HU204579B - Method and device for producing core-yarn - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás magfonal előállítására, amelynek során alapfonalhoz tangenciális irányból légáram segítségével elemi éslvagy vágott szálakat vezetünk és ezekkel az alapfonalat körülcsavaijuk, majd hamis sodrást végzünk. 5

Ismeretes a textiliparban olyan készülék magfonal előállítására, amelynél a szokványos fonáshoz hasonlóan szálköteget nyújtanak meg és a megnyűjtott szálkötegre hozzávetőlegesen derékszögben szabad elemi szálakat illesztenek és a szálköteg felületéhez rögzíte- 10 nek. Az így kialakított szálszerkezetet megfelelően szabályozott feszültség mellett forgó, üreges, hengeres elemen át vezetik be, amely sodraíot kölcsönöz a kombinált szálszerkezetnek, végül csévére tekercselik.

Az eljárás foganatosítására szolgáló készülékben a 15 szálköteg nyújtását végző szerkezet van, amely után közvetlenül magas fordulatszámmal forgó üreges, hengeres szerkezethez a megnyűjtott szálköteg irányában a szálak nyitását végző előtépőhenger van elrendezve.

Az üreges, hengeres szerkezet bemeneti nyílása a felső 20 részében érdesített felülettel rendelkezik, hogy a megnyújtott szálkötegek kinyúló végeit kismértékben rögzíteni lehessen, amikor is a szálak a megnyújtott szálköteg körül csavarvonalban elfordulnak.

Ismeretes a 4 153 297 számú USA szabadalmi le- 25 írásból olyan eljárás magfonal előállítására, amelynek során az alapfonalat stacioner fonókamráből vezetik a vágott szálakhoz, amikor is a vágott szálak olyan síkban forognak, amely a kamra síkjára merőleges. A vágott szálak az alapfonalat körülveszik, a kész fonalat 30 pedig felvevőfengely vezeti ki a kamrából. Az alapfonalnak szálakkal történő beburkolása a szálak örvénygyűrűjének és a fonal koaxiális mozgásának hatására megy végbe. A berendezés, amelynek segítségével a fenti eljárást realizálni lehet, olyan fonókamrával ren- 35 delkezik, amelyet két különböző keresztmetszetű részből alakítottak ki, ezek egy közös tengely mentén egymással axiálisan vannak összekötve. A kamra felső részét elzáróelem zárja le, ebben a közös tengely mentén csatornát alakítottak ki a kész fonal felvételére. A 40 kamra alsó része kiszélesedik és vákuumszivattyúval van összekötve.

A kamra felsőrészének kerületén, az említett elzáróelem környezetében bevezetőnyílás van kialakítva, a vágott szálak bevezetésére, alatta pedig a fonókamra 45 j felső részében a levegőt továbbító bevezetőlapátok vannak elrendezve. A fonókamra alsó részén, annak i kiszélesedő kerülete mentén egy további nyílás van az ] alapfonal bevezetésére. 1

Ezen eljárás és berendezés hiányossága, hogy a kap- 50 1 csolat a vágott szálak és az alapfonal között csak be- t burkolás útján jön létre és meglehetősen gyenge. A 1 kész fonal felhasználásakor a szálak az alapfonal mén- ' r tén elmozdulnak és így egész szakaszok csupasszá vál- li nak. 55 I

Ismeretes továbbá a 615 554 számú svájci szabadal- . í mi leírásból egy másik eljárás magfonal gyártására, v amelynek során két ellentétes irányban forgó súrlódő h felület hamis sodratot ad az alapfonalnak. Ezen súrlódó lí felületek között vágott szálakat vezetnek be, levegővel 60 tí történő szállítással. A vágott szálak rátekerődnek az alapfonalra, majd a kész fonalat ilyen állapotban vezeti el egy Iehűzőhenger-pár. Miután az alapfonal és a rátekert szálak elhagyják a lehúzóhengereket, megszűnik 5 az alapfonal hamis sodrata, illetve az alapfonal· felsodródik és ezáltal kényszeríti a szálakat, hogy szorosabban burkolják körül az alapfonalat.

