HU204403B - Plant-growth-controlling and fungicide compositions containing pyrimidine derivatives as active components and process for producing the active components - Google Patents

Plant-growth-controlling and fungicide compositions containing pyrimidine derivatives as active components and process for producing the active components Download PDF

Info

Publication number
HU204403B
HU204403B HU884071A HU407188A HU204403B HU 204403 B HU204403 B HU 204403B HU 884071 A HU884071 A HU 884071A HU 407188 A HU407188 A HU 407188A HU 204403 B HU204403 B HU 204403B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
alkyl
compounds
alkoxy
phenyl
Prior art date
Application number
HU884071A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT49591A (en
Inventor
Raymond Elliott
Brian Kenneth Snell
Raymond Stevenson Gairns
Original Assignee
Ici Plc
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from GB878719694A external-priority patent/GB8719694D0/en
Priority claimed from GB878729583A external-priority patent/GB8729583D0/en
Application filed by Ici Plc filed Critical Ici Plc
Publication of HUT49591A publication Critical patent/HUT49591A/hu
Publication of HU204403B publication Critical patent/HU204403B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D239/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazine or hydrogenated 1,3-diazine rings
    • C07D239/02—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazine or hydrogenated 1,3-diazine rings not condensed with other rings
    • C07D239/24—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazine or hydrogenated 1,3-diazine rings not condensed with other rings having three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D239/26—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazine or hydrogenated 1,3-diazine rings not condensed with other rings having three or more double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/48—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with two nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/54—1,3-Diazines; Hydrogenated 1,3-diazines

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Pyridine Compounds (AREA)

