HU191984B - Process for preparing hybridomes and by means thereof antibodies - Google Patents

Process for preparing hybridomes and by means thereof antibodies Download PDF

Info

Publication number
HU191984B
HU191984B HU84189A HU18984A HU191984B HU 191984 B HU191984 B HU 191984B HU 84189 A HU84189 A HU 84189A HU 18984 A HU18984 A HU 18984A HU 191984 B HU191984 B HU 191984B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
cells
human
hybridoma
cell
cell line
Prior art date
Application number
HU84189A
Other languages
English (en)
Inventor
Toshihiro Nakanishi
Kenju Miura
Yoshiaki Fukuda
Teruhisa Noguchi
Masashi Matsui
Original Assignee
Suntory Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from JP58007744A external-priority patent/JPS59132885A/ja
Priority claimed from JP58007745A external-priority patent/JPH0679553B2/ja
Application filed by Suntory Ltd filed Critical Suntory Ltd
Publication of HU191984B publication Critical patent/HU191984B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N5/00Undifferentiated human, animal or plant cells, e.g. cell lines; Tissues; Cultivation or maintenance thereof; Culture media therefor
    • C12N5/10Cells modified by introduction of foreign genetic material
    • C12N5/12Fused cells, e.g. hybridomas
    • C12N5/16Animal cells
    • C12N5/163Animal cells one of the fusion partners being a B or a T lymphocyte
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N5/00Undifferentiated human, animal or plant cells, e.g. cell lines; Tissues; Cultivation or maintenance thereof; Culture media therefor
    • C12N5/10Cells modified by introduction of foreign genetic material
    • C12N5/12Fused cells, e.g. hybridomas
    • C12N5/16Animal cells
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/435Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • C07K14/52Cytokines; Lymphokines; Interferons
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/435Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • C07K14/52Cytokines; Lymphokines; Interferons
    • C07K14/555Interferons [IFN]
    • C07K14/57IFN-gamma
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S435/00Chemistry: molecular biology and microbiology
    • Y10S435/8215Microorganisms
    • Y10S435/948Microorganisms using viruses or cell lines

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Cell Biology (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)

Description

A jelen találmány tárgya eljárás új hibridómák előállítására, továbbá egy eljáráe hasznos vegyületek, pl. antitestek vagy limfokinek előállításéra az új hibridómák tenyésztésével.
Az immunológia, biológia, orvostudományok és a farmakológia területén intenzív erőfeszítéseket tesznek diagnosztikai ágensként vagy terápiás ágensként olyan homogén és erősen fajlagos antitestek (monoklonális antitestek) alkalmazására, amelyeket in vitro körülmények között nőni képes és fajlagos antigének elleni antitestek képzésére alkalmas hibridóma törzsekből állítanak elő. Az ilyen hibridómák előállításénak lehetőségét és ezek felhasználását biológiai anyagok in vitro termelésében először Ceaser Milstein és munkatársai mutatták meg a Cambridge Egyetemen (Milstein C. és munkatársai: Natúré, 256, 495). Mutáns sejtvonalat (P3-X63-Ag8) állítottak elő egér mielóma törzsből (P3K), amelyet a Salk Intézetből Leó Sacks biztosított. A mutáns sejteket ezután egyesítették birka vörösvérsejttel (SRBC) immunizált egér lép-sejtekkel. Az így nyert hibridóma képesnek mutatkozott in vitro nőni és SRBC-re monoklonális antitesteket (MoAb) előállítani. A hibridómák alkalmazásának az a nagy előnye, hogy eszközül szolgálhat biológiailag aktív vegyületek tömegtermeléséhez olyan módon, hogy nagy burjánzási képességgel rendelkező tumor-sejteket egyesítenek olyan sejtekkel, amelyek a megfelelő biológiailag aktív anyagot képesek termelni, de amelyek in vitro általában csak csekély burjánzási képességgel rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek burjánzási képességgel.
Milstein és munkatársainak közleményeit követve számos kutató végzett tanulmányokat fajlagos antigének elleni MoAb termelő hibridómákkal. Mindezekben a tanulmányokban a hibridómák készítésében használt szülő-törzsek csontvelő sejtekből származó tumor-sejtek voltak, mint pl. mielóma sejtek vagy B-sejtekböl származó tumor-sejtek. Az olyan tumor-sejteknek, mint a mielóma sejt, genetikai tulajdonságait, amelyek a hibridóma előállításához és a hibridóma-kéBzítés elméleti szempontjaihoz szükségesek, az alábbiakban részletesen leírjuk.
Egy hibridóma előállításához két vagy többféle szülősejtböl az első követelmény egy olyan rendszer alkalmazása, amelyben csak a hibridizált sejt képes túlélni, a szülősejtek túlélése tehát megakadályozott. Ezért a hibridómák előállítására irányuló kísérletek nagy részében a tumor sejtek amelyek élénken képesek növekedni in vitro, olyan mutáns sejtek, amelyek hiányosak vagy hipoxantin-guanin foszforibozil transzferázban (HGPRT) vagy timidin-kinázban (TK). Mindkét mutáns genetikai és biokémiai tulajdonságai lényegében azonosak, így az ez után következő leírást a sokkal közönségesebb HGPRT-hiányos sejtekre alapozva végezzük. Amint ismeretes, a HGPRT egyike azoknak az enzimeknek, amelyek felelősek minden sejtben a DNS- szintézisért egy mentő-ciklus útján a DNS- szintézis menetében. Részletesebben szólva, ha az enzimes reakcióhoz szubsztrátumként purin vagy pirimidin komponenseket igénylő de novo ciklusban a DNS szintézist bizonyos inhibitorok (pl. aminopterin) elfojtják, a HGPRT működésbe hozza a mentő-ciklust, mint kisegítő utat és lehetővé teszi a DNS szintézis folytatását a sejt életben tartásához Ennél fogva a HGPRT-hiányos sejtek nem tudnak túlélni olyan tápközegben, amely hipoxantint, aminopterint és timidint tartalmaz (HAT tápközeg) az aminopterin jelenlétének következtében, amely inhibitora a de novo ciklusnak. A hibridóma készítéséhez szükséges partner sejtek, pl. lép-sejtek (B sejtek) képesek szintetizálni DNS-t mind a de novo, mind a mentő cikluson keresztül. Ennél fogva az a hibridóma, amely a lépsejteknek fúziójával jött létre HGPRT-hiányos szülősejtekkel, túléli a de novo ciklus aminopterines gátlását HAT tápközegben és hatásosan lehetővé teszi a hipoxantin alkalmazását a DNS szintézisében a lépsejtekből eredő mentő cikluson keresztül. Más szavakkal a hibridóma rendelkezik mind a szülő mielóma sejtnek azzal a képességével, hogy élénken nő in vitro, mind azzal a képességgel, hogy a lépsejtekből eredő mentő ciklus által DNS-t tud szintetizálni még a de novo ciklust gátló körülmények között is, vagyis HAT tápközegben aminopterin jelenlétében. Ezen túl a hibridóma a lépsejtekből olyan genetikai információkkal rendelkezik, hogy immunglobulinokat (antitesteket) termeljen fajlagos antigének ellen, így tehát úgy képes nőni HAT tápközegen, hogy közben immunglobulinokat állít elő.