Az eljárás hiányossága, hogy az így kapott fonal is csak körülburkolt és a szálak nincsenek vele összeso0 dorva. A beburkolt maggal ellátott magfonalak csupán egyenlőtlenül és nem szorosan felvitt szálfedő felülettel rendelkeznek, melynek folytán hőszigetelő és nedvességfelvevő képességük az alkalmazás során nem elégíti ki a fonallal szemben támasztott követelménye5 két. Ez különösen abban az esetben problematikus, ha alapfonalként szintetikus fonalakat alkalmaznak.

A4 056 924 számú USA szabadalmi leírásban, valamint a „Melliand Textilberichte” (1976/6. számában) publikált megoldás szerint ugyancsak magfonalat ké) szítenek, de az alapfonal nem sodrott, vágott szálakból van kialakítva. Ez a megoldás is a nem sodrott szálakra jellemző hiányosságokkal rendelkezik.

Az ismertetett eljárások és berendezések közös hiányossága, hogy a szárított magfonalban a szálak legΪ többje nem kapaszkodik meg szilárdan az alapfonalban és nem csavarodik el, emiatt a nyert fonalstruktúra nem stabil.

Ismeretes olyan eljárás is magfonalak előállítására, ahol pneumatikus fonással oldják meg a körülcsavarást, amelynek során a megnyújtott előfonalat a körülcsavarús céljára szolgáló fúvókába vezetik.

Ebben a hívókéban oldalról szög alatt olyan szálakat vezetnek be a körülcsavarás megvalósításához, amelyeket nyújtott előfonalból alakítottak ki. A szabad elemi szálak az alapfonalra sodródnak fel, amely a fúvókéban légáram segítségével halad keresztül körűlcsavarás céljából. Az elemi szálaknak az alapfonalra történő felvitele során hamis sodrást alkalmaznak.

A szóban forgó eljárás foganatosítására szolgáló berendezés nyújtőszerkezetet, a fonallal azonos tengelyű, körülcsavarásra szolgáló sodrőfüvókát, valamint a hamis sodrást létrehozó fúvókát tartalmaz, valamint kihúzóhenger-párt, amely az újonnan előállított kész fonalat egy keresztesévé előállítására alkalmas csévélőhengerhez vezeti.

Ezen eljárás és berendezés hiányossága, hogy a kőrülcsavarást végző fúvókában a szálaknak csupán kis hányada kuszálódik és fonódik össze az alapfonallal. Ennek során a szálköteg leginkább az alapfonallal párhuzamosan helyezkedik el, vagy pedig csak részben tekeri azt körbe, miáltal a szálak és az alapfonal közötti kötés a hamis sodrást végző fúvóka előtt jelentéktelenné válik. Emiatt az említett fúvóka légárama a kőrbetekerendő szálaknak az alapfonalhoz képest történő eltolódását eredményezi, ami lerontja a fonalstruktúrát. Ebből az következik, hogy a kész fonal hosszában vannak olyan metszetek, amelyekből hiányoznak a szálak olyan esetben, amikor alapfonalként nem font fonalat használtak. Ezzel az eljárással a fonalelőállítás lehetetlen 400 sodrat/m sodratérték alatt.

HU 204579 Β

A találmánnyal célunk olyan megoldás kidolgozása, amely lényegesen jobb működési hatásfokkal jellemezhető, mint az ismert megoldások, ahol a szabad szálakat szilárdan rögzítjük és megfelelően körülcsavarjuk az alapfonalon.

A kitűzött feladatot olyan eljárással oldottuk meg, amelynek során alapfonalhoz tangenciális irányból légáram segítségével elemi és/vagy vágott szálakat vezetünk és ezekkel az alapfonalat körülcsavarjuk, majd hamis sodrást végzünk, ahol a találmány szerint a tangenciális irányból bevezetett szálakkal együtt járulékos fonalat vezetünk be és a körülcsavarás során az elemi és/vagy vágott szálakat ennek segítségével rögzítjük a hamis sodrás előtt.

A járulékos fonalat és a tangenciálisan bevezetett szálakat célszerűen közös haladási pályán vezetjük, a hamis sodrást tangenciális légárammal végezzük és ezen légáram nyomását a körülcsavaráshoz alkalmazott tangenciális légáram nyomásával azonos vagy annál nagyobb értéken tartjuk.