Description

A találmány hatóanyagokként pirimidin-szánnazékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó és fungicid kompozíciókra vonatkozik A találmány tárgya további eljárás a hatóanyagok előállítására.
A találmány szerinti kompozíciók hatóanyagokként 0) általános képletű pirimidin-szánnazékokat, azok sztereoizomerjeit, illetve agrokémiáikig alkalmazható sóit tartalmazzák—a képletben
R1 hidrogénatomotvagymetilcsoportot jelent, és
R2 -C=C-A, -CH=CH-A vagy -CH2-CH2-A általános képletű csoportot jelent, amelyben A fenilcsoportot képvisel, és az A helyén álló fenilcsoporthoz adott esetben szubsztituensként egy vagy két halogénatom, 1-3, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 1-4 szénatomos alkil-, (1-4 szénatomos alkoxi)-karhonil-, karboxil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkoxi-, ammo-, nitro-, di-(l-4 szénatomos alkil)-szulfamoil-, -NH-CHO, (14 szénatomos alkil)-karbonil-amino-, 1-4 szénatomos alkil-szulfonil- vagy cianocsoport vagy egy -O-CH2COOR általános képletű csoport kapcsolódik, és az utóbbi képletbenRhidrogénatomotvagy 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelent— legföljebb 50 tömeg% mennyiségben, mezőgazdaságilag alkalmazható hígító-vagy hordozóanyagokkal és adott esetben segédanyagokkal együtt.
Az 0) általános képletű vegyületek egy vagy több aszimmetrikusan szubsztituált szénatomot tartalmaznak, ennek megfelelően optikailag aktív izomerek vagy racemátok formájában létezhetnek. Oltalmi igényünk az (I) általános képletű vegyületek összes lehetséges izomerjét tartalmazó kompozíciókra kiterjed.
Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselőit azt táblázatban soroljukfel.
I. táblázat
0) általános képletű vegyületek
Avegyület sorszáma R1 R2 Op.°C Megjegyzés
í. H -CsC-fenil- 112-113
2. H -CH2-CH2-fenil gumi
3. CHg -C=C-fenil- 118
4. ch3 -CH2-CH2-feniI- 95-97
5. Η -C=C-(klór-fenil) 113,5-115
6. ch3 -CH2-CH2-(4-kIór-feniI) 154-156
7. ch3 -CH2-CH2-(4-metoxi-fenÍl) 98,5-99,5
8. ch3 -CH2-CH2-(2,4-diklór-fenil) 144,5-147
9. H -C s C-(4-metiI-feniI) 113-Í15
10. H -C=C-(4-metoxi-fenil) 99—101
11. Η -C=C-(2-kIór-4-fluor-fenü) 91-94
12. Η -CH=CH-(2,4-diklór-fenil) 111-113 transz izomer
13. Η -CH=CH-(4-fluor-fenü) 118,5-122 transz izomer
14. Η -CH=CH-(2-metoxi-fenil) olaj transz izomer
15. Η -CH=CH-(4-metil-fenil) 124-127 transz izomer
16. Η -CH=CH-(4-metoxi-fenil) 157-159 transz izomer
17. Η -CH=CH-(4-klór-fenil) 153-155,5 transz izomer
18. Η -C=C-(4-fluor-fenil) 95-96
19. Η -C s C-(2,4-difluor-fenil) 92-93
20. Η -C ξ C-(3-/trifluor-metil/-fenil) 115,5-117
21. Η -C b C-(2-/trifluor-metil/-fenil)
22. Η -C=C-(4-amino-fenil) 143-143,5
23. Η -C a C-(2-/trifIuor-metoxi/-fenii)
24. Η -CsC-(2-amino-fenil) ·
25. Η -CsC-(3-klór-fenil) 90,5-92,5
26. Η -C=C-(3-fluor-fenil)
27. Η -C ξξ C-(4-nitro-fenil)
28. Η -C=C-(3-metoxi-fenil)
29. Η -C b C-(4-/trifluor-metiI/-fenií)
30. Η -C b C-(4-/dimetil-szulfamoil/-fenil)
31. ch3 -C sC-(4-bróm-fenil) 161,3
32. Η -C s C-(3,4,5-trimetoxi-fenil) 110,5-111,5
33. Η -CsC-(2-klór-fenil) 87-88
34. Η -C s C-(2-metoxi-fenil) 113-115
35. Η -C s C-(2-ftuor-fenil) 112-115
36. Η -C s C-(2-metiI-fenil) 91-93
HU 204403 Β
I. táblázat folytatása (I) általános képletű vegyületek
Avegyület ‘ sorszáma R1 Rz Op. ’C Megjegyzés
37. H -C a C-(2-bróm-fenil) 87-89
38. H -CaC-(2,4-diklór-fenil) 126-127
39. H -C a C-(4-/metoxi-karbonil/-fenil) 110-112
40. H -C=C-(4-hidroxi-fenil) 238-240
41. H -C a C-(4-/CH3-CO-NH/-fenil) 190-191,8
42. H -C a C-(4-/CHO-NH/-fenil)
43. H -C a C-(4-bróm-fenil) 161,3
44. H -C a C-(4-/butoxi-karbonil-metoxi/ /-fenil) 21,5
45. H -C a C-(4-/karboxi-metoxi/-fenil) 188,2
46. H -C a C-(4-/metil-tio/-fenil) 112,8-115,8
47. H -C a C-(4-/metil-szulfinil/-fenil) 116-119
48. H -C a C-(4-/metil-szulfonil/-fenil) 111-115
49. H -CaC-(4-/trifluor-metoxi/-fenil) ·
50. H -CaC-(4-ciano-fenil) 136,5
Az I. táblázatban felsorolt, de olvadásponttal nem NMR spektrumának adatait az I/A. táblázatban kozöljellemzett vegyületek deutero-kloroformban felvett jük.
HA. táblázat
A vegyület NMR spektrum vonalai, δ (ppm) sorszáma______
21. A,98 (3H, d, J-7Hz), 1,16 (3H, d, J-7Hz), 2,13-2,28 (IH, m), 2,78 (IH, igen széles s),
7,46-7,74 (4H, m), 9,00 (2H, s), 9,19 (IH, s)
23. 0,94 (3H, d, J-7Hz), 1,15 (3H, d, J=7Hz), 2,12-2,27 (IH, m), 3,47 (IH, igeú széles s), 7,25-7,55 (4H, m), 9,00 (2H, s), 9,16 (IH, s)
24. 0,98 (3H, d, J=7Hz), 1,14 (3H, d, J=7Hz), 2,12-2,28 (IH, m), 3,08 (IH, széles s), 4,14 (2H, igen széless), 6,69-6,74 (2H,m), 7,14-7,32 (2H, s), 9,00 (2H, s), 9,18 (IH, s)
26. 0,95 (3H, d, J»7Hz), 1,12 (3H, d, J=7Hz), 2,18 (ÍH, m), 3,52 (IH, s), 7,05-7,38 (4H, m), 9,00(2H,s),9,17(lH,s)
27. 0,97 (3H, d, J-7Hz), 1,12 (3H, d, J«7Hz), 2,21 (IH, s), 3,68 (IH, s), 7,63 (2H, d, J-8Hz),
8,15 (2H, d, J=8Hz), 9,10 (2H, s), 9,29 (IH, s)
28. 0,96 (3H, d, J=7Hz), 1,14 (3H, d, J=7Hz), 2,19 (IH, s), 2,62 (IH, s), 3,82 (3H, s),
6,90-7,32 (4H,m), 9,3 (3H,s)
29. 0,97 (3H, d, J=7Hz), 1,13 (3H, d, J=7Hz), 2,11 (IH, m), 3,00 (IH, s), 7,55-7,66 (4H, m), 9,00 (2H,s), 9,20 (lH,s)
30. 0,98 (3H, d, J=7Hz), 1,13 (3H, d, J=7Iíz), 2,14-2,30 (IH, m), 2,73 (6H, s), 3,28 (IH, igen széles s), 7,64 (2H, d, J-7Hz), 7,77 (2H, d, J=7Hz), 9,21 (3H, igen széles s)
42. 0,96 (3H, d), 1,13 (3H, d), 2,19 (IH, m), 7,45 (2H, d, J=8Hz), 7,55 (2H, d, J»8Hz), 9,0 (2H,
s),9,17(lH,s)
49. 0,95 (3H, d, J=7Hz), 1,13 (3H, d, J=7Hz), 2,2 (IH, m), 3,4 (IH, s), 7,24 (2H, d, J-7Hz),
7,56 (2H, d, J=7Hz), 8,89 (2H, s), 9,15 (IH, s)
Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a (Π) általános képletű vegyületeket—a képletben R1 jelentése a fenti — (ΙΠ) általános képletű szerves fémvegyiiletekkel reagáltatjuk — a képletben R2 jelentése a fenti és M fématomot vagy fémtartalmú csoportot, például lítiumatomot, illetve magnézium-, titán- vagy cirkóniumtartalmú csoportot jelent.
A reakciót rendszerint oldószerben, például dietiléterben, tetrahidrofuránban vagy diklór-metánban, 60 közömbös atmoszférában, -80 ’C és +80 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A termék elkülönítése céljából a reakcióelegyet proton-donorral elbontjuk. A magné56 ziumtartalmú (ΙΠ) általános képletű vegyület R2Mg(Halogén), a titántartalmú (ΙΠ) általános képletű fémvegyület R2-Ti(O-alkil)3, míg a cirkóniumtartalmú (Bű) általános képletű fémvegyület R2-Zr(O-alkil)3 képletű vegyület lehet.
Az (I) általános képletű vegyületeket úgy is elóallít1
HU 204403 Β hatjuk, hogy a (IV) általános képletű ketonokat — a képletben R1 és R2 jelentése a fenti — (V) általános képletű szerves fémvegyületekkel reagáltatjuk — a képletben M fématomot (például lítíumatomot) vagy fémtartalmú csoportot jelent
A reakciót előnyösen oldószer, például dietil-éter vagy tetrahidrofurán jelenlétében, közömbös atmoszférában, -120 °C és +80 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A tennék elkülönítése céljából a reakcióelegyetmegfelelőproton-donorral elbontjuk.
A (Π) és (ÍV) általános képletű kiindulási ketonok ismertek vagy ismertmódszerekkel állíthatókelő.
Az R2 helyén -CH=CH-A általános képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket — a képletben A jelentése afenti—amegfelelő,R2heíyén -C=C-A általános képletű csoportot tartalmazó vegyületek redukálásával is előállíthatjuk. Redukálószerként például hidrogént használhatunk katalizátor, így hordozóra (például aktív szénre) felvitt palládium jelenlétében, továbbá fémhidrideket, így lítium-alumínium-hidridet, ,Red-AI”-í (náírium-bisz(2-metoxí-etoxF-aíumínium-hidridet) vagy nátrium-bórhidoldószer, például éter vagy tetrahidrofurán jelenlétében.
Hasonlóan állíthatjuk elő azR2 helyén -CB2-CH2A általános képletű csoportot—a képletben A jelentése a fenti — tartalmazó (í) általános képletű vegyületeket a megfelelő, A helyén —C s C-A általános képletű csoportot tartalmazó származékok teljes redukciójával. Redukálószerként például hidrogént használhatunk hordozóra (így szénre) felvitt palládium, rádium vagy platina katalizátor jelenlétében. A reakciót oldószeres közegben, például metanolban vagy ecetsavban végezzük.
Az (1) általános képletű vegyületek növényi növekedést szabályozó hatása például úgy érvényesül, hogy fás vagy lágy szárú egyszikű és kétszikű növények vegetatív növekedését visszaszorítják, vagy törpenövést idéznek elő.Ezanövekedésgátiás számos haszonnövényen, például gabonaféléken (így búzán, árpán és rizsen), földimogyorón, olajrepcén, babon, napraforgón, burgonyán és szójababon előnyösen hasznosítható, mert a szánnagasság csökkenése (ami adott esetben egyéb kedvező növekedési jelenségekkel, például a szár megerősödésével, megvastagodásával és megrövidülésével, az ízközhossz csökkenésével, a gyökérképződés fokozódásával és egyenesebb szár- és levélállással járhat együtt) következtében csökken a megdőlés veszélye, és ugyanakkor a növényekre nagyobb menynyiségű műtrágya vihető fel. A fás szárú növények növekedésének visszaszorítása például a távvezetékek alatt elhelyezkedő aljnövényzet növekedésének szagbályozására hasznosítható. A csökkent mértékű növekedést vagy törpenövést előidézővegyületeket a cukornád szárnövekedésének módosítására is felhasználhatjuk; ezáltal nő a cukornád betakarításkori cukortartalma. Cukornád-ültetvényekben az φ általános képletű vegyületeket a virágzás és az érés szabályozására is felhasználhatjuk. A földimogyoró növekedésének visszaszorítása megkönnyíti a termés betakarítását. A fűfélék növekedésének lassítása, révén csökkenthetők a füves pázsitok kezelési munkái. Az (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazó kompozíci5 ókkal kezelhető fűfélék közül példaként a következőket soroljuk fel: Stenotaphrum secundatum, Cynosuras cristatus, Lolium multiflorum és perenne, Agrostis tenuis, Cynodon dactylon, Dactylis glomerata, Festuca-f élék (így Festuca rabra) és Poa-félék (így Poa pra10 tense). A kompozíciók anélkül csökkenthetik a fűfélék növekedését, hogy azokra észrevehető fitotoxikus hatást fejtenének ki, és rontanák a pázsit küllemét (ELSŐsorban annak színét). Ezek a kompozíciók különösen előnyösen hasznosíthatók a díszkertek és füves sé15 tányok kezelésére. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői a növények (például fűfélék) virágfejlődését is befolyásolják. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői a fűfélék között élő gyomnövények, például sásfélék (így Cyperas-fajták) és két20 szikű gyomnövények (így százszorszép, gombvirág, lósóska, útifű, veronika és bogáncs) növekedését szelektíven gátolják. A nem termesztett növényzet (például fű és aljnövényzet) növekedésének lassítása révén csökkenthetők a kertészeti munkák.
A gyümölcsösökben — ELSŐsorban a talajeróziónak nagymértékben kitett helyeken — alapvetően fontos, hogy a talajt megfelelő aljnövényzet borítsa; az aljnövényzet túl gyors növekedése azonban jelentős fenntartási munkát igényel. Az (1) általános képletű vegyületek ezen a területen igen jó eredménnyel hasznosíthatók, ugyanis lassítják az aljnövényzet növekedését anélkül azonban, hogy kiirtanák az aljnövényzetet, ami talajerózióhoz vezetne. Az aljnövényzet növekedésének lassítása révén ezek a növények kevesebb tápanyagot vonnak el a talajból, ami a gyümöícshozam növekedéséhez vezethet. Egyes vegyületek bizonyos fűfélék növekedését jobban gátolják, mint más fűfélékét,' ezeket a szelektív hatású vegyületeket a pázsitok küllemének és minőségének javítására használhatjuk fel.
Az (I) általános képletű vegyületek törpenövést előidéző hatását különféle dísznövények, konyhakerti növények, kerti növények és gyógynövények (például Mikulásvirág, krizantém, szegfű, tulipán és nárcisz) 45 miniatürizálására is hasznosíthatjuk.
