HU192340B - Harvester-mower - Google Patents

Description

A találmány tárgya arató- kaszálógép, amelynek forgó vágóeszközei vannak és ezek legalább egy vágószerszámmal vannak ellátva és a forgó vágóeszközök közül legalább egy a forgó vágóeszközök alatt elhelyezett karterben lévő transzmissziós eszközökkel van hajtva, a karter további házakat tartalmaz, amelyekben a forgó vágószerszámok forgathatóan vannak vezetve és egy távtartó darabot, amely a két szomszédos ház közötti távolságot meghatározza.

Ismeretesek olyan arató- kaszálógépek, amelyeknél a karter a forgó vágószerszámok alatt van elhelyezve és olyan további házakat tartalmaz, amelyekben a vágószerszámok forgathatóan vannak vezetve és távtartódarab határozza meg két szomszédos ház egymástól való távolságát.

Az ilyen fajtájú arató- kaszálógépnek az az előnye, hogy nagyon érdekes felépítésű kartere van_? A karter modul jellege lehetővé teszi, hogy különböző munkaszélességű aratókaszálógépeket gyártsanak olymódon, hogy közben a különböző munkaszélességekhez szükséges speciális darabokat kiküszöböljék vagy a minimumra csökkentsék. Ilyen arató- kaszálógépek gyártása tehát nagyon egyszerű és egy egész sorozat gépet lehet igen kis költséggel előállítani.

Az ismert arató- kaszálógépeknek azonban hátrányai is vannak. Valójában, mivel a karter házakból és távtartó darabokból áll, megfelelő számú kapcsolatot kell létesíteni a különböző házak és távtartódarabok között, hogy a kívánt szélességet megkapjuk.Ez minden kapcsolási helyen komplex kevésbé ugyancsak bonyolult kapcsolóelemek alkalmazását teszi szükségessé.

Ezek a megmunkálások és ezek a kapcsolóelemek a karter előállítási költségeit jelentősen növelik. Azonkívül mindegyik összekapcsolási helyen a karter többé-kevésbé törékeny szakaszokkal rendelkezik az igénybevételeket tekintve, amelyeknek a munka során ki lesz téve.

Másrészt az ismert arató- kaszálógépek sok olyan szerkezeti elemmel rendelkeznek, amely megdrágítja azokat és üzemeltetésüket veszélyessé teszi.

A találmány célja olyan arató- kaszálógép létrehozása, amely az ismert gépek hiányosságait kiküszöböli, a csatlakozások egyszerűen vannak megoldva és amely megbízhatóan működik.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a karter legalább egy modulból áll, amely házból és távtartóból egy darabként van kialakítva.

Ezzel a megoldással a kapcsolóelemek számát csökkenteni lehet, következésképpen csökkentjük a kapcsolóelemek megmunkálását és a törékeny szakaszok számát.

Mivel egy modul házból és távtartóból áll, létre lehet hozni olyan arató- kaszálógépeket, amelyekben páros vagy páratlan számú vágóeszköz van. Ez azt jelenti, hogy egész sorozat gépet lehet létrehozni, lépcsőzetes munkaszélességgel, a piaci kívánalomnak megfelelően.

Előnyösen az egyik modul távtartója a háznak az egyik oldalán van elhelyezve és figyelembevéve a munkairányt, előnyösen a modul részét képező ház baloldalán.

Ezzel az elrendezéssel biztosítható, hogy az utolsó modul, amely a karter végénél, a vontatótól, amelyhez az arató- kaszálógép van kapcsolva, a legmesszebb van elhelyezve, nem nyúlik azon végóeszközök vágási tartományába, amelyek ezen a végen vannak elhelyezve.

Egy további jellemző szerint az egyik modul háza csapágyhengert tartalmaz, amelynek tengelye felfelé mutat és ez a csapágyhenger a modullal egy darabot képez. Ilymódon elkerülhető, hogy a csapágyhengert a modullal össze kelljen kötni, ezáltal a modul előállítási költsége csökken, mivel sem a modult, sem a csapágyhengert nem kell megmunkálni, sem azokat a kapcsolóelemeket, amelyeket egyébként alkalmazni kellene.

' Előnyösen a csapágyhenger tengelye a modul elülső széles közelében van elhelyezve. Ennek következtében felülnézetben a két szomszédos forgó vágóeszköz vágószerszámai által érintett közös felület a modul elülső szélén messze túlnyúlik.

Egy további előnyös kivitel szerint két szomszédos modul egymáshoz képest központosítva van. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a központosítás révén a vágórudazatra ható hajlítási erők egy részét felfogjuk. Másrészt elkerülhető, hogy a két szomszédos modult összekötő kapcsolóelemek nyírásra túlzottan igénybe legyenek véve. Ezen túlmenően biztosítható, hogy abban az esetben, ha a karterben elhelyezett transzmissziós eszközök transzmissziós tengelyt tartalmaznak, ez utóbbi ne szenvedjen kezdeti deformációt.

Ismét egy további előnyös kivitel értelmében a modul mindkét végén megfejelő szélességű karima vagy hasonló elem van, úgyhogy a kapcsolóelemek hossza kielégítő,legyen ahhoz, hogy azoknak az igénybevételeknek ellen tudjanak állni, amelyeknek munka vagy a szállítás közben ki vannak téve.

Ismét egy további előnyös jellemző értelmében a , távtartó alsó felületének legalább egy része a talajtól bizonyos távolságban helyezkedik el annak érdekében, hogy a karter ne legyen túl érzékeny azokra az eltömődésekre, amelyeket a homlokoldalára tapadó földdrabok okoznak különösen abban a szakaszban, amely alatt a vágószerszámok forgásuk során elhaladnak. Ennek a jellemzőnek a segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a földdarabok vagy növényi maradványok, amelyek egyébként a karter elejénél összegyűlnek, elhaladjanak a karter alatt.

A találmány egy további jellemzője szerint a távtartó elülső széle, hosszának legalább egy részén vi; szonylaghegyes, annak érdekében, hogy a lehető legkisebb felület álljon rendelkezésre ahhoz, hogy arra földdarabok vagy növényi maradványok rátapadjanak, ha azok elszívása a karter alatt nem tud elég gyorsan végbemenni.

Annak érdekében, hogy a földdrabok és/vagy növényi maradványok számára lehetővé tegyük, hogy a talaj és a távtartó alsó felülete közötti részben jól tudjanak csúszni, a távtartó elülső széle, hosszának legalább egy részén, hátrafelé és lefelé lejtő síkként van kialakítva.

Egy további kiegészítő jellemző szerint a távtartó elülső szélei legalább abban a szakaszban amely alatt a vágószerszámok forgásuk közben elhaladnak, hátrafelé és felfelé lejtő síkként van kialakítva. Ennek a jellemzőnek a révén a kár, amit a lefelé elhajlított vágószerszámok nekiütődése okozhat - amikor a karter elülső szélével találkozik - a transzmissziós eszközök szintjén tartható. Valójában a hátrafelé és felfelé mutató lejtős sík kialakításával ennek az ütésnek az erősségét csillapítani lehet. Azonkívül a lejtés sík következtében a lefelé deformált vágószerszámnak legalább egy részét ki lehet egyenesíteni.

