HU195151B - Servo and parking brake for commercial vehicles - Google Patents

Description

A találmány haszonjárművek részére olyan segéd- és rögzítőfékre vonatkozik, amely legalább egy olyan rugóerőtárolós fékhengerrel van felszerelve, amelynek a terhelőnyomása elektromos kezelőszerv segítségével működtethető kézifékkarral vezérelhető olyképpen, hogy a kézifékkar állásától függően az elektromos kezelőszerv annak az elektro-pneumatikus átalakítónak ad elektromos jeleket, amely a rugóerőtárolós fékhenger terhelő nyomását beeresztő és kieresztő szelepek segítségével állítja be. A segéd- és rögzítőfék olyan elektronikus kapcsoló áramkörökkel van felszerelve, amelyek tetszés szerint beállítható fékkarral működtethetők és amelyek olyan elektro-pneumatikus átalakítókat vezérelnek, amelyek a fékhengerek terhelő nyomását ellenőrzik.

Ilyen jellegű segéd- és rögzítőfék a GB-A-2.131.509 számú közzétételi iratból ismert. Ez a nyomtatvány utánfutóval ellátott vonójárművek részére olyan sűrített levegővel működő fékberendezést mutat be, amelynek a nyomásvezérlési folyamatainak a gyorsítására szolgáló elektromos vezérlőrendszere van. Az elektromos vezérlő rendszernek a lábfékszeleppel vezérelhető olyan elektronikus kapcsoló áramköre van, amely a sűrített levegő felhasználójának, tehát a fékhengernek és az utánfutó fék csatlakozási helyének a közelében elhelyezett elektro-pneumatikus átalakítóval van felszerelve. Ezen kívül olyan rugóerőtárolós fékhenger van alkalmazva, amelynek a terhelő nyomását további elektro-pneumatikus átalakító szabályozza. Ez az elektro-pneumatikus átalakító kézikarral működtethető, tisztán elektromos kapcsolóberendezés segítségével vezérelhető. A nyomtatvány azonban az elektromos berendezések biztosításához nem ismertet semmiféle biztosítóberendezést, de különösen nem ismertet olyan megoldást, ami az elektromos rendszer hibája esetén, vagy ennek kiesésekor a rugóerőtárolós fék segítségével önműködő fékezést tudna kiváltani.

Olyan elektro-pneumatikus üzemi fékek is hosszú idő óta vannak alkalmazásban, amelyeknél a fékkar működtetésével a fékerőt meghatározó megkívánt jel mint elektromos jel, vagy mint elektromos és pneumatikus jel kombinációja áll rendelkezésre.

Ismertek továbbá olyan elektro-pneumatikus átalakítók, amelyek elektromos vezérlőből pneumatikus nyomásértéket keltenek (lásd a DE-OS 28 11 345, az FR-PS 2 293 736, az US-PS 3 402 972, az EP-BI 001 4369, a DE-OS 25 08 409 és az US-PS 3 807 810 számú DE, FR, US, EP közrebocsátási iratokat, illetve szabadimi leírásokat). Az ilyen átalakítókat a következőkben „EP-átalakítónak nevezzük.

Az elektro-pneumatikus féknél a jelkeltés eddig úgy elektromosan, mint pneumatikusan történt olyképpen, hogy az elektromos vezérlőjel elsőbbséget élvez, a pneumatikus vezérlőjel pedig csak az elektromos jel ki2 esése esetén kerül alkalmazásra. A pneumatika úgymondva, mint biztonságból, vagy szükségképpen került alkalmazásra.

A mai elektro-pneumatikus fékek fejlődési iránya olyan, hogy a teljes jelelőállítás tisztán elektromos, illetve elektronikus legyen, ami különböző előnyökkel jár, azonban megnövelt biztonsági követelményeket is kielégít, mivel az elektromos, illetve az elektronikus szerkezeti elemek meghibásodási gyakorisága a járműveknél fennálló nehezebb alkalmazási feltételeknél nagyobb, mint a tisztán mechanikus szerkezeti elemeké.

A haszonjárművek segéd- és rögzítőfékeinél e mellett a következő követelmények állnak fenn:

— ne lehessen akaratlanul befékezést előidézni; és — a rögzítőféknek kiesésbiztosnak kell lenni, azaz biztosan kell fognia és akaratlanul nem szabad oldania.

