HU204205B

HU204205B - Treating lamp operating by polarized light usable for biostimulation purpose

Info

Publication number: HU204205B
Application number: HU886014A
Authority: HU
Inventors: Werner Krebser; Mihaly Lantos; Peter Kolta
Original assignee: Harrier Gmbh
Priority date: 1987-10-07
Filing date: 1988-10-07
Publication date: 1991-12-30
Also published as: GR3002201T3; DD274872A5; EP0311124B1; US5010452A; KR890701169A; AU599847B2; IL87915A; DE3862360D1; IL87915A0; ZA887473B; CN1033571A; AU2549388A; EP0311124A1; RU2061511C1; DE3733905C1; KR910006123B1; JPH01502491A; MD412C2; HUT55645A; ATE62420T1

Description

A leírás terjedelme: 12 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 204205 Β

A találmány tárgya biostimulációs célra használható, polarizált fénnyel működő kezelőlámpa, amelynek 30 W és 300 W közé eső teljesítményű és lényegében pontfonásnak tekinthető fényforrása, valamint a fényforrás mögött elhelyezett reflektora van, a reflektor 5 forgási paraboloid alakú fényvisszaverő felületének a fókuszpontja a pontforrás tartományába esik, a reflektor által párhuzamos pályán előrevetített fénysugarak útjában polarizátor helyezkedik el, és az innen adott irányban továbbhaladó polarizált fénynyaláb legalább 10 100 cm² keresztmetszetű.

A „kezelőlámpa” kifejezést jelen leírásban tágan értelmezzük, és ide sorolható a polarizált fénnyel végezhető összes biostimulációs célú felhasználás.

A fenti tárgyban meghatározott típusú kezelőlámpa 15 már például a 84 850 395 számú közzétett európai szabadalmi bejelentésből is ismert

ADE3220218 C21sz. szabadalom a polarizált fény biostimulációs hatását ismerteti. Ennek a szabadalomnak a példái között olyan lámpát ismertetnek, amelynél 20 a párhuzamos fénysugarakból álló kör keresztmetszetű fénynyaláb átmérője 50 mm és a lámpa teljesítménye 150 W körül van. A lámpa jelentős mennyiségű hőt termel, amelyet ventilátorral szállít el. Ennél a kiviteli alaknál az összes optikai elem egymás mögött helyez- 25 kedetteL

A WO 84/Ó3 049 számú nemzetközi közzétételi iratban az említett típushoz tartozó, de fejlettebb kivitelű lámpát ismertetnek, ahol Brewster-típusú polarizátort használnak, amely az infravörös hullámhossztarto- 30 mányban is hatásosan működik. Az izzó által kibocsátott infravörös sugarak hasznosításából adódóan a szükséges lámpateljesítmény lényegesen lecsökkent. A Biewster-tfpusú polarizátor alkalmazása esetén a fénysugarak útját adott szögben meg kell tömi, ahol is a kimenő fénysugarak pályája 114°-os szöget (tehát a Brewster-szőg kétszeresét) zár be a fényforrás sugarainak főirányával. Ez a követelmény az ilyen lámpák alakját lényegesen befolyásolja. A hivatkozott lámpatípusnál egy nagyjából henger alakú háznak elkülönült nyélrésze és egy ferde helyzetű elülső része volt. A polarizátort a beszívott levegőben lévő portól az elülső részben elhelyezett különleges kialakítású szűrőelemekkel és egy üveglappal védték. A házat ventilátorral hűtötték, és a szerkezeti ház lényegében nyitott kiképzése nem tudta megakadályozni, hogy az érzékeny fényvisszaverő vagy fényátbocsátó felületek idővel ne porosodjanak.

Az ilyen kialakítású kezelőlámpák esetében a kimeneti fénynyaláb keresztmetszetét nehézségek nélkül nem lehet megnövelni. Ha a keresztmetszetet mégis növeljük, akkor a korábban használt hűtés hamarosan már nem lesz kielégítő, illetve ha a ventilátor teljesítményét fokozzuk, akkor ez az optikai elemek porosodását vonja maga után. Nagyobb nyalábkeresztmetszet esetében a lámpa térfogata és súlya is lényegesen növekszik, amelynek következtében a lámpa megtartása és helyzetének beállítása is bonyolultabbá válik. A lámpa működéséhez különálló tápegység használatára volt szükség.

A hivatkozott 848 503 959 közzétett európai szabadalmi bejelentésben egy ettől eltérő kivitelű kezelőlámpát ismertetnek, amelyet kifejezetten a nagyobb nyalábkeresztmetszet elérése érdekében fejlesztettek ki. Ennél a lámpánál a szerkezet alsó részében egy olyan házat alakítottak ki, amely a széleskörűen használt írásvetítőhöz hasonlítható. A ház felső felületét Fiesnel-Iencse képezi. A ház belsejében 200-800 W közé eső nagyobb teljesítményű fémbalogén lámpa a Fiesnel-Iencse fókuszvonalában helyezkedik el. A lámpa alatt parabola alakú reflekíorfelület van, amely a hátiafelé irányuló sugarakat a lencse felé reflektálja. A házat a benne elhelyezett ventilátor intenzíven hűti. A készülékhez Brewster-típusú polarizátor tartozik, amely külön szerkezeti egységként a doboz alakú ház felső, hátsó széléhez kapcsolódik és onnan ferdén felfelé és előre nyúlik. Ennek a lámpának mind súlya, mind pedig térfogata nagy, és a forszírozott hűtés nagy zajjal és hőtermeléssel jár. A nyitott kialakítás következtében az optikai felöleteket a porosodástól és a szennyeződéstől semmi sem védi.

