HU192213B

HU192213B - Method for producing smoke filter neutralizing the materials injurious the health being in tobacco smoke particularly aldehydes

Info

Publication number: HU192213B
Application number: HU851627A
Authority: HU
Inventors: Istvan Bitter; Sandor Hernadi; Viktoria Horvath; Istvan Rusznak; Lajos Trezl; Jozsef Gabor; Sandor Irimi; Adam Molnar
Original assignee: Pecsi Dohanygyar
Priority date: 1985-04-29
Filing date: 1985-04-29
Publication date: 1987-05-28
Also published as: US4753250A; GB2174284A; CH667776A5; AT392878B; DE3532618C2; JPS61268166A; ATA259885A; GB2174284B; DE3532618A1; GB8522895D0

Description

A találmány tárgya eljárás, melynek során olyan aktív anyagot építünk be az egyébként ismert ősz szetételű dohány - előnyösen cigaretta - füstszűrő be, mely Alkalmassá teszi a füstszűrő filtert a dohány égésekor keletkező kátrányon és az egészségre káros, magas forráspontú anyagokon kívül, a mechanikus és adszorpciós úton le nem kötött, egészségre különösen ártalmas anyagoknak, így főleg az aldehideknek, elsősorban a karcinogén hatású formaldehidnek, kemoszorpciós (kemiszorpciós) úton történő nagymérvű csökkentésére, illetve kiküszöbölésére.

Jelenleg a világon sok olyan eljárás ismert, amely a dohányfüst szűrésére szolgál. Legismertebbek az egynemű anyagokból álló, mechanikus funkciójú, rostos anyagú szűrők. Ezek

- speciálisan kialakított papírszűrők,

- viszkóz alapú szűrők,

- cellulóz-acetát anyagú szűrők.

Az egynemű szűrők mellett megjelentek a kettős szűrők, bifilterek, pl.:

- papír cellulóz-acetát,

- papír viszkóz kombinációk.

Ismertek továbbá olyan anyagok, amelyeket a füstszűrőbe beépítve, a szűrőhatékonyságot adszorpciós úton úgy fokozhatjuk, hogy a dohányfüst nagyobb százaléka válik visszatarthatóvá. Ezek az anyagok a rostos szerkezetű szűrők képességét meghaladóan már a gázfázisú - és a rostos füstszűrőben nem kondenzálódó - anyagok megkötésére is alkalmasak. Ilyen anyagok:

- aktív szenek,

- porózus szerkezetű szilikátok,

- szűrőperlit.

A 69 291 lajstromszámú NDK szabadalmi leírás olyan füstszűrő filter előállító eljárást ismertet, mely eljárás a szilikagél adszorbenst a beépített (5—15%) aktív szénnel együtt alkalmazza.

Az 1 657 243 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban szereplő eljárás szerint a szemcsés filteranyagot (előnyösen aktív szenet) olyan anyag (célszerűen polisztirol) szemcséivel keverik össze, mely utóbbi hőhatásra, vagy kémiai reakció által megduzzasztható. A duzzasztás folytán a filterszemcsék körül lévő üres térrészek kitöltődnek, és így a füst arra kényszerül, hogy a szűrőszemcséken hatoljon keresztül.

Az eddig ismert leghaladóbb cigaretta-füstszűrő filtermegoldások (multifilterek) lényege általában az, hogy az előbbiekben felsorolt - mechanikus és adszorpciós úton szűrő - anyagok speciális változatait különböző arányokban tartalmazzák. így az összetett szűrőben szereplő anyagok tulajdonságaitól függően a cigarettafüst ártalmas és nem ártalmas tartalmának egy részét megkötik és visszatartják, aszerint hogy a szűrő struktúrája, az adszorpciót fokozó nagyfelületű (adszorbens) anyagok (pl. aktív szén) porozítása (mikro, mező, makro) milyen molekula-tömegű anyagok megkötésére alkalmas és milyen mértékben.

A világ cigarettatermelésében igen sokféle multifilteres cigaretta készül. így a Philip Morris multinacionális - USA székhelyű - konszern neve alatt forgalmazott „Multifilter” megjelöléssel védjegyzett cigaretta füstszűrője oly módon van kialakítva, hogy a fekete színű cellulóz-acetát anyagú alapszűrőre meghatározott mennyiségű és minőségű aktív szenet visznek fel. Ezt a szűrőkombinációt egy fehér színű cellulóz-acetát fedőfilter zátja le a cigaretta szívó végén.