Annak érdekében, hogy a karter a lefelé hajlított

192.034 vágószerszám neki ütődéséből adódó lökéseknek ellen tudjon állni, a távtartó elülső széle, legalább a felső részében és legalább abban a szakaszban, amely alatt a vdgószerszámok forgásuk közben elhaladnak, vastagabb, mint a távtartó többi szakaszának keresztmetszete a karter hossztengelyére merőleges síkban vett metszetben.

Ha egy lefele hajlított vágószerszámot nem lehet teljesen helyreigazítani, akkor a szomszédos modul hátsó szélének tud ütközni abban a szakaszban, amely felett forgása közben elhalad. Annak érdekében, hogy ezt az ütést is csillapítani tudjuk, a távtartó hátulsó széle, legalább abban a szakaszban, amely Telelett a vágószerszám forgása során elhalad, előre és felfelé lejtő síkként van kialakítva.

Hasonlóképpen mint az előzőekben, az elülső szél esetében a távtartó keresztmetszete ebben a szakaszban ugyancsak vastagabb, mint a többi szakaszban. Ez a vastagabb keresztmetszet különösen a távtartó hátulsó szélének felső vészében valósul meg.

A találmány egy másik jellemzője szerint a csapágyhenger külső felületének meghatározott átmérője első szakasza van, amely a forgó vágóeszköz egy részével dolgozik együtt, hogy ütközőt képezzen és egy második szakasza, amelynek átmérője kisebb, mint az első szakaszé. Ezzel a jellemzővel azon a mezőn, ahol a kaszálógép dolgozik, heverő takarmányszálak bejutásának és feltekeredésének veszélye lényegesen csökken. Ilyen tárgyak bejutása és feltekeredése komoly károkat okozhat a forgó vágóeszközök forgástengelyét tartó csapágyakban.

A találmány egy további jellemzője szerint a második szakasz hossza viszonylag nagy.

Egy további előnyös jellemző értelmében a vágóeszköz alsó részét határoló vágószerszám alsó felülete, amely a csapágyhenger első szakaszával ütközőt képez, a henger első és második szakaszának határa közelében, előnyösen ennél a határnál kissé magasabban helyezkedik el. Célszerűen ez a z alsó felület az említett határtól kifelé és felfelé terjed.

A találmány egy további jellemzője szerint a forgó vágóeszközök tengely a ház csapágyhengerének furatában elhelyezett csapágyban van forgathatóan ágyazva és a csapágyhenger furatának legkisebb átmérője nagyobb, mint a tengelyre erősített transzmissziós eszközöl; külső átmérője. Ennek a jellemzőnek a következtében a vágóeszköz tengelyét ki lehet szerelni a rászerelt transzmissziós eszközzel együtt, anélkül, hogy a kartert teljesen szét kellene szedni annak ellenére, hogy a csapágyhenger a házzal egy darabból készülhet. Ilyrnódon tehát a házban rendkívül gyorsan lehet bármilyen beavatkozást elvégezni, ami nagyon lényeges az aratás alatt, amelynek során időveszteségek nem tolerálhatok.

A találmány egy további jellemzője szerint a gép úgy van kialakítva, hogy a transzmissziós eszközöknek a működéshez szükséges játékát folyamatosan szabályozni lehet. Ezzel a megoldással lehetővé válik, hogy a transzmissziós eszközök működéshez szükséges játékot a szerelési költségek növelése nélkül pontosan szabályozzuk. Ennek a játéknak a pontos beszabályozása azt jelenti, hogy a transzmissziós eszközök élettartama megnő és az arató- kaszálógép működése közbeni zajtszintje csökken.

A találmány előnyös kivitele szerint ezek a szabályozó eszközök legalább egy olyan elemből állnak, amely a csapágynak a csapágyhengerbe való beszerelése folyamán deformálódik.

A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a csapágy külső felületén menetes rész va, amely a csapágyhenger furatában kialakított menetes résszel dolgozik együtt. Ez utóbbi kialakítás lehetővé teszi, hogy a szabályozás tág határok között mehessen végbe. A szabályozás annál finomabb, minél finomabb a menetemelkedés.

Előnyösen a csapágy külső felületén menet nélküli sima rész van, amely a henger sima részében központosán helyezkedik el. Ez a megoldás a vágószerszámok tengelyének jó központosítását biztosítja a csapágy hengerben.

Egy további előnyös kivitel értelmében a csapágyhenger és a csapágy sima részei együtt működnek, mielőtt a csapágyhenger és a csapágy menetes részei egymással kapcsolódnának. Ennek következtében a csapágyat igen könnyen be lehet csavarozni a csapágyhengerbe. Miután a csapágy a csapágyhengerben már a becsavarozás előtt központosítva van, minden próbálkozás, amellyel a csapágy menetes részét a cspágyheuger menetes részéhez kellene igazítani, hogy a becsavarozás megtörténjék, kiküszöbölhető.

Ezen túlmenően a csapágyhenger és a csapágy menetes részei úgy vannak kialakítva, hogy a beszerelés folyamán mindaddig ne tudjanak egymással kapcsolódni, amíg a transzmissziós eszközök pl. a fogaskerékpárok, nem kapcsolódnak egymással. Ez a kialakítás rendkívül előnyös a szerelésnél. Valójában ez azt jelenti, hogy csavarozógépek alkalmazhatók annak veszélye nélkül, hogy a csapágy a csapágyhengerbe beszorul akkor, amikor a transzmissziós eszközök még nem kapcsolódnak egymással. Ez a jellemző tehát csökkenti a szerelés kockázatát és egyben a szerelés költségeit is.

A további előnyös jellemző szerint, miután a csapágy a csapágyhengerbe van szerelve, a kettőnek egymáshoz képesti elfordulását megakadályozó eszközöket alkalmazunk. Ezek az eszközök különösen akkor hatásosak, ha legalább egy a cspágyban van kialakítva és ez együtt dolgozik a csapágyhengerben kialakított eszközzel. Előnyösen a két eszköz együttműködését az egyik és/vagy a másik deformációjával érjük el. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a transzmissziós eszközök működéséhez szükséges játékot pontosan fenn tudjuk tartani anélkül, hogy ez a szerelési költséget megnövelné.

A találmány további jellemzője szerint a csapágy a becsavarozását és kicsavarozását lehetővé tevő eszközökkel van ellátva. Ezek állhatnak a csapágy felső felületében kialakított legalább egy mélyedésből. Ennek segítségével a csapágyat ki lehet szerelni valamilyen ütőszerszám, pl, kalapács segítségével anélkül, hogy fennállna annak a veszélye, hogy ezt az eszközt összetörjük.

Egy másik előnyös kivitel értelmében a csapágy be- és kicsavarozását lehetővé tevő eszköz központi részből áll, amely a csapágy felső felületéből áll ki és amelynek külső felülete a hengerestől eltérő alakú, előnyösen hatszögletű.