A HGRTP-hiányos törzset, mint a hibridóma-készités szülőtörzsét általában úgy választják ki, mint egy olyan sejt-vonalat, amelyet a megfelelő mutációs technikával létre lehet hozni és amely rezisztens 8-azaguanidinre és amely nem képes nőni a HAT tápközegen. Hagyományosan ez a szülőtörzs csontvelőből származó tumor-sejtekből, mint pl. mielóma sejtek vagy B sejt limfómák, áll. A legtöbb tumor-sejt azonban, amelyet klónozni lehet a hibridóma-készitésben történő felhasználáshoz, egérből vagy patkányból származik és a humán mielóma sejteket ritkán használják. Ennek okai a következők: 1.) olyan kiónokat, amelyeket a HAT tápközegben történő szelekciónak (a továbbiakban ezt HAT szelekciónak nevezzük) ki lehet tenni, nehéz készíteni humán mielóma sejtekből; 2.) a humán mielóma sejteknek nincs meg az a burjánzási képessége, amely egy szülő-sejtvonalhoz szükséges, így egy olyan hibridóma, amelyet ebből a sejtvonalból és egy partner sejtvonalból fúzióval készítenek, csupán korlátozott növekedési képességei rendelkezik, ezen túl ez nem is elég stabil ahhoz, hogy nagy mennyiségű kívánt anyagot, pl. immun3 globulinokat tudjon termelni. Ennél fogva lehetetlen volt a szakterületen olyan humán-humán hibridómákat előállítani, amelyek megfelelő növekedési képességgel rendelkeznek és hasznos vegyületeket termelnek. A kutatók nem képesek jelentősebb mennyiségű immunglobulint előállítani a tenyésztett sejtekből és e helyett olyan immunglobulinokat kell használniok, amelyek állat-állat hibridóma sejtekből származnak. Az állat-állat hibridómákból gyártott immunglobulinok azonban olyan fehérjék, amelyek az ember száméra idegenek, ezért ezek antigenicitása gátolja kiterjedt alkalmazásukat emberben. Ennél fogva határozottan kívánatos humán-humán hibridómákból származó immunglobulinok előállítása. Amint azonban korábban említettük, a humán mielóma sejtekből származó hibridómák tömeges tenyésztése nagy nehézséget jelent az instabilitás miatt.
A mielóma sejtek nagy mennyiségű, mielóma-fehérjének nevezett fehérjét állítanak elő. Nem ismeretes azonban, vajon az így termelt immunglobulinok antitestjei-e bármilyen fajlagos antigénnek, és csaknem lehetetlen olyan mielóma-sejteket kiválasztani amelyek egy fajlagos antigén elleni antitestet képeznek. A tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a mielóma fehérje jelenléte bonyolulttá teszi a hibridómák kirostálását vagy az antitestek tisztítását, igy azokat a mielómasejteket, amelyek mielóma-fehérjét képeznek, olyanokkal kell helyettesíteni, amelyek nem képeznek mielóma fehérjét. Más szavakkal, az in vitro növekedési képességet tekintjük most fontosabb tényezőnek azokhoz a mielóma sejtekhez, amelyek a hibridóma előállításához szülőtörzsek.
Ezek között a körülmények között kívánatos olyan humán sejteket szerezni szülő-se jtvonalként a hibridóma-előállitáshoz, amely élénken nő és amelyet alá lehet vetni HAT szelekciónak a partner sejttel történt fúzió után, valamint olyan humán hibridómákat nyerni, amelyek in vitro kielégítően stabilak maradnak ahhoz, hogy a kívánt anyagok, mint pl. az immunglobulinok nagyobb mennyiségét tudják előállítani. Általánosságban meg lehet érteni, hogy a hibridóma-képzés érdekében a partner sejtekkel fizionálandó szülő sejteket a mielóma- és B sejtekből [beleértve az Epstein-Barr-vírus (EBV) által transzformált sejteket is) származó ráksejtekből kell kiválasztani. Előre meg kell mondani azonban, hogy ezeknek a szülő sejteknek különböző defektusai, hiányosságai vannak, amelyek gátolják kiterjedt használatukat a klinikai alkalmazásban.
Ennél fogva a jelen találmány egyik tárgya egy olyan teljesen új típusú, következetes humán sejt vonal kialakítása, amelyet partner sejtekkel fuzionálva hibridómák állíthatók elő, az ilyen sejtvonalak a korábban szülö-se jtvonalként használt hagyományos sejtvonalakkal ellentétben mentesek a defektusoktól. A jelen találmány a feltalálóknak azon a felismerésén alapszik, hogy bármilyen sejt, amely in vitro élénken képes növekedni, használható partner sejtekkel fuzionálandó szülőtörzsként a hibridóma-készítésben.
Részletesebben a jelen bejelentés egyik tárgya egy új típusú humán sejtvonal kialakítása egy olyan sejt-mutánsból, amelyet mielóma sejtektől vagy B sejtektől eltérő sejtekből eredő ráksejtek természetes vagy indukált mutációjával nyerünk. Ilyen tumor sejtek típusa pl. az epidermális rák (melanóma)-, hepatóma-, gyomorrák-, bélrák-, nyelvrák- és tüdőrák-sejt, előnyösen emberi melanóma-, hepatóma- és nyelvrák-sejt lehet. A mutánsok fajlagos példái a genetikailag hiányos sejtek, amelyek nem képesek előállítani néhány olyan enzimet, amelyek a DNS-szintézisért felelősek.
