HU193508B - Process for working up waste materials - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás hulladékok fel dolgozására A találmány szerinti eljárás főleg az emberi és/vagy állati ürülék, továbbá szennyvizek és mindennemű hulladék tárolása vagy hasznosítása során fellépő gázfejlődést, így kellemetlen szagú és adott esetben ráadá sül káros gázok fejlődését legalább gátolja, valamint a hulladékok további hasznosítását elő segíti. Mindenekelőtt azonban a találmány sze rinti eljárás ürülék és állati hígtrágya esetén al kalmazható.

A haszonállatok nagyüzemű tartásának in tenzifikálása és racionalizálása során, főleg alom nélküli istállókban az u n. hígtrágyáié-el járást alkalmazzák. A keletkező hígtrágya ürülék, vizelet és víz elegye. A hígtrágya feldolgozása három problémát vet fel:

a) a főleg fehérjékből és zsírokból álló, a tu lajdonképpeni hígtrágya felett összegyűlt felülúszó réteg lebontása,

b) a hígtrágya kémiai agresszivitásának csökkentése,

c) a büdös és káros gázok (NH3, H2S) kép zödésének visszaszorítása.

Különösen az olyan nagyüzemü állattartás esetén, ahol az istálló padlója részben vagy teljesen perforált, a hígtrágya az állatok egész ségét és teljesítményét károsítja, hiszen az állatok mindig a trágya legalább egy része mellett tartózkodnak. Az istálló levegőjében és a szellőztetőn át kilépő levegőben lévő káros gá zok nagyrészt az ürülékkel szennyezett padlótól, a hígtrágya elvezetését szolgáló csatornákból vagy teljesen perforált padló esetén — a hígtrágya pincéből szállnak fel

A hígtrágyát különösen anaerob, de részben aerob baktériumok bontják.

A szerves anyagok (ürülék, fehérje vegyületek) lebontása során nemcsak büdös és káros gázok, így ammónia és kénhidrogén, hanem egyéb, szintén szagos vegyületek, így aldehidek, merkaptánok, aminok, metánindol, szkatol stb. is keletkeznek.

Az állatok egészségét és teljesítökópessé gót főleg az ammónia csökkenti. E vonatkozás bán az istállóban uralkodó hőmérséklet igen fontos, mert az állatok optimális teljesítményét befolyásolja Az állatok súlyától és korától füg gően a legelőnyösebb istálló hőfok 15 C és 24 C között van Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban zajlik le a mikrobiológiai bomlás, és a keletkező káros gázok mennyisé ge ennek megfelelően növekszik

A bomlási folyamatokban és a káros gázok képződésében főleg az anaerob mikroorganizmusoknak van szerepe, mert ezek a mikroor ganizmusok oxigén nélkül tudnak élni, így az oxigént alig tartalmazó hígtrágya igen alkalmas élettér számukra Minél kevesebb oxigén kerül a hígtrágyába, annál inkább az anaerob bakté riumok szaporodnak benne és ennek megfelelően a gázképződéssel járó bontás kerül előtérbe. Az anaerob mikroorganizmusok számára alkalmas körülmények között az aerob baktéri umok visszaszorulnak.

Az állati ürülékben lévő szilárd anyagok és zsír-vegyületek az un. úszó réteget képezik, amely egy hizlalást ciklus alatt a 15-20 cm vastagságot eléri. Az úszó réteg konzisztenciája lehetővé teszi, hogy a folyékony hulladék, így vizelet, mosóvíz leszivárog, de a viszonylag szilárd ürülék a felszínen marad, így az úszó réteget vastagítja.

Az úszó réteg — sűrűségénél fogva — meggátolja az oxigén behatolását a hígtrágyába, így az aerob mikroorganizmusok tevékenysége megszűnik. Az úszó rétegben továbbá számtalan baktérium-törzs tenyészik.