Miként már korábban közöltük, az (I) ákaláncskép. letű vegyületek fás szárú növények növekedését is visszaszoríthatják. Ezt a hatást ELSŐsorban a növények növekedésének szabályozására, továbbá gyű50 mölesfák (például alma-, körte- és cseresznyefák, szőlő stb.) alakjának módosítására és a metszési munkák csökkentésére hasznosíthatjuk.
Burgonya kezelése esetén csökkenthetjük a növény indázását, és megakadályozhatjuk a gumók tárolás 55 közbeni csírázását.
, Az (í) általános képletű vegyületek egyes képviselőit kémiai nyesőanyagokként is felhasználhatjuk a fán lévő gyümölcsök ritkítására, ami a megmaradt gyümölcsökminőségének javulását eredményezi.
Az(I) általános képletű vegyületekmás típusúnöve4
HU 204403 Β kedésszabályozó hatásokkal is rendelkeznek, így például megváltoztathatják a levelek által bezárt szöget és módosíthatják a levelekmorfológiáját (mindkét hatás azt eredményezheti, hogy a növényhez több fény jut, és a növény jobban hasznosíthatja a fényt), továbbá elősegítik az egyszikű növények bokrosodását. A fénybehatolás fokozódása az összes alapvető haszonnövény, például búza, árpa, rizs, kukorica, szójabab, cukorrépa, burgonya, ültetvényi növények és dísznövények szempontjából rendkívül kedvező. A levelek által bezárt szög megváltozása a levelek elrendeződésének megváltozásához vezet, ami burgonya esetében például azt eredményezi, hogy több fény juthat a növényhez, fokozódik a fotoszintézis, és nő a gumók tömege. Az egyszikű növények (például rizs) bokrosodásának serkentése azt eredményezi, hogy nő a területegységre jutó virágzó hajtások száma, övetkezéskép- pen nő a területegységre jutó maghozam, Az (I) általános képletű vegyületek felhasználásával módosítható az egyszikű és kétszikű növények vegetatív és repro> duktív részeinek aránya, ennek hatására—ELSŐsorban gabonafélék, például búza, árpa, rizs és kukorica esetén—növelhető a területegységre jutó virágzó hajtások száma, és a kalászokban lévő magvak méreteloszlása kedvezően (a terméshozam növekedésének irányában) befolyásolható. Rizsföldek és rizsnövények kezelésére az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen használhatjuk fel granulátumok—például késleltetett hatóanyag-felszabadulású granulátumok — formájában; ezeket a készítményeket a talajba, az elárasztáshoz használt vízbe, továbbá egyéb termesztőközegekbe vagy termőterületekre juttathatjuk. A pázsitkertészetben a bokrosodás fokozódása sűrűbb, tömöítebb pázsit kialakulásához vezet, így a pázsit jobban ellenáll az igénybevételeknek Legelők kezelése esetén az (í) általános képletű vegyületek hatására nő a fűhozam, és javul a takarmány minősége (például emészthetősége és élvezhetősége).
A találmány szerinti készítményekkel végzett kezelés hatására mélyülhet a növények leveleinek zöld színe. Egyes kétszikű növények — például szójabab és gyapot—kezelésekor fokozódhat az oldalhajtás-képződés.
Az (I) általános képletű vegyületek meggátolhatják vagy legalábbis késleltethetik a cukorrépa virágzását, ami a cukorhozam növekedéséhez vezet, és számos egyéb haszonnövény virágzási jellemzőit is módosíthatják. Az (I) általános képletű vegyületek csökkenthetik a cukorrépa méreteit anélkül azonban, hogy észrevehető mértékben csökkentenék a cukortartalmat; ennek következtében a cukorrépa sűrűbben ültethető. Ugyanezen hatás következtében egyéb gyökérnövények (például fehérrépa, karórépa, paszternák, cékla, yam és kasszava) üítetésisűrűsége is növelhető.
Az (I) általános képletű vegyületek visszaszorítják a gyapot vegetatív növekedését, ami a terméshozam fokozódásához vezethet. A terméshozam a betakarítási index (betakarított termés a teljes szárazanyag-mennyiséghez iszonyítva) növelésével is fokozható a szárazanyag-megoszlás módosítása révén. Ez a megállapítás a korábban felsorolt gyökér-, gumó-, gabona-, fás szárú ültetvényi- és dísznövények mindegyikére érvényes.
Az (1) általános képletű vegyületek fokozhatják a növények ellenállóképességét a mostoha környezeti körülményekkel szemben; a hatóanyagok ugyanis késleltetni tudják a növények kikelését, csökkentik a szárhosszat és késleltetik a virágzást. Ezek a hatások előnyösen hasznosíthatók a fagykárok megelőzésére olyan területeken, ahol télen a növényeket megfelelően vastag hótakaró borítja, a növények ugyanis a hideg időszak alatt a hótakaró alatt maradnak. Az (Ϊ) általános képletű vegyületek egyes képviselői a növények szárazság- vagy hidegtűrő képességét is csökkenthetik.
Ha az (I) általános képletű vegyületeket kis mennyiségben magvak kezelésére használjuk, a hatóanyagok serkenthetni a növények növekedését.
Megjegyezzük, hogy az (í) általános képletű vegyületek nem minden képviselője rendelkezik az összes fent felsorolt növényi növekedést szabályozó hatással. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői igen sokféle növénnyel szemben széles spektrumú növényi növekedést szabályozó hatást fejtenek ld, míg más vegyületek rendkívül szelektív hatásúak. A mezőgazdaságban mindkét típusba tartozó vegyületeket igen előnyösen hasznosíthatjuk.
A növekedésszabályozáshoz szükséges hatóanyagmennyiség több tényezőtől, köztük a kezelendő növény fajtájától és a hatóanyag jellegétől függően változik; a hatóanyagokat azonban rendszerint 0,3-6 kg/hektár, célszerűen 0,3-5 kg/hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő területre. Amennyiben a hatóanyagokból biológiailag lebontható polimerek felhasználásával nyújtott hatóanyag-felszabadulású granulátumokat készítünk, 1-5 g/hektár hatóanyagmennyiséggel is megfelelő eredményeket érhetünk el. Elektrodinamikus permetezéssel tovább csökkenthetjük a kezeléshez szükséges hatóanyagmennyiséget. Egyes növényeken a hatóanyagok a fenti mennyiségben nemkívánt fitotoxikus hatást idéznek elő; ezért előnyösen úgy járunk el, hogy minden egyes vegyület esetén rutin előkísérletekkel meghatározzuk az adott cél eléréséhez legalkalmasabb felviteli arányt.
Az (I) általános képletű vegyületek fungicid hatással is rendelkeznek, és például a következő gombás megbetegedések megelőzésére vagy kezelésére használhatók;
rizs Piricularia oryzae-fer tőzései, búza Puccinia recondita-, Puccinia striifonnis- és egyéb rozsdagombafertőzései, árpa Puccinia hordei-, Puccinia striiformis- és egyéb rozsdagomba-fertőzései, más növények (így kávé, körte, alma, földimogyoró, zöldségfélék és dísznövények) rozsdagomba-fertőzései, árpa és búza Erysiphe graminis- (üszöggomba-) fertőzései, más gazdanövények üszöggomba-fertőzései, így komló Sphaerotheca macularis-fertőzései, tökfélék (így uborka) Sphaerotheca fuliginea-fertőzései, alma Podosphaera leucotricha-fertőzései és szőlő Uncinula necator-fertőzései;
HU 204403 Β gabonafélék Helminthosporium-, Rhynchosporium-, Septoria-, Pseudocercosporella herpotrichoidesés Gaeumannomyces graminis-fertőzései;
földimogyoró Cercospora arachidicola- és Cercosporium personata-fertőzései, és egyéb gazdanövé- 5 nyék így cukorrépa, banán, szója és rizs Cercosporafertó'zéseí;
paradicsom, földieper, zöldségfélék, szőlő' és más gazdanövények Botrytis cinerea- (szürke penész-) fertőzései; 10 zöldségfélék (így uborka), olajrepce, alma, paradicsom és egyéb gazdanövényekAltemaria-feríőzései;
alma Venturia inaequalis-fertőzései (varasodás); szőlő Plasmopara viticola-fertőzései; egyéb gazdanövények lisztharmat-fertőzései, így 15 saláta Bremia lactucae-fertőzései, szójabab, hagyma, dohány és más gazdanövények Peronospora-fertőzései, komló Pseudoperonospora humili-fertőzései és tökfélékPseudoperonospora cubensis-fertőzései; burgonya és paradicsom Phytophtora infestans-fertőzé- 20 sei és zöldségfélék, földieper, avokádó, bors, dísznövények, dohány, kakaó és egyéb gazdanövények Phytophtora-fertőzései;
rizs Thanatephorus cucumeris-fertőzései; különfélegazdanövények így búza, árpa, zöldsegfé- 25 lék, gyapot és pázsitfű Rhizoctonia-fertőzései.
Az (1) általános képletű vegyületek egyenes képviselői in vitro körülmények között is széles spektrumú fungicid hatást fejtenek ki. Ezek a vegyületek a gyümölcsféléket betakarítás után károsító gombakárte- 30 vőkkel (így narancs Penicillium digitatum-, Penicillium ítalicum- és Trichoderma viride-ffertőzéseivel, banán Gloeosporium musarum-fertőzéseivel és szőlő Botrytis cinerea-fertőzéseivel) szemben is hatásosak lehetnek. 35
Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői magcsávázószerekként is felhasználhatók gabonafélék Fusarium-, Septoria-, Tilletia- (a búzát károsító, talajban lévő gombakártevő), Ustilago- és Helminthosporium-fertőzéseinek, gyapot Rhizoctonia solani- 40 fertőzéseinek és rizs Pyricularia oryzae-f fertőzéseinek megfelőzésére.
Az (í) általános képletű vegyületeket a mezőgazdaságban kompozíciók formájában használjuk fel. A találmány szerinti, növényi növekedést szabályozó és 45 fungicid kompozíciók hatóanyagokként (I) általános képletű vegyületeket, illetve ezek sóit tartalmazzák, hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagokkal együtt.
A találmány szerinti kompozíciókat közvetlenül a növények leveleire juttathatjuk, bokrok vagy fák fás 50 szárára vihetjük fel, a kompozíciókkal magvakat kezelhetünk, a kompozíciókat a magvak vetésterületére vagya növények, bokrokés fák növekedésének helyére juttathatjuk. A kompozíciókat permetezéssel, porlasztással, krémszerű vagy pépes készítmény formájá- 55 bán, gőzalakban vagy nyúj tott hatóanyag-felszabadulást biztosító granulátumokként juttathatjuk a kezelendő területre. A kompozíciókkal a növény-bármely részét (például levélzetét, szárát, ágait vagy gyökereit), a gyökereket körülvevő talajt vagy a vetőmagvakat egyaránt kezelhetjük. A kompozíciókat a talajba, az elárasztáshoz felhasznált vízbe vagy a vízkultúrás termesztőközegekbe egyaránt beadagolhatjuk. A kompozíciókat egyes esetekben növényekbe vagy fákba injektálhatjuk, Vagy elektrodinamikus permetezéssel a növekedésben lévő növényekre juttathatjuk.
A „növény” megjelölésen a leírásban és az igénypontsorozatban a palántákat, bokrokat és fákat is értjük.
Akompozíciók például beporzásra alkalmas porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül szilárd hordozó- vagy hígítóanyagot, például töltőanyagot, így kaolint, bentonitot, szilikagélt, dolomitot, kalcium-karbonátot, Hewitt-földet, talkumot, porított magnézium-oxidot, fullerföldet, gipszet, díatómaföldet és/vagy porcelánföldet is tarhető készítmények lehetnek. A granulátumokat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagból pasztillákat készítünk és a pasztillákat hatóanyaggal itatjuk át, vagy a hordozóanyag és a hatóanyag keverékét szemcsézzük Magcsávázásra alkalmas készítmények a készítmény tapadását fokozó anyagot (például ásványolajat) is tartalmazhatnak. Magcsávázásra a hatóanyag szerves oldószerekkel (például N-metU-pirroiidonnal vagy dimetil-formamiddal) készített oldatait is felhasználhatjuk
A kompozíciók továbbá diszpergálható porkészítmények, granulátumok vagy szemcsék lehetnek, amelyek a folyadékokban való diszpergálődás elősegítése érdekében nedvesítőszert is tartalmaznak. Ezek a készítmények töltőanyagokat és szuszpendálószereket is tartalmazhatnak
A kompozíciók vizes diszperziók vagy emulziók is lehetnek Ezeket a készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatőanyago(ka)t adott esetben egy vagy több nedvesítőszert, diszpergálószert vagy emulgeálószert tartalmazó szerves oldószerben oldjuk, majd az oldatot vízhez adjuk, amely adott esetben szintén tartalmazhat egy vagy több diszpergáló-, nedvesítő- vagy emulgeálószert. Szerves oldószerként például etiléndildoridot, izopropil-alkoholt, propilén-glikolt, diaceton-alkoholt, toluolt, kerozint, metil-naftalint, xilolokat, trildór-etilént, furfuril-alkoholt, tetrahidrofurfuril-alkoholt és glikol-étereket (így 2-etoxi-etanolt és 2-butoxi-etanolt) használhatunk