Mindkét követelménynek akkor is teljesülnie kell, ha az elektronikus szerkezeti elemek nem működnek.

A találmánynak ezért az a feladata, hogy ebből kiindulva a bevezetésben említett jellegű segéd- és rögzítőféket úgy alakítsa ki, hogy a tisztán elektronikus jelkeltés esetén messzemenőleg kiesésbiztos legyen, azaz sem akaratlanul be ne fékeződjön, sem akaratiam 1 ne oldódjon akkor sem, ha az elektromos szerkezeti elemek nem működnek.

Ez a feladat oly módon oldható meg, hogy a kézifékkar kizárólag olyan elektromos egységeket működtet, amelyek állásuktól függően elektromos jelet adnak két elkülönített kapcsoló áramkörnek. Ezek vezérlik azt az elektro-pneumatikus átalakítót (EP-átalakítót), amely a rugóerőtárolós fékhenger nyomását szolgáltatja. Az elektro-pneumatikus átalakítónak árammentes állapotban zárt beeresztő szelepe és nyitott kieresztő szelepe van. Ezzel árammentes állapotban a rugóerőtárolós fékhenger úgy válik légmentessé, hogf a rögzítőfék be van fékezve. Az elektro-pneumatikus átalakítónak független áramellátása van. A kézifékkarral működtetett egyik elektromos egység olyan kényszerellátó kapcsoló, amely a kézifékkar nyugalmi helyzetében az elektro-penumatikus átalakítót független áramforrásból látja el árammal. A kézifékkar nyugalmi helyzete alatt ez esetben azt az állását kell érteni, amelyben a rugóerőtároló fék oldott.

A találmány alapgondolata ily módon az, hogy az elektromos szervek csak a kézifékkar nyugalmi helyzetében zárt kényszerellátó kapcsolóval, valamint további, a kézifékkar nyugalmi és segédfékező helyzetében zárt kapcsolópárokkal vannak ellátva, emellett az elektro-pneumatikus átalakító kimenete a kényszerellátó kapcsolón keresztül egy független áramellátást létesítő egység bemenetére csatlakozik és emellett az elektronikus áramkörök kimenetei kapcsolópárokon át az elektro-pneumatikus átalakító

-2195151 bemenetére vannak kötve. A találmány értelmében továbbá az elektro-pneumatikus átalakító zárt beeresztő szelepének átbocsátó keresztmetszete kisebb, mint a nyitott szelepének átbocsátó keresztmetszete.

A következőkben a találmányt az ábrákkal összefüggésben egy kiviteli példa segítségével ismertetjük részletesen. Az ábrák a következők:

1. ábra: haszonjármű fékrendszerének tömbvázlata segéd- és rögzítőfékkel a találmány szerint;

2. ábra: a találmány szerinti segéd- és rögzítőfék tőmbvázlata;

3A.ábra: a kézifék működtető szerkezetének olyan vázlatos ábrázolása, amelyet a találmány esetében alkalmazunk;

3B. és 3C. ábra:

a 3A. ábra szerinti kézifék működtető szerkezet különböző kimenőjelei, és

4. ábra: a találmány esetében alkalmazott EP-átalakító tömbvázlata és elektromos vezérlésének alapelve.

Az egyes ábrákon az azonos hivatkozási jelek azonos, illetve egymásnak megfelelő szerkezeti elemeket jelölnek.

Az 1. ábra olyan fékrendszer teljes áttekintését szolgáltatja, amelynek része a találmány szerinti segéd- és rögzítőfék. Ezt a fékrendszert gondolatban négy részre lehet felosztani, nevezetsen az 1 bemeneti részre, a 2 elektronikára, a 3 pneumatikára és a 3 pneumatika részeként a 4 utánfutófék-vezerlésre.

Az 1 bemeneti rész tartalmazza azt a lábfék pedálrendszert, amit a továbbiakban 5 „lábfék-szelepnek nevezünk és a szokásos módon „MB rövidítéssel jelölünk, továbbá a kézifék működtető rendszert, amit a továbbiakban 6 „kézifék-szelepnek nevezünk és amit az „HB rövidítéssel is jelölünk, végül pedig az első tengelyhez tartozó 7 terhelésérzékelőt, valamint a hátsó tengelyhez tartozó 8 terhelésérzékelőt.

Bár az 5 lábfék-szelepnek és a 6 kézifék-szelepnek nincs mechanikus szelepe, hanem kizárólag elektromos, vagy elektronikus jelkeltő elemekből áll, itt a féktechnikában használatos fogalomra támaszkodva beszélünk „szelepről.

Az 5-8 hivatkozási jelekkel jelölt szerkezeti elemek tehát tisztán elektromos jeleket állítanak elő, amelyeket elektromos vezetékeken a 2 elektronikához vezetünk. A két „szelepnél ezek a jelek helyzetfüggőek, azaz változnak a hozzájuk tartozó láb-, vagy kézifékkar állásának függvényében, amint ezt részletesen a 2. és 3. ábrával kapcsolatban ismertetjük. Ebben az összefüggésben arra kell rámutatni, hogy a „kézifékkar fogalom a vezető áltál működtetett állítókart jelöl, attól függetlenül, hogy azt kézzel, vagy lábbal működtetik.

Az 5-8 hivatkozási jelekkel jelölt szerkezeti elemek kimenő jelei a 2 elektronikában vezérlő jelekké alakulnak azért, hogy a kívánt fékezési művelet megvalósuljon. A 2 elektronikának két egymástól elkülönített olyan elektronikus kapcsoló 9 és 10 áramköre van, amelyek Ε 1 -el és E 2-vel is vannak jelölve biztonsági okokból tehát kettős rendszer van megvalósítva. Mindkét elektronikus kapcsoló 9 és 10 áramkörhöz eljutnak az 5 ‘ábfék-szelep és 6 kézifék-szelep kimenő jelei és ezeket a jeleket egymástól függetlenül dolgozzák fel. A 7 és 8 terhelésérzékelő kimenő jelei ezzel szemben csak az egyik elektronikus 9, illetve 10 áramkörhöz jutnak el. E jelek tekintetében azonban a két 9 és 10 áramkör között jelcsere valósul meg, úgyhogy mindkét áramkör részére az 1 bemeneti rész valamennyi bemenő jele rendel20 kezésre áll.

A 9 és 10 ármkörök kimenő jelei összesen négy, (11-14 hivatkozási jelekkel jelölt) olyan elektro-pneumatikus átalakítóhoz vannak odavezetve, amelyek az elektromos ve25 zérlőjelekből azt a megfelelő pneumatikus nyomást hozzák létre, ami az egyes fékhengerekhez eljut.

Az üzemi fék részére szolgáló kimenő jeleket a 9, illetve a 10 áramköröktől a 11, illetve a 12 elektro-pneumatikus átalakítóhoz vezetjük. All és a 12 elektro-pneumatikus átalakító elkülönítve vezérli a hozzátartozó első tengely 15 fékhengerében, illetve a hátsó tengelyhez tartozó, az üzemi féknek meg35 felelően kombinált 16 rugóerőtárolós fékhengerének a nyomást. Ezzel az 1. ábrán csak egykörűen ábrázolt 19 nyomásellátó rendszer — a szokásos többkörös kiképzés esetén — betölti a kétkörös üzemi fékrendszer szerepét.

A kiegészítő segéd- és rögzítőfék részére szolgáló 14 elektro-pneumatikus átalakítót a két elektronikus kapcsoló 9 és 10 áramkör együttesen vezérli és a 16 rugóérőtáro45 15s fékhenger rugóerőtárolós része számára biztosítja a nyomást.

A 4 utánfutófék-vezérlés részére szolgáló 13 elektro-pneumatikus átalakítót ugyancsak a két 9 és 10 áramkör vezérli és ez a

17 pneumatikus kimenetén olyan pneumatikus vezérlőnyomást szolgáltat, amely közvetlen fékvezérlő nyomásként az esetleg csatlakoztatott utánfutóhoz jut. Az ugyancsak a két 9 és 10 áramkörrel működtethető 18 elzárószelepen keresztül jut a 19 nyomáseliátó rendszerből a tápláló nyomás, mint készenléti nyomás az utánfutóhoz. A 11, 12, 13 és 14 elektro-pneumatikus átalakítók nyomás bemenete, ahhoz a szokásos 19 nyomásellátó rendszerhez csatlakozik, ami az 1. ábrán csak egykörösen van ábrázolva olyképpen, hogy a 19 nyomásellátó rendszer és a 13 elektro-pneumatikus átalakító között még a 18 elzárószelep helyezkedik el a 14 elektro-pneu₆₅ matikus átalakító elé pedig a 35 visszacsapó szelep van beiktatva. Magától értetődően

-3195151 a nyomásellátást a szokásos módon többkörösen lehet kialakítani többkörös védőszeleppel úgy, hogy a 11, 12, 13 és adott esetben a 14 elektro-pneumatikus átalakítók sűrített levegő táplálást különböző körökből kapnak.

Most rátérünk a 2. ábra szerinti segéd-és rögzítőfék rendszerre. A 20 kézifékkarral működő 6 kézifék-szelep kizárólag elektromos, illetve elektronikus alkatrészekből áll, mégpedig az első kényszer ellátó SÍ kapcsolóból, az első S2 kapcsolópárból, a második S3 kapcsolópárból, valamint a Pl és P2 potenciométerből. A 20 kézifékkar működtetésével az SÍ kapcsoló és az S2, S3 kapcsolópárok a 20 kézifékkar meghatározott állásában nyitnak, illetve záródnak, míg a Pl és P2 potencióméter a kézifékkar állásának megfelelően változtatja ellenállás értékét.

A Pl és a P2 potencióméter egymással párhuzamosan állítható és kimenőjelét a 9, illetve 10 áramkörhöz juttatja. Az S2 kapcsolópár két kapcsolójának kimenetei ugyancsak a 9, illetve a 10 áramkörhöz vezetnek. Ezen kívül az elektronikus kapcsoló 9, illetve a 10 áramkörök jelbemeneteihez vannak vezetve még a 7, illetve 8 terhelésérzékelők által az (LVA) első tengelytől, illetve az (LHA) hátsó tengelytől érkező terhelésnek megfelelő jelek.

A 9 és 10 áramkörök kimenetei az S3 kapcsolópár egy-egy kapcsolóján keresztül a 14 elektro-pneumatikus átalakító elektromos vezérlő bemenetéhez vezetnek. A 9 és 10 áramkörök, valamint a 14 elektro-pneumatikus átalakító között feltüntetett S3 kapcsolópár esetében a 6 kézifék-szelepben lévő S3 kapcsolópárról van szó, ami itt tehát csak a jobb érthetőség kedvéért van két helyen ábrázolva.

A 9 és a 10 áramkörök áramellátása két egymástól független, itt SVl-el, illetve SV2vel is jelölt olyan 21, illetve 22 áramforrással történik, amelyek például a szokásos 23 akkumulátortól független, a járműn lévő telepek lehetnek. Ezeket a jármű 24 generátora olyképpen tölti fel (éppen úgy, mint a 23 akkumulátort), hogy a 24 generátor és a 21, illetve 22 áramforrások közé egy-egy Dl, illetve D2 csatoló dióda van beiktatva. Ha tehát a 21, vagy 22 áramforrások valamelyike kiesik, akkor is a kétszeresen kiépített 9, illetve 10 áramkörök egyike működőképes marad. A 21, illetve a 22 áramforrások és a 9, illetve 10 áramkörök közötti áramellátó vezetékekbe olyan S4 elektromos kapcsoló van beiktatva, amelyet a jármű gyújtáskapcsoló kulcsa működtet. Kiegészítésképpen további működtetés lehetséges túlárambiztosító segítségével.

A biztonsági szabályok igényeinek kielégítésére szolgál az a további 25 áramellátás, ami itt, mint „biztonsági áramellátás (SSV-rövidítéssel) van jelölve. Ez a biztonsági 25 áramellátás, vagy együttesen ad táplálást mindkét 21 és 22 áramforrásból, vagy 4 mint további független telepként van megvalósítva. Az első esetben ez a biztonsági 25 áramellátás például elékapcsolt, nem ábrázolt csatoló-diódákon keresztül akkor is működőképes, ha a 21 vagy 22 áramforrások valamelyike nem működik.

A biztonsági 25 áramellátás kizárólag arra szolgál, hogy a 14 elektro-pneumatikus átalakítót nem működtetett segéd- és rögzítőfék esetén olyan állapotban tartsa, amelyben a 16 rugóerőtárolós fékhenger „oldott fék állásban marad, azaz pneumatikus nyomás alatt van. Ezáltal a 14 elektro-pneumatikus átalakító beeresztő- és kieresztő szelepe gerjesztett. Ennek a működésnek a biztosítására szolgál az a kényszerellátó SÍ kapcsoló, amely nem működtetett segéd- és rögzítőfék esetében zárt és ezzel nyugalmi helyzetben a 14 elektro-pneumatikus átalakítót a biztonsági 25 áramellátástól kényszerűen ellátja energiával. Ez az SÍ kapcsoló ugyancsak a 6 kézifék-szelepben van és csupán a világos ábrázolás kedvéért van kétszer feltüntetve. Ez a hozzárendelés szaggatott vonal segítségével van ábrázolva éppen úgy, mint az S3 kapcsolópár esetében.

Az S3 kapcsolópár normális esetben zárt és így a két 9 és 10 áramkör kimeneteit köti össze a 14 elektro-pneumatikus átalakító vezérlő bemenetéivel. Csak a 20 kézifékkar végállásában, tehát akkor, amikor a rögzítőféket kell működtetni, akkor nyit ez a két S3 kapcsolópár úgy, hogy a 14 elektropneumatikus átalakítót elválasztja a mindenkori energiabetáplálástól. Ezzel szemben az SÍ kapcsoló már a 20 kézifékkar működtetésének a kezdetén nyit. Ez biztosítja azt, hogy a rögzítőfékeket ne lehessen akaratlanul oldani. Árammentes 14 elektro-pneumatikus átalakító esetén nevezetesen a beeresztőszelep mechanikusan zárt, míg a kieresztő-szelep mechanikusan nyitott, aminek következtében a kimenő nyomás nulla. További biztonsági intézkedés az, hogy a 14 eléktro-pneumatikus átalakító kieresztő szelepének a keresztmetszete nagyobb, mint a beeresztő szelepé, úgyhogy még akaratlan nyomásutánpótlás esetén is a 14 elektro-pneumatikus átalakító pneumatikus kimenetén a nyomás nulla közelében lévő alacsony értékű és ezzel a 16 regóerőtárolós fékhenger a rögzítőféket teljes mértékben tartja.

Az S2 kapcsolópár két kapcsolójának és a két Pl és P2 potenciométernek az energiaellátása a biztonsági szabályok teljesítése érdekében ugyancsak megosztva történik, mégpedig a két 21 és 22 áramforrás segítségéivel Az S2 kapcsolópár egyik kapcsolója és a Pl, illetve P2 potencióméterek közül az egyik, amelyek a 9, vagy 10 áramkörök valamelyikéhez tartoznak az ehhez az áramkörhöz rendelt 21, vagy 22 áramforrásról vannak ellátva, míg a másik egységeket a másik 22, vagy 21 áramforrás táplálja. Ezzel a 21 vagy 22 áramforrások valamelyikének a kiesése esetén még biztosítva van a kifo-4195151 gástalan működés, illetve a 6 kézifék-szelep vezérlő jeleinek a kifogástalan előállítása.

A 3A—3C ábrákkal kapcsolatban ismertetjük a 6 kézifék-szelep vezérlő jeleinek az előállítását. A 3B és 3C ábrák diagramjai a megfelelő kimenőjeleket ábrázolják a 20 kézifékkar működtetési W úthosszának függvényeként. A 20 kézifékkar nyugalmi helyzetében valamennyi SÍ, S2 és S3 kapcsoló,illetve kapcsolópár zárt. A Pl és P2 potencíométer azon az AW úthossz kiindulási értéken áll, amely ellenőrzési célból szükséges és amelyet a 9, illetve 10 áramkör értékel. A potenciométerek jelleggörbéje a W úton lineáris, amint ezt a 3B ábrán az E görbe ábrázolja.

Mindaddig, amíg a 20 kézifékkart nem működtetjük, a 14 elektro-pneumatikus átalakítónak kényszer-szerű ellátást kell biztosítani az SÍ kapcsolón keresztül. A 9, illetve 10 áramkörből származó bármilyen vezérlő jelnek ilyenkor a 14 elektro-pneumatikus átalakítót nem szabad befolyásolnia. Mihelyt most a 20 kézifékkart csekély mértékben működtetjük, az SÍ kapcsoló nyit, úgyhogy a kényszer-szerű áramellátás megszűnik. A 14 elektro-pneumatikus átalakítót most a még zárt S3 kapcsolópáron keresztül a 9 és Í0 áramkör vezérli. Ez a vezérlés elsősorban a potenciométereknek azzal a kimenő jelével történik, amit a 9 és 10 áramkör úgy alakít át, hogy a megkívánt nyomás lép fel a 16 rugóerőtárolós fékhengerben. Minél nagyobb a fékerő-igény, annál kisebbnek kell lenni a nyomásnak és fordítva. Ez az arányos üzemmódban működő rugóerőtárolós fékhengereknél ismert.

A 20 kézifékkar működési útjának körülbelül a felénél nyit az S2 kapcsolópár. Ezáltal olyan ellenőrző jel jut a 9 és a 10 áramkörökhöz, amelyet egy hiba felismerére, vagy más célra lehet használni.

Ha a 20 kézifékkart tovább toljuk addig, amíg a „rögzítőfék állást elérjük, nyit az S3 kapcsolópár úgy, hogy a 14 elektro-pneumatikus átalakító a meglévő energiatáplálástól, illetve a meglévő elektromos vezérlő jelektől elválasztódik.

Adott esetben a 9 és 10 áramkör kimenő vezetékében még fellépő jelek ily módon többé nem jutnak el az EP-átalakítóhoz.

Ezáltal a rögzítőfék teljesen biztosított és az elektronikus kapcsoló áramkörök, vagy az áramellátás esetleges hibás működése nem vezethet oda, hogy a rögzítőfék oldódjon.

A 4. ábra részletesen ábrázolja a 14elektro-pneumatikus átalakítót és annak vezérlését. A 14 elektro-pneumatikus átalakító szerkezete elvben a bevezetésben említett DE-OS 28 11 345, illetve a DE-P-81 00 14 369 számú szabadalmi leírásokból ismert. Olyan mágneses 26 beeresztő szelepet tartalmaz, ami nem gerjesztett, illetve árammentes állapotban zárt, továbbá olyan mágneses 27 kieresztő szelepet, ami nem gerjesztett, illetve árammentes állapotban nyitott. A 26 beeresztő szelep a 28 vezetéken és a 35 visszacsapó szelepen keresztül (1. ábra) össze van kötve a sűrített levegő forrásával. A 27 kieresztő szelep a 29 vezetéken keresztül a külső légtérrel kapcsolódik. A 28 vezeték keresztmetszete kisebb, mint a 29 vezetéké, úgyhogy akaratlan utántöltés esetén, de nyitott 27 kieresztő szelep mellett a nyomás gyorsan nulla közelébe csökken. A két szelep mágnesei egy-egy 30, illetve 31 erősítőn keresztül működtethetők úgy, hogy a 30 és 31 erősítőket ezzel a 32 szabályozóval lehet vezérelni, amelynek PlD-jelleg-görbéje van. A 14 elektro-pneumatikus átalakító kimenő nyomását a 33 nyomás-feszültség átalakító méri és mint elektromos jelet ehhez a 34 összehasonlító áramkörhöz juttatja, ahol ez a jel a 9, illetve a 10 áramkörből érkező megkívánt értékű jellel kerül összehasonlításra. A 34 összehasonlító áramkör kimenő jele a 32 szabályzó bemenetéhez van vezetve.

Látható, hogy a 9, illetve a 10 áramköröktől érkező megkívánt értékű jelek az S3 kapcsolópáron keresztül jutnak el a 34 összehasonlító áramkörhöz. A két S3 kapcsolópár kimenete a nem ábrázolt csatoló-diódákon keresztül egyesíthető, amennyiben a 34 összehasonlító áramkörnek csak egy bemenete van az S3 kapcsolópárok részére.