Számos terápiás alkalmazásnál elegendő, ha a polarizált fénnyaláb keresztmetszete 100-300 cm² közé esik. Ilyen feladatok ellátására szükség van csendesen működő olyan kezelőlámpára, amely könnyen kezelhető és ahol a porképződés veszélye lényegesen csökkent mértékű.

A találmány feladata olyan kezelőlámpa létrehozása, amelynél poiképződés gyakorlatilag nem lép fel és amely könnyű kezelhetőséget biztosít.

A találmány további feladata csökkentett gyártási költségek mellett előállítható olyan kezelőlámpa létrehozása, amelynél nincs szükség különálló tápegység és elektronikus áramkörök használatára.

A találmány feladata ezenkívül a várható élettartam növelése és a biostimuláció hatékonyságának fokozása.

A találmánnyal biostimulációs célra használható, polarizált fénnyel működő kezelőlámpát hoztunk létre, amelynek 30 W és 300 W közé eső teljesítményű és lényegében pontforrásnak tekinthető fényforrása, valamint a fényforrás mögött elhelyezett reflektora van, a reflektor forgási paraboloid alakú fényvisszaverő felületének a fókuszpontja a pontforrás tartományába esik, a reflektor által párhuzamos pályán előrevetített fénysugarak útjában polarizátor helyezkedik el, és innen az adott irányban továbbhaladó polarizált fénynyaláb legalább 100 cm² keresztmetszetű, és a találmány szerint a kezelőlámpa első csővel van ellátva, amelynek tengelye egybeesik a paraboloid felület forgástengelyével, a reflektor és a fényforrás tömítetten az első csőhöz van rögzítve, az első csőhöz második cső kapcsolódik és vele szerves egységben szerkezeti házat határoz meg, tengelye az első cső tengelyével 110° és 120° közé eső szöget zár be, mindkét cső, egy a tengelyeik által meghatározott síkra merőleges síkkal el van vágva, ahol a vágósík mindkét cső teljes keresztmetszetét metszi és a csőtengelyekkel azonos szöget zár be, és a vágás révén ellipszis alakú körvonallal határolt nyílás keletkezik, a nyílás az első cső felől érkező fényt a második cső tengelye irányába vetítő fényterelő szervvel van lezárva, amely hővezető anyagból készült zárólapot

HU 204205 Β tartalmaz, a második cső elülső részén annak belső terét lezáró fényáteresztő lap van, a reflektor a fényforrás üzemi hőmérsékletét biztosító hődisszipáló szervvel van termikus kapcsolatban.

Ennek az alapvető szerkezeti kialakításnak a hasznossága abból adódik, hogy a lámpa fényteljesítményének a hatékony kihasználása kisebb lámpateljesítmény alkalmazását teszi lehetővé, a csövek nagy átmérője, a nagy reflektorfelület és a záróelemek nagy felülete együttesen még statikus hűtést is lehetővé tesz. Ennek következtében az optikai elemek zárt térben is elhelyezhetők, amely a porképződés veszélyét csökkenti, továbbá nincs feltétlenül szükség léghűtési csatornákkal ellátott kettős falak használatára sem, és ez a térfogatot és a súlyt egyaránt csökkenti.

Egy előnyös kiviteli alaknál a fényterelő szerv Brewster-polarizátort tartalmaz, és az első és második cső tengelyei által bezárt szög a Brewster-szög kétszeresével azonos, azaz 114° körül van.

Ennél a kiviteli alaknál a Brewster-polarizátor több, egymástól térközzel elválasztott plánparallel üveglapot tartalmaz, amelyek az említett nyílást lényegében fedik.

Célszerű, ha a fényforrást fémhalogén izzó képezi.

Az izzó pontos helyezése érdekében az izzó foglalatban helyezkedik el, amely hővezető anyagú tartószerkezetben van rögzítve, és ennek az izzó helyzetének finombeállítására hengeres és kissé kúpos kiképzése van.

A fényvisszaverő tulajdonságok kedvezőekké válnak, ha a reflektor 22-35 V% cinket és 0,3-0,6 V% vasat tartalmazó alumíniumötvözetből van kialakítva.

Előnyös, ha a reflektoron hűtőbordákból statikus hődisszipáló szerv és tartószerkezet fogadására tengelyirányú furat van kiképezve.

A fény lágyabbá és kevésbé zavaróvá válik, ha a fényáteresztő lapot a 400-450 nm hullámhossznál nagyobb hullámhosszú összetevők számára átlátszó fényszűrő lap képezi.

A lámpa spektrális eloszlását biológiailag kedvező irányba eltolhatjuk, ha az izzót aláfűtjük és üzem közben színhőmérsékletét 3000 és 3200 K° között tartjuk.

A lámpa egy másik kiviteli alakjánál a csövek közös, célszerűen műanyagból készült ház részeit képezik, a ház tartalmaz egy gömbölyű rudat, amely a második cső elülső és felső felét körülveszi, és onnan két egymástól térközzel elválasztott és az első tengellyel párhuzamos oszlopban, majd erre merőleges rúdban folytatódik, az első csőhöz üreges négyszögletes rész csatlakozik, amely annak elülső része mentén vonul végig és a második csőig tart, a négyszögletes rész aljából vízszintes kiugrás nyúlik ki és az említett rudakkal kapcsolódik, és a reflektor, valamint a hődisszipáló szerv az első csőben helyezkedik el és ennek az első tengelyre merőleges alja van.

A helykihasználás javul, ha az első csőben a paraboloid felület alatt a fényforrást kisfeszültséggel tápláló toroid transzformátor helyezkedik el, és az első cső négyszögletes részének az üreges belső terében a fényforrást működtető elektronikus áramkörök vannak elrendezve.

A gyártás egyszerűsödik, ha a reflektor vékony fémlemezből van kialakítva, és a hődisszipáló szerv az első cső belsejébe illeszkedő, hővezető fémből készített elemet tartalmaz, amelynek a reflektor hátoldalához illeszkedő alakú mélyedése van, ezen illeszkedő felületek között jó hővezető kapcsolat van kiképezve, az elem külső felületén hűtőbordák vannak, és az elemen középső furat vezet keresztül, amely a fényforrás tartóelemét fogadja, és az elem alsó részén a toroid transzformátort fogadó toraid alakú mélyedés van.

A működési tulajdonságok javulnak, ha az elektronikus áramkörök a fényforrás világítási periódusainak hosszát beállító időzítő áramkört és a fényforrás áramát késleltetetten indító áramkört tartalmaznak.

Előnyös továbbá, ha a hővezető fémből készült elem alumíniumötvözetből készül és hengeres alsó része az első cső aljáig ér, és ezen aljhoz fémből készített zárólap csatlakozik és annak üreges belső terét lezáq'a, és a zárólapon hűtőbordák vannak kialakítva.

Ennek a kiviteli alaknak az első változatánál a fényterelő szerv Brewster-polarizátort tartalmaz, és az első és második cső tengelyei által bezárt szög a Brewsterszög kétszeresével azonos, azaz 114° körül van, és a fényáteresztő lapot a 400-450 nm hullámhossznál nagyobb hullámhosszú összetevők számára átlátszó fényszűrő lap képezi.

Egy másik változat esetében a fényterelő szervet tükör képezi és a fényáteresztő lap olyan polarizátor szűrő, amely az infravörös hullámtartományban is hatásos.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra a találmány első kiviteli alakjának elölnézete, részben metszeti ábrázolásban, a

2. ábra a 24 zárólap negyedének metszeti képe, a

3. ábra a Brewster polarizátor részletének nagyított metszeti képe, a

4. ábra a reflektorszerelvény elölnézeti, metszeti képe, az

5. ábra a reflektorszerelvény aljának nagyított metszeti képe, a

6. ábra a 34 tartócső és a 3 cső csatlakozása részletét szemlélteti metszeti ábrázolásban, a

7. ábra a találmány másik kiviteli alakját mutatja részben metszeti ábrázolásban, és a

8. ábra a 7. ábra VIII—VIII vonala mentén vett metszeti felülnézeti kép.

Az 1-6. ábrákon a találmány szerinti megoldás első kiviteli alakja látható, amelyen az 1 kezelőlámpa két egymáshoz hegesztett, fémből készített hengeres 2, 3 csőben van kiképezve. A csövek tengelyei egymással 114°-os szöget zárnak be, és ez a szög a Brewster-szög kétszeresének felel meg. A 2, 3 csövek hátsó szakasza egy közös ferde síknak megfelelően van levágva és az elliptikus kontrollal rendelkező vágott nyílást Brewster-típusú 4 polarizátor fedi,

A 3 cső alsó (szabad) végéhez 5 reflektorszerelvény

HU 204205 Β csatlakozik, amelynek belső szerkezeti kialakítását a 4. és 5. ábrák részletesebben szemléltetik.

A 2 cső elülső végét a 6 gyűrű oly módon zárja le, hogy a 2 cső és a 6 gyűrő 7 szűrőlapot fognak közre. A 7 szűrÓIapot célszerű sárga szűrőből kialakítani, amely a fény spektrális összetevői közül csak a kb. 400450 nm-es hullámhosszt meghaladó hullámhosszú összetevők számára átlátszó. A 7 szúrőlap az 1 kezelőlámpa belső terét tömítetten lezárja.

Az 1. ábrán 8 tartószerkezet is látható, amely a 6. ábrán vázolt módon a 3 cső oldalához hegesztett 9 menetes csappal kapcsolódik.

A 4. és 5. ábrák kapcsán most az 5 reflektorszerelvény belső kialakítását ismertetjük. Az 5 reflektorszerelvény olyan 10 reflektort tartalmaz, amelyet sajátos összetételű alumíniumötvőzetből öntéssel és ezt kővető forgácsolással készítünk. A10 reflektornak tükrősített belső 11 paraboloid felülete van, amelynek a legnagyobb átmérője egy előnyös kiviteli alak esetében 140 mm. A 10 reflektoron a paraboloid alakú mélyedés elülső szélénél gyűrű alakú váll van kiképezve, amely a 4. ábrán vázoltak szerint a 3 cső vége számára ütközési felületet alkot A 10 reflektoron több koncentrikusan kiképzett 12 hűtőgyűrű található, amelyek közül a 12a gyűrűk merőlegesek a 12b gyűrűkre. A12 hűtőgyűrűket természetesen ettől eltérő módon is elrendezhetjük.

A 10 reflektorban olyan központos 13 furat van kialakítva, amelyben egy rövid hengeres szakaszt hosszabb kúpos szakasz követ

A10 reflektort olyan cink-alumínium ötvözet képezi, amelyben a cink mennyisége 221% és 351% között van és az ötvözet előnyösen tartalmaz ezenkívül 0,30,6 t% vasat is. Egy előnyős összetételben a cink mennyisége 30t%, a vasé 041% és a fennmaradó rész alumínium. Ennek az ötvözetnek meglepően előnyős tulajdonságai vannak.

A13 furatba 14 tartószerkezet illeszthető, amelynek szerepe a 15 fényforrás fogadása és rögzítése. A 15 fényforrást előnyösen 50 W névleges teljesítményű fémhalogén izzó képezi, amelynek rövid izzószála van, és ennek következtében pontforrásnak tekinthető. A15 fényforrás szabványos kialakítású 16 foglalatba illeszthető, és ez utóbbit csavarok erősítik a 14 tartószerkezetbe. A15 fényforrás villamos 17 kivezető huzaljai a 14 tartószerkezet 18 középső furatán vezetnek keresztül Ezeket a huzalokat a 14 tartószerkezet hátsó végéhez erősített 19 szorftóelem rögzíti.

A15 fényforrás úgy helyezkedik el a 10 reflektorban, hogy fűtőszála all paraboloid felület fókuszpont- ¹jába esik. A 4. ábra léptéke gyakorlatilag 1:1 mértékű, és ezen az ábrán jól megfigyelhetjük, hogy a 11 paraboloid felületnek a szájnyílása a fókuszpontnál lényegesen előbbre esik. Ez a kialakítás gondoskodik arról, hogy all paraboloid felület a 15 fényforrás fényének a I túlnyomó részét a 20 forgástengellyel párhuzamos irányba előre vetíti. A rendelkezésre álló fényteljesítmény még jobb kihasználása érdekében a 14 tartószerkezet gyűrű alakú 22 elülső felülete szintén tükrösített kiképzésű és a 11 paraboloid felület meghosszabításá- ( ba esik. A 14 tartószerkezet készítésére is használhatunk alumínium ötvözetet

A fűtőszálat négy 21 beállítócsavar segítségévei lehet pontosan fókuszpontba állítani. A fűtőszál képét 5 távoli felületre vetítjük, és az optimális helyzetet oly módon érhetjük el, hogy a 14 tartószerkezetnek a kúpos kialakítású 13 furatban felvett helyzetét állítjuk. Ez az állítás lehetővé teszi a tömeggyártott izzóban a fűtőszái helyzetének gyártási szórásaiból adódó hibák kor10 rigálását A 14 tartószerkezet helyzete előre-hátra irányban változtatható, és a szerkezet csekély mértékű megdöntést is megenged. A 14 tartószerkezetet a 21 beállítócsavarok meghúzásával a beállított optimális helyzetben rögzíthetjük.

A Brewster-típusú 4 polarizátor szerkezeti kialakítását az 1-3. ábrák kapcsán ismertetjük. ABrewster-típusű 4 polarizátor néhány (például őt) ellipszis alakú, vékony, plánparallel 23 üveglapból áll, amelyeket térköz választ el egymástól. A 23 üveglapok mögött öntött alumíniumőtvözetetből is elkészíthető 24 zárólap helyezkedik el, amely a 2, 3 csövekhez csatlakozik és az ellipszis alakú nyflást tömítetten lezárja. A hőátadás javítása érdekében a 24 zárólap belső felületét, például elektrolitikus kezeléssel feketére képezzük ki. A 23 üveglapok, továbbá a hátsó 23 üveglap és a 24 zárólap, valamint az így kapott szerkezet és a 2, 3 csövek elliptikus vágási felülete közötti térközt műanyag csíkok jelenléte határozza meg.

A 24 zárólap hátsó, tehát a 23 üveglapokhoz képest átellenes felületén hosszúkás 25 hűtőbordák vannak, amelyek főiránya a 24 zárólapok 26 külső szélével lényegében párhuzamos. Egy előnyös kiviteli alaknál a külső szélt lefelé nyúló 27 karima is képezheti. A 27 karima negyedének a metszete a 2. ábrán látható. A 24 zárólap 26 külső szélét két 28,29 párhuzamos vonal és két 30, 31 körívszakasz határozza meg. Miután a 2, 3 csövek ferdén levágott felülete ellipszis alakú, a 27 karima szélessége nem egyenletes. A 27 karima belső 32 kontúrvonala vagy pereme ellipszis alakú és mérete a 23 üveglapok és a levágott felület méretének felel meg. A 24 zárólap ilyen térbeli kialakítása a 2,3 csövek csatlakozását és lezárását tetszetőssé teszi.

A 8 tartószerkezetnek széles 33 talplemezre hegesztett 34 tartócsöve van (1. ábra), ennek végéhez ferdén 5 35 konzolcső csatlakozik, amelynek szabad végén helyzetbeállító szerkezet található. A helyzetbeállító . szerkezet a 35 konzolcső oldalán kiképzett két szemközti furaton keresztülvezetett és ebben a helyzetben rögzített 36 perselyt tartalmaz. Az 1 kezelőlámpa 9 > menetes csapja ebbe a 36 perselybe illeszkedik, amely hengeres csúszócsapágyként működik. A 9 menetes csapnak a menetes elülső része 37 beállító kerékkel kapcsolódik. A 36 persely végeinél lágy, kis súrlódási tényezőjű anyagból készült 38,39 alátétek vannak. Az ' 1 kezelőlámpát a 37 beállító kerék segítségével bármely beállított helyzetben rögzíthetjük (6. ábra).

A találmány szerinti 1 kezelőlámpa első kiviteli alakjának % működése a következő.

A15 fényforrás látható és infravörös fényt bocsát ki, amelyet az 5 reflektorszerelvény tengelyirányban

HU 204205 Β előrevetít, és a fény a Brewster-szöggel azonos 57°-os beesési szögben esik a 4 polarizátorra. A 4 polarizátor 23 üveglapjai a fényt a 2 cső tengelyirányába verik vissza, és ez a fény már lineárisan polarizált. A 4 polarizátor által nem visszavert fény a 24 zárólap fekete színű belső felületére esik, és az ennek hatására keletkezett hő a 24 zárólap hűtőbordáin disszipálódik. A 24 zárólap robusztus kialakítása és jó hővezető képessége következtében a 24 zárólap hőmérséklete állandósul és hőeloszlása is egyenletes lesz.

A szabványos kialakítású fémhalogén izzólámpák színhőmérséklete névleges feszültségű táplálás mellett 3400 K° körül van. Biostimulációs feladatok ellátására előnyös lehet, ha a színhőmérséklet ennél valamivel alacsonyabb, például 3000-3200 K° értékre állítjuk be, mert alacsonyabb színhőmérséklet esetén a kisugárzott fény spektrális eloszlása az infravörös tartomány irányába tolódik el. Infravörös fénynek pedig a látható fénynél nagyobb a behatolási mélysége. Az alacsonyabb színhőmérsékletet azáltal érhetjük el, hogy a 15 fényforrást kismértékben aláfűtjük, és ezzel az izzó várható élettartama lényegesen megnövekszik.

A10 reflektor anyagának megválasztásánál az alábbi okok vezettek az említett ötvözethez. Polírozott állapotban a cinkötvözetnek kiváló fényvisszaverő képessége van, és ezt a tulajdonságát hosszú időn keresztül változatlanul megtartja, amely tulajdonság egyébként alumíniumötvözet esetében meglehetősen szokatlan, hiszen itt a felületi fényesség a korrózió következtében idővel csökken. Az anyag emellett jól megmunkálható és önthető, és ezen kedvező tulajdonságai miatt a 11 paraboloid felület könnyen kialakítható. Annak következtében, hogy a 11 paraboloid felület a ráeső fényt hatásosan visszaveri, a 10 reflektor által disszipálandó hő mennyisége is csökken, továbbá a szükséges fényerősség eléréséhez a kisebb névleges teljesítményű izzó használata is elegendő. A10 reflektor 12 hűtőgyűrűi által sugárzással leadandó hő mennyisége a gyűrűk nagy felületéhez viszonyítva kicsi, és 50 W-os lámpateljesítmény, valamint 140 mm-es belső csőátmérő mellett a 10 reflektor hőmérsékletének a környezethez viszonyított növekedése még hosszú idejű működés esetén is 20 °C alatt marad. Az ilyen kezelőlámpa 140 mm-es átmérőjű polarizált fényt bocsát ki, amelynek intenzitása a 6 gyűrű homloksíkjától számított 200 mm távolságban 50 mW/cm² körül van.

Ha a lámpa teljesítményét növeljük, akkor a geometriai méreteket is megfelelő mértékben növelni kell, a kedvező tulajdonságok mintegy 200 W-os lámpateljesítmény eléréséig megmaradnak.

A találmány szerinti kezelőlámpa második kiviteli alakját a 7. és 8. ábrák kapcsán ismertetjük. Ennek a 100 kezelőlámpának a teste, illetve háza két egymáshoz illeszkedő alakú műanyagból vagy habosított műanyagból készül. A101 ház részét képezi egy függőleges tengelyű 103 cső és egy hozzá csatlakozó rövidebb 102 cső, amelynek tengelye a függőleges 103 cső tengelyével a Brewster-szög kétszeresének megfelelő szöget zár be. A két 102 és 103 csövet az első kiviteli alakhoz hasonlóan ferde sík vágja el, és a vágott felülethez Brewster-típusú 104 polarizátor illeszkedik. A Brewster-típusú 104 polarizátor kialakítása hasonlít a 4 polarizátoréhoz, a 124 zárólapja azonban közvetlenül a

101 ház vágott szélének ütközik, és hátsó felületén a 102,103 csövek tengelyével párhuzamos hornyok vannak kialakítva. A hornyok elrendezése eltér az első kiviteli alaknál használt hűtőgyűrűkétől. A102 csőhöz az első kiviteli alaknál megismert 7 szűrőlaphoz hasonló fényszűrő lap csatlakozik.

A függőleges 103 csövet üreges henger képezi, de ehhez elöl négyszögletes keresztmetszetű 103a házrész csatlakozik, amelynek belső tere a henger belső terével közlekedik. A 103a házrész függőleges irányban a felső 102 cső elülső szakaszáig tart és a 102 csövet ezáltal alulról támasztja. A négyszögletes keresztmetszetű 103a házrész jelenléte a 100 kezelőlámpát merevíti, üres belső terében pedig a működéshez szükséges elektronikus áramkörök elhelyezhetők.

A 101 házhoz kerek 140 tartórúd tartozik, amely felül a 1Ö2 cső felső részét veszi körül és a közös kapcsolódási szakasz mentén a házzal szerves egységet képez. A102 csövet elhagyva a 140 tartórúd két függőleges 141,142 oszlopban folytatódik, amelyek között a

102 cső átmérőjének megfelelő távolság van. Alul a 141, 142 oszlopok vízszintes 143, 144 rudakkal kapcsolódnak, és ezek végei a 103a házrészen alul kiképzett 145 kiugráshoz csatlakoznak. A 101 háznak az itt bemutatott kialakítása előnyös, mert a lámpának a 7. ábrán vázolt stabil helyzete van, és a 102 cső nyílásának tengelye kissé felfelé irányul, és ezáltal kozmetikai alkalmazások során a leggyakoribb célfelület, tehát a kezelt személy arca közvetlenül megvilágítható, aki a kezelés közben kényelmes ülő helyzetet foglalhat el. Az egymással párhuzamos 141,142 oszlopok jelenléte előnyös azért is, mert lehetővé teszi a lámpa megfogását, helyzetének állítását, sőt az oszlopokhoz külön helyzetbeállító szerkezet is kapcsolható. Végül, de nem utolsósorban a kerek 140 tartórúd jelenléte a ház esztétikai megjelenését javítja.

Az első kiviteli alakhoz hasonlóan itt is van 105 reflektorszerelvény, amelyben fémhalogén izzó képezi a 115 fényforrást, amely mögött 110 reflektor helyezkedik el, és ennek 111 paraboloid felülete van. A 115 fényforrás foglalata 114 tartószerkezeten helyezkedik el. Az első kiviteli alaktól eltérően a 110 reflektort forgási paraboloid alakúra munkált vékony lemez képezi. Célszerűen alumíniumöntvényből készített 146 támasztóelemnek a 110 reflektor hátsó felületéhez alakzáróan illeszkedő paraboloid alakú mélyedése van. A110 reflektor például hővezető ragasztó segítségével kapcsolódik a 146 támasztóelemhez. A 146 támasztóelem felső gyűrű alakú felülete tömítőgyűrű közbeiktatásával a 103 cső szintén gyűrű alakú vállához támaszkodik. A 146 támasztóelem külső felületén függőleges 147 hornyok vannak, amelyek mélysége a falvastagság csökkenésének megfelelően felfelé csökken. A 147 hornyok által létesített megnövelt felület kielégítő hűtést biztosít. A 146 támasztóelem közepén a 114 tartószerkezet fogadására alkalmas furat van kiképezve, és a 114 tartószerkezet beállítása és helyzetének rögzítése

HU 204205 Β az első kiviteli alaknál megismert módon történik. A

146 támasztőelem alsó részén toroid alakú mélyedés található, amelybe 148 toroid transzformátor helyezhető és ott rögzíthető. Tekintettel arra, hogy a 115 fényforrást általában alacsony feszültségű izzó képezi, há- 5 lózati transzfonnátor használatára feltétlenül szükség van. Ha ezt a transzformátort toroid alakúra képezzük ki, akkor alakja ideálisan hozzáilleszthető a 146 támasztóeleméhez, és ezzel a helyszükséglet lényegesen lecsökkenthető, és külön tápegység alkalmazása is fe- 10 leslegessé válik. A 7. ábránál vázolt kiviteli alaknál a 148 toroid transzformátort gyűrű alakú 149 nyomólap és 150 csavarok révén szorítjuk a 146 támasztóelemhez. A114 tartószerkezet beállítása alkalmas szerszám segítségével a 149 nyomólap középső furatán keresztül 15 oldható meg.

A 146 támasztólap alján hengeres belső tér képződik, amely a paraboloid alakú mélyedéssel egybenyílik, ezért a 148 toroid transzfonnátor behelyezése könnyen megoldható. Hűtöhomyokkal ellátott 151 zá- 20 rólap segítségével a 103 cső és a 103a házrész alulról lezárható. A vékony 110 reflektor és a 146 támasztóelem között létesített jó hővezető kapcsolat hatékony hűtést biztosít, legalábbis a 115 fényforrás által keltett hő elvezetése vonatkozásában. A 115 fényforrás telje- 25 sítménye mindkét kiviteli alak esetében azonos. A148 toroid transzformátor a kis fogyasztása és jó hatásfoka miatt nem termel jelentős mennyiségű hőt, amelynek elvesztése a hőmérsékleti viszonyokat jelentősen befolyásolná. 30

A103 cső és a 103a házrész között kialakuló függőleges nyílást függőleges helyzetű 152 szerelőlap zárja le, amelyhez a villamos áramkörök alkatrészeit tartó nyomtatott áramköri 153 lap csatlakozik.

A villamos áramkörök tartalmazhatnak feszültség- 35 stabilizátort, késleltető áramkört, amely gondoskodik arról, hogy a lámpa áramkörében az áram növekedése és csökkenése csak fokozatosan következzék be, ami az izzólámpa élettartamát növeli, továbbá olyan időzítő áramkört, amellyel a lámpa bekapcsolási ideje beállít- 40 ható. A 7. ábrán a kezelő- és jelzőszervek közül láthatjuk az időzítő áramkör 154 beállítógombját, jelzőizzóval kombinált ki-be kapcsolót és a hálózati csatlakozó vezeték 156 foglalatát

Egy további kiviteli alaknál a fényszűrő lap helyére, 45 tehát a 102 cső elülső végéhez a látható és az inafravörös tartományban egyaránt hatásos polarizátor helyezhető, és ebben az esetben a Brewster-polarizátor tűk őrrel helyettesíthető. Ennél a megoldásnál már nincs szükség arra, hogy a 102 és 103 csövek pontosan a 50 Brewster-szőg kétszeresét zárják be, az ehhez hasonló hajlásszög meghagyása azonban a kezelési kényelem szempontjából továbbra is célszerű.

A második és harmadik kiviteli alakok előnye többek között abban nyilvánul meg, hogy a paraboloid 55 alakú reflektort vékony lemezből olcsó technológiával elkészíthetjük, amely sokkal kisebb munkaráfordítással jár, mint az első kiviteli alaknál megismert, pontos forgácsolást és felületmegmunkálást igénylő gyártás. A 146 támasztóelem présöntése olcsó eljárás és ehhez 60 nincs szükség különleges ötvözet használatára sem. További előnyök adódnak a könnyebb kezelési módból, a kényelmes őntartó kivitelből és a külön tápegység elmaradásából.

A találmány szerinti kezelőlámpa Összes ismertetett kiviteli alakjára érvényes, hogy ergonómiai szempontból kedvező kialakítású, és alkalmas nagyobb testfelületek rövid idő alatt történő kezelésére (például a teljes arcfelület megvilágítására). A zárt szerkezeti kialakítás az optikailag aktív felületeket megvédi a portól és a használattal járó piszkolódástól, és ennek következtében a hasznos fényteljesítmény hosszú idejű használat során is változatlan marad.

Claims

1. Biostimulációs célra használható, polarizált fénnyel működő kezelőlámpa, amelynek 30 W és 300 W közé eső teljesítményű pontforrásnak tekinthető fényforrás (15,115), valamint a fényfonás mögött elhelyezettreflektora (10,110) van, a reflektor (10,110) forgási parabolid alakú fényvisszaverő felületének a fókuszpontja a pontforrás tartományába esik, a reflektor (10, 110) által párhuzamos pályán előre vetített fénysugarak útjában polarizátor (4. 104) helyezkedik el, és az innen adott irányban továbbhaladó polarizált fénynyaláb legalább 100 cm² keresztmetszetű, azzal jellemezve, hogy első csővel (3, 103) van ellátva, amelynek tengelye egybeesik a paraboloid felület forgástengelyével, a reflektor (10, 110) és a fényforrás (15,115) tömítefíen az első csőhöz (3,103) van rögzítve, az első csőhöz (3; 103) második cső (2,102) kapcsolódik és vele szerves egységben szerkezeti házat határoz meg, tengelye az első cső tengelyével 110° és 120° közé eső szöget zár be, mindkét cső egy, a tengelyeik által meghatározott síkra merőleges síkkal el van vágva, ahol a vágósík mindkét cső teljes keresztmetszetét metszi és a csőtengelyekkel azonos szöget zár be, és a vágás révén ellipszis alakú körvonallal határolt nyílás keletkezik, a nyílás az első cső (3,103) felől érkező fényt a második cső (2, 102) tengelye irányába vetítő fényterelő szervvel van lezárva, amely hővezető anyagból készült zárólapot (24, 124) tartalmaz, a második cső (2,102) elülső részén annak belső terét lezáró fényáteresztő lap (7) van, a reflektor (10, 110) a fényforrás (15,115) üzemi hőmérsékletét biztosító hődisszipáló szervvel van termikus kapcsolatban.

2. Az 1. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a fényterelő szerv Brewster-polarizátort (4,104) tartalmaz, és az első és második cső (2,3, ill. 102, 103) tengelyei által bezárt szög a Brewster-szőg kétszeresével azonos, azaz 114° körül van.

3. A 2. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a Brewster-polarizátor (4,104) több, egymással térközzel elválasztott plánparallel üveglapot (23) tartalmaz, amelyek az említett nyílást fedik.

4. Az 1. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a fényforrást (15, 115) fémhalogén izzó képezi.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kezelő6

HU 204205 Β

1 ' lámpa, azzal jellemezve, hogy az izzó foglalatban (16) helyezkedik el, amely hővezető anyagú tartószerkezetben van rögzítve, és ennek az izzó helyzetének finombeállítására hengeres és kissé kúpos kiképzése van.

6. Az 1. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a reflektor (10) 22-35 V% cinket és 0,30,6 V% vasat tartalmazó alumíniumötvözetből van kialakítva.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a reflektoron (10) hűtőbordákból statikus hődisszipáló szerv és a tartószeikezet (14) fogadására tengelyirányú furat (13) van kiképezve.

8. Az 1. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő lapot a 400-450 nm hullámhossznál nagyobb hullámhosszú összetevők számára átlátszó fény szűrő lap (7) képezi.

9. A 4. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy az izzó aláfűtött és üzem közben színhőmérséklete 3000 és 3200 K° között van.

10. Az 1. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a csövek (103,102) egy közös, célszerűen műanyagból készült ház részeit'képezik, a ház tartalmaz egy gömbölyű rudat, amely a második cső (102) elülső és felső felét körülveszi, és onnan két, egymástól térközzel elválasztott és az első tengellyel párhuzamos oszlopban (141,142) majd erre merőleges rúdban (143, 144) folytatódik, az első csőhöz (103) üreges négyszögletes házrész (103a) csatlakozik, amely annak elülső része mentén vonul végig és a második csőig tart, a négyszögeletes házrész (103a) aljából vízszintes kiugrás (145) nyúlik ki és az említett rudakkal (143, 144) kapcsolódik, és a reflektor (110), valamint a hődisszipáló szerv az első csőben (103) helyezkedik el és ennek az első tengelyre merőleges alja van.

11. A 10. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy az első csőben (103) aparaboloid felület (11) alatt a fényforrást (115) kisfeszültséggel tápláló toraid transzformátor (148) helyezkedik el, és az első cső (103) négyszögletes házrészének (103a) az üreges belső terében a fényforrást (115) működtető elektronikus áramkörök vannak elrendezve.

12. A 11. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jel5 lemezve, hogy a reflektor (110) vékony fémlemezből van kialakítva, és a hődisszipáló szerv az első cső (103) belsejébe illeszkedő, hővezető fémből készített támasztóelemet (146) tartalmaz, amelynek a reflektor (110) hátoldalához illeszkedő alakú mélyedése van, ezen il10 leszkedő felületek között jó hővezető kapcsolat van kiképezve, a támasztóelem (146) külső felületén hűtőbordák vannak, és á támasztóelemen (146) középső furat vezet keresztül, amely a fényforrás (115) tartószerkezetét (114) fogadja, és a támasztóelem (146) alsó

15 részén a toraid transzformátort (148) fogadó toraid alakú mélyedés van.

13. A 12. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy az elektronikus áramkörök a fényforrás (115) világítási periódusainak hosszát beállító időzítő

20 áramkört és a fényforrás (115) áramát késleltetetten indító áramkört tartalmaznak.

14. A 12. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a támasztóelem (146) alumíniumötvözetből készül és hengeres alsó része az első cső (103)

25 aljáig ér, és ezen aljhoz fémből készített zárólap (151) csatlakozik és annak üreges belső terét lezárja, és a zárólapon (151) hűtőbordák vannak kialakítva.

15. A 10. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a fényterelő szerv Brewster-polarizátort

30 (104) tartalmaz, és az első és második cső (102,103) tengelyei által bezárt szög a Brewster-szög kétszeresével azonos, azaz 114° körül van, és a fényáteresztő lapot a 400-450 nm hullámhossznál nagyobb hullámhosszú összetevők számára átlátszó fényszűrő lap (7)

35 képezi.

16. A10. igénypont szerinti kezelőlámpa, azzal jellemezve, hogy a fényterelő szervet tükör képezi és a fényáteresztő lap polarizátorszűrő.