A svájci székhelyű Baumgartner - szintén - multinacionális vállalat sok változatban és összetételben gyárt különböző adszorbensekkel kiegészített rostos szerkezetű cigaretta füstszűrőket. Ezeknek a leggyakoribb kiviteli alakjai, hogy a papír vagy cellulóz-acetát alapú rostos szűrőanyagot, meghatározott arányban, aktív szén és szilikátok valamely változatával egészítik ki. Ezt a szűrőkombinációt fehér rostos anyagú fedőszűrővel zárják le.

Igen gyakori az olyan eljárás is, amelynél két azonos vagy különböző anyagú rostos hengeres filterelem között 3-5 mm-es hézagot hoznak létre, és ezt töltik ki szemcsés szerkezetű adszorbensekkel, leggyakrabban az aktív szén vagy a szilikátok valamely változatával, illetve ezek keverékével.

A 176 508 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet dohányfüst szűrők előállítására, melynél a rostos (pl. papíralapú) szűrőanyagra - a cigaretta típusa szerinti mennyiségben - aktív szenet vagy szűrőperlitet, illetve a két anyag keverékét adagolják. Az így kialakított füstszűrő kombinációt fehér színű cellulóz-acetát füstszűrő elem zárja le a cigaretta szívó végén. Ilyen magyar gyártmányú termékek többek között a Sopianae és ennek mentolos változata, valamint a Sopianae Lady és a Sopianae Junior.

Valamennyi ismert fejlett megoldásnak, melyek a dohányfüst szűrését különböző anyagok felhasználásával valósítják meg, közös vonásuk, egyben hátrányuk, hogy a dohány égésekor keletkező kátrányos (elsősorban aromás) vegyületeket, valamint nikotint, illetve ezek egy részét, a szűrő nagy felületén csak fizikai adszorpció révén tartják vissza.

Az adszorbens anyagok a dohányfüstben lévő különböző molekulatömegű anyagokat meghatározott hőmérsékleten kötik meg. A kis molekulatőmegű anyag megkötése a füstszűrő alacsonyabb hőmérsékletén történik. A nagyobb molekulatőmegű anyagok egy része már az égés helye és a filter közötti részen, a dohányfüstben lecsapódik. Más része, főleg a kisebb molekulatömegű anyagok, csak a filterben adszorbeálódnák. Ahogy az égés közeledik a filter felé, a füstkondenzátum tömege fokozatosan nő. Mikor a dohánytörzs (10-15 mmre) lerövidül, a korábban itt - a dohánytőrzs hátsó részén - adszorbeálódó anyagok felszabadulnak, és a szűrő felé áramlanak. Mivel az égés közeledik a filter felé, a filter hőmérséklete, megnő, és az égés vége felé eléri a 70 ’C hőmérsékletet is.

A filter hőmérsékletének, növekedésével arányosan megy végbe az ott korábban megkötött, főleg kisebb molekulatömegű anyagok, elsősorban az aldehidek deszorpciója.

Ezért érzi a dohányos, hogy a cigaretta íze az első szívásoknál lágyabb, később viszont karcosabbá válik. Mivel a cigarettafüstben lévő egészségre káros anyagok különböző molekulatömegűek, az adszorpció, majd az ezt követő deszorpció következtében a dohányosok változatlan fogyasztási darabszám mellett aszerint juttatnak káros anyagokat a

192 213 szervezetükbe, ahogy a cigarettát csak részben, vagy végig szívják el. Különösen vonatkozik ez a kis molekulatömegű aldehidekre, mert ezek deszorpciója kezdődik meg legkorábban és megy végbe a legnagyobb mértékben.

Méréseink igazolják, hogy a dohányfüst aldehid tartalmának mintegy 80-90%-át (10—15 mm dohánytörzsig) végig szívott cigaretta esetében a filter, a növekvő hőmérséklet következtében nem képes ^visszatartani. így ezek a dohányzó szervezetébe jutnak.

Ma már sokoldalúan dokumentált az a tény, hogy a dohányfüstben lévő viszonylag nagy menynyiségű gázhalmazállapotú alifás aldehidek (pl. formaldehid, acetaldehid, akrolein) az egészségre még ártalmasabbak, mint a kátrányos termékek. (G. A. Wartew: „The health hazards of formaldeyde”, Journal of Appleid Toxicology, 1983. 3, 121-126.

J. E. Gibson (editor) Formaldehyde Toxicity, Hamisphere Publisching Corporation, New York,

1983.

IARC (International Agency fór Research on Cancer): „Monography on the evaluation of the carcinogen risk of Chemicals to humans”, Lyon, 1981., 346-389.

V. S. Goldmacher et al.: „Formaldehyde is mutagenic fór cultured humán cells”, Mutation Research, 1983. 116, 417-422.

Különösen ártalmas az egészségre a formaldehid, amelynek rákkeltő hatását Swenberg és munkatársai már 1980-ban igazolták úgy, hogy különböző időközökben (6 óra/nap, 5 nap/hét), 24 hónapig eltérő koncentrációkban (2,4 mg/m³, 6,7 mg/m³, 17,2 mg/m³) patkányokat vetettek alá a formaldehid gőzök karcinogén hatásának. Kísérleteik azzal a meglepő eredménnyel jártak, hogy a formaldehid karcinogenitása nem lineáris, hanem bizonyos koncentráció felett a karcinogenitás kiugró mértékben jelentkezik. így 17,2 mg/m³ koncentráció esetén a patkányoknak már több, mint az 50%-ánál alakul ki hámlósejtes orrkarcinoma. (J. A. Swenberg et al.: „Induction of Squamous Cell Carcinomas at the Rat Nasal Cavity by inhalation Exposure tó formaldehyde Vapor”, Cancer Research, 1980., 40, 3398-3402.

J. A. Swenberg et al.; „Non linear biological response to formaldehyde and their implications fór carcinogenic risk assesment”, Carcinogenesis, 1983,4,945-952)

Ha figyelembe vesszük, hogy a dohányfüstben átlagosan 40-140 mg/m³ formaldehid található a dohány fajtájától függően, akkor megállapíthatjuk, hogy a dohányfüstöt beszívó emberek a formaldehid ártalom kritikus (17,2 mg/m³) alsó küszöbét lényegesen meghaladó karcinogenítási veszélynek vannak kitéve. Ugyanis még a legkisebb (40 mg/m³) formaldehid koncentráció is jóval nagyobb a dohányfüstben, mint a - már jelentős kardnogenitással járó - formaldehid alsó határ (17,2 mg/m³).

G. A. Wartew: „The health hazards of formaldehyde”, J. Applied Toxicology, 1983., 3, 121-126)

Miután a kísérletek során megállapítást nyert, hogy a kis molekulatömegű anyagok, különösen az aldehidek, adszorbeálódnak ugyan a cigaretta égésnek az első szakaszában, a filter hőmérsékletének emelkedésével azonban megindul egy folyamatosan növekvő ütemű deszorpció, melynek következtében a filter - a füstszűrő felmelegedési fokától ⁵ függően - elengedi a korábban megkötött aldehidek 70-80%-át.

A találmány feladata az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével olyan füstszűrő filter előállítása, mely a dohányfüstben lévő egészségre ¹⁰ ártalmas - mechanikus és adszorpciós módon le nem kötött - anyagokat, különösen az aldehideket, ezeken belül is főleg az erősen karcinogén hatású formaldehidet, nagy mértékben lecsökkenti.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ¹⁵ olyan kémiai anyagot, célszerűen éndiol szerkezeti elemet tartalmazó vegyületet —C=C—

OH OH építünk be a filterbe, mellyel az ismert szűrőanya²⁰ gokon meg nem kötött egészségre ártalmas anyagok, különösen az aldehidek, a rostos, de főleg a szemcsés adszorbensekkel való adszorpciós kapcsolatot követően kémiai reakcióba lépnek, mely kémiai reakció sebessége a hőmérséklet fokozódá25 savai növekszik és az így átalakított aldehidek deszorpciója kizárt. Azaz az ismert mechanikus, illetve adszorpciós szűrési képesség mellett megjelenik a találmány tárgyát képező kemoszorpciós funkció is, olyképpen, hogy a dohányfüstben lévő aldehi30 dek, főleg a formaldehid nagy százalékát kémiai kötés tartja vissza a füstszűrőben, megakadályozva annak az emberi szervezetbe való bejutását. Irodalmi adatok támasztják alá, hogy az éndiolok, pl. az L-aszkorbinsav, vizes közegben 60 ’C 35 hőmérsékleten reagál a formaldehiddel, miközben

CO₂ keletkezik és az L-aszkorbinsav elveszti redukáló képességét. (F. J. Reithel et al.: „Studies on the reactions between formaldehyde and enediols”,

J. Am. Chem. Soc.: 70, 898-900., 1948. - F. J.

Reithel et. al.: „On the natúré of the reaction between Ascorbic acid and formaldehyde”. J. Am. Chem. Soc. 71, 1879-1880., 1949.)