Alapfonalként előnyösen nyújtott szálköteget, szabályozottan bevezetett szálat vagy vágott szálból font fonalat, járulékos magfonalként filamens fonalat vagy vágott szálból font fonalat alkalmazunk.

Ha alapfonalként nyújtott szálköteget alkalmazunk, ennek, valamint a járulékos fonalnak a sebességét a kész magfonal sebességével azonos vagy annál nagyobb értéken tartjuk.

Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés csavarófúvókát tartalmaz, ahol a csavarófúvókához levegőbevezetésre alkalmas tangenciális csőcsonk van csatlakoztatva, és a találmány szerint a csavarófúvóka tangenciális csőcsonkja bevezetőcsővel van ellátva. A fúvőka alatt, azzal egytengelyűén sodrófüvóka van elhelyezve, amelyhez ugyancsak tangenciális levegőbevezető csonk van csatlakoztatva.

A sodrófúvóka kilépőnyílásának átmérője célszerűen nagyobb, mint a bevezetőnyílás átmérője, a belső átmérője pedig kisebb, mint a csavarófúvóka belső átmérője. A sodrófúvóka belépőnyílásának átmérője ugyanakkor célszerűen nagyobb, mint a kilépőnyílás átmérője.

A találmány további részleteit rajzon, példák segítségével ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló készülék vázlatos rajza, a

2. ábra az 1. ábra A-A vonal mentén vett metszete, és a

3. ábra az 1. ábra B-B vonal mentén vett metszete.

Az ábrákon bemutatott berendezésben (1) és (2) hengerek szolgálnak a vágott és/vagy filomens szálakból készült (3) alapfonal beadagolására. Ezen (1) és (2) hengerek alatt egy bevezetőperselyben kialakított (5) bevezetőnyílással ellátott (6) csavarófúvóka van. A (6) csavarófúvóka alsó részén a (7) körülcsavart fonal (8) kilépőnyíláson távozik, majd (9) belépőnyíláson jut be a (10) sodrófúvókába. A (10) sodrófúvókából a (11) kilépőnyíláson át kijövő (12) magfonal továbbítására a berendezés (13) és (14) kihúzóhengereket tartalmaz.

A (10) sodrófúvóka olyan (15) nyílással is el van látva, amelyhez tangenciálisan sűrített levegőt bevezető (16) csócsonk csatlakozik.

A (6) csavarófúvóka hasonlóképpen (17) nyílással és (18) csőcsonkkal van ellátva.

A (18) csőcsonk (19) csővége merőlegesen elágazó (20) bevezetőcsővel van ellátva és ennek (21) csővégénél a (22) járulékos fonalat fékező (23) fék van elrendezve. A (21) csővég fölött (24) szálakat bevezető (25) és (26) kihúzóhengerek vannak.

A berendezés a következőképpen működik. A vágott szálakból és/vagy filamens szálakból készült (3) alapfonalat az (1) és (2) hengerekhez, majd innen az (5) bevezetőnyíláson át a (6) csavarófúvókába vezetjük. Itt a (17) nyíláson bevezetett (24) szállal egyesítjük. A (18) csőcsonk (20) bevezetőcsövébe a (19) csővégen át sűrített levegőt vezetünk, így a (20) bevezetőcsőben vákuum jön létre, amely a (21) csővégből befelé irányítja a (24) szálat, amely így a (20) bevezetőcsövön át a (6) csavarófúvókába jut. A (20) bevezetőcsövön át (22) járulékos fonalat is bevezetünk a (6) csavarófúvókába, mégpedig a (23) fékkel szabályozott módon. A (7) körülcsavart fonalat a (10) sodrófúvókába vezetjük a (9) bevezetőnyíláson át és itt a (15) nyíláson át tangenciálisan bevezetett sűrített levegővel hamis sodrást végzünk. Ezután a (12) magfonal a (11) kilépőnyíláson át hagyja el a (10) sodrófúvókát. A kihúzást a (13) és (14) kihúzóhengerek végzik.

Az eljárás során a (6) csavarófúvókában a (22) járulékos fonal a (7) körülcsavart fonal sodratának egy részét átveszi és ennek hatására maga köré csavarja a (17) nyíláson át belépő (24) szálak egy részét, miután a (3) alapfonallal összecsavarodott.

