HU206841B - Method and apparatus for catalytic and/or thermic after-burning foul air - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés elhasznált levegő katalitikus és/vagy termikus utóégetésére. Ismeretes az a megoldás, hogy a különféle technológiáknál, példáu] szárítási folyamatoknál keletkező elhasznált (szennyezett) levegőt, amely szerves vegyületeket tartalmaz, utóégető zónában végzett utóégetéssel tisztítják. Az utóégetést például olajjal vagy gázzal fűtött kombusztorokban vagy elektromos úton történő izzítással vagy oxidációs katalizátorokon, előnyösen platinafémmel bevont felületeken hajtják végre, mint azt például a DE 3 516085 sz. irat leírása is említi. Ismeretes az a megoldás is, hogy az utóégető zónában exoterm reakció folytán keletkező égéshőt visszavezetik abba a folyamatba, amelyből az elhasznált levegő származik. Az égéshő ily módon történő visszanyerése csak akkor teszi pozitívvá az elhasznált levegő utókezelésének energiamérlegét, ha az elhasznált levegő hőmérsékletemelkedése az utóégető zónában a levegő elégetett oxigénjének egy térfogatszázalékára számítva legfeljebb mintegy 150 °C. Ebből az következik, hogy az elhasznált levegő utókezelése csak akkor gazdaságos, ha az égéslevegőt keringtetik, vagy igen költséges hőcserét hajtanak végre, vagy nagy mértékben sűrítik a káros anyagokat. Ezek az intézkedések azonban azt eredményezhetik, hogy a káros anyag koncentráció olyan nagy lesz, hogy az égetésnél az utóégető berendezés túlmelegszik. Ezenkívül az olyan, nem folyamatos eljárásoknál, mint különösen a vákuumátitatás vagy nyomás alatti impregnálás, időszakosan kisebb menynyiségben keletkeznek káros anyagok, ami a káros anyag koncentráció növelését költségessé és gazdaságtalanná teszi.

Az égéshőnek az utóégető zónából való visszanyerésére szolgáló eljárásoknál eddig az volt a szokás, hogy a berendezés méreteit és a térfogatáramot a maximális káros anyag mennyiségnek megfelelően választották meg, ami a káros anyagok, illetve szerves vegyületek koncentrációjának változása esetén rendkívül gazdaságtalan, mivel sok eljárásnál periodikusan keletkeznek a káros anyagok, illetve mennyiségük erősen ingadozik. Lakkozóberendezések levegőlérfogatáramának szabályozására ismeretes költséges és érzékeny elemző készülékek alkalmazása a káros anyag koncentráció mérésére.

A találmány feladata olyan eljárás létrehozása szerves vegyületeket változó koncentrációban tartalmazó elhasznált technológiai levegő katalitikus és/vagy termikus utóégetésére, amely az eddiginél jobban igazodik a keletkező káros anyagok mennyiségéhez, és ezáltal gazdaságosabb. A feladat megoldása olyan eljárás szerves vegyületeket változó koncentrációban tartalmazó elhasznált levegő ktalitikus és/vagy termikus utóégetésére az elhasznált levegőnek utóégető zónán történő átvezetése útján, amelynél a találmány értelmében az utóégető zóna térfogatáramát ennek egy minimális értéke fölött oly módon szabályozzuk, hogy az elhasznált levegő hőmérsékletemelkedését az utóégető zónában egy előre meghatározott maximális érték és 1300 K alatt tartjuk, és az utóégető zónába vezetett levegőt oly módon melegítjük elő, hogy az utóégető zónából távozó levegő hőmérsékletét egy előre meghatározott tartományban tartjuk. A találmány szerinti eljárás minden olyan technológiával kapcsolatban előnyösen alkalmazható, amelynél változó koncentrációban keletkeznek szerves vegyiiletek, például a DE 3 842642 sz. szabadalmi irat szerinti technológiánál („Eljárás munkadarabok átitatására vagy bevonására”) vagy más, zárt berendezésekben, például kamrás kemencékben végrehajtott eljárásoknál.

A találmány szerinti eljárás segítségével a szennyezett technológiai levegő utókezelését oly módon szabályozzuk, hogy az a keletkező káros anyag mennyiségétől függően önműködően stabilizálja anélkül, hogy költséges analitikai berendezésekre lenne szükség. Az utóégető kamra hőmérsékletemelkedése egyenértékű a keletkező káros anyag mennyiségével, és a találmány szerinti eljárási intézkedések betartása esetén a szenynyezett technológiai levegő káros anyag koncentrációja nem érhet el robbanásveszélyes értéket, illetve olyan értéket, amely az utókezelő berendezés túlmelegedéséhez vezetne.

Az utóégető zóna térfogatáramát előnyösen oly módon szabályozzuk, hogy az utóégető zónában levő levegő hőmérsékletemelkedése 800 K alatt, előnyösen 300 és 500 K között maradjon. A választandó hőfoktartományt elsősorban az alkalmazott anyagok hőállósága határozza meg.

A találmány szerinti eljárásnál a térfogatáram szabályozása csak a térfogatáram egy meghatározott értéke fölött válik szükségessé, mivel nulla körüli, illetve kis értékű térfogatáramnál nem léphetnek fel problémák, úgyhogy ilyen esetekben a találmány szerinti szabályozórendszer kikapcsolható. A minimális értéket a térfogatáramot biztosító berendezés mindenkori szabályozási tartománya határozza meg, valamint az a szempont, hogy a berendezés minden része megfelelően át legyen öblítve.

Az utóégető zóna térfogatáramának szabályozása a találmány szerinti eljárás értelmében oly módon történik, hogy ha nő a hőmérsékletkülönbség, vagyis nő a káros anyag koncentrációja, tehát a szerves vegyiiletek koncentrációja az elhasznált technológiai levegőben, akkor több elhasznált levegő halad át az utóégető zónán, és ezáltal csökken az elhasznált levegő által előfűtés útján felvett eneriga. Ez azt jelenti, hogy ha az utóégető zónában nő a hőmérsékletkülönbség, akkor csökken az utóégető zónába belépő elhasznált technológiai levegő hőmérséklete, miáltal csökken és stabilizálódik az utóégető zónából kilépő elhasznált technológiai levegő hőmérséklete is. Az elhasznált technológiai levegő áthaladó mennyiségének növekedése következtében több friss levegő kerül beszívásra, az utóégető zónából nagyobb mennyiségű távozó levegő kerül vissza a technológiai folyamat levegőjébe, és így csökken a káros anyag koncentrációja. Mivel az utóégető zóna hőmérsékletemelkedése a káros anyag koncentrációt követi, a térfogatáram ennek megfelelő beállása ugyancsak stabilizálja a hőmérsékletet.

Az elhasznált technológiai levegő hőmérsékletének a technológiai folyamatból való kilépés pontjától az utó2

HU 206 841 B égető zónából való kilépés pontjáig történő ezen szabályozása célszerűen az elhasznált technológiai levegő térfogatáramának egy ingadozásfüggő szabályozás segítségével oly módon segíthető elő, illetve követhető, hogy az utókezelő zónába bevezetett levegőhöz friss levegőt keverünk, miáltal csökken az elhasznált technológiai levegő káros anyag koncentrációja és adott esetben az elhasznált technológiai levegő hőmérséklete is.

A találmány szerinti eljárás elvileg olyan utóégető zónával is végrehajtható, amely katalizátor nélkül dolgozik. Ebben az esetben azonban az utóégető zónába belépő levegőt viszonylag magas hőmérsékletre, általában 700 °C fölé, kell előmelegíteni, mivel katalizátor nélkül a gyulladási hőmérséklet 450-500 °C között van, és így a megfelelő sebességű utóégetéshez legalább 700 °C hőmérséklet szükséges. Ezért célszerű a találmány szerinti eljárásnál olyan katalitikus utóégető zónát alkalmazni, amely önmagában ismert oxidációs katalizátort tartalmaz. Ez az oxidációs katalizátor például platinafémmel bevont fémszalagkatalizátor lehet. Ilyen katalizátorok utóégetés céljára már ismertek. Katalizátor alkalmazása esetén csökken az elhasznált technológiai levegő gyulladási hőmérséklete, például 300 °C-ra, úgyhogy az elhasznált technológiai levegőt az utóégető zóna előtt csak 300-500 °C-ra kell előmelegíteni.

Az utóégető zónába belépő levegőt előmelegítés útján a gyulladási hőmérséklet fölötti előrírt égési hőmérsékletre kell hozni. Ennek értéke attól függ, hogy alkalmazunk-e katalizátort az utóégető zónában, és ha igen, milyen fajtát. Az utóégető zónába bevezetett levegő előmelegítése különféle módokon történhet, például hagyományos elektromos fűtőberendezésekben vagy gázzal, olajjal vagy más tüzelőanyagokkal fűtött fűtőberendezésekben. Ilyen (például elektromos) fűtőberendezés szükséges ahhoz, hogy az utóégető zónába bevezetett levegőt a szükséges gyulladási hőmérsékletre hozzuk.

Ezeknél a fűtőberendezéseknél tehát a fűtőenergiát a technológiai levegőáramokon kívülről vesszük.

Annak érdekében, hogy az elhasznált levegő utókezelési eljárását különösen energiatakarékossá és ezáltal gazdaságossá tegyük, célszerű a fűtőenergiát kívülről, például elektromos áramból, gázból vagy más fűtőanyagokból nyerő fűtőberendezés mellett olyan hőcserélőt is alkalmazni, amelyben az utóégető zónába bevezetett levegő a bevezetés előtt hőcsere-kapcsolatba kerül az utóégető zónából elvezetett levegővel. Ha például az elhasznált levegő a technológiai folyamatot, amelyből származik, 100-150 °C hőmérsékleten hagyja el, a 700-900 °C hőmérsékletű utóégető zóna levegő segítségével hőcsere újtán 300-500 °C hőmérsékletre hozható, úgyhogy csak csekély járulékos fűtőenergiát kell kívülről bevinni ahhoz, hogy az utóégető zónába bevezetett levegőt az utóégető kamrában szükséges gyulladási hőmérsékletre hozzuk.

Az említett hőcserélőt az utóégetó zónába bevezetett levegőt tartalmazó vezetékbe a hőenergiával kívülről táplált fűtőberendezés előtt iktatjuk be, hogy az elhasznált technológiai levegő és az utóégető zónából távozó levegő hőmérsékletkülönbsége minél nagyobb legyen. A hőenergiával kívülről ellátott fűtőberendezéssel, például elektromos utófűtő berendezéssel végzett utófűtés előtt végrehajtott hőcserével azt érjük el, hogy az utóégető zónában szükséges gyújtási energia, amelyet a katalizátor már eleve alacsony értéken tart, tovább csökken. Normál üzemben elégséges a hőcsere is ahhoz, hogy az elhasznált technológiai levegő megkapja az utóégetéshez szükséges gyújtási energiát, nem szükséges további utófűtést alkalmazni villamos energia vagy más külső energia segítségével. Az eljárás beindításakor vagy olyan helyzetek után, amelyekben az utóégető zónából távozó levegő hőmérséklete erősen lecsökkent, szükség van az elektromos úton vagy más külső energiával működtetett járulékos fűtőberendezésre, úgyhogy ez általában szükséges részét képezi a találmány szerinti berendezésnek.

Az utóégető zónába vezetett levegőt előnyösen oly módon melegítjük elő, hogy az utóégető zónából elvezetett levegő hőmérséklete 450-1000 °C közötti tartományban, előnyösen 700-900 °C közötti tartományban legyen. Az utóégető zónából elvezetett levegő hőmérsékletének ezen előre meghatározott tartományban történő beállítása megfelelő hőcserét biztosít az utóégető zóna hozzávezetett levegőjével. A 700-900 °C közötti előnyös tartomány a katalizátor működésképtelensége esetén is garantálja, hogy az elhasznált technológiai levegőben levő szerves vegyületek biztonsággal elégjenek.

Amikor a fentiekben arról szóltunk, hogy a térfogatáramot oly módon kell szabályozni, hogy az elhasznált technológiai levegő hőmérséklete az utóégető zónában egy előre megadott maximális érték alatt legyen, ez általában azt jelenti, hogy az utóégető zóna egy bemeneti pontja és egy kimeneti pontja közötti hőmérsékletkülönbségre olyan értéket írunk elő, amely körül a hőmérsékletemelkedés ingadozik. Ennek az ingadozási tartománynak a felső határát képezi az előre megadott maximális érték. Ha a hőmérsékletemelkedés közelít ehhez a maximális értékhez, megnöveljük a téfogatáramot és adott esetben friss levegőt adagolunk be, míg az előírt érték körüli ingadozási tartomány minimális értékének megközelítése esetén csökkentjük az elhasznált technológiai levegő térfogatáramát, és a friss levegő betáplálást lefojtjuk.

Az említett hőcserélőt elhagyó levegő, amely az utóégető zónából származik, még tartalmaz egy bizonyos mennyiségű hőt, ezért nem volna gazdaságos ezt a levegőt a környezetbe elengedni. Ezért különösen célszerű az utóégető zónából távozó levegőt abban az esetben, ha az utóégető zóna hozzávezetett levegőjével hőcserét végrehajtó említett hőcserélőt alkalmazzuk, vagy közvetlenül visszavezetni azon eljárás hozzávezetett vagy keringtetett levegőjébe, amelyből az elhasznált technológiai levegő származik, és/vagy hőcsere kapcsolatba hozni ezen eljárás hozzávezetett vagy keringtetett technológiai levegőjével. Ily módon az utóégető zóna távozó levegője hőtartalmának legalább egy részét visszavezetjük abba a folyamatba, amelyből az elhasznált technológiai levegő származik.

HU 206 841 B

A találmány tárgya egy, a találmány szerinti eljárás végrehajtására célszerűen alkalmazható berendezés is, amelynek - célszerűen oxidációs katalizátort tartalmazó - utóégető kamrája, valamint az utóégető kamrába hozzávezetett levegőt juttató vezetéke és ebből távozó levegőt elvezető vezetéke van, és el van látva az utóégető kamra levegőhozzávezetését biztosító és szabályozó berendezésekkel. Ennek a berendezésnek a találmány értelmében az utóégető kamra hőmérsékletemelkedését mérő eszköze, az utóégető kamra levegőhozzávezetését az utóégető kamra hőmérsékletemelkedésének függvényében vezérlő szabályozóegysége, valamint az utóégető kamra levegőhozzávezetésébe beiktatott fűtőberendezése van.

Egy előnyös kiviteli alaknál az utóégető kamra levegőhozzávezetésébe fűtőberendezésként hőcserélő van beiktatva, amelybe az utóégető kamra levegőelvezetése csatlakozik az utóégető kamra levegőhozzávezetésében levő elhasznált levegővel történő hőcsere céljából, és a hőcserélő, valamint az utóégető kamra közé előnyösen elektromos utófűtő berendezés van beiktatva.

Annak érdekében, hogy a fentiekben leírt előnyös kiviteli alaknak megfelelően az utóégető kamra távozó levegőjének hőtartalmából minél többet nyerjünk vissza, célszerű, ha az utóégető kamra távozó levegő vezetékébe a hőcserélő után az utóégető kamra levegőhozzávezetésében levő elhasznált technológiai levegő felmelegítése céljából további hőcserélőt iktatunk be azon eljárás hozzáadott vagy keringtetett technológiai levegőjével végrehajtott hőcsere céljából, amelyből az elhasznált technológiai levegő származik.

Előnyös, ha az utóégető kamra levegőhozzávezetése a benne levő elhasznált technológiai levegőhöz friss levegőt keverő berendezéssel van ellátva.

Előnyös továbbá, ha a találmány szerinti berendezésnek a folyamat hozzávezetett vagy keringtetett levegőjének és az utóégető kamra környezetbe távozó levegőjének arányát szabályozó eszköze van.

Előnyös, ha ez a szabályozó eszköz az említett arányt a munkatér levegőjének oxigéntartalmától függően szabályozza.

A találmányt a következőkben a csatolt rajzon vázolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az ábra a példa szerinti berendezés elvi vázlata.

A bemutatott berendezésnél (1) munkatérben (pl. kamrás kemencében vagy szárító kemencében) (2) ventilátor segítségével belső levegőkeringtetést hozunk létre. Az (1) munkatérben valamilyen munkafolyamat (pl. szárítási folyamat) megy végbe, és ebből utóégetéssel kezelendő elhasznált levegő távozik.

Az (1) munkatérbe (3) vezetéken át friss levegőt vezetünk, és a szerves vegyületekkel (káros anyagokkal) szennyezett elhasznált levegőt (4) vezetéken át vezetjük el. Ennek a hőmérséklete például 100-150 °C. Az elhasznált levegőt (5) ventilátor segítségével (6) hőcserélőbe juttatjuk, amelyben a (9) utóégető kamra távozó levegőjével végrehajtott hőcsere folytán 300500 °C hőmérsékletre melegszik fel. Az elhasznált levegő (7) csővezetéken át (8) utófűtő berendezésbe, pl.

í elektromos fűtőberendezésbe kerül, amely a hőmérsékletet szükség esetén a (9) utóégető kamrában szükséges gyulladási hőfokig emeli.

A (8) utófűtő berendezésből az elhasznált levegő a katalitikus (9) utóégető kamrába jut, amelyben a szerves vegyületek lényegében maradéktalanul elégnek. A (9) utóégető kamrából távozó, pl. 700-900 °C hőmérsékletű levegő (10) vezetéken átjut a (6) hőcserélőbe, ahol hőcsere útján hőenergiát ad át a hidegebb elhasznált levegőnek.

Az (5) ventilátor fordulatszámát és ezáltal a térfogatáramot, illetve a (8) utófűtő berendzést (12, 13) hőmérsékletérzékelők segítségével (11) szabályozóegység (pl. számítógép) szabályozza. A (6) hőcserélőből a (9) utóégető kamra távozó levegője (14) vezetéken át (15) hőcserélőbe jut, amelyben hőtartalmának egy részét az (1) munkatér (23) ventilátorából származó keringtetett levegőnek adja át, majd 150-250 °C hőmérsékleten (16) vezetéken és (17) ventilátoron át a légkörbe távozik. A (17) ventilátort (18) oxigénérzékelő az (1) munkatér oxigéntartalmától függően vezérli.

A (14) vezetékből (19) vezeték van leágaztatva, amely (20) fojtószelepen át (21) vezetékre csatlakozik. A (21) vezeték az (1) munkatérbe torkollik. Ezen vezetékek útján a (9) utóégető kamra távozó levegőjének legalább egy része a (6) hőcserélőben végrehajtott hőcsere után szükség esetén közvetlenül az (1) munkatérbe vezethető.

A szabályozható (23) ventilátor segítségével az (1) munkatérből egy légáramot (25, 27, 21) vezetékeken át keringtetünk vissza. Ezt a keringtetett levegőt a (15) hőcserélőben a (9) utóégető kamra távozó levegőjével végrehajtott hőcsere útján melegítjük. A (20) fojtószelepet és a (23) ventilátort az (1) munkatérben elrendezett (22) hőmérsékletérzékelő segítségével vezéreljük.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás szerves vegyöleteket változó koncentrációban tartalmazó elhasznált levegő katalitikus és/vagy termikus utóégetésére utóégető zónán történő átvezetés útján, azzal jellemezve, hogy az utóégető zóna térfogatáramát ennek egy minimális értéke fölött oly módon szabályozzuk, hogy az elhasznált levegő hőmérsékletemelkedését az utóégető zónában egy előre meghatározott maximális érték alatt és 1300 K alatt tartjuk, és az utóégető zónába vezetett levegőt oly módon melegítjük elő, hogy az utóégető zónából távozó levegő hőmérsékletét egy előre meghatározott tartományban tartjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal, jellemezve, hogy az utóégető zóna térfogatáramát oly módon szabályozzuk, hogy az utóégető zónában levő levegő hőmérsékletemelkedését 800 K alatt, előnyösen 300 és 500 K között tartjuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalitikus utóégető zónát alkalmazunk.

   3. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utóégető zónában katalizátorként oxidációs

   HU 206 841 B katalizátort, előnyösen platinafémmel bevont fémszalagkatalizátort alkalmazunk.
4. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utóégető zóna hozzáadott levegőjét fűtőberendezésen, célszerűen hőcserélő és elektromos fűtőberendezés kombinációján való átvezetés útján melegítjük elő.
5. 6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utóégető zóna hozzáadott levegőjét oly módon melegítjük elő, hogy a katalitikus utóégető zónába való bevezetés előtt az utóégető zóna távozó levegőjével végrehajtott hőcserének vetjük alá.
6. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utóégető zóna hozzáadott levegőjét oly módon melegítjük elő, hogy az utóégető zóna távozó levegőjét 450-1000 °C közötti tartományban, célszerűen 700-900 °C között tartjuk.
7. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utóégető zóna távozó levegőjét visszavezetjük a munkatér hozzávezetett vagy keringtetett levegőjébe és/vagy hőcsere kapcsolatba hozzuk azzal.
8. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a visszavezetést és/vagy a hőcserét azon folyamat energiaigénye szerint szabályozzuk, amelyből az elhasznált levegő származik, továbbá a keringtetett levegő maradó oxigéntartalmának egy előre meghatározott minimuma, előnyösen 8 és 18 térfogat%, különösen 14 és 16 térfogat% közötti értéke szerint.
9. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elhasznált levegő hőmérsékletemelkedését az utóégető zónában és az utóégető zónából elvezetett levegő hőmérsékletét járulékosan az utóégető zóna hozzáadott levegőjéhez kevert friss levegő mennyiségének változtatásával szabályozzuk.
10. 11. Berendezés szerves vegyületeket tartalmazó elhasznált levegő katalitikus és/vagy termikus utóégetésére, amelynek utóégető kamrája, valamint ehhez csatlakozó levegőhozzávezetése és levegőelvezetése, továbbá az utóégető kamra levegőhozzávezetését biztosító és szabályozó eszköze van, azzal jellemezve, hogy az utóégető kamra (9) hőmérsékletemelkedését mérő eszköze célszerűen hőmérséklet érzékelője (12, 13), az utóégető kamra (9) levegőhozzávezetését az utóégető kamra (9) hőmérsékletemelkedésének függvényében vezérlő szabályozóegysége (11), valamint az utóégető kamra (9) levegőhozzávezető vezetékébe (4, 7) beiktatott fűtőberendezése van.
11. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az utóégető kamra (9) levegőhozzávezető vezetékébe (4, 7) fűtőberendezésként hőcserélő (6) van beiktatva, amelybe az utóégető kamra (9) levegőelvezető vezetéke (10) csatlakozik az utóégető kamra (9) levegőhozzávezető vezetékében (4, 7) levő elhasznált levegővel történő hőcsere céljából, és a hőcserélő (6), valamint az utóégető kamra (9) közé előnyösen elektromos utófűtő berendezés (8) van beiktatva.
12. 13. All. vagy 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az utóégető kamra (9) oxidációs katalizátort tartalmaz.
13. 14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az utóégető kamra (9) levegőelvezető vezetékébe (10, 14, 16) a hőcserélő (6) után az utóégető kamra (9) levegőhozzávezető vezetékében (4, 7) levő elhasznált levegőt felmelegítő további hőcserélő (15) van beiktatva.
14. 15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az utóégető kamra (9) levegőhozzávezető vezetéke (4, 7) a benne levő elhasznált levegőhöz friss levegőt keverő berendezésssel előnyösen ventilátorral (5) van ellátva.
15. 16. A 14. vagy 15. igényont szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a folyamat hozzávezetett vagy keringtetett levegőjének és az utóégető kamra (9) környezetbe távozó levegőjének arányát szabályozó berendezése célszerűen ventilátora (17) és/vagy fojtószelepe (20) van.
16. 17. A 16. igénypont szerinti berendzés, azzal jellemezve, hogy a szabályozó berendzése az említett arányt a munkatér (1) levegőjének állapotát érzékelő eszköz, célszerűen oxigénérzékelő (18) és/vagy hőmérsékletérzékelő (22) útján szabályozza.