A szén-dioxid (CO₂) fejlődést saját kutatási eredményeink is megerősítették, valamint azt, hogy a 45 formaldehid gyorsan addicionálódik az L-aszkorbinsavra, és az L-aszkorbinsav telítetlen jellege megszűnik. (Trézl L. és társai: „L-aszkorbinsawal gátolt N-metilezési és formilezési reakciók L-lízin és formaldehid között és ennek biokémiai vonatko50 zásai”, Biológia, 1982. pp. 30, 55-71. - L. Trézl et al.: „Spontaneous N methylation and N formylation reactions between L lysine and formaldehyde inhibited by L-ascorbic acid”, Biochem J., 1983.

pp. 214, 289-292.).

A kísérletek során azt tapasztaltuk, hogy ha éndiol szerkezetű vegyülettel, így előnyösen redukton, dihidroxifumársav, reduktinsav, indanredukton, L-aszkorbinsav vegyületek bármelyikével, vagy kombinációjukkal impregnált vagy kevert aktív50 szén tartalmú szűrőt használunk, akkor a dohányfüstben lévő formaldehítT- a szűrő éndiol tartalmától függően - szignifikáns, mintegy 60-70%-kai csökkent.

Ez az eredmény egy cigarettára vetítve azt jelenti, _6S hogy egy cigaretta füstjében jelenlévő kb. 650 pg/g

192 213 dohány formaldehid tartalom lecsökkenthető 270 gg/g dohány szint alá, és így a jelentősen csökkent formaldehid tartalmú cigaretta füst egészségkárosító hatása is a kritikus küszöbszint alá süllyed.

A kísérletekből megállapítható a folyamat jellege is. Miután az éndiol vegyületek kémiai jellege a formaldehiddel való találkozás után megváltozik, az éndiol típusú vegyületek alkalmazása során bizonyíthatóan kemoszorpciós folyamat valósul meg.

A dohányfüst formaldehid tartalmának csökkenését a szűrő Összetételének függvényében, a következő táblázat szemlélteti:

összetétel

Formaldehidtartalom pg-ban 1 g dohányra vetítve

Formaldehidtartalom csökkenés a kontrolihoz viszonyítva %

1. Papírszűrő (kontroll)	649	0
2. Papírszüröbe beépítve 30 mg aktív szén	584	-10,02
3. Papírszűrő + 30 mg éndiol vegyület	393	-39,45
4. Papírszűrő +. 25 mg aktív szén + 25 mg éndiol vegyület	319	-50,84
5. Papírszűrő + 25 mg aktív szén + 25 mg éndiol vegyület + 5 mg CuSO₄.5H₂O	263	- 59,48

A táblázat 1. és 2. értékei közötti kis különbség az aldehidek deszorpciójára utal, ugyanakkor a táblázat 3(— 5) soraiban szereplő csökkenő értékekből egyértelműen kemoszorpcióra kell következtetni.

A hatás természetesen tovább növelhető részben az aktív szén vagy más szemcsés adszorbens, valamint az éndiol vegyület, továbbá egyéb katalizátor mennyiségének növelésével, és így 65-70% vagy ennél nagyobb formaldehidtartalom-csökkenés is elérhető.

Tehát az említett éndiol vegyületekkel kezelt cigarettafüstszűrő azoknak az aldehideknek a kémiai megkötésére alkalmas, melyeket tulajdonságuknál fogva az adszorbensek csak kisebb részben, mintegy ’/io arányban képesek visszatartani.

A találmány szerinti eljárás alapján előállított szűrő további előnye, hogy nem tartalmaz az egészségre ártalmas anyagokat, sőt az éndiol szerkezetű vegyületek, ezeken belül az L-aszkorbinsav (a jól ismert C-vitamin) is, az emberi szervezet tekintetében nemcsak ártalmatlan, hanem - mint nélkülözhetetlen biokatalizátor - kifejezetten előnyös.

Ezen kívül az éndiol szerkezetű vegyületek, ezeken belül előnyösen az L-aszkorbinsav, a formaldehiddel reagálva szén-dioxid (CO₂) és a szénhidrátokkal rokon polihidroxi vegyületek keletkeznek, mivel a formaldehid reakcióba lép az L-aszkorbinsav laktongyűrű karbonil-csoportja melletti CHsavas karakterű metin csoporttal, (az L-aszkorbinsav ketonformájával), miközben a szűrő hőmérsékletén (50-60 ’C) stabilis addukt keletkezik, amely erősen kötődik az aktív szénhez.

Előnye még a találmány szerinti eljárás alapján előállított dohányfüst szűrőnek az is, hogy az ezzel ⁵ ellátott cigaretta égésekor keletkező dohányfüstből kivonható formaldehid mennyisége az égési idő növekedésével jelentősen emelkedik. Ugyanis a szűrő hőmérséklete a cigaretta elégésekor a mérések szerint eléri a 65-70 °C-ot. Az ilyen nagy hő¹⁰ mérséklet igen kedvező a kemoszorpciós folyamatokra, ugrásszerűen nő a kémiai reakció sebessége, ellentétben az ismert szűrőkkel, melyeknél a növekvő deszorpció miatt a hőmérséklet emelkedésével a fizikai szorpció hatásfoka egyre csökken.

¹⁵ Az L-aszkorbinsav és formaldehid között lejátszódó kémiai folyamatok összhangban vannak Fodor és munkatársai eredményeivel, (G. Fodor et al.: „A new fór L-ascorbic acid: Michael donor to α, β - unsaturated carbonyl compounds”, Tetra²⁰ hedron, 1983., pp. 39, 2137-2145.), akik megfigyelték, hogy az L-aszkorbinsav ugyanazon a szénatomon reagál az.akroleinnel, mint amelyet kísérleteink során a formaldehidre megállapítottunk. Ezekből következik, hogy a találmány szerinti szűrő az ²⁵ akrolein megkötésére is alkalmas. Ez a tény viszont nagymértékben javítja a cigaretta ízbeli tulajdonságait is.

Mivel az irodalom (F. J. Reithel: „Studies on the reactions between formaldehyde and enediols”, J. 30 Am. Chem. Soc., 1948., pp. 898-900.) az L-aszkorbinsavhoz hasonló reakciót ír le a formaldehid és más éndiol típusú vegyületek (pl. redukton, reduktinsav, hidroxitetronsav, dihidroximaleinsav, dehidro-aszkorbinsav) között is, ezért az előbbiekben 35 felsorolt éndiol típusú vegyületek szintén alkalmasak a formaldehid megkötésére (redukton = 3 hidroxi 2 oxopropanol).

A dohányfüstben lévő egészségre ártalmas anyagokat, főleg aldehideket megkötő füstszűrő filtert 40 előállító találmány szerinti eljárásban a dohányfüst szűrés hatékonyságát mechanikusan (rostos) és/ vagy adszorpciósan (pl. aktív szén) szűrő anyagok felhasználásával, valamint kemoszorpciós folyamat létrehozásával fokozzuk olyképpen, hogy a 45 mechanikus és/vagy adszorbens szűrőanyagokhoz - az ezek által meg nem szűrt - aldehidekkel kémiai reakcióba lépő éndiol —C=Cszerkezeti eleL OH OH J met tartalmazó vegyületeket adalékolunk, az adszorbensek mennyiségével arányos és az elérni kívánt hatékonyságtól függő - célszerűen az adszorbensek tömegének 40-300%-át kitevő - tömegben, majd az adszorbenseket, és az éndiol vegyületeket összekeverjük, homogenizáljuk és a rostos alapszürőre visszük.

A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük.

1. példa

Az aktív szén vagy az aktív szén és más szemcsés adszorbens keverékének tömegéhez éndiol

192 213

Γ—c=c— szerkezeti elemet tartalmazó, és a

3. példa

L OH OH.

dohányfüstben lévő, adszorpciósan nem megkötött aldehidekkel - a hőmérséklet fokozódásával növekvő sebességű és ezzel az aldehidek deszorpcióját kizáró - kémiai reakcióba lépő alább felsorolt vegyületek bármelyikét vagy ezeknek kombinációját egymással vagy más éndiol vegyületekkel adjuk: redukton (3-hidroxi-2-oxopropanal), reduktinsav (1,2-dihidroxi-3-oxo-ciklopentén), dihidroxi-fumársav (transz-2,3-dihidroxi-l-4 butándikarbonsav), indanredukton (2,3-dihidroxi-l-oxo-inden).