Az EP-átalakító kényszer-ellátása esetén nyugalmi helyzetben a teljes nyomásnak el kell jutnia a rugóerőtárolós fékhengerbe. Ezért tehát a 26 beeresztő szelepnek nyitva azaz gerjesztettnek kell lennie, a 27 kieresztő szelepnek pedig zártnak, azaz ugyancsak gerjesztettnek kell lennie. A két szelepnek ez a gerjesztése azon az SÍ kapcsolón keresztül történik, amely a 37 és 36 csatoló-diódákon keresztül kapcsolódik a 26 beeresztő szelep és 27 kieresztő szelep mágneseinek tápvezetékeivel. Egyetlen SÍ kapcsoló és két 37 és 36 csatolódióda helyett az SÍ kapcsolót is kapcsolópáronként lehet megvalósítani, amikor is a 26 beeresztő szelep és 27 kieresztő szelep vezérlésére, illetve kényszer ellátására egy-egy külön kapcsoló állhat rendelkezésre.

A továbbiakban a 6 kézifék-szelep oly módon képezhető ki, hogy a 20 kézifékkarjával úgynevezett vizsgáló-, vagy ellenőrző állás állítható be, amelyben kizárólag a vonójármű rögzítő-féke vizsgálható, és nem az utánfutó fékrendszere. Ebben a vizsgáló, vagy ellenőrző állásban a 13 elektro-pneumatikus átalakító (1. ábra) nem működik. Ehhez a 6 kézifék-szelepnél egy további, nem ábrázolt kapcsoló, vagy kapcsolópár alkalmazható, amelynek segítségével a vizsgáló, vagy ellenőrző állásban a 9, illetve 10 áramkörök és a 13 elektro-pneumatikus átalakító közötti elektromos vezeték kapcsolat, vagy vezetékkapcsolatok megszakíthatok. Ilyenkor ez a kapcsoló, illetve kapcsolópár az S3 kapcsolópárhoz hasonlóan szerelhető be. Ettől el5

-5195151 térően az is lehetséges, hogy a Pl és P2 potenciométer jelleggörbéjét alakítjuk át ennek megfelelően; ehhez a Pl és P2 potenciométereket oly módon kell kiképezni, hogy azok annak a parkoló állásnak a beállítása után, amelyben a vonójármíí fékrendszere és adott esetben a csatlakoztatott utánfutó, illetve vontatmány féke is teljes mértékben működtetve van, a vizsgáló, illetve ellenőrző állásban olyan különleges feszültségszintet tudjanak szolgáltatni, amelynek a segítségével a nem ábrázolt kapcsoló berendezés a 13 elektropneumatikus átalakító kikapcsolását vezérli.

Claims (1)

1. Segéd- és rögzítőfék haszonjárművekhez, mely legalább egy rugóerőtárolós fékhengerrel (16), csak elektromos szervekkel vezérlő kapcsolatban lévő kézi fékkarral (20) rendelkezik, és két különálló áramkörrel (9,10), melyek kimenetei elektronikus szerven át egy elektro-pneumatikus átalakítóra (14) csatlakoznak, mely egy beeresztő szelep (26) és egy kieresztő szelep (27) révén a rugóerő5 tárolós fékhengerrel (16) kapcsolatban van, azzal jellemezve, hogy az elektromos szervek csak a kézifékkar (20) nyugalmi helyzetében zárt kényszerellátó kapcsolóval (SÍ), valamint további, a kézifékkar (20) nyugal10 mi és segédfékező helyzetében zárt k'apcsolópárokkal (S3) vannak ellátva, emellett az elektro-pneumatikus átalakító (14) kimenete a kényszerellátó kapcsolón (SÍ) keresztül egy független áramellátás (25)

   15 bemenetére csatlakozik, az elektronikus áramkörök (9,10) kimenetel pedig kapcsolópárokon (S3) át az elektro-pneumatikus átalakító (14) bemenetére vannak kötve és az elektropneumatikus átalakító (14) zárt

   20 beeresztő szelepének (26) átbocsátó keresztmetszete kisebb, mint a nyitott kieresztő szelepének (27) átbocsátó keresztmetszete.