A (22) járulékos fonal és a (3) alapfonal egyesülése során az oldalról bevezetett (24) szálak rányomódnak a (22) járulékos fonalra. A tangenciálisan bevezetett levegő hatására a (6) csavarófuvókában keletkező légörvény a (24) szálak egy másik részét a (3) alapfonal köré csavarja.

A hosszabb (24) szálak adott esetben egyidejűleg csavarodnak föl a (22) járulékos fonalra és a (3) alapfonalra, illetve a (7) körülcsavart fonalra.

A (6) csavarófúvókába bevezetett (24) szálak a forgásban lévő (3) alapfonalra felcsavarodó része erősen benyomódik a (3) alapfonal és a (22) járulékos fonal közé. A légörvény a (3) alapfonalra már rányomődott (24) szálak egy részét továbbcsavarja, egy másik részét pedig a (22) járulékos fonalra csavarjaiéi.

Ily módon a (24) szálak Összefonódnak és a hamis sodrást végző (10) sodrófúvókában szabad végeik szilárdan rácsavarodnak a (7) körülcsavart fonalra és megakadályozzák a (3) alapfonal és a (22) járulékos fonal teljes felsodródását.

A találmány szerinti eljárás során a (10) sodrófúvókában célszerű magasabb levegőnyomást biztosítani, mint a (6) csavarófúvókában.

Ha a (3) alapfonal nyújtott szál vagy szálköteg, akkor az oldalról bevezetett (24) szálak és a (3) alapfonal sebessége legalább azonos kell legyen a (7) körülcsavart fonal, illetve a (12) magfonal sebességével.

A (22) járulékos fonal lehet filamens szál és/vagy vágott szálakból készült font fonal.

A találmány szerinti eljárás előnye, hogy stabil szerkezetű fonalak állíthatók elő segítségével kötéshez és

HU 204579 Β szövéshez. A berendezés és eljárás gyakorlatilag minden anyagféleségnél alkalmazható és a fonal minden olyan tulajdonságát biztosítja, ami a felhasználás során fontos.

Claims (10)

1. Eljárás magfonal előállítására, amelynek során alapfonalhoz tangenciális hányból légáram, segítségével elemi és/vagy vágott szálakat vezetünk és ezekkel az alapfonalat körülcsavarjuk, majd hamis sodrást végzünk, azzal jellemezve, hogy a tangenciális irányból bevezetett szálakkal együtt járulékos fonalat vezetünk be és a körülcsavarás során az elemi és/vagy vágott szálakat ennek segítségével rögzítjük a hamis sodrás előtt.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járulékos fonalat és a tangenciálisan bevezetett szálakat közös haladási pályán vezetjük.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hamis sodrást tangenciális légárammal végezzük és ezen légáram nyomását a körülcsavaráshoz alkalmazott tangenciális légáram nyomásával azonos vagy annál nagyobb értéken tartjuk.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alapfonalként nyújtott szálköteget, szabályozottan bevezetett szálat vagy vágott szálból font fonalat alkalmazunk.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy járulékos magfonalként filamens fonalat vagy vágott szálból font fonalat alkalmazunk.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alapfonalként nyújtott szálköteget alkalmazunk és ennek, valamint a járulékos fonalnak a sebességét a kész magfonal sebességével azonos vagy annál nagyobb értéken tartjuk.

7. Berendezés az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amely csavarőfüvőkát tartalmaz, ahol a csavarófúvókához levegőbevezetésre alkalmas tangenciális csőcsonk van csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy a csavarófuvóka (6) tangenciális csőcsonkja (18) bevezetőcsóvel (20) van ellátva és a csavarófúvóka (6) alatt, azzal egytengelyűén sodrófúvóka (10) van elhelyezve, amelyhez ugyancsak tangenciális levegőbevezető csőcsonk (16) van csatlakoztatva.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csavarófuvóka (6) kilépőnyílásának (8) átmérője nagyobb, mint a bevezetőnyílás (5) átmérője.

9. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sodrófúvóka (10) belső átmérője kisebb, mint a csavarófövóka (6) belső átmérője.

10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sodrófúvóka (10) belépőnyílásának (9) átmérője nagyobb, mint a kilépőnyílás (11) átmérője.