HU207275B - Ventilating systhem for dust-shoots - Google Patents

Description

A találmány tárgya levegőztető rendszer komposztálható hulladék befogadására szolgáló szeméttárolóhoz, amelynél a fedél, különösen billenőfedél által lezárható befogadótartály falában legalább annak bizonyos tartományaiban levegőztető - levegőátbocsátó - nyílásokkal van ellátva, továbbá a befogadótartály feneke felett távközzel elhelyezve egy levegőátbocsátó közbenső fenék található, amely hulladéktartóként szolgál.

Ismeretes a DE-OS 3 642761 számú leírásból egy szeméttároló, komposztálható hulladék befogadására. Ennek a tartályfenék felett távközzel egy lyukacsos lemez által alkotott, szeméttartóként szolgáló szitabetétje van, amely billenthető fenékként csuklósán csatlakozik a befogadótartály belsejéhez. Ezen túlmenően egyrészt az említett szitabetét alatt, másrészt a tartály nyílásszegélye alatt távközzel levegőátbocsátó nyílásokkal van ellátva.

A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az ilyen szeméttárolóban a komposztálható hulladék lebomlása csak csekély mértékig történik aerob módon, vagyis túlnyomórészt anaerob folyamatban megy végbe, s ezáltal nemkívánatos szagterhelést okoz a környezetben.

A komposztálható hulladéknak ezen túlnyomórészt anaerob lebomlásának oka egyrészt abban van, hogy a különböző időpontokban egymást követően képződő, illetve létrejövő hulladékrétegek átlevegőztetése nem kielégítő. Mivel az alsó hulladékrétegek víztartalma a szivárgóvíz következtében folytonosan növekszik, így az előzőleg aerob úton megindult lebomlási folyamatok megszakadnak, majd ezt követően anaerob lebomlási folyamatba mennek át.

A találmány feladata komposztálható hulladékok befogadására szolgáló szeméttárolókhoz olyan levegőztető rendszer létrehozása, amely egyszerű eszközökkel elősegíti az aerob lebomlási folyamatok létrejöttét és fenntartását, s ennek megfelelően az eddig lezajló anaerob lebomlási folyamatok kialakulása ellen hat.

A feladat megoldása a találmány szerint egy levegőztető rendszer komposztálható hulladék befogadására szolgáló szeméttárolókhoz, melyeknél egy fedél, különösen billenőfedél által lezárható befogadótartály fala legalább bizonyos tartományokban levegőztető levegőátbocsátó - nyílásokkal van ellátva, valamint a befogadótartály feneke felett távközzel hulladéktartóként szolgáló levegőátbocsátó közbenső fenék van elrendezve, melynek tartományában a befogadótartály oldalfalain alsó levegőztető nyílások vannak kialakítva, valamint a befogadótartály oldalfalain a nyílásszegély alatt további felső levegőztetőnyílások vannak kiképezve, ahol a közbenső fenék egy rácsos rostélyból áll, amelynél a rostély szemnyílások összfelülete nagyobb, mint a rostélyrudak hosszmetszetének összfelüte, továbbá hogy a befogadótartály falai belső felületének legalább a rácsos rostély felett elhelyezkedő szakaszán hosszirányban végighúzódó távtartó bordák vannak elrendezve a hulladék részére, és a billenőfedél levegőztető fedélnyílásokkal van ellátva.

Fontos utalnunk arra, hogy a felső tartományban, valamint a fedélben kialakított levegőztetőnyílások összkeresztmetszete többszöröse a rácsos rostélynál lévő levegőztetőnyílások összkeresztmetszetének.

Bebizonyosodott, hogy egy ilyen módon kialakított levegőztető rendszernél a komposztálható hulladékban az aerob lebomlási folyamatok lényegesen javulnak, mivel ugyanis a szagterhelése mellett egy tizennégy napos időszak alatt a friss hulladék tömegének 13%-os vesztesége lép fel. Ezzel szemben az előzményeknél leírt, ismert szeméttárolóknál nagyrészt anaerob lebomlási folyamat megy végbe, tehát szagterhelés fellépése mellett ugyanazon időszak alatt csak 6%-os tömegcsökkenés érhető el, a friss hulladék tömegéhez képest. A tömegcsökkenést tehát a találmány értelmében megkettőzhetjük. Egyidejűleg a találmány szerint kialakított szeméttárolóban történő hulladéktárolás során Összegyűlt víz csak 40,3%-a az ugyanazon időszak alatt az ismert szeméttárolóban visszamaradó vízmennyiségnek.

A találmány értelmében igen előnyös, ha a közbenső fenékként alkalmazott rácsos rostély nyílásszélességének aránya a rácsbordák szélességéhez képest 10:1— 15:1 között van.

A legegyszerűbb esetben a rácsos rostély dróthálóként lehet kialakítva, amelynél az egyes drótszálak átmérője körülbelül 2 mm, úgyhogy az egyes rácsnyílások oldalhosszúsága 20 és 30 mm közötti. Magától értetődően lehetséges azonban olyan rácsos rostélyok alkalmazása is, melyeknek osztóbordái élre állított szalaganyagcsíkokból vannak kialakítva.

Egy kedvező kiviteli alaknál a levegőztetőnyílások a rácsos rostély beépítési síkja alatt, azonban a befogadótartály feneke felett vannak a tartályfalakban, leginkább az oldalfalakban elhelyezve. Másrészt viszont az is ajánlatos, ha a levegőztetőnyílások nagyobbrészt ~ például kétharmadrészben - a rácsos rostély beépítési síkja alatt, míg kisebbrészt - például egyharmadrészben - ezen beépítési sík felett vannak elrendezve, kiváltképpen a tartály oldalfalaiban.

Minden esetben igen előnyös, ha a levegőztetőnyílások úgynevezett lyukrozetta, vagy -rózsa alakjában vannak elrendezve az egymással szemben lévő oldalfalakban. Emellett a felső tartományban lévő levegőztetőnyílások is úgynevezett lyukrózsa-, illetve rozetta alakban vannak elrendezve, éspedig az egymással szemben lévő oldalfalak közepén, miközben előnyösen - az alsó levegőztetőnyílásokéval megegyező lyukelhelyezkedéssel rendelkeznek.

Magától értetődő, hogy a nagyszámú kisméretű lyuk helyett egy vagy több nagyméretű nyílás - például hasíték - is alkalmazható.

Ugyancsak igen előnyösnek mutatkozott, ha a távtartók a befogadótartály falainak belső felületéből kiálló és felfelé haladóan elrendezett bordákként vannak kialakítva.

Ha a távtartók bordákból vagy bordázatokból állnak, akkor igen ajánlatos azokat a befogadótartály belső falfelületével egy darabból kialakítani úgy, hogy legalább a rácsos rostély feletti részén végignyúljanak.

Szintén előnyös lehet, ha legalább egy borda a rácsos rostély beépítési: síkja alatt helyezkedik el, s

HU 207 275 Β ennek nagyobb a profilmagassága, mint a rácsos rostély felett elhelyezkedő bordáké, úgyhogy azok szabad végfelülete fel támaszkodásul szolgálhasson a rácsos rostély számára. A rácsos rostélyt emellett egyszerűen lazán felfekvően lehet beépíteni. Különösen ajánlatos azonban, ha a rácsos rostélyt zsanérok segítségével billenthető módon ágyazzuk a befogadótartály belsejében.

A találmány szerinti levegőztető rendszer optimális kialakítása érdekében igen ajánlatos, ha a bordák, illetve bordázat profilmagassága 5 és 25 mm között van.

Kedvező továbbá az is, hogy legalább a levegöztetőnyílásokat képező, a fedélben lévő egyes lyukak olyan átmérőjűek, amely legalább egyenlő a tárolótartály, illetve a fedél falának vastagságával, de előnyösen 4 mm-esek. Ezáltal ugyanis elkerülhető, hogy az esetleg képződő kondenzvízfilm-, vagy -cseppek a levegőztetőnyílások lyukait átfedjék és ily módon a vízgőz eltávozását akadályozzák. Ugyanezt a célt hasíték formájú levegőztetőnyílások alkalmazásával is elérhetjük.