A szerves anyagok bomlása során keletkező és többnyire igen rossz szagú gázok a hígtrágyában lévő nagy molekulájú szaghordozókban abszorbeálódncik és megkötődnek, így a hígtrágya szaga egyre erősebb lesz, majd az oxigén hatására (például amikor a hígtrágyát kiviszik a határra) a szag eléri a csúcsintenzitást. A hígtrágyában továbbá káros nitrogén-vegyületek egész sora képződik; ezek a vegyületek a talaj „kiégéséinek az okozói, a fejtrágyázásképpen kihozott hígtrágyától a növények „elégnek”.

Terjedelmes kutatások és kísérletek bizonyították, mekkora gazdasági jelentősége van az állatok egészségét és teljesítményét károsító gázoknak. A gázoknak a súlygyarapodásra, takarmány-hasznosításra és szaporulatra kifejtett hatását számos kísérletben megvizsgálták, amikoris a DIN 18910 szabványban rögzített megengedhető NH3- és H2S-koncentrációkat alkalmazták.

A szennyvíztisztítás során, például derítő medence, tó vagy folyó esetén hasonló problé mák merülnek fel. Itt még járulékos nehézséget jelent az ülepedés problémája, a káros barnaalgák és a szapropé! képződése. Az utóbbi lé nyegében szintén az anaerob mikroorganizmusok tevékenységére vezethető vissza

Egyéb trágya, így sertés-, tyúk- vagy juhtrágya komposztálása során az anaerob bakté riumok tevékenysége következtében kellemetlen szagú gázok és a trágyázás szempontjából káros nitrogén-vegyületek képződnek. A trá gya rothadása emellett hosszadalmas

A főleg hígtrágyával kapcsolatosan tárgyalt fenti problémákra a gyakorlatban megoldás nem ismert

A legtöbb esetben az istállók erős szellőzte tésével, illetve a káros gázok leszívatásával igyekeznek megoldani a kérdést. Ez az eljárás azonban nem eléggé hatékony, továbbá az istállóban huzatot okoz, ami az állatok megfázá sához vezethet.

Egyéb eljárások szerint a hígtrágyához en zimeket vagy vegyszereket adagolnak A vegyszerek feladata, hogy vagy a pH-értéket savas tartományban stabilizálják, vagy a káros gázo kát megkössék, képződésüket gátolják, vagy a kellemetlen szagot illattal elfedhessék. Az ilyen vegyszerek hatása azonban nem kielégtítő. További hátrányuk, hogy a vegyszerekkel együtt a hígtrágyába került káros fonok miatt a hígtrá-2193508 gyát később nem lehet mezőgazdasági haszonterületekre kihordani.

Ismert olyan eljárás is, amely szerint a hígtrágya folyékony fázisát adszorbensekkel megkötve majdnem szilárd terméket kapnak. Állítólag a kellemetlen szag az eljárás során némiképp csökkerv..Hátrányos azonban, hogy az adszorptív adalékokat nagy mennyiségben kell alkalmazni, ós hogy azok viszonylag drágák. A gyakorlatban olyan módszer is terjedt, mely szerint a hígtrágyát égetett mésszel szárítják. A mész hígtrágyával végzett oltása során hő keletkezik, amely elpárologtatja a folyadékot. Az égetett mész azonban elég drága, a gázképződést, és büdösséget sem tudja megszüntetni, és végül — az égetett mész erősen csírátlanító tulajdonságai miatt — a kapott végtermék „ha lőtt”, azaz a baktériális élet megszűnt benne.

Ismert, hogy a káros gázok főleg a fehérje jellegű anyagok anaerob bontásakor képződnek. Ezért folytak kísérletek aerob körülmények kialakítására, amikoris mechanikai úton levegőt un. oxidáló csatornákba vagy tartályokba vezetnek. Az eljárás beruházási és üzemi költsége igen magas, a szükséges berendezések nem mindenütt építhetők be, és végül a hígtrágya szállítása és kihordása sorána probléma változatlanul fennáll.

A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amellyel hulladékokban, főleg hígtrágyában, továbbá szennyvizekben, hulladékok komposztálásakor az anaerob folyamatok káros hatása messzemenően kiküszöbölhető.