Végül a találmány további jellemzője szerint a csapágy és a csapágyhenger közé a kenőanyag megszökését megakadályozó tömítőelemek vannak elhelyezve.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találámy szerinti arató- kaszálógép példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a találmány szerinti arató- kaszálógép vágórudazatának felülnézete

192.340

A 2. ábra hátsó nézet, részben az 1. ábra II-II vonala mentén vett metszetben.

A 3. ábra a vágórudazat felülnézete nagyobb léptékben tárcsák nélkül.

A 4. ábra a 3. ábra V-IV vonala mentén vett metszete.

Az 5. ábra hátulnézet, amelyben vágórudazat rvégei metszetben vannak ábrázolva.

A 6. ábra a váll kialakítását mutatja, amelynek segítségével az egyik tárcsa csapágyát a csapágyházban lehet tartani.

A 7. ábra a csapágy egy másik kivitelét ábrázolja, amely a tárcsát forgásában vezeti.

A 8. ábra a csapágyház egy másik kivitelialakját ábrázolja metszetben.

A 9. ábra a 8. ábra szerinti csapágyház felülnézete.

Az 1. ábrán arató- kaszálógép vagy még pontosabban annak 1 vágórudazata látható. Ez az 1 vágórudazat négy 2, 3 tárcsát hord, amelyek mindegyik fefelé mutató tengely körül forog. Mindegyik 2, 3 tárcsa két 4 vágószerszámmal van ellátva, amelyek átmérő irányban a 4 tárcsa két ellentétes szélén vannak felszerelve. Előnyösen a 4 vágószerszámok úgy vannak a 2, 3 tárcsákra erősítve, hogy a 4 vágószerszámok kifelé nyúlnak ki a centrifugális erő hatására és hogy hátrafelé el tudjanak fordulni, ha forgásuk során akadályba ütköznek. A 3 tárcsa, amely a 6 nyíllal jelzett munkairányban nézve az 1 vágórudazat jobb oldali 5 végénél van elhelyezve 7 kupakkal van borítva. A 7 kupak a levágott takarmányrendek csökkentését szolgáló eszközzel pl. 8 rendterelő deszkával dolgozik együtt olymódon, hogy a levágott takarmányrend el legyen választva a még lábon álló takarmánytól.

A 2 és 3 tárcsák, a tárcsák alatt elhelyezett 9 karterben forognak. A 9 karter, amint azt a későbbiekben fogjuk megmagyarázni, vagy sorozat 10 modulból áll. Az 1 vágórudazat jobboldali 5 végénél a 9 karter szélső 11 modullal van ellátva, amely a 3 tárcsa által leírt külső pályáig ér, vagy kissé túlnyúlik ezen a pályán. A baloldali 12 végénél a 9 karter 13 előtétházzal van ellátva.

A 9 karterben vannak elhelyezve a transzmissziós eszközök, úgymint a 14 transzmissziós tengely, amely fogaskerekekkel dolgozik együtt annak érdekében, hogy a 2 és 3 tárcsákat forgassa. A transzmissziós eszközöknek a forgatása mozgatómechanizmussal van megoldva, amely a 13 előtétházban van elhelyezve. Ezt a későbbiekben fogjuk részleteiben ismertetni. Ez a mozgató mechanizmus a 16 tengelyre ékelt 15 szíjtárcsáról kapja hajtását. A 15 szíjtárcsát a rajzon nem ábrázolt másik szíjtárcsa forgatja a 17 hajtószíjak segítségével. A másik szíjtárcsát a szakember számára ismert módon, a rajzon nem ábrázolt vontató hajtja, amelyhez az arató- kaszálógép hozzá van kapcsolva, a rajzon nem ábrázolt, általában alkalmazott kapcsolótengely segítségével.

A 13 előtétházban két hengeres 18 felfekvési felület van, amelyek lényegében a 13 előtétház bemenő 16 tengelyével koncentrikusak. Ezek a hengeres 18 felfekvési felületek a 20 kerethez rögzített 19 kengyelt hordják, amelynek segítségével az arató- kaszálógép a vontatóhoz van kapcsolva. Ezzel az elrendezéssel, azáltal, hogy a hengeres 18 felfekvési felületek tengelye körül forog, anélkül, hogy a különböző szerkezeti elemek járulékos Igénybevételnek lennének kitéve. Azonkívül az 1 vágórudazatot lényegében függőleges helyzetbe lehet forgatni, hogy szállításkor az arató- kaszálógép szélességét csökkentsük.

A 9 ház 12 végénél és ez alatt, vagy pontosabban a 13 előtétház alatt, 21 saru van, amelynek elülső 22 része van és ez felemelkedik, úgy mint a sítalp eleje. A 21 saru lehetővé teszi, hogy az arat- kaszálógép a talajon csúszni tudjon és megakadályozza, hogy a levágott takarmány ráakadjon- a 13 előtétházra.

Elől mindegyik 2, 3 tárcsa alatt a 9 karter a tárcsákat védő 23 védőpofáknak 24 homlokrésze van, amely felülnézetben félkör alakú és sugara nagyobb, minta 2, 3 tárcsák külső pályájának sugara, de kisebb mint a 4 vágószerszámok külső pályájának sugara. Másrészt a 23 védó'pofák hátsó 25 része csúszótalp alakú, amelyekre az 1 vágórudazat támaszkodik.

A 2. ábrán az 1 vágórudazat látható metszetben. Amint az előzőekben már említettük a 9 karter több 10 modulból áll. Mindegyik 10 modul egy-egy 2, 3 tárcsát támaszt alá. A 10 modul 26 házból áll, amelyben a 2 és 3 tárcsák forognak és 27 távtartóból, amely a 26 ház és a szomszédos 10 modul 26 háza között helyezkedik el. Előnyösen az egyik 10 modul 27 távtartója ugyanazon modul 26 házának baloldaláról nyúlik ki a gép haladási irányában nézve. A különböző 10 modulok egymáshoz képest a 28 központosító gyűrű segítségével vannak központosítva, amely az egyik 10 modul 27 távtartójának belsejébe és ugyanakkor a szomszédos 10 modul 26 házának belsejébe nyúlik be. A 28 központosító gyűrű hossza olyan, hogy abszorbeálni tudja azoknak a hajlítóerőknek egy részét, amelyek a munka elvégzése és a szállítás alatt az 1 vágórudazatra hatnak. A különböző 10 modulokat a 29 kapcsolóelem köti össze egymással. Ennek érdekében mindegyik 10 modul végein 30 karimák vannak kialakítva. Két szomszédos 10 modul 30 kari. máit· kötik össze egymással a 29 kapcsolóelemek, amelyek az ábrázolt kivitelnél 31 csavarok. Ezeknek a 32 szára átmegy a két szomszédos 30 karimán és a 32 szárra csavarozott 33 anyákkal rögzítjük azokat. A 30 karimák szélességét úgy választjuk meg, hogy a 31 csavarok hossza elegendő legyen ahhoz, hogy azokat az igénybevételeket, amelyeknek ki vannak téve fel tudják venni.

Az így kialakított 9 karter 14 transzmissziós tengelyt tartalmaz. A 14 transzmissziós tengely, miközben áthalad az egyes 26 házakon, a 34,35 fogaskerékpárral dolgozik együtt annak érdekében, hogy a mozgást átadja az illetékes 2, 3 tárcsáknak, A 14 transzmisszós tengely ilymódon áthalad a 34 fogaskerék 36 nyílásán, amelynek alakja megfelel a 14 transzmissziós tengely alakjának. Az ábrázolt kivitelnél a 14 transzmissziós tengely hatszögletű. Természetesen a transzmisszós tengely más keresztmetszetű is lehet, amennyiben ez az alak lehetővé teszi a forgást. Elképzelhető azonkívül, hogy a transzmisszós tengely csak abban a szakaszban forgástest alakú, amelyben a 34 fogaskerékkel dolgozik együtt.

A 34 fogaskerék 37 persellyel van mereven összekötve, amely ugyancsak körülveszi a 14 transzmissziós tengelyt, A 34 fogaskerék-37 persely együttes a 26 házban két csapágyban nevezetesen a 38 és 39 golyóscsapágyakban van forgathatóan ágyazva. Ennek érdekében a 34 fogaskerék hengeres 40 csapágyhelyet tartalmaz, amelyre a 38 csapágy van felszerelve. Ez a 34 fogaskerék 41 váltónak ütközik. A 37 perselynek ^ 34 fogaskeréktől távol eső végén ugyancsak hengeres 42 csapágyhely van, amelyre a 39 csapágy van felszerelve. Ez a 37 persely 43 váltónak támaszkodik. A 38 és 39 csapágyak ilymódon a 34 fogaskerékből és 37 perselyből álló együttesre vapnak szerelve olymódon,

-4192.3‘d) hogy' a 34 fogaskerék fogai a két 38, 39 csapágy közé essenek.

Előnyösen a 38, 39 csapágyak külső átméröji azonos, ami a 2t> házban kimunkálandó 44,45 csapágyülések gyártásánál jelent előnyt. Ezeknek a külső 44, 45 csapágyüléseknek a hossza mininumra van csökkentve, hogy ilymódon a gyártási idő lerövidüljön és a szerelés egyszerűbb legyen. Ennek érdekében a 26 ház 46 része, amely a külső 44,45 csapágyhelyek közé esik, nagyobb átmérőjű, mint a 44, 45 csapágyhelyek átmérője. A 34 fogaskerékből és 37 perselyből álló együttes mozgása a 26 házban egyrészt a 26 házban kialakított 47 váll, másrészt a 48 ütköző között 49 távtartógyűrűk vannak elhelyezve, amelyek szereléskor lehetővé teszik, hogy a különböző mérettűrésekből adódó tengelyirányú játékot csökkentsük vagy kiküszöböljük.

Mivel a 26 ház kenőanyagot tartalmaz, a 34 fogaskerék hengeres 40, 42 csapágyhelyen, valamint a 37 persely csapágyhelyein tömítőelemeket, úgymint 50, 51 tömítőgyűrűket helyeztünk el, amelyek a 26 ház és a 34 fogaskerék-37 persely együttes között hatnak. A két 50, 51 tömítőgyűrű úgy van elhelyezve, hogy a 38, 39 csapágyak és a 34 fogaskerék fogazása a két 50, 51 tömítőgyűrű között helyezkedjék el. Ezzel az elrendezéssel a 26 ház tönntett marad, függetlenül a 14 transzmissziós tengely jelenlététől.

A 34 fogaskerék a 35 fogaskerékkel kapcsolódik, amely 52 tárcsatengelyre van erősítve. Az 52 tárcsatengely az 53 csapágyhengerben forog 54 csapágy segítségével. Az 54 csapágy az ábrázolt · példában az csapágyházból és 56 gördülőcsapágyból áll. Amint a 2. ábrán látható, az 53 csapágyhenger a 10 modul 26 házának egy részét képezi. Az 53 csapágyhenger belső üregének van egy sima 57 része és egy menetes 58 része. Hasonlóképpen az 54 csapágynak is van egy sima 59 része és egy menetes 60 része. A menetes 58, 60 részek előnyösen végtelenített menettel vannak ellátva.

A sima 5 7 és 59 részek révén az 54 csapágy az 53 csapágyhengerben központosítva van és menetes 58,.

részek következtében az. 54 csapágy az 53 csapágyhengerben tengelyirányban el tud mozdulni.

Annak érdekében, hogy az 54 csapágy, ha egyszer be va ι csavarozva az 53 csapágyhengerbe, ne tudjon forogni, az 54 csapágy felső részén vékony hengeres koronával van ellátva, amely részben deformálva van, hogy az 53 csapágy henger felső részében kialakított, legalább egy 62 horonnyal együttműködjék. Az gördülőcsapágyat 55 csapágyház támasztja alá. A gördülőcsapágy az ábrázolt példában kétsoros golyós csapágy, ferde érintkezéssel és a csapágy üregében van központosán elhelyezve. A csapágyba beépített 63 tömítés van. Az 56 gördülőcsapágy egyenesvonalú mozgását az. 55 csapágyházban a 64, 65 vállak határolják. A 64 vállat a gyártás folyamán alakítjuk ki, míg a 65 vállat az 56 gördülőcsapágy behelyezése után alakítjuk ki, a későbbiekben leírt módon.

Az 52 tárcsatengely - 35 fogaskerék együttes az 56 gördülőcsapágy üregében van központosítva azáltal, hogy az 56 gördülőcsapágy belső gyűrűje a 35 fogaskerék 66 vallanak ütközik. Az 52 tárcsatengely, szabad végének közelében, 67 hornyokkal van ellátva, amelyek a 2 és 3 tárcsák forgatása érdekében az ezekkel mereven összekötött 69 menesztőben kialakított 68 hornyokkal dolgoznak együtt. Annak érdekében, hogy a 2 és 3 tárcsákat az. 52 tárcsatengelyre lehessen rögzíteni, ez utóbbi 70 menetes részben végződik, amely a 69 menesztőn túlnyúlik és amelyre 72 alátét közbeiktatásával 71 anya van csavarozva. Ha a 17 anyát rácsavarozzuk a 70 menetes részre, akkor az 56 gördülőcsapágyat a 66 váll és 69 menesztő között rögzítjük. Annak érdekében, hogy a 71 anyát megvédjük a kopástól, ez a 69 menesztő felső részében kialakított 73 üregben van elhelyezve.

A 26 ház beszerelése a következőképpen történik:

Először felszereljük a 34 fogaskerékből és 37 perselyből álló együttest, azaz a hengeres 40 csapágyhelyre felszereljük a 38 golyóscsapágyat, majd 50 tömítőgyűrűt és a hengeres 42 csapágyh dyre a 39 golyóscsapágyat. Az így előszerelt eg_ úttest ekkor behúzzuk a 26 házba mindaddig, amíg a 38 golyóscsapágy a 47 vállnak nem ütközik. Ezután helyükre tesszük a 49 távtart ógy űr üt és tengelyirányban reteszeljük az együttest a 48 ütköző segítségével. A 26 házat az 51 tömítőgyűrű beszerelésével tömítjük. I után előszereljük*a 35 fogaskerékből, 52 tárcsatengtyből és 54 csapágyból álló együttest. Ennek érdekében az 54 csapágyat az 52 tárcsatengelyre szereljük, amíg az a 66 vállnak nem ütközik. Ezután ezt az együttest beszereljük az 53 csapágyhengerbe. Erre lehetőség van, mivel az 53 csapágyhenger üregének legkisebb átmérője nagyobb, mint a 35 fogaskerék külső átmérője. Előnyösen a szerelés folyamán az 54 csapágy központosán áll be először az 53 csapágyhengerben, a sima 57, 59 részek segítségével, mielőtt a menetes 58, 60 részek egymásba kapcsolódnának. Ilymódon biztosítható, hogy a két menetes 58, 60 rész egymással szembekerüljön, ami az összecsavarozás folyamán a próbálkozásokat feleslegessé teszi. Ezen túlmenően a menetes 58,60 részek a 34, 35 fogaskerekéhez képest úgy vannak elhelyezve a 26 házon, illetve az 54 csapágyon, hogy a menetes 58, 60 r ;zek ne tudjanak egymással kapcsolódni, ha az egyik 35 fogaskerék foga a másik 34 fogaskerék fogának ütközik. Az összecsavarozás csak akkor jöhet létre, ha az egyik fogaskerék a másikhoz képest könnyedén forog. Amilyen mértékben tehát az 54 csapágyat az 53 csapágyhengerbe becsavarozzuk, olyan mértékben közeledik a 34 fogaskerék a 35 fogaskerékhez. Amikor a 35 fogaskerék a 34 fogaskerékhez képest megfelelő helyzetbe jutott, azaz a két fogaskerék között elértük a helyes működéshez szükséges játékot, akkor abbahagyjuk az 54 csapágynak az 53 csapágyhengerbe történő becsavarását. Alihoz, hogy ezt a helyzetet megtartsuk, a keskeny hengeres 61 korona egy részét deformáljuk, hogy legalább egy 62 horonyba behatoljon. Megjegyezzük, hogy a becsavarozás vagy későbbi kicsavarozás megkönnyítése érdekében az 54 csapágy legalább egy megfogóeszközzel pl. 74 mélyedéssel van ellátva. Ha az 54 csapágy nem helyezkedik el központosán az 53 csapágyhengerben, vagy a 26 házban levő kenőanyag tulajdonságától függően szükség lehet arra, hogy megakadályozzuk, hogy a kenőanyag az. 54 csapágy és 53 csapágyhenger közül megszökjék, akkor ennek érdekében lehetőség van arra, hogy e között a két darab között tömítőeszkozök pl. tömítőgallérokat helyezzünk el.

A 2. ábrán látható kivitelnél a 34 fogaskerék az 52 tárcsatengely bal oldalán helyezkedik el. Ez a helyzet meghatározza a tárcsa forgásirányát. Egy olyan tárcsa esetében, amely ellentétes értelemben forog, a szerelést úgy kell elvégezni, hogy a megfelelő 34 fogaskerék az 52 tárcsatengely jobb oldalán helyezkedjék el, mivel a 14 transzmissziós tengely mindig ugyanabban az értelemben forog. Ebben gz esetben a 34 fogaske-51

192.340 rék - 37 persely együttes szerelése a 26 házban a következőképpen történik: Az 50 tömítőgyűrűt a hengeres 42 csapágyhelyre szereljük és az együttest behúzzuk a 26 házba, ill. először a 37 perselybe, amíg a 39 golyóscsapágy a 47 vállnak nem ütközik. Ezután behelyezzük a megfelelő számú 49 távtartógyűrűt és tengelyirányban a 48 ütköző segítségével reteszeljük. Végül behelyezzük az 51 tömítőgyűrűt. Ebben az esetben a 35 fogaskerék, 52 tárcsatengely, 54 csapágy együttes beszerelése, valamint a 34, 35 fogaskerekek közötti játék beszabályozása ugyanúgy megy végbe mint az előzőkben leírtaknál.

Annak érdekében, hogy csökkentsük a takarmányszálak vagy szál részecskék bejutását az 53 csapágyhenger köré, ill. az 53 csapágyhenger belsejébe, ennek külső felülete két 75 és 76 szakaszból áll. A 75 szakasz az 53 csapágyhenger külső felületének felső részénél helyezkedik el és a 69 menesztőben kialakított 77 üreg belsejébe ér. A 77 üreg átmérője kissé nagyobb, mint a 75 szakasz átmérője, hogy így ütköző elemet képezzen. A 76 szakasz a 75 szakasztól indul ki lefelé és átmérője kisebb, minta 75 szakaszé. A 76 szakasz hossza viszont jelentős. Előnyösen a 69 inenesztő alsó 78 felülete a 75 és 76 szakaszok határainak szomszédságában van és ezeknél kissé magasabban ι fekszik. Ugyancsak előnyösen a 69 menesztő alsó 78 felülete a 75, 76 szakaszok határától kifelé és felfelé terjedhet. Ilyen megoldás látható az 5. ábrán, ahol ez az alsó 78 felület észrevehetően kúpos. Ezzel a kialakítással nagymértékben megakadályozható annak veszélye, hogy takarmánytöredék vagy apró szemcsék kerüljenek be, mert a tér a rögzített részek - ahol a takarmányszemcsék vagy apró szemcsék meg tudnának kapaszkodni - és a forgó tárcsa között viszonylag nagy. Azonkívül, ha egy ilyen besodródás létrejönne, az anyag nem tudna behatolni az 53 csapágyhenger és 69 menesztő között kialakított ütközőelembe. Valójában, amikor a besodródott anyag a 75, 76 szakaszok határára érkezik, tekintettel arra, hogy ez az anyag nagy sebességggel mozog, mivel a tárcsák forgási sebessége nagy, kifelé igyekszik haladni az 53 csapágyhenger és a 69 menesztő közötti szöget követve. Ezt a kifelé való mozgást a 75 és 76 szakaszok közötti átmérőkülönbség még segíti.

A 3. ábrán az 1 vágórudazat felülnézetben látható. A jobb érthetőség kedvéért a 2 és 3 tárcsákat pont-vonallal jelöltük. Ezen az ábrán látható az 53 csapágyhenger 74 tengelye, amely egyben a 2 és tárcsák forgástengelye is. Ez a 79 tengely közelebb van a 9 karter elülső 80 széléhez, mint a 9 karter hátulsó 81 széléhez. Ebből kifolyólag a 82 háromszög, amelyet a két szomszédos tárcsa 4 vágószerszámai által leírt szélső 84, 85 pályák elülső 83 metszéspontja és a 9 karter elülső 80 széle határoz meg, nagyon nagy. Ez lehetővé teszi, hogy két szomszédos tárcsa között jó vágóhatást biztosítsunk a takarmány számára.

Az egyes 53 csapágyhengerek szintjén helyezkednek el a 23 védőpofák. A 23 védőpofák - mint említettük - van egy 27 homlokrésze, amely köralakú és a 79 tengelyre van központosítva. A 23 védőpofa a 9 karterra van rögzítve 86 rögzítőeszközök, az ábrázolt kiviteli példánál három 86 rögzítőeszköz segítségével, amely a 9 karter elülső 80 széle és hátulsó 81 széle közelében helyezkednek el.

Hasonlóképpen a különböző 10 modulokat egymással összekötő 29 kapcsolóelemek is a 30 karimák, előtt és után helyezkednek el. Előnyösen az elől elhelyezkedő 29 kapcsolóelemek és a hátul elhelyezkedő 29 kapcsolóelemek közötti 87 távolság elég nagy azért, hogy a 10 modulok közötti kapcsolat nagyon ellenálló legyen.

A 3. ábrán látható még, hogyan van deformálva az 54 csapágy keskeny hengeres 61 koronája, hogy be tudjon hatolni az 53 csapágyhengerben lévő 62 hornyokba és igy az 54 csapágy forgását meg tudja akadályozni. Látható, hogy ahhoz, hogy a 26 házhoz hozzá lehessen férni, elegendő, ha a 16 koronát eltávolítjuk a 62 hornyokból, hogy ilymódon az 54 csapágyat ki lehessen csavarozni.

A 4. ábrán az 1 vágórudazat hosszmetszete látható. Az ábrából kitűnik, hogy a 23 védőpofák részben a 9 karter elülső 80 szélére illeszkednek. A 86 rögzítőeszközök, amelyek ezeket a 23 védőpofákat a 9 karterhez rögzítik, átmennek a 9 karteren, amelyben e célból 88 furatok vannak kialakítva.

A 27 távtartó elülső 80 szélének hegyes alakja van. Ennek a kialakításnak köszönhető, hogy a föld vagy egyéb növényi maradékrátapadásának a veszélye minimálisra csökkenthető, ami a vágás minőségét ronthatná. Megjegyezzük, hogy a 27 távtartónak legalább a 89 szakaszban, amely a két 2 és 3 tárcsa közé esik a 4 vágószerszémok szomszédságában, amelyek forgásuk folyamán a 9 karter felett haladnak el, ilyen hegyes alakja van (lásd 3. ábra).

A 27 távtartó alsó 90 felülete a 92 talaj felületétől 91 távolságban helyezkedik el. Ilymódon a 9 karter elülső része által lekapart földdarabok vagy növényi maradványok el tudnak haladni a 9 ház alatt. Megjegyezzük, hogy a 27 távtartó alsó 90 felülete és a 92 talaj felülete közötti térköz előnyösen a 27 távtartó teljes hossza alatt végignyúlik.

Annak érdekében, hogy a földet és/vagy a növényi maradványokat jól irányítsuk e felé a térköz felé a 27 távtartó elülső 80 széle előnyösen hátrafelé és lefelé lejtő 93 síkként van kialakítva. Ez a lejtős 93 sík legalább az elülső 80 szél 89 szakaszán végigér.

Az elülső 80 szélnek ugyancsak lejtős 94 síkja van, amely felfelé és hátrafelé lejt. Ezzel a kialakítással az esetlegesen lefelé hajlított 4 vágószerszám és az elülső 80 szél közötti lökés csillapítva van. Ezen túlmenően figyelembevéve a forgás sebességét, a ferde 94 sík egy kissé ki tudja egyenesíteni a meghajlított 4 vágószerszámot.

Annak érdekében, hogy a 9 karter jól fel tudja fogni a meghajlított 4 vágószerszám által okozott lökést és hogy csökkentsük a 9 karter felhasadásának veszélyét egy ilyen lökés kapcsán, az elülső 80 szélnek lég-, alább felső széle meg van vastagítva. Ez a megvastagítás jobb anyagból készül, mint a 27 távtartó többi része. Megjegyezzük, hogy a lejtős 94 sík és a jobb anyagból levő megvastagítás 'helye legalább a 89 szakasz hosszában végigér (lásd 3. ábra). Ha egy lehajlított 4 vágószerszám nem tud teljesen kiegyenesedni, akkor a szomszédos 10 modul hátsó 81 szélének ütközhet a 95 szakaszban, amely fölött forgása során elhalad. Hogy ebben az esetben is csillapítsuk a lökést, a 27 távtartó hátsó 81 széle is legalább a 95 szakaszban lejtős 96 síkként van kialakítva, amely előre és felfelé lejt. Hasonlóképpen mint az elülső 80 szél esetében az anyag vastagsága ebben a szakaszban nagyobb, mint a 27 távtartó többi részében.

Annak érdekében, hogy a 27 távtartó profilját merevítsük legalább egy 97 bordát alakítunk ki, amely az alsó 90 felületet és a felső 98 felületet köti össze. Ez a 97 borda még tovább folytatódhat a 26 házban és összekötheti ugyanazon J0 modul két 30 karimá-61

192.034 ját.

Az 5. ábra az 1 vágórudazat jobboldali 5 végét és baloldali 12 végét ábrázolja.

A jobboldali 5 végnél az 1 vágórudazat, amint azt az előzőekben már említettük, szélső 11 modul tartalmaz, amely lezárja az 1 vágórudazat 5 végét. Ez a szélső 11 modul a 3 tárcsa legszélső pályájáig ér vagy azon kissé túlnyúlik. Ilymódon ez a 11 modul bizonyos mértékben védeni tudja oldalról a 3 tárcsát. A 8 rendterelő deszka a 99 kapcsolóelemek és a 29 kapcsolóelemek segítségével a szélső 11 modulra van rögzítve. Ezek a 29 kapcsolóelemek rögzítik a szélső 11 modult a 10 modulhoz, amely a 3 tárcsát támasztja alá.

Amint már említettük a baloldali 12 végen helyezkedik el a 13 előtétház. Ez mogatómechanizmust tartalmaz, amely a 15 szíjtárcsa mozgását a 14 transzmissziós tengelynek adja át. A mozgató mechanizmus a következő elemekből áll:

A 16 tengelyre 100 fogaskerék és 15 szíjtárcsa van ékelve. A 100 fogaskerék a 102 tengelyre ékelt 101 fogaskerékkel kapcsolódik. A 102 tengely merőleges a 16 tengelyre és párhuzamos a 14 transzmissziós tengellyel. A 102 tengelyre ezenkívül hengeres 103 fogaskerék van ékelve, amely a 105 tengelyre ékelt hengeres 104 fogaskerékkel kapcsolódik. A 105 tengely párhuzamos a 102 tengellyel. A hengeres 104 fogaskerék harmadik ugyancsak hengeres 106 fogaskerékkel kapcsolódik, amely a 14 transzmissziós tengelyre van ékelve. A 102 és 105 tengelyek a 13 előtétházban önmagában ismert csapágyak segítségével vannak forgathatóan ágyazva.

A hengeres 106 fogaskeréknek van egy hengeres 107 része, amely fogazásának két oldalán koncentrikusan helyezkedik el és a 108,109 csapágyakat hordja. Ezekben van ágyazva a 106 fogaskerék. A 106 fogaskerék haladó mozgását a 13 előtétházban kialakított 110 váll, valamint a 111 alátétlemez korlátozva. A 13 előtétház fenekénél 112 és 113 tömítőelemek vannak elhelyezve, amelyek a 13 előtétház falai és a hengeres 107 rész között helyezkednek el avégből, hogy a 13 előtétházat tömítsék, a 14 transzmissziós tengely jelenlététől függetlenül. A hengeres 107 részben 114 üreg van, amelynek alakja megegyezik a 14 transzmissziós tengelyével, azért hogy azzal együtt tudjon működni, mivel a 14 transzmissziós tengely részben a 114 üregben helyezkedik el. Annak érdekében, hogy a 14 transzmissziós tengelyt tengelyirányban rögzítsük, a 106 fogaskerék - hengeres 107 rész együttes 115 ütközőt tartalmaz, vagy legalábbis hozzá van kapcsolva az együtteshez. A 116 csavar, amelynek feje a 115 ütközőre támaszkodik és amelynek szára áthalad az utóbbin, van a 14 transzmissziós tengely végében kialakított menetes 117 furatba csavarozva.

Ahhoz, hogy a 14 transzmissziós tengelyt leszereljük, le kell venni a 116 csavart, hogy tengelyirányban kiszabadítsuk a 14 transzmissziós tengelyt. Ezután levesszük a szélső 11 modult és a 14 transzmiszsziós tengelyt 5 végénél fogva kihúzzuk az 1 vágórudazatból. Abból a célból, hogy a 14 transzmissziós tengely meg tudjuk fogni, ez túlnyúlik az utolsó 10 modulon és ezen a részen még egy megfogóeszközzel is el lehet látva.

A 6. ábrán látható, hogyan lehet kialakítani a 65 vállat. Szerelés előtt az 55 csapágyház 118 furata az 55 csapágyház 119 felületbe torkollik,'amint azt pont-vonallal ábrázoltuk. Amikor az 56 gördülőcsapágyat beszereltük a 118 furatba, a 120 szerszámot besüllyesztjük a 119 felületbe, aminek eredményeképpen a 119 felületbe torkolló 118 furat környéke deformálódik. A deformáció az anyag elmozdulását hozza létre az 55 csapágyház felé, ami az 56 gördülőcsapágyat az 55 csapágyházban tartja.

A 7. ábra az 54 csapágy egy másik kiviteli alakját mutatja. Ennél a kivitelnél speciális 56 gördülőcsapágyról van szó, amelynél a külső gyűrűmérete elegendő ahhoz, hogy az 53 csapágyhengerben központosán helyezkedjék el. Az 56 gördülőcsapágy külső gyűrűjén 121 váll van, hasonlóképpen az 53 csapágyhenger furatában 122 váll van. A 121 és 122 vállak között 123 tömítőgyűrű van. Az 56 gördülőcsapágyat az 53 csapágyehengerben tengely irányban a 121, 122 vállak és 123 tömítőgyűrű tartja a 124 biztosítógyűrűk segítségével, a 125 alátét gyűrű és a 126 távtartógyűrű behelyezése után.

Az 54 csapágy beszerelése az 53 csapágyhengerbe és a 34, 35 fogaskerekek működéséhez szükséges játék beszabályozása a következőképpen történik: Beszereljük az 54 csapágyat az 53 csapágyhengerbe és ránehezedünk az 54 csapágyra vagy a 125 alátétgyűrűre, hogy széttörjük a 123 tömítőgyűrűt. A 123 tömítőgyűrű deformációját a 127 nyíllal jeleztük. Amikor a 34, 35 fogaskerekek helyes tömítéséhez szükséges játékot elértük a nyomást fenntartjuk, a szükséges számú 126 távtartógyűrűt behelyezzük és helyükre tesszük a 124 biztosítógyűrűket. A nyomás megszüntetése után az 54 csapágy megtartja helyzetét az 53 csapágyhengerben. Megjegyezzük, hogy a 123 tömítőgyűrű megakadályozza a 26 házban lévő kenőanyag megszökését az 53 csapágyhenger és az 54 csapágy közül.

A 128 tömítőgyűrű megakadályozza a kenőanyag megszökését az 54 csapágy és az 52 tárcsatengely között.

A 8. és 9. ábrák más kiviteli változatot ismertetnek, amelyek az 54 csapágy be- és kicsavarozását teszik lehetővé. Az ezt lehetővé tevő eszköz köponti 129 részt tartalmaz, amely az 54 csapágy felső felületéből áll ki, és amelynek a hengerestől eltérő, előnyösen sokszög alakú külső felülete van. Az ábrázolt példában ez a külső felület hatszögletű. Ilymódon az 54 csapágy ki- és becsavarozáshoz a klasszikus kulcsot lehet alkalmazni.

A leírt kiviteli példákon különböző változtatások eszközölhetők anélkül, hogy a találmány tárgyától eltérnénk.

Tulajdonképpen-a 14 transzmisszós tengely megvalósítható több részből is, pl. a 14 transzmisszós tengely azon szakaszai, ahol a tengely a 106 illetve 34 fogaskerekekkel dolgozik együtt, nagyobb névleges méretű lehet, mint a 14 transzmisszós tengely többi része. Az 54 csapágy pl. ciúszócsapágy is lehet.

Claims (38)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Arató- kaszálógép, amelynek forgó vágóeszközei vannak és ezek legalább egy vágószerszámmal vannak ellátva és a forgó vágóeszközök közül legalább egy a forgó vágóeszközök alatt elhelyezett karterben lévő transzmissziós eszközökkel van hajtva, a karter további házakat tartalmaz, amelyekben a forgó vágószerszámok forgathatóan vannak vezetve és egy távtartó darabot, amely a két szomszédos ház közötti távolságot meghatározza, azzal jellemezve, hogy a karter (9) legalább egy modulból áll, amely