Apermetezésselfelviendőkészítményekaeroszolos kompozíciókis lehetnek, amelyekahatóanyagon kívül hajtóanyagot, például fluor-trildőr-metánt vagy diklór-difluor-metánt is tartalmaznak Ezeket a készítményeket atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt tartályokba töltjük, és így hozzuk forgalomba.
A hatóanyagokat száraz állapotban pirotechnikai keverékekkel elegyíthetjük, és így zárt térbenfüstölésrealkalmaskompozíciókatállíthatunkelő.
A hatóanyagokból mikrokapszulás készítményeket is előállíthatunk A hatóanyagokat továbbá biológiailag lebontható polimerekbe dolgozhatjuk be; ekkor késleltetett hatóanyag-felszabadulású készítményekhez jutunk
HU 204403 Β
A kompozíciókhoz a kívánt felhasználási célnak megfelelő egyéb segédanyagokat, például a kompozíció tapadóképességét, a hatóanyag eloszlását és a felvitt kompozíció esőállóságát javító anyagokat is adhatunk.
A találmány szerinti szereket műtrágyákkal, például nitrogén-, kálium- vagy foszfortartalmú műtrágyákkal elegyítve is felhasználhatjuk. Különösen előnyösek a kizárólag hatóanyagból és műtrágyából álló granulás készítmények, például a hatóanyaggal bevont műtrágya-granulátumok. Ezek a granulátumok rendszerint legföljebb 25 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.
A kompozíciók továbbá elárasztásra vagy permetezésre alkalmas folyékony készítmények lehetnek Ezek a folyékony készítményke rendszerint vizes diszperziók vagy emulziók, amelyek a hatóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot, például nedvesítőszert, diszpergálószert, emulgeálószert vagy szuszpennamikus permetezőberendezéssel felvihető permetlevek is.
A felületaktív anyagok például kationos, anionos és nemionos anyagok lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül példaként a kvatemer ammónium-vegyületeket, így a cetü-trimetil-ammónium-bromidot említjükmeg.
Az anionos felületatkív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium-laurilszulfát), szulfonált aromás vegyűletek sói (így nátrium-dodecil-benzol-szulfonát, nátrium-, kalciumvagy ammómum-lignin-szulfonát, butil-naf talin-szulfonát, nátrium-di-és -tri-izopropil-naftalin-szulfonát elegye) és hasonlók lehetnek.
A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal, például oleil- vagy cetil-alkohollal vagy alkil-fenolokkal, így oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekből levezethető részleges észterek, az utóbbi részleges észterek etilénoxiddal képezett kondenzációs termékei, továbbá a lecitinek. Szuszpendálószerekként hidrofil kolloidokat (például poli(vinil-pirrolidon)-t vagy nátrium-karboxi-metil-cellulózt) vagy növényi gumikat (például akáciagumit vagy tragakant-gumit) használhatunk fel.
A vizes diszperziók vagy emulziók formájában felhasználandó készítményeket rendszerint nagy hatóanyagtartalmú koncentrátumokként hozzuk forgalomba, amelyeket közvetlenül felhasználás előtt hígítunk vízzel a kívánt végső koncentrációra. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át tárolhatóak legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos vagy elektrodinamikus permetezőberendezéssel könnyen felvihető permetleveket képezzenek. A koncentrátumok például 25-60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A koncentrátumokhoz szerves savakat, például alkaril- vagy aril-szulfonsavakat, így xilol-szulfonsavakat vagy dodecil-benzolszulfonsavat is adhatunk; a szerves savak ugyanis fokozzák a hatóanyag oldhatóságot a koncentrátumok előállításához gyakran felhasznált poláros oldószerekben. A koncentrátumok előnyösen viszonylag nagy mennyiségű felületakív anyagot tartalmaznak annak érdekében, hogy vizes hígítás után megfelelően stabil emulziót képezzenek. A vízzel hígított, használatra kész vizes elegyek hatóanyagtartalma a felhasználás céljától függően viszonylag széles határok között változhat; rendszerint azonban 0,0005-10 tömeg%, például 0,01-10 tömeg% hatóanyagot tartalmazó készítményeket használunk fel.
A találmány szerinti kompozíciókhoz adott esetben egy vagy több további biológiailag aktív anyag, például az (I) általános képletű vegyietekéhez hasonló vagy azt kiegészítő hatású egyéb fungicid vagy növényi növekedést szabályozó anyag, herbicid hatóanyag, vagy inszekticid hatóanyag is hozzákeverhető.
További fungicid hatóanyagokként például gabonafélék (így búza) kalászain élősködő gombakártevőkkel, így Septoria-, Gibberella- és Helminthosporium-fajtákkal, magvakon élősködő és talajban élő gombakártevőkkel, szőlő-lisztharmattal, alma-lisztharmattal és alma-varasodással szemben hatásos vegyületeket használhatunk fel. A további fungicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: imazalsl, benomii, karbendazim, tiofanát-metü, kaptafol, kaptán, kén, triforin, dodemorf, tridemorf, pirazophos, furalaxil, etirimol, teknazen, dimetirimol, bupirimát, klórtalonil, vinklozolin, procimidon, iprodion, metalaxil, forsetil-alumímium, karboxin, oxi-karboxin, fenarimol, naurímol, fenfuram, metfuroxan, nitrotal-izopropil, triadimefon, tiabendazol, etridiazol, triadimenol, biloxazol, ditianon, binapakril, kinometionát, guazatin, dodin, fentin-acetát, fentin-hidroxid, dinokap, folpet, diklofluanid, ditalimphos, kitazin, cikloheximid, diklobutrazol, ditiokarbamátok, rézvegyiiletek, higanyvegyületek, 1 -(2-ciano-3-metoxí-imino-acetil)-3-etil-karbamid, fenaponil, ofurace, propikonazol, etakonazol, fenpropemorf és fenpropidin.
Az (I) általános képletű vegyületeket talajhoz, tőzeghez vagy egyéb gyökereztető közegekhez keverhetjük, és így a növényeknek védelmet biztosíthatunk a magvakon élősködő, talajban élő vagy leveleket károsító gombafajokkal szemben.
Inszekticid hatóanyagokként például pirimort, kronatont, dimetoátot, metasystoxot, piretroidokat vagy formotiont használhatunk fel.
További növényi növekedésszabályozó hatóanyagokként olyan vegyületeket alkalmazhatunk, amelyek irtják a gyomnövényeket vagy gátolják a gyomnövények magképződését, javítják az (I) általános képletű vegyűletek növényi növekedést szabályozó hatásának erősségét vagy tartamát, szelektíven visszaszorítják a nem kívánt növények (például fűfélék) növekedését, vagy gyorsítják vagy késleltetik az (I) általános képletű vegyűletek növekedésszabályozó hatásának beálltát. Az ilyen további növényi növekedést szabályozó hatóanyagok herbicid hatással is rendelkezhetnek.
A további növényi növekedést szabályozó ható1
HU 204403 Β anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: gibberellinek (így GA3, GA4 vagy GA7), auxinok (így indol-ecetsav, indol-vajsav, naftoxi-ecetsav és naftilecetsav), citokinonok (így kinetin, difenil-karbamid, benzimidazol, benzil-adenin és benzil-amino-purin), fenoxi-ecetsavak (így 2,4-D és MCPA), szubsztituált benzoesav-szánnazékok (így trijód-benzoesav), morfaktinok (így ldórfluorecol), maleinsav-hidrazid, glüfozát, glüfozin, hosszú szénláncú zsíralkoholok és zsírsavak, dikegulac, fluoridamid, mefíuidid, szubsztituált kvatemer ammónium- és foszfónium-vegyületek (így klórmequat*, klórfonium és mepuquat-klorid*), etefon, karbetamid, metiI-3,6-dikIór-anizát, daminozid*, azulara, abszcizinsav, izopirimol, l-(4-ldór-fenií)-4,6-dimetil-2-oxo-l,2-dihidro-piridin-3-karbon sav, hidroxi-benzonitrilek (így bromoxinil), difenzoquat*, benzoil-prop-etil, 3,6-diklór-pikolinsav, fenpentezol, triapentanol, flurpirimidol, paklobutrazol, tetciklacisz és teknazen. A felsorolt vegyületek egyes képviselői — így a kvatemer ammónium-vegyületek és a csillaggal megjelölt származékok — fokozhatják az (i) általános képletű vegyületek növényi növekedést szabályozóhatását.
Egyes alkalmazási területeken (így például amikor a készítményeket injektálással juttatjuk fákba vagy növényekbe) előnyt jelent, ha a hatóanyag viszonylag jól, azaz például 10 milliomodrésznél nagyobb koncentrációban oldódik vízben. Az (I) általános képletű vegyületeket azonban szerves oldószerekkel, például rövidszénláncú alkanollal készített oldataik formájában is felhasználhatjuk injektálás céljára.
Más esetekben előnyt jelent, ha a hatóanyag viszonylag rövid idő alatt elbomlik a talajban, mert így megelőzhető a hatóanyag átvitele a kezelt parcellákkal szomszédos területeláe, illetve a kezelt parcellákba utóbb ültetendő növényekre. Ilyen esetekben előnyös, ha a hatóanyag talajban való lebomlásának félideje 20 hétnél rövidebb.
A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük, a példákban ‘ az NMR spektrumok adatait δ értékekben, míg az infravörös spektrumok adatait v értékekben adtuk meg.
1. példa
-Fenil-3-bidroxi-3-^irimidin-5-ü)-4-metil-pent 1
-í-in (az 1. sz. táblázatban feltüntetett 1. sz. vegyület) előállítása
1. lépés: 2-Metn-l-(pirimid-5-il)-propan-l-ol előállítása ml 2,6 mólos, vízmentes tetrahidrofurános n-bu- £ til-lítium-oldathoz («52 mmól n-butil-lítium) -78 ’Con, 5 perc alatt 6,36 g (40 mmól) 5-bróm-pirimidin 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített, hideg oldatát adjuk. 10 perc elteltével az elegybe 2,88 g (40 mmól) izobutiraldehíd 30 ml vízmentes tetrahidrofu- £ ránnal készített, hideg oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és 16 órán át keverjük. A reakcióelegyet vízbe öntjük, és a vizes elegyet kétszer 100 ml éterrel extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, vizes nátrium-klorid ol- 6 dattal mossuk, és magnézium-szulfát fölött szárítjuk.
Ezután az oldószert lepároljuk, és a maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk. Abszorbensként szilikagélt, eluálószerként benzin/éter elegyet használunk. Sárga, olajos tennéketkapunk.
2. lépés: 2-Metil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-on előállítása
12,87 g (65 mmól) króm(VI)-oxid500 ml vízmentes diklór-metánnal készített szuszpenziójához 10,27 g ) (130 mmól) vízmentes piridint adunk, és az elegyet fél órán át keverjük. Ezután az elegybe keverés közben 1,52 g (10 mmól), az 1. lépés szerint előállított 2-metiIl-(pirimid-5-il)-propan-l-ol 100 ml vízmentes diklórmetánnal készített oldatát csepegtetjük. 2 óra eltdtéi vei a reakcióelegyet 1000 ml éterbe öntjük, majd szűrjük. A szűrletet négyszer 400 ml réz-szulfát oldattal, majd kétszer 400 ml vizes nátrium-klorid oldattal, mossuk, és magnézium-szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert lepároljuk, és a maradékot gyorskromatogra1 fájással (adszorbens: szilikagél, eluálószer: benzil/éter elegy) tisztítjuk. 0,72 g (48%) színtelen, olajos anyagot kapunk.
3. lépés: A cím szerinti vegyület előállítása
1,36 g (13,3 mmól) fenil-acetilén 40 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített, -78 ’C-os oldatához
13,3 mmól n-butil-lítiumot adunk. 15 perc elteltével az elegyhez 13,3 mmól klór-títán-trí-izopropoxídot adunk, és az elegyet 30 percig keverjük. Ezután az elegyhez 2,0 g (13,3 mmól) 2-metil-l-(pirhnid-5-il)propan-l-on 20 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk, és a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. Areakcióelegyet 16 órán át keverjük, majd vízbe öntjük. A titántartalmú szilárd anyagokat kiszűrjük, és a szűrőlepényt kétszer 200 ml éterrel mossuk. Az éteres oldatokat egyesítjük, telített vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. Amaradékot gyorskromatografálással tisztítjuk; adszorbensként szilikagélt, eluálószerként benzin/éter elegyet használunk. 1,48 gfehér, szilárd, 112-113 ’Con olvadó terméket kapunk.