Azt találtuk, hogy ha nagy hígításban szaponint vagy szaponin-tartalmú terméket tartalmazó kezelőoldatot keverünk a feldolgozandó hulladékhoz, az aerob ós anaerob folyamatok közötti arány megváltozik az aerob folyamatok javára.

A találmány tárgya tehát eljárás hulladékok feldolgozására. A találmány szerinti eljárásra jel lemző, hogy a feldolgozandó hulladékhoz víz mellett szaponint és adott esetben egyéb adalékot tartalmazó kezelőoldatot keverünk. A kezelőoldat tiszta szaponint, vagy szaponin-tartalmú terméket tartalmazhat. Az ilyen termék pól dául a szaponin-gyártás valamilyen közbenső terméke lehet Előnyben részesítjük a monodezmozidikus szaponinokat, amilyeneket például a quillaja-fa kérge, a szappangyökér, a spenót, guyak, yuka, vadgesztenye és a répa tartalmaz.

A szaponinok a glikozidok egyik csoportját képezik, és számos azonos tulajdonságuk van. A szaponinok növényi eredetű anyagok, amelyek vízben oldva a felületi feszültséget befolyásolják és — a szappanhoz hasonlóan - felrázáskor tartós habot képeznek. A szaponinok szénből, hidrogénből és oxigénből állnak, mole kulasúlyuk nagy. Mint számos növény beltartalmi anyaga, a természetben igen elterjedten fordulnak elő. Kinyerésük céljából a növényt fajtájától függően — különböző extrakciós és fel dolgozó műveleteknek vetik alá. Az extraktumot végül porrá törik, és a kereskedelem így hozza forgalomba Amennyiben az extraktum nem alakítható porrá, a szaponin kereskedelmi formája erősen koncentrált, többnyire tartósított oldat. A különböző növényből nyert szaponinok tulajdonságaikban többé-kevésbé eltérnek egymástól. A kémiai megkülönböztetés a sza ponin cukormentes alapváza, az un. ágiikon (szapogenin) alapján történik. Két nagy csoport különböztethető meg.

1) triterpén-szerkezetű szapogeninek (oleanolsav-alapváz)

2) szpirosztanolok (szterán alapváz, digitogenin).

A szaponinokat gyógyszerekben és mosószerekben alkalmazzák, de újabban egyéb alkalmazási területeket is találtak.

A Quillaja saponaria növényből nyert szaponin például különleges eljárással tisztított, porított, vízben oldható extraktum. A névben szereplő főszaponin, azaz a quillaja-szaponin olyan glikozid, amelynek aglikonja - mivel triterpé nőid — a B-amirin-oleanolsav csoporthoz tartozik. A hidrolíziskor lehasadó cukrok eddig nem ismertek. A quillaja szaponinnak hemolítikus hatása van, belégzéskor a por izgatja a nyálkahártyákat. A quillaja-szaponint főleg filmé mulziók előállításához használják fel, mert víz keménységet okozó anyagokat ós nehézfémeket nem tartalmaz. A quillaja szaponin fehér vagy majdnem fehér por, amely vizen kívül még dioxánban is oldódik. Az. 5 %-os vizes oldat pH értéke 4 és 5 között van. A szaponin -oldat nyitott edényben 15 C hőmérséklet mellett átlagban 3-5 napig tárolható 10 C alatti hőmórsék létén a tárolhatóság fokozódik, míg 20 ° C felet ti hőmérsékleten romlik. A tárolhatóság felforralással, hűtéssel, zárt edényben történő tárolással, maximálisan 18% etilalkohol ós konzerváló anyagok hozzáadásával javítható. A konzerváló anyagok bedolgozása azonban az oldat természetes összetételét' erősen megváltoztat ja.

A gypsophila-szaponint Radix saponaria- ból, általában szintén por alakjában nyerik. A gypsophila-szaponin — hasonlóan a quillaja-szaponinhoz — szintén filmek és fotópapírok készítéséhez használható fel, tulajdonságai azo nosak amazéval. Ezenkívül a gypsophila-szaponint még nedvesítő anyagként, a kozmetikai és galvánikus Iparban, valamint italok eiőálítá sához, továbbá a gyógyszeriparban hatóanyagok felszívódásának javítására használják fel.

A tisztasági foktól függően a szaponinok további alkalmazási területei: az élelmiszeripar, a lakk- és festékipar, italok, tisztítószerek előállítása stb. A legtöbb esetben a szaponint azért adagolják, hogy valamilyen folyadék felület feszültségét csökkentsék.

A kereskedelemben kapható szaponin-készítmények általában extraktum-oldatok, porok vagy granulátumok, tisztaságukra általában az 5 30 t% szaponin-tarlalom jellemző.

A találmány szerint előnyösen szaponinextraktumokat alkalmazunk. Ezekből a termékekből vízzel híg oldatot (10- 20 ppm tiszta szapo nin) készítünk. Az így nyert kész felhasználási

-3193508 formát a hígtrágyához adagoljuk, vagy felületére visszük fel, például permetezéssel, porlasztással stb.

A találmány szerint szaponin tartalmú kezelőoldattal végzett eljárás a jelek szerint megváltoztatja a hulladékban uralkodó viszonyokat olyan irányban, hogy az aerob folyamatok gyorsabban mennek végbe, mint az anaerob folya matok, vagyis az utóbbiakat visszaszorítja. A meglepő és kedvező hatás okát nem ismerjük. A szaponin alkalmazása semmiképpen nem volt kézenfekvő, hiszen közismert, hogy az oldott szaponinokat a mikroorganizmusok gyor san bontják, így inkább az volt várható, hogy az alkalmazott alacsony koncentráció teljesen hatástalan maradt. Az irodalom beszámol ugyan arról, hogy a szaponinek a legtöbb baktérium növekedését serkentik. Ugyanakkor meglepő, hogy a találmány esetén ez a hatás szelektív hatás az aerób baktériumok javára. Ha a talál mány szerinti kezelés az aerob és anaerob baktériumok szaporodását egyformán serkentené - és ez volt várható — akkor a már leírt hátrányokkal járó ismert folyamatok csupán gyorsabban zajlanának le. A szakember a technika állásából tehát nem meríthetett utalást arra, hogy az adott célra szaponint alkalmazzon.

Feltételezzük, hogy az erősen hígított sza ponin oldat az aerob baktériumok növekedését annyira gyorsítja, hogy a rendes körülmények között sokkal gyorsabban szaporodó anaerob baktériumok növekedése visszaszorul, illetve csak akkor kezdődne, amikor az aerob baktériumok az összes tápanyagot már felélték.

A szelektív baktérium szaporodás elősegítése mellett a szaponin valószínűleg erjedési folyamatot is vált ki, amelynek során fermentációs, enzimatikus és un. biokatalítikus reakciók zajlanak le. A hulladékban lévő proteinek erje dési lebomlása nem folytatódik az ammónia képződéséig, hanem adott esetben már az aminosavaknál megáll, azaz kémiailag kötött nitro gént tartalmazó stabil molekulák maradnak Eb bői kifolyólag a hulladék feldolgozása során kapott termék nagy nitrogéntartalommal rendelkezik, trágyázási értéke így jelentős.

A találmány szerinti eljárás akkor különösen hatékony, ha a hígított szaponin oldat adalék ként olyan anyagot tartalmaz, amely baktéri umok tápanyagaként alkalmas. Az adalék előnyösen az aerob baktériumok szaporodását serkenti

Azt tapasztaltuk, hogy tápanyagként olyan anyagok alkalmazhatók, amelyek mind aerob, mind anaerob baktériumok tápanyagaként ismertek: mégis szaponinokkal együtt ezek az anyagok túlnyomó részben csak az aerob baktériumok szaporodását serkentik Ezt a tényt csak szinergetikus együtthatással magyarázhatjuk. Az aerob baktériumok növekdését főleg a melasz gyorsítja, de alkalmazható nádcukor, és egyéb cukrok oldata is Tápanyagként továbbá zselatint, keményítőt vagy maláta terméke két használhatunk. Az említett anyagok a sza 4 ponin-oldattal együtt hatva jó tenyészkörülmé nyékét biztosítanak az aerob baktériumoknak.

Célszerű, ha a hígított szaponint és legalább egy tápanyagot tartalmazó kezelőoldathoz vízben oldható hidrokolloidot is adunk, amely a kezelőoldatot duzzasztja és/vagy süríti és/vagy tixotróppá teszi. Célszerűen olyan hidrokolloidot választunk, amely egyben a tápanyagot aktiválja. Előnyben részesítjük a vízben oldható alginátokat, így nátrium-alginátot, továbbá szárított, majd porított algékat. A kezelőoldat előnyösen xantánt tartalmaz. Előnyösen D-kelzánt al kalmazunk.

Célszerű továbbá, ha a kezelőoldat — külö nősen, ha tápanyaggal van készítve — valamilyen önmagában ismert tartósítószert is tartalmaz, amely megakadályozza, hogy a vizes oldatban mikroorganizmusok szaporodjanak el, még mielőtt az oldat rendeltetésszerűen felhasználásra kerülne. Előnyösen ismert és megengedett tartósítószerekei, így szorbitot, szorbirisa vat, szorbátokat, beramesavat vagy tilózt alkal mázunk.

A kezelőoldatot előnyösen az alábbi össze tételű konctentrátum vizes hígításával állítjuk elő;

6-20 tömeg% szaponin-termék, 20-30 tömeg% tiszta szaponin tartalommal,

40-50 tömeg% melasz,

-6 tömeg% vízben oldódó hidro-kolloid,

0,1 -6 tömeg% tartósítószer, ad 100 tömeg% víz.

Ebben az összetételben a kezelőoldat a fermentációs és enzimatikus folyamatokat különösen serkenti.

A fenti koncentrátumhoz rövid felhasználás előtt annyi vizet adunk, hogy a koncentráció 3 55 ppm legyen.

A szaponin nemeseik a leírt, meglepő módon hat az aerob baktériumok szaporodására, hanem azt az előnyt is nyújtja, hogy a víz felületi feszültségét erősen csökkenti és így a szilárd anyagok nedvesítését elősegíti. Ennek hatásá ra az adalékanyagok jobban oszlanak el a hígtrágyában, a szilárd anyagok komposztálása is kedvezőbb

A bevezetésül említett problémákat a talál mány tehát teljesen eredeti módon oldja meg. A találmány szerint az aerob baktériumok szapo rodását úgy serkentjük az anaerob baktériumok rovására, hogy olyan anyagokat adunk a híg trágyához, amelyek az aerob baktériumokat pozitív irányban befolyásolják és/vagy erjedést okoznak. Az adalékok nagyrészt természetes anyagok, illetve szerves természetes anyagok, főleg növények extrahálása vagy fermentálása útján előállított anyagok (szaponin, melasz, al ginátok).

A találmányt konkrét példák kapcsán részletesebben megvilágítjuk. A példákban az alab bi kompozíciót alkalmazzuk:

tömeg°/o szaponin extraktum (30 tömeg% szaponin-tartalom), (j 45 tömeg% melasz, tömeg% kelzán D

-4193508 tömeg% szorbinsav (tartósító) ad 100 tomeg^u/o víz

A fenti koncentrátumhoz annyi vizet adunk, hogy a koncentrátüm 50 ppm koncentrációban van jelen az oldatban. A kapott hígítást mintegy 0,1 liter/m³ mennyiségben felvisszük a kezelendő felületre. A példák azt mutatják, hogy a káros gázok mennyisége csökken, az úszó réteg gyorsabban bomlik, továbbá azt, hogy a csők kent gázképződés milyen előnyös kihatással van a haszonállatok tartására.

/. példa l-es kísérleti ól jellege:

Padló részben perforálva
A hígtrágya csatornája	75%-ig töltve
úszó réteg	5-7 cm vastag
levegő	rossz-szagú, maró
szennyeződós	a perforálás és a csa torna mentén nagy mennyiségű ürülék
szellőztetés	Firscomat berendezéssel
terület	80 m2
az állatok száma	60 db sertés
az állatok átl. súlya	60 kg
hőmréséklet	21 C
légmozgás	0,1 m/mp
páratartalom	mintegy 75 %
kezelés előtti
NH3-koncentráció	30 ppm

A találmány szerinti kezelés után 6 nappal még 20 ppm ammóniát mértünk, ami 35 %-os csökkenésnek felel meg. Azonos dózissal újabb kezelést végeztünk a mérés napján. Három nappal később az NH3~koncentráció még 11 ppm volt, azaz 9 nap alatt 63,5 %-kal csökkent. Az úszó réteg a 9. napon teljesen le volt bontva. A szaghatás lényegesen csökkent, és a levegőben csak az állatok szaga volt észlelhető.

2. példa

II es kísérleti ól jellege. Padló részben perforált hígtrágya tartály úszó réteg levegő szennyeződós szellőztetés terület az állatok száma az állatok átl. súlya kezelés előtti NH₃-koncentráció

75% ig töltve

5-7 cm vastag rossz-szagú,erősen maró a sarkokban és a per forálás mentén nagyobb mennyiségű ürülék billenthető ablak 25 m db malac 25 kg 15 ppm

A találmány szerinti kezelés után 5 nappal az NH3 koncentráció még 5 ppm volt, azaz 66 %-os csökkenés következett be. A mérés napján további kezelést végeztünk azonos dózissal. Három nappal később még 3 ppm koncentrációt mértünk, a gázmennyiség tehát 80 %-kal csökkent Az úszó réteg 6 nap alatt teljesen eltűnt, és a hígtrágya szaga lényegesen kevésbé volt intenzív Az ól levegőjében csak az állatok szaga volt észlelhető.

3. példa lll-as kísérleti ól jellege: helyrotációsól hízlalási ciklusból való, szalmabekeve réssel egymással szemben 2ablak,3-5cm-rel billenthető 30 m

100 kg intenzív szag, maró intenzív szagú 20 ppm tragya mennyisege szellőztetés felület az állatok száma átlagos súlyuk levegő trágya ammónia-koncentráció kezelés előtt

A találmány szerinti kezelés után 9 nappal még 4 ppm ammóniát mértünk, ami 80 %-os csökkentésnek felel meg. A mérés napján azo nos dózissal újabb kezelést végeztünk, és a 12. napon még 3 ppm ammónia volt mérhető.

A trágyát az első kezelés után 13 nappal ki hordtuk a határra. A trágya majdnem szagtalan volt, szagát csak közvetlenül közelről lehetett észlelni.

Az ól levegőjének szaga sokat veszített in tenzitásából csak az állatok szaga volt érezhe tő.

4. példa

K IV-es kísérleti ól jellege: teljesen perforált pj=idló trágyapince 175m' úszó réteg levegő szennyeződés szellőztetés terület az állatok száma átlagos súlyuk hőmérséklet légmozgás páratartalom kontroll-ól

75%-ig töltve, híg trágya 6 hónapja áll 25 -30 cm vastag, zárt rossz-szagú, maró nincs

Friscomat 80 m

103 sertés 100 kg 21 -23 C 0,1 m/mp mintegy 65 % azonos

Kezelés előtt mind a kísérleti ólban, mint a kontroll ólban 45 ppm ammónia-koncentrációt és 4 ppm kénhidrogén-koncentrációt mértünk.

A találmány szerinti kezelés után 9 nappal a kísérleti ólban még 30 ppm ammóniát és 2 ppm kénhidrogént mértünk A mérés napján azonos dózissal újabb kezelést végeztünk, és további 3 nap múlva, azaz a 12. napon még 25 ppm ammóniát mértünk, míg kénhidrogén már nem volt kimutatható A kontroll ólban a ki indulási értékek nem változtak.