Ugyancsak optimális kialakítás érhető el a találmány szerinti levegőztető rendszernél, ha a befogadótartály oldalfalaiban felül kialakított, valamint a fedélben lévő levegőztetőnyílások összkeresztmetszetének aránya a tárolótartály alsó részében lévő levegőztetőnyílások összkeresztmetszetéhez előnyösen 10:1. Az aerob lebomlási folyamat által keltett meleg ugyanis ily módon egy bizonyos mértékig egy konvekciós áramlást hoz létre a szeméttároló belsejében, amely nemcsak a hulladékban lévő, valamint a lebomlási folyamat során előálló víznek vízgőz formájában felfelé a tárolótartályból való messzemenő mértékű elszállítását segíti, hanem egyidejűleg az oxigéndús külső levegő erőteljes utánáramlását is létrehozza, s ezáltal biztosítja az aerob lebomlási folyamat fenntartását.

A találmány szerinti szeméttároló egy további kialakításánál igen előnyös, ha a fedélben található levegőztetőnyílások összkeresztmetszetének aránya a tárolóedény alsó részében lévő levegőztetőnyílások összkeresztmetszetéhez előnyösen 9:1, Ebből következően a befogadótartály oldalfalaiban olyan levegőztetőnyílások lehetnek, melyeknek összkeresztmetszete körülbelül megegyezik az alsó tartományban lévő levegőztetőnyílások összkeresztmetszetével.

Ha a találmány szerinti levegőztető rendszerrel kialakított szeméttárolót szabadban állítjuk fel, azaz ki van téve az eső behatásának, akkor előnyös lehet, ha a fedélben lévő levegőztetőnyílásokat egy esővédő tető alatt távközzel helyezzük el, mely tető például utólag helyezhető fel a szeméttároló fedelére.

Előnyös lehet azonban olyan megoldás is, ahol a levegőztetőnyílásokat felfelé kinyúló gallérral vesszük körül, vagy azok felfelé kinyúló bordák, bordázatok között helyezkednek el. A fedél külső oldalára került víz ekkor elfolyhat anélkül, hogy bejutna a szeméttároló belsejébe. Adott esetben a fedelet egészében egy, a befogadótartályra felhelyezhető levegőztetőfedéllel helyettesíthetjük.

A találmány értelmében továbbá előnyös az is, ha a közbenső fenék alatt és a levegőztetőnyílások alatt elhelyezkedő befogadótartály-rész vízgyűjtőteret alkot, amelyben a hulladékból kiváló víz felfogható, mivel ez a tiszta víztől többé vagy kevésbé eltérő pH-t mutat, éspedig legtöbbször a 7 alatti értéket, miáltal savanyú kémhatású. Ezenkívül szervesanyagokkal is erősen terhelve van.

Végezetül célszerűnek mutatkozik, ha az említett vízgyűjtő tér egy vízleeresztővei van ellátva. Ennek torkolata kismértékben a vízgyűjtőtér legmagasabb feltöltési nívója felett, a befogadótartály homlokfalán helyezkedik el, ahol azután a szemétgyűjtőjármű vízgyűjtőtartályával köthető össze például akkor, ha a szeméttárolót a szemétgyűjtő jármű emelőbillentőkészüléke útján kiürítik. Ilyen módon ugyanis biztosítani lehet, hogy nemcsak az aerob lebomlási folyamatnak alávetett hulladékok, hanem az egyidejűleg keletkező - sav- és károsanyagterhelésű víz is környezetbaráttá tehetők és újrafelhasználás előtt szabályszerűen feltárhatók.

Fennáll azonban annak a lehetősége is, hogy előnyösen a befogadótartályon belül egy kürtőt, vagy ahhoz hasonlót alakítsunk ki, amely a vízgyűjtő tértől a befogadótartály felső éléig vezet és amelyből azután a vizet a kiürítéskor el lehet vezetni. A víz azonban adott esetben el is szívható a vízgyűjtő térből, mielőtt a befogadótartály tulajdonképpeni kiürítésére sor kerülne.

A találmányt és annak előnyeit a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül

- az 1. ábrán a 2. ábra szerinti szeméttároló I-I vonala mentén vett hosszmetszetét látjuk;

- a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott szeméttároló felülnézete, nyitott billenőfedéllel;

- 3. ábránk az 1. ábra III jelű tartományainak nagyított léptékű nézete, egy kissé eltérő kialakítással;

- a 4. ábra az 1. és 2. ábrán látható szeméttároló billenőfedelének alulnézete, szintén nagyított léptékben; végül

- az 5. ábrán a 4. ábra szerinti billenőfedél V-V vonal mentén vett metszetét látjuk.

Rátérve az 1. és 2. ábrára, azokon az (1) szeméttárolót látjuk, melynek felépítése messzemenően megegyezik az úgynevezett szabványos szeméttárolókéval. El van látva (2) befogadótartállyal és (3) billenőfedéllel, mely utóbbit az előbbivel a (4) csuklóspánt állandó csuklós kapcsolódással köti össze. Mind a (2) befogadótartály, mind a (3) billenőfedél normál módon műanyag formadarabok. Adott esetben azonban más szerkezeti anyagokból is készülhetnek.

Az (1) szeméttároló (2) befogadótartályba szokásos módon lényegileg derékszögű, vagy négyzetes keresztmetszetű és alul egy vele egy darabból kialakított (5) fenékkel van lezárva. A felül lévő (6) nyílását kívülről egy gallérszerűen profílozott (7) erősítőszegély határolja, amely fölött ismét egy (8) nyílásszegély nyúlik ki. A (7) erősítőszegély emellett úgy van kialakítva, hogy a szemétgyűjtő jármű emelő-billentőkészüléke azt meg tudja ragadni, amikor az (1) szeméttárolót az említett járműbe ürítik ki. A (8) nyílásszegély a (2) befogadótartály (9a) homlokfalának, (9b) hátfalának,

HU 207 275 B valamint (9c és 9d) oldalfalainak meghosszabbításával csatlakozik a (7) erősítőszegélyhez, felfelé.

Az (5) fenék csatlakozásánál a (2) befogadótartály (9b) hátfalában egy (10) bemélyedés, homorulat van kialakítva (lásd az 1. ábrát), amely a (11) szemcsapágyperselyeket tartalmazza, melyekbe a (12) tengely van ágyazva. Ez a (12) tengely mindkét végén egy-egy forgatható (13) futókereket hordoz. A (13) futókerekek segítségével az (1) szeméttárolót problémamentesen lehet továbbítani, amikor a szokásos módon a (4) csuklóspántokat lehet használni az (1) szeméttároló kezeléséhez szolgáló fogantyúként. Ezek a (4) csuklóspántok kötik össze a (3) billenőfedelet a (2) befogadótartállyal.

Amint az 1. ábra mutatja, a (2) befogadótartály (9c és 9d) oldalfalai az (5) fenék felett (14) jelű távolságban nagyszámú (15) alsó levegőztetőnyílássa! vannak ellátva, melyek például úgynevezett lyukrozetta alakban helyezkednek el. A (15) alsó levegőztetőnyílások által alkotott lyukrozetta - lyukrózsa - emellett előnyösen a mindenkori (9c), illetve (9d) oldalfal olyan részén helyezkedik el, amely a (9b) hátfal (10) bemélyedése és a (9a) homlokfal között körülbelül középen található. Az ugyancsak hasonló lyukrozetta alakban elhelyezkedő (16) felső levegőztetőnyílások a (2) befogadótartály mindkét (9c és 9d) oldalfalában találhatók, éspedig egy olyan helyen, amely közvetlenül a (7) erősítőszegély alatt, körülbelül annak fél szélességében van. Lehetséges a (9a) homlokfalban, illetve a (9b) hátfalban és/vagy a (9c, 9d) oldalfalakban több lyukrozettát is alkalmazni.

Az (5) fenék felett (17) jelű távolságban a (2) befogadótartályon belül (18) rácsos rostély van a (19) csuklóspántok, zsanérok körül elforgathatóan a (9b) hátfalra csatlakoztatva, éspedig oly módon, hogy vagy az (5) fenékkel párhuzamos síkban támaszkodik meg, vagy pedig a (9b) hátfallal legalábbis közelítőleg párhuzamos helyzetbe felbillenthető.

A (18) rácsos rostély emellett a (2) befogadótartály (5) fenekével párhuzamos támaszkodás! helyzetében egy közbenső feneket, illetve hulladéktartót alkot, ami megakadályozza, hogy a (2) befogadótartályba betöltött hulladék lejuthasson az (5) fenékig.

Előnyös és kedvező, ha a (18) rácsos rostélyt drótrácsrostélyként alakítjuk ki, ahol az egyes (18) rostélyszemek oldalhosszának aránya a hosszanti irányban elhelyezkedő (18a) rostélyrudak, valamint a keresztirányban futó (18b) rostélyrudak keresztmetszetéhez képest 10:1 és 15: 1 között fekszik.

Ha a (18a és 18b) rostélyrudak keresztmetszeti mérete például 2 mm, akkor az egyes (18c) rostély szemek, nyílások oldalhosszúsága 20 és 30 mm közötti lehet.

Magától értetődően minden további nélkül lehetséges a drótszálakból készített (18) rácsos rostély helyett élére állított lapos szalaganyagból készített (18) rácsos rostély alkalmazása, ha ez célszerűnek látszik.

Legalább a (18) rácsos rostélynak a (17) távolsággal meghatározott beépítési síkja felett a (2) befogadótartályon belül a (9a) homlokfalhoz, a (9b) hátfalhoz, valamint a két (9c és 9d) oldalfalhoz külön távtartók vannak hozzárendelve.

Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaknál ezeket a távtartókat a (2) befogadótartály (9a) homlokfalának, a (9b) hátfalának, valamint a (9c és 9d) oldalfalainak belső felületéből kiálló, továbbá felfelé haladó irányban elhelyezkedett (20) bordák alkotják. Ezek a (20) bordák vagy bordázatok, amennyiben a (2) befogadótartály műanyag formadarab, közvetlenül egy darabból alakíthatók ki a (9a) homlokfal, a (9b) hátfal, valamint a (9c és 9d) oldalfalak belső felületein, éspedig úgy, hogy a szabad éleikkel szorosan a (18) rácsos rostély kerületi határáig nyúljanak (2. ábra). A (20) bordák, illetve bordázat előnyösen lenyúlhat egészen a (2) befogadótartály (5) fenekéig, ami mellett egy pár (20) borda a (17) távolságon belül, nagyobb (20a) profilmagassággal alakítható ki, s ezek felső élvégei támasztó felfekvést biztosítanak a (18) rácsos rostély számára.

A gyakorlatban hasznosnak bizonyult, hogy ha a távtartóként szolgáló (20) bordáknak a (18) rácsos rostély feletti tartománya normális profilmagasságú, s ennek értéke 5 és 25 mm között van.

Az 1. és 2. ábrából is, de különösen a 4. és 5. ábrából jól kivehető, hogy a (3) billenőfedél annak egész felülete mentén elosztottan elhelyezkedő nagyszámú (21) levegőztető fedélnyílással van ellátva. A (21) levegőztető fedélnyílások a példaképpeni kiviteli alaknál, hasonlóan mint a (15) alsó és a (16) felső levegőztetőnyílások, kör alakú lyukakként vannak kialakítva. Nem szükséges azonban, hogy feltétlenül viszonylag kisméretű lyukak legyenek, hanem inkább nagyobb hasítékokként vagy hasonlókként is ki lehetnek alakítva.

A (16) felső levegőztetőnyílások és (21) levegőztető fedélnyílások összkeresztmetszete emellett úgy választható meg, hogy a (15) alsó levegőztetőnyílások összkeresztmetszetének többszörösét tegye ki. Ehhez például a 10: 1 arányt lehet alkalmazni. A (2) befogadótartály (9c és 9d) oldalfalaiban lévő (16) felső levegőztetőnyílások átbocsátó keresztmetszete előnyösen 1:1 arányban áll a (15) alsó levegőztetönyílásokéval. így azután az adódik, hogy a (3) billenőfedélben lévő (21) levegőztető fedélnyílásoknak a (15) alsó levegőztetőnyílásokhoz való aránya 9: 1 értékű.

A (16) felső levegőztetőnyílások és (21) levegőztető fedélnyílások számára fontos kialakítási kritérium abban van - és ez főként a (3) billenőfedélben lévő (21) levegőztető fedélnyílásokra vonatkozik - hogy minden egyes kör alakú lyuk átmérője legalább egyenlő legyen a (2) befogadótartály, illetve a (3) billenőfedél falvastagságával és előnyösen legalább 4 mm nagyságú legyen. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy ezáltal az egyes nyílások nemkívánatos elzáródása a kondenzvízfilm, illetve -cseppek által, hatásosan kivédhető. Ugyanezt a hatást érhetjük el azonban akkor is, ha különösen a (3) billenőfedélben lévő (21) levegőztető fedélnyílásokat hasítékokkal helyettesítjük.

Míg az 1. ábrán mind a (15) alsó levegőztetőnyílásokból, mind a (16) felső levegőztetőnyílásokból alkotott lyulrozetta lényegileg körkörös körvonallal rendelkezik, addig a 3. ábrán olyan lyukrozettát láthatunk, amely hosszúkás, illetve kissé ovális körvonallal van

HU 207 275 Β kialakítva. Egy ilyen ovális, illetve hosszúkás körvonalú lyukrozetta - lyukrózsa - alkalmazása a (15) alsó levegőnyílásoknál akkor előnyös, ha annak nem kell teljes egészében a (18) rácsos rostély beépítési síkja alatt elhelyezkednie, mint ez az 1. ábrán látható, hanem egy része ezen beépítési sík felett, míg további része ezen sík alatt található. Egyszerű módon lehetségessé válik így a hosszúkás, illetve ovális körvonalú lyukrózsa nagyobb részét - például kétharmadát - a (2) befogadótartály (9c és 9d) oldalfalaiban lévő (18) rácsos rostély beépítési síkja alatt, míg kisebb részét - például egyharmadát - ezen sík felett elhelyezni.

Az (1) szeméttároló (2) befogadótartályába betöltött, komposztálható hulladék alulról a (18) rácsos rostélyon feltámaszkodik, úgyhogy a (18) rácsos rostély alatt található tér üresen marad. A (9a) homlokfal, a (9b) hátfal, valamint a (9c és 9d) oldalfalak belső felületén lévő (20) bordák emellett megakadályozzák, hogy a komposztálható hulladék ott vastagon lerakodjon.

A (18) rácsos rostély alá a (15) alsó levegőztetőnyílásokon át belépő oxigéndús levegő egyrészt a széles nyílású (18) rácsos rostélyon át alulról behatolhat a komposztálható hulladékba, másrészt a (2) befogadótartály belső felületén lévő (20) bordák környezetében azok mentén felfelé áramolhat. Az oxigéndús levegő által a hulladékban egy aerob bomlási folyamat indul meg, amely viszonylag nagy hőfejlődéssel jár. Ez a hőfejlődés bizonyos mértékben egy konvekciós áramlás kialakulásához vezet az (1) szeméttárolón belül.

Az (1) szeméttárolóban történő hőfejlődés egyik következménye, hogy a hulladékban lévő víz nagyobbik része gőzfázisba megy át és a konvekciós áramlás útján felfelé vezetődik, ahol a (21) levegőztető fedélnyílásokon, s adott esetben a (16) felső levegőztetőnyílásokon keresztül kilép a szabadba.

Az intenzív felfelé áramlás kialakulását azáltal segítjük elő, hogy a (3) billenőfedélben lévő (21) levegőztető fedélnyílások összkeresztmetszetét nagyobbra választjuk, mint a (15) alsó levegőztetőnyílásokét.

Mivel a (15) alsó levegőztetőnyílásokon át bevezetett levegő egy része a (20) bordák környezetében a (2) befogadótartály belső felülete mentén felfelé áramlik, így megakadályoztuk azt, hogy a keletkezett vízgőz lecsapódjon a (2) befogadótartály falfelületein. Emiatt csak viszonylag csekély vízmennyiség jut folyadék formájában a (2) befogadótartály alsó részébe. Ott a vizet az (5) fenék felett és a (15) alsó levegőztetőnyílások alatt elhelyezkedő (22) vízgyűjtőtérben fogjuk fel.