Infravörös spektrum sávjai: 3150, 2220, 1560, 1410,1260,1130,1040,980,950,920,870,760,740, 690 cm-1.
NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDC13): 0,89 (3H, d, J«7,2Hz), 1,09 (2H, d, J«7,2Hz), 2,11 (IH, szeptett, J«7,2Hz), 4,32 (IH, s), 7,3 (3H, m), 7,4 (2H, m), 8,94 (2H,s), 9,1 (lH,s)ppm.
2. példa az I. táblázatban feltüntetett 2. sz. vegyület előállítása
Ezt a vegyületet az L táblázatban feltüntetett 1. sz. vegyület redukálásával állítjuk elő. 1,1 g (4 mmól), az
1. példa szerint kapott 1. sz. vegyület 80 ml etanollal készített oldatához 1 g 5%-os palládium/csontszén katalizátort adunk. A reakcióedényt szobahőmérsékleten hidrogéngázzal 1,4 atmoszféra nyomás eléréséig töltjük fel, és az elegyet keverjük, A reakció menetét gáz/folyadék kromatográfiás vizsgálatokkal követjük.
HU 204403 Β
A vizsgálatok adatai szerint a reakció 24 óra alatt lezajlik. A katalizátort kiszűrjük, és az oldószert eltávolítjuk. Ászerves Fázist elkülönítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. Amaradékot szilikagélen végzett gyorskromatografálással tisztítjuk, eluálószerként benzin/dietil-éter elegyet használunk. Színtelen, gumiszerű anyagot kapunk.
Infravörös spektrum sávjai: 3350, .2975, 1570, 1410,1170,1030,920,740,710,640 cm’1.
NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDC13): 0,80 (3H, d, J-7,2Hz), 1,0 (3H, d, J-7,2Hz), 1,90-2,80 (6H, m), 7,0-7,4 (5H, m), 8,8 (2H, s), 9,1 (IH, s) ppm.
3. példa l-Fenil-3-hidroxi-3-(pirimidin-5-il)-4,4-dimetilpent-l-in (az I. táblázatban feltüntetett 3. sz. vegyület) előállítása
Ezt a vegyületet az 1. példában leírt eljárással, 1,36 g (13,3 mmól) fenil-acetilén, 5,32 ml 2,5 mólos n-butil-lítium oldat («= 13,3 mmól n-butil-lítium), 13,3 ml 1 mólos klór-titán-tri-izopropoxid oldat (- 13,3 mmól klór-titán-tri-izopropoxid) és 2,2-dimetil-l-(pirimid5-il)-propan-l-on felhasználásával állítjuk elő. A 2,2dimetü-l-(pirimid-5-il)-propan-l-ont az 1. példa 1. és
2. lépésében leírt eljárással, 5-bróm-pirimidin és 2,2dímetil-propánaldehid reakciójával és a közbenső termék oxidálásával állítjuk elő.
118 °C-on olvadó sárga szilárd terméket kapunk.
NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDC13): 1,03 (9H, s), 3,8 (IH, s), 7,3-7,5 (5H, m), 8,99 (2H, s), 9,08 (lH,s)ppm.
4. példa
Az I. táblázatban feltüntetett 4. sz. vegyület előállítása
Ez a vegyületet az I. áblázatban feltüntetett 3. sz. vegyületből állítjuk elő. A 3. példában ismertetett éljárással előállított, 1,0 g (3,9 mmól) 3. sz. vegyület 80 ml etanollal készített oldatához 1 g 5%-os palládium/csontszén katalizátort adunk. A reakcióedényt szobahőmérsékleten hidrogéngázzal 1,4 atmoszféra nyomásig töltjük fel, és az elegyet keverjük. A reakció lezajlását gáz/folyadck kromatográfiás vizsgálatokkal követjük. A vizsgálatok szerint a reakció 24 óra elteltével végetér. A katalizátort kiszűrjük, és az oldószert eltávolítjuk A szerves fázist összegyűjtjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert eltávolítjuk. A maradékot szilikagélen végzett gyorskromatografálással tisztítjuk, eluálószerként benzin/dietil-éter elegyet használunk. 95-97 °C-on olvadó fehér szilárd terméket kapunk
NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDC13): 0,94 (9H, s), 1,22 (IH, s), 2,1-2,6 (4H, m), 7,0-7,2 (5H, m), 8,78 (2H,s), 9,06 (lH,s) ppm.
5. példa l-(4’-Klór-feniI)-3-hidroxi-4-metü-3-(pirimidin5-il)-pent-l-in (az I. táblázatban feltüntetett 5. sz. vegyület) előállítása
1. lépés: 2-(4’-Klór-fenil)-l-(trimetü-sziliI)-etin előállítása
4,77 g (0,02 mól) 4-klór-jódbenzol és 2,02 g (0,02 mól) trietil-amin 30 ml vízmentes acetonitrillel készített oldatához nitrogén atmoszférában 0,2 g (1,05 mól) réz-jodidot, 0,2 g (0,285 mól) bisz(trifenil-foszfin)palládium-dikloridot és 2,156 g (0,022 mól) trimetilszilü-etint adunk. Areakcióelegyet 3 órán át keverjük Exoterm reakció zajlik le, és a reakcióelegy megsötétül. Ezután az elegyet 100 ml telített vizes ammóniumklorid oldatba öntjük, és éterrel háromszor extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, híg vizes sósavoldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd csontszénen átszűrjük. A szűrletből csökkentett nyomáson lepároljuk az oldószert. A barna, olajos maradékot hexánnal eldörzsöljük, és a melléktermékeket szűréssel eltávolítjuk A szűrletet bepároljuk. 3,90 g sárga, kristályos anyagot kapunk.
2. lépés: 1 -(4’-Klór-fenil)-etin előállítása
30,90 g (0,02 mól), az 1. lépés szerint előállított 2(4’-klór-fenil)-l-(trimetil-szilil)-etin metanollal készített oldatához 0,276 g (0,002 mól) kálium-karbonátot adunk, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük. A reakció meneté t gáz/folyadék kromatográfiás vizsgálatokkal követjük Amikor az elegyben kiindulási anyag már nem mutatható ki, az oldószer csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot dildórmetánban oldjuk, az oldatot szárítjuk, és csontszénnel derítjük. A csontszenet kiszűrjük, és a szűrletből lepároljuk és oldószert. A barna, szilárd anyagot hexánnal elegyítve szilikagélen bocsátjuk át. 1,511 g (55,3%) halványsárga, kristályos terméket kapunk.
3. lépés: l-(4’-Klór-fenil)-3-hidroxi-4-metil-3-(pirimÍdín-5-il)-pent-l-ln előállítása
1.43 g (0,01 mól) l-(4’-klór-fenil)-etintnitrogén atmoszférában 10 ml tetrahidrofuránban oldunk, és az oldatot -35 ’C-ra hutjük. Az oldathoz 6,5 ml 1,6 mólos butil-lítium oldatot (- 0,0104 mól butil-lítium) adunk; ekkor az elegy színe megváltozik. Az elegyet fél órán át keverjük, ezalatt az elegy besűrűsödik, és színe bíborról rózsaszínűvé válik. Az elegyhez 10,6 ml 1 mólos klór-titán-tri-izopropoxid oldatot (- 0,0106 mól ldórtitán-tri-izopropoxid)k adunk, és a képződött sárga elegyet 20 percig keverjük. Ezután az elegyet -60 ’Cra hűtjük, és 2-metil-l-(pirimidin-5-il)-propan-l-on 10 ml .tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk hozzá. A reakcióelegyet a hűtőfürdő eltávolítása nélkül szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. Ezután az elegyhez 20%-os vizes ammónium-klorid oldatot adunk, és a kapott elegyet szűrjük. A vizes oldatot etílacetáttal háromszor extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A terméket éterben oldva szilikagélen bocsátjuk át, majd a nyers terméket pentán és éter elegyével eldörzsöljük. 0,467 g törtfehér, szilárd anyagot kapunk.
NMR spektrum vonalai (270 MHz, CDC13): 0,94 (3H, d), 1,10 (3H, d), 2,18 (III, m), 3,60 (IH, s), 7,35 &
HU 204403 Β (4H, m), 8,9 (2H, s), 9,15 (IH, s) ppm.
6. példa l-(4-Klór-feDÍl)-3-hidroxi-4,4-dimetil-3-(pirimid in-5-il)-pentán (az L táblázatban feltüntetett 6. sz. vegyület) előállítása
Kiszárított készülékbe töltött, 20 ml 1:1 térfogatarányú vízmentes dietil-éter : tetrahidrofurán elegyhez -95 ’C-on, nitrogén atmoszférában 7,9 ml
2,4 mólos hexános n-butil-lítium-oldatot (= 0,019 mól n-butil-lxtium) adunk Az elegybe keverés közben 3,0 g (0,019 mól) 5-bróm-pirimidin 20 ml 1:1 térfogatarányú vízmentes dietil-éter ; tetrahidrofurán eleggyel készített oldatát csepegtetjük, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét -80 ’C-nál alacsonyabb értéken tartjuk. A kapott sárga szuszpenziót fél órán át -95 ’C-on keverjük, ezután az elegybe 4,24 g (0,019 mól) terc-butil-(4-klór-fenil-etil)-keton 10 ml 1:1 térfogatarányú vízmentes .dietil-éter : tetrahidrofurán eleggyel készített oldatát csepegtetjük, ügyelve arra, hogy a reakcióelegy hőmérséklet ne haladja meg a -80 ’C értéket. A reakcióelegyet éjszaka alatt 20 ’C-ra hagyjuk melegedni, majd vízzel elhidrolizáljuk Ezután az elegyhez étert adunk, és a szerves fázist elválasztjuk A vizes fázist éterrel extraháljuk A szerves oldatokat egyesítjük, vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson betöményítjük A kapott szuszpenziót pentánnal eldörzsöljük, majd a szilárd anyagot kiszűrjük 1,36 g fehér, szilárd, 154-156 ’C-on olvadó terméket kapunk
7. és 8. példa
A 6. példában leírt eljárással állítjuk elő azl. táblázatban feltüntetett 7. és 8. sz. vegyületet. A termékek olvadáspontját azt táblázat tartalmazza.
9-11. példa
Az 5. példában leír t eljárással állítjuk elő azl. táblázatban feltüntetett 9-11., 18. és 19. sz. vegyületet. A termék olvadáspontjait az 1. táblázat tartalmazza.
12. példa l-(2,4-DikIór-fenil)-3-hidroxi-4-nietÍI-3-(pirimid in-5-il)-pent-l-én (azl táblázatbanfeltüntetett 12. sz. vegyület) előállítása
l.lépés:
ml 4:1 térfogatarányú etanol víz elegyben 20 ’Con 10,0 g (0,057 mól) 2,4-dildór-benzaldehidet és 0,057 jnól (4,92 g) ízopropil-metil-ketont oldunk, majd az oldathoz keverés közben 5,7 ml 10%-os vizes · nátrium-hidroxid oldatot (= 0,014 mól nátrium-hidroxid) adunk Az elegyet 3 órán át 20 ’C-on tartjuk, ekkor szuszpenzió képződik A szuszpenziót éjszakán át állni hagyjuk, majd diklór-metánt oldunk hozzá, és a kapott oldatot vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal í mossuk A diklór-metános fázist szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk Narancsvörös, olajos anyagot kapunk, ami egy éjszakai állás után kristályosodik A szilárd anyagot pentánnal eldörzsöljük és szűrjük; 6,39 g krémszínű, 56-59 ’C-on olvadó tér- £ méket kapunk -·.
2. lépés: Z '
Kiszárított készülékbe töltött, 80 ml ül térfogatarányú vízmentes tetrahidrofurán : dietil-éter elegyhez -80 ’C-onm nitrogén atmoszférában 13,6 ml
1,6 mólos hexános n-butil-lítium oldatot (- 0,022mól n-butil-lítium) adunk Az elegybe keverés közben,95 ’C-on 3,46 g (0,022mól) 5-bróm-piridin 30 ml 1:1 térfogatarányú tetrahidrofurán:-éter eieggyel készí> tett oldatát csepegtetjük Az elegyet 15 percig -95 ’Con keverjük, ezután az elegybe keverés közben, - 95 ’C-on 5,285g (0,022 mól), az 1. lépés szerint kapott termék20 ml 1:1 térfogatarányú tetrahidrofurán: éter eleggyel készített oldatát csepegtetjük A kapott ! szuszpenziót éjszaka alatt 20 ’C-ra hagyjuk melegedni, majd vízzel kezeljük A szerves fázist elválasztjuk, és a vizes fázist éterrel kétszer extraháljuk Az éteres. extraktumokat egyesítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, szárítjuk, ma jd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A kapott narancsvörös, olajos maradékot éter és pentán elegyével eldörzsöljük Halvány krémszínű szilárd terméket kapunk A szűrletből további terméket különítünk el, amit szilikagélen végzett kromatografálással tisztítunk Eluálószerként 1:1 térfogatarányú éter: hexán elegyet használunk További 0,49 g terméket kapunk A terméket 111-113’C-on olvad.
13-17. példa
A12. példábanleírt eljárással állítjuk előazl. táblázatban feltüntetett 13-17. sz. vegyületet. A13. és 1517. sz. vegyület olvadáspontját azl. táblázatban közöljük
A14. sz. vegyület, azaz l-(2-metoxi-fenil)-3-hidroxi-4-metil-3-(piridin-5-il)-pent-l-én olajos anyag, amitNMRspektruma alapján azonosítottunk
NMR spektrum vonalai (CDC13):O,88 (3H,d), 1,00 (3H, d), 2,17-2,32 (IH, m), 3,81 (3H, s), 3,97 (IH, s),
6,65 (IH, d), 6,85-7,0 (2H, m), 7,10 (IH, d), 7,2-7fi (2H, m), 8,92 (2H, s), 9,09 (IH, s) ppm.
18. példa
Növényi növekedést szabályozó hatás vizsgálata azl táblázatbanfeltüntetett 1-4. sz. vegyület növényi növekedést szabályozó hatását hat növényfajtán vizsgáltuk A vizsgálatokba bevont növények fajtáját és fejlettségi állapotát a H. táblázatban közöljük
A vizsgálandó vegyűleteket SS8004E (Teejet) típusú permetezőfejjel felszerelt permetező berendezés segítségével, 1000 liter/hektámak megfelelő mennyiségű, 4000 ppm hatóanyagtartalmú permetlé (- 4 kg hatóanyag/hektár) formájában vittük fel a kezelendő növényekre.
Kezelés után a növényeket üvegházba helyeztük, és 25 ’C-os nappali, illetve 22 ’C-os éjszakai hőmérsékleten (gabonafélék/búza és árpa/esetén 16 ’C-os nappali és 13 ’C-os éjszakai hőmérsékleten) termesztettük Szükség eseténanövényekethiganygőzlámpávalmegvilágítottuk annak érdekében, hogy átlagosan napi 16 órás fotoperiódust biztosítsunk
HU 204403 Β
2-6 hét elteltével (a növényfajtától és az évszaktól össze. Az észlelt eredményeket a DL, IV. és V. tábláfüggően) vizuálisan értékeltükanövényekmorfológíai zatban közöljük, jellemzőit, és kezeletlen kontrollokkal hasonlítottuk
II. táblázat
A vizsgált növény A növény kezeléskori Növények száma A komposzt
neve jele fajtája fejlettségi állapota 7,5 cm átmérőjű típusa
cserepenként
Árpa BR Atem 1-1,5 levél 4 JohnInnes
Búza WW Timmo 1-1,5 levél 4 John Innes
Kukorica MZ Earliking 2,25 levél 1 tőzeg
Alma AP Red Delicious 4-5 levél 1 . John Innes
Rizs RC Ishikari 2-2,5 levél 4 JohnInnes
Paradicsom TO Ailsa Craig 2-2,5 levél 1 JohnInnes
III. táblázat
Avegyűlet Árpán (BR) észlelt hatás Búzán (WW) észlelt hatás
sorszáma R G A Τ I R G A T I
1. 3 2 3 3 ‘ 2 2 3 3
2. 2 1 2 3 3 2 3 3
3.* 3 2 3 3 1 1 2 1
4. 3 3 3 3 1 2 3
5. 2 2 3 1 1 3
6. 2 2 3 2 3
8. 3 2 3
9,* 1 1 1 1
•10. 3 1 3 2 1 3
11. 2 1 1 2 3 1 3
12. 1 1 1 2 1 2
13. 3 2 3 3 3 1 1 3
14. 1 1 1
15. 2 2 2 3 1 1 3
16. 2 2 2 2 1 2
17. 2 2 2 2 3 1 3
*A kezeléshez 1 kg/ha mennyiségű hatóanyagot használtunk fel.
IP. táblázat
Avegyűlet Paradicsom (TO) észlelt hatás
sorszáma R G A T I
1. 1
2. 2 2 2
3.* 2 2 2
4. 3 3 3
5. 2 2 2
6. 3 2 3
7. 3 1 3
8. 3 1 3
9?
10.
11. 1 1
12. 3 2 2 3
13. 2 1 2
14.
15. 1
16.
17. 3 2 . 2 3
*A kezeléshez 1 kg/ha mennyiségű hatóanyagot használtunk fel.
HU 204403 Β
V. táblázat
Avegyület sorszáma Rizsen (RC) észlelt hatás Almán (AP) észlelt hatás
R G A T I R G A T I
1. 3 1 3 3 1 3
2. 2 1 2 3 1 3
3. - - - - - - - - - -
4. - - - - - — - — - —
AIH-V. táblázatban használt jelölések jelentése a következő:
R^növekedésgátiás G=mélyebb zöld szín A= csúcssérülés
T« bokrosodás vagy oldalhajtás-képződés 1= iz-vagy ligula-közhossz csökkenés 1= 10-30%-os hatás
2=31-60%-oshatás .
3« 61-100%-os hatás
19. példa
Intermedier növekedésgátló hatás vizsgálata A vizsgálatokat az (a) kísérletsorozatban rizsen, tavaszi árpán és almán, és napraforgón, míg a (c) kísérletsorozatban rizsen, tavaszi árpán, almán és káposztán végeztük. Anövényekfajtáját és fejlettségi állapotát a VI. táblázatban közöljük. A permetlevelek hatóanyagtartalma 500 ppm, ületve 2000 ppm volt, ami 0,5 kg/ha, illetve 2 kg/ha felviteli aránynak felelt meg. Ebben a kísérletben—búza és árpa esetén—a növények leveleire és gyökérzetére kifejtett hatást vizsgáltuk, és a növények leveleit és gyökereit egyaránt hepermeteztük az adott permedével. Alma, napraforgó és káposzta esetén a levélzetre és a gyökérzetre kifejtett hatást külön-külön vizsgáltuk, azaz ekkor csak a növények leveleit permeteztük he 2000 ppm hatóanyagtartalmú permedével, és az eredményeket szintén 2000 ppm hatóanyagtartalmú permedével végzett gyökérkezelés eredményeihez viszonyítottuk.
A rizsnövényeket 10 cm átmérőjű „elárasztásos” cserepekben termesztettük, azaz a növények gyökereit es a szár alsó részét a rizsföld körülményeinek megfelelően vízben tartottuk. A tavaszi árpát és az almacsemetéket 10 cm átmérőjű cserepekben termesztettük. 28 nap elteltével rizs és tavaszi árpa esetén a IegfELSŐ liguláig mérve meghatároztuk a növények magasságát. Alma esetén a magasságot a csúcsig mértük. Az eredményeket a VH-X. táblázatban közöljük. Valamennyi vizsgálatban a növényeket kezeletlen kontrollokkal hasonlítottuk össze, és a táblázatokban a kezeleden kontrollokhoz viszonyított magasságcsökkenést(%) tüntettük fel.
A VH-X. táblázatban az üres hely azt jelenti, hogy az adott vegyület az adott mennyiségben lényegében nem fejtettkinövekedésgátló hatást.
VI. táblázat
Avizsgáltnövény neve fajtája Anövény kezeléskori fejlettségiállapota Növények száma 10 cm átmérőjű cserepenként Akomposzt típusa
Tavasz árpa Atem 3 levél 4 l.sz. John Innes
Rizs íshikari 3-4 levél 2 l.sz. Johnlnnes+ anyag és finom homok keveréke
Alma RedDelicious 5-10 cm magas 1 l.sz. Johnlnnes+ anyag és finom homok keveréke
Napraforgó Elia 2-3 levél 1 l.sz. John Innes
Káposzta Rapid Cycling 3-4 levél vagy bimbókezdemény 1 l.sz. John Innes
VH. táblázat vm. táblázat
Rizs magasságának százalékos csökkenése (kezdetien kontrolihoz viszonyítva)
Avegyület Ahatóanyagmennyisége,ppm sorszáma 500 2000
Tavaszi árpa magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrolihoz viszonyítva)
Avegyület A hatóanyag mennyisége, ppm sorszáma 500 2000
1.
48
1.
63
HU 204403 Β
IX. táblázat
Alma magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrolihoz viszonyítva)
Avegyület Akezelés típusa és a sorszáma hatóanyag mennyisége
Kévéi, 2000 ppm Gyökér, 2000 ppm
1. 46 63
X. táblázat
A vizsgált növények magasságának %-os csökkenése (kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva)
Vizsgált növényfajta és a kezelt növényi rész
Avegyület Árpa Rizs Alma Napraforgőíapraforgó Káposzta Káposzta Alma
sorszáma (teljes) (teljes) (teljes) (levél) (gyökér) (levél) (gyökér) (levél)
3. 62 43 68 - 19 - - -
4. 44 57 67 - 29 - - -
5. 67 43 73 - - 49 68 -
6. 64 · 27 68 - - 69 77 -
7. 30 28 73 - - 39 67
8. 40 9 74 - - 78 49 -
10. 49 36 - - - 8 25 2
11. 36 38 - - - 17 46 33
A növényeket, illetve az adott növényi részeket 2000 ppm hatóanyagtartalmú permedével permeteztük be.
20. példa
Az (I) általános képletű vegyületek fungicid hatásának vizsgálata
Az (I) általános képletű vegyületek fungicid hatását növények levelein élősködő gombakártevőkkel szemben vizsgáltuk a következő módszerrel:
A növényeket 1. sz. vagy 2. sz. John Innes komposzttal töltött, 4 cm átmérőjű apró cserepekben termesztettük. A vizsgálandó vegyületet golyós malomban vizes Dispersol T oldattal Őröltük össze vagy acetonban vagy aceton és etanol elegyében oldottuk, és a kapott készítményeket közvetlenül a felhasználás előtt vízzel a kívánt koncentrációra hígítottuk. A 100 ppm hatóanyagtartalmú készítményeket a növények leveleire permeteztük, és a talajon keresztül a növények gyökereihez is juttattuk. A növényeket maximális retenció eléréséig permeteztük be, míg a gyökerekhez körülbelül 40 ppm hatóanyag/száraz talajnak megfelelő mennyiségű permetlevet juttattunk. Gabonafélék kezelése esetén a permedéhez Tween 20-at is adtunk 0,05 tömeg% végső koncentrációban.
A legtöbb vizsgálatban a permetlevet egy vagy két nappal a növény megfertőzése előtt vittük fel a levelekre és juttattuk a gyökerekhez. Kivételt képeztek az
XI.
Erysiphe graminis-szal végzett vizsgálatok, amikor a növényeket 24 órával a bepermetezés előtt fertőztük meg. Á növények levelein élősködő gombakártevőket spóraszuszpenzió formájában permeteztük a növények leveleire. Megfertőzés során a növényeket a fertőzés kialakulásának kedvező, környezetbe helyeztük, és a fertőzés kifejlődéséig ilyen körülmények között tartottuk. Az értékelést — a gombafajtától és a környezeti körülményektől függően — a megfertőzés után 4-14 nappal végeztük.
A vegyületek hatását 0 és 4 közötti számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a következő:
4= fertőzés nem észlelhető
3= nyomnyi — 5%-os fertőzés a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
2= 6-25%-os fertőzés a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
1= 26-59%-os fertőzés a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
0= ,60-100%-os fertőzés a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva
Az eredményeket a XI. táblázatban közöljük.
táblázat
Avegyület sorszáma Puccinia recondita (búzán) Erysiphe graminis (árpán) Venturia inaequalis (almán) Pyricularia oryzae (rizsen) Cercospora arachidicola (földimogyorón)
3. 4 4 4 2 4
4. 4 4 4 3 4
5. 0 4 0 3 4
HU 204403 Β
XT. táblázat folytatása
Avegyölet sorszáma Puccinia recondita (búzán) Erysiphe graminis (árpán) Venturia inaequalis (almán) Pyricularia oryzae (rizsen) Cercospora arachidicola (földimogyorón)
5. 4 4 4 1 4
7. 3 4 4 2 4
8. 4 3 3 1 4
9. 0 2 0 0 0
10. 0 4 4 0 0
11. 0 3 0 0 0
12.* 0 4 0 0 -
14.* 0 4 0 0 -
15.* 3 4 0 4 -
16.* 3 4 0 4 -
17.* 3 4 0 4 -
*A kezelést 50 ppm hatóanyagtartalmú permedével végeztük.
21. példa 24. példa
Emulgeálható koncentrátum előállítása Granulátum előállítása
A következő összetételű emulgeálható koncentrá- Akövetkező összetételű granulátumot állítjuk elő:
tumot állítjuk elő: Az I. táblázatban feltüntetett
AzL táblázatban feltűntetett 25 vegyület 5%
vegyület 10% Attapulgit granulátum 95%
Kalcium-dodecil-benzol-szulfát 5% A hatóanyagot acetonban oldjuk, az oldatot atta-
SynperonicNP13 5% pulgit granulátumra permetezzük, és az oldószert el-
AromasolH 80% párologni hagyjuk.
Akomponenseketösszemérjük,ésazelegyetaz 30 összes komponens teljes mértékű feloldódásáig 25. példa keverjük. Magcsávázőszer előállítása
A komponensek összekeverésével állítjuk elő a kö-
22. példa vetkező összetételű magcsávázószert:
Granulátum előállítása 35 Azl. táblázatban feltüntetett
A következő összetételű folyadékokban (például vegyület 50%
vízben) könnyen diszpergálható granulátumot állítjuk Ásványolaj 2%
elő: Porcelánföld 48%
AzL táblázatban feltüntetett vegyület 50% 40 26. példa
Dispersol T 25% Beporzószer előállítása
Synperonic NP5 1,5% A komponensek összekeverésével állítjuk elő a kö-
Nátrium-acetát 23,5% vetkező összetételű beporzószert.·
Az ELSŐ három komponenst víz jelenlétében ösz- 45 Azl. táblázatbanfeltüntetett
szeőröljük, majd bekeverjük a nátrium-acetátot A vegyület 5%
kapott keveréket szárítjuk, és 44-100-as száltávolsá- Talkum 95%
gú, brit szabvány szerinti szitán átszitáljuk. • 27. példa
23. példa Szuszpenziős készítmény előállítása
Diszpergálhatóporkészítményelőállítása 50 A következő összetételű szuszpenziős készítményt
A komponensek összeőrlésével állítjuk elő a követ- állítjuk elő:
kező összetételű, folyadékokban könnyen diszpergál- Azl. táblázatbanfeltüntetett
ható porkészítményt: vegyület 40%
Azl táblázatbanfeltüntetett Dispersol T 4%
vegyület 45% 55 Synperonic NP5 1%
Dispersol T 5% víz 55%
CellofasBóOO 2%
Synperonic NX ' 0,5% Az első három komponenst golyós malomban ösz-
Porcelánföld por 47,5% szeőrÖIjük, és az őrleményt vízben szuszpendáljuk.
HU 204403 Β
28. példa
Diszpergálható porkészítmény előállítása A komponensek őrléses homogenizálásával állítjuk elő a következő összetételű diszpergálható porkészítményt:
Az I. táblázatban feltüntetett
vegyület 25%
Aerosol OT/B 2%
Dispersol A.C. 5%
Porcelánföld 28%
Szilícium-dioxid 40%
29. példa
Diszpergálható porkészítmény előállítása A komponensek őrléses homogenizálásával állítjuk elő a következő összetételű diszpergálható porkészítményt:
Azi. táblázatban feltüntetett
vegyület 25%
PerminalBX 1%
Dispersol! 5%
Poli(vínil-pirrolidon) 10%
Szilícium-dioxid 25%
Porcelánföld 34%
30. példa
Diszpergálható porkészítmény előállítása A komponensek Őrléses homogenizálásával állítjuk elő a kővetkező összetételű diszpergálható porkészítményt:
Azi. táblázatban feltüntetett vegyület 25%
Aerosol OT/B 2%
Dispersol A 5%
Porcelánföld 68%
A 21-30. példában megadott százalékos értékek tömeg%-ok.
A 21-30. példában kereskedelmi névvel vagy védjegynévvel jelölt komponensek kémiai összetétele a következő:
Synperonic NP13:1 mól nonil-fenol 13 mól etilénoxiddal képezett kondenzátuma
Aromasol H: alkil-benzolok keveréke (oldószer)
Dispersol T és AC: formaldehid — nátrium-naftalln-szuifonát kondenzátum és nátrium-szulfát keveréke
Synperonic NP5:1 mól nonil-fenol 5,5 mól naftalin-oxiddal képezett kondenzátuma
Cellofas B600: nátrium-karboxi-metil-cellulóz (sűrítőszer)

Claims (8)

  1. SZABADALMIIGÉNYPONTOK
    1. Növényi növekedést szabályozó és fungicid kompozíciók, azzal jellemezve, hogy hatóanyagokként (I) általános képletű pirimidin-származékolőit, azok sztetartalmazzák—a képletben
    R1 hidrogénatomot vagymetücsoportot jelent, és
    R2 -C=C-A, -CH=CH-A vagy -CH2-CH2-A általános képletű csoportot jelent, amelyben A femslcsoportot képvisel, és az A helyén álló fenilcsoporthoz adott esetben szubsztltuensként egy vagy két halogénatom, 1-3,1-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 14 szénatomos alkil-, (1-4 szénatomos alícoxi)-karbonS, karboxil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkoxi-, amino-, nitro-, di-(l4 szénatomos alkü)-szulfamoil-, -NH-CHO, (1-4 szénatomos alkil)-karboni!-amino-, 1-4 szénatomos alkilszulfonil·- vagy cianocsoport vagy egy -O-CH2-COOR általános képletű csoport kapcsolódik, és az utóbbi képletben R hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelent — legföljebb 50 tömeg% mennyiségben, mezőgazdaságilag alkalmazható hígító- vagy hordozóanyagokkal és adott esetben segédanyagokkal együtt. (ELSŐbbeége: 1991.03.13.)
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti kompozíciók, azzaljellemezve, hogy hatóanyagokként olyan (I) általános képletű vegyületeket, azok sztereoizomerjeit, illetve agroletben
    R1 hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent, és
    R2 -CsC-A, -CH=CH-A vagy -CH2-CH2-A általános képletű csoportot jelent, amelyben A fenilcsoportot képvisel, és az A helyén álló fenilcsoporthóz adott esetben szubsztltuensként egy vagy két halogénatom, 1-3,1-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 14 szénatomos alkil-, (1-4 szénatomos alkoxl)-karbonffl, halogénezett 1 -4 szénatomos alkil··, nitro-vagy eiamocsoport kapcsolódik. (ELSŐbsége: 1988.08.03.)
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti kompozíciók azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületeket, azok sztereoizomerjeit, illetve agrokében
    R1 hidrogénatomot vay metilcsoportot jelent, és
    R2 -CsC-A, -CH=CH-A vagy -CH2-OÍ2-A általános képletű csoportot jelent, amelyben A fenilcsoportot képvisel, és az A helyén álló fenilcsoporthoz adott esetben szubsztltuensként egy vagy két halogénatom, 1-31-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, nitro- vagy cianocsoport kapcsolódik. (ELSŐbbsége: 1987.12.18.)
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti növényi növekedést szabályozó kompozíciók, azzal jellemezve, hogy hatóanyagokként olyan (1) általános képletű vegyületeket, azok sztereoizomerjeit, illetve agrokémiailag alkálit1 hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent és
    R2 -C=»C-A általános képletű csoportot jelent, amelyben A fenilcsoportot képvisel, és az Ahelyén álló fenilcsoporthoz adott esetben szubsztltuensként egy vagy két halogénatom, 1-3 1-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, nitro- vagy cianocsoport kapcsolódik. (ELSŐbbsége: 1987.08.20.)
  5. 5. Eljárás (I) általános képletű pirimidin-származé15
    Ηϋ 204403 Β sóikelőáílítására—a képletben R1 hidrogénatomotvagymetücsoportot jelent, és R2 -C ξ C-A, -CH=CH-A vagy -CH2-CH2-A általános képlető csoportot jelent, amelyben A fenilcsoportot képvisel, és az A helyén álló fenilcsoporthoz adott esetben szubsztituensként egy vagy két halogénatom, 1-3,1-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 14 szénatomos alkil-, (1-4szénatomos alkoxi)-karbonil, karboxű-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, halogénezett 1-4 szénatomos alkoxi-, amino-, nitro-, di-(l— 4 szénatomos alkil)-szulfamoil- -NH-CHO, (1-4 szénatomos alkü)-karbonil-amino-, 1-4 szénatomos alkilszulfonil- vagy cianocsoport vagy egy -O-CH2-COOR általános képletű csoport kapcsolódik, és az utóbbi képletben R hidrogénatomot vagy 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelent — azzal jellemezve, hogy
    a) a (Π) általános képletű vegyületeket — a képletben R1 jelentése a tárgyikor szerinti — (ΠΓ) általános képletű szerves fémvegyületekkel—a képletben R2 jelentése a tárgyikor szerinti ésMfématomotvagy fémtartalmú csoportot jelent—reagáltatjuk, vagy
    b) a (ÍV) általános képletű ketonokat—a képletben Rl és R2 jelentése a tárgyi kör szerinti—(V) általános képlető szerves fémvegyifletekkel — a képletben M fématomot vagy fémtartalmú csoportot jelent—reagáltatjuk, és kívánt esetben a kettős vagy hármas kötést tartalmazó termékeket részlegesen vagy teljesen telítjük, és kívánt esetben azígy kapott (I) általános képlető vegyületeket agrokémiaüag alkalmazható sóikká alakítjuk. (ELSŐbbsége: 1991.03.13.)
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű pirimidin-származékok, szterecizomerjeik és agrokémiaüag alkalmazható sóik előállítására, amelyekben
    R1 hidrogénatomot vagymetilcsoportot jelent, és
    R2 -C=C-A, -CH=CH-A vagy -CH2-CH2-A általános képletű csoportot jelent, amelyben A fenilcsoportot képvisel, és az A helyén álló fenilcsoporthoz adott esetben szubsztituensként egy vagy két halogénatom, 1-31-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 1-4 szénatomos alkil-, (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonü-, halogénezett 1-4 szénatomos alkil-, nitro-vagy cianocsoport kapcsolódik, azzal jellemezve, hogy a megfelelően szubsztituált (Π) és (Hl) vagy (IV) és (V) általános képletű kiindulási anyagokat alkalmazzuk, és kívánt esetben a kettős vagy hármas kötést tartalmazó termékeket részlegesen vagy teljesen telítjük, és/vagy kívánt esetben az így kapott (í) általános képletű vegyületeket agrokémiaüag alkalmazható sóikká alakítjuk. (ELSŐbbsége: 1988.08.03.)
  7. 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű pirimidin-származékok, sztereoizomerjeik és agrokémiaüag alkalmazható sóik előállítására, amelyekben
    R1 hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent, és
    R2 -C=C-A -CH-CH-A vagy -CH2-CH2-A általános képletű csoportot jelent, amelyből A fenflcsoportot képvisel, és az A helyén álló fenücsoporthoz adott esetben szubsztituensként egy vagy két halogénatom, 1-3 1-4 szénatomos alkücsoport, vagy egy 1-4 szénatomos alkü-, halogénezett 1-4 szénatomos alkü-, nitro- vagy cianocsoport kapcsolódik, azzal jellemezve, hogy a megfelelően szubsztituált (Π) és (ΠΙ) vagy (IV) és (V) általános képletű kiindulási anyagokat alkalmazzuk, és kívánt esetben a kettős vagy hármas kötést tartalmazó termékeket részlegesen vagy teljesen telítjük, és/vagy kívánt esetben az így kapott (I) általános képletű vegyületeket agrokémiaüag alkalmazható sóikká alakítjuk. (ELSŐbbsége: 1987.12.18.)
  8. 8. Az 5. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű pirimidin-származékok, sztereoizomerjeik és agrokémiaüag alkalmazható sóik előállítására, amelyekben
    R1 hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent és
    R2 -C=C-A általános képletű csoportot jelent, amelyben Afenűcsoportot képvisel, és az Ahelyén álló fenücsoporthoz adott esetben szubsztituensként egy vagy két halogénatom, 1-3 1-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy egy 1-4 szénatomos alkü-, halogénezett 1-4 szénatomos alkü-, nitro- vagy cianocsoport kapcsolódik, azzal jellemezve, hogy a megfelelően szubsztituált (Π) és (ΠΙ) vagy (TV) és (V) általános képletű kiindulási anyagokat alkalmazzuk, és kívánt esetben így kapott (I) általános képletű vegyületeket agrokémiaüag alkalmazható sóikká alakítjuk. (ELSŐbbsége: 1987.08.20.)
HU884071A 1987-08-20 1988-08-03 Plant-growth-controlling and fungicide compositions containing pyrimidine derivatives as active components and process for producing the active components HU204403B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB878719694A GB8719694D0 (en) 1987-08-20 1987-08-20 Pyrimidine derivatives
GB878729583A GB8729583D0 (en) 1987-12-18 1987-12-18 Pyrimidine derivatives

