HU207471B - Method for environment-spare inactivating dangerlous wastes and apparatus for carrying out the method - Google Patents

Description

A találmány tárgya továbbá üzemanyag modul és berendezés a fenti eljárások kivitelezésére.

A találmány szerinti üzemanyag modult az jellemÁ leírás terjedelme: 14 oldal (ezen belül 4 lap ábra) zi, hogy a találmány szerinti eljárás során előállított homogenizált veszélyes hulladékot tartalmazó, légmentesen lezárható tartályokból áll, melynek energia-

HU 207 471

HU 207 471 Β értéke 105-792 Mjolue, míg a találmány szerinti kemence jellemzője, hogy a veszélyes, szilárd hulladékot a forgóhengerbe (12) beadagoló, a kemece hosszában, axiális irányban, a szilárd hulladék illékony összetevőinek lebontásához elegendő kemencegáz hőmérséklettel bíró pontján kialakított nyílással (38) van ellátva.

A találmány tárgya eljárás és berendezés hulladékok különösen veszélyes hulladékok hasznosítására. A találmány tárgya elsősorban eljárás veszélyes hulladékok ezen belül éghető, szilárd veszélyes hulladékok, környezetbarát hatástalanítására és ezek kinyerhető energiatartalmának ásványfeldolgozó kemencékben történő visszanyerésére.

Az iparban mindig keletkezett éghető, szilárd hulladék. Az érvényes környezetvédelmi előírások sokféle ilyen hulladékot minősítenek „veszélyes hulladéknak” gyúlékony, vagy mérgező jellegük miatt. Ezeket az anyagokat az elhelyezésükre vonatkozó állami szabályozás előtt talajfeltöltési célokra használták fel, amely eljárás jelentős környezeti károkat okozott. A közelmúltban életbelépett környezetvédelmi előírások szigorúan korlátozzák a veszélyes hulladékok talajfeltöltésként való elhelyezését. Biztonságos elhelyezésük egyetlen járható útja a hőkezelés. Ezt a hőkezelést tipikusan drága, speciális hulaldékégetőkben végzik, amelyek drága emisszióellenőrző berendezésekkel vannak ellátva.

A cementégető kemencéket mind a szövetségi, mint a helyi állami környezetvédelmi hivatalok kedvezőnek tekintik, mert ideális feltételeket nyújtanak az éghető hulladékanyagok hatástalanításához. A veszélyes hulladéknak ilyen kemencékben való elégetése nemcsak a veszélyes hulladékokból történő energiavisszanyerést teszi lehetővé, hanem az ebben végzett műveletek emellett ideális feltételeket teremtenek az éghető veszélyes hulladékanyagok környezetbarát hatástalanításához, mivel az üzemi hőmérséklet magas, hosszú a benttartózkodási idő és kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a szervetlen maradékok a portlandcement aktív vegyületeivé alakjuljanak át.

A szilárd veszélyes hulladéknak működő kemencékben történő kezelésével és elégetésével kapcsolatos, egyedi problémák miatt azonban a veszélyes hulladékoknak a működő kemencékben való hatástalanítására vonatkozó szabályozás csak az éghető folyékony, vagy „szivattyúzható” veszélyes hulladékok ilyen feldolgozását engedélyezi. A folyékony hulladékanyagok könnyen keverhetők egymással és a szokványos tüzelőanyagokkal, és így homogén folyadék keletkezik, ami a kemence fűtött végén gázfázisban a kemenceégők szerkezetének kis módosításával, vagy módosítása nélkül elégethető. A szilárd veszélyes hulladékok viszont sokféle alakban fordulnak elő, a kemény, kristályos szilárd anyagoktól a viszkózus, tapadós iszapokig. Ezek nehezen keverednek és biztonságos kezelésük, valamint a forgókemencékbe való bejuttatásuk komoly műszaki problémákat jelent. Emellett az éghető szilárd anyagok elégetése a kemence égőterében más gyakorlati problémákba is ütközik. A szilárd veszélyes hulladékok nehezen oszlanak szét az égő primer tüzelőanyag lángjában. Ha szilárd hulladékokat juttatnak a primer égési övezetbe, akkor ezek szükségképpen a klinkerképződési folyamatnak egy igen kritikus időpontjában kerülnek érintkezésbe az ásványágygyal. A jó minőségű klinker kialakulásához - mind a szín, mind a használati tulajdonságok szempontjából fontos, hogy a kemence klinkerképző részében oxidálási feltételek álljanak fenn. Ha a képződő klinkerre 1300 °C feletti hőmérsékleten éghető szilárd anyagokat adnak hozzá, akkor a klinker képződésénél redukálási feltételek jöhetnek létre, és ez negatívan befolyásolja a cement minőségét.

A levegő minőségére vonatkozó, jelenlegi USA környezetvédelmi törvény hatálybalépése előtt az volt a gyakorlat, hogy az éghető szilárd hulladékot a kemence hideg végén, a feldolgozandó ásványi anyagokkal együtt adagolták be. Jelenleg is ez a gyakorlat azokban az országokban, amelyekben a káros anyagok kibocsátására vonatkozóan nincsenek szabványok, vagy ezek betartását nem kényszerítik ki. Jelenleg viszont a káros anyagkibocsátást ellenőrző drága, járulékos berendezések nélkül éghető, szilárd veszélyes hulladékot nem lehet a kemence hideg végébe adagolni, mivel ezek nélkül nem lehet eleget tenni a kemenceemissziót szabályozó környezetvédelmi előírásoknak. Az éghető szilárd veszélyes hulladékok - definíciójuk szerinti - sokféle illékony szerves anyagot tartalmazhatnak. Ha az éghető szilárd veszélyes hulladékokat az alapanyaggal együtt egy szokványos égetőkemence „hideg”, vagy felső végébe adagolják és nem alkalmaznak utánégető gázégőket, vagy más emissziószabályozó berendezést, akkor a szénhidrogén kibocsátás szintje megengedhetetlenül magas lesz. Amint az alapanyag és a szilárd hulladékok a kemence hengerében az egyre magasabb hőmérsékletű övezetekbe jutnak, úgy jutnak az illékony összetevők a kiáramló gázokba, az elgőzölgött összetevők termikus bomlásához szükségesnél kisebb hőmérsékleten. Ennek következtében jelentős mennyiségű illékony vegyület kerül a légkörbe. Alacsony illanóanyag-tartalmú, szemcsés maradék tüzelőanyagot lehet hozzáadni, vagy a kemence hideg végén bevezetett ásványi anyaghoz vagy a kalcináló övezetbe. Ez hatékony energiakinyerést jelent és látliatólag nem okoz említésreméltó problémát és szénhidrogén kibocsátási szintnél. Ilyen megoldások ismerhetők meg 40226239, 4022630, 4315712, 4081285 sz. amerikai egyesült államokbeli, valamint a 3524316 és a 3 542004 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratokból.

Az éghető, szilárd veszélyes hulladékok jelentős, olcsó potenciális energiaforrást jelentenek a sok energiát felhasználó ásványipar számára. A hulladék kezelésével, az üzem tervezéssel, a végtermék minőségével és a kibocsátás ellenőrzésével kapcsolatos problémák azonban elriasztották a kemencék üzemeltetőit attól, hogy felhasználják a szilárd veszélyes hulladékok elégetésével kinyerhető olcsó energiát. Ez különösen a folyékony veszélyes hulladékok - mint kemencék ol2

HU 207471 Β csó alternatív tüzelőanyagai — alkalmazására és környezetvédelmileg megfelelő felhasználására volt érvényes. A szilárd veszélyes hulladékok talajban való elhelyezését szigorúan korlátozó környezetvédelmi előírások hatálybalépésére és a környezetvédelmi törvény által jóváhagyott komplett égetőberendezések korlátozott beszerezhetősége és magas ára miatt azonban jelentős erőfeszítéseket tettek a szilárd veszélyes hulladékok biztonságos hatástalanítását szolgáló, alternatív megoldások kifejlesztésére. A jelen találmány ilyen fejlesztés eredménye.

Találmányunk egyik célja egy biztonságos, kömyezetvédelmileg elfogadható eljárás a veszélyes hulladékanyagok és ezen belül is a jelentős mennyiségű éghető és/vagy mérgező szerves vegyületet és mérgező szervetlen anyagot tartalmazó szilárd veszélyes hulladékok hatástalanítására. Találmányunk további célja eljárás energia visszanyerésére az éghető, szilárd veszélyes hulladékanyagokból és ezeknek az anyagoknak olyan felhasználására, hogy a kemence működéséhez szükséges energia 40%-át, vagy ennél többet ezek szolgáltassák. A találmány szerinti eljárás teljes mértékben kielégíti a káros anyagok kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi előírásokat és lehetővé teszi a hulladékanyag tüzelőanyagként való igen hatékony felhasználását a folyamatban anélkül, hogy rontaná a feldolgozott ásványi termék minőségét.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a zárható tartályokba töltött veszélyes hulladékot egy fűtött, forgó hengerrel ellátott forgókemencébe szabályos időközökben adagoljuk be. Ahulladéknak a kemencehengerbe történő beadagolását a kemencehenger olyan helyén végezzük, ahol a kemencegáz hőmérséklete a felszabaduló illékony összetevők lebontásához és/vagy teljes elégetéséhez elegendő nagyságú.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási módja során forgókemenceként egy szokványos hosszú száraz- vagy nedves rendszerű forgó cementégető kemencét alkalmazunk, amelyet ürítési végénél fűtünk, és a lezárható tartályokba töltött veszélyes hulladéknak a kemencébe történő beadagolását a kemencehenger axiálisan középső harmadában lévő helyén végezzük, míg egy másik megoldás esetén a tartályokba töltött veszélyes hulladék beadagolását a kemencehenger falában lévő nyíláson át végezzük.

A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös megvalósítási módja során működő forgókemenceként egy előhevítő, vagy előkalcináló típusú forgókemencét alkalmazunk, amelyben a forgó kemeneehenger gázáramlási irányban egy előhevítő szakasz van csatlakozatatva, a kemencehenger pedig egy, az előhevítő szakasztól érkező előhevített ásványi anyagot befogadó felső hengervéggel és egy alsó, az ásványi anyagot a kemencéből kiürítő fűtött véggel van ellátva, és a kezelt hulladék beadagolását közvetlenül a kemencehenger felső hengervégében végezzük, egy lehetséges megoldás az is, hogy a tartályokba töltött veszélyes hulladékot a kemencehenger falában lévő nyíláson át adagoljuk be.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös megvalósítási módja során a tartályokba töltött veszélyes hulladéknak kemencébe történő beadagolását úgy végezzük, hogy a veszélyes hulladék az ásványi anyaggal a kemencehenger hosszában olyan helyen kerül érintkezésbe, ahol a kemencegáz hőmérséklete kb. 950 °C és kb. 1200 °C között van.

A találmány szerinti célkitűzést egy olyan eljárással is megvalósíthatjuk, ahol a feldolgozandó hulladékot a kemencébe történő beadagolás előtt tartályokba csomagoljuk, majd a tartályokat a kemencehenger hosszában, annak olyan helyén érintkeztetjük az ásványi anyaggal, ahol a kemencegáz hőmérséklete elegendő a hulladéknak a folyamatban részt vevő ásványi anyaggal történő érintkezése során felszabaduló, illékony összetevők lebontásához és/vagy elégetéséhez.

A találmány szerinti eljárás megvalósításához forgókemenceként egy szokványos hosszú száraz- vagy nedves-rendszerű forgó cementégető kemencét alkalmazunk, amelyet ürítési végénél fűtünk, és a tartályokba töltött hulladéknak a kemencehengerbe történő beadagolását a kemencehenger axiálisan középső harmadában a kemencehenger falában lévő nyíláson át végezzük.

Amíg ezen találmány szerinti eljárás egy célszerű megvalósítási módja során működő forgókemenceként egy előhevítő, vagy előkalcináló típusú forgókemencét alkalmazunk, amelyben a forgó kemencehengerhez gázáramlási irányban egy előhevítő szakasz van csatlakoztatva, a kemencehenger egy, az előhevítő szakaszból érkező, előhevített ásványi anyagot befogadó felső hengervéggel és egy alsó, az ásványi anyagot a kemencéből kiürítő fűtött véggel van ellátva, és a tartályokba töltött hulladékot pedig közvetlenül a kemencehenger felső hengervégébe adagoljuk. Egy másik lehetséges célszerű megvalósítási mód esetén az alkalmazott forgókemence egy szokványos hosszú száraz, vagy nedves rendszerű forgó cementégető kemence, amelyet ürítési végénél fűtünk, és a tartályokba töltött hulladéknak a kemencehengerbe történő beadagolását a kemencehenger axiálisan középső harmadában lévő helyen végezzük.

A találmány szerinti második eljárás egy további célszerű megvalósítási módja során egy további lépésként a feldolgozandó hulladékban lévő veszélyes hulladékot elkeverve a hatástalanítás előtt homogén veszélyes hulladékot képezünk, majd lezárható tartályba csomagoljuk, míg egy másik lehetséges megvalósítási mód esetén a veszélyes hulladék Csomagolását úgy végezzük, hogy a veszélyes hulladékot tartalmazó tartályok mindegyikének energiatartalmát egy előre meghatározott energiaérték tartományon belüli értéke állítjuk be, az alkalmazott csomagolóeszköz pedig egy légmentesen lezárható fémtartály.

A találmány szerinti célkitűzést a továbbiakban egy olyan eljárással is megvalósíthatjuk, amelynek során a feldolgozandó veszélyes hulladékot keverés útján homogenizáljuk, majd a homogén hulladék egy előre meghatározott energiaérték tartományon belüli energiaértéknek megfelelően adagjait forgókemencébe tör3

HU 207 471 Β ténő beadagolásra alkalmas, légmentesen lezárható tartályokba töltjük.