A jelen találmány egy másik tárgya egy olyan szülő sejtvonal kialakítása, amely in vitro sokkal jobban burjánzik, mint a hagyományos sejt-vonalak, amelyek a csontvelő-eredetű tumor-sejtekből (mielóma-sejtekböl) származnak, és amelyeket antitest-termelő sejtekkel (B-sejtekkel) fuzionálni lehet egy olyan hibridóma kialakítása érdekében, amely éppen olyan burjánzó-képességű, mint a szülő-sejt és amely mégis elég stabil marad ahhoz, hogy immunglobulinokat állítson elő.
A jelen találmány további tárgya egy olyan hibridóma előállítása az említett szülő sejtvonalból, amely in vitro kielégítően stabil egy hasznos anyag, mint pl, egy antitest előállításához. Részletesebben a jelen találmány egy fajlagos antitest-termelő hibridóma előállítását célozza az említett szülősejtvonal, elsősorban egy humán tumor sejtvonal fuzionálásával az embertől eltérő állatokból származó B sejtekkel, amelyeket egy fajlagos antigénnel érzékennyé tettek.
A jelen találmány további tárgya egy fajlagos antitestet termelő humán-humán hibridöma előállítása az említett szülő sejtvonal fuzionálása útján egy bizonyos antigénnel érzékennyé tett emberek perifériás vér-, mandula-, nyirokcsomó- vagy lépsejtjeiből nyert B sejtekkel.
A jelen találmány egy további tárgya egy olyan humán-humán hibridóma előállítása, amely olyan emberi immunglobulinokat termel, amelyeket az emberbe be lehet vezetni anélkül, hogy nem-kivánatos antigenicitási problémákat okoznának.
A jelen találmány egy további tárgya eljárást nyújtani egy hasznos vegyület, pl. egy antitest előállítására vagy közvetlenül az említett hibridóniából, vagy az említett hibridóma tenyészetéből.
Az 1. és 2. ábrák mindegyike egy felülnézeti kép, amely sematikusan bemutatja az
1. kísérletben végrehajtott Ouchterlony-vizsgélat módszerét.
A 3. ábra egy grafikus ábrázolás, amely három növekedési görbét ír le; egyet a mela-37 nómához és a többieket a jelen találmány szerinti szülő-sejtvonalhoz (ME1), amelyet a hibridóma készítéséhez alkalmazunk.
A jelen találmány szerinti hibridóma készítéséhez szükséges új tumor sejtvonal készítésének módszerét, az ezt a sejtvonalat szülö-sejtvonalként használó hibridóma készítésének módszerét és ebből a hibridómából hasznos biológiai anyagok előállításának folyamatát írjuk le a későbbiekben. A jelen találmány szerinti hibridóma készítéséhez a szülő sejtvonalat a csontvelő sejtekből származó tumor sejtektől eltérő tumorsejtek természetes mutációjával vagy indukált mutációjával nyerhetjük, ilyen humán tumor sejtek főleg humán melenóma sejtek, humán nyelvrák sejtek és humán hepatóraa sejtek lehetnek. A jelen találmány szerinti hibridómát ennek az új sejtvonalnak egy másik szüló-sejtvonallal, vagyis partnerrel történő fúziójával készíthetjük, amely partner származhat pl. állatok B-sejtjéből, beleértve a szóban forgó antigénnel immunizált embert is. Az egyszerűség kedvéért a jelen találmányt az alábbiakban úgy írjuk le, hogy főleg humán tumor sejtek egér lépsejtekkel történő fúziójával készített hibridóma tenyészetéből nyert monoklonális antitest (MoAb) termelésének kivitelezésére utalunk. Meg lehet érteni azonban, hogy a jelen találmány semmiképpen sem korlátozódik erre a szóban forgó kivitelre.
A humán tumor sejtek, amelyek szüló-törzsként szolgálnak a hibridóma készítéséhez, előállításának folyamata egy, a DNS szintézis mentő ciklusában érdekelt enzim (HGPRT)-hiányos klón izolálásával kezdődik abból a célból, hogy lehetővé váljon hibridómák ezt követő HAT-szelekciója. Ezt a lépést a következő két módszer egyikével lehet végrehajtani. Az egyik módszerben közvetlenül 8-azaguanint adunk megfelelő koncentrációban a tápközeghez úgy, mint 8-azaguanin rezisztens törzsek nyeréséhez. Egy másik módszerben ráksejteket vagy UV besugárzással vagy mutációs induktorral kezelünk a ráksejt fajlagos típusától függően, és az igy kezelt sejteket ezt követően visszük át egy 8-azaguanint tartalmazó tápközegbe. Az UV besugárzást úgy hajtjuk végre, hogy a sejteket UV lámpa (GL-15)-fényének tesszük ki 30 cm távolságból 15 másodperc és 10 perc közti időtartamokra. Egy megfelelő mutációs induktor az etilmetánszulfonát (EMS) vagy az N-metil-N’-nitro-N-nitrozo-guanidin (MNNG), ezeket 0,05-10 ug/ml mennyiségben alkalmazzuk. Miután a sejteket a mutációs induktor jelenlétében tenyésztettük több órától 3 napig terjedő időtartamokon át, a tenyészetet szérummentes tápközeggel alaposan átmossuk és átvisszük egy 8-azaguanint tartalmazó tápközegre. Bármelyik módszert használjuk, a folyamat első lépése egy vagy több 8-azaguanin-rezisztens törzs megjelenésével végződik.