Az úszó réteg erősen megvékonyodott, a hígtrágya egyes részfelületein (3 4 m²) már el is tűnt. Az első kezelés után 15 nappal az úszó réteget 30 perc alatt felkavartuk Egy óra múlva 20 ppm ammóniát mértünk, kénhidrogén nem volt kimutatható A hígtrágya valamint az ól levegője kevésbé volt szagos

-5193508

Meállapítottuk, hogy a kontroll ólban az al latok súlygyarapodása 16 % kai lemaradt a normál értéktől, míg a kísérleti ólban - a káros gázok mennyiségének 50 %-os csökkenése mellett - a lemaradás csak 8 % volt. További előnyként kell említeni, hogy a takarmány-ki használás javult, a hizlalás ideje megrövidült, mert a napi súlygyarapodás nagyobb volt. az el hullás kisebb volt, ós a hígtrágya feldolgozásának költsége is csökkent. Környezetvédelmi szempontból a gázok mennyiségének csökkentése igen kedvező.

A példákból kitűnik, hogy a találmány szerinti kezelés hatására a káros gázok fejlődése visszaszorul. A szaponin hatására a lebegőanyagok és a zsírszerü vegyületek gyorsan diszpergálódnak, az úszó rétegek leépülnek. A szaponin csökkenti a hígtrágya felületi feszültségét is, aminek következtében a levegő oxigénje jobban hatolhat át a felületi rétegen, így az aerob baktériumok szaporodását még jobban aktiválja A hígtrágya homogenitása megakádályozza az un foltképződést, amely inhomogén trágya kihordása esetén kiégett talajfolt alakjában előfordulhat

5. példa

110 000 liter térfogatú hígtrágyatárolóból naponta 20 000 litert elvezetünk öntözési célokra, a fennmaradó részt istállók kimosásához szükséges mosóvíz gyanánt recirkuláltatjuk. A tároló felületén 35 cm vastag úszó réteg alakult ki, amely fekáliarészecskékből ós bezárt levegőbuborékokból áll

A tárolóba 1,5 liter NATURAN, készítményt (a találmány alapján gyártott készítmény; 101% szaponint, továbbá melaszt, szorbinsavat, sürítőszert és vizet tartalmaz) adtunk

Az úszó réteg lassan feloldódott, és a folya dék viszkozitása csökkent, ami mosási célokra való felhasználás esetén fontos. A kezelt hígtrágya teljesen szagtalan volt, tökföldek öntözésére használtuk fel. A víz a „B” osztálynak megfelelő minőségű volt, azaz „főtt állapotban fo gyasztásra kerülő főzelékfélék” öntözésére alkalmas

A készítmény adagolása után 1 héttel az úszó réteg lassan újra képződött, a 10 napon a hatás teljesen megszűnt. Az újabb folyósításra azonban már 0,5 liter készítmény (azaz hatóanyagra átszámítva 0,45 ppm koncentráció) bizonyult elegendőnek. Ezentúl a napi 20 000 Ii tér öntözővízzel k ihordott mennyiséget pótoltuk rendszeresen, és újabb réteg nem alakult ki.

A találmány szerinti kezelés továbbá a komposztálás során a szilárd halmazállapotú anya gok rothadását gyorsítja

A szerves anyagok lebontása révén a sertés-, baromfi és juhtrágya rothadása során a káros nitrogén vegyületek gyorsan leépülnek, újak nem képződnek. A sertés-, baromfi- vagy juhtrágya tehát már rövid idő elteltével trágyázásra hasznosítható. A komposztálás során előnyösen 70 80 ppm, különösen előnyösen 75 ppm koncentrációjú kezelőoldatot alkalmazunk A kezelőoldatot az egyes trágya rétegek6 re permetezzük. A trágyát 20-30 cm vastag rétegként felhordjuk, majd a réteget bepermetezzük.

A találmány szerinti eljárást a víztisztítás területén alkalmazva azt tapasztaltuk, hogy a derítő berendezésekben — az anaerob baktériumok tevékenysége miatt rendszerint igen intenzív — szagképződés megszüntethető. Á szennyvizekben lévő zsírok, zsírtartalmú anyagok és úszó rétegek leépülnek, bomlanak. Tavak esetén szintén megszüntethető a szagképződés, továbbá a barnaalgák szaporodása. Ez a hatás az anaerob baktériumok visszaszorításán és az aerob baktériumok tevékenységének elősegítésén és/vagy erjedési folyamatok kiváltásán alapul.