A találmány szerinti eljárás sajátos módon kombinálja a veszélyes hulladék feldolgozást, a csomagolást, tartályba töltést és a kemencébe történő adagolás technikáját. Ez lehetővé teszi, hogy a kemencében járulékos tüzelőanyagként szabályozott mennyiségű veszélyes hulladékot használjanak fel, ugyanakkor betartsák a káros anyagok kibocsátására vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, és minimális legyen a· hulladéktermékeket kezelő dolgozók személyi károsodásának veszélye.

Ebből a célból a tartályba töltött veszélyes hulladékból tüzelőanyag modulokat képezünk, amely tüzelőanyag modulok a találmány szerinti eljárásnak megfelelően előkészített, tartályokba töltött, homogenizált veszélyes hulladékból állnak.

A találmány szerinti célkitűzést még egy olyan eljárással is megvalósíthatjuk, amely eljárás során a hulladékot az illékony összetevők felszabadulásának késleltetésére kezeljük, majd a kezelt hulladékot a kemencébe adagoljuk, ahol az ásványi anyaggal a kemencehenger hosszában olyan ponton érintkeztetjük, ahol a kemencegáz hőmérséklete elegendő a hulladék illékony összetevőinek lebontásához. Az eljárás azonos azzal, amelyet a korábban ismertetett forgókemence típusoknál alkalmaznak, és a beadagolást is ugyancsak a korábban ismertetett módokon végezzük.

A találmány szerinti ezen eljárás egy előnyös megvalósítási módja során a működő forgókemence egy előhevítő, vagy előkalcináló típusú forgókemence, amelyben a forgó kemencehengerhez gázáramlási irányban egy előhevítő szakasz van csatlakoztatva, és amely a kemencehenger egy felső, az előhevítő szakasztól érkező, előhevített ásványi anyagot befogadó hengervéggel és egy alsó, az ásványi anyagot a kemencéből kiürítő fűtött véggel van ellátva, és a kezelt hulladék beadagolását közvetlenül a kemencehenger felső hengervégében végezzük, a kezelt hulladékot a kemencehenger falában lévő nyíláson át adagoljuk, amely nyílás előnyösen azon a ponton van elhelyezve, ahol a kemencébe adagolt hulladék a folyamatban részt vevő, a kalcinálódó ásványi anyaggal érintkezik.

A találmány szerinti célkitűzés megvalósítására egy olyan berendezést dolgoztunk ki, amely az illékony összetevőket tartalmazó, éghető szilárd hulladék kiegészítő tüzelőanyagként történő környezetbarát hasznosítására alkalmas cementklinker energiatakarékos előállítását megvalósító, a módosított cementégető kemence, amely egy, a szilárd hulladékot a forgóhengerbe beadagoló, a kemence hosszában, axiális irányban, a szilárd hulladék illékony összetevőinek lebontásához elegendő kemencegáz hőmérséklettel bíró pontján kialakított nyílással van ellátva.

A találmány szerinti berendezés módosított, hosszú, nedves- vagy száraz-rendszerű cementégető kemence egy előnyös kiviteli alakjánál a szilárd hulladék beadagolására szolgáló nyílás a cementégető kemence axiálisan középső harmadában van elhelyezve, míg egy lehetséges másik kiviteli alak esetén a szilárd hulladékot beadagoló nyílás a kemencehenger hosszában olyan ponton van elhelyezve, ahol a kemence működése közben a benne lévő, a folyamatban részt vevő ásványi anyag kalcinálódási állapotban van.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjának a nyílása egy, a nyílást nyitó és záró helyzete között mozgatható zárólappal és kívánt esetben egy, a nyílással összekötött, a kemencehengerben a folyamatban részt vevő ásványi anyag mélységénél nagyobb távolságra benyúló ejtőcsővel van ellátva.

Találmányunkat a továbbiakban annak példaképpeni megvalósítási módjai, illetve kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben a csatolt ábrák segítségével, ahol az

1. ábra a találmány szerinti tüzelőanyag adagoló berendezéssel ellátott, szokványos forgókemence vázlata, a

2. ábra az 1. ábra szerinti kemencehenger 2-2 sík mentén vett metszete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kemencehenger 2-2 sík szerinti metszete, 90°-kal elforgatva, a

4. ábra a tüzelőanyag adagoló berendezésnek a 3. ábra szerinti 4-4 sík mentén vett metszete, az

5. ábra a 2. ábra szerinti keresztmetszet, amelyen az adagoló berendezésnek egy másik kiviteli alakja látható, az

6. ábra az 5. ábra szerinti berendezés egy részének metszete, ahol a kemencehenger 30°-kal el van forgatva, a

7. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására végett módosított, előhevítő/előkalcináló típusú kemence felső vége egy részének metszete.

A találmány tárgya eljárás éghető hulladékok, különösen veszélyes hulladékoknak működő forgókemencében történő, környezetbarát hatástalanítására, ahol az alkalmazott forgókemencék szokványos típusú, vagy ún. előhevítő, vagy előkalcináló típusú kemencék lehetnek. A két típusnál közös azonban az, hogy van bennük egy fűtött forgóhenger, ami a folyamatban részt vevő ásványi anyagot tartalmazza. A cementklinker gyártására széleskörűen alkalmazott, általános folyamatban a cement nyersanyagait kalcinálják, vagy „klinkerezik” úgy, hogy a finomra aprított nyersanyagot egy forgó ferde kemencén, vagy kemencehengeren átvezetik. Az ásványi anyag feldolgozásához szükséges hőmérsékletet tüzelőanyagnak, mint gáz, fűtőolaj, porszén és hasonlók, gázatmoszférában, a kemence alsó végén való elégetésével állítják elő úgy, hogy a forgó kemencehengerben a gázok a szilárd anyagokhoz képest ellenáramban haladnak. A folyamathoz szükséges magas hőmérsékletek miatt a tüzelőanyag költsége a termék végső költségének jelentős tényezője. A tüzelőanyag költségeket manapság gyakran úgy csökkentik, hogy szivattyúzható, folyékony veszélyes hulladékot égetnek, önmagában, vagy szokványos tüzelőanyagokkal kombinálva.

A hosszú, száraz- vagy nedves-rendszerűként ismert kemencéknél a teljes ásványhevítési folyamat a forgó kemencehengerben megy végbe. A henger átmérője tipikusan 3,0...3,7 m, vagy több, hossza

90...150 m, és a henger ferde, úgyhogy a henger forgá4

HU 207 471 B sa közben a kemencehenger felső végébe betáplált nyersanyag a henger alsó, fűtött vége felé mozog, ahol a végleges klinkeresedési folyamat· végbemegy, és a klinker terméket hűtés és továbbfeldolgozás végett eltávolítják. A hőmérséklet a kemence fűtött, klinkerező övetezében kb. 1300 °C és kb. 1600 °C között van. A gázhőmérséklet a kemencében 150°C...200°C-ra is lecsökken az ún. nedves-rendszerű kemencék felső, ásványbefogadó végénél. Valamivel magasabb a gázhőmérséklet a száraz-rendszerű kemencék felső végében.

Az előhevítős, vagy előkalcináló kemencékben az alsó, ürítési végén fűtött, ferde forgó kemencehengeren kívül van egy berendezés, ami az ásványi anyagot a forgó kemencehenger felső végén történő beadagolás előtt előhevíti, vagy előkalcinálja. Az ilyen kemence tipikusan jóval rövidebb, mint a szokványos hosszú, száraz- és nedves-rendszerű kemencék kemencehengerei. A gázhőmérséklet egy előkalcináló típusú kemence forgó kemencehengerének belsejében a fűtött ürítővégnél kb. 1300 és kb. 1600 °C között van, és legfelső végénél kb. 950...1200 °C között van.

A találmány szerinti eljárásnál az éghető veszélyes hulladékot, előnyös módon éghető szilárd veszélyes hulladékot tartályokba töltjük, és a kemencébe adagoljuk, és ott az ásványi anyaggal a kemencehenger hosszában olyan helyen kerül érintkezésbe, ahol a kemencegáz hőmérséklete kb. 950 °C és kb. 1200 °C között van. A szokványos hosszú, száraz- és nedvesrendszerű forgókemencében ez a gázhőmérséklet-tartomány a kemencehengerben tipikusan abban az övezetben van, ami közelítőleg a kemencehenger axiálisan középső harmadának felel meg. Az előhevítős vagy előkalcináló típusú forgókemencében a megadott gázhőmérséklet-tartomány a forgó kemencehengemek nagyjából a felső harmadában áll fenn.

A találmány szerinti kemencében hatástalanítható veszélyes hulladékoknak általában vannak illékony összetevőik, amelyek a forró ásványi anyaggal érinkezésbe lépő hulladékanyagból elgőzölögnek, és vannak nem-illékony összetevőik, és ezek között mind éghető, nagy molekulatömegű szerves anyagok, mind nem-éghető szervetlen anyagok. A találmány szerinti eljárás környezetvédelmi teljessége szempontjából kritikus az, hogy a kemencegázokba kerülő illékony összetevők a kemencéből való távozás előtt felbomoljanak, vagy teljesen elégjenek. Az illékony összetevők teljes elégése a gázhőmérséklet, a benntartózkodási idő és az oxigéntartalom függvénye. így a nem-teljes égés - amit a magas szénhidrogén-kibocsátás, vagy a füstgázáram magas szén-monoxid-tartalma jelez - azt jelentheti, hogy a gázhőmérséklet a teljes égés pontján túl alacsony, vagy hogy nem volt elegendő oxigén a teljes égéshez, akár a kemencegáz alacsony oxigéntartalma, akár az illékony anyagok szokatlanul nagy koncentrációja miatt, vagy hogy nem elegendő a benttartózkodási idő. Megállapítottuk, hogy amikor a kemence normális üzemeltetési feltételei között tartályokba töltött veszélyes hulladékot adagoltunk a kemencébe, ahol a kemencegáz hőmérséklete kb. 950 és 1200 °C között volt, akkor a folyamatot konzisztensen és folytonosan lehetett vezetni úgy, hogy a fő szerves veszélyes alkotók elégetés! és eltávolítási hatásfoka 99,99%, és ennél nagyobb értékű volt.

A veszélyes hulladék lebontásának hatékonysága a folyamatban a távozó gázáramban lévő szén-monoxid és/vagy teljes szénhidrogén függvényeként ellenőrizhető. Minden, a találmány szerinti eljárás foganatosítása végett módosított kemencét kalibrálni lehet, például tartályokba töltött szilárd veszélyes hulladék égetési próbája során úgy, hogy a füstgáz szén-monoxid-koncentrációja a végbemenő folyamat elégetési és eltávolítási hatásfokát közvetlenül jelezheti. így például körülbelül 100...2000 ppm szén-dioxidkoncentrációt, mint a szénhidrogén kibocsátás meghatározott tartományának megfelelőt lehet tekinteni. A füsgázok folytonos ellenőrzése biztosítja a vonatkozó környezetvédelmi előírások teljes betartását és a termék egyenletes minőségét.

A találmány leírásában „környezetbarát hatástalanításon” a veszélyes hulladék olyan hatástalanítását értjük, amelynek során a fő szerves veszélyes alkotók elégetési és eltávolítási hatásfoka legalább 99,99% és az egyéb lehetséges kömyezszennyező anyagok kibocsátása ennek megfelelően minimális. A találmány szerinti eljárással feldolgozható veszélyes hulladékanyagok igen sokféle ipari forrásból származhatnak és ugyancsak sokféle lehet a megjelenési formájuk, valamint kémiai összetételük. így lehetnek kemény szilárd anyagok, iszapok, viszkózus kátrányszerű maradékok és gyakran állnak nagy molekulatömegű szerves gyantából. „Veszélyes hulladékon” azokat a hulladékteimékeket értjük, amelyeket a vonatkozó környezetvédelmi előírások veszélyesnek minősítenek és különösen azokat, amelyeket eleve adott toxicitásuk és/vagy gyúlékonyságuk, vagy mérgező és/vagy gyúlékony anyagot tartalmazó voltuk miatt minősítenek veszélyesnek. Az eljárás ugyan elsősorban éghető veszélyes szilárd hulladékok elégetéséhez van kialakítva, de az eljárás szerint a tipikus szilárd anyagok illékony alkotói is könynyen feldolgozhatóak, biztonságosan és hatékonyan, teljesen elégethetőek.

Az eljárás véleményünk szerint alkalmazható a mérgező és/vagy éghető veszélyes vegyületekkel szennyezett talajok hőkezelésére is.

A veszélyes hulladékanyagokat a biztonságos szállítás és kezelés érdekében, valamint a folyamatban részt vevő illékony alkotók teljes elégésének ellenőrizhetősége érdekében tartályokba töltjük. Emellett a kemence működési feltételei szabályozásának megkönnyítése végett, előnyös az eljárás során felhasználandó veszélyes hulladékanyagokat összegyűjteni és esetleg osztályozni, hogy a kemény szilárd anyagokat aprítani, és más veszélyes hulladékanyagokkal keverni lehessen, és így homogén veszélyes hulladék jöjjön létre. A homogén veszélyes hulladék egyedi feltételeit ugyancsak lehet osztályozni a tömegegységre vonatkoztatott hamutartalom, az illékony anyagok, a halogéntartalom és energiaérték alapján. A homigenizált hulladékadagokat zárható tartályokba töltjük. Ezek a tartályok úgy vannak kialakítva, hogy a jelen eljárás

HU 207 471 Β szerinti forgókemencébe lehessen adagolni őket, alkalmazva például az 1-4. ábrán látható adagoló berendezést. Minden tartályt úgy töltünk meg, hogy a benne lévő veszélyes hulladék, vagy homogenizált veszélyes hulladék mennyiségének energiaértéke egy előre meghatározott energiaérték tartományon belül legyen. Ezután a tartályt lezárjuk. így egy adott példában 1000 tartályból álló „tüzelőanyagmodul” tételt használhatunk fel a találmány szerinti eljárásban, amelyeknek az energiaértéke - égési hője - tartályonként a tartállyal együtt 316,5...527,5 Mjoule volt. A tartályok égési tulajdonságainak és energiaértékeinek így eredő hasonlósága megkönnyítette a folyamat olyan szabályozását, hogy az előírásoknak megfelelő ásványi termék jöjjön létre és elősegítette a kemence olyan működési feltételeinek fenntartását, amilyenek alkalmasak a folyamatba bevitt veszélyes hulladékanyagok környezetbarát hatástalanításához.

Az eljárásban eredményesen felhasznált veszélyes hulladékok egyik formája az egyik bejelentő cég, a Cadence Chemical Resources amerikai cég által CHEM FUEL márkanév alatt már forgalmazott, kemencében való elégetésre szolgáló, folyékony hulladék tüzelőanyagok gyártási mellékterméke volt. A szilárd, veszélyes hulladék melléktermékek nem illékony és extrahálhatatlan maradékokból állnak, amelyek lényegében nagy molekulatömegű gyantákból, polimerekből és maradék illékony anyagokból állnak. A jelen eljárásban való felhasználáshoz tartályokba töltött hulladékanyag energiatartalmának előnyös módon 11,6 Mjoule/kg felett kell lennie. A szilárd huladékanyagban lévő szabad folyadékot minimalizálni kell. Ha van szabad folyadék, akkor az elnyelethető valamilyen szerves abszorbenssel, például darált kukoricacsővel vagy hasonló, a fűtőértéket növelőanyaggal.

A veszélyes hulladékot tartalmazó, lezárható tartályok teljes mértékben meg kell hogy feleljenek a Közlekedési Minisztérium veszélyes hulladékanyagok tárolására és szállítására vonatkozó, idevágó szabványainak. Előnyös a lezárható acélvödrök, vagy hordók használata. A tartály a vegyi folyamathoz energiát és anyagot ad hozzá. Az energia forrása a vas oxidálódás a kemence ürítési végén lévő, magasabb hőmérsékletű övetezetében. A hozzáadott anyag vasoxid. Lehet használni más anyagú, például rostos anyagú, vagy műanyagtartályokat. A tartályok nagysága a hatástalanítandó veszélyes hulladék energiatartalmától és a tartályokat befogadó kemence kapacitásától függ.

A találmány egyik jellegzetes megvalósítása során legalább 13,9 Mjoule/kg energiaértékű (égéshőjű), homogenizált szilárd veszélyes hulladékot csomagoltunk a Közlekedési Minisztérium 17H, vagy 37A jelű előírásának megfelelő, 23 literes acélvödrökbe. A veszélyes hulladék klórtartalma 6,66% alatt volt és PCB-tartalma 50 ppm alatt volt. A vödrök nyitott tetejű tartályok, lezárható, füles fedéllel. A vödrök teste és fedele 27 kg alatti nettó tartalom esetén 0,4-es lemez, 27 kgnál nagyobb és 36 kg-nál kisebb nettó tartalom esetén 0,5-ös lemez. Áz éghető hulladékanyagot a vödrökbe töltjük, majd azokat lezárjuk, és mindegyik vödör bruttó tömegét a fedélen jelöljük. Ezután minden vödröt ellátunk a szükséges címkékkel és jelölésekkel a Közlekedési Minisztériumi, helyi állami és egyéb előírások szerint. Kívánatos, hogy a veszélyes hulladékanyag homogenitása olyan legyen, hogy bármelyik adott tartálysorozatban a tartályok közötti különbség, ne haladja meg a 7 Mjoule/kg értéket.

A találmány szerinti eljárás, amelynek a révén éghető veszélyes hulladékot szokványos hosszú, szárazrendszerű és nedves-rendszerű kemencékben környezetbarát módon lehet hatástalanítani, egy újszerű adagolóberendezéssel valósítható meg. A berendezés tartalmaz egy nyílást a kemencehenger falában, egy ejtőcsövet, ami a nyílástól a kemencehengerbe nyúlik és úgy van elhelyezve, hogy a kemencében lévő ásványi anyag nem juthat át a nyíláson és nem érintkezhet a nyílás zárszerkezetével a kemencehenger forgása közben. A berendezésben vannak továbbá eszközök, amelyek a tüzelőanyagot befogadják és a nyíláson való áthaladás végett helyezik, valamint olyan eszközök, amelyek elegendő nyomást gyakorolnak a tartályokba töltött tüzelőanyagra, hogy az a befogadó és helyező eszközöktől a nyíláson és az ejtőcsövön át a kemencehengerbe haladjon. A nyílásnak előnyös módon van egy zárólapja és olyan elemei, amelyek a zárólapot működtetik, és ily módon a nyílást a kemencehenger forgása közben előre meghatározott időpontokban nyitják és zárják.

Az 1. ábrán egy szokványos hosszú, szárazés/vagy nedves-rendszerű, (12) kemencehengerrel ellátott (10) kemence látható. A (12) kemencehenger alsó, (14) hengervége a fűtött vég, ahol a feldolgozott (16) ásványi anyagot kiürítik a (12) kemencehengerből. Az ásványi anyagot a (12) kemencehenger felső (20) hengervégén töltik be, és ez az anyag a (12) kemencehengerben lefelé mozog, miközben percenként 1...3-szor megfordul tengelye körül. A (10) kemence füstgázaiból a részecskéket a (22) kibocsátásszabályozón keresztül lehet eltávolítani, az itt nem ábrázok zsákos szűrők, vagy elektrosztatikus porleválasztók segítségével. A (12) kemencehengerben a gázáramot (24) fúvógépek szabályozzák, amelyek a füstgázokat a (26) kéményen át távolítják el. A szilárd tüzelőanyag bejuttatására szolgáló (28) adagolóberendezés a (12) kemencehenger közelítőleg középső pontján van elhelyezve.

A (30) tüzelőanyag modulok egy megemelt (32) pódiumon vannak, és onnan rakják a (28) adagolóberendezésbe, miközben a (12) kemencehenger forog. A (28) adagolóberendezéstől áramlási irányban, tehát felfelé kb. 3...15 méterre egy (33) termoelem található, amely jelzi a (12) kemencehengerben fennálló gáz hőmérsékletét.

A 2. ábrán látható, hogy a (28) adagolóberendezésben egy (34) ejtőcső van elhelyezve, amely a (12) kemencehengerbe a (36) ásványágy maximális mélységét meghaladó távolságra nyúlik be. A (34) ejtőcső a (12) kemencehenger (40) falában lévő (38) nyíláshoz csatlakozik., A (38) nyílás a tüzelőanyagot fogadó (42) surrantóval is kapcsolatban áll. A tüzelőanyagot fogadó (42) surrantó úgy van kialakítva, hogy amikor a (30)

HU tüzelőanyag-modul rákerül, akkor fedésben lesz a (38) nyílással.

A 2. és 3. ábrán látható, hogy a (38) nyílás egy (44) zárólappal van ellátva, amelyet egy csuklósán rögzített (46) kar működtet a 3. ábra szerinti nyitott, és a 2. ábra szerinti zárt helyzet között A (44) zárólapot egy, a (46) karral együttműködő (48) rugó tartja zárt helyzetben. A (46) kar úgy van elhelyezve, hogy amikor a (12) kemencehenger abba a helyzetbe kerül, amelyben a (38) nyílás közel van a (12) kemencehenger forgása közbeni legmagasabb helyzetéhez, akkor a (46) kar a (12) kemencehenger forgásának egy előre meghatározott ívén érintkezik az (50) csappal. így az (50) csap a (46) kart a (48) rugóval tartott, zárt helyzetből elmozdítja abba a helyzetbe, amelyben a (38) nyílás nyitva van. így egy (30) tüzelőanyag-modul a nehézségi erő hatására a (42) surrantóról a (38) nyíláson és a (34) ejtőcsövön át a (36) ásványágyra kerül. Amikor a (12) kemencehenger elfordult abból a helyzetből, amelyben a (30) tüzelőanyag-modul a kemencehengerbe került, akkor a (46) kar elhagyja az (50) csapot, a (44) zárólap visszatér a (48) feszített helyzetbe, amelyben zárja a (38) nyílást. Az (50) csap az (52) tartón van elhelyezve, amit a berendezést működtető - az 5. ábrán látható - helyzetből el lehet mozdítani egy olyan helyzetbe, amelyben az (50) csap nem érintkezik a (46) karral a (12) kemencehenger forgása közben.

A (44) zárólap a (38) nyíláshoz képest úgy van elhelyezve és úgy van méretezve, hogy a (38) nyílást záró helyzetében egy hézag van, amelyen át levegő áramolhat be a (12) kemencehengerbe az ott a (24) fúrógépek által létesített szívás hatására. A (44) zárólap körül, a (34) ejtőcsövön át a (12) kemencehengerbe beáramló levegő elősegíti a (44) zárólap és a (34) ejtőcső hűtését. A levegő hőmérséklete a (12) kemencehengerben, a (34) ejtőcső közelében kb. 950 °C és 1200 °C között van. A (34) ejtőcsövet olyan anyagból kell készíteni, ami hosszú időn át kibírja ezeket a kemény feltételeket. Előnyös az ejtőcsövet ötvözetből készíteni, és (35) tűzálló anyaggal védeni. A (34) ejtőcső készítéséhez alkalmasnak talált egyik ötvözet a Duralloy Blaw-Knox cég SUPER 22-H védett márkajelű ötvözete. Ez egy nagy szilárdságú ötvözet, amely 1230 °C-ig alkalmazható. Közölt kémiai összetétele:

46...50% Ni, 0,40...0,60% C, 26,0...30,0% Cr, max. 1,50% Mn, max. 0,50% Mo, 2,50...4,00% Co, max. 0,04% S és max. 0,04 P.

Egy (56) érzékelő észleli a (30) tüzelőanyag-modul áthaladását a (38) nyíláson a (12) kemencehengerbe. Az áthaladás megtörténtét hangjel vagy fényjel jelzi.

Működéskor a (30) tüzelőanyag-modult a megemelt (32) pódiumról a kemencehengerre szerelt, tüzelőanyag fogadó (42) surrantóra rakják, amikor a megemelt (32) pódiumnál elhalad. Amikor a (12) kemencehenger forgása közben a tüzelőanyag fogadó (42) surrantó megközelíti a közel függőleges helyzetet, akkor a rögzített (50) csap érintkezésbe kerül a csuklósán rögzített (46) karral, a (46) kar a zárólapot elmozdítja, és a (38) nyílás szabaddá válik. így a (30) tüzelőanyag modul a (38) nyíláson és a (34) ejtőcsövön át a

471 B (36) ásványágyra esik. Ahogyan a kemencehenger tovább forog és a csuklósán rögzített (46) kar elhagyja a rögzített (50) csapot, úgy téríti vissza (48) rugónak a csuklósán rögzített (46) karra kifejtett hatása a zárólapot olyan helyzetbe, amelyben a (38) nyílás zárva van.

Az 5. ábrán a tüzelőanyag-modulokat adagoló berendezésnek egy másik kiviteli alakja látható. A (134) ejtőcső a (138) nyíláshoz kapcsolódik, és radiálisán benyúlik a (112) kemencehengerbe. A tüzelőanyag fogadón (142) surrantó áll, és közetlenül a forgó (112) kemencehenger fölé van szerelve. Az álló tüzelőanyag fogadó (142) surrantó úgy van elhelyezve, hogy a (112) kemencehenger minden körülforgása alatt egyszer kerül fedésbe a (138) nyílással és a (134) ejtőcsővel. A (112) kemencehénger külső kerületére van szerelve egy (60) tartósín, ami a tüzelőanyag modult tartja. A (60) tartósín axiális helyzetben fedésben van mind a (138) nyílással, mind az álló tüzelőanyag fogadó (142) surrantóval. A (60) tartósín (62, 64) sínvégekkel van ellátva, amelyek a (138) nyílás egymással szemben lévő peremeinél helyezkednek el. így amikor a (30) tüzelőanyag-modult a (142) surrantóra helyezik, akkor az a (60) tartósínen ül mindaddig, amíg a (60) tartósín (62) sín vége szabaddá nem teszi egy olyan helyen, ahol a (142) surrantó, a (138) nyílás és a (134) cső fedésben van. Ekkor a (30) tüzelőanyag-modul a nehézségi erő hatására a (138) nyíláson és a (134) ejtőcsövön át az ásványágyba esik, amint ez a 6. ábrán látható. A tüzelőanyag-modult tartó (60) tartósínt és a (138) nyílást egy rögzített, gyűrű alakú (145) ház veszi körül, ami elősegíti a (112) kemencehengerbe a (138) nyíláson át beszűrődő levegő szabályozását. Ahogyan a (112) kemencehenger forog és a (64) sínvég szabaddá teszi a tüzelőanyag fogadó surrantó t, úgy lehet a következő tüzelőanyag-modult a (142) surrantóhoz juttatni.