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT49591A HUT49591A (en) 1989-10-30
HU204403B true HU204403B (en) 1992-01-28

Family

ID=26292625

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU884071A HU204403B (en) 1987-08-20 1988-08-03 Plant-growth-controlling and fungicide compositions containing pyrimidine derivatives as active components and process for producing the active components

Country Status (11)

Country Link
US (1) US4902332A (hu)
EP (1) EP0304171B1 (hu)
JP (1) JPH0643405B2 (hu)
KR (1) KR890003710A (hu)
CN (1) CN1031373A (hu)
AU (1) AU2030988A (hu)
DE (1) DE3877459T2 (hu)
DK (1) DK466588A (hu)
GB (1) GB2208860B (hu)
HU (1) HU204403B (hu)
IL (1) IL87247A0 (hu)

Families Citing this family (16)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB2200110A (en) * 1986-12-23 1988-07-27 Ici Plc Pyrimidine derivatives
US5149705A (en) * 1987-03-13 1992-09-22 Allergan, Inc. Acetylenes disubstituted with a heteroaromatic group and a tetralin group and having retinoid like activity
GB8714537D0 (en) * 1987-06-22 1987-07-29 Ici Plc Pyrazine derivatives
GB8814026D0 (en) * 1988-06-14 1988-07-20 Ici Plc Pyrimidine derivatives
GB8814635D0 (en) * 1988-06-20 1988-07-27 Ici Plc Pyrimidine derivatives
GB8902688D0 (en) * 1989-02-07 1989-03-30 Ici Plc Pyrimidine derivatives
US5455220A (en) * 1993-12-03 1995-10-03 Caudill Seed Company, Inc. Concentrated plant growth promoter composition comprising N-6-benzyladenine, an alcohol, and a metal hydroxide
US5744424A (en) * 1993-12-03 1998-04-28 Caudill Seed Company, Inc. Plant growth promoter composition comprising N-6-benzyladenine, an alcohol, and a metal hydroxide
DE69529335T2 (de) * 1994-01-25 2003-09-18 North American Specialities Chipkartenverbinder
WO2000044222A2 (en) * 1999-01-29 2000-08-03 Laboratorio De Investigaciones Y Diagnosticos Agropecuarios, S.A. De C.V. Biological control of soil-borne fungal pathogens
CA2728767A1 (en) * 2008-06-26 2009-12-30 Amgen Inc. Alkynyl alcohols as kinase inhibitors
CA2767385A1 (en) 2009-07-08 2011-01-13 Bayer Cropscience Ag Phenyl(oxy/thio)alkanol derivatives
AU2010268838B2 (en) 2009-07-08 2015-06-11 Bayer Intellectual Property Gmbh Substituted phenyl(oxy/thio)alkanol derivatives
US9185915B2 (en) 2010-12-21 2015-11-17 Bayer Cropscience Lp Sandpaper mutants of bacillus and methods of their use to enhance plant growth, promote plant health and control diseases and pests
EP2510786A1 (de) * 2011-04-15 2012-10-17 Bayer CropScience AG Substituierte Prop-2-in-1-ol- und Prop-2-en-1-ol-Derivate
BR112014005654A2 (pt) 2011-09-12 2017-03-28 Bayer Cropscience Lp métodos para melhorar a saúde e promover o crescimento de uma planta e/ou de melhorar o amadurecimento da fruta

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR1569940A (hu) * 1967-04-27 1969-06-06
GB1468840A (en) * 1974-05-21 1977-03-30 Lilly Co Eli Substituted nitrogen hetero-cycles
DE2742173A1 (de) * 1977-09-20 1979-03-29 Bayer Ag Phenoxy-pyridinyl(pyrimidinyl)-alkanole, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als fungizide
DE3105374A1 (de) * 1981-02-14 1982-09-02 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Benzyl-pyrimidinylalkyl-ether, verfahren zu ihrer herstellung, ihre verwendung als pflanzenwachstumsregulatoren und fungizide sowie zwischenprodukte und deren herstellung
US4417050A (en) * 1981-11-23 1983-11-22 Chevron Research Company Fungicidal, herbicidal and plant growth-regulating pyrimidyl-containing ethers
DE3325761A1 (de) * 1983-07-16 1985-01-24 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Aroxy-pyrimidinyl-alkanole
DE3431689A1 (de) * 1984-08-29 1986-03-13 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Verfahren zur herstellung von 5-acylpyrimidinen

Also Published As

Publication number Publication date
JPH0643405B2 (ja) 1994-06-08
EP0304171B1 (en) 1993-01-13
GB8817481D0 (en) 1988-08-24
CN1031373A (zh) 1989-03-01
GB2208860A (en) 1989-04-19
DE3877459T2 (de) 1993-05-13
AU2030988A (en) 1989-02-23
GB2208860B (en) 1991-10-09
DE3877459D1 (en) 1993-02-25
IL87247A0 (en) 1988-12-30
EP0304171A1 (en) 1989-02-22
JPS6468361A (en) 1989-03-14
HUT49591A (en) 1989-10-30
DK466588D0 (da) 1988-08-19
US4902332A (en) 1990-02-20
KR890003710A (ko) 1989-04-17
DK466588A (da) 1989-02-21

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU201726B (en) Process for producing propenecarbpxylic acid esters and fungicides and plant growth regulators comprising propenecarboxylic acid esters as active ingredient
EP0225739B1 (en) 2-2-dimethyl-3-hydroxy-3-propargyl-4-(1,2,4-triazole-1-yl -butane derivatives as plant growth regulators
HU203884B (en) Process for producing acrylic acid derivatives and fungicide and growth controlling compositions containing acrylic acid derivatives as active components
HU204403B (en) Plant-growth-controlling and fungicide compositions containing pyrimidine derivatives as active components and process for producing the active components
JPS59175488A (ja) トリアゾ−ル又はイミダゾ−ル化合物、その製造法及びそれを含有する殺カビ又は植物生長調整組成物
US4975112A (en) Pyrazine compound useful as plant growth regulators
JPS60215674A (ja) トリアゾ−ル又はイミダゾ−ル化合物、その製造法及びそれを含有する殺カビ又は植物生長調節組成物
US4875922A (en) Pyrimidine derivatives
EP0193270B1 (en) Heterocyclic compounds
US4923502A (en) Triazolyl ethanol derivatives as plant growth regulators
US5073187A (en) Pyramidine derivatives
US5026418A (en) Pyrimidine derivatives
EP0212841B1 (en) Substituted hydroxybutynyl azoles as plant growth regulators
EP0199474A2 (en) Substituted triazolyl butanoates as plant growth regulators
US5090992A (en) Pyrimidine compounds
JPS59181290A (ja) トリアゾ−ル又はイミダゾ−ル化合物、その製造法及びそれを含有する殺カビ又は植物生長調整組成物
HU203646B (en) Plant growht regulating compositions comprising triazole derivatives as active ingredient and process for producing the active ingredients
JPS63185967A (ja) ピリミジン誘導体、その製造方法およびそれを含有する植物生長調節剤及び殺菌剤組成物
JPS58154562A (ja) 置換１−アゾリルアルケン誘導体、その製法並びに該誘導体を含有する殺菌剤および生長調節剤
JPH0435468B2 (hu)
EP0257822A2 (en) Substituted triazolyl-2-butanol derivatives as plant growth regulating agents
GB2219794A (en) Plant growth regulating and fungicidal pyrimidine derivatives

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee