HU201463B

HU201463B - Remedy for growing the ph- value of plaque, and process for the preparation of such remedy

Info

Publication number: HU201463B
Application number: HU852908A
Authority: HU
Inventors: Adolf Knappwost
Original assignee: Neutralith Antikaries Gmbh Et
Priority date: 1984-05-10
Filing date: 1985-05-09
Publication date: 1990-11-28
Also published as: NO860013L; FI860105A; HUT38832A; EP0164579A1; DK6886D0; EP0164579B1; ES8702134A1; DE3417393C2; DE3571923D1; ES543579A0; DE3417393A1; DK6886A; US4847086A; ATE45086T1; PT80438B; PT80438A; WO1985005271A1; FI80210C; JPS61502532A; FI860105A0

Description

A találmány tárgya fog-plakk pH-értékének növelésére alkalmas szer, valamint eljárás annak előállítására.

Ismeretes, hogy a fogszuvasodás oka az, hogy a foganyag kemény ásványi anyagát, a hidroxil-apati- 5 tót - emlynek képlete Caio(P04)ő(OH)2 - az oldott szénhidrátok - például szacharóz, glükóz stb. savtermelő baktériumok általi enzimatikus lebontásának metabolitjaként a fog-plakkban keletkező szerves savak - így tejsav, ecetsav, hangyasav stb. - 10 feloldják. Szénhidrátok, például szacharóz, glükóz vagy keményítő fogyasztás után, amelyek a nyálban lebontódhatnak, a fenti savak képződése már néhány perc múlva megindul, és ezáltal a fog-plakk ρΗ-értéke 5-re, sőt gyakran még ennél is alacso- 15 nyabb értékre csökken, 20-30 perc alatt. A pH-érték csökkenésével azonban a hidroxil-apatit vízoldhatósága ugrásszerűen megnő. Saját mérési eredményeink szerint a hidroxil-apatit oldhatósága 37 ’C-on pH 7,0 értéken 12,5 mg/1, és pH 5,0 érté- 20 ken eléri a 628 mg/1 értéket. A fenti alacsony pHértéknél a nagy oldhatóságot nem lehet kompenzálni a nyálban lévő kalcium-, foszfát- és hidroxilionok remineralizációjával, mivel a hidroxilion-koncentráció - a foszfátion-koncentrációhoz hasonlóan - 25 néhány nagyságrenddel kisebb, mint az az érték, amely ahhoz szükséges, hogy a hidroxil-apatit oldástermékét meghaladja.

A hidroxil-apatit oldódási sebessége (vl) és remineralizációjának sebessége (vRcm) közötti köl- 30 csönhatásban az előbbi a meghatározó, ily módon fennáll a vl cRem összefüggés, ami a fogszuvasodás reminerálizációs elméletének megfelelően a szuvasodás kifejlődését vonja maga után.

Másrészről ismeretes, hogy a fog-plakk alatti 35 kemény foganyag reminaralizációját a nyálban viszonylag magas fluoridion-koncentráció (a 10'³mól/l) biztosításával is ki lehet váltani, mivel a fluoridionok az apadtban képesek helyettesíteni a hidroxilionokat. Azonban ha orálisan olyan mennyi- 40 ségben kell adagolni a fluoridot, amennyi a fenti fluorid-koncentráció biztosításához szükséges, számos nehézséggel kell számolnunk.

Célunk olyan szer előállítása volt, amelynek hatására a fog-plakk ρΗ-értéke nem, vagy csak cse- 45 kély mértékben csökken, sőt enyhén növekedhet is, a fermentálható szénhidrátok fogyasztása után, ezáltal az oldódási sebesség (vl) erősen csökken, és a fogzománc remineralizációja ily módon végbemegy. 50

Természetesen az is lehetséges, hogy az élelmiszerekhez vagy a kérdéses fogyasztási cikkekhez néhány százaléknyi savmegkötő anyagot adjunk. A fenti célra azonban nem alkalmazhatunk oldott alkalikus anyagokat, például sókat, mivel azok íze 55 kellemetlen. Csak olyan gyengén oldódó anyagokat használhatunk, amelyek savban gyorsan oldódnak.

A kereskedelmi forgalomban lévő kalcium-karbonát csapadékkal végzett kísérletekkel azonban nem kaptunk kielégítő hatást, mikor a fog-plakkban a 60 pH-érték változását pH-érzékeny mikroelektródokkal mértük; ettől eltekintve, a rossz ízzel kapcsolatos hátrány is jelentkezett.

Ismeretes az is, hogy a precípilált semlegesítő por fajlagos felületének 6 nr/g-nál nagyobbnak kell 65 lennie ahhoz, hogy a fenti por elegendő mennyiségben be tudjon hatolni a fog-plakkba, a rágás során fellépő elfolyósodás eredményeként. Fizikai-kémiai okok miatt (Kelvin-egyenlet) ilyen nagy fajlagos felület nem érhető el a szuszpendált kalciumhidroxid karbonáttá alakításával. Ha azonban viszonylag tömény kalcium-nitrát-oldatot és ammónium-karbonát-oldatot gyorsan összeöntenek, felületaktív szer és védőkolloid, mint kristálynövekedés-gátlók jelenlétében, a kicsapással 10 m²/g-nál is nagyobb fajlagos felületű kalciumkarbonát nyerhető. Ha a fogszuvasodást okozó anyagokhoz (cukormáz, sütemények, kenyér) közel 1 tömeg% mennyiségben ilyen erősen diszperz kalcium-karbonátot adnak, a fog-plakk ρΗ-értéke alig csökken, ellentétben a nem adalékolt anyagokkal. Azonban az ilyen erősen diszperz kalcium-karbonát előállítása viszonylag nagy mennyiségben, a fenti, vagy ahhoz hasonló kicsapásos eljárással nehézkes és nem gazdaságos, a szükséges szűrés, és amiatt, hogy a kicsapott anyagból ismételt mosással el kell távolítani a kicsapás során keletkező sókaL valamint a felületaktív szert.

Találmányunk alapját az a felismerés képezi, hogy egy vagy több alkálifoldfémnek egy gyenge sawal alkotott, erősen diszperz, rosszul oldódó, meghatározott fajlagos felületű és meghatározott koncentrációjú rácshibával rendelkező sója meglepően erős hatást fejt ki a fog-plakk pH-értékének csökkenésére.

A fenti cél így a találmány szerinti szer segítségével elérhető.

A találmány tárgya tehát a fog-plakk vagy fokő pH-értékének növelésére alkalmas szer, amely hatóanyagként legalább egy olyan erősen diszperz, rosszul oldódó oxidját, hidroxidját, vagy egy gyenge savval alkotott tiszta sóját tartalmazza egy vagy több alkáliföldfémek, amelynek fajlagos felülete 6 magnál nagyobb, és amelynek a rácshibák koncentrációja 0,25 foknál nagyobb röntgensugár-csúcs fél-szélességének felel meg, Cu-K« sugárzása, 20-23” csúszó beesési szög esetén.

A kalcium-karbonát 10 m²/g fajlagos felülete 0,22 μ,ιη-es átlagos részecskeméretnek (ekvivalens kocka élnek) felel meg. A fenti részecskeméret (a) és a fajlagos felület (Ospec) között az alábbi összefüggés van:

Ospec-p ahol p az anyag sűrűségét jelenti.

A találmány értelmében alkáliíoldfém-sóként bármely olyan gyógyászatilag elfogadható savval képzett alkálifoldfém-só alkalmazható, amely 5,7nál magasabb pH-értékű puffer-rendszert alkot tejsawaL Ezért a korábban javasolt alkálifém-foszfátok, amelyek a tejsavval 4,5-nél alacsonyabb pH-ér tékű puffer-rendszert képeznek, nem alkalmazhatók. A találmány szerinti szer ezért alkálifém-vegyületként előnyösen előzőleg magas hőmérékleten hőkezek kalcium- és/vagy magnézium-karbonátot, -szilikátot, -laktátot, -tartarátot, -alununátot és/vagy különösen -hidroxidot és -o»dot, vagy a

-2HU 201463 Β fenti vegyületek kettős sóját tartalmazza.

A találmány szerinti szer az erősen diszperz alkáliféra-vegyületek mellett adott esetben egyéb, szokásosan használt kötőanyagot, hordozóanyagot, segédanyagot és/vagy egyéb töltőanyagot is tartalmaz, amelyek nem gátolják a fogszuvasodás elleni hatást, és az élelmiszerekre vonatkozó előírásoknak is megfelelnek A találmány szerinti szert előírásszerűén úgy alkalmazzuk, hogy az élelmiszerekhez vagy fogyasztási cikkekhez - például a fenti termékek előállítására használt cukorhoz vagy egyéb szénhidráthoz -, vagy sütőipari termékekhez, és különösen cukrászati termékekhez és édességekhez, például süteményekhez adjuk. Ha a találmány szerinti szert olyan élelmiszerekhez vagy fogyasztási cikkekhez adjuk, amelyeket elsősorban szopogatással fogyasztanak, ügyelni kell arra, hogy az alkálifőldfém-só részecskemérete megfelelően kicsi legyen, hogy a találmány szerinti szerrel kezelt termék organoleptikus sajátságai ne romoljanak.

A találmány szerinti szerben jelenlévő nagy diszperzitású alkáliföldfém-vegyületet, például kalcium-karbonátot, magnézium-karbonátot, vagy a fenti alkáliföldfém-karbonátok kettős sóját úgy állíthatjuk elő, hogy a természetes anyagokat nemvizes folyadékban nedvesen őröljük, ezáltal elkerüljük a részecskeméret növekedését az úgynevezett Ostwald-érlelődés következtében, az elválasztási és szárítási műveletek során. A fenti eljárással előállított anyagok fajlagos felülete közel 15 nr/g, és a fog-plakk pH-értékének csökkenésére kifejtett hatásuk jó.

A fent említett nagy diszperzitású alkáliföldfémsók fajlagos felületét BET-módszerrel határozzuk meg.

Azt tapasztaltuk, hogy a nagy diszperzitású porok és a fog-plakkban lévő savak közötti reakció sebessége nemcsak a porok fajlagos felületétől függ, hanem a különböző rácshibák koncentrációjának növekedésével is növekszik, ezért előnyösnek találtuk a rácshibák viszonylag nagy koncentrációjának biztosítását. Vizsgálatunk szerint úgy kapunk viszonylag sok rácshibával bíró anyagot, ha az őrlendő anyagot nagyobb rázkódásoknak teszzük ki, száraz őrléssel. Az ezáltal elérhető rácshibák koncentrációjára a röntgensugár-csúcsok szélesedéséből következtethetünk. A csúcsok szélesedése a részecskeméret csökkenésekor is megfigyelhető. Azonban a rácshibák koncentrációnövekedésének és a részecskeméret csökkenésének tulajdonítható röntgensugár-csúcs szélesedés jól megkülönböztethető egymástól, mivel a szóbanforgó részecskeméret-tartományban (0,1 μ,ιη) a rácshibák hatása lényegesen nagyobb, mint az a hatás, ami az ilyen fajlagos felületű részecskék méretén alapul. A rácshibának tulajdonítható hatást azon az elven lehet kvantitatíve meghatározni, hogy ha a vegyületeket lezárt csőben 750 ’C-on 2 órán át hevítjük, a fenti hatás teljesen megszűnik.

A találmány további tárgya tehát eljárás a találmány szerinti szerven lévő nagy diszperzitású alkáliföldfém-vegyületek előállítására, oly módon, hogy az alkáliföldfém-vegyületeket szárazon őröljük, míg a rácshiba koncentrációja eléri a 0,25 foknál fenti őrlési művelet során a találmány szerinti lényeges jellemzőjének tekintett 6 m²/g-nál nagyobb röntgensugár-csúcs fél-szélességet, CuKa sugárzásra, 20-23’ csúszó beesési szögnél. A szer na5 gyobb fajlagos felületet szintén biztosítjuk. Például ha a kalcium-karbonátot (kalcitot) golyós malomban vagy vibrációs malomban 120 percen át szárazon őröljük, közvetlenül olyan anyagot kapunk, amelynek fajlagos felülete 9 m²/g, és a röntgensu10 gár-csúcsok fél-szélessége a fenti körülmények között közel 0,40 fokos. A kapott termék, a fog-plakk pH-értékét növelő hatását tekintve olyan nedves őrléssel kapott terméknek felel meg, amelynek fajlagos felülete 16 m²/g, és a termékben a rácshiba koncentráció lényegesen nagyobb.

Meglepő módon azt is tapasztaltuk, hogy közel

30%-kal nagyobb fajlagos felületet érhetünk el, egyébként azonos körülmények között végzett őrléssel, ha a száraz őrlést nitrogénatmoszférában végezzük, és a fenti gázhoz 130 ’C-nál alacsonyabb forráspontú tiszta poláros folyadékok - például víz vagy szerves folyadékok - gőzét adjuk.

A találmány szerinti eljárást különösen előnyösen tehát úgy végezzük, hogy a száraz őrlést olyan atmoszférában végezzük, amely nitrogén mellett 130 ’C, előnyösen 105 ’C alatti forráspontú tiszta poláros folyadékok gőzét, vagy a fenti poláros folyadékok elegyének gőzét tartalmazza. Poláros folyadékként víz vagy szerves folyadékok, péládul ala30 csony szénatomszámú, előnyösen 1-5 szénatomos alkoholok, különösen metanol, etanol, vagy egyéb hasonló alkoholok, vagy ketonok, vagy még erősebben polarizálható folyadékok, például alkének alkalmazhatók.

A fenti módon előállított termékek bizonyultak legalkalmasabbnak, pH-növelő hatásuk tekintetében. Ezenkívül nem mutatnak koagulálási hajlamot az őrlés során, sem a szuvasodást okozó élelmiszerekkel vagy egyéb fogyasztási cikkekkel való összekeverés során.

A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaként előnyösen egy kicsapással és/vagy előzetes őrléssel előállított tiszta alkáliföldfém-vegyületet használunk.

A találmány szerinti szer fogplakk pH-értékének növelő hatását az alábbi kísérletekkel bizonyítjuk.

éven aluli kísérleti személyek felső állkapcsában lévő 3. és 4. fogak közötti térben mértük a körülbelül 12 órás foglepedék pH-értékét. Ezen a helyen észlelhető emészthető cukrok fogyasztása után a legnagyobb mértékű pH-csÖkkenés. Néhány mérést a felső állkapocs 3. fogának sima felületén lévő lepedőkben is végeztünk. Szénhidráttartalmú élelmiszerként szacharózt vagy keményítő tartalmú anyagot vizsgáltunk. A pH-értéket pH-í rzékeny elektród segítségével mértük, amelyet az úgynevezett sóhiba kiküszöbölésére az adott kísér éti személy nyálának hozzáadása után különböző pH-ér60 tékű tejsav/nátrium-laktát-pufferekkel kalibráltunk.

A mérések eredményeit az alábbiakba j ismertetjük.

-3HU 201463 Β ¹ 6

a) 1 tömeg% 1. példa szerint előállított kalcium-karbonáttal (fajlagos felület 22 m²/g) adalékolt omlós torta; mérés a fogak közötti térben

Idő (perc)	0	10	20	30	40	50
pH-érték adalékolás nélkül	6,5	4,7	4,2	4,1	4,2	43
pH-érték adalékolás után	75	6,2	5,7	6,9	6,9	6,1

A görbe minimumában a pH-emelkedés: 2,8 pH-cgység.

tömeg% 2. példa szerint előállított magnézium-oxiddal (fajlagos felület 18 tsrlg) adalékolt szacharóz; mérés a sima felületen

Idő (perc)	0	10	20	30	40	50
pH-érték adalékolás nélkül	6,6	5,8	5,5	5,6	5,7	5,8
pH-érték adalékolás után	6,8	6,5	65	6,5	6,6	6,8

A görbe minimumában a pH-emelkedés: 1,0 pH-egység.

c) 2 tömeg% 3. példa szerint előállított magnézium-hidroxiddal (fajlagos felület 18 m²/g) adalékolt burgonyaszirom; mérés a sima felületen

Idő (perc) 0 4 8 12 16 pH-érték adalékolás nélkül 7,7 7,0 5,9 5,5 5,7 pH-érték adalékolás után 8,6 8,7 8,6 8,5 8,2

6,0

8,0

A görbe minimumában a pH-emelkedés: 2,0 pH-egyésg.

d) 3 tőmeg% 4. példa szerint előállított kalcium-laktáttal (fajlagos felület 12 m²/g) adalékolt rozskenyér; mérés a fogak közötti térben

Idő (perc)	0	10	20	30	40	50
pH-érték adalékolás nélkül	6,6	4,5	4,0	4,0	43	43
pH-érték adalékolás után	6,8	5,9	5,8	5,8	6,0	6,2

A görbe minimumában a pH-emelkedés: 1,8 pH-egység.

A találmány szerinti szerrel elérhető tartós pH- 45 növekedés a fogzománcnak a nyálban lévő ionok általi remineralizálödása szempontjából kritikus pH 5,7 értéknél több, mint 1 pH-egységgel magasabb értékre nem érhető el lúgos oldott anyagokkal, mivel ezek túl gyorsan diffunálnak a nyálba. A ta- 50 lálmány szerinti szer szilárd halmazállapotú, amelynek hőmozgása kizárja az észterezhető mértékű diffúziót. Ezek a szerek tartósan megtapadnak a lepedőkben vagy lepedéken, és ott semlegesítik az erjedési savakat. 55

Az ismert módon, kicsapással nyert kalciumkarbonát (kalcit) és a találmány szerinti, kristályrácshibát mutató őrölt kalcium-karbonát alkalizáló hatása közötti lényeges és meglepő különbséget az alábbi in vitro és in vivő vizsgálatokkal bizo- 60 nyitjuk.

A vizsgálatokban a találmány szerinti eljárással előállított, gyorsan oldódó kalcium-karbonátként 20 m²/g fajlagos felületű kalcium-karbonátot (továbbiakban neutralitnak nevezzük, rövidítése N) 65 használtunk, amelyben a rácshiba koncentrációja 0,30 fok röntgensugár-csúcs fél-szélesség reverzibilis szélesedésnek felel meg, Cu-Κα-sugárzásra, 2030° csúszó beesési szögnél. Összehasonlító anyagként azonos - 20 m²/g - fajlagos felületű kicsapott kalcium-karbonátot használunk (továbbiakban jelölése K); amelyben nincs reverzibilis kristályrácshiba.

1) In vitor vizsgálat

Neutralit (N) és kicsapott kalcit (IQ körüli diffúziós terület meghatározása brómtimolkéket tartalmazó agarlemezen

Mikroprés segítségével kicsi, 15 mm átmérőjű és 2 mm magasságú hengereket préselünk mindkét vizsgálandó anyagból. A kapott hengereket agarlemezbe nyomjuk, mechanikus készülék segítségével.

A vizsgált anyagok körül 23 ’C-on 25, illetve 35 perc alatt kialakult diffúziós területek az L, illetve

2. ábrán láthatók.

Az 1. ábrán a diffúziós idő 25 perc, a nagyítás

-4HU 201463 Β

23-szeres, a nagy diffúziós terület (balra) a neutralit (N) kórül, kis diffúziós terület (jobbra) a kicsapott kálót (K) körül alakul ki.

A 2. ábrán a diffúziós idő 35 perc, a nagyítás 23-szeres, és a nagy diffúziós terület (balra) a neutralit, a kis diffúziós terület (jobbra) a kaiéit körül alakul ki.

Ha az ábrák bal oldalán látható, találmány szerinti eljárással előállított kálót diffúziós területét a kicsapással nyert kálót diffúziós területével (az ábrák jobb oldalán) összehasonlítjuk, világosan látható, hogy a neutralit diffúziós területe lényegesen nagyobb, sugárirányban több, mint 3-szor nagyobb, mint a kicsapással nyert kalóté. A diffúziós terület (pontosabban a diffúziós térfogat) egy meghatározott hidroxilion-koncentráóót jelent, amely a megadott idő alatt keletkezett. A neutralit minta körül kialakult diffúziós terület 10-szer nagyobb a kicsapással nyert, azonos fajlagos felületű kalcitéval összehasonlítva.

Ebből következik, ho® a szuvasodás kialakulása elleni azonos profilaktikus aktivitás biztosítására a kicsapással nyert kalótot 10-szer na®obb mennyiségben kellene használni, azaz az élelmiszerbe keverni ahhoz, ho® a fog-plakk pH-értékét a kívánt mértékben növelje. Azonban ez a koncentráció fiziológiásán nem fogadható el.

2) In vivő vizsgálat

Fog-plakk pH-érték változásának meghatározása

A meghatározást öt férfin végeztük, akiknek átlagos életkora 25 év volt, és fog-plakkjuk két napot. A kísérleti személyekkel meghatározott mennyiségű cukrot (Z) va® szorbitot (S) és 4 tömeg% neutralitot (N), illetve kicsapott kalótot (K) tartalmazó rágógumit rágattunk. A kísérlet megindításakor a kísérleti alanyok 10 ml 10%-os szacharóz-oldatot fo®asztottak, majd azonnal rágni kezdték a rágógumit, 5 percen keresztül. Ezután a felső állkapocs

3. és 4. foga közötti tér bemenő nyílásában pHszenzitfv elektród segítségével meghatároztuk a pH-értéket.

A pH-érték időtől való függését a 3. és 4. ábrán mutatjuk be.

A 3. ábrán látható 5 mérés átlagaként a pH-érték időtől való függése, a szacharózos előkezelés és 5 perces rágógumi-rágás után. Az e®es görbék jelentése:

SN: szorbitot és neutralitot tartalmazó rágógumi;

ZN: cukrot és neutralitot tartalmazó rágógumi;

SK: szorbitot és kicsapott kalótot tartalmazó rágógumi esetén mért pH-függés.

A 3. ábrából látható, ho® a szorbitot és neutralitot tartalmazó rágógumi esetén mért görbe (SN) hosszú időn át (több, mint 40 percen keresztül) közelítőleg 1 pH-értékkel magasabban fut, mint a szorbitot és kalótot tartalmazó rágógumi (SK) esetén kapott görbe. Még a cukrot és neutralitot tartalmazó rágógumi (ZK) esetén is olyan görbét kapunk, amely magasabban helyezkedik el, mint az SK rágógumival kapott görbe.

A 4. ábrán látható az SN rágógumival és SK rágógumival kapott plakk pH-értékek közötti kü15 lönbség, és a szacharózzal való előkezelés után mért úgynevezett negatív változás vonal. Az értékek 10 mérés átlagát jelentik.

A 4. ábrán látható, ho® az e®es értékek széles szórásától eltekintve (ami a rágógumi rágásnak, a nyálelválasztásnak, a plakk-növekedésnek és a száj anatómiai adottságainak e®éni jellegéből adódik) az 5 személlyel végzett 10 mérés átlaga olyan értékeket ad, amelyek azt bizonyítják, ho® a plakk pH-értékének növekedése a neutralitot tartalmazó rágógumi rágása esetén legalább e® pH-egységgel na®obb, mint a kicsapott kalótot tartalmazó rágógumi esetén.

A találmány szerinti eljárással előállított reverzibilis kristályrács-hibákat na® koncentráóóban tartalmazó kalcium-karbonátnak az azonos fajlagos felületű, de kezeletlen kalóum-karbonáthoz viszonyítva meglepő módon lényegesen na®obb alkalizáló és/va® neutralizáló aktivitása valószínűleg abból adódik, ho® a reverzibilis kristályrács-hibák csökkentik a moláris oldódáshőt, és a kristályfelületet elérő eltolódások miatt megnövekedik az oldódási sebesség. Ezért hasonló alkalizáló és neutralizáló aktivitás-növekedés kapható azonos koncentráóójú kristályrács-hibát tartalmazó kalóum-laktáttal és kalóum-tartaráttal is.

A találmány szerinti eljárást közelebbről - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi példákkal kívánjuk ismertetni.

7. példa

1-es vibrációs malomba 6 kg 3 m²/g fajlagos felületű, előzetesen megőrölt kalótot helyezünk, és a malomban nitrogénatmoszférát biztosítunk. A malmot ezután lezárjuk, és e® zsilipen keresztül 35 g etanolt adagolunk a malomba. Az anyagot 120 percen át őröljük, majd a megőrölt anyagot a malomból eltávolítjuk és levegőáramban, 60 ’C körüli hőmérsékleten szárítjuk.

Na® diszperzitású kalcitport kapunk, amelynek fajlagos felülete 12 m²/g, és a rácshiba koncentráóója 0,45 fok röntgensugár-csúcs fél-szélességnek felel meg Cu-Ka-sugárzásra 20-23° csúszó beesési szögnél.

2. példa

Az 1. példában említett vibráóós malomba 5 kg magnézium-oxidot-amelyet magnézium-karbonát (magnezit) 900 ’C-on, 1 órán keresztül tirtó termikus bontáróval állítottunk elő - és 0,5 g lőzetesen megőrölt, körülbelül 3 m²/g fajlagos felüetű kalótot helyezünk. A malmot nitrogénnel í öblítjük, levegőátáramlástól mentesen lezárjuk, és igy zsilipen keresztül 50 g etanolt adagolunk a r, alomba. Az anyagot 2 órán keresztül őröljük, máj; a megőrölt anyagot 180 °C-on levegőáramban migszárítjuk. ’

Na® diszperzitású port kapunk, amelyig k fajlagos felülete 18 m²/g, és rácshiba-koncentrj dójára jellemző, ho® a magnézium-oxid röntgusugárcsúcs fél-szélessége Cu-Ka-sugárzásra 20-1 lí* csúszó beesési szögnél 0,40 fok. <

3. példa kg kicsapással nyert magnézium-hidroxu (4 03

-5HU 201463 Β kg előreőrölt kaldttal (fajlagos felülete körülbelül 3 m²/g) és 0,1 kg 2. példa szerinti magnézium-oxidóal keverünk, és a keveréket levegő kizárása mellett, nitrogén-aceton-atmoszférában 120 percen keresztül őröljük, vízzel hűtött vibrációs malomban. A malomba zsilipen keresztül 60 g acetont vezetünk. Az őrleményt 100 ’C-ra melegített levegőárammal megszárítjuk.

Nagy diszperzitású port kapunk, amelynek fajlagos felülete 13 m²/g, és a magnézium-hidroxid röntgensugár-csúcs fél-szélessége Cu-Ka-sugárzásra 20-23’ beesési szögnél 0,40 fok.

4. példa

A 3. példában használt, vízzel hűtött vibrációs malomba 5 kg kaldum-laktát, 0,4 kg kakit (fajlagos felülete körülbelül 3 m²/g) és 0,1 kg 2. példa szerint előállított magnézium-oxid (fajlagos felülete 18 m²/g) keverékét helyezzük. Erős vízhűtés mellett - amivel a malomban levő elegy hőmérsékletét 50 ’C alatt tartjuk - nitrogénnel való átöblítés után zsilipen keresztül 60 g acetont vezetünk a malomba. Az anyagot 120 percen keresztül őröljük, majd levegőárammal 50 ’C-on megszárítjuk az őrleményt.

Nagy diszperzitású port kapunk, amelyben a kaldum-laktáthoz tartozó röntgesugár-csúcs fél-szélessége Cu-Ka-sugárzásra 20-23’ csúszó beesési szögnél 0,50 fok.

5. példa

Karamell-bonbont állítunk elő az alábbi összetétellel:

cukor (szacharóz)	55,0 tömeg%
glükózszirup	10,0 tömeg%
édes tejsavó	10,0 tömeg%
lefölözött tej	5,0 tömeg%
szőlőcukor	5,0 tömeg%
növényi zsír	3,0 tömeg%
vaj	,0 tömeg%
aromaanyag	1,9 tömeg%
só	0,2 tömeg%
emulgeátor	1,9 tömeg%
1. példa szerint előállított kalcit	5,0 tömeg%.
6. példa
Rágógumit állítunk elő az alábbi összetétellel:
cukor	10 tömeg%
gumimassza	75 tömeg%
glükózszirup	5 tömeg%
stabilizátor	3 tőmeg%
aromaanyag	3 tömeg%
1. példa szerint előállított kalcit	4 tömeg%.

7. példa

Fogkrémet állítunk elő az alábbi összetétellel:

tisztítószer (szilikagél) 30 tömeg% kötőanyag (hidroklorid) 10 tömeg% nedvesítőszer (glicerin) 10 tömeg% aromaanyag (mentol, szegfűszeg) 10 tömeg% tenzid (nátrium-dodecil-szulfát) 2 tömeg% konzerválószer 5 tömeg% színzőanyag (titán-dioxid) 1 tömeg% víz 33 tömeg% fluorid (nátrium-fluorid) 1 tömeg%

1. példa szerint előállított kakit 6 tömeg%.

Claims

1. Fog-plakk pH-értékének növelésére alkalmas szer, azzal jellemezve, hogy egy vagy több alkáliföldfémnek legalább egy olyan rosszul oldódó, nagy diszperzitású oxidját, hidroxidját vagy gyenge savval alkotott sóját tartalmazza, amelynek fajlagos felülete 6-10 m²/g, és amelyben a rácshibák koncentrációja 0,3-0,5 fok röntgensugár-csúcs fél-szélességnek felel meg, Cu-Ka-sugárzásra, 20-23’ csúszó beesési szögnél, és adott esetben élelmiszeripari termékek vagy fogkrémek előállítására használt szokásos adalékanyago(ka)t, és/vagy cukortartalmú anyago(ka)t tartalmaz.

2. Az 1. igénypont szerinti szer, azzal jellemezve, hogy alkáliföldfém-vegyületként olyan kalciumés/vagy magnézium-oxidokat, hidroxidokat, vagy savval képzett sókat, különösen karbonátokat, szilikát okát, laktátokat, tartarátokat, és/vagy aluminátokat, vagy a fenti vegyületek kettős sóit tartalmazza, amelyek tejsawal pH 5,7-nél magasabb pH-értékű puffer-rendszert alkotnak.

3. Eljárás fog-plakk pH-értékének növelésére alkalmas, nagy diszperzitású alkáliföldfém-vegyület előállítására, amelynek fajlagos felülete 620 m²/g, és a rácshiba koncentrációja 0,3-0,5 fok félérték-szélességnek felel meg Cu-Ka-sugárzásra, 20-23’ csúszó beesési szögnéζ azzal jellemezve, hogy az ismert módon előaprított alkáliföldfém-vegyületet nitrogént és adott esetben 130 'C-nál alacsonyabb forráspontú folyadék gőzét tartalmazó atmoszférában őröljük, majd szárítjuk.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az őrlést vibrációs malomban, glyósmalomban, csapos tárcsás malomban vagy ütőmalomban végezzük.

5. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az őrlést elgőzölögtetett poláros folyadékként vizet, rövidszénláncú alkoholt és/vagy ketont tartalmazó atmoszférában végezzük.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy poláros folyadékként etanolt használunk.

7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként kicsapással vagy előőrléssel előaprított alkáliföldfém-vegyületet használunk.