HU202394B - Hinge for transformable sitting and lying furniture having particularly stilted back-part - Google Patents

Description

A találmány tárgya vasalás átalakítható, főként magasított hátrésszel rendelkező ülő- és fekvőbútorokhoz, amelynél egy emelőkar-rendszer és egy húzórugó van a bútor alapvázával, valamint az ülő- és hátrésszel szilárdan összekötve és ahol az ülő- és hátrész közös forgáspont körül billenthető.

Az átalakítható ülő- és fekvőbútorok vasalásai lehetővé teszik az ülő- és hátrész vízszintes helyzetbe való billentését és fordítva. Ezek között vannak olyan elméleti forgásponttal rendelkező vasalások, amelyek révén az ülő- és hátrész egymáshoz képest billenthető. Az ülő- és hátrésznek a normál helyzetből fekvő helyzet felé való elmozdítását egy a hátrész bármely részére ható, hátrafelé irányuló erő hatására egy reteszelő emelőkar-rendszer akadályozza meg.

A 213 831 sz. NDK-beli szabadalmi leírás alapján ismert egy vasalás, amely a hátrésszel, az ülőrésszel és az alapvázzal egy emelőkar-rendszeren keresztül van összekötve, ahol az arretáló szerkezet közvetlenül az ülő- és a hátrész között van felszerelve. A hátrész és a váz között egy emelőrúd, valamint egy húzórugó van elrendezve, ami lehetővé teszi a hátrész fékezését a fekvő helyzetbe történő átalakításnál. Itt a forgástengely a kerevet ülésének szélességi irányában, az ülőés hátrész közötti csatlakozóéi alatt helyezkedik el.

Az ülő helyzetből a fekvő helyzetbe való átalakításhoz való szoros illeszkedés biztosítása mellett meghatározott szögtartományban történik.

Ez a vasalás azonban csak meghatározott hátrészmagassághoz illetve ülőhelyzetből fekvő helyzetbe való átállításhoz alkalmazható, a közbenső helyzetek beállítási lehetősége nélkül. Különböző magasságú hátrészek esetén (modell- vagy szériaváltáskor) az emelőkarok és ütközők elrendezését újból ki kell számolni és ezeket szerkezetileg meg kell változtatni, mimellett a szögtartományt is minden esetben újra meg kell határozni. A különböző magasságok és ezzel összefüggésben az eltérő tömegarányok miatt szükségképpen megváltozott statikus erők lépnek fel, amelyek nem teszik lehetővé a vasalás univerzális felhasználását. Ehhez járul még, hogy az ülő helyzetből a fekvő helyzetbe való átalakításhoz és fordítva, az ülőrészt állandó erőhatás mellett kell megemelni és elbillenteni.

A találmány célja a fenti problémák kiküszöbölése.

A találmány által megoldandó feladat olyan vasalás létrehozása átalakítható ülő- és fekvőbútorokhoz, főként magasított hátrésszel rendelkező bútorokhoz, amely szerkezeti változtatások nélkül különböző hátrész-magasságokhoz univerzálisan felhasználható és a falhoz való állandó szoros illeszkedés megőrzése mellett különböző hátrészhelyzetekbe beállítható.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a vasalás emelőkar-rendszere egy furatokkal ellátott alaplemezből, egy emelőkarból, egy lemezből, valamint húzórugókkal felszerelt támasztókengyelekből és menesztőkarokból áll, ahol az egyik támasztókengyel az alaplemez egyik furatában és a lemez egyik furatában, míg a másik támasztókengyel az alaplemez egy további furatában, valamint a lemez egy másik furatában van forgathatóan ágyazva.

A találmány szerinti kialakítás révén a fellépő erőket az egyik helyzetből a másikba történő átállítás során az emelőkarrenszer és a húzórugó veszi föl, így a könnyű és egyszerű működtetés megbízhatóan 2 megoldott. A támasztókengyel alaplemezhez képesti különböző arretálópontjai lehetővé teszik, hogy a vasalást szerkezeti változtatások nélkül, az alaplemezben levő megfelelő furat kiválasztása révén különböző hátrész-magasságokhoz lehessen alkalmazni, ugyanakkor nem csak az ülő helyzet és a fekvő helyzet, hanem a hátrész közbenső helyzetei is beállíthatók. A találmány szerinti vasalás minden helyzetben biztosítja a hátrész és a fal közötti szoros illeszkedést.

A találmányt részletesebben egy kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1, ábra egy ülőbútor oldalnézetét mutatja ülő helyzetben, a találmány szerinti emelőkar-elrendezéssel és forgáspontokkal, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti oldalnézet, amelyen az ülőbútor fekvő helyzetben látható.

A találmány szerinti vasalás önmagában ismert módon 13 alapvázon szilárdan rögzített 4 alaplemezből, 16 üléskeretre szerelt 1 emelőkarból, 17 háttámlakereten rögzített 2 lemezből és 5, 6 támasztókengyelekből áll, amelyek felső forgáspontja a 2 lemezen, míg alsó forgáspontjuk a 4 alaplemezen van kialakítva. Az ülő- és hátrész közötti szöget az 1 emelőkar és egy a 2 lemezen forgathatóan ágyazott és 18 rugóval terhelt 3 idomelem határozza meg, ahol az 1 emelőkar és a 3 idomelem egymás felé néző oldalaikkal alakzáró módon egymásra támaszkodnak. Az 1 emelőkar és a 3 idomelem ezen oldalai lépcsőzetes profillal vannak ellátva, így az ülőrész hátrészhez képesti mindenkori helyzete szerint két vagy több különböző helyzetű anretálás valósítható meg. A fekvő helyzetbe történő átalakításkor a 3 idomelem nem kapcsolódik az 1 emelőkarhoz. Ezáltal az ülő- és hátrész egymáshoz képesti helyzetükkel kimozdíthatok, így létrehozható a fekvőfelület. Az 1 emelőkar és a 2 lemez a 19 furatban kiképzett forgáspontban forgathatóan van egymással összekötve, míg a 2 lemez a két 5, 6 támasztókengyel révén mozgathatóan van a 4 alaplemezzel összekapcsolva.

Az ülő helyzetből fekvő helyzetbe vagy fordítva történő átalakítás mozgássorozata az 5, 6 támasztókengyeleken és ezeknek a 4 alaplemezben lévő 10, 11 furatokban kiképzett forgáspontjain keresztül történik, aminek során mindkét 5, 6 támasztókengyel ezen forgáspontok körül előre illetve hárafelé mozog. A 6 támasztókengyel 11 furatban kiképzett forgáspontja a hátrész különböző magasságaitól függetlenül szilárdan a 4 alaplemezen van rögzítve. Az 5 támasztókengyelhez a 4 alaplemezen a 9, 10, 12 furatok által képzett forgáspontok vannak hozzárendelve. A mindenkori hátrész-magasságtól függően az 5 támasztókengyel az ehhez tartozó 9, 10 vagy 12 furatban van ágyazva. így például a 12 furat kis hátrészmagassághoz, a 9 furat középmagas hátrészekhez, míg a 10 furat az 1. és 2. ábrákon feltüntetett, magasított hátrészű változatokhoz van hozzárendelve. A 6 támasztókengyellel együtt egy 14 ütközővel ellátott 8 menesztőkar van a forgáspontot képező 11 furatban mozgathatóan rögzítve. A 8 menesztőkar egyik vége úgy van kialakítva, hogy a 6 támasztókengyel előre tartó mozgása során a 14 ütközőnek ütközzön és ezáltal magával vigye a 8 menesztőkart. A 8 menesztőkar egyik vége és a 15 rögzítőpont között levő

HU 202394 Β húzórugó ezen mozgás során megfeszül. A rugóterhelésű 8 menesztókar révén a fekvő helyzetből ülő helyzetbe történő átlakítás vagy ennek fordítottja maximális támogatást kap és csak egy egészen csekély, elölről az ülésre irányuló erő szükséges ehhez az átalakítási művelethez. A 7 húzórugó hossza úgy van méretezve, hogy a 8 menesztókar ülő helyzetben függőlegesen áll.

Egy előnyösen a 6 támasztókengyel forgáspontjának 11 furatában ágyazott 21 menesztókar felső végén egy a 14 ütközővel azonosan kiképzett 22 ütközővel, valamint egy 20 húzórugó számára 23 rugófelfüggesztéssel van ellátva. A 20 húzőrugó másik vége a 4 alaplemezen van rögzítve. A 6 támasztókengyel hátrafelé tartó mozgása során nekiütközik a 21 menesztőkar 22 ütközőjének és magával viszi a 21 menesztőkart. Ezáltal a 20 húzórugó megfeszül és így fékező-tompító hatást vált ki. Az ülő- és hátrész közbenső helyzetének eléréséhez ülő helyzetből kiindulva az ülőrészt megbillentjük, úgy, hogy a 3 idomelem helyzete az 1 emelőkar fölött úgy változzon, hogy az 1 emelókar és a 3 idomelem hozzárendelt lépcsőfokának megfelelően változzon meg a hátrész dőlése az ülőrészhez képest.

Claims (4)

1. Vasalás átalakítható, főként magasított hátrésszel rendelkező ülő- és fekvőbútorokhoz, amely egy emelőkar-rendszerből és húzórugóból áll, amelyek a bútor alapvázával, valamint az ülő- és hátrésszel szilárdan össze vannak kötve, ahol az ülő, és hátrész közös forgáspont körül billenthető, azzal jellemezve, hogy az emelőkarrendszer egy furatokkal (9, 10, 12) ellátott alaplemezből (4), egy emelőkarból (1), egy lemezből (2), valamint húzórugókkal (7, 20) felszerelt támasztókengyelekből (5, 6) és menesztőkarokból (8, 21) áll, ahol az egyik támasztókengyel (5) az alaplemez (4) egyik furatában (9, 10, 12) és a lemez (2) egyik furatában (19), míg a másik támasztókengyel (6) az alaplemez (4) egy további furatában (11), valamint a lemez (2) egy másik furatában (24) van forgathatóan ágyazva.

2. Az 1. igénypont szerinti vasalás, azzal jellemezve, hogy az egyik támasztókengyel (6) és a menesztőkarok (8, 21) az alaplemez (4) furatában (11) forgathatóan vannak ágyazva.

3. Az 1. igénypont szerinti vasalás, azzal jellemezve, hogy a menesztőkarok (8, 21) ütközőkkel (14, 22) vannak ellátva, ahol az egyik menesztókar (8) az egyik húzórugóval (7), a másik menesztókar (21) pedig a másik húzórugóval (20) az alaplemezen (4) van elrendezve.

4. Az 1. igénypont szerinti vasalás, azzal jellemezve, hogy az emelőkar (1) lépcsőzetes profilon keresztül alakzáróan hozzákapcsolódó idomelemmel (3) van összekötve.