Előnyös adalékolni ezeknek a felsorolt vagy más éndiol vegyületeknek a kombinációját az L-aszkorbinsawal (2-dezoxi-2-keto-L-gulonsav-ylakton).

A felsorolt éndiol vegyületek, illetve kombinációk bármelyikét az aktív szén vagy az aktív szén és más szemcsés adszorbens keverékének tömegéhez - ezen tömegnek, illetve az elérendő szűrőhatékonyság függvényében - a következő mennyiségekben adagoljuk:

Aktív szén vagy keverék Éndiol vegyületek vagy

mg	kombinációjuk mg
10	4-20
20	12-40
30	20-60
40	28-80
50	36-100
60	44-120

Az adszorbenst és az éndiol vegyületet (kombinációt) alaposan összekeverjük, homogenizáljuk, majd a rostos alapszűrőre visszük, és a továbbiakban ismert eljárással állítjuk elő a füstszűrő filtert.

2. példa

Hidrofob szűrőperlit és az 1. példában felsorolt éndiol vegyületek (kombinációk) bármelyikének homogenizált keverékét papír vagy cellulóz-acetát hordozó anyagra visszük fel, egy cigarettára számítva előnyösen az alábbi arányban:'

Szűrőpapírra visszük az 1. példában felsorolt éndiol vegyületek (kombinációk) bármelyikének ⁵ célszerűen 5-25% (m/m)-os - vizes oldatát^ egy cigarettára számítva előnyösen 10-100 mg szárazanyag mennyiségben. Ezután a szűrőt szárítjuk, majd rúddá formáljuk, és az eljárást ismert módon fejezzük be.

4. példa

Az 1. példában felsorolt éndiol vegyületek (kom15 binációk) bármelyikét porított vagy granulált állapotban papír vagy cellulóz-acetát alapú rostos anyagra visszük egyenletes elosztásban, egy cigarettára számítva előnyösen 10-100 mg mennyiségben, majd az eljárást ismert módon foganatosítjuk. 20 Rostos anyag a kreppelt papír vagy a viszkóz fátyol is.

5. példa 25

Az 1. példában felsorolt éndiol vegyületek (kombinációk) bármelyikét vagy ezeknek aktív szénnel, szűrőperlittel, vagy ez utóbbiak keverékével alkotott elegyét két filterelem közötti - célszerűen 3-5 30 mm széles - hézagba építjük be, az 14. példákban meghatározott mennyiségben. Egyébként az eljárást ismert módon folytatjuk le.

6. példa

Az 1-5. példákban szereplő foganatosítási módokban az éndiol vegyületek (kombinációk) hatását katalizátorokkal fokozzuk, előnyösen úgy, 40 hogy a keverékhez az alkalmazott éndiol vegyület (kombináció) mennyiségére vetítve célszerűen

5-30% (m/m) finoman porított és az éndiol vegyülettel (kombinációval), valamint a szemcsés adszorbensekkel homogenizált CuS0₄ · 5H₂O vegyületet adunk.

7. példa

Szűrőperlit	Éndiol vegyület vagy
mg	kombinációja mg
5	10-30
10	20-40
20	30-50
30	40-60
40	50-80
50	60-120

Az éndiol vegyületeket, előnyösen az 1. példában felsorolt éndiol vegyületek (kombinációk) bármelyikét más alacsony olvadáspontú anyaggal keverve, majd megszilárdítva, porózus szerkezetű hengeres alakú füstszűrő elemet kapunk, és ezt használ55 juk fel a füstszűrő filter előállítására.

8. példa

Egyebekben az eljárást ismert módon folytatjuk.

Az 1-7. példák szerinti eljárásokban - az 1. példában felsorolt éndiol vegyületek (kombinációk) , bármelyikével vagy azok helyett - éndiol csoportba í tartozó más vegyületként hidroxi-tetronsavat, dihidro-maleinsavat, dehidro-L-aszkorbinsavat

192 213 használunk, vagy ezek kombinációját - egymással, illetve más éndiol vegyületekkel - alkalmazzuk.

9. példa

Éndiol vegyületek (kombinációk), előnyösen az 1. példában felsorolt éndiol vegyületek (kombinációk) bármelyike 5-25%-os vizes oldatával impregnáljuk a rostos (papír-, cellulóz-acetát-, viszkóz alapú) szűrőanyagot úgy, hogy egy cigarettára 10-100 mg éndiol vegyület, előnyösen L-aszkorbinsav, jusson.

10. példa

Egy cigarettára számítva - az aldehidekkel kémiai reakcióba lépő - 10-100 mg tömegű éndiol vegyületet, célszerűen L-aszkorbinsavat vagy ennek porózus szerkezetű szemcsés adszorbensekkel, előnyösen aktív szénnel, szűrőperlittel, illetve ezek kombinációival való homogenizált keverékét, két rostos szerkezetű filterelem közé helyezzük.

Claims

1. Eljárás a dohányfüstben lévő egészségre ártal mas anyagokat, főleg aldehideket megkötő füstszű rő filter előállítására, mechanikusan (rostos) és/ vagy adszorpciósan (pl. aktív szén) szűrő anyagok felhasználásával, valamint kemoszorpciós folyamat létrehozásával, azzaljellemezve, hogy a mechanikus és/vagy adszorbens szűrőanyagokhoz - az ezek által meg nem szűrt - aldehidekkel kémiai reakcióba lépő éndiol

-C=COH OH szerkezeti elemet tartalmazó vegyűleteket adalékolunk, az adszorbensek mennyiségével arányos és az elérni kívánt hatékonyságtól függő - célszerűen az adszorbensek tömegének 40-300 %-át kitevő - tömegben, majd az adszorbenseket és az éndiol vegyűleteket összekeverjük, homogenizáljuk és a rostos alapszűrőre visszük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ismert adszorbens füstszűrő anyagokhoz, célszerűen aktív szénhez, hidrofób szűrőperlithez, porózus szerkezetű szilikátok valamely változatához éndiol szerkezeti elemet tartalmazó vegyületet, célszerűen redukton, reduktinsav, dihidroxi-fumársav, indanredükton bármelyikét vagy ezek kombi⁵ nációját egymással és/vagy L-aszkorbinsawal, keverjük, majd a homogenizált keveréket rostos szerkezetű hordozó füstszűrő anyagra visszük fel.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aldehidekkel kémiai reakcióba lépő ¹⁰ éndiol szerkezeti elemet tartalmazó vegyületek bármelyikét vagy ezek kombinációját - egy cigarettára számítva célszerűen 10-100 mg tömegben - porított vagy granulált állapotban visszük fel rostos szerkezetű füstszűrő anyagra, előnyösen kreppelt papírra ¹⁵ vagy cellulóz-acetátra vagy viszkóz fátyolra.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aldehidekkel kémiai reakcióba lépő éndiol szerkezeti elemet tartalmazó vegyületek bármelyike vagy ezek kombinációja - célszerűen ²⁰ 5—25%-os - vizes oldatával impregnáljuk a rostos (papír-, cellulóz-acetát-, viszkóz alapú) szűrőanyagot úgy, hogy egy cigarettára 10-100 mg éndiol vegyület, előnyösen L-aszkorbinsav, jusson.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezig ve, hogy egy cigarettára számítva, az aldehidekkel kémiai reakcióba lépő 10-100 mg tömegű éndiol vegyületet, célszerűen L-aszkorbinsavat vagy ennek porózus szerkezetű szemcsés adszorbensekkel, előnyösen aktív szénnel, szűrőperlittel, illetve ezek

30 kombinációival, való homogenizált keverékét két rostos szerkezetű filterelem közé helyezzük.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aldehidekkel kémiai reakcióba lépő éndiol vegyület kemoszorpciós ha35 tását katalizátorral növeljük úgy, hogy adalékanyagként - előnyösen a felhasznált éndiol vegyület (kombináció) tömegére számított 5-30%-nyi finoman porított fémsót, célszerűen CuS0₄ · 5H₂O-t alkalmasunk.

40 7. Az 1-6. igénypont bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy éndiol —C=C— szerkeL OH OH .

zeti elemet tartalmazó vegyületként hidroxi-tetron45 sav, dihidroxi-maleinsav, dehidro L-aszkorbinsav bármelyikét vagy ezeknek kombinációját - egymással, illetve más éndiol vegyületekkel - alkalmazzuk.