   192.340 házból (26) és távtartóból (27) egy darabként van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az egyik modul (10) távtartója (27) a háznak (26) egyik oldalán van elhelyezve, amely ugyanazon modul (10) egy részét képezi.
3. 3. A 2. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az egyik modul (10) távtartója (27) munkairányban nézve (6) a modul (10) részét képező ház (26)baloldalán helyezkedik el.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a ház (26) csapágyhengert (53) tartalmaz, amelynek tengelye (79) felfelé mutat és ez a csapágyhenger (53) a modullal (10) egydarabként van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a ház (26) csapágyhengerének (53) tengelye (79) a modul (10) elülső széle (80) közelében van elhelyezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy két szomszédos modul (10) egymáshoz képest központosítva van.
7. 7. A 6. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy két szomszédos modul (10) egymáshoz képest központosító gyűrű (28) segítségével van központosítva,
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti aratókaszálógép, azzaljelle mezve, hogy a modul mindegyik végén megfelelő szélességű karima (30) vagy hasonló van.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti aratókaszálógép, azzal jellemezve, hogy munka közben a távtartó (27) alsó felületének (90) legalább egy része a talajtól (92) bizonyos távolságban (91) van.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a távtartó (27) elüső széle (80) hosszának legalább egy részén hegyes alakú.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a távtartó (27) elülső széle (80) hosszának legalább egy részén hátrafelé, lefelé lejtő síkként (93) van kialakítva.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a távtartó (27) elülső széle (80) legalább abban a szakaszban (89), amely felett a vágószerszámok (4) forgásuk közben elhaladnak, hátrafelé és felfelé lejtő síkként (94) van kialakítva,
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a távtartó (27) elülső széle (80) legalább a felső részében és legalább abban a szakaszban (89), amely felett a vágószerszámok (4) forgásuk közben elhaladnak vastagabb, mint a távtartó (27) többi szakaszának keresztmetszete, a karter (9) hossztengelyére merőleges síkban vett metszetben.
14. 14. Az 1 -13. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a távtartó (27) hátulsó széle (81) legalább abban a szakaszban (95), amely felett a vágószerszámok (4) forgásuk során elhaladnak, előre és felfelé lejtő síkként (96) van kialakítva.
15. 15. Az 1 -14. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a távtartó (27) hátulsó széle (81) legalább felső részén és legalább abban a szakaszban (95), amely felett a vágószerszámok (4) forgásuk során elhaladnak, vastagabb mint a távtartó (27) többi részének keresztmetszete a karter (9) hosszanti tengelyére merőleges síkban.
16. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágyhenger (53) külső felülete meghatározott átmérőjű, a forgó tárcsák (2, 3) egy részével pl. egy üreggel (77) együtt dolgozó első szakaszból (75) áll, hogy ütközőt képezzen és egy másik szakaszból (76), amelynek átmérője kisebb, mint az első szakasza(75).
17. 17. A 16. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezv e, hogy a tárcsák (2, 3) alsó felülete (78) a csapágyhenger (53) első szakaszában (75) ütközőt képez és a csapágyhenger (53) két szakaszának (75, 76) határáig ér és leőnyösen kissé magassabban fekszik, mint ez a határ.
18. 19. A 18. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a tárcsák (2, 3) alsó felülete (78) a csapágyhenger (53) szakaszainak (75, 76) határától kifelé és felfelé terjed.
19. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a karterben (9) elhelyezett, önmagában ismert transzmiszsziós eszközök egy vagy több részből álló transzmisszió¹ tengelyből (14) és a forgó tárcsákkal (2, 3) kapcsolódó, a transzmissziós tengely (14) mozgását a forgó tárcsák (2, 3) tárcsatengelyének (52) átadó fogaskerekekből (34, 35) állnak.
20. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a forgó tárcsák (2, 3) tárcsatengelye (52) a ház (26) csapágyhengerének (53) üregében elhelyezett csapágyban (54) van forgathatóan ágyazva, amely ház (26) a vágótárcsát (2, 3) hordozza és a csapágyhengerben (53) levő üreg legldsebb átmérője nagyobb, mint a tárcsatengelyre (52) erősített transzmissziós eszköz pl. fogaskerék (34,35) külső átmérője.
21. 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a cspágy (54) leszerelhetően van elhelyezve.
22. 23. Az 1—22. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) csapágyházból (55) és legalább egy gördülőcsapágyból (56) áll.
23. 24. A 23, igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a gördülőcsapágyak (56) a csapágyházban (55) kiszerelhetetlenül vannak elhelyezve.
24. 25. A 24. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a gördülőcsapágyak (56) a csapágyházban (55) a csapágyház (55) deformációja által kialakított vállal (65) vannak helyben tartva.
25. 26. Az 21-25. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a transzmissziós eszközök működéséhez szükséges játékot folyamatosan biztosító elemei (58,60,125,126) vannak.
26. 27. A 26. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a transzmissziós eszközök működéséhez szükséges játéknak szabályozását biztosító elemek legalább egy, a csapágy (54) beszerelésekor a csapágyhengerbe (53) deformálódó gyűrűs kapcsolatból állnak.
27. 28. A 21-27. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) külső felületéi; legalább egy, a csapágy-81

    192.340 henger (53) üregében kialakított menetes résszel (58) együttdolgozó menetes része (60) van.
28. 29. A 28. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) kül- g só felületén sima rész (59) van, amely a csapágyhenger (53) sima részében (57) van központosán elhelyezve.
29. 31. A 30. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) és a csapágyhenger (53) sima részei (57, 59) együtt-mű- 10 ködnek mielőtt a csapágy (54) és a csapágyhenger (53) menetes részei (58, 60) egymással kapcsolódnának.
30. 32. A 28- 31. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágyhenger (53) menetes része (58) és a csapágy 15 (54) menetes része (60) csak akkor kapcsolódik egymással, ha a transzmissziós eszközök pl. fogaskerekek (34,35) is egymással kapcsolódnak.
31. 33. A 28 32. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzaljellemezve, hogy miután a csapágyat (54) a csapágyhengerbe (53) beszereltűk a kettő közötti forgást megakadályozó eszközt helyezünk el.
32. 34. A 33. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) és a csapágyhenger (53) közötti forgás megakadályozó 25 eszköz a csapágyhenger (53) hornyával (62) együtt dolgozó legalább egy koronából (61) áll.
33. 35. A 34. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) koronája (61) és a csapágyhenger (53) hornya (62), amelyek a csapágy (54) és csapágyhenger (53) egymáshoz képesti forgását megakadályozzák, a korona (61), ill. a horony (62) deformációjával vannak kialakítva.
34. 36. A 35. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágyon (54) viszonylag vékonyfalú hengeres korona (61) van és a hengerben (53) legalább egy horony (62) van és a csapágy (54) és a henger (53) közötti elfordulás megakadályozása a hengeres koronának (61) a horony (62) szomszédságában levő környékének deformációjával történik, hogy a korona (61) a hornyba (62) behatoljon.
35. 37. A 28-36. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) becsavarozását és kicsavarását lehetővé tevő eszközei vannak.
36. 38. A 37. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy ezek az eszközök a csapágy (54) felső felületében kialakított mélyedésből (74) állnak.
37. 39. A 37. igénypont szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy ezek az eszközök a csapágy (54) felső felületéből kiálló központi részből (129) állnak, amelynek külső felülete a hengertől eltérő alakú.
38. 40. A 21 -39. igénypontok bármelyike szerinti arató- kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a csapágy (54) és henger (53) közé a kenőanyag megszökését megakadályozó tömítőelemek vannak elhelyezve.