Azért, hogy a (22) vízgyűjtőtérben felfogott víz az (1) szeméttárolónak a szemétgyűjtő-jármű emelő-billentőkészüléke segítségével való kiürítésekor ne jusson újból vissza az aerob bomlási folyamatnak alávetett hulladékba, gondoskodni kell a (22) vízgyűjtőtér külön leürítéséről. Ehhez például lehetséges a (22) vízgyűjtőtér ellátása (23) vízleeresztővei, melynek torkolata kicsivel a (22) vízgyűjtőtérben lehetséges legmagasabb vízszint felett van és a (9a) homlokfalon van kialakítva, amint ezt az 1. ábrán pontozott vonallal érzékeltettük.

A (23) vízleeresztő torkolatát emellett az emelő-billentőkészülék segítségével a szemétgyűjtő járműre szerelt vízgyűjtő tartály fölé lehet juttatni, hogy a (22) vízgyűjtő térben található víz ebbe a vízgyűjtő tartályba belefolyhasson, mielőtt az (1) szeméttároló tulajdonképpeni kiürítési folyamata a benne felhalmozódott hulladék vonatkozásában megkezdődne. Ugyanezt a hatást adott esetben úgy is el lehet érni, hogy egy kürtőt vezetünk a (22) vízgyűjtőtértől a (2) befogadótartály (6) nyílásához, amelyből azután a víz a leeresztési folyamat során kifolyik. Végül az is lehetséges, hogy a vizet a tulajdonképpeni kiürítési folyamatot megelőzően leszívjuk.

Végezetül meg kell említenünk, hogy az (1) szeméttároló szabadban való felállításakor célszerű, ha a (3) billenőfedélben lévő (21) levegőztető fedélnyílásokat az esővíz nemkívánatos behatolásával szemben leemyőzzük, éspedig a legegyszerűbb esetben azáltal, hogy a (3) billenőfedélre egy külön esővédő fedelet helyezünk fel, bizonyos távközzel attól. Ez az esővédő fedél a (3) billenőfedéllel azonos körvonallal rendelkezik és távtartóbordák segítségével van a fedélszéke felerősítve reteszelés, ragasztás vagy csavarozás útján.

Azért, hogy a víz behatolását meggátoljuk, a (21) levegőztető fedélnyílásokat gyűrű alakú, kiemelkedő gallérokkal lehet körülvenni, vagy pedig kiemelkedő bordák között lehet azokat elhelyezni, amely bordák a (3) billenőfedél felső oldalán találhatók.

Az is lehetséges továbbá, hogy a (3) billenőfedelet magát egy különleges, eső elleni fedéllel helyettesítsük, amely a (2) befogadótartály (6) nyílását átfedi.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Levegőztető rendszer komposztálható hulladék befogadására szolgáló szeméttárolókhoz, melyeknél egy fedél, különösen billenőfedél által lezárható befogadótartály fala legalább bizonyos tartományokban levegőztető - levegőátbocsátó - nyílásokkal van ellátva, valamint a befogadótartály feneke felett távközzel hulladéktartóként szolgáló levegőátbocsátó közbenső fenék van elrendezve, melynek tartományában a befogadótartály oldalfalain apró levegőztető nyílások vannak kialakítva, valamint a befogadótartály oldalfalain a nyílásszegély alatt további felső levegőztetőnyílások vannak kiképezve, azzal jellemezve, hogy a közbenső fenék egy rácsos rostélyból (18) áll, amelynél a rostély szemnyílások (18c) összfelülete nagyobb, mint a rostélyrudak (18a, 18b) hosszmetszetének összfelülete, továbbá hogy a befogadótartály (2) falai (9a, 9b, 9c, 9d) belső felületének legalább a rácsos rostély (18) felett elhelyezkedő szakaszán hosszirányban végighúzódó távtartó bordák (20) vannak elrendezve a hulladék részére, és a billenőfedél (3) levegőztető fedélnyílásokkal (21) van ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a felső levegőztetőnyílások (16) és a levegőztető fedélnyílások (21) összkeresztmetsze5

   HU 207 275 Β te az alsó levegőztetőnyílások (15) összkeresztmetszetének a többszöröse.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy rácsos rostély (18) lyukszélessége a bordaszélességhez viszonyítva 5:1 és 15:1 között van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy az alsó levegőztetőnyílások (15) a rácsos rostély (18) beépítési síkja alatt, de a fenék (5) felett a tartályfalban, főleg a tartály-oldalfalakban (9c, 9d) vannak kialakítva.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy az alsó levegőztetőnyílások (15) nagyobb része - például kétharmada - a rácsos rostély (18) beépítési síkja alatt, míg kisebb része - például egyharmadrésze - ezen sík felett vannak a befogadótartály (2) falaiban, főleg az oldalfalakban (9c, 9d) elrendezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy az alsó levegőztetőnyílások (15) úgynevezett lyukrózsa - rozetta alakban vannak elrendezve az egymással szemközti oldalfalakban (9c, 9d).
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a felső levegőztetőnyílások (16) az úgynevezett lyukrózsa alakban, előnyösen az egymással szemben lévő oldalfalak (9c, 9d) közepénél vannak elrendezve és adott esetben előnyösen az alsó levegőztetőnyílásokénak (15) megfelelő lyukelrendezésűek.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a távtartók a befogadó tartály (2) falainak (9a—9d) belső felületéből kiálló és hosszirányban végighúzódóan elhelyezkedő bordákként (20) vannak kialakítva.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzaljellemezve, hogy a bordák (20) egy darabból vannak kialakítva a befogadótartály (2) falainak belső felületén és legalább azoknak a rácsos rostély (18) feletti szakaszán hosszirányban végighúzódóan vannak elrendezve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy legalább néhány borda (20) a rácsos rostély (18) beépítési síkja alatt is található, s ezek nagyobb profilmagassággal (20a) rendelkeznek, mint a rácsos rostély (18) felett lévő bordák (20), mimellett szabad végfelületeik a rácsos rostély (18) részére támaszkodó felfekvésként szolgálnak.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a bordák (20) normális profil magassága legalább a rácsos rostély (18) beépítési síkja felett 5 mm és 25 mm között van.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy legalább a billenőfedélben (3) lévő levegőztető fedélnyílásokat (21) alkotó egyes lyukak átmérője legalább akkora, mint a tartály- és fedélfalvastagság, előnyösen pedig 4 mm, vagy hogy ezek a levegőztetőnyílások (21) hasítékokból állnak.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a felső levegőztetőnyílások (16) és a levegőztető fedélnyílások (21) összkeresztmetszetének, valamint az alsó levegőztetőnyílások (15) összkeresztmetszetének aránya 8:1 és 12:1 között van, előnyösen 10:1.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a billenőfedélben (3) kialakított levegőztető fedélnyílások (21) összkeresztmetszetének az alsó levegőztetőnyílások (15) összkeresztmetszetéhez viszonyított aránya 7:1 és 11:1 között fekszik, előnyösen 9:1.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a billenőfedélben (3) lévő levegőztető fedélnyílások (21) egy esővédő fedél alatt távközzel helyezkednek el.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a rácsos rostély (18) alatt és az alsó levegőztetőnyílások (15) alatt elhelyezkedő befogadótartály-szakasz vízgyűjtőtérként (22) van kialakítva.
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a vízgyűjtőtér (22) vízleeresztővei (23) van ellátva, melynek torkolata a vízgyűjtőtér (22) a legmagasabb töltési szintje (14) fölött van kialakítva a befogadótartály (2) homlokfalán (9a) és a szemétgyűjtő jármű vízgyűjtőtartályával öszszekapcsolhatóan van kialakítva.
18. 18. A 16. igénypont szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a vízgyűjtőtér (22) egy elszívókészülékhez csatlakoztatható vízleeresztővei van ellátva, amely szorosan a befogadótartály (2) fenekéig (85) nyúlik be.
19. 19. A 16. igénypont szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a vízgyűjtőtérből (22) egy vízleeresztő akna vagy kürtő vezet fel a befogadótartály (2) nyílásának (6) pereméig.
20. 20. Az 1. és a 12-15. igénypontok bármelyike szerinti levegőztető rendszer, azzal jellemezve, hogy a billenőfedél (3) a befogadótartályra (2) felhelyezhető levegőztető tetővel van helyettesítve.