HU196616B - Process for producing organic phosphoric acid esters and polymerizated coating material utilizable as auxiliary for dental technique - Google Patents

Process for producing organic phosphoric acid esters and polymerizated coating material utilizable as auxiliary for dental technique Download PDF

Info

Publication number
HU196616B
HU196616B HU82440A HU44082A HU196616B HU 196616 B HU196616 B HU 196616B HU 82440 A HU82440 A HU 82440A HU 44082 A HU44082 A HU 44082A HU 196616 B HU196616 B HU 196616B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
phosphoric acid
process according
weight
phosphorus
polymerizable
Prior art date
Application number
HU82440A
Other languages
English (en)
Inventor
James E Bunker
Original Assignee
Minnesota Mining & Mfg
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Minnesota Mining & Mfg filed Critical Minnesota Mining & Mfg
Publication of HU196616B publication Critical patent/HU196616B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09JADHESIVES; NON-MECHANICAL ASPECTS OF ADHESIVE PROCESSES IN GENERAL; ADHESIVE PROCESSES NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE; USE OF MATERIALS AS ADHESIVES
    • C09J4/00Adhesives based on organic non-macromolecular compounds having at least one polymerisable carbon-to-carbon unsaturated bond ; adhesives, based on monomers of macromolecular compounds of groups C09J183/00 - C09J183/16
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/06Phosphorus compounds without P—C bonds
    • C07F9/08Esters of oxyacids of phosphorus
    • C07F9/09Esters of phosphoric acids
    • C07F9/14Esters of phosphoric acids containing P(=O)-halide groups
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/06Phosphorus compounds without P—C bonds
    • C07F9/08Esters of oxyacids of phosphorus
    • C07F9/141Esters of phosphorous acids
    • C07F9/146Esters of phosphorous acids containing P-halide groups

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Dental Preparations (AREA)
  • Adhesives Or Adhesive Processes (AREA)
  • Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás fogtechnikai segédanyagként hasznosítható, polimerizálható szerves foszforsav-észterek és polimerizált bevonó anyagok előállítására. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek olyan kompozíciókban hasznosíthatók, amelyek a fogászatban fog-bevonóanyagként, -javítóanyagként és -erősítőanyagként, illetve fogakhoz hidak vagy koronák erősítésére alkalmazhatók.
A fogászati gyakorlatban régóta fenn áll az igény olyan polimerizálható készítményekre, amelyek jól tapadnának a dentinhez. A dentinhez kötődni képes anyagok előállítására szolgáló első kísérletek közé tartozott a Buonocore, M., Wileman, W. és Brudevold, F. által a J. Dent. Rés,. 35. 846 (1956), illetve a Buonocore, M. és Quigley, M. által a .1. Amer, Dent. Assoc., 57. 807 (1958) szakirodalmi helyen ismertetett olyan polimerizálható kompozíció, mely hatóanyagként az (I) képletű glicerofoszfát-dimetakrilátot tartalmazta.
Anbar, M. és Farley, E. a J. Dent. Rés., 53. 879 (1974), illetve Anbar, M., Farley, E. és Jones, R. a J. Dent. Rés., 56. 943 (1977) szakirodalmi helyen olyan, dentinhez tapadó ragasztóanyagokat ismertetetnek, amelyek hatóanyagként a (II) képletű vinil-foszfoüsavat, illetve a (III) képletű vinil-benzil-foszfonsavat tartalmazzák.
A 4 182 035, 4 222 780 és 4 235 633 számú ame rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, továbbá a 77-113089, 78-30193, 78-39331, 78-67740, 78-69494, 78-110637, 78-113843, 78-134037,
78-144939, 78-138441,79-21438 és 79-28339 számú japán közrebocsátási iratokban különböző foszforsav- és foszfonsav-észtereket ismertetnek mint a dentinhez jó kötőkcpességgel rendelkező anyagokat. Ugyanakkor Japánban a gyakorlatban alkalmaznak egy olyan, „Clearfil” márkanév alatt forgalomba került fogbevonó készítményt, amely kétkomponensű és műgyanta alapú. Ennek a műgyanta-rendszernek az első, katalitikus hatású komponense egy meg nem határozott szerkezetű, polimerizálható foszforsavat tartalmaz. A második komponens etanolos oldatban nátrium-benzol-szulfinátot és N,N-di(hidroxi-etil)-ptoluidint (a továbbiakban ezt a vegyületet a „DHPT” rövidítéssel jelöljük) tartalmaz. Felhasználási javaslattá szerint alkalmazását meg kell előznie a kezelni kívánt dentinen végrehajtott savas maratásnak (a maratáshoz például ortofoszforsavat használva). Az ilyen savas maratásnak hosszú távon jelentkező fiziológiai hatásai azonban nem ismeretesek, sőt számos gyakorló fogász megkérdőjelezte a dentin savas maratásának hatékonyságát — lásd például Buonocore, M. „The Challenge of Bonding to Dentin” című előadását a Silverstone, L. M. és Dogon, 1. L. szerkesztésében a North Central Pubiishing Co. (St. Paul. Amerikai Egyesült Államok) gondozásában 1975-ben megjelent „The Acid Etch Technique” c. könyvben, amely az 1974. december 16. és 18. között Sankt Moritz-ban (Svájc) megtartott nemzetközi szimpózium anyagát tartalmazza. A savas maratást továbbá meglehetősen nehéz végrehajtani, hiszen az erősen korrozív hatású sav káros a száj lágy szöveteire. Ugyanakkor számos ország előírásai szerint az ortofoszforsavtartalmú kereskedelmi termékek esetén különleges szállítási követelményeknek kell eleget tenni, így például ortofoszforsavat tartalmazó fiolákkal ellátott fogorvosi eszközök, így fogpótlási készletek esetén megnövekedett szállítási költségek jelentkeznek.
A 4 203 220 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan, foszfort nem tartalmazó vegyületeket ismertetnek, amelyek — legalábbis a leírás szerint - képesek kötődni dentinhez. Ebben a leírásban előnyös vegyületként a (IV) képletű 2-(N’· allil-amíno)4,6-dík1ór-l ,3,5-triazint említik,
A 3 882 600 és a 3 997 504 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetettek szerint kemény fogszövetekhez jól kötődnek a monofluor-foszforsav (V) általános képletű szerves észterei a képletben R jelentése telítetlen„addiciós pulimérizálásra képes csoport azonban ezekben a leírásokban nem tesznek említést arra nézve, hogy ezek a vegyületek képesek-e a dentinhez tapadni.
A 3 629 187 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban fogászati gyantákként felhasználható különböző adduktokat ismertetnek, amelyeket biszfenol A diglicidil-metakrilátja (a továbbiakban ezt a vegyületet a „BIS-GMA” rövidítéssel jelöljük) és izocianát vagy diizocianát kombinálása útján állítanak elő. Ebben a leírásban nem tesznek említést foszfortartalmú adduktokról.
A 2 674 590 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban különböző polikondenzácíós termékeket ismertetnek, amelyek esetén a foszforatomok két láncképző aromás észterező csoporthoz és egy elágazó, difenílesoportot tartalmazó aromás észterező csoporthoz kapcsolódnak. A 2 871 263 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban különböző foszfor-dihalogenideket ismertetnek, amelyek esetén a foszfor egyszeres kötéssel kapcsolódik két halogénatomhoz, kétszeres kötéssel egy oxigénatomhoz és egyszeres kötéssel egy olyan egyvegyértékű aromás szénhidrogén-csoporthoz, amely legalább egy olefinszerű kettőskötést és legalább egy, szén atomot tartalmaz. A 4 030 933 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan foszforés halogéntartalmú polimereket ismertetnek, amelyek bisz-(hidroxi-etil)-tereftalát halogénezett származéka és egy halogéntartalmú foszfor-monomer reagáltatása útján állítanak elő. Az így kapott polimernek olyanok az ismétlődő egységei, hogy bennük a hslogénatom nem kapcsolódik közvetlen foszforhoz.
A dentin-ragasztó kompozíciónak célszerűen jól kell tapadnia mind a dentinhez, mind a fogzománchoz, továbbá más javító és pótló gyantákhoz, koronákhoz és/vagy hidakhoz, amelyeket manapság a fogászatban használnak. (A .javító” és „pótló” kifejezések a jelen esetben gyakorlatilag egyenértékűek arra való tekintettel, hogy szerte a világon eltérően értelmezik azt, hogy egy adott fogászati ragasztóanyag javító vagy pótló jellegű.) Ugyanakkor egy dentin-ragasztó kompozíciónak célszerűen csökkenteni kell az alaposabb foglyukelőkászííés, például az alávájás szükségességéi. Egy dentinragaszíó kompozí ciónak továbbá ellen kell állnia ismétlődő, hő hatására fellépő tágulásnak, illetve összehúzódásnak, mini: malizálva a ragasztó kompozíció és s szomszédos fog-23
196 616 szövet vagy javító vagy pótló anyag közötti rést. Végül kívánatos lenne, hogy ha egy dentin-ragasztó kompozíció kielégítő mértékben erős kötést hozna létre mind a dentinhez, mind a fogzománchoz úgy, hogy egyidejűleg el lehetne hagyni a legtöbb fogpótló eljárásnál jelenleg alkalmazott savas maratást.
Felismertük, hogy a fenti követelményeknek eleget tesznek olyan szerves foszforsav-észterek, amelyek szerves része legalább egy polimerizálható funkciós csoportot tartalmaz, és amelyekre a találmány értelmében az jellemző, hogy közvetlenül a foszforatomhoz kapcsolódó klór- vagy brómatomot tartalmaznak.
A találmány tárgya tehát egyrészt eljárás szerves foszforsav-észterek előállítására, melyek szerves része legalább egy polimerizálható funkciós csoportot tartalmaz. Erre az eljárásra az jellemző, hogy egy foszforsav-származékot, amely a foszforatomhoz kapcsolódó klór- vagy brómatomot és adott esetben oxigénatomot és/vagy fenil- vagy fenoxiesoportot tartalmaz és egy, legalább egy reakcióképes hidroxilcsoportot tartalmazó, olcfinszerííen telítetlen polimerizálható monomert adott esetben savmegkötőszer és hígítóanyag jelenlétében reagáltatunk úgy, hogy a foszforsav-származékban található halogénatom és a polimerizálható monomerben található hidroxilcsoportok aránya 0,0375:1 és 1,5:1.
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekben előnyösen a foszforatomhoz klóratom kapcsolódik. Továbbá a találmány szerinti eljárással előállított vegyületekben előnyösen legalább egy kettős kötés található foszforatom és oxigén- vagy kénatom között, az oxigénatomhoz kapcsolódó kötés az előnyösebb. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek szobahőmérsékleten folyékony halmazállapot úak.
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekben a polimerizálható funkciós csoport előnyösen szabadgyökös polimerizálással polimerizálható csoport, például olefinből leszármaztatható csoport, a legkinkább előnyösen egy monofunkciós vagy difunkciós akril- vagy metakrilcsoport. Más polimerizálható funkciós csoportok közé tartoznak monofunkciós vagy difunkciós vinil-, allil-, krotil- és cinnamilcsoportok.
A találmány értelmében használható szerves foszforsav-észterekre a (VIH)-(XIV) képletű vegyületeket említhetjük. A képletekben ¢) fcnilcsoportot jelöl.
A találmány szerinti eljárással előállított foszforsav-észtereket felhasználhatjuk önmagukban vagy olyan adduktok formájában, amelyek egynél több találmány szerinti foszforsav-észtert tartalmaznak. Előnyösen a találmány szerinti foszforsav-észtereket úgy állítjuk elő, hogy egy klórtartalmú vagy brómtartalinú foszforsav-származékot, például foszforiikloridot legalább egy reakcióképes hidfoxilcsoportot tartalmazó, polimerizálható monomerrel, például BISGMA vegyülettel reagáltatunk. Amennyiben a polimerizálható monomernek nagy a kiindulási viszkozitása, akkor előnyös a foszforsav-származékot a polimerizálható monomerrel és egy alkalmas hígítóanyaggal, például trietilénglikol-dimetakriláttal összekeverni.
A foszforsav-származék és a legalább egy reakcióképes hidroxilcsoportot tartalmazó, polimerizálható monomer alacsony hőmérsékleten, azaz szobahőmérsékleten reakcióba lépnek egymással, miáltal a reakcióelegy viszkozitása nőni fog, előnyösen olyan egyensúlyi állapotot érve el, amely stabil az idő múlásával. Egy ilyen reakcióelegy terméke rendszerint egy addukt lesz, amelyben a foszforsav-észterek azon reakciók termékei lesznek, amelyek a polimerizálható monomer különböző hidroxilcsoportjai közül néhány vagy az összes és a foszforsav-származék reakcióba lépni képes klór- vagy brómatomjai között végbemennek. A polimerizálható monomerhez elegendő mennyiségű foszforsav-származékot kell adagolnunk ahhoz, hogy az ekkor bekövetkező reakciók eredményeképpen képződő vegyületek jó kötési és kezelési tulajdonságokat mutassanak a fogászati gyakorlatban például bevonó, javító vagy pótló kompozícióként! felhasználás során. Foszforil-klorid és BIS-GMA alkotta addukt esetén a BIS-GMA tömegére vonatkoztatva mintegy 0,25 20 tömcg%, előnyösen 1-10 tömeg% foszforil-kloiidot használunk. Minthogy a BIS-GMA molekulánként két hidroxilcsoportot tartalmaz, az említett tömegarányok mólekvívalensekben kifejezve a POCI3 és a BIS-GMA között 0,025:1 és 1:1, előnyösen 0,05:1 és 0,5:1 közötti arányértékeknek felelnek meg. Ezeknek az ekvivalens-arányértékeknek célszerű beállítására van akkor szükség, ha a találmány szerinti foszforsav-észtereket a hidroxilcsoportra nézve mono- vagy trifunkciós polimerizálható monomerekből állítjuk elő. Ugyancsak az ekvivalens-arányértékeknek a célszerű beállítására van akkor szükség, ha a találmány szerinti foszforsavésztercknck az előállításához foszforil-kloridtól eltérő foszforsav-származékokat használunk. A foszforsavszármazékban található halogénatomoknak a polimerizálható monomerben található hidroxilcsoportokra vonatkoztatott arányában kifejezve a foszforsavszármazékot és a polimerizálható monomert célszerűen halogénatom; hidroxilcsoport = 0,0375:1 és 1,5:1, előnyösen 0,075:1 és 0,75:1 közötti arányban használjuk.
Ha a jó kötési és kezelési tulajdonságok eléréséhez szükséges mennyiségnél kisebb mennyiségben használjuk a foszforsav-származékot, akkor a képződő addukt kis mértékben kötődhet a dentinhez és a fogzománchoz. a polimcrizálás során. Ila viszont a jó kötési és kezelési tulajdonságok eléréséhez szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségben használjuk a foszforsav-származékot, akkor a képződő addukt hajlamos lesz homopolimerizálódásra, miáltal felhasználhatósági időtartama elégtelenné válhat.
A korábbiakban említett polimerizálható monomerekkel reagáltatható egyéb foszforsav-származékok közé tartozik a metil-foszforil-klorid, foszfor-triklorid, fenil-foszforil-klorid, fenoxi-foszforil-klorid és a foszfor-tribromid, Az ilyen foszforsav-származékokat használhatjuk egyenként vagy egymással kombinációban.
A találmány szerinti eljárásban felhasználható egyéb, reakcióképes hidroxilcsoportot tartalmazó polimerizálható monomerekre megemlíthetjük a hidroxi-etil-metakrilátot, pentaeritrit-triakrilátot,
196 616 glicerin-dimetakrilátot, metil-viníl-alkohplt, vinil-benzil-alkoholt, allil-alkoholt, krotil-alkoholt és a cinnamil-alkoholt.
Λ foszforsav-származék és a reakciöképcs hidroxilcsoportot tartalmazó, polimerizálható monomer összekeverését végezhetjük szobahőmérsékleten. A két vegyület közötti egyensúly kialakulását az adduktnak az idő függvényében mutatott viszkozitása megfigyelésével állapíthatjuk meg, az egyensúlyt ugyanis a viszkozitás állandósulása jelzi.
A találmány szerinti eljárással .előállított foszforsav észterek kötéserősségét, mikrorések kialakulásával szembeni ellenállóképességét és más jellemzőit ki lehet értékelni úgy, hogy polimerizálható kompozíciót készítünk, amely egy ilyen foszforsav-észtert, +2 vagy +4 oxidációs állapotú [az oxidációs állapot meghatározását lásd llcndrickson és munkatársai által az „Organic Chemistry” c. könyv, 3. kiadásának (megjelent a McGraw Hill Co. amerikai egyesült államokbeli kiadó gondozásában 1970-ben) 796—799. oldalán írottakban] ként tartalmazó kénvegyületet, tercier amint és szabadgyökös iniciátort tartalmaz. Az így kapott kompozíciót ezután a kiviteli példákban a későbbiekben ismertetett módszerek szerint vizsgáljuk egyrészt kötéserősség és mikrorések kialakulásával szembeni ellenállóképesség szempontjából, másrészt megállapítjuk toxieitását (például L-929 egér-fibroblasztokon a citotoxicítást), végül mérünk egyéb kívánt jellemzőket, például a felhasználhatósági élettartamot.
A találmány tárgya tehát eljárás fogtechnikai segédanyagokén! hasznosítható, polimerizált állapotban nem maratott dentinen 2X10s-6X106 N/m2 kötéserősségíí bevonóanyag előállítására. Az eljárásra az jellemző, hogy 100 tömegrész fenti módon előállított polimerizálható foszforsav-észtert, 0,5—10 tömegrész, kénatomot +2 vagy +4 oxidációs állapotban tartalmazó kénvegyület szerves oldószeres oldatát, 0,5-10 tömegrész tercier-amin szerves oldószeres oldatát és/vagy 0,05—5 tömegrész szabadgyökös iniciátorral ismert módon összekeverünk, majd ismert módon polimerizálunk.
A talákílmány szerinti foszforsav-észterek felhasználásával előállítható bevonó kompozíciók tehát +2 vagy +4 oxidációs állapotú ként tartalmaznak, mintegy 0,5-10 tömeg% mennyiségben. A kén aktivátorok rendszerint az olyan kéntartalmú anionok, mint például a szulfinát-, szulfit- vagy szulfonát-anionok alkálifémsói (például nátrium-' vagy káliumsói) és ammóniumsói. A nátrium-benzöl-szulfinát előnyös aktivátor. Ilyen aktivátorokat használhatunk kívánt esetben javító, pótló vagy ragasztó kompozíciókban is.
Az utóbb említett kompozíciók jellegzetesen egy tercier amint tartalmaznak, mintegy 0,5—10 tömeg% mennyiségben. A tercier aminok polimerizációs gyorsítóként hatnak. Az e célra alkalmazható tercier aminok közé tartozik a DHPT, N,N-dimetil-p-toluidin, vagy az N,N-bisz-(2-hidroxi-etil)-3,5-xilidin. A DHPT az előnyös tercier amin. Bizonyos mértékig feltételezzük, hogy a gyorsító alkalmazása elkerülhető az említett készítményekben, ha megfelelő mennyiségű aktivátor, azaz +2 vagy +4 oxidációs állapotban ként tartalmazó kénvegyület helyettesíti a gyorsítót. így hát ezek a kompozíciók egy találmány szerinti foszforsav-észtert, aktivátort és katalizátort, valamint adott esetben gyorsítót tartalmaznak.
A bevonó, javító, pótló és ragasztó kompozíciók polimerizációs katalizátort jellegzetesen mintegy 0,05-5 tömeg% mennyiségben tartalmaznak. Az e célra alkalmazható polimerizációs katalizátorok közé tartoznak a szabadgyökös iniciátorok, így a peroxidok, például a benzoil-peroxid, acetil-peroxid, lauroilperoxid és a terc-butil-hídroperoxid. A benzoil-peroxid az előnyös katalizátor. Használhatók fotoiniciátorok, vagyis fény hatására aktiválódó katalizátorok, így aromás 1,3-diketonok monoketáljai vagy benzilés egy dialkil-amino-akrilát vagy -metakrilát kombinációja.
Amennyiben olyan bevonó kompozíciót készítünk, amelyet később még egy másik polimerizálható kompozícióval borítunk be, akkor ez utóbbi kompozíciónak nem szükséges tartalmaznia gyorsítót vagy katalizátort abban az esetben, ha az első alkalommal felhasznált kompozícióból elegendő mennyiségű gyorsító vagy katalizátor képes a második bevonó kompozícióba migrálni, elősegítve ezáltal az utóbbiban levő gyanta polimcrizáiódását. Mindazonáltal a felhasználás során optimális reprodukálhatóság biztosítása céljából a bevonó kompozíciók is rendszerint tartalmaznak meghatározott mennyiségű aktivátort, gyorsítót és katalizátort.
Ezek a készítmények más adalékanyagokat, például oldószereket, stabilizátorokat, töltőanyagokat, pigmenteket vagy inhibitorokat is tartalmaznak. Ezeknek az adalékanyagoknak a minősége és mennyisége lényegében megegyezik az ugyanerre a célra jelenleg használt bevonó, javító, pótló és ragasztó kompozíciókéval, A bevonó kompozíciókban oldószerként előnyös etanol használata. A javító és bevonó kompozíciókban a kvarc és az üvegek (így például a cinküveg vagy megfelelő sziiános felületkezelésnek alávetett más, röntgensugárzás által át nem járható üveg) használata bizonyul töltőanyagként előnyösnek. A ragasztó kompozíciókban az előnyös töltőanyag az azbeszt-mentes taikuin.
Ezek a készítmények forgalomba hozhatók egyrészes vagy többrészes csomagolási egységekben. így például a bevonó kompozíció egyrészes csomagolási egységeiben egy vagy több találmány szerinti foszforsav-észtert aktivátorral, továbbá gyorsítót, inhibitort és fénnyel aktiválható katalizátort tartalmaz. Az ilyen keverék stabil, lényegében térhálósodástól mentes állapotban marad mindaddig, míg megfelelő sugárzásnak, például fénysugárzásnak tesszük ki. Előállíthatok továbbá a bevonó kompozíciók esetén olyan egyrészes csomagolási egységek, amelyek foszforsav-észtert és katalizátort igen, aktivátort vagy gyorsítót azonban nem tartalmaznak, így a polimerizálható javító vagy pótló kompozíció szomszédos rétegére szorulnak az említett komponensek szempontjából. Az ilyen kompozíció stabil, netn térhálósodon állapotban marad mindaddig, míg nem kombinálódhat a hiányzó komponenssel, például a polimerizálható javító vagy pótló kompozíció szomszédos rétegéből belé migráló aktivátorral.
196 616
A bevonó kompozíciók esetén készíthetünk olyan többrészes csomagolási egységeket, amelyek egyik része egy alkalmas oldószert (például etanol), aktivátort és gyorsítót, míg másik része foszforsav-észtcrt és katalizátort tartalmaz. Míg a két rész egymással nem kombinálódik, addig a kétrészes csomagolási egység stabil, nem térhálósodott állapotban marad. Ha a két részt összekeverjük — például spatula segítségével vagy más módon -, akkor a képződő bevonó kompozíció gyorsan térhálósodni fog. Az ilyen kétrészes csomagolási egységben minden egyes komponens mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a gyakorló fogász számára elegendő idő álljon rendelkezésére a bevonó kompozíció kikeveréséhez és felviteléhez, illetve hogy a felvitelt követően a térhálósodott bevonó kompozícióban a kívánt fizikai tulajdonságok biztosíthatók legyenek.
Kívánt esetben a foszforsav-észter, aktivátor, gyorsító, katalizátor és bármely más kívánt segédanyag más kombinációban, több részes csomagolási egységként is hasznosítható mint bevonó kompozíció. Egy többrészes csomagolási egységként kiképzett bevonó kompozíció előnyösen könnyű keverhetőséget, tartós felhasználhatósági időtartamot és térhálósodás után megfelelő fizikai tulajdonságokat biztosít.
A javító, pótló és ragasztó kompozíciók elkészíthetők egyrészes csomagolási egységként egy vagy több, találmány szerinti foszforsav-észtert gyorsítóval, inhibitorral, fénnyel aktiválható katalizátorral és töltőanyaggal kombinálva. Az így kapott keverék azután stabil, lényegében térhálósítatlan marad mindaddig, míg megfelelő sugárzásnak, például fénysugárzásnak nem vetjük alá.
A javító, pótló és ragasztó kompozíciók elkészíthetők kétrészes csomagolási egységként például úgy, hogy az egyik részben egy polimerizálható gyantát (például BIS-GMA-t), gyorsítót és töltőanyagot, míg' a másik részben foszforsav-észtert, katalizátort és töltőanyagot kombinálunk egymással. Míg a két részt egymással nem kombináljuk, addig az így kapott kétrészes csomagolási egység stabil, térhálósítatlan állapotban marad. Amikor a két részt egymással összekeverjük — például spatula segítségével vagy más módon —, akkor az így kapott javító, pótló vagy ragasztó kompozíció gyorsan térhálósodni fog. Az ilyen kétrészes csomagolási egységben mindegyik komponens mennyiségét úgy választjuk meg, hogy egyrészt a gyakorló fogász számára elegendő munkaidő álljon rendelkezésre, másrészt a térhálósodás után a kívánt fizikai tulajdonságok megjelenjenek.
Kívánt esetben a polimerizálható gyantát, foszforsav-észtert, aktivátort, gyorsítót, katalizátort, töltőanyagot és bármely egyéb felhasználandó adalékanyagot többrészes csomagolási egységként készíthetjük el, javító, pótló vagy ragasztó kompozícióként való forgalmazásra. Ezzel a többrészes készítménnyel szemben is követelmény, hogy a komponensek könynyen összekeverhetők legyenek, magának a készít-1 ménynek tartós legyen a felhasználhatósági időtartama és a térhálósodás után a kívánt fizikai tulajdonságok megjelenjenek.
Ha bevonó kompozícióként hasznosítjuk, akkor a találmány szerinti eljárással előállított foszforsavésztereket tartalmazó kompozíciókat ugyanúgy használjuk, mint a jelenleg e célra ismert bevonó kompozíciókat. A lyukas fog előkészítése azonban egyszerűbb. A kivájás a sérült vagy elpusztult fogrészekre korlátozódhat, alávájásra általában nincs szükség. Kívánt esetben elhagyható a lyuk savas maratása is. Így a találmány lehetővé teszi a fogkezelés időtartamának lerövidítését és csökkenti az egészséges fogrészek károsodását.
Ha javító vagy pótló kompozíciókként hasznosítjuk, akkor a találmány szerinti eljárással előállított foszforsav-észtereket tartalmazó kompozíciókat ugyanúgy használjuk, mint a jelenleg e célra ismert javító vagy pótló kompozíciókat. Előnyösen az ilyen kompozíciókat együtt használjuk egy találmány szerinti foszforsav-észtert tartalmazó bevonó kompozícióval, amely ulóbbi kompozícióval először n feltárt foglyukat bevonjuk és csak ezután alkalmazzuk a javító vagy pótló kompozíciót.
Ha fogászati hidakhoz ragasztóként hasznosítjuk, akkor a találmány szerinti eljárással előállított foszforsav-észtert tartalmazó kompozíciókat előnyösen primerként már ismert, töltőanyagot tartalmazó és fogászati hidak ragasztására használt anyagokkal kombinációban hasznosítjuk. Ugyanakkor azonban a találmány szerinti foszforsav-észtert tartalmazó ragasztó kompozícióhoz is hozzáadhatunk töltőanyagot és az így kapott készítményt egy találmány szerinti foszforsav-észtert tartalmazó bevonó kompozícióval kombinációban hasznosíthatjuk. Kívánt esetben - például ha igen nagy kötési erősséget akarunk elérni - a ragasztásnak kitenni kívánt fogzománcot savas maratásnak vethetjük alá. Kielégítő eredményeket kaphatunk azonban savas maratás nélkül is, ezáltal csökkentve a fogzománc károsodását.
A találmányt: közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani.
1. példa .
Foszforil-klorid szerves észterének előállítása g BIS-GMA-t, 2,0 g benzoil-peroxidot, 95 gtrietilénglikol-dimetakrilátot, 0,13 g butilezett hidroxitoluolt, 0,34 g fenil-szalicilátot és 0,24 g glicidilmetakrilátot tartalmazó polimerizálható monomerkeverékben feloldunk 10 g foszforil-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 5 napon át állni hagyjuk. Ez alatt a periódus alatt a reakcióelegyben a viszkozitás mintegy 200 cP-ról fokozatosan 1345 cP-ra nőtt, 24 °C-on mérve. További állás után sem tapasztalható már viszkozitásváltozás. Az így kapott termék infravörös analízise azt mutatja, hogy a hidroxilcsoportok száma csökkent. Ugyanezzel az elemzéssel megállapítható karbonil-, fenil- és foszfátcsoportok jelenléte. Magmágneses rezonanciaspektroszkópiai c'P) elemzés tanúsága szerint a termék foszfátészterek keveréke.
Ezt a reakcióterméket hasznosítjuk mint egy kétrészes bevonó kompozíció egyik részét. A bevonó kompozíció másik része egy olyan etanolos oldat, amely 3 tömeg% nátrium-benzol-szulfinátot és 1
196 616 tömeg% DIIPT-t tartalmaz. Az ilyen bevonó kompozíciónak savas maratásnak alá nem vetett dentinhez való kötődését a következőképpen határozzuk meg: Hasonló korú és formájú négy szarvasmarha-fogat részlegesen beágyazunk köralakú akrilgyanta-korongokba, majd mindegyik fog kiálló részét a koronggal párhuzamosan laposra csiszoljuk csiszol ókoronghoz erősített, 120-as finomságú szilícium-karbid dörzspapírral abból a célból, hogy a fogdentint feltárjuk. Ezalatt a csiszolási lépés alatt, illetve az ezután következő csiszolási és polírozásí, lépések alatt a fogat folyamatosan vízzel öblítjük. A fog további csiszolását és polírozását csiszolókoronghoz erősített, 400-as finomságú szilícium-karbid dörzspapírral, illetve 600 finomságú alumínium-oxidot tartalmazó gumilemez dörzsölőanyaggal végezzük.
A fogat ezután desztillált vízzel mossuk, erre a célra „hard” állású „Water Pik” készüléket használva 15 másodpercen át, majd levegővel szárítjuk. Keverőlapra a fentiekben említett kétrészes bevonó kompozíció mindegyik részéből 1-1 cseppet adagolunk, majd a cseppeket egymással mintegy 5 másodpercen át spatulával eldolgozva összekeverjük. Ezután a keveréket rákenjük a polírozott fogfelületre, majd préslevegövel vékony filmmé fújjuk. A fog köré előzetesen elkészített, zselatinhüvcllyel bélelt, 5 mm átmérőjű lyukat tartalmazó teflonöntvényt szorítunk úgy, hogy az Öntvényben a lyuk centrális tengelye a polírozott és bevonó kompozícióval bevont fog felületére merőleges legyen. Az öntvényben a lyukat kitöltjük az általunk „Concise” márkanév alatt kereskedelmi forgalomba hozott, szokványos összetételű és. előzetesen összekevert fogászati segédanyaggal.
A fogat és az öntvényt szobahőmérsékleten közel 10 percen át állni hagyjuk, majd az öntvényt óvatosan eltávolítjuk a fogról, a bevonó kompozíció rétegéhez kapcsolódó, gombszerű kompozitumot visszahagyva. Ezt a korong-fog-bevonó kompozíció-kompozitum rendszert 37 %-os desztillált vízben tároljuk 24 órán át.
A bevonó kompozíciónak a polírozott, de savas maratásnak alá nem vetett szarvasmarha-dentinhez való adhézióját úgy értékeljük ki, hogy a fogat tartó korongot tartóba helyezzük és a tartót „Instron” készülék befogópofái között rögzítjük, a húzási iránynyal párhuzamosan beállítva a bevonó kompozícióból álló réteget. 0,44 mm ájmérőju fogászati huzalból hurkot helyezünk a polírozott fogfelülettel szomszédos gombszerű kompozitum köré, majd a fogászati huzal végeit a készülék húzó pofáihoz rögzítjük és Így a bevonó kompozíció által kialakított kötési nyíró feszültségnek vetjük alá. 5 mm/perces keresztfejsebességnél az átlagosan mérhető nyírószilárdság a bevonó kompozíció-dentin kötés esetén 5,0· 10® N/m2. Ha 24 óra helyett 42 órán át hagyjuk 37 °Cos desztillált vízben állni, akkor ugyanennek a kötésnek az átlagos nyírószilárdsága 5,9-106 N/m2 értékre nő.
A fentiekben ismertetett módszerrel megállapítjuk a bevonó kompozíció kötéserősségét polírozott szarvasmarha-fogzománchoz, 1 percen át 37 t%-os ortofoszforsavval végzett savas maratással vagy maratás nélkül. A savas maratásnak alávetett zománcon a kötéserősség átlagosan 3,6-107 N/m2 és a maratásnak alá nem vetett zománcon 1,2-107 N/m2.
A fentiekben ismertetett bevonó kompozíciónak termikus ciklusokkal szembeni ellenállóképességét is vizsgáljuk. A fentiekben ismertetett módon hat mintát készítünk a bevonó kompozícióval maratásnak alá nem vetett dentinen és hat mintát maratásnak alá nem vetett fogzománcon, majd ezután 12 °C és 46 °C közötti termikus ciklusnak vetjük alá 500szor. Ezt követően a fentiekben ismertetett módon mérjük a kötéserősségeket. Maratásnak alá nem vetett dentin esetén az átlagos kötéserősség az 500 ciklus után 3,9-106 N/m2, míg a maratásnak alá nem vetett fogzománcnál 8,6- IO6 N/m2.
Összehasonlító kísérletben a korábban már említett, a Kuraray Co., Ltd. japán cég által forgalmazott „Clearfil” bevonóanyagot hasonlóan értékeljük. Maratásnak alá nem vetett dentinen a „Clearfil” bevonóanyag kezdeti átlagos kötéserőssége 2,5-10® N/m2, maratásnak alávetett fogzománcon 2,0-107 N/m2 és maratásnak alá nem vetett fogzománcon 4,9-10® N/m2. A fentiekben ismertetett termikus ciklusos kezelés után a „Celarfil hovonó esetén maratásnak alá nem vetett dentinen a kötéserősség 1,3-10® N/m2, míg maratásnak alá nem vetett fogzománcon 2,1 · 10® N/m2.
2. példa
Felhasználhatósági időtartam vizsgálata
Az 1. példa szerinti bevonó kompozíciót 4 héten át 45 °C-on tároljuk, majd tárolás után az 1. példában ismertetett módon összekeverjük és értékeljük.'Az 1. példában ismertetettt kezdeti átlagértékektől az ekkor kapott értékek legfeljebb 2,9-105 N/m2 értékkel térnek el.
3-26. példák
A találmány szerinti egyéb főszforsav-ész tereket tartalmazó kompozíciók maratásának alá nem vetett dentinen mutatott kötéserősségei
Az 1. példában ismertetett módszert hasznosítva a polimerizálható monomerkeverékkel különböző típusú és mennyiségű foszforsav-származékokat reagáltatunk. Az 1. táblázatban megadjuk a példasorszámát, a szerves észter előállításához használt foszforsav-származék minőségét, tömeg%-ban kifejezett mennyiségét és az így kapott észterrel előállítható bevonó kompozíció kötéserősségét savas maratásnak alá nem vetett dentinen.
-6υ
196 616
I. táblázat
A példa sorszáma Foszfor- sáv- származék Tömeg% Kötéserősség (N/m2)
3 POC13 0,1 2,9-105
4 POCI3 0,25 2,9-106
5 POCI3 0,5 5,3-106
6 POCIj 1,0 4,2-106
7 POClj 1,5 4,7-106
8 POCI3 2,0 5,7-106
9 POCI, 2,5 5,2-106
10 POCI3 3,0 4,4-106
11 POC13 3,5 4,7-106
12 POCI3 4,0 5,0-106
13 POCI3 4,5 4,4-106
14 POCI3 6,0 4,2-106
15 POClj 6,5 3,4-106
16 POCI3 7,5 2,6-10®
17 POCI3 8,0 2,5-106
18 POClj 8,5 3,0-106
19 POCI, 9,1 2,5-106
20 POCI3 10 2,6-10®
21 C6HSPOC12 5 1,0-10®
22 C6H5OPOC12 5 3,9-10®
23 PC13 2,5 2,9-10®
24 PCI4 5 3,8-10®
25 PC15 5 1,6-10®
26 PBr3 2,5 4,1-10®
27. példa
Az 1. példában ismertetett módon kétrészes bevonó kompozíciót állítunk elő. A kompozíció első részét 0,5 g foszforil-klorid, 0,12 gbenzoil-peroxid és 9,5 g pentaeritrit-triakrilát összekeverésével állítjuk elő. A bevonó kompozíció másik része olyan etanol os oldat, amely 3 tömeg% nátrium-benzol-szulfinátot és 1 tömeg% DHPT-t tartalmaz. Egy csepp első részhez adunk egy csepp etanolos oldatot. A kompozíciót az 1. példában ismertetett módon értékeljük. Maratásnak alá nem vetett dentinen átlagos nyírószilárdsága 1,6-10® N/ni2.
28. példa
A 27. példában ismertetett módon kétrészes bevonó kompozíciót állítunk elő, 0,5 g foszforil-kloridot, 0,057 g benzoil-peroxidot, 0,0095 g biszfenol A-t, 0,0029 g butilezett hidroxí-toluolt, 4,68 g trietilénglikol-dimetakrilátot és 4,75 g pentaeritrittriakrilátot használva. Ezt a 27. példában említett módon kezeljük térhálósító komponensekkel. A polimerizált gyanta átlagos nyírószilárdsága 1,2X10® N/m2.
29. példa
Monofunkciós metakrilátot tartalmazó, kétrészes bevonó kompozíciót állítunk elő. A bevonó kompozíció első részét úgy állítjuk elő, hogy keverés és jeges hűtés közben 25,3 g (0,25 mól) trietil-amin 80 ml tetrahidrofurán és 60 ml dietil-éter elegyével készült oldatához 38,3 g (0,25 mól) foszforil-kloridot, majd cseppenként 32,5 g (0,25 mól) 2-hidroxi-etil-metakrilátot adunk. Az így kapott reakcióelegyet 2 órán át keverjük, majd szűrjük és a szűrőlepényt dietil-éterrel mossuk. Az így kapott vörös színű szűrletetet bepároljuk, 60,5 g mennyiségben (Vili) képletű olajat kapva.
Ebből az olajból 5 g-ot hozzáadunk 98,54 g trietilénglikol-dimetakrilát, 0,062 g butilezett hidroxitoluol, 0,2 g biszfenol A és 1,2 g benzoil-peroxid keverékéhez.
A bevonó kompozíció másik része olyan etanolos oldat, amely 3 tömeg% nátrium-benzol-szulfinátot és 1 tömeg% DHPT-t tartalmaz. Egy csepp első részhez adunk egy csepp etanolos oldatot. A kompozíciót az
1. példában ismertetett módon értékeljük. Maratásnak alá nem vetett dentinen átlagos nyírószilárdsága 4.9-10s N/m2.
30. példa
A 29. példában ismertetett eljárást megismételjük, de 0,15 mól foszforil-kloridot, 0,30 mól trietil-amint és 0,30 mól 2-hidroxi-etil-metakrilátot használva, amikor (XXIII) képletű foszforsav-észtert kapunk. Ebből azután a 29. példában ismertetett módon bevonó kompozíciót készítünk, majd az így kapott kompozíciót az 1. példában ismertetett módon értékeljük. Λ maratásnak alá nem vetett dentinen az átlagos nyírószilárdság 8,8-105 N/m2.
31. példa \z 1., 9., 16. és 19. példákban ismertetett bevonó kompozíciókat primerként használjuk fogászati hidakhoz alkalmazott ragasztóknál, A gyantákat összekeverjük, majd felvisszük fogzománcra, amelyet előzetesen 600-as finomságú szilícium-karbidot tartalmazó dörzspapírral políroztunk, a „Water Pik” készülékkel mostunk és levegőn szárítottunk. Az American Orthodontics, Inc. amerikai egyesült államokbeli cég által szállított 007. számú híd és 065. számú alátét hátsó oldalára szokásos fogászati híd-ragasztóanyagból (a cégünk által szállított „Concise 1960” jelzésűből) egy réteget viszünk fel, majd a ragasztóval bevont alátétre felvisszük a prímért, ezután a kapott együttest 10 percen át szobahőmérsékleten térhálósodni hagyjuk. Ezután a terhálósodott együttest 37 °C vízben 24 órán át állni hagyjuk, majd az 1. példában ismertetett módon „Instron” készüléket használva az átlagos nyírószilárdságot megállapítjuk. A kapott eredmények a következők.
-713
A megadott számú példa szerinti gyantával készült primer Átlagos nyírószilárdság N/m2
1 8,6-10®
9 8,3-10®
16 8,9-10®
19 7,6-10®
b isz(2-me takriloxi-etil)-te re ftalát 0,75 metil-metakrilát 0,5 dodecil-merkaptán 0,025 mclakrilsav 0,015
2,6-di-terc-butil-p-krezol 0,01
N,N-dimetil-3,5-dimetil-anilin 0,035 dimetil-polisziloxán nyomokban monofluor-foszforsav-nietakriloxi-etilésztef 0,5 gamma-nietakril-propil-trimetoxi-szilán 0,025 összehasonlító kísérlet során a fentiekben említett primereket a „Concise 1960” jelzésű, cégünk által forgalmazott készletbe tartozó ismert „Enamel Bond” jelzésű primer! használjuk. Az átlagos nyírószilárdság ekkor 3,0· 10® N/m2. Ugyanezen primer esetében 37 1%-os ortoloszforsavval 1 percen át végzett savas maratás eredményeképpen az átlagos nyírószilárdság 1,2-107 N/m2-re nő,
Ez a példa azt bizonyítja, hogy a találmány szerinti foszforsav-észtereket tartalmazó bevonó kompozíciók primerként felhasználhatók szokásos fogászati hídragasztóanyagként, igen jó átlagos nyírósziláidságokat ragasztóanyagként, igen jó átlagos nyírószilárdságokat biztosítva savas maratás alkalmazása nélkül.
1. összehasonlító példa
Monofluor-foszforsavnak a 3 997 504 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett egyik szerves észterét állítjuk elő az ebben a leírásban ismertetett módon, majd értékeljük dentinhez való adhézióját az 1. példában leírtak szerint.
Bernstein, P. A. és munkatársai által az Inorg. Chem., 10. 1549 (1971) szakirodalmi helyen ismertetett eljárás szerint tiszta difluor-foszforsavat állítunk elő úgy, hogy 87,4 g szennyezett difluor-foszforsavat Ó °C-ra hűtünk, majd a lehűtött savat lassan beadagoljuk „Monel” fémből készült és 38 g foszforpentoxidot tartalmazó lombikba. Az így kapott keveréket 0 °C-on 1 órán át állni hagyjuk, időnként rázást alkalmazva. A keveréket ezután lassan átszivattyúzzuk egy olyan csapdán, amelyet -78 °C-ra lehűtünk aceton és szárazjég keverékével. Mintegy másfél óra elteltével 13 g tiszta difluor-foszforsav gyűlik össze. A tiszta sav áttetsző, füstölgő folyadék.
4.8 g tiszta difluor-foszforsavat cseppenként hozzáadunk 4,0 g 2-hidroxi-etiI-metakriláthoz, majd a kapott keveréket száraz nitrogéngáz atmoszférában szobahőmérsékleten egy éjszakán át/reagálni hagyjuk. A termékként képződött monofluor-foszforsav-metakriloxi-etilésztert vákuumdesztillálásnak vetjük alá a fölös difluor-foszforsav eltávolítása céljából. A maradékot üveggyapoton át szűrjük, majd elkülönítjük.
Ezután kétrészes bevonó kompozíciót állítunk elő a következő komponensekből Komponens Mennyiség g-ban
Egyik rész bisz-(2-metakriloxi-etil)-izoftalát 2,35 bisz-(2-metakriloxi-etil)-ftalát 1,90
Másik rész:
aceton 3,4 kloroform 1,7 benzoil-eroxid 0,06
A fentiekben ismertetett összetételű bevonó kompozíciót az 1. példában ismertetett módon kiértékeljük. A polimerizált kompozíció átlagos nyírószilárdsága 1,5-10® N/m2 maratásnak alá nem vetett dentinen és 5,9-105 N/m2 maratásnak alá nem vetett fogzománcon.
2. összehasonlító példa
Az 1, összehasonlító példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy az ott említett polimerizálható monomer-keverékhez 5 tömeg% tiszta difluor-foszforsavat adunk, majd a reakcióelegyet 5 napon át állni hagyjuk. A kapott adduktot ezután az 1. példában ismeretetett módon értékeljük ki. A polimerizált gyanta átlagos nyírószilárdsága 2,0-10® N/m2. Ha 37 °C-osdesztillált vízben42 órán át (24 óra helyett) állni hagyjuk az 1. példában leírt módon, akkor a polimerizált gyantának az átlagos nyírószilárdsága 2,8 · nyírószilárdsága 2,8· 10® N/m2, vagyis csökkent mértékű.
Ez az összehasonlító példa azt bizonyítja, hogy a (XXIV) képletű csoportnak a BIS-GMA bifunkciós akrilát-származékkal alkotott adduktóan való alkalmazása kisebb átlagos nyírószilárdságot biztosít, mint az olyan BIS-GMA adduktoké, amelyek (XXV), (XXVI) vagy (XXVII) képletű csoportot tartalmaznak, és úgy állíthatók elő, hogy BIS-GMA-hoz 5 tömeg% mennyiségben olyan foszforsav-származékot adunk, mint például a fenil-foszforil-klorid, foszfortribromid vagy foszforil-klorid.

Claims (8)

1. Eljárás szerves fosz.forsav-észterek előállítására, melyek szerves része legalább egy polimerizálható funkciós csoportot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy egy foszforsav-származékot, amely a foszforatomhoz kapcsolódó klór- vagy hrómatomot és adott esetben oxigénatomot és/vagy l'enil- vagy fenoxiesoportot tartalmaz és egy, legalább egy reakcióképes hidroxilcsoportot tartalmazó, olefinszerűen telítetlen polimerizálható monomert adott esetben savmegkötőszer és
-815
196 616 hígítóanyag jelenlétében reagáltatunk úgy, hogy a foszforsavszármazékban található halogénatom és a polimerizálható monomerben található hidroxilcsoportok aránya 0,0375:1 és 1,5:1.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakcióelegyben a foszforsav-származékban található halogénatom és a polimerizálható monomerben található hidroxilcsoport aránya 0,075:1 és 0,75:1 és 0,75:1 közötti
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy foszforsav-származékként foszforilkloridot, fenil-foszforil-kloridot, foszfor-trikloridot, foszfor-pentakloridot, fenoxi-foszforil-kloridot vagy foszfor-tribromidot használunk.
4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy reakcióképes hidroxilcsoportot tartalmazó olefinszerííen telítetlen monomerként biszfenol A diglicidicil-nietakrilátját, hidroxi-etil-metakrilátot vagy pentaeritrit-triakriiátot használunk.
5. Eljárás fogtechnikai segédanyagként hasznosítható, polimerizált állapotban nem-maratott dentinen 2X 105 -6X106 N/ni2 kötéserősségű bevonóanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy 100 tömegrész 1.
5 igénypont szerint előállított polimerizálható foszforsav-észtert, 0,5-10 tömegrész kénatomot +2 vagy +4 oxidációs állapotban tartalmazó kénvegyület szerves oldószeres oldatát, 0,5 10 tömegrész tercier-amin, szerves oldószeres oldatát és/vagy 0,05 5 tömegrész
10 szabadgyökös iniciátorral ismert módon összekeverünk, majd ismert módon polimerizálunk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kénatomot tartalmazó aktivátorként nátrium-benzil-szulfinátot alkalmazunk.
15
7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezre, hogy tercier-aminként N,N-dimetil-p-toIuidint alkalmazunk.
8. Az 5—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szabadgyökös iniciátorként benzoil-peroxidot alkalmazunk.
HU82440A 1981-02-13 1982-02-12 Process for producing organic phosphoric acid esters and polymerizated coating material utilizable as auxiliary for dental technique HU196616B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US23456081A 1981-02-13 1981-02-13

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU196616B true HU196616B (en) 1988-12-28

Family

ID=22881882

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU82440A HU196616B (en) 1981-02-13 1982-02-12 Process for producing organic phosphoric acid esters and polymerizated coating material utilizable as auxiliary for dental technique

Country Status (17)

Country Link
EP (1) EP0058483B1 (hu)
JP (1) JPS57151607A (hu)
KR (2) KR890002019B1 (hu)
AR (1) AR230005A1 (hu)
AU (1) AU550457B2 (hu)
CA (1) CA1236844A (hu)
DE (2) DE58483T1 (hu)
DK (1) DK56382A (hu)
ES (1) ES509512A0 (hu)
FI (2) FI74292C (hu)
GE (1) GEP19981267B (hu)
HU (1) HU196616B (hu)
LT (1) LT2397B (hu)
LV (1) LV5387A3 (hu)
MX (1) MX165265B (hu)
SU (1) SU1428177A3 (hu)
ZA (1) ZA82944B (hu)

Families Citing this family (25)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS57134493A (en) * 1981-02-12 1982-08-19 Sankin Kogyo Kk Phosphoric ester derivative
EP0061240A3 (en) * 1981-03-20 1983-07-13 Minnesota Mining And Manufacturing Company Dentin and enamel adhesive
JPS59137404A (ja) * 1983-01-27 1984-08-07 Kuraray Co Ltd 歯科用接着剤
US4544467A (en) * 1983-06-28 1985-10-01 Minnesota Mining And Manufacturing Company Light-curable dentin and enamel adhesive
JPS60166363A (ja) * 1984-02-07 1985-08-29 Kuraray Co Ltd 耐水性に優れた接着剤
US4553941A (en) * 1984-10-19 1985-11-19 Minnesota Mining And Manufacturing Company Acetal and hemiacetal dentin and enamel adhesive primers
US4657941A (en) * 1984-11-29 1987-04-14 Dentsply Research & Development Corp. Biologically compatible adhesive containing a phosphorus adhesion promoter and a sulfinic accelerator
AU587821B2 (en) * 1985-04-24 1989-08-31 Commonwealth Scientific And Industrial Research Organisation Dental restorative material
JPH0662688B2 (ja) * 1985-06-25 1994-08-17 三井石油化学工業株式会社 光硬化性組成物
DE3536076A1 (de) * 1985-10-09 1987-04-09 Muehlbauer Ernst Kg Polymerisierbare zementmischungen
US4719149A (en) * 1986-02-28 1988-01-12 Minnesota Mining And Manufacturing Company Method for priming hard tissue
AU590671B2 (en) * 1986-02-28 1989-11-09 Minnesota Mining And Manufacturing Company One-part visible light-curable dentin and enamel adhesive
US5028661A (en) * 1986-10-14 1991-07-02 Loctite Corporation Adhesion promoters for thiolene adhesive formulations
GB8810411D0 (en) * 1988-05-03 1988-06-08 Ici Plc Adhesive compositions
EP0363903A3 (en) * 1988-10-14 1991-03-20 Dentsply International Adhesive containing pit and fissure sealants
US5525648A (en) 1991-12-31 1996-06-11 Minnesota Mining And Manufacturing Company Method for adhering to hard tissue
US5256447A (en) * 1991-12-31 1993-10-26 Minnesota Mining And Manufacturing Company Adhesive composition and method
US5849813A (en) * 1993-02-05 1998-12-15 Minnesota Mining And Manufacturing Company Oxidative pretreatment for improved adhesion
TW414713B (en) 1994-05-12 2000-12-11 Dentsply Gmbh Fluoride releasing liquid dental primer product and method
EP0767651B1 (en) * 1994-06-30 2002-01-30 Minnesota Mining And Manufacturing Company Method for bonding amalgam to dental surfaces
US5554030A (en) * 1994-06-30 1996-09-10 Minnesota Mining And Manufacturing Company Method for bonding non-amalgam restorative materials to dental surfaces
US6004390A (en) 1997-04-14 1999-12-21 Dentsply Detrey Gmbh Tooth surface treatment composition and methods
DE19806572B4 (de) * 1998-02-17 2007-01-25 3M Espe Ag Adhäsive Befestigung von dentalen Füllungsmaterialien
DE60017383T2 (de) 1999-05-12 2005-06-02 Dentsply International Inc. Selbstklebendes polymerisierbares monomer und damit hergestellte dental/medizinische zusammensetzungen
JP5416455B2 (ja) * 2009-03-31 2014-02-12 クラレノリタケデンタル株式会社 リン酸エステル化合物及びそれを含む重合性組成物

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2871263A (en) * 1954-04-26 1959-01-27 Phillips Petroleum Co Phosphonic dihalides
GB1262760A (en) * 1968-07-15 1972-02-09 Sandoz Ltd Halogen containing phosphorus derivatives
DE1903168A1 (de) * 1969-01-23 1970-07-30 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von 0-(2,2-Dichlor-vinyl)-phosphorsaeureester-dichlorid
GB1307766A (en) * 1969-07-18 1973-02-21 Sandoz Ltd Phosphoric and thiophosphoric acid ester halides
GB1333581A (en) * 1970-07-27 1973-10-10 Shell Int Research Process for the preparation of substituted vinyl esters of acids of phosphorus
US3696176A (en) * 1970-08-13 1972-10-03 Shell Oil Co Process for organophosphorus vinyl esters production
CH273171D (hu) * 1971-02-25 1900-01-01
GB1569021A (en) * 1976-03-17 1980-06-11 Kuraray Co Adhesive cementing agents containing partial phosphonic orphosphonic acid esters
JPS5552307A (en) * 1978-10-12 1980-04-16 Cosmo Co Ltd Phosphorous-carrying vinyl phenol-based polymer and its preparation

Also Published As

Publication number Publication date
DE3273725D1 (en) 1986-11-20
KR890002019B1 (ko) 1989-06-08
FI78487C (fi) 1989-08-10
EP0058483A2 (en) 1982-08-25
JPS57151607A (en) 1982-09-18
SU1428177A3 (ru) 1988-09-30
FI74292C (fi) 1988-01-11
ES8306781A1 (es) 1983-06-01
AR230005A1 (es) 1984-02-29
EP0058483A3 (en) 1983-11-02
FI78487B (fi) 1989-04-28
FI871097A0 (fi) 1987-03-12
LV5387A3 (lv) 1994-03-10
LT2397B (lt) 1994-02-15
ES509512A0 (es) 1983-06-01
EP0058483B1 (en) 1986-10-15
FI871097A (fi) 1987-03-12
KR900002299B1 (ko) 1990-04-10
GEP19981267B (en) 1998-05-06
FI820481L (fi) 1982-08-14
CA1236844A (en) 1988-05-17
DK56382A (da) 1982-08-14
KR830008666A (ko) 1983-12-14
FI74292B (fi) 1987-09-30
MX165265B (es) 1992-11-04
JPH0461008B2 (hu) 1992-09-29
AU8042182A (en) 1982-08-19
DE58483T1 (de) 1986-01-02
ZA82944B (en) 1982-10-27
KR900007298A (ko) 1990-05-09
AU550457B2 (en) 1986-03-20

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU196616B (en) Process for producing organic phosphoric acid esters and polymerizated coating material utilizable as auxiliary for dental technique
US4669983A (en) Dentin and enamel adhesive
US5304585A (en) Dentin and enamel adhesive
Nakabayashi et al. Development of adhesive pit and fissure sealants using a MMA resin initiated by a tri‐n‐butyl borane derivative
EP0115410B1 (en) Adhesive compositions
US5177121A (en) Dentin and enamel adhesive
US4259117A (en) Dental filling material
EP0115948B1 (en) Adhesive composition
US4814423A (en) Dual bonding adhesive composition
GB1578500A (en) Adhesive compositions comprising a phosphinic acid compound
US4670576A (en) Polymerizable phosphorus esters
EP0084407A2 (en) Dentin and enamel adhesive
JP4425568B2 (ja) 歯科用組成物
JPH0371402B2 (hu)
CN100389731C (zh) 用于人体硬组织的粘合剂组合物
US4929746A (en) Dentin and enamel adhesive
US4855475A (en) (Meth)acrylic esters of phosphoric acid ester dihalides
US3540126A (en) Fluoroalkoxyalkyl 2 - cyanoacrylate compositions used in tooth treatment
JPS6351308A (ja) 歯科用接着性組成物
EP0061240A2 (en) Dentin and enamel adhesive
JP4891506B2 (ja) 接着システム
JPS6338073B2 (hu)
JPS6017234B2 (ja) 人体硬質組織用の接着剤
JPS60166364A (ja) 新規な接着剤
JP2021063049A (ja) 歯科用接着性組成物

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628