A második lépés ellenőrzésből áll, hogy megláthassuk, vajon a 8-azaguanin rezisztens törzs sejtjei lehetővé teszik-e az ezt követő HAT-szelekciöt. A 8-azaguanin rezisztens törzseket megfelelő tápközegben tenyésztjük, amelyet azután centrifugálással eltávolítunk. A fennmaradó sejteket azután kétszer mossuk megfelelő tápközegben, majd átvisszük friss HAT tápközegbe (105 sejt/ml). 5 napos inkubálés után a sejteket triptán-kékkel megfestjük. Ha csaknem az összes sejtet elpusztultnak találjuk, az azonos 8-azaguanin- rezisztens törzs sejtjeit (105 sejt/ml) Costar 3596 lemezre (mikro-lemez 96 üreggel) helyezzük el, miután 105 betápláló sejtet (azaz lépsejtet) helyeztünk el minden egyes üregbe. A lemezre helyezés előtt a 8-azaguanin rezisztens sejteket olyan koncentrációra hígítjuk, hogy biztosítva legyen, hogy egynél több sejt ne legyen az egyes üregekben (valószínűség alapján 0,1 sejt/üreg). A lemezre helyezett sejteket kb. 1 hétig inkubáljuk. A kiónokat hagyjuk szaporodni a sejt-populációban és amikor ezek elérik a 105 sejt/ml koncentrációt, ezeket ismét HAT tápközeggel hozzuk össze, majd addig hagyjuk, amíg mind elpusztulnak. A fenti eljárást előnyösen legalább kétszer megismételjük. A második lépés a 8-azaguanin rezisztens sejtek teljes pusztulásának bizonyságéval végződik HAT tépközegben. Szükséges, hogy 8-azaguanint mindig tegyünk a HAT tápközegbe, amíg a kívánt sejtvonalat létrehozzuk.
A fenti eljárásban 8-azaguanint helyettesíteni lehet BudR-el (bróm-dezoxi-uridin) ahol TK-ban hiányos és HAT tápközegre ismét érzékeny kiónok nyerhetők. A kívánt sajtvonal létrehozása után ezt olyan tápközegben kell tartani, amely 8-azaguanint tartalmaz, ha alkalmas. A létrehozott sejtvonal tenyésztéséhez szükséges tápközeg lehet ugyanolyan, mint amilyent a humán tumor sejt mutációja előtt használtunk. Sót, a létrehozott sejtvonalat lehet használni szülő sejtvonalként a hibridóma-készítéshez anélkül, hogy ehhez speciális tápközegre lenne szükség. A létrehozott sejtvonalat megfelelően lehet tárolni hagyományos módszerrel, egy 10% FCS-et (borjú-embrió szérum) és 10% DMSO-t (dimetil-szulfoxid) tartalmazó tápközegben szuszpendálva, amelyet ezután vagy folyékony nitrogénben tartunk, vagy egy fagyasztóban -80 °C vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten.
A jelen találmány szerint létrehozott sejtvonal alkalmas szülő sejtvonalként egy hibridóma előállításához. Ha a sejtvonal humán tumor sejtből ered, ez alkalmas lesz szülő sejtvonalként humán-humán hibridóma előállításához. A másik szülő (partner-sejt) lehet a szóban forgó antigénnel immunizált ember perifériás véréből, mandulájából, nyirokcsomójából és lépéből származó B-sejt. A humán-humán hibridömáknak egyik nagy előnye az, hogy olyan immunglobulinok előállító— sa várható tőle, amelyek humán fehérjék és ezért be lehet vezetni azokat emberekbe anélkül, hogy nem kívánt antigenicitás problémáját okozná. Még fontosabb, hogy a jelen találmányról úgy véljük, hogy képes hibridómákat létrehozni nemcsak humán B sejtekkel, hanem humán T sejtekkel is. igy a találmány szerinti szülő sejtvonalat fuzionálni lehet egy partnerral, amely gamma interferon vagy limfokin termelésére képes humán T sejt. Az ennek eredményeképpen létrejött T sejt híbridómától azt várjuk, hogy rendelkezik gamma-interferon és limfokin termelő képességgel. Ennél fogva a jelen találmány szerinti sejtvonalak az alkalmazás széles választékát találják és ezeket fel lehet használni különböző típusú hibridömák előállításához.
Egy hibridóma előállító folyamatot, amelyben szülő sejtvonalként a létrehozott sejtvonalat használjuk, a következőkben mutatjuk be. A használandó tápközeg a szokásos tápközegek bármelyike lehet, mint pl. Eagle MÉM, Dulbecco által javított MÉM és RPMI 1640, amely 10% CS-t (borjú-szérum), 5% FCS-t + 5% CS-t vagy 10% FCS-t tartalmaz. A szülő sejtek szokásos fenntartásához ezeknek a tápközegeknek bármelyike használható, de a hibridóma-készítés speciális céljaira 10% FCS előnyös. Az első lépésben a szülő sejtek, azaz a humán ráksejtek és a partner sejtek, azaz lépsejtek fuzionálnak 1:5 arányban HVJ-vel (hemagglutináló vírus Japánból, Sendai-vírusként is ismeretes) vagy polietilén-glikollal (PEG), mint közvetítővel. PEG 1000 30-50%-os oldata az előnyös. A fuzionált sejteket HAT szelekciónak vetik alá a korábban már leírt eljárás szerint. Az ennek eredményeként kapott hibridóma sejtek átrostálását főként a tenyészet felülúszójának ellenőrzésével hajthatjuk végre, az immunglobulinok megjelenésére, az immunglobulinokat előállító hibridóma kiónokat az SPA-vak-SRBC módszerrel (SPA: Staphylococcus aureus .A fehérje; lásd: Procedures of Immunological Experiments (Az immunológiai kísérletek eljárásai) VII., 2375 oldal/vagy ELISA-módszerrel (Dynatech-módszer) .keresve meg. A kiónokat ezután fokozatosan szaporodni hagyjuk a sejt-populációban és amikor elérik 105 sejt/ml koncentrációt, szubklónozásnak vetjük alá. Abból a célból, hogy biztosítsuk, hogy az összes hibridóma-sejt monoklonólis legyen, lemezre kell vinni ezeket, egy 96 üreges mikro-lemezre, amelynek minden egyes üregébe kb. 105 normál lépsejtet helyeztünk el, mint betápláló réteget. A hibridóma sejteket olyan koncentrációra kell hígítani, hogy biztos legyen, hogy egynél több hibridóma sejt nem kerül az egyes üregekbe (0,1 sejt/üreg átlagszám a valószínűség alapján). Mintegy egy hetes inkubálás után az Így létrejött kiónokat ellenőrizzük fajlagos antitestet előállító képességük alapján. A fenti eljárást addig ismételjük, amíg monoklonális hibridóma sejteket nyerünk.
A hibridóma által előállított immunglobulinokat könnyű ellenőrizni osztályuk és alosztályuk szerint az agaróz-gélt alkalmazó Ouchterlony technikával. Olyan immunglobulinok, amelynek termelését várjuk hibridómától, elleni antitesteket reagáltatunk a tenyészet felülúszójával agaróz lemezen és a 24 órával később feltűnő precipitációs vonalakat megfigyeljük. Az Ouchterlony módszer részleteivel kapcsolatban lásd az 1. kísérletet.
Amint az előbbi leírásból nyilvánvaló, a jelen találmány tagadja Milsteinnek és munkatársainak azt a következtetését, hogy a hibridóma készítéséhez a szülő sejtvonalaknak olyan tumor sejteknek kell lenniök, amelyek csontvelő sejtekből erednek, mint pl. mielóma vagy B sejtek. Más szavakkal a jelen találmány feltalálói azt demonstrálják, hogy bármilyen tumor-sejt, amely in vitro képes nőni, használható hibridóma készítéshez alkalmas szülő-sejtek létrehozásához. A jelen találmány szerint létrehozott humán tumor sejtvonalat sokkal egyszerűbb tenyészteni, mint a hagyományos mielóma sejtvonalat, és még stabilabb is, valamint burjánzóképesebb is, mint az utóbbi. Ezt a sejtvonalat használva bzüIő eejtvonalként, humán-egér hibridómát lehet előállítani a jelen találmány szerint. A jelen találmány szerint nem csupán egy monoklonális antitestet termelő hibridómát, hanem olvan hibridómákat is elő lehet állítani, amelyek hasznos fiziológiai aktivitással rendelkező limfokínokat termelnek.
A jelen találmány szerinti hibridóma előállításához alkalmas szülő sejtvonal készítésének módszerét, az említett sejtvonalból egy hibridóma készítésének folyamatát, valamint a képződött hibridómából eredő antitest termeléséhez szükséges folyamatot és az antitest azonosításának módszerét az alábbiakban kiviteli példákkal és kísérleti adatokkal írjuk le.
1, Példa
Colo 38 humán tumor sejtből egy szülő sejtvonal készítése hibridóma-készítményhez (A módszer)
A következő kiviteli példákban minden tenyésztést 5% CO2+95% levegő atmoszférában hajtottunk végre kb. 100% relatív nedvességtartalomnál (r. n) és 37 °C hőmérsékleten.
Colo 38 rosszindulatú humán melanóma sejtet 2 vagy 3 napig tenyésztjük, amíg az eléri a log-fázist. A sejtekhez MNNG (N-metil-N'-nitro-N-nitrozo-guanidin, Sigma Chemical Co. gyártmánya) mutációs induktort adunk, hogy végső koncentrációja 0,05-10 ug/ml legyen. 36 órás inkubálás után 5 pg/ml MNNG koncentrációnál a melanóma sejtek mintegy 20%-a pusztul el. A tenyészetet az MNNG-től megszabadítjuk szérum-mentes RPMI 1640-el (a Nissui Seigaku Co., Ltd. gyártmánya) há-5π rom centrifugálás közben. Összesen 10 ml ilyen módon kezelt sejtet (2.105 sejt/ml) adunk egy, a végső koncentrációban 1-50 pg/ml 8-azaguanint tartalmazó tápközeghez. A tenyésztést folytatjuk legalább egy hétig megfelelő 8-azaguanin koncentráció mellett, amely biztosítja, hogy a sejtek legalább 99%-a elpusztul egy héten belül 20 jug/ml 8-azaguaninban. Ennél a 8-azaguanin koncentrációnál a tenyésztést folytatjuk legalább két hétig a kezdettől számitva, a sejtnövekedést naponta figyelve. Mintegy két hét múlva a sejt gyors növekedése következik be. Ekkor a sejteket centrifugálással összegyűjtjük és egy olyan tápközeghez adjuk, amely 50 jug/ml végső koncentrációban 8-azaguanint tartalmaz (a beadott sejtek száma azonos azzal, amelyet az első 8-azaguaninos kezdésnél alkalmaztunk: 2.1O5 sejt/ml). Azokat a sejteket, amelyek a 2 hetes inkubációt túlélték, kiválasztjuk, mint 8-azaguanin rezisztens törzseket.
A 8-azaguanin rezisztens törzsek sejtjeit szérum-mentes tápkőzegben mossuk háromszori centrifugálással és átvisszük 10 ml HAT tápközegbe. A tápkőzeg RPMI 1640 tápközegből áll, amely ki van egészítve 10% FCS-el (CSL Co., Ausztrália, terméke), amelyhez hipoxantint, aminopterint ée timidint adunk 10-4 mól/liter illetve 4.10-’ mól/liter és 1,6.10-5 mól/liter végső koncentrációban. A sejtek koncentrációja a HAT tápközegben 105 eejt/ml. Az inkubáció 5. napján a sejteket túlélésre ellenőrizzük, triptán kékkel megfestve azokat. Ha az ösezes sejtet elpusztultnak találjuk a HAT tápkőzegben, a 8-azaguanin rezisztens sejtek egy másik részletét elhelyezzük 96 üregben 0,1 sejt/üreg valószinűséggel lép-sejtekkel együtt, amelyeket minden egyes üregben elhelyeztünk, mint betápláló réteget 105 sejt/üreg koncentrációval. Körülbelül egy hetes inkubáció utón hat klón képződik a 96 üreg közül. Az inkubálást további egy vagy két hétig folytatva a sejtek száma minden egyes kiónban kb. 105/ml-re növekszik. Ez után az összes kiónt HAT szelekciónak vetjük alá. A sejtek minden egyes kiónban elpusztulnak 5 napon belül. A hat klón egyikét ismét lemezre helyezzük, 96 üregbe, az előzőhöz hasonló módon, és szubklónozzuk, 8 kiónt nyerve. Ezeket is számban növekedni hagyjuk és HAT szelekciónak vetjük alá, bizonyítandó, hogy az öszszes sejt elpusztul a HAT tápközegben.
Az igy nyert rosszindulatú humán melanóma sejteket, amelyek rezisztensek 8-azaguaninra és érzékenyek HAT szelekcióra, ME 1-sorozatnak nevezzük. Ezek a következő öszszetételű tápközegben vannak tárolva: [10% FCS, 10% DMSO (dimetil-szulfoxid) és 80% közönséges tápkőzeg), folyékony nitrogénben vagy egy fagyasztón belül kb. -80 °C hőmérsékleten.
2. példa
Colo 38 humán tumorsejtböl egy szülő sejtvonal készítése hibridóma-készítményhez (B módszer)
A B módszer abban különbözik az A módszertől, hogy a mutációt UV besugárzással indukáljuk kémiai induktorok helyett. A rosszindulatú humán melanóma sejteket lóg fázisban egy 10 cm átmérőjű Petri-csészébe helyezzük 2.105 sejt/ml koncentrációban (összesen 10 ml-t). UV-lámpával (GL 15, a Matsushita Electric Xndustrial Co., Ltd. gyártmánya) történő besugárzás után (30 cm magasságból), 8-azaguanint adunk a sejtekhez, hogy annak végső koncentrációja 20 pg/ /ml legyen. Egy héten belül a sejtek legalább 99,5%-a elpusztul. Az inkubációt folytatjuk további két hétig hasonló körülmények között, naponta figyelve a tenyészetet. Három héttel az első 8-azaguanin-beadés után a sejtek száma gyorsan nő, a sejtek egységes szuszpenzióját képezve. Ezeket centrifugálással összegyűjtjük és 2.1O5 sejt/ml koncentrációban olyan tápközeghez adjuk, amely végső koncentrációban 50 pg/ml 8-azaguanint tartalmaz. A sejteket amelyek túlélik a további két hetes inkubálást, kiválasztjuk mint 8-azaguaninrezisztens sejteket.
Ezeket a sejteket ezt követően az 1. példában leírt módszer szerint HAT szelekciónak vetjük alá, és három ΜΕ 1 sejtvonalat nyerünk. A 8-azaguanin-rezisztens sejtek megjelenésének valószínűsége az 1. példában elért érték mintegy egyötöde. Annak valószínűsége azonban, hogy a 8-azaguanin-rezisztens sejtek érzékenyek a HAT szelekcióra, azonos mindkét példa szerinti módszernél.
3. Példa
Colo 38 humán tumorsejtből egy szülö-sejtvonal készítése hibridóma-készitményhez (C módszer)
A C módszer abban különbözik az A és a B módszertől, hogy a 8-azaguanint közvetlenül a humán tumor-sejt tápközegéhez adjuk. 10 ml, Colo 38 rosszindulatú humán melanóma sejtet 2.105/ml koncentrációban lóg fázisban tartalmazó tenyészetet 5 napig inku bálunk 5 pg/ml koncentrációjú 8-azaguanin jelenlétében. A 8-azaguanin mennyiségét ez után 20 pg/ml-re növeljük. Az inkubációt folytatjuk, 10 napon belül csaknem minden sejt elpusztul. Az inkubációt azonban tovább folytatjuk további 20 napig azonos körülmények között. A sejtnövekedés elérésének valószínűsége kicsi, de a sejtek számában gyors növekedés következik be a vizsgált 18 lombik egyikében. A kinőtt sejtek egy részét további két hétig tenyésztjük 8-azaguanin jelenlétében, amelynek végsó koncentrációja
-613
Mg/ml. Azokat a sejteket, amelyek ilyen körülmények között normális növekedésre képesek, kiválasztjuk, mint 8-azaguanin-rezisztens sejteket.
Ezeket a sejteket ezt követően az 1. példában leírt módszer szerint HAT szelekciónak vetjük aló, és hat El-sejtvonalat nyerünk.
Az 1-3. példákban összesen 17 ΜΕ 1 sejtvonalat nyerünk rosszindulatú humán melanóma sejtekből (Colo 38-ból) három különböző módszerrel. A sejtvonalakat SUN N-21-1 - SUN N-21-17 jelzéssel azonosítjuk.
4. Példa
M21 humán tumor-sejtből egy szülő-sejtvonal készítése hibridóma-készítményhez
Ez a példa azt mutatja meg, hogy lehet készíteni hibridómakészitményhez szolgáló szülő-sejtvonalat más humán tumor sejtekből, nemcsak Colo 38-ból. A 4. példában alkalmazott módszer lényegében azonos az 1. példában leírt módszerrel.
M21 humán melanóma sejteket 60 órán át tenyésztjük, amíg elérik a lóg fázist. MNNG mutációs induktort adunk a sejtekhez 5 pg/ /ml végső koncentrációban. 36 órás inkubálás után, amely közben a melanóma-sejtek 35%-át elpusztultnak találjuk, a tenyészetet megszabadítjuk az MNNG-től szérum-mentes RPMI 1640-es történő mosással három centrifugálás közben. 2.105 élő sejt/ml koncentrációban összesen 10 ml-t inkubólunk egy 8-azaguanint 20 jug/ral végső koncentrációban tartalmazó tápközegben. Egy héten belül a sejtek legalább 99,5%-a elpusztul, de az inkubációt folytatjuk további két hétig hasonló körülmények között.
A tenyészetet egyszer egy nap ellenőrizzük bármiféle sejtnövekedésre mikroszkóp alatt. 20 nappal később a sejtek számában fokozatos növekedés következik be, és további 5 napon belül gyors sejtnövekedés megy végbe. A kinőtt sejtekét centrifugátassal kigyűjtjük és 2.1O5 sejt/ml koncentrációban 10 ml tápközegben szuszpendáljuk, a tápközeg végső koncentrációban 50 pg/ml 8-azaguanint tartalmaz. Az inkubációt további két hétig folytatjuk, és azokat a sejteket, amelyeknek száma növekedik, kiválasztjuk, mint 8-azaguanin rezisztens sejteket.
Ezeket a sejteket HAT-szelekciónak és ismételt szubklónozásnak vetjük alá az 1. példa szerinti módon. Ennek eredményeképpen hat szülő sejtvonalat nyerünk M21 humán melanóma-sejtból hibrídóma-készilményhez, amelyek 8-azaguaninra rezisztensek és amelyek HAT-tápközegben elpusztulnak. Ezt a hat sejtvonalat a ME-2 sorozatban SUN-N-22-1 - SUN N-22-6 jelöléssel azonosítjuk.
