HU196278B - Widely laying header - Google Patents

Description

A találmány tárgya szelesen fektető vágószerkezet, amely valamely önjáró mezőgazdasági gép elejére van felszerelve, és a levágott terményt olyan szélességben fekteti le, amely lényegében a vágószerkezet szélességének felel meg. Az önjáró mezőgazdasági gép kerekei számára eközben terménymentes nyomvonalat kell biztosítani.

A 135 148 sz. NDK-beli szabadalmi leírás alapján ismert egy szélesen fektető vágószerkezet önjáró mezőgazdasági gépekhez, amely vágógerendával, motollával és összehordó csigával felszerelt vágószerkezeti vályúból áll. A vágószerkezeti vályú hátsó fala a kerekek nyomvonaltartományán kívül áteresztő nyílásokkal van ellátva. Mindegyik áteresztő nyílás előtt a teljes vágószerkezet szélességében végignyúló összehordó csiga csigamenele úgy van kialakítva, hogy az egyes áteresztő nyílások közepéig egymással szemben ^eSY'^cgy bal- és jobbnienetes csigalevélszakasz van felszerelve, amelyek a terményt az áteresztő nyílások közepéhez továbbítják.

Ezen megoldás hátránya az, hogy a termény az áteresztő nyílások közepénél egy-egy magasabb középső résszel rendelkező rendek formájában kerül lefektetésre. Ezen középen való felhalmozódás miatt viszonylag hosszabb száradási idők adódnak a termény számára. A levágás után a terményt a csigalevelek a menetirányra merőlegesen különböző irányban továbbítják és ily módon kettészakítják, miáltal nem lehet az említett, szerkezettel kíméletes feldolgozást megvalósítani.

A 139 682 sz. NDK-beli szabadalmi leírás alapján ismert egy további szélesen fektető vágószerkezet önjáró mezőgazdasági gépekhez. Ennél a szerkezetnél a terményt az áteresztő nyílásokhoz továbbító összehordócsigák helyett egy fogasmotolla van felszerelve, amelyre a kerekek nyomvonalának tartományában és az oldalfalak tartományában csigalevélszegmensek vannak felszerelve. Ennek a vágószerkezetnek a hátránya az, hogy azokon a helyeken, ahol a motolla kerületére csigalevélszegmensek vannak felszerelve, termény veszteségek lépnek fel. Emellett a nyomvonal szabadontartása érdekében végzett terményszétválasztás egyedül az ellentétes menetű csigalcvélszegmensek elrendezésével nem is lehetséges. Ezenkívül hosszúszárú terményeknél ebben a tartományban a termény szétválasztása helyett igen gyakran eltömődések lépnek fel. A széles terményfektetés egy további lehetséges megoldását ismerteti az A 01 D 267 315/2. sz. NDK-beli szabadalmi bejelentés. Itt a vágószerkezeti vályún belül az önjáró mezőgazdasági gépek kerekének nyomvonaltartományában egy-egy függőleges szétválasztó lemez van elrendezve. Ezek a szétválasztó lemezek a vágószerkezet egy elülső keresztcsövétől kiindulva ferdén hátra lefelé vezető élekkel rendelkeznek, amelyek a vágógerenda előtt vannak elvezetve és ez utóbbi alatt végződnek. A szétválasztó lemezek a vágógerenda számára egy-egy nyílással vannak ellátva és hátrafelé a motollavályú falával vannak összekötve. A motollatengelyre a szétválasztó lemezek tartományában egy-egy vele szilárdan összekötött tárcsa van felszerelve, amelynek átmérője valamivel nagyobb, mint a szétválasztó lemez bemélyedéseinek átmérője. A szétválasztó lemezek mindkét oldalára a motollavályún hátrafelé túlnyúló terelőlemezek vannak felszerelve amelyeknek hátrafelé széttartó alakjuk van és a terményt a mezőgazdasági gép kerekeinek szelességében ezek elől félreterclik.

Ezzel a berendezéssel a lermenyszétválasztás problémájának megoldását próbálták megvalósítani a nyomvonalak tartományában, oly módon, hogy a vágógerenda fölé kinyúló szétválasztó lemezek elülső élükkel a terményszárak közé hatolnak és azokat szétválasztják, majd csak ezt követi a vágás. A levágott terményt a molollafogaknak kell továbbítaniuk, már mint szétválasztott terményáramot a szétválasztó lemeztől jobbra és balra hátrafelé vezetve, végül a terelölemezeknek a nyomvonaltartományt szabadon hagyva kell a terményt lefektetniük. Azáltal, hogy a szétválasztó lemezek alsó élükkel közvetlenül a vágógerenda alá benyúlnak, az a hátrány jelentkezik, hogy a szétválasztó lemezek vágógerenda elé kinyúló elülső élei a terményt még a vágógerenda vágási művelete előtt a talajra nyomják, igy azt nem lehet levágni, és a szétválasztó lemezek alatt le nem vágott terményből képzett vonszolási nyomok keletkeznek. Ez odáig vezethet, hogy ezen szétválasztó lemezek tartományában, még akkor is, Ira csak röviddel a vágógerenda fölöli végződnének, gyakori cltömödések jelentkeznek. Ezek a problémák a termény veszteségek mellett a berendezés kényszerű leállításához, az eltömődések eltávolításának többletmunkájához, sőt, a szükségessé váló javítások miatti kieső időkhöz vezetnek.

Az 1 178 781 sz. brit szabadalmi leírás egy vontató előtt elrendezett, két egymás melletti vágószerkezetből kialakított frontális vágószcrkczctct ismertet, amely a vontató két oldalán fektet le egy-egy rendet. Mindkét végószerkezet egy-egy fogasmotollával és egy-egy mindkét oldal felöl középre szállító összehordó csigával van felszerelve, mely utóbbi a leadótartományban vezérelhető további ló fogakkal van ellátva. Annak érdekében, hogy mindkét vágószerkezet egymástól függetlenül működhessen és a két belső oldalfal között eltömődés ne fordulhasson elő, a két vágószerkezet közé egy függőlegesen álló duplakéses vágószerkezet vagy hasonló van felszerelve.

Ez a találmány azonban csak rendfekletést tesz tehetővé a vontató két oldala mentén. E kivitel hátránya az, hogy a két vágószerkezet mindegyikének motollája, összehordó csigája és vágókése, valamint a két vágószerkezet között függőlegesen elrendezett szétválasztó vágószerkezet egy-egy külön, a vontatóról leszármazott hajtást és ehhez szükséges hajtásátvivő szerkezeti elemeket igényel.

Célunk a találmánnyal olyan szélesen fektető vágószerkezet kifejlesztése, amely a mezőgazdasági gép kerekeinek nyomvonalát szabadon hagyó és a vágószerkezet teljes szélességében egyenletesen szétterülő terményréteget fektet a talajra, a korábbi megoldásoknál jelentkező tcrmcnyvcsztcscgck nélkül.

A találmány által megoldandó feladat olyan szélesen fektető vágószerkezet kialakítása, amely járulékos hajtáseleinek alkalmazása nélkül tehetővé teszi a hozzávezetett szálas termény kifogástalan szétválasztását a nyomvonalak tartományában a talajmenti vágószerkezet vágási művelete során.

Λ kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a kerekek nyomvonalainak közepén szorosan a vágószerkezel vágógerendája mögött lényegében függőlegesen álló szétválasztó kések vannak elrendezve, amelyek éleit foglartókon ágyazott !ehú-23

196 278 zóujjak villaszerűén közrefogják, és ahol a szétválasztó kések éleinek a forgó fogasmotólla kerületi tartományába benyúló végtartományai kétoldalról a fogtartók között elrendezett szalagszegmenspárok által vannak közrefogva.

A lalálmány értelmében célszerű, ha a tartószcrvcben oldhatóan rögzített szétválasztó késeknek a vágógerendától kiinduló, íveken felfelé hajló élei vannak, amelyek vágófelületei simák, hullámosak vagy fogazottak is lehetnek. A tartószervekre a szétválasztó kések hátoldalaitól kiinduló és a nyomvonalak közepe felé néző válaszfalak vannak felszerelve.

A találmány szerinti szélesen fektető vágószerkezet egyik lehetséges kiviteli alakjánál a fogtartók közölt elrendezett szalagszegmenspárokra ellentétesen csavart csigaszegmensek vannak felerősítve és a nyomvonalak előtt a motollavályúban kétoldalt és középen levő leadónyílások előtt a kerekeket elfedő vályútoldatok vannak kialakítva, amelyekre a hozzájuk vezetett válaszfalaktól kétoldalt a forgó csigaszegmensekig érő lehúzólécek vannak rögzítve. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál a nyomvonalak felé néző válaszfalak végén a leadónyílások között mindkét oldal irányába a kerekeket átfedő terelőlemezek vannak felerősítve.

Az önjáró mezőgazdasági gép vágószcrkezetciiek vágógerendája állal levágott terményt a fogasmotolla rugós fogai a motollavályúba, onnan pedig a lcadónyílásokon keresztül a talajra továbbítják. A nyomvonalak szabadon hagyása céljából elrendezett szétválasztó kések tartományában a szétválasztó kések éleit villaszerűén körülvevő lehúzóujjak a terményt a lényegében függőlegesen álló szétválasztó kések éleihez szorítják. A motolla fogtartói között elhelyezkedő szalagszegmenspárok, amelyek a fogasmotolla forgásakor az élek felső tartományát kél oldalról közrefogják, a terményt ellentartó lehúzóujjak együttműködve határozott és kifogástalan szétválasztó vágást biztosítanak Ezen elrendezés révén a szétválasztó kések mögött továbbvezetett válaszfalakkal együttesen terményfajta esetén határozott és pontos terményszétválasztást tudunk garantálni. A szétválasztó kések által kettéválasztott termény oldalsó elvezetése különböző, önmagában ismert módon történhet. A szalagszcgmenspárokra felszerelt, ellentétesen csavart csigaszcgmcnsekkel rendelkező kiviteli alaknál az előzetesen szétválasztott terményt a válaszfalaktól kétoldalt a vályútoldalok szélességén túl a két oldalsó és az egy középső leadónyíláshoz továbbítjuk. A vályúoldatokra erősített lehúzólécek megakadályozzák a termény forgó csigaszegmensek általi továbbszállítását. A másik kiviteli változatnál a nyomvonalak felé néző válaszfalak végén a két oldalsó és az egy középső Icadónyílás között a kerekeken túlnyúló terelőlemczek vannak a termény nyomvonalától való eltérítésére felszerelve.

A találmány szerinti megoldás azzal az előnnyel jár, hogy a rögzített szétválasztó kések elrendezésével határozott és veszteségmentes tcrményszétválasztás valósítható meg, továbbá a nyomvonalak szabadon hagyása járulékos hajtóelemek nélkül érhető el. Mindhárom leadónyíláson keresztül egyenletesen szétoszlatott, könnyebben száradó terményréteget tudunk lefektetni. A találmány szerinti megoldás alkalmazása esetén a nyomvonalak tartományában nem keletkéz nek lenyomott és vágógerenda által le nem vágott lerménysávok vagy magasabban visszahagyott tarlócsíkok.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az I. ábra egy találmány szerinti vágószcrkczcl felülnczete, baloldalt, illetve jobboldalt kél különböző, önmagában ismert terelőszerkezcllcl, a 2. ábra az 1. ábra A —A vonal szerinti metszete, a szétválasztás helyén terelőszerkezetként elrendezett csigaszegmensekkel, míg a 3. ábra az I. ábra nB-B vonal szerinti metszete, a szétválasztás helyén terelőszerkezetként elrendezett terclőlcmczckkcl.

Amint az az ábrákon látható, a találmány szerinti 1 vágószerkezet 2 vágógerendából, 3 motollavályúból. valamint egy, az 1 vágószerkezet 4, 24 oldalfalaiban ágyazott, annak teljes hosszára kiterjedő 5 fogasmotollából áll. A 3 motollavályú hátoldalában bárom, az 1 vágószcrkczcl teljes szélességére kiterjedő 6; 6'; 6 leadónyilás van kialakítva, és egy részletesebben nem ábrázolt mezőgazdasági gép 7 kerekei előtt vagy a nyomvonalakat lefedő (az 1. ábra bal oldalán látható) 8 vályútoldalok vagy pedig hasonló célt szolgáló (az I. ábra jobb oldalán feltüntetett) 9 tcrclölcmezck varnak elrendezve. A 3 motollavályúban a 7 kerekek tartományában a 8 vályútoldalok vagy a 9 terelölemczek előtt középen, szorosan a 2 vágógerenda mögött függőlegesen álló 10 szétválasztó kések vannak 11 tart ószervekben oldhatóan rögzítve. Ezek a 10 szétválasztó kések a 2 vágógcrcndálól kiinduló, íveken felfelé irányuló éleikkel, amelyek vágófelületei simán, hullámosán vagy fogazottan is kiképezhetők, benyúlnak az j fogasmotolla kerületi tartományába. A 10 szétválasztó kések mögött a 8 vályúoldatokra vagy a 9 tért lőlemezekre középen felerősített és a 11 tartószervekig érő 12 vagy 22 válaszfalak vannak elrendezve. Az 5 fogasmotolla 13 motollakarjaiban ágyazott 14 fogtartók végig 15 rugós fogakkal vannak felszerelve és ezek továbbító mozgását egy a 4 oldalfalra felszerelt 16 vezetőpálya vezérli. A forgó 14 közelébe benyúló 10 szétválasztó kések tartományában a 14 fogtartók között kétoldalt szorosan a 10 szétválasztó késekig, illetve ezek eleinek felső tartományán túlnyúló 17 vagy 27 szalagszegmenspárok vannak a 13 motollakarokra felerősítve. A 17 vagy 27 szalagszcgmenspárok közötti résekben a 14 fogtartókra a 15 rugós fogak helyett a 10 szétválasztó késeket kétoldalról villaszerűén közrefogó 18 lehúzóujjak vannak felszerelve. Ezeket a 18 lehúzóujjakat a 15 rugós fogakhoz hasonlóan a 16 vezetőpályán keresztül vezérelhetjük Az. I vágószcrkczcl a termény két oldalra való, nycmvonalból történő elterelése érdekében a találmány szerinti szétválasztó szerkezettel együttműködő különféle, önmagában ismert terelőszerkezetekkel is ellátható. Az 1. ábra A — A metszetében egy ellentétesen csavart 19 csigaszegmensekkel ellátott kiviteli változatot, míg a Β - B metszetben egy a terményt eltérítő ⁰ terclőlcmczckkcl felszerelt változatot tüntettünk fel.

A 2. ábrán is látható változatnál a 17 szalagszegmenspárok szélesebben vannak kiképezve, mivel rajtuk a 10 szétválasztó késtől kiindulva a 8 vályútoldatok szélességén túlnyúló, ellentétesen csavart 19 csigaszegmensek vannak rögzitve. A 8 vályútoldatokra a

-3196273 középen elrendezett, a 10 szétválasztó kések II tartószervéig vezetett 12 válaszfalaktól kétoldalt vízszintesen vagy ferdén húzódó 20 lehúzólécek vannak felerősítve, Ezek a 20 Iclutzólécck megakadályozzák a termény forgó 19 csigaszeguiensck által továbbítását.

A 3. ábrán látható kiviteli változatnál a 27 szalagszegmenspárok keskenyebben vannak kiképezve és a 10 szétválasztó kés mögött a 22 válaszfalra kétoldalt a 7 kerekek szélességét lefedő, illetve ezen túlnyúló 9 terelőlemezek vannak felerősítve.

Akár a 17 szalagszegmensek erősített 19 csigaszegmensekkel ellátott kiviteli változatot, akár a 22 válaszfalakra erősített 9 terclőlcmezckkcl felszerelt kiviteli alakot alkalmazzuk, mindegyik esetben a 10 szétválasztó késekkel együttesen mindig egy kíméletes, tisztán és határozottan szétválasztott, zavarmentes terményátadás biztosítható a 12 válaszfal kél oldalán a 6; 6' Icadónyílásokba, illetve a 22 válaszfal két oldalán a 6'; 6 leadónyílásokba.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   I. Szélesen fektető vágószerkezet, amely egy önjáró mezőgazdasági gép elejére van felszerelve és a levágott terményt egy lögasmotolla révén Icadónyilásokon keresztül gyakorlatilag a vágószerkezel teljes szélességében a talajra fekteti, ahol a kerekek nyomvonalainak szabadon tartására szétválasztó, terelő vagy összehordó elemek vannak beépítve, azzal jellemezve, hogy a kerekek (7) nyomvonalainak közepén, szorosan a vágószerkezet (I) vágógerendája (2) mögött, lényegében függőlegesen álló szétválasztó kések (10) vannak elrendezve, amelyek élei a motolla fogtartóin (14) ágyazott lehúzóujjak (18) által vannak villaszerűén közrefogva, emellett a szétválasztó kések (10) éleinek a

   5 forgó lögasmotolla (5) kerületi tartományába benyúló végtartományai a fogtartók (14) között elrendezett szalagszegmensek (17, 27) által vannak körülvéve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vágószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartószervekben (II) oldhatóan ₁₀ rögzített szétválasztó késeknek (I0) a vágógerendától (2) kiinduló, ívelten felfelé irányuló élei vannak, amelyek vágófelületei simán, hullámosán vagy fogazotlan vannak kiképezve, és hogy a tartószervekre (II) a szétválasztó kések (10) hátoldalától kiinduló és a jg nyomvonalak közepe felé irányuló válaszfalak (12, 22) vannak felszerelve.
3. 3. Az I. vagy 2. igénypont szerinti vágószerkezet, azzal jellemezve, hogy a fogtartók (14) között elrendezett szalagszegmenspárokra (17) ellentétesen csavart

   2o csigaszegmensek (19) vannak felerősítve, és a nyomvonalak előtt a motollavályúban (3) kétoldalt és középen kialakított leadónyilások (6, 6', ill. 6', 6) között a kerekeket (7) lefedő vályútoldatok (8) vannak felszerelve, amelyekre az odavezető válaszfalak (12) két oldala mentén a forgó csigaszcgtncnsekig (19) érő lehúzólécek (20) vannak rögzítve.
4. 4. Az I. vagy 2, igénypont szerinti vágószerkezet, azzal jellemezve, hogy a nyomvonalak közepe felé irányuló válaszfalak (22) végére a leadónyílások (6,

   30 6, ill. 6', 6) között mindkét oldal felé kinyúló, kerekeket (7) átfedő terclölemezek (9) vannak felerősítve.