A találmány szerinti eljárással nemcsak nemkívánatos reakciókat gátolhatunk meg hulladékokban, hanem értékes trágya -anyagokat állíthatunk elő. Lehetséges továbbá az eleve még sok tápanyagot tartalmazó hulladékok feldolgozása olyan termékké, amely adalékként takarmány-anyagokhoz adható.

Ismert például, hogy a tyúkok ürüléke még sok, igen értékes, fel nem használt tápanyagot tartalmaz, mert a tyúk emésztési rendszere nem képes a takarmány jobb kihasználására. Ezért a tyúkürülékből előszeretettel trágyát készítenek (1019 322. NSZK-beli közzétételi irat.

963 177, 2 539 930 és 2 610 648 sz NSZK-beli közrebocsátást irat).

Amennyiben a tyúkürüléket a találmány szerinti eljárással dolgozzuk fel és adott esetben még további adalékokat, főleg adszorbenseket (diatomaföldet, nagydiszperzitású kovasavat) adunk hozzá, olyan terméket állíthatunk elő, amely — legalább adalékként — takarmányozásra alkalmas. A hulladékanyagok ilyen recirkuláltatását a tápanyag optimális kihasználásáig ismételhetjük. A folyamat során adott esetben járulékos értékes tápanyagok képződ hetnek az ürülék komponenseiből.

Hasonlóképpen egyéb, nagy arányban tápanyagokat tartalmazó mezőgazdasági melléktermékek, például szalma, kukoricaszalma, rizspelyva a találmány szerinti eljárással komposztálható; részbein értékes takarmányanyagok képződnek a komposztálás során. A talál mány szerinti eljárással végzett komposztálás sokkal rövidebb idő alatt zajlik le, mert a szaponin — az aerob baktériumok szaporodásának serkentése és a szilárd anyagok jobb ned vesítése mellett — a szilárd burkolatok áteresz lökópességét is növeli, ami a rothadási folyamatot gyorsítja. A melasz hatása különösen előnyös, mert egyrészt az aerob baktériumok számára táptalajt jelent, másrészt ragacsosságával biztosítja, hogy a kompozíció a szilárd anyagokon jól tapad és onnan nem távolítható el. így az aerob baktériumok szaporodása egyenletesen segíti elő a komposztálását.

Claims (14)

1. Eljárás hulladékok feldolgozására, feltá rására, ártalmatlanná tételére, azzal tellemez-6193508 ll ve, hogy a hulladékot olyan vizes oldattal ke verjük, amely legalább 0,3 ppm koncentráció bán szaponint és adott esetben egyéb adalékot tartalmaz.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 10 20 ppm koncentrációban tiszta szaponint tartalmazó oldatot használunk.

3. Az 1 vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy baktériumok tápanyagaként alkalmas anyagot tartalmazó oldatot alkalmazunk.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy baktériumok számára tápanyagként alkalmas anyag gyanánt melaszt tartalmazó oldatot alkalmazunk.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vízben oldódó hidrokolloidot tartalmazó oldatot alkalmazunk.

6 Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tartósítószert tartalmazó oldatot alkalmazunk.

7. A 6 igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tartósítószerként szorbinsavat tartalmazó oldatot alkalmazunk.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot

1.2

6-20 t°/o szaponintermóket (20-30 t%-os tisztaságú),

40-50 t% melaszt,

1-6 t°/o vízben oldódó hidrokolloidot,

5 0,1-6 t°/o tartósítószert és

47,1-18 t% vizet tartalmazó koncentrátum vizes hígításával állít juk elő.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jel10 lemezve, hogy 3-55 ppm hígítású olatot alkalmazunk.

10. Az 1 -9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot hígtrágyához keverjük.

¹5

11. Az 1 -9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot a komposztálásra kerülő hulladékhoz kerverjük.

12. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot

20 szennyvízhez keverjük.

13. Az 1-9 igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot baromfiürülékhez keverjük.

14. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerin

25 ti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot táp anyag-tartalmú mezőgazdasági melléktermék hez keverjük.