A 7. ábra szerint a (30) tüzelőanyag-modulokat közvetlenül a (236) ásványágyba lehet juttatni a (212) kemencehenger felső, (220) kemencevégénél. Normális. működéskor az ásványi anyagot a füstgázok hőtartalma előmelegíti. Az előkalcináló műveletek során tüzelőanyagot juttatunk be a felszálló (266) csővezetékbe, ami vagy a kemencegázban lévő levegőfelesleggel, vagy egy külön (269) csővezetéken bejuttatott, járulékos levegővel ég el. Azt az energiát, amit ez az égés teimel, az ásványi anyag a kemencébe való belépés előtt veszi fel. Ez az előmelegített ásványi anyag a tüzelőanyag-modult továbbító (270) csővel párhuzamos csővezetéken, majd lefelé a (268) lejtőn haladva, a ferde forgó (212) kemencehenger felső, (220) kemencevégébe jut, ahol az ásványi anyag termikus kezelése befejeződik, ahogyan lefelé halad a forgó (212) kemencehengerben. A (268) lejtő felső végénél, az előhevítő, illetve előkalcináló felszálló (266) csővezeték aljánál vagy egy tüzelőanyag-modult szállító (270) cső. A (270) csőnek a felszálló (266) csővezeték aljának közelében van egy kerámiaburkolatű (272) csőszakasza. A (270) csőben egy (274) vezértolózár, valamint egy felső és egy alsó (276), illetve (278) tolózár található,

HU 207 471 Β amelyek a tüzelőanyag-modul bejuttatásakor működnek. A továbbító (270) cső úgy van kialakítva, hogy ezen át a felszálló (266) csővezeték aljához érkező tüzelőanyag-modulnak elegendő mozgásmennyisége legyen ahhoz, hogy a (268) lejtőn gyorsan lejusson a (236) ásványágyba a forgó (212) kemencehenger felső, (220) hengervégében. A tüzelőanyag modulokat a továbbító (270) csövön át előre meghatározott, kb. 30 másodperc és kb. 2 perc közötti időközökben, általában 60 másodperceknént egyszer adagoljuk a kemencébe.

Üzem közben a tüzelőanyag-modult a következő módon juttatjuk be a kemencébe: az alsó, (278) tolózár zárt és a felső, (276) tolózár nyitott helyzetében a (30) tüzelőanyag-modult a továbbító (270) cső felső, (280) csővégébe rakjuk. A felső, (276) tolózárat zárjuk és az előre meghatározott időpontban az alsó, (278) tolózárat nyitjuk, hogy a (30) tüzelőanyag-modul a továbbító (270) csövön és a (268) lejtőn át a (236) ásványágyra essen.

A hulladék tüzelőanyag-modulokat előkalcináló típusú kemence kemencehengerének felső részébe is be lehet adagolni, például a 2-4. ábrán bemutatott adagolóberendezés felhasználásával. Ezt a berendezést a forgó kemencehenger felső harmadában olyan helyen lehet elhelyezni, ahol a kemencegáz hőmérséklete kb. 950 °C és 1200 °C, előnyösebben kb. 950 °C és kb. 1100 °C között van.

Az elégetési és eltávolítási hatásfokot és a részecskekibocsátást mértük egy előkalcináló forgókemencén, amelynek a felépítése lényegében a 7, ábra szerinti volt. Próbaégetést végeztünk, amelynek során a folyamat energiájának 10%-át szilárd veszélyes hulladékból származó tüzelőanyag szolgáltatta, amelyet acéltartályokban juttatunk az ásványágyba a forgó kemencehenger felső végén.

A próbákat speciálisan előkészített, pótanyag hulladékból származó tüzelőanyaggal végeztük, ami klórozott szénhidrogéneket is tartalmazott. Óránként 1720 kg, tartályokba töltött tüzelőanyagot tápláltunk a folyamatba. Az elégetési és eltávolítási hatásfok minden próbánál jelentősen meghaladta a 99,99%-ot,

Hasonló eredményeket kaptunk egy, szokványos hosszú száraz és nedves rendszerű 3,7 mxl37 m-es forgókemencében, amit óránként 160...260 Gjoule szénnel, gázzal, vagy folyékony veszélyes hulladékból származó tüzelőanyaggal fűtöttek. Egy próbaégetés során speciálisan előkészített pótanyag hulladékból származó tüzelőanyagot használtunk, amelyet maximális nehézfémbevitel végett festékpigmentekkel dúsítottunk, és legalább 5% triklór-benzollal dúsítottunk.

A szilárd hulladék fő összetevői nagy molekulasúlyú nem illékony polimerek és gyanták voltak, amelyek a folyékony, veszélyes hulladékból származó tüzelőanyag gyártási melléktermékei. A kevert hulladékot lezárható, fülesfedelű 0,5-ös vastag acélvödrökbe csomagoluk, és a forgó kemencehenger középső helyén percenként egy tartályt adagoltunk be, 5% triklórbenzol-tartalomnál a fő szerves veszélyes alkotók beviteli sebessége 1,48 kg/perc volt. A próbaégetés folyamán ellenőriztük a füstgázban a szén-monoxid, nitrogén-oxid, oxigén és kén-dioxid töménységét, valamint az ásványi anyag adagolási sebességét, a tüzelőanyag mennyiségét, a kemence sebességét és a kemencehenger hosszában különböző helyeken a gázhőmérsékleteket. A próbajárat során a gázhőmérsékletet a hulladék tüzelőanyag-modulok beadagolást helyétől gázáramlási irányban (felfelé) 3,7 m-re lévő termoelem jelezte. Ezt a hőmérsékletet egész idő alatt 925 °C felett tartottuk. A próbaégetés előzetes adatai az mutatják, hogy az elért elégetési és eltávolítási hatásfok nagy biztonsággal lehetővé teszi a szilárd veszélyes hulladék környezetbarát lebontását.

Claims (26)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás veszélyes hulladék forgókemencében történő környezetbarát hatástalanítására, amely forgókemencének egy, a folyamatban részt vevő ásványi anyagokat tartalmazó fűtött, forgóhengere van, azzal jellemezve, hogy a hatástalanítandó veszélyes hulladékot adott esetben homogenizálás után - lezárható tartályokba töltjük, szabályos időközökben a kemencébe adagoljuk, ahol a beadagolást a kemencehenger olyan helyén végezzük, ahol a kemencegáz hőmérséklete a felszabaduló illékony összetevők lebontásához és teljes elégetéséhez elegendő nagyságú, és elégetjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy forgókemenceként egy szokványos hosszú száraz vagy nedves rendszerű, forgó cementégető kemencét alkalmazunk, amelyet ürítési végénél fűtünk, és a lezárható tartályokba töltött veszélyes hulladéknak a kemencébe történő beadagolását a kemencehenger axiálisan középső harmadában lévő helyén végezzük.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tartályokba töltött veszélyes hulladék beadagolását a kemencehenger falában lévő nyíláson át végezzük.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy forgókemenceként egy előhevítő, vagy előkalcináló típusú forgókemencét alkalmazunk, amelyben a forgó kemencehengerhez gázáramlási irányban egy előhevítő szakasz van csatlakoztatva, a kemencehenger pedig egy, az előhevítő szakasztól érkező, előhevített ásványi anyagot befogadó felső hengervéggel és egy alsó, az ásványi anyagot a kemencéből kiürítő véggel van ellátva, és a veszélyes hulladék beadagolását közvetlenül a kemencehenger felső hengervégében végezzük.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartályokba töltött veszélyes hulladékot a kemencehenger falában lévő nyíláson át adagoljuk be.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartályokba töltött veszélyes hulladék kemencébe történő beadagolását a kemencehenger olyan helyén végezzük, ahol a kemencegáz hőmérséklete körülbelül 950 °C és körülbelül 1200 °C között van.
7. 7. Eljárás energia termelésére veszélyes hulladékok elégetésével forgókemencében, amelynek egy, a folya8

   1 HU matban részt vevő, ásványi anyagot tartalmazó, fűtött, forgóhengere van, azzal jellemezve, hogy az adott esetben homogenizált - tartályokba töltött veszélyes hulladékot a kemencébe adagoljuk, és ott oly módon égetjük el, hogy a kemencehenger hosszában olyan helyen érintkeztetjük valamely feldolgozandó ásványi anyaggal, ahol a kemencegáz hőmérséklete elegendő a hulladéknak a folyamatban részt vevő ásványi anyaggal történő érintkezése során felszabaduló, illékony összetevők lebontásához és elégetéséhez.
8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy forgókemenceként egy szokványos hosszú, száraz- vagy nedves rendszerű forgó cementégető kemencét alkalmazunk, amelyet ürítési végénél fűtünk, és a tartályokba töltött hulladéknak a kemencehengerbe történő beadagolását a kemencehenger axiálisan középső harmadában végezzük.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tartályokba töltött hulladék beadagolását a kemencehenger falában lévő nyíláson át végezzük.
10. 10. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy forgókemenceként egy előhevítő, vagy előkalcináló típusú forgókemencét alkalmazunk, amelyben a forgó kemencehengerhez gázáramlási irányban egy előhevítő szakasz van csatlakoztatva, és a kemencehenger egy, az előhevítő szakaszból érkező előhevített ásványi anyagot befogadó felső hengervéggel és egy alsó, az ásványi anyagot a kemencéből kiürítő fűtött véggel van ellátva, a tartályokba töltött hulladékot pedig közvetlenül a kemencehenger felső hengervégébe adagoljuk.
11. 11. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a veszélyes hulladékot a kemencébe adagolás előtt homogenizáljuk, majd lezárható tartályokba töltjük.
12. 12. All. igénypont szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a veszélyes hulladék töltését úgy végezzük, hogy a veszélyes hulladékot tartalmazó tartályok mindegyikének energiatartalmát egy előre meghatározott energiaérték-tartományon belüli értékre állítjuk be.
13. 13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a veszélyes hulladékot légmentesen lezárható fémtartályokba töltjük.
14. 14. Eljárás veszélyes hulladékanyag előkészítésére termikus lebontással történő környezetbarát feldolgozására, azzal jellemezve, hogy a feldolgozandó veszélyes hulladékot keverés útján homogenizáljuk, majd a homogén hulladék adagjait forgókemencébe történő beadagolásra alkalmas, légmentesen lezárható tartályokba töltjük úgy, hogy a hulladékadag tartályonként! energiaértéke egy előre meghatározott energiaértéktartományban legyen.
15. 15. Tüzelőanyag modul forgókemencéhez, azzal jellemezve, hogy a 14. igénypont szerint előállítót, homogenizált, veszélyes hulladékot tartalmazó, légmentesen lezárható tartályokból áll, melynek energiaértéke 105-792 Mjoule.
16. 16. Eljárás illékony összetevőket tartalmazó, szilárd, veszélyes hulladék környezetbarát hatástalanítá471 B 2 sára forgó cementégető kemencében, amelynek egy, a folyamatban részt vevő ásványi anyagot tartalmazó forgóhengere van, azzal jellemezve, hogy a veszélyes hulladékot az illékony összetevők felszabadulásának késleltetésére inért, nem gyúlékony anyagokkal keverjük, konténerezzük, és/vagy tömörítjük, majd az így kezelt hulladékot a kemencébe adagoljuk, ahol az ásványi anyaggal a kemencehenger hosszában olyan ponton érinkeztetjük, ahol a kemencegáz hőmérséklete elegendő a hulladék illékony összetevőinek lebontásához, és elégetjük.
17. 17. A16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy forgőkemenceként egy hosszú, száraz- vagy nedves rendszerű, forgó cementégető kemencét alkalmazunk, amelyet az ürítési végénél fűtünk, és a kezelt hulladéknak a kemencehengerbe történő beadagolását a kemencehenger axiálisan középső harmadában lévő helyén végezzük.
18. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezelt hulladék beadagolását a kemencehenger falában lévő nyíláson át végezzük.
19. 19. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy forgókemenceként egy előhevítő vagy előkalcináló típusú forgókemencét alkalmazunk, amelyben a forgó kemencehengerhez gázáramlási irányban egy előhevítő szakasz van csatlakoztatva, és amely a kemencehenger egy felső, az előhevítő szakasztól érkező előhevített ásványi anyagot befogadó hengervéggel és egy alsó, az ásványi anyagot a kemencéből kiürítő fűtött véggel van ellátva, és a kezelt hulladék beadagolását közvetlenül a kemencehenger felső hengervégében végezzük.
20. 20. A 19, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezelt hulladékot a kemencehenger falában lévő nyíláson át adagoljuk be.
21. 21. A 17. vagy 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezelt hulladéknak á kemencébe történő beadagolását a kemencehenger falában lévő nyíláson át végezzük, amely nyílás azon a ponton van elhelyezve, ahol a kemencegáz hőmérséklete 950 °C és körülbelül 1200 °C között van.
22. 22. Módosított, hosszú, száraz- vagy nedves-rendszerű cementégető kemence az 1„ 7., 14., 15., 16. vagy 17. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, amelynek egy, az ásványi anyagot befogadó, és termikus kezelést végző, cementklinkert előállító forgóhengere van, azzal jellemezve, hogy a veszélyes, szilárd hulladékot a forgóhengerbe (12) beadagoló, a kemence hosszában, axiális irányban, a szilárd hulladék illékony összetevőinek lebontásához elegendő kemencegáz hőmérséklettel bíró pontján kialakított nyílással (38) van ellátva.
23. 23. A 22. igénypont szerinti kemence, azzal jellemezve, hogy a hulladék beadagolására szolgáló nyílása (38) a cementégető kemence axiálisan középső harmadában van elhelyezve.
24. 24. A 22. igénypont szerinti kemence, azzal jellemezve, hogy a hulladék beadagolására szolgáló nyílása (38) a kemencehenger (12) hosszában olyan ponton van elhelyezve, ahol a kemence működése közben a

    HU 207 471 Β benne lévő, a folyamatban részt vevő ásványi anyag kalcinálódási állapotban van.
25. 25. A 22. igénypont szerinti kemence, azzal jellemezve, hogy nyílása (38) egy, a nyílást (38) nyitó és záró, mozgatható zárólappal (44) van ellátva. 5
26. 26. A 22. igénypont szerinti kemence, azzal jellemezve, hogy egy, a nyílással (38) összekötő, a kemencehengerbe (12), az abban lévő, a folyamatban részt vevő ásványi anyag mélységénél nagyobb távolságra benyúló ejtőcsöve (34) van.