5. Példa
Humán hcpnlóuia sejtből egy szúlö-sejtvonal készítése hibridóma-készítményhez (1) módszer)
1IC C-4 humán hcpntómu sejtet tenyésztünk RPMI 1640-ben 24 órán át. A tenyészethez EMS (etil-metánszulfonát), Sigma Chemical Co. gyártmánya) mutációs induktort adunk, hogy annak végső koncentrációja 1 mmól/liter legyen. A 3 órás inkubálás folyamán mutáció indukálódik a HC C-4 humán hepatóma sejtben. A sejteket azután háromszor mossuk szérum-mentes RPMI 1640 tápközeggel, 48-72 órás időtartamon át tenyésztjük teljes (szérumot is tartalmazó) RPMI 1640 tépkőzegben, majd a továbbiakban 3-4 hétig tenyésztjük olyan RPMI 1640 tápközegben, amely 2,0 pg/ml 8-azaguanint tartalmaz. Mintegy három hét múlva gyors növekedés következik be a sejtek számában, és tapadó sejtek egységes kiónjai képződnek. A tenyészetet további két hétig inkubáljuk RPMI 1640 tápközegben, amely 10 pg/ml 8-azaguanint tartalmaz. A növekvő sejteket, mint 8-azaguanin rezieztens törzseket, kiválasztjuk.
Ezeket a sejteket ezt követően IIAT-szelekcióra történő érzékenységre ellenőrizzük, mint ahogyan ezt az 1. példában tettük. Ennek eredményeképpen 8-HGPRT-hiányos sejtvonal kiónt, amelyek szülö-sejtvonalak hibridóma-készítinényhez, nyerhetünk humán hepatóma sejtekből. Ezeket a kiónokat SUN-N-31-1 - SUN N-31-8 jelöléssel azonosítjuk.
á. Példa
Humán hepatóma sejtből egy szülő-sejlvonal készítése hibridóma készítményhez (E módszer)
Az 5. példában leírtakkal azonos módon HC C-4 humán hepatóma sejtek tenyészetét EMS mutációs induktorral kezeljük. A tenyészetet azután az EMS-től megszabadítjuk szérum-mentes RPMI 1640 tápközeggel történő mosással. A tenyészetet 3-4 héten át inkubáljuk egy 2,0 g/ml BudR-t (bróm-deoxi-uridin, a Sigma Chemical Co. gyártmánya) tartalmazó tápközegben. A növekvő sejLeket olyan Lápközegbe visszük át, amely 10 g/ml BudR-L tartalmaz, ebben a tápközegben mintegy 2 héten át inkubálunk. A sejLeket, amelyek növekedési, érnek el ebben az inkubációban, leválasztjuk, mint Budit-rezisztens törzseket.
Ezeket azután ellenőrizzük HAT szelekcióra történő érzékenységre, az. 1. példában leírtak szerint. Ennek eredményeképpen a humán hepatóma sejtekből hal TE hiányos
-715 sejtvonal-klónt nyerünk, amely szülö-sejtvonalként szolgál hibridóma-késziLményhez.
7. Példa
Humán nyelvrák-sejtekból egy szülő-sejtvonal készítése hibridóma-készítményhez.
A-549 humán nyelvrák-sejteket tenyésztünk 24 órán át RPMI 1640 tápközegben. A tenyészethez EMS mutációs induktort adunk, 1 mmól/liter végsó koncentrációban. Három órás inkubáció során mutáció indukálódik az A-549 humán nyelvrák sejtekben. A sejteket ez után háromszor mossuk szérum-mentes RPMI 1640 tápközegben, majd tenyésztjük 48-72 órán át teljes RPMI 1640 tápközegben, ezután pedig 3-4 héten át tenyésztjük 2,0 Mg/ml BudR-t tartalmazó RPMI 1640 tápközegben. Mintegy három hét múlva gyors növekedés következik be a sejtek számában, és a tapadó sejtek egységes kiónjai képződnek. A tenyészetet további két hétig inkubáljuk RPMI 1640 tápközegben, amely 10 mg/ /ml BudR-t tartalmaz. A növekvő sejteket, mint BudR rezisztens törzseket, kiválasztjuk.
Ezeket a sejteket ezt követően HAT-szelekciöra történő érzékenységre ellenőrizzük, mint ahogyan ezt az 1. példában tettük. Ennek eredményeképpen 5 TK-hiányos sejtvonal-klónt, amelyek szülö-sejtvonalak hibridóma készítményhez, nyerhetünk humán nyelvrák sejtekből. Ezeket a kiónokat SUN N-33-1 - SUN N-33-5 jelöléssel azonosítjuk.
Az 1-7. példákban létrehozott szülö-sejtvonalakat lehet fuzionálni B-sejtekkel, mint pl. lépsejtekkel, hibridómák képzése érdekében, amely hibridómák immunglobulinokat hoznak létre a tenyészetben, amint ezt a következő példa szemlélteti.
8. Példa
Hibridóma előállítása az 1. példa szerinti ΜΕ 1 fúziójával A-549 humán nyelvrák sejtekkel immunizált egér lépsejtekkel, és a hibridómából nyert monoklonális antitest kiválasztásának bizonyítása.
107 sejt SUN N-21-2 (szülő-sejtek) tenyészetét egyesítjük 4 hetes BALB/C nőivarú egér 5.107 lépsejtjével (partner-sejtek), amely egereket négy héten át egyszer egy héten beoltottunk A-549 humán nyelvrák sejtekkel, alkalmanként 107 sejtet tartalmazó dózissal.
Fúziós közvetítőként polietilén-glikolt (PEG 1000, a Wako Pure Chemical Industries
I.td. gyártmánya) használunk 40% koncentrációban. A fúziós eljárás a következő: A szülő-sejteket és a partner-sejteket összekeverjük és centrifugáljuk egy centrifuga-csőben és a felülüszót eldobjuk. Mintegy 0,5 ml PEG
1000-t, amelyet 40%-ra hígítottunk RPMI 1640-el, adunk a beburkolt sejtekhez. A keveréket állni hagyjuk 3 percen át és 500 fordulat/perccel centrifugáljuk 3 percen át. Ezután 5 ml tápközeget adunk lassan hozzá, és a keveréket centrifugáljuk, és a feiülúszót elöntjük. Az összes sejtet lassan átvísszük egy T-75 lombikba (Falcon 3024) és további tápkőzeget adunk hozzá, amíg a teljes térfogat kb. 40 ml lesz. Egy éjszakán át történő tenyésztést követően az összes sejtet magába foglaló tenyészetet egy centrifuga-csőbe visszük át, centrifugálunk, majd a felülüszót elöntjük. HAT tápközeget (40 ml) adunk a beburkolt sejtekhez és alaposan étkeverjük. A keveréket egy mikrolemez 96 ürege között elosztjuk, kb. 100 pl mennyiséget adva egy üregbe. Ugyanezt a folyamatot megismételjük 4 mikrolemez üregeit megtöltve sejt és HAT tápközeg keverékével. Egy hetes inkubálást követően az üregek kb. 10%-ában telepek képződnek. Ezeknek a telepeknek az a jellegzetessége, hogy sokkal laposabban terjednek szét, mint a szülő-sejtek telepei. Az inkubálás első hetétől kezdve egy csepp (kb. 25-30 μΐ) HT tápközeget (amely azonos a HAT tápközeggel azzal a kivétellel, hogy nem tartalmaz aminopterint) adunk minden egyes üreghez. Amikor hibridóma elfogadható növekedése megtörtént (kb. 10-14 nap múlva), a tenyészet felülúszóját ellenőrizzük az A-549 humán nyelvrák elleni monoklonális antitest megjelenésére az A-fehérje-kötés SRBC módszerrel. A képződött 45 klón közül négyet találunk A-549 elleni monoklonális antitestet képzőnek. A négy klón egyikét az 1. példában leírtak szerint szubklónozzuk. Négy szubklón nő ki és ezek mind termelnek monoklonális antitestet A 549 ellen.
Ezeket a hibridóma sejteket ismert módon tároljuk, pl. 10% FCS-t, 10% DMSO-t és 80% szokásos tápközeget tartalmazó tápközegben szuszpendálva és folyékony nitrogénben vagy kb. -80 °C hőmérsékleten fagyasztóban tároljuk.
1. Kísérlet
A 8. példa szerint előállított hibridóma által termelt immunglobulinok osztályának és alosztályának meghatározása Ouchterlony módszerrel.
ml 15%-os agaróz oldatot (0,01% NaN3—al) helyezünk négy Petri-csészébe (belső átmérő: 52 mm) és 30 percig állni hagyjuk, amíg az agaróz megszilárdul. Üregeket lyukasztunk az agaróz gélbe minden egyes csészében, amint ezt az 1. ábra bemutatja. A perem melletti üregekbe az 1. Táblázatban felsorolt antitestek mindegyikéből 5 μΐ-t adunk, mig a központi üregek az agaróz gélben a 8. példában készített hibridóma által termelt négy monoklonális antitestet (LAC 1, 2, 5 és 4) tartalmazó tápközeg tízszeres kon-817
191384 eentrátumából 15 μΐ-el vannak töltve. A géleket 24 órán át állni hagyjuk, és minden egyes monoklonális antitest osztályát a precipitációs vonal képződésével meghatározzuk.
1. Táblázat
Szám Antitest Eredet
1 anti-humán lg M (Hoechst AG) Nyúl
2 anti-humán lg G (Hoechst AG) Nyúl
3 anti-egér lg G (Capel Co.) Nyúl
4 anti-egér lg M (Hoechst AG) Birka
5 anti-humán IG (G+A+M) (Hoechst AG) Birka
6 anti-humán lg A (Hoechst AG) Nyúl
A négy vizsgált antitestet egér lg G-nek találjuk, mivel az összes precipitációs vonal a 3 üreg és a 7 központi üreg között alakul ki.
Az lg G alosztályát azonos módszerrel határozzuk meg. Amint a 2. ábra bemutatja, öt üreget lyukasztunk az agaróz gélbe a négy Perti csésze mindegyikében. A négy perem melletti üregbe a 2. Táblázatban felsorolt alosztályok antitestjeiből 5 μΐ-eket helyezünk be, mig a központi üregek az agaróz gélben a monoklonális antitestek (LAC 1-4) mindegyikéből 15 μΐ-el vannak töltve. A Petri-csészéket 24 órán át állni hagyjuk szobahőmérsékleten.
2. Táblázat
Szám Antitest Eredet
1 anti-egér lg G 1 (Miles Laboratories Inc.) Nyúl
2 anti-egér lg G 2a (Miles Laboratories Inc.) Nyúl
3 anti-egér lg G 2b (Miles Laboratories Inc.) Nyúl
4 anti-egér lg G 3 (Miles Laboratories Inc.) Nyúl
A vizsgált négy monoklonális antitestet lg 2a-nak találjuk, mivel precipitációs vonalai a 2. és 5. üregek között keletkeznek.
A 8. példa szerinti hibridóma által termelt monoklonális antitestek mennyisége kb. 30 ug/ml, amely csaknem azonos az egér mielóma sejt, mint szülő-sejt felhasználásával készült hibridómák által termelt monoklonális antitestek mennyiségével. A 8. példa szerinti hibridóma által termelt antitest egységességét tovább bizonyítjuk gél-elektroforézissel.
A fenti eredmények azt mutatják, hogy a jelen találmány szerinti sejtvonalak (pl. az ΜΕ 1 sorozat SUN N-21-1 sejtvonala), amikor B sejtekkel fuzionáljuk, olyan immunglobulinokat állítanak elő, amelyek a B-sejtből adott genetikai információt fejezik ki.
A humán mielóma sejtek, amelyeket megkíséreltek szülő sejtekként használni hibridóma készítéséhez, számtalan különböző defektussal bírnak, mint pl. nehézségeket a tenyésztésben, kis növekedési sebesség, és instabilitás. Amint az alábbiakban bemutatjuk, a jelen találmány szerinti sejtvonal viszont képes következetes növekedésre, amely a ráksejtek öröklött tulajdonsága.
2. Kísérlet
A jelen találmány szerinti ΜΕ 1 sejtvonal és a ráksejtek növekedési profiljai.
ml, 2.105 Colo 38 humán melanóma sejt/ml koncentrációjú sejttömeget inkubálunk 10% FCS-et is tartalmazó RPMI 1640 tápközegben. A Colo 38-ból származó ME 1-sorozat SUN N-21-1 törzséből 2.105 sejt/ml-t tartalmazó 10 ml tenyészetet szintén inkubálunk 10% FCS-et is tartalmazó RPMI 1640 tápközegben. Egy másik, azonos mennyiségű SUN N-21-1 sejtet tartalmazó 10 ml-es tenyészetet inkubálunk olyan, 10% FCS-t is tartalmