HU202736B - Cigarette imitation - Google Patents

Description

A találmány tárgya cigarettautánzat szenet tartalmazó töltet elégetésére, amely a töltettől elkülönített aeroszolképző elemmel van ellátva a töltet és a cigarettautánzat szopókája között.

Ismeretes, hogy az elmúlt 20-30 évben számta- 5 lan cigarettaszerű terméket fejlesztettek ki, azonban ezen termékek egyike sem érte el a kívánt sikert a kereskedelemben.

Az évtizedes fejlesztési törekvések és erre irányuló munkálatok ellenére még mindig nem jelent 10 meg olyan cigarettautánzat a piacon, amely rendelkezik a szokványos cigaretták szívásával járó előnyökkel, de nem jár azokkal a szokványos cigarettára jellemző hiányosságokkal, mint például azzal, hogy a nem tökéletes égés következtében az egész- 15 ségre káros melléktermékek keletkeznek.

A cigarettautánzatokban alkalmazott töltetek előnyösen aprított dohányból, regenerált dohányból vagy dohánypótló anyagokból, így módosított cellulózos anyagokból, morzsolódott vagy pxrolizált 20 dohányból vagy hasonló anyagból állíthatók elő formázás vagy extrudálás útján. Hasonló anyagok leírása megtalálható a 4.347.855, a 3.931.824, a 3.885.574 és a 4.008.723 lajstromszámú USA szabadalmi leírásokban, valamint Sitting: „Tobacco 25 Substitutes” című munkájában (Noyes data corp.

1976). Bármilyen más éghető anyag is felhasználható, feltéve, ha elegendő hosszú ideig ég ahhoz, hogy szimulálják a szokványos cigaretták égési időtartamát és elegendő hőt hoz létre. 30

A töltetek általában tartalmaznak éghető szénanyagokat, amelyeket pirolizis útján vagy cellulóztartalmú anyagok karbonizációjával nyerünk. Ilyenek például a fagyapot, műselyem, dohány, kókuszdió, papír és ehhez hasonlók. Az esetek többsé- 35 gében kívánatos az éghető szén alkalmazása, egyrészt magas hőfejlesztő képessége miatt, másrészt mert csak igen kis mennyiségben termel nem teljesen elégett égéstermékeket. Előnyösen a töltetben a széntartalom 20-40 tömegszázalék, de lehet ennél 40 több is.

A széntartalmú töltetek különösképpen azért tekinthetők előnyösnek, mert minimális mennyiségű pirolizis és éghetetlen égési terméket adnak, ezek csekély mennyiségű, néha láthatatlan oldalirányú 45 füstöt hoznak létre, a hamu minimális, ugyanakkor a dohányoshoz jutva nem fejtenek ki jelentős mutagén hatást. (Lásd Ames et al. Mut.Res. 31:347-364 /1975/; Nagas et al. Műt. Rés. 42,335,1977).

A 3.042.937 lszámú NSZK-beli közzétételi irat 50 olyan cigarettautánzatot ismertet, amelyben van szenet tartalmazó éghető töltet és amelynek hossza lényegében azonos a hagyományos cigarettákéval.

A cigarettautánzat szopókájában aeroszolképző elemet tartalmazó kamra van kialakítva. 55

A 4.391.285 lszámú USA szabadalmi leírás egy másik cigarettautánzatot mutat be. Ennél a töltet dohányt és aeroszolképző anyagot tartalmaz és ugyancsak a szopókához van csatlakoztatva.

Ezek a megoldások ugyan az aeroszol képző elem 60 segítségével csökkentik a szervezetbe jutó káros égéstermékek mennyiségét, nem kielégítő azonban a füst dohányíze, ami viszont a dohányosok számára rendkívül fontos.

A jelen találmánnyal ezért olyan cigarettaután- 65 zat kialakítása a célunk, amely a korábbiaknál jobban biztosítja az aeroszolképző elem által létrehozott füst dohányízét és a füstben jelenlevő elem által létrehozott füst dohányízét és a füstben jelenlevő szénmonoxid mennyisége ugyanakkor csökken.

Akitűzött feladatot a találmány szerinti cigarettautánzattal úgy oldottuk meg, hogy az aeroszolképző elem legalább egy részét dohányt tartalmazó köpennyel vettük körül és célszerűen az aeroszolképző elem és a dohányt tartalmazó köpeny között olyan hővezető elemet helyezünk el, amely érintkezésben van a töltettel.

A töltet hossza általában 3-30 mm és körülbelül éghetetlen szigetelőelem lehet elrendezve. Ez a szigetelőelem szálas szigetelőanyagot, célszerűen üvegszálakat és/vagy dohányt tartalmaz. Ugyanakkor az aeroszolképző elemet körülvevő dohányt tartalmazó köpeny is tartalmazhat szálas anyagot

A cigarettautánzatban alkalmazott éghetetlen szigetelőelem célszerűen rugalmas anyagú és 0,52,5 mm vastagságú. A töltet általában legalább egy, célszerűen 3-15 hosszirányú járattal van ellátva és ezek mindegyike 0,2-0,8 mm távolságra van egy vagy több további járattól. Általában a hosszirányú járatok átmérője előnyösen 0,25-1 mm.

A találmány szerinti megoldás tehát olyan cigarettautánzat, amely tartalmaz egy kisméretű, nagysűrűségű éghető töltetet. Ez össze van kapcsolva egy aeroszolképző különálló elemmel. Ez utóbbi egy vagy több aeroszolt alkotó anyagot tartalmaz. Előnyösen az aeroszolképző elem hőcserélő kapcsolatban van a töltettel. Á töltet egy részét rugalmas szigetelőköpeny veheti körül, hogy csökkentsük a radiális (sugárzó) hőveszteségeket.

Amikor a cigarettára rágyújtunk, a töltet hőt termel, amely elpárologtatja az aeroszolt létrehozó anyagokat az aeroszolképző elemben. Ezek az illő anyagok a szívás folyamán a száj felé áramlanak, bekerülnek a cigarettát szívó személy szájába, hasonló módon, mintha hagyományos cigarettát szívna.

A találmány szerinti cigarettautánzat nagymennyiségű aeroszolt képes termelni, mindjárt a rágyújtástól a cigarettautánzat elszívásáig és a dohányos számára a cigarettaszívás teljes élvezetét nyújtja. Az aeroszol jelentős hőlebomlás nélkül jön létre és a dohányoshoz úgy jut el, hogy lényegesen kevesebb benne a nem teljesen elégett pirolízises termék, mint a szokványos cigaretták esetében.

A találmányunk szerinti cigarettautánzatban alkalmazott töltet hossza 3-30 mm, előnyös hossza 20 mm, a sűrűsége legalább 0,5 g/cm³, előnyösen 0,7 g/cm³. Töltetként aprított dohányt és/vagy dohány pótanyagokat használhatunk, célszerűen éghető szénnel együtt. A töltet egy vagy több hosszirányú járattal van ellátva, előnyösen ezen járatok száma 3 és 15 között van. Ezek elősegítik a hőátvitelt az égő töltetből az aeroszolt létrehozó anyagokhoz, amelyek az aeroszolképző elemben vannak.

Az aeroszolképző elem hőálló hordozó anyagot, és aeroszolképző anyagokat tartalmaz. A konvektív hőcserét a töltet és az aeroszolképző elem között hővezető elem beiktatásával biztosíthatjuk. Ez lehet fémből készült hővezető elem, amely érintkezésben áll mind a töltettel, mind pedig az aeroszolképző

-2HU 202736Β elemmel és megfelelő hatásfokkal adja át a hőt az égő töltetről az aeroszolképző elemnek. Ez a hővezető elem előnyösen a töltettel és az aeroszolképző elemmel legalább azok felületén van érintkezésben és a töltet égő végétől legalább 3 mm, előnyösen 5 mm távolságban helyezkedik el, nehogy interferencia jöjjön létre a meggyújtásakor és elégésekor, és egyidejűleg megakadályozza a hővezetőelem begyúlását. Még előnyösebbnek tekinthető, ha a hővezető elem az aeroszolképző anyagokat legalább részben körülfogja.

Ezen túlmenően a töltet egy része előnyösen kerületi szigeteléssel, például szigetelőrostokból kialakított köpennyel van ellátva. Ez a köpeny rugalmas, éghetetlen anyagból készül és legalább 5 mm vastag. Csökkenti a sugárzási hőből származó veszteséget és elősegíti a töltetből származó hő visszatartását, illetve irányítását az aeroszoiképező elem felé és egyidejűleg csökkenti a töltet tűzképző hatását. Az előnyösen megválasztott szigetelőanyag körülveszi legalább részben a töltetet és célszerű, ha részben az aeroszolképző elemet is körülveszi, ami elősegíti egy szokványos cigaretta szimulálását. A töltet és az aeroszolképző elem szigetelésére használhatunk azonos vagy eltérő anyagokat.

Tekintettel arra, hogy a töltet viszonylag rövid, a forró, égő tűzkúp mindenkor közel van az aeroszolképző elemhez, amely biztosítja a maximális hőátvitelt és az ebből eredő aeroszolképződést, különösen azoknál a kiviteli alakoknál, amelyekben a töltet számos járattal van kialakítva, továbbá hővezető és/vagy szigetelő eleme van. Viszonylag nagy sűrűig ég ahhoz, hogy szimulálja a szokványos cigaretta égési időtartamát és kellő mértékű energiát biztosítson ahhoz, hogy a szükséges mennyiségű aeroszol képződhessen. Tekintettel arra, hogy az aeroszolképző elem el van választva a töltettől, így lényegesen alacsonyabb hőmérsékletnek van kitéve, mint az égő tűzkúpban uralkodó hőmérséklet, ami által az aeroszolképző anyag hő okozta bomlásának veszélye a minimumra csökken.

A találmány szerinti cigarettautánzat általában egy a cigaretta végét alkotó szopókával van ellátva, amely magában foglalhat hosszirányú járatokat. Előnyösen ez a szopóka magában foglal egy rugalmas külső részt, például cellulózacetát rostkötegből kialakított gyűrűt, ami azt az érzést kelti, mintha egy szokványos cigaretta lenne a szánkban. Előnyős, ha a cigarettautánzat általában olyan méretű, mint a szokványos cigaretták és így a szopóka és az aeroszolképző elem általában a termék mintegy felét vagy ennél nagyobb részét foglalja magában.

Egy további megoldás szerint az aeroszolképző elem kialakítható beépített szopóka vagy az aeroszolt továbbító rész nélkül is, ha eldobható vagy ismételten felhasználható szipkával kívánjuk használni.

A találmány szerinti cigarettautánzatban alkalmazott dohányköpeny növeli az aeroszol dohányaromáját. A dohány az aeroszolképző elem és a termék szájrésze között az aeroszolképző elem körül van elhelyezve, ahol szigetelő hatást is kifejt és elősegíti a szokványos cigarettánál tapasztalt dohányaroma kialakulását. Az aeroszolképző elem is tar4 talmazhat dohányt vagy bármilyen más aromásító anyagot.

A jelen szabadalmi bejelentés esetében az „aeroszolt úgy határozhatjuk meg, hogy gőzöket, gázokat, szilárd részecskéket és ehhez hasonlókat foglal magában, ezek lehetnek láthatók vagy láthatatlanok és lényeges jellemzőjük, hogy a dohányos,/üstszerűnek” érzékeli ezeket és az égő töltet hőjének hatására az aeroszolt hordozó elemben vagy a termék más részében levő anyagokból képződnek. Ezen meghatározás értelmében az „aeroszol” kifejezés magában foglalhat illékony aromatizálható anyagokat és/vagy farmakológiaüag vagy fiziológiaüag aktív vegyianyagokat, attól függetlenül, hogy látható aeroszolt hoznak létre vagy sem.

A találmányunk szerinti megoldásnál a „konduktív hőcsere kapcsolat” alatt az aeroszolképző elem és a töltet olyan fizikai elrendezését értjük, amelynél a hő az égő töltetből hővezetés útján kerül át az aeroszolképző elembe. Ez a „konduktív hőcsere kapcsolat” azáltal érhető el, hogy az aeroszolképző elemet úgy helyezzük el, hogy az érintkezésben legyen a töltettel, éspedig töltet égő szakaszával. Erre a célra hővezető elemet is felhasználhatunk, amely átadja a hőt az égő töltetről az aeroszolképző elemnek.

A találmányunk szerinti megoldással a „szigetelő elem” alatt minden olyan anyagot értünk, amely elsődleges szigetelő hatást fejt ki. Ezek az anyagok célszerűen nem égnek a felhasználás során, de tartalmazhatnak lassan égő szénfélességeket vagy ehhez hasonló anyagokat, amelyek a használat során megolvadnak, például alacsony hőmérsékleten olvadó üvegrostokat. Az erre a célra megfelelő szigetelőanyagok hővezetési tényezője W/mK értékekben kifejezve - kisebb, mint 20,93, előnyösen kevesebb mint 8,37, sőt a legelőnyösebb esetben kevesebb mint 2,09 (lásd például a „Chemical Dictionary című kiadványát /4. kiadás, 1969 34. fejezet/ vagy Lángé „Handbook of Chemistry” című kézikönyvét /11. kiadás, 10.fejezet, 272-274. oldal, 1973/).

A találmányunk szerinti cigarettautánzatot részleteiben konkrét kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti cigarettautánzat egy kiviteli alakjának metszete, a

2. ábra az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete a töltet felől, a

3. ábra az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak egy másfajta töltettel ellátott változatának előlnézete, a

4. ábra ugyancsak az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete egy további töltetváltozattal, az

5. ábra a találmány szerinti cigarettautánzat egy másik kiviteli alakja, a

6. ábra az 5. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete, a

7. ábra az 5. ábrán bemutatott kiviteli alaknál alkalmazott fémkapszula hátulnézete,

8. ábra a találmány szerinti cigarettautánzat egy további kiviteli alakjának metszete, a

9. ábra a 8. ábrán bemutatott kiviteli alak előlnézete és a

10. ábra a 8. ábrán bemutatott kiviteli alakban alkalmazott töltet egy további változatának metszete.

-3HU 202736Β

Az 1. ábrán látható cigarettautánzat 1 töltetéhez 2 aeroszolképző elem van csatlakoztatva. A1 töltetet és az 2 aeroszolképző elemet 3 szigetelőköpeny veszi körül, ezt pedig 4 papírréteg borítja. A 3 szigetelőköpeny rugalmas, üvegszálakat tartalmazó ré- 5 teg, amelynek olvadási hőmérséklete olyan alacsony, hogy a szívás során elolvad.

A töltet hossza 15-20 mm és belsejében 5 hosszirányú járatok vannak. A 5 hosszirányú járatok lehetséges kiviteli alakjait mutatja a 2, 3 és 4. ábra. 10 Elöljáróban megjegyezzük, hogy a 2. ábrán látható kiviteli alaknál a 5 járatok egymástól viszonylag távol vannak, így az elégés során nem olvadnak össze.

A 3. és 4. ábrákon bemutatott megoldásoknál a 5 járatok egymáshoz közel vannak elhelyezve, így az 15 égés során egyetlen járattá olvadnak össze.

A bemutatott 2 aeroszolképző elem 6 fémkapszulában van elhelyezve. Ebben 7 hordozóanyag, illetve tömörített 8 dohányszemcsék helyezkednek el. A 7 hordozóanyag, illetve a 8 dohányszemcsék 20 tartalmazzák az aeroszolképző anyagokat. Az ábrán látható, hogy a 6 fémkapszula 9 szája körülveszi a 1 töltetet mintegy 3-5 mm-es szakaszon. Egy másik változat szerint lehetséges olyan megoldás is, amikor a 6 fémkapszula 9 szájának éle felfekszik a 1 töl- 25 tét homloklapján.

A 6 fémkapszula másik vége oly módon van kiképezve, hogy a 10 hullámos zárófalon 11 nyílások maradjanak agázok, dohányaroma és/vagy aeroszol anyagok áthaladására. 30

A 6 fémkapszula 11 nyílásai a cigarettautánzat 12 üregébe nyűik. A 12üreget 13 műanyagcső határolja, mégpedig oly módon, hogy vége a 6 fémkapszulára van felhúzva. A13 műanyagcső körül cellulózacetát szálakból képzett 14 rostköteg helyezke- 35 dik el. A 3 szigetelőköpeny és a 14 rostköteg között ragasztóréteg van. Ennek feladata egyrészt a két réteg összekötése, másrészt annak megakadályozása, hogy a légáram ezeken a rétegeken keresztülhaladjon. 40

A cigarettautánzat jobboldali végén kis ellenállású 16 füstszűrő van. Ezt és a 14 rostköteget a szokásos 17 cigarettapapír veszi körül. Adott esetben alkalmazható még egy további 18 borítás is, amely átfedi a 6 fémkapszula egy szakaszát is. 45

Adott esetben a fenti kialakítás úgy módosítható, hogy a cigarettautánzat nem tartalmaz 14 rostköteget, hanem a 3 szigetelőköpeny tart egészen a füstszűrőig. A15 ragasztó réteg ekkor a 3 szigetelőköpenyésa lófüstszűrőközötthelyezkedikel. 50

A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a 1 töltetet rostos, szálas szigetelőanyagból álló 3a köpeny, a 2 aeroszolképző elemet befogadó 6 fémkapszulát pedig dohányból álló 3b köpeny veszi körül. A 1 töltet hossza 10-15 mm és a 3a köpenyben alkalmazott 55 szigetelőanyag lágyulási hőfoka 650 °C alatt van, így a 1 töltet égése során a szálak megolvadnak.

A 3a és 3b köpenyeket 17 és 19 cigarettapapír rétegek burkolják.

A bemutatott megoldásnál a 6 fémkapszula a 1 60 töltet nem égő végét 3-4 mm-nyire beburkolja, másik végén pedig 7. ábrán jól látható módon hullámosított. A12 üregbevezető 11 nyíláson kívül a 6 fémkapszula kerületén további 20 furatok vannak kialakítva. 65

A cigarettautánzat másik végénél kialakított 21 szopóka 16 füstszűrőt, a 13 műanyagcsövet és az azt körülvevő 14 rostköteget tartalmazza. A14 rostközeg itt is cellulózacetát rostokból van kialakítva és az egész 21 szopóka 18 borítással van ellátva. Ez a 18 borítás köti össze a 21 szopókat a 1 töltetet tartalmazó résszel.

Az ábrán megfigyelhető, hogy a 6 fémkapszula vége és a 13 műanyagcső vége között rés van kialakítva és így a 20 furatokon átáramló és a dohányt tartalmazó 3b köpenyen keresztülszívott gőzök is bejuthatnak a 13 műanyagcső belsejében levő 12 üregbe és a 16 füstszűrőn keresztül a dohányos szájába.

Adott esetben az így kialakított cigarettautánzat 6 fémkapszulájának végén levő 11 nyílásra egyáltalán nincs szükség, így a gőzök nagyobb része, illetve egésze áthaladhat a dohányt tartalmazó 3b köpenyen.

A 8-10. ábrákon látható kiviteli alaknál a 3 köpeny tartalmazza a dohányt és adott esetben a szigetelőanyag szálakat, előnyösen az üvegszálakat. Ennél a megoldásnál a 3 köpeny a 6 fémkapszula végénél túlnyúlik, adott esetben egészen aló füstszűrőig tarthat.

A 6 fémkapszulán ennél a kiviteli alaknál 22 rések vannak. Ezek a 22 rések célszerűen a 6 fémkapszula valamely átmérője mentén, annak két oldalán helyezkednek el. Ezek teszik lehetővé, hogy a 1 töltet égése által felszabadult pára a 6 fémkapszulában levő 2 aeroszolképző elemből a dohányt tartalmazó 3 köpenybe kerüljön és onnan a 21 szopókába.

A 3 köpenynek a 1 töltet felé eső végén a dohány célszerűen komprimálva van. Ez csökkenti az áthaladó légáram intenzitását, ennek megfelelően csökken az égés intenzitása is. A 6 fémkapszula ugyanakkor hőelnyelő hatása következtében ugyancsak elősegíti a hő egyenlő eloszlását a dohány felé az 2 aeroszolképző elem környezetében, így a dohányból az aromakomponensek könnyebben szabadulnak fel.

A cigarettautánzat itt is 17 cigarettapapírral, illetve 18 borítással van körülvéve és adott esetben a 17 cigarettapapírnak a 1 töltetet körülvevő része az égés intenzitását csökkentő anyaggal, például nátrium-szilikáttal van átitatva. így a töltet égési zónája nem érhet túl a kívánt szakaszon. Egy másik változat szerint lehetséges magát a dohányt ilyen az égést módosító anyaggal kezelni, hogy megakadályozzuk az aeroszolképző elemet körülvevő dohány leégését.

Amikor rágyújtunk a találmány szerinti cigarettautánzat bármelyik előbb említett kiviteli alakjára, a 1 tölet meggyullad és az így keletkező hő meggyorsítja az aeroszolképző anyag(ok) elpárolgását. Ezután ezek az illékony anyagok lehúzódnak a száj felőli végre, különösképpen akkor, amikor a dohányos szívja a „cigarettát” és bejutnak a dohányos szájába hasonlóképpen, mint amikor hagyományos cigarettát szívunk.

Tekintettel arra, hogy a 1 töltet viszonylag rövid, a forró égő tűzkúp mindenkor igen közel van a 6 fémkapszulához, amely maximálisan biztosítja a hőátvitelt. Nincs továbbá hosszú hőelnyelő szakasz, ami közös jellemzője volt az eddigi termikus-aeroszolos termékeknek. A kisméretű töltet szintén a

-4HU 202736Β minimumra csökkenti a nem teljesen elégett pirolízis termékek mennyiségét, különösképpen azoknál a kiviteli alakoknál, amelyek több 5 hosszirányú járatot tartalmaznak.

A hőátvitelt és ezáltal az aeroszol továbbítását a töltetben levő 6 hosszirányú járatok jelenléte is elősegíti. Ezeken a forró levegő átáramlik az 2 aeroszolképző elemhez, különösképpen akkor, amikor a dohányos megszívja a „cigarettát”. A hőátvitelt fokozza továbbá az előnyösen alkalmazható hőátvezető 6 fémkapszula, amely megfelelő távolságban helyezkedik el a 1 töltet gyújtó végétől, hogy elkerülhető legyen az érintkezés a meggyulladó és égő 1 töltettel, valamint használat utáni égés. Ezen túlmenően a 3 szigetelő köpenynek is feladata, hogy behatárolja, irányítsa és koncentrálja a hőt a tennék belső magja felé, ily módon fokozva a hőátvitelt az aeroszolképző anyagokfelé.

Tekintettel arra, hogy az aeroszolképző anyag fizikailag elvan választva a 1 töltettől, lényegesen alacsonyabb hőmérsékletnek van kitéve, mint az égő tűzkúpban uralkodó hőmérséklet. Ez a minimumra csökkenti annak lehetőségét, hogy az aeroszolképző anyag hő hatására elbomoljon és elveszítse aromáját. Ennek eredményeképpen jelentős mennyiségű aeroszol termelődik a szívás alatt, a parázslás alatt viszont az 2 aeroszolképző elem által termelt aeroszol minimális mennyiségű.

A találmány szerinti cigarettautánzat egy előnyös kiviteli alakjánál a rövid 1 töltet, a hornyolt hővezető 6 fémkapszula, a 3 szigetelőköpeny és/vagy a töltetben kialakított 5 hosszirányú járatok együttműködnek az 2 aeroszolképző elemmel és olyan rendszert hoznak létre, amely képes arra, hogy tekintélyes mennyiségű aeroszolt és megfelelő dohányaromát produkáljon minden egyes szíváskor. Azáltal, hogy néhány szívás után a tűzkúp szoros közelségbe kerül az 2 aeroszolképző elemmel, hővezető és szigetelő anyagokkal, illetve a töltet 5 hosszirányú járatával, nagymértékű hőátvitel érhető el, mind a szívás alatt, mind pedig a szívások közötti, viszonylag hosszú parázslási időtartam alatt is.

Úgy véljük, hogy az aeroszolképző anyag viszonylag magas hőmérsékleten marad az egyes szívások között is és az a további hőmennyiség, ami a szívás során kerül leadásra és amit növelnek a 1 töltetben kialakított célszerű járatok, elsődlegesen az aeroszolképző anyagok elpárologtatásánál hasznosul. Ez a növelt hőátvitel lehetővé teszi, hogy még nagyobb hatásfokkal lehessen hasznosítani a rendelkezésre álló, a 1 töltetből származó energiát a 1 töltet mennyisége csökkenthető és az aeroszol továbbítása korán megkezdődik.

Ha megfelelően választjuk meg a 1 töltet összetételét, az ezen átvezetett 5 hosszirányú járatok számát, nagyságát, konfigurációját és elrendezését, a 3 szigetelőköpenyt, a 4 papírréteget és/vagy a hővezető eszközöket, igen nagy mértékben tudjuk szabályozni a töltet égési tulajdonságait. Ez nagymértékben lehetővé teszi a hőátvitel szabályozását az aeroszolképző anyag felé, ami viszont felhasználható a szívások számának és/vagy a dohányosnak adagolt aeroszolmennyiség szabályozására.

A találmány szerinti cigarettautánzat megvaló8 sításakor alkalmazható éghető 1 töltetek hossza még annál is kevesebb. A1 töltet átmérője 8 mm körüli vagy annál kisebb, legelőnyösebb, ha 3 és 7 mm között van, de a legkedvezőbb eredmények 4 és 6 mm közötti átmérőkkel érhetők el. Az alkalmazott 1 töltetek sűrűsége előnyösen 0,5 g/cm³. Előnyösen a sűrűség nagyobb, mint 0,7 g/cm , még előnyösebben több, mint 0,8 g/cm³. Az esetek többségében nagy sűrűségű anyagra van szükség, mert íly módon biztosítható, hogy a 1 töltet megfelelően sokáig égjen ahhoz, hogy szimulálja a szokványos cigaretta égési időtartamát és ilymódon a kívánt mennyiségű aeroszol létrehozásához a szükséges energia is rendelkezésre álljon.

A találmányunk szerinti megoldás gyakorlati alkalmazásánál a legmegfelelőbb töltetek a széntartalmú töltetek

Az elégetendő anyagba bekeverhetünk egyéb adalékanyagot vagy az égést biztosító szereket, hogy biztosítsuk a megfelelő égési és izzási jellemzőket. Hozzáadhatok töltőanyagok, így kovafőid és kötőanyagok, például nátrium-karboxi-metilcellulóz(SCMC).

Az elégetendő anyagba tehetünk még különböző aromákat, így például dohány kivonatot, hogy ezzel aromásítsuk az aeroszolt.

A1 töltetben levő 5 hosszirányú járatok elősegítik a szabályozott hőátvitelt a 1 töltetről az 2 aeroszolképző elemre, amely fontos egyrészt abból a szempontból, hogy elegendő hő kerüljön átvitelre kellő mennyiségű aeroszol létrehozásához. El kell azonban kerülni, hogy túl sok hő kerüljön átvitelre, nehogy az aeroszolképző anyag a hő hatására elbomoljon. Általában ezek a járatok biztosítják a porozitást és növelik a hőátadást azzal, hogy növelik az égés ütemét.

Általában 5-9 vagy még több 5 hosszirányú járatot alkalmazunk, különösen ha viszonylag nagy térköz van közöttük - ahogy az a 2. és 6. ábrákon látható - akkor hoznak létre nagy konvektív hőátvitelt, ami viszont magas aeroszolkihozatalt eredményez. A nagyszámú 5 hosszirányú járatok egyidejűleg megkönnyítik a meggyújtást.

A magas konvektív hőcsere nagyobb CO-menynyiséget hoz létre a főáramban. Hogy a CO-szintet csökkenteni lehessen, alkalmazhatunk kevesebb 5 hosszirányú járatot vagy nagyobb tömörségű 1 töltetet, de az üyen változások eredménye az, hogy a 1 töltetet sokkal nehezebb meggyújtani és csökken a konvektív hőátadás, ami által csökken az aeroszolképződés üteme és mennyisége.

Ezzel szemben ahhoz a felismeréshez jutottunk, hogy ha a 5 hosszirányú járatok közel fekszenek egymáshoz (mint például a 3,4. és 9. ábrán ábrázolt megoldásnál), ezek kiégnek és egyetlen járatot alkotnak, legalábbis a meggyújtási oldalon. Az égéstermékekben levő CO mennyisége így általában alacsonyabb, mint azoknál az elrendezéseknél, ahol a 5 hosszirányú járatok között nagyobb a térköz. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy az égés során a járatok akkor égnek össze és képeznek egyetlen járatot, ha egymástól mért távolságuk 0,2 és 0,8 mm között van.

A 1 töltetben kialakított 5 hosszirányú járatok optimális elrendezésével és számával állandó és

-5HU 202736Β nagymennyiségű aeroszol leadás biztosítható, a meggyújtás könnyű és a termelt CO szint alacsony.

A járatok elrendezése és/vagy száma tekintetében számtalan változatot vizsgáltunk meg, a találmány szerinti széntartalmú tölteteknél. Általánosságban 5 megállapítható, hogy azok az elemek elégítik ki leginkább a támasztott követelményeket, amelyekben

5-9 5 hosszirányú járat van kialakítva és amelyek elég közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy egy nagy járatba égjenek össze, (legalábbis a 1 töltetnek azon 10 a végén, ahol rágyújtunk) különösképpen a szenet tartalmazó 1 töltetek esetén. Mindazonáltal úgy véljük, hogy ezen jelenségek fellépnek a különböző, szenet nem tartalmazó 1 töltetnél is, amelyek a találmányunk gyakorlati alkalmazása során felhasz- 15 nálásra kerülnek.

A1 töltet tömörsége és összetétele, a 5 hosszirányú járatok nagysága, alakja és száma, az egyes 5 hosszirányú járatok közötti távolságok és a 5 hosszirányú járatok elrendezése befolyásolják, hogy mi- 20 lyen gyorsan olvadnak össze a 5 hosszirányú járatok az égetéskor egy nagy járattá. így például egy 1 tölteténél, amely 0,85 g/cm³ szenet tartalmaz és hét körülbelül 0,5 mm-es járata van, az előbb már említett feltételen, azaz a járatok egymástól mért meg- 25 felelő távolságán túlmenően további célszerű feltétel, hogy a 5 hosszirányú járatok külső széle 1,6 mm és 2,5 mm közötti átmérőjű körön belül legyen, hogy összeolvadhassanak egy nagyobb járattá az égés alatt. 30

A találmányunk szerinti cigarettautánzat egy másik kiviteli alakjánál előnyösnek tekinthető az a töltetkialakítás, amely a 10. ábrán látható. Ezt a megoldást különösen célszerűnek találtuk az alacsony CO-szint szempontjából és megkönnyíti a 35 meggyújtást is.

Ennél az előnyös elrendezésnél az 1 töltet gyújtási végénél egy rövid szakaszon több 5 hosszirányú járat van. Ezek azután egy nagyobb 23 üregbe nyílnak, amely egészen az 1 töltet 21 szopóka felőli vé- 40 géig nyúlik el. A gyújtási végen levő nagyszámú 5 hosszirányú járat biztosítja a könnyű gyújtást a nagy felület folytán, egyidejűleg biztosítja a korai aeroszolkihozatalt. A 23 üreg, amelynek hossza a 1 töltet hosszának 30-95%-a (célszerűen 50%-a) biz- 45 tosítja az egységes hőátvitelt az aeroszolképzö anyagra és ugyanakkor a CO-szint is alacsony lesz a központi szívásáramban.

Á találmányunk szerinti termékben alkalmazott 2 aeroszolképző elem fizikailag el van választva a 1 50 töltettől. Fizikai különválasztás alatt azt értjük, hogy az aeroszolképző anyagokat 7 hordozó anyag nem keveredik az égő 1 töltettel vagy nem képezi annak részét. Ahogy már az előbbiekben megjegyeztük, ezaz elrendezés csökkenti, sőt ki is küszöböli az 55 aeroszolképző anyag termikus bomlását és az oldalirányú füst keletkezését. A 2 aeroszolképző elem előnyösen konduktív hőcserekapcsolatban van a töltettel: érinti vagy szomszédos vele. A legelőnyösebb, ha a konduktív hőcserekapcsolatot hővezető elem- 60 melérjük el.

Előnyösen a 2 aeroszolképző elem tartalmaz egy vagy több termikusán stabil 7 hordozó anyagot, amelyek egy vagy több aeroszolképző anyagot hordoznak. Szempontunkból termikusán stabil 7 hor- 65 dozó anyagoknak tekinthetjük azokat az anyagokat, amelyek magas hőmérséklettel (400-600 ’C) szemben ellenállóak és amelyek a 1 töltet mellett elhelyezve nem bomlanak és nem égnek el. Habát nem tartjuk előnyösnek, de egyéb aeroszolképző anyagok is alkalmazhatók, így hő hatására széteső mikrokapszulák vagy szilárd aeroszolképző anyagok feltéve, ha ezek elegendő dohányfüsthöz hasonló aeroszolt képesek kibocsátani.

A szakember számára ismertek azok a termikusán stabil anyagok, amelyek az aeroszolképzó anyagok hordozójaként használhatók. Ezek előnyösen porózusok és képesek arra, hogy megtartsák az aeroszolképző anyagokat, amikor a cigarettautánzat használaton kívül van és ugyanakkor hevítéskor elegendő aeroszolpárát tudjanak kibocsátani. A 7 hordozóanyagok általában makrorészecskék és olyan tartályban (kapszulában) helyezkednek el, amelyek előnyösen hővezető anyagból (fémből) vannak (6 fémkapszula).

A használható termikusán stabil anyagokhoz tartoznak a termikusán stabil adszorbens szenek, j például a porózus szenek, grafitok, aktivált és nem ( aktivált szenek és ehhez hasonlók j

Az egyéb megfelelő anyagok csoportjába tartóz- !

nak a szervetlen szilárd anyagok, így keramikus anyagok, üveg, alumínium-oxid, vermikulit, agyagok, mint például bentonit és ehhez hasonlók. Az előnyösen alkalmazható hordozóanyagok csoportjába tartozik a porózus szén, így például a PC-25 és PC-61 típusok, amelyet a Calgon cég állít elő. Előnyös alumínium-oxid-hordozó az SMR-14-1986, amit a Davidson Chemical Division/Grace and Co. gyárt, ezt a terméket magasabb hőmérsékleten,

1000 ’C felett szinterezik, majd mossák és felhasználás előtt szárít ják.

Megállapítottuk, hogy megfelelő makrorészecske 7 hordozóanyagot lehet készíteni szénből, dohányból vagy szén és dohány keverékéből. Ezeket részecskékké tömörítjük egylépcsős eljárás során. >

A találmányunk szerinti cigarettautánzatban használatos 2 aeroszolképző elem a 1 töltet égő vé- <

gétől legfeljebb 40 mm, előnyösen 30 mm, de legcélszerűbben 20 mm távolságban helyezendő el. Az 2 1 aeroszolképző elem hossza változhat 2 mm és j mm között, előnyösen 5 mm és 40 mm között, a legelőnyösebben 20 és 35 mm között. Az aeroszolképző elem átmérője 2 és 8 mm között, előnyösen 3 és 6 mm között változhat. \

A találmányunk szerinti termékhez alkalmazott aeroszolképző anyagnak vagy anyagoknak olyannak kell lennie, hogy a cigarettautánzat 1 töletének meggyújtása után az 2 aeroszolképző elemben uralkodó hőmérsékleten dohányfüsthöz hasonló anyaggá alakuljanak. Az ilyen jellegű anyagok előnyösen szénből, hidrogénből és oxigénből állnak, tartalmazhatnak azonban egyéb anyagokat is. Az aeroszolképző anyagok lehetnek szilárdak, félszilárdak vagy folyékonyak. Az aeroszolképző anyag és/vagy anyagkeverék forráspontja 500 ’C-ig terjedhet. Az ilyen jellemzőkkel rendelkező anyagok, például a kettőnél több hidroxilcsoportot tartalmazó alkoholok, mint például a glicerin és a propilénglikol, valamint a mono-, di-, vagy polikarbonsavak alifás észterei, mint például metil-sztearát, metil-dodekán-6HU 202736Β dioát, dimetil-tetra-dodekándioát és egyéb ilyen jellegű anyagok

Előnyösen alkalmazható aeroszolképző anyagok a kettőnél több hidroxilcsoportot tartalmazó alkoholok vagy ezen alkoholok keveréke. Különösen előnyös aeroszolképző anyag a glicerin, a propilénglikol, a trietilénglikol vagy ezek keverékei.

Az aeroszolképző anyagoklehetnek diszpergálva olyan koncentrációban, ami elegendő ahhoz, hogy az anyag behatoljon vagy befedje a 7 hordozó anyagot vagy a tartályt. így például aeroszolképző anyagokat alkalmazhatunk töményen vagy hígított oldatban, a 7 hordozóanyagra felvlhetjük bemártást, permetezést, páralerakódást vagy egyéb más megfelelő technikát alkalmazva. A szilárd állagú aeroszolképző anyagokat elkeverhetjük a hordozóval vagy egyenletesen eloszthatjuk a kialakítás előtt.

A folyékony aeroszolképző anyagok mennyisége általában 20 mg és 120 mg, előnyösen 35 mg és 85 mg, legelőnyösebben 45 mg és 65 mg között változik.

Az aeroszolképző anyagok magukba foglalhatnak egy vagy több illékony aromásító anyagot, mint például mentolt, vanilint, kávéaromát, dohánykivonatot, nikotint, koffeint, likőraromát vagy bármiféle más szert, ami az aeroszolt aromásítja. Tartalmazhat bármilyen más kívánság szerinti illékony szilárd vagy folyékony anyagot. Ezek a szerek behelyezhetek a 2 aeroszolképző elem és a 21 szopóka közé, akár külön kapszulában vagy abba a 12 üregbe, ami az aeroszolképző anyagtól vezet a szájrészhez, vagy tetszés szerint a dohányanyagba is bekeverhetők. Az illékony vegyszereket alkalmazhatjuk részben vagy egészben az aeroszolképző anyagok helyett.

Egy különösen előnyösnek ítélt 2 aeroszolképző elem tartalmaz egy az előbbiekben már említett alumínium-oxid 7 hordozóanyagot, amely tartalmaz rápermetezett megszárított dohánykivonatot, dohányaroma módosító szert, így például levulinsavat, egy vagy több aromatizáló szert, egy aeroszolképző anyagot, például glicerint. A hordozóanyagot keverhetjük sűrített, tömörített 8 dohányrészecskékkel ezeket a részecskéket impregnálhatjuk az aeroszolképző anyaggal.

Az itt részletezett kiviteli alakokat alkalmazhatjuk drogok adagolására, például illékony, farmakológiailag vagy fiziológiailag aktív anyagok például az efedrin (l-fenil-l-hidroxi-2-metil-amino-propán), metaproterenol (1-(3,5-dihidroxi-fenil)-lhidroxi-2-izopropil-amino-etanol), terbutalin (1(3,5-dihidroxi-fenil)-2-(terc-butilamino)-etanol, vagy hasonló anyagok beadására.

Ahogy az az itt ábrázolt kiviteli alakoknál látható, a találmányunk szerinti cigarettautánzat tartalmaz olyan 3b köpenyt, amelyben dohány vagy dohányt tartalmazó anyag van. Ez az 2 aeroszolképző elemet és kívánt esetben a töltetet is körülveszi és ezáltal dobányízesítést ad az aeroszolnak. Ilyen esetekben forró pára áramlik keresztül a dohányon, ami extrahálja és elpárologtatja a dohányban levő illékony komponenseket anélkül, hogy ehhez égésre, pirolízisre lenne szükség. A dohányadag előnyösen a 2 aeroszolképző elemet is körülveszi, ahogy az az 5-8. ábrákon látható. Ez növeli a hőátvitelt a dohány felé, különösképpen azoknál a kiviteli alakok12 nál, ahol hővezető elem - például 6 fémkapszula van az aeroszolképző anyag és a dohány 3b köpeny között. Ezeknél a kiviteli alakoknál a dohány szigetelőrétegként is hat a 2 aeroszolképző elem felé és elősegíti, hogy a dohányos a szokványos cigaretta aromáját érezze, illetve egy ilyen érzetet szimuláljunk.

Lehet dohány a 2 aeroszolképző elemen belül is, amikoris a tömörített 8 dohányrészecskéket az aeroszolképző anyagok hordozójaként alkalmazzuk vele összekeverjük

Dohány tartalmú anyagként használhatunk bármilyen márkájú dohányt, feljavított dohányt, extrudált vagy tömörített dohánykeverékeket, dohány tartalmú lapokat stb. Előnyösen különféle dohányfajták keverékét alkalmazzuk, ami által jobb aromát érhetünk el. A dohányt tartalmazó anyag tartalmazhat ezen kívül szokványos dohányadalékokat, így például töltőanyagokat, erősítőszereket, így például üvegrostot és ehhez hasonló anyagokat. Á dohányhoz adhatunk ízesítőanyagokat is és ízmodosító szereket is.

A jelen találmány megvalósításakor alkalmazhatunk hővezetőként tipikusan fémanyagokat (például alumíniumot). A hővezető eiem.a rajzokon bemutatott 6 fémkapszulán kívül lehet cső, csík vagy fólia. Vastagsága változhat 0,01 mm és 0,2 mm között, de lehet ennél több. A hővezető anyag vastagsága, formája és/vagy típusa (például egyéb fémek vagy az Union Carbide cég Grafoil-ja) változtatható a kívánt hőátvitel fokának elérése céljából. Általában, a hővezető elemet a 1 töltet égő végétől megfelelő távolságban kell elhelyezni ahhoz, hogy elkerüljünk mindennemű interferenciát a 1 töltet meggyújtásakor, de ugyanakkor elég közel legyen elhelyezve ahhoz, hogy a gyújtási vég felől kellő mértékű legyen a hőátvitel.

A hővezető elem előnyösen érintkezik az 1 töltet hátsó részével vagy átfedi azt és/vagy körülveszi az eroszolképző anyagot. A gyújtási végtől a hővezető elem legalább 3 mm, vagy előnyösen 5 mm távolságra van. Előnyösen a hővezető elem az 1 töltet hoszszának felénél hosszabb. Előnyösen a hővezető elem az 1 töltetet 5 mm-nél nagyobb távolságra nem fedi át. A megfelelő távolságban elrendezett, ilyen típusú hővezető elemek nem érintkeznek a töltet égő végével. A megfelelő távolságban elhelyezett hővezető elemek ezen túlmenően elősegítik az 1 töltet eloltását, amikor az 1 töltet addig a pontig, ahol érintkezik a hővezető elemmel, ami ekkor hőelnyelőként működik.

Előnyösnek tartjuk azt az 1., 5. és 8. ábrán bemutatott megoldást, amikor a hővezető elem egy 6. fémkapszulát képez, amely körülfogja az aeroszolképző anyagot. Alkalmazható azonban külön hővezető elem is, különösképpen azoknál a kiviteli alakoknál, ahol makrorészecske-hordozót vagy folyékony aeroszolképző anyagot használunk.

Azon túlmenően, hogy a 6 fémkapszula az aeroszolképző anyagok elhelyezésére szolgál, javítja a hőeloszlást az aeroszolképző anyagok és a dohányköpeny felé, egyidejűleg megakadályozza, hogy az aeroszolképző anyagok elvándoroljanak a termék egyéb komponensei felé. Biztosítja ezen túlmenően a terméken belüli nyomásesés szabályozását, még7

-7HU 202736Β pedig azáltal, hogy variáljuk azon a 22 rések számát, mértékét és/vagy helyzetét, amelyeken keresztül az aeroszol eljut a 21 szopókához. A 6 fémkapszulán kialakíthatók kerületi 20 furatok, amik szabályozzák, illetve irányítják a páraáramot a dohányon keresztül. A 6 fémkapszula alkalmazása ugyanakkor leegyszerűsíti a találmány szerinti termék gyártását, mert csökken a szükséges elemek és/vagy a gyártási lépések száma.

Az alkalmazható rugalmas 3 szigetelőköpenyt előnyösen egy vagy több réteg szigetelőanyagból alakítjuk ki. Előnyösen egy üyen köpeny legalább 0,5 mm, előnyösen 1 mm vastag és úgy találtuk, hogy a legelőnyösebb vastagság 1,5 és 2 mm között van. Előnyösen a köpeny az 1 töltet felénél túlnyúlik, sőt a legjobb eredmény akkor érhető el, ha lényegében végignyúlik az 1 töltet és a 2 aeroszolképző elem teljes hosszán.

A találmányunk szerinti legelőnyösebben alkalmazható 3 szigetelőköpenyek általában szerves vagy szervetlen rostokat tartalmaznak, így például üvegrostokat, alumínium-oxidból vagy szilíciumoxidból készült rostokat, borból, vagy szerves polimerekből, cellulózanyagokból és hasonló anyagokból előállított rostokat, illetve ezek keverékét. Alkalmazhatunk nemrostos anyagokat is, így például szilikaaerogélt, perlitet, üveget és ehhez hasonló anyagot, paplan, csík formában vagy egyéb más alakban. Az alkalmas anyagok rugalmasak, hogy elősegítsék a szokványos cigaretták szimulálását. A megfelelő 3 szigetelőköpenynek a használat során meg kell olvadnia, lágyulási hőmérséklete mindenképpen 650-700 ’C alatt legyen. A megfelelő szigetelőanyag nem éghet el a termék használata során. Ugyanakkor használhatunk lassan égő szeneket vagy ehhez hasonló anyagokat. Ezek az anyagok elsődlegesen 3 szigetelőköpenyként működnek, az égő 1 töltet által előállított hő tetemes részét visszatartják és a 2 aeroszolképző elem felé irányítják. Mivel a 3 szigetelő köpeny az égő töltethez való közelsége folytán felmelegszik, korlátozott mértékben maga is hőt ad le a 2 aeroszolképző elem felé.

A 1 töltethez használatos szigtelőanyagok csoportjához tartoznak a keramikus rostok, így például az üvegrostok.

Az erre a célra alkalmas üvegrostok alacsony (650 ’C alatti) lágyulási ponttal rendelkeznek. Ebbe a csoportba tartoznak az Owens-Corning cég 6432 és 6437 számokkal jelzett termékei, amelyek lágyulási pontja 640 ’C alatt van és a használat során megolvadnak.

A kereskedelemben kapható számos szervetlen rostanyagot kötőanyaggal gyártják, például PVA alkalmazásával, amely fenntartja a szerkezeti integritást a kezelés során. Az olyan kötőanyagokat, amelyek a hevítés során „érdes” ízt adnak, el kell távolítani, mégpedig oly módon, hogy ezeket levegőn 650 ’C-on hevítjük 15 percig a használatot megelőzően. Amennyiben kívánjuk, 3 tömegszázalék mennyiségben pektint is adhatunk a rostokhoz, ami biztosítja a 3 szigetelő köpeny mechanikai szilárdságát anélkül, hogy kellemetlen ízek keletkeznének.

Egy másik megoldás szerint a szigetelőanyag helyettesíthető részben vagy teljes egészében dohánnyal. Ha a szigetelőanyagot részben vagy egé8 szében dohánnyal helyettesítjük, úgy dohányízt adhatunk az aeroszol főáramának. Ezzel egyidejűleg a dohány szigetelő hatást is kifejt. A 3b köpeny nem égő szigetelőként hat, ugyanakkor dohányaromát kölcsönöz a fő aeroszol áramnak. Azoknál a kiviteli alakoknál, ahol a dohány körülveszi az 1 töltetet, ott komprimáljuk a dohányt az 1 töltet körül és hővezető elemet használunk, mint a 8. ábra szerinti kiviteli alaknál. Azt is megtehetjük, hogy a burkolatként szolgáló 17 cigarettapapírt és/vagy a dohányt olyan anyagokkal kezeljük, amelyek segítik eloltani a dohányt azon a ponton, ahol a 2 aeroszolképző elem kezdődik.

Amennyiben a 3 szigetelőköpeny más rostos anyagot tartalmaz mint dohányt, kialakíthatunk egy gátat a szigetelés és a szopóka között. Dyen gátat alakíthatunk ki például nagytőmörségű cellulózacetát 14 rostkötegből, amely érintkezik a rostos szigeteléssel és ami például tömíthető akármelyik végén, hogy elzárja a légáramot a 14 rostkötegen át.

Készíthetünk 21 szopókát külön is, cigarettaszipka formájában. A találmány szerinti termék legtöbb kiviteli alakjánál az 1 töltet és a 2 aeroszolképző elem a 21 szopókához van csatlakoztatva. Ez lehet fóliával bélelt papír vagy cellulózacetát, illetve műanyag cső, ahogy az az ábrákon látható. A termék ezen része egy 12 üveget tartalmaz, amelyen az elpárologtatott aeroszolképző anyag a dohányos szájába jut. Kellő hosszúsága (előnyösen 35-50 mm) folytán, távol tart ja a szájtól a forró tűzkúpot és kellő időt hagy a forró aeroszol számára, hogy lehűljön, mielőtt a dohányzó szájába jut.

A célnak megfelelő 21 szopókának semlegesnek kell lennie az aeroszolképző anyagokkal szemben, belső rétegük ellenálló kell legyen a vízzel és folyadékokkal szemben és tömítettséget kell biztosítson. Minimális legyen az aeroszol elnyelése a kondenzáció és szűrés során, továbbá ellenállóképes legyen azzal a hőmérséklettel szemben, ami a termék határielületein uralkodik.

Az előnyös 21 szopókák tartalmaznak egy cellulóz-acetát csövet, ahogy az az ábrákon ábrázolt kiviteli alakoknál látható, amely rugalmas külső elemként működik és elősegíti egy szokványos cigaretta szívásának szimulálását a termék szopókájánál. További célszerű megoldások minden szakember számára ismeretesek.

A találmányunk szerinti termék szopókájába tetszés szerint beilleszthetünk egy 16 „füstszűrőt”, ami olyan külső megjelenést kölcsönöz a cigarettautánzatnak, mint egy szokványos cigarettáé. Az ilyen jellegű filterek alacsony hatásfokú cellulózacetát szűrőket foglalnak magukba vagy esetleg használhatók üreges vagy huzatszabályozó szűrők, mint például a polipropilénből készített szűrők. Az ilyen típusú szűrők elhanyagolható mértékben interféráinak az aeroszollal.

A cigarettautánzat teljes egészében vagy bármely részén burkolható 17 cigarettapaprírral. Olyan papírt használunk erre a célra, amely nem lobban lángra nyílt lánggal az 1 töltet égésekor. Ezen túlmenően, a papír kedvező parázslási jellemzőkkel rendelkezzék és szürke, a cigarettához hasonló hamut adjon.

Mindazonáltal a papírt úgy is használhatjuk,

-8HU 202736Β hogy részben vagy egészben intakt maradjon, amikor az égő 1 töltet hőjének van kitéve. Az ilyen papírféleségek korlátozzák a légáramot az égő töltet felé, ily módon szabályozva azt a hőmérsékletet, amin a töltet elég, valamint az ezt követő hőátvitelt az aeroszolképző anyag irányába.

Az 1 töltet elégés ütemének és a keletkező hőmérsékletnek és ezáltal az alacsony CO/CO2 arányszámának a fenntartása érdekében burkolórétegként egy nem porózus anyagot vagy olyan nulla porozitású papírt alkalmazhatunk, amelyet kissé porózussá tettünk kezelés útján (például éghetetlen csillámpapírt számos lyukkal). Az ilyen papírt szabályozza a hőszállítást, különösképpen a szívások középső szakaszában (4-6 szívás). A maximális aeroszol továbbítás elérése érdekében nem porózus papírt helyezhetünk be a 2 aeroszolképző elem és a 21 szopóka közé, mivel a radiális (azaz kívülről jövő) légbeszűrődés felhígítaná az aeroszolt.

A találmányunk szerinti cigarettautánzat előnye, hogy célszerű kiviteli alakjai legalább 0,6 mg aeroszol továbbítására képesek az első három szívás alatt olyan dohányzási feltételek mellett, amikor két másodpercnyi szívásokat (35 ml teljes térfogat) 58 másodperces parázslás választ el egymástól. Az előnyösebb kiviteli alakok 1,5 mg aeroszolt vagy ennél többet is képesek továbbítani az első három szívás alatt, sőt az igen előnyös kiviteli alakok 3 mg vagy több aeroszolt továbbítanak az első három szívás alatt a fenti dohányzási feltételek mellett. A találmányunk szerinti előnyös kiviteli alakok átlagosan 0,8 mg nedves teljes mikrorészecske továbbítására képesek legalább hat szívás alatt, előnyösen legalább 10 szívásnál a fenti szívási feltételek mellett.

Claims (14)

1. Cigarettautánzat szenet tartalmazó töltet elégetésére, amely a töltettől elkülönített aeroszolképző elemet tartalmaz a töltet és egy szopóka között, azzal jellemezve, hogy az aeroszolképző elem (2) legalább egy része és kívánt esetben a töltet (1) legalább egy része is dohányt tartalmazó szigetelő kóló pennyel (3) van körülvéve.

2. Az 1. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy az aeroszolképző elemben (2) levő aeroszolképző anyag és a dohányt tartalmazó szigetelő köpeny (3) között hővezető elem van.

3. A 2. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a hővezető elem az aeroszolképző anyagot tartalmazó fémkapszula (6).

4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a hővezető elem érintkezésben van a töltettel (1).

5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a töltet (1) hossza 3-30 mm.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a töltet (1) körül éghetetlen szigetelő köpeny (3a) van.

7. A 6. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a szigetelő köpeny (3a) szálas szigetelőanyagot tartalmaz.

8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy az aeroszolképző elemet (2) körülvevő, dohányt tartalmazó szigetelő köpeny (3) szálas anyagot is tartalmaz.

9. Az 5. vagy 8. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a szálas szigetelőanyag üvegszálból van.

10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy az éghetetlen szigetelő köpeny (3a) rugalmas és 0,5-2,5 mm vastag.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a töltet (1) legalább egy hosszirányú járattal (5) van ellátva.

12. A11. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a töltetben (1) három-tizenöt hosszirányú járat (5) van kialakítva és ezek mindegyike 0,2-0,8 mm távolságra van egy vagy több további járattól (5).

13. A12. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a hosszirányú járatok (5) átmérője 0,25-1 mm.

14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti cigarettautánzat, azzal jellemezve, hogy a töltetben (1) ötkilenc hosszirányú járat (5) van.