakciókörülmények és a termékek gyakorlati felhasználhatósága is mind eltérő a találmány szerinti, illetve a hivatkozott irodalmi hely szerinti megoldás esetében.

A kiterjedt ismeretek ellenére tehát az adott területen számos probléma megoldásra vár, pl. olyan vegyületek megismerése lenne előnyös, melyek hatékonyabbak, melyek hatásukat különleges körülmények között is kifejtik, vagy melyek egyidejűleg többféle hatást képesek kifejteni, s végül, melyeket olcsóbban lehet előállítani, illetve stabilabb végtermék alakítható ki stb.

Azt találtuk, hogy a trietilén-tetramin és az (I) általános képletű alkenil-borostyánkősavak, illetve alkenilborostyánkősavanhidridek, ahol m és n egymástól függetlenül 0 vagy 1-10 közötti egész szám, azzal a megkötéssel, hogy m + n összege 9 vagy 10; és >R jelentése >0 vagy két hidroxilcsoport (OH, OH), kondenzációs termékei kiváló detergens és diszperziós képességekkel rendelkeznek, s ugyanakkor jelentős korróziógátló hatást is kifejtenek, így amennyiben ezeket az adalékanyagokat megfelelő koncentrációban adjuk folyékony tüzelőanyagokhoz vagy kenőolaj készítményekhez, ezek a szuszpenzióban jelen lévő összes szilárd részecske tökéletes diszperzióját biztosítani tudják és megakadályozzák, hogy például üzemanyagok esetében a karburátorra vagy injektorra szilárd anyag kiülepedjen, s ezzel egyidejűleg az üzemanyaggal vagy kenőolajjal érintkező fémrészek rozsdásodását is gátolják.

Különösen jó eredményeket sikerült elérni abban az esetben, ha az (I) általános képletű alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavak vagy alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavanhidridek keverékét maleinsavanhidridnek és olyan 13 és/vagy 14 szénatomot tartalmazó lineáris monoolefinek keverékének, ahol a kettős az alifás láncon statisztikusan oszlik el, a kondenzálásával állítjuk elő.

Az előzőek szerinti lineáris monoolefin keverék állítható elő például a megfelelő normál paraffinok hagyományos módszer szerinti katalitikus dehidrogénezésével.

Ebben az esetben megfelelő körülmények alkalmazása mellett olyan monoolefin keverék állítható elő, melyben a kettős kötés statisztikusan eloszlik a teljes

HU 208 992 Β lánchosszon, előnyösen a szénláncon belül nagyobb gyakorisággal.

A találmány szerinti adalékanyag előállításához az (I) általános képletű, alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavak vagy alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősav anhidridek keverékét a (II) képletű trietilén-tetraminnal, jellemzően (1)/(11) 2:1, illetve 1:1 mólarányban reagáltatjuk. A képződő termék mono- és bisz-amidok és -imidek többé-kevésbé komplex elegye, melynek összetétele a kondenzációban részt vevő vegyületek arányától függ.

A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósításánál az (1)/(11) vegyületek aránya közel 2, így a (III) általános képlettel jellemezhető bisz(szukcinimidek) ahol m, n, m’ és n’jelentése megegyezik az előzőekben megadottakkal - állíthatók elő.

Az (I) általános képletű alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavanhidridek előállítása maleinsavanhidridnek és 13 és/vagy 14 szénatomos monoolefinek keverékének a reagáltatása révén az A reakciósémával szemléltethető.

A reakciót általában 3:1 és 1:1 közötti olefin: maleinsavanhidrid mólaránnyal valósítjuk meg, előnyös az 1,5:1 mólarány. A reakció-hőmérséklet 140-270 °C között lehet, előnyös a 170-250 °C közötti tartomány, ebben a tartományban a legnagyobb a kitermelés.

Amennyiben a reakcióba nem lépett kiindulási anyagokat eltávolítjuk, az (I) általános képletű, alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavanhidridet közvetlenül reagáltathatjuk a (II) általános képletű trietilén-tetraminnal, az alkalmazható mólarányok az (1)/(11) vegyületek vonatkozásában 2:1 és 1:1 közöttiek, a kondenzációs reakció általában 120-250 °C közötti hőmérsékleten vezethető, előnyös a 150-200 ’C közötti tartomány.

Akondenzálás általában 1-6 óra alatt zajlik le a reakció-hőmérséklettől függően. A kondenzációs reakcióban kilépő vizet - az egyensúlynak a termék irányába történő eltolása érdekében - eltávolítjuk a reakcióelegyből. Erre a célra a legmegfelelőbb az a megoldás, hogy a reakciót olyan inért szerves oldószerben hajtjuk végre, mely a vízzel könnyen desztillálható azeotróp elegyet képez, ilyen pl. a toluol vagy xilol.

Az így előállított termék nem igényel további kezelést, és ebben az állapotában felhasználható folyékony tüzelőanyagok és kenőolajok adalékanyagaként.

A találmány szerinti eljárással előállított adalékanyag folyékony tüzelőanyagokhoz és kenőolajokhoz megfelelő koncentrációban adalékolva a kívánt detergens és diszperziós hatást képes kifejteni, valamint megakadályozza az adalékanyagot tartalmazó üzemanyaggal és kenőolajjal érintkező fémalkatrészeken a rozsdásodást.

A hatásosnak tekinthető koncentráció 0,001-5 tömegbe közötti, előnyösen 0,01-3 t% közötti.

Az adalékanyagot közvetlenül, a találmány szerinti eljárással előállított formában adhatjuk üzemanyagokhoz vagy kenőanyagokhoz, de az adagolás megkönnyíthető oly módon, hogy az adalékanyagot 25-95 t%-ban, előnyösen 50-70 t%-ban tartalmazó, előnyös oldó-hígítószerrel készített koncentrátumot állítunk elő, a találmány szerinti felhasználásban ilyen előnyös oldószer lehet maga az üzemanyag vagy kenőanyag, melyben az adalékanyagot alkalmazni akarjuk pl. benzin, dízelolaj, kerozin, kőolaj stb. A találmány szerinti eljárással előállított adalékanyagot tartalmazó üzemanyag és kenőanyag, illetve az adalékanyagot tartalmazó koncentrátumok egyaránt tartalmazhatnak egyéb, kiegészítő adalékanyagokat, pl. üzemanyagok esetében emulzió-bontó, illetve habzásgátló adalékanyagokat; kenőanyagok esetében pedig kopásgátló és viszkozitás javító adalékanyagokat.

A találmány szerinti eljárással előállított adalékanyagot tartalmazó üzemanyag és kenőanyag, illetve az adalékanyagot tartalmazó koncentrátumok egyaránt tartalmazhatnak egyéb detergenseket, diszpergáló és rozsdagátló szereket, olyan mennyiségben, mely önmagában nem elegendő a kívánt hatás elérésére.

Az alábbi, a találmány körét nem korlátozó példák a találmány szerinti eljárást, a vele előállított adalékanyagokat ismertetik részletesen, illetve tájékoztatnak az adalékanyagok detergens és diszpergáló, valamint rozsdagátló hatásának mérésére szolgáló vizsgálatokról.

1. példa

Adalékanyag előállítása

Keverővei, hőmérővel és visszafolyató hűtővel ellátott lombikba mérünk 1069,79 g n-olefin keveréket, mely 58% 13 és 40% 14 szénatomot tartalmazó n-olefint tartalmaz és melynek átlagos molekulatömege 187; és 373,76 g (3,82 mól) maleinsavanhidridet és polimerizációgátlóként kis mennyiségű (1,5 g) fenotiazint. A reakcióelegyet nitrogén atmoszférában állandó keverés mellett 180 ’C-ra melegítjük, a maleinsavanhidrid és az olefinek kondenzálnak. Ahogy a reakció előrehalad, a hőmérsékletet fokozatosan 220 ’C-ra emeljük, s ezen a hőmérsékleten tartjuk 13 órán át. Az olefin felesleget (413,65 g) és a reakcióba nem lépett maleinsavanhidridet (29,91 g) 220 ’C-on desztillációval távolítjuk el, a nyomást közben atmoszferikusról 1330 Pa-ra (10 Hgmm) csökkentjük. Az így előállított 1000 g (92%-os kitermelés) termék neutralizációs értéke 200 mg KOH/g (az ASTM D664 sz. szabvány módszer szerint titrimetriálisan meghatározva); átlagos molekulatömege 280,5. Az előállított termék egy részét (500 g, 1,78 mól) és 10 mg szilikonos habzásgátlót mechanikai keverővei és hőmérővel, valamint visszafolyató hűtővel ellátott lombikba viszünk. A reakcióelegyet állandó keverés mellett 130 ’C-ra melegítjük, adagolótölcséren át kis részletekben 1 óra alatt 138,6 g (0,87 mól) 91,4% tisztaságú trietilén-tetramini adunk hozzá. Az adagolás alatt a hőmérséklet spontán módon 180 ’C-ra emelkedik.

Az adagolás befejeztével a reakcióelegy hőmérsékletét 2 órán át 160 ’C-on tartjuk, a reakció során keletkező vizet desztillációval távolítjuk el a reakcióelegyből. A víz tökéletes eltávolítására a reakciótér nyomását atmoszferikusról fokozatosan 1330 Pa-ra (10 Hgmm) csökkentjük, s ezen a nyomáson 30 percig 150 ’C-on tartjuk.

HU 208 992 Β

Az így előállított tennék viszkozitása 100 °C-on mérve 4,96 cSt, fagyáspontja -9 °C, nitrogéntartalma 8%, az ASTM D2896 szabvány módszerrel meghatározott neutralizációs érték 157 mg KOH/g.

2. példa

A rozsdagátlás hatékonyságának értékelése

a) üzemanyagokban

Egy 300 g üzemanyagot (dízelolaj vagy benzin) és 30 g desztillált vizet tartalmazó, 60 °C-ra termosztált edényben egy acéltűt forgatunk 24 órán keresztül (ASTM D665/A szabvány vizsgálati módszer). A tűn képződő rozsdát a vizsgálat végeztével értékeljük.

Adalékanyagot nem tartalmazó üzemanyag esetén 24 óra után a tűt a rozsda teljesen beborítja, míg ha az 1. példában szereplő vegyületet 50 ppm koncentrációban adagoljuk az üzemanyaghoz, a tűt a rozsda csupán néhány helyen támadja meg, míg ha az 1. példában szereplő vegyületet 100 ppm koncentrációban alkalmazzuk, a tű teljesen mentes lesz a rozsdától.

b) gépkocsi kenőanyagokban

Gépkocsiknál használt kenőolajok esetében a rozsdagátló hatást egyrészt a már ismertetett ASTM D665/A szabvány vizsgálati módszerrel, másrészt a „Sequence IID” motor teszttel vizsgáltuk, az utóbbi vizsgálathoz V. B Oldsmobil motort használtunk, melyet 32 órán keresztül próbapadon járattunk az ASTM STP 315 sz. szabvány vizsgálati módszer értelmében, kontrollként az adalékanyagot nem tartalmazó kenőolajat, míg egy párhuzamos kísérletben 0,15 tömeg% az 1. példában szereplő vegyületet tartalmazó, a kontrollal megegyező kenőolajat használtunk. A kontroll kenőolajkészítmény kőolaj alapú termék volt, 1,3 tömeg% cink-ditio-foszfátot, 4,5 tömeg% hamumentes diszpergálószert és 1,5 tömeg% bázikus kalcium-szulfonátot (12 tömeg% kalcium) tartalmazó detergenst tartalmazott, a 100 °C-on mért viszkozitása 12,5 cSt volt. A motor-teszt eredményét akkor tekinthetjük jónak, ha 10 pontos skálán elért eredmények meghaladják a 8,5 pontot.

Az ASTM D665/A módszernél a rozsdagátló adalékot nem tartalmazó kontroll kenőolaj esetében a tű felületének 50 tömeg%-át borította rozsda, míg a motor-tesztben az átlagos rozsdásodási érték ugyanerre a kenőolajra 7,5 pont volt.

Ezzel szemben a 0,15 tömeg% az 1. példa szerinti rozsdagátló adalékanyagot tartalmazó kenőolajban az ASTM D665/A szabvány szerint elvégzett vizsgálatban a tű teljesen rozsdától mentes maradt és a motortesztre kapott átlagos pontszám 8,7.

3. példa

A detergens hatás vizsgálata a) Gázolajban

A detergens hatást egy motorra helyezett gázolaj adagoló segítségével határoztuk meg, kontrollként közönséges kereskedelmi gázolajat használva, majd ugyanehhez a kereskedelmi gázolajhoz az 1. példában szereplő adalékanyagot 100 ppm koncentrációban adagoljuk. A kísérlet során némileg módosított Peugeot

XD2S dízelmotort használtunk Bosch DN OSD 252 típusú adagolóval, melyet próbapadon 20 órán át üzemeltettünk. A vizsgálat előtt és után az adagoló teljesítményét különböző (0,1 és 0,3 mm) tű emelkedésnél meghatároztuk, ezeket az értékeket használtuk a lerakódás miatti adagolási mennyiség csökkenésének kiszámítására.

A közönséges kereskedelmi forgalomban kapható gázolaj esetében, adalékanyag nélkül az átlagos mennyiségcsökkenés 76,5 tömeg%, míg az 1. példában szereplő vegyületet 100 ppm koncentrációban tartalmazó gázolaj esetében ez a csökkenés 60,5 tömeg%, vagyis az injektorban képződő lerakódások az adalékanyagot nem tartalmazó esethez képest 21 tömeg%-kal csökkennek.

b) Benzinben

A detergens hatást motor-teszttel határoztuk meg, kontrollként közönséges kereskedelmi benzint használva, majd ehhez a benzinhez adagoltuk az 1. példa szerinti vegyületet 100 ppm koncentrációban. A kísérletek során Reanult R5 benzinmotort használtunk, melyet a CEC F-03-T-81 vizsgálati módszernek megfelelően próbapadon működtettünk. Az értékelésre hagyományos 1-10 pontos skálát használtunk, a skála 10-es értéke a tökéletesen tiszta karburátornak felel meg.

Az adalékanyagot nem tartalmazó benzin a motorteszt során 3,7 pontot kapott, míg az 1. példa szerinti vegyületet 100 ppm koncentrációban tartalmazó benzin minősítőszáma 8,8.

4. példa

A diszpergálóképesség értékelése

Normál körülmények között a gázolaj jelentős mennyiségű finoman eloszlatott szenet tartalmaz szuszpenzió formájában. Dízelmotoroknál, melyek az üzemanyag adagoló rendszerbe beépített szűrőrendszert tartalmaznak, a kiülepedő szénszemcsék felhalmozódása az adagolási mennyiség egyre növekvő mértékű csökkenését okozza, mígnem a szűrő teljesen eltömődik. Az 1. példában leírt vegyület által erre az üledékre gyakorolt diszpergáló hatást egy, a dízelmotoroknál használt szűrőrendszert szimuláló szűrőrendszerrel határoztuk meg, mérve azt az időt, mely azonos körülmények között, azonos térfogatú gázolaj minták átszűréséhez szükséges, egyrészt adalékanyagot nem tartalmazó kereskedelmi gázolajból, másrészt az 1. példában ismertetett vegyületet 100 ppm koncentrációban tartalmazó gázolajból. A szűrési idő az adalékanyagot tartalmazó gázolaj esetében 12 perc, míg az adalékanyagot nem tartalmazó gázolaj esetében 26 perc volt.

Összehasonlító példa

500 g (1,96 mól) dodecil-borostyánkó'sav anhidridet (előállítás: n-dodekánból, maleinsav anhidriddel)

288,16 g (1,96 mól) trietilén-tetraminnal az 1. példában megadott körülmények között.

612 g dodecenil-amino-szukcinimidet kapunk, melynek TBN-száma (totál base number) 160 g KOH/g és nitrogéntartalma 8,4%.

HU 208 992 Β

A tennék szobahőmérsékleten üveges, szilárd anyag, viszkozitása 320 cSt 100 C-on.

A nagyon magas viszkozitási érték mellett a termék nem teljesen oldható a kenőanyagban és üzemanyagban az alkalmazási koncentrációnál.

A DE-A-2040596 sz. szabadalmi leírásból nem meríthető kitanítás a mólarány megválasztására, vagyis, hogy ez fontos ahhoz, hogy bisz-szukcinimidek és ne monoszukcinimidek keletkezzenek.

Továbbá, a találmány szerint meghatározott speciális poliaminok és főként trietilén-amin reakciójával állítjuk elő a termékeket.

Más poliaminok is használhatók, ezekkel azonban a kívánt hatás nem érhető el.

E tekintetben néhány vizsgálatot végeztünk, dietilén-triamin és tetraetilén-pentamin, azaz az alacsonyabb és magasabb homológ alkalmazására nézve. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a megfelelő termékek nem használhatók a találmány körében.

Közelebbről, a dietilén-triamin alkalmazásával kapott tennék nem rendelkezik kellő diszpergáló hatással, mert a nitrogén tartalom túl alacsony, míg a tetraetilén-pentamin alkalmazásával nyert termék megfelelő diszpergáló hatású, lévén nagyobb a nitrogéntartalma, de oldhatatlan üzemanyagokban és kenőolajokban olyan mennyiségben, ami a kívánt hatás eléréséhez szükséges lenne.

Claims

1. Eljárás folyékony üzemanyagok és kenőolajok adalékanyagként szolgáló, detergens, diszpergáló és korróziógátló hatású alkenil-szukcinimid keverék előállítására, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű, alkenil-csoporttal szubsztituált borostyánkősavak vagy anhidridjeik elegyét, ahol m és n egymástól függetlenül 0-t vagy 1-10 közötti egész számot jelent oly módon, hogy m és n összege 9 vagy 10 legyen; és >R jelentése >0 vagy két hidroxilcsoport (-OH, OH); és a (II) képletű trietilén-tetramint 140-170 °C hőmérsékleten kondenzáljuk, és az (I) általános képletű, alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavak vagy anhidridjeik keverékét és a (II) képletű trietiléntetramint 3:1 és 1:1 közötti mólarányban alkalmazzuk a kondenzációs reakcióhoz.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületet 2:1 mólarányban alkalmazzuk a kondenzációs reakcióban.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan (I) általános képletű kiindulási anyagokat alkalmazunk, amelyekben az alkenilcsoportok 13 és/vagy 14 szénatomot tartalmazó, a kettős kötést a teljes lánchosszon statisztikus eloszlásban tartalmazó lineáris monoolefinek elegyéből származnak.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként (I) általános képletű, alkenilcsoporttal szubsztituált borostyánkősavanhidrid maleinsavanhidridnek és a megfelelő normál paraffinok katalitikus dihidrogénezésével előállítható 13 és/vagy 14 szénatomos lineáris monoolefineknek a reakciójából származó vegyületeket alkalmazunk.

5. Folyékony üzemanyag és kenőolaj kompozíciók, azzal jellemezve, hogy folyékony üzemanyagot vagy kenőolajat és 0,001-5 tömeg%, az 1. igénypont szerinti módon előállítható adalékanyagot tartalmaznak.

6. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy az adalékanyagot 0,01 és 3 t% közötti koncentrációban tartalmazza.

7. Gázolajokhoz használható koncentrátum, azzal jellemezve, hogy 25-95 tömeg% mennyiségben az 1. igénypont szerinti eljárással előállított detergens, diszpergáló és korróziógátló adalékanyagot tartalmazza, 5-75 tömeg% mennyiségű, legalább egy emulzió-bontó és legalább egy habzásgátló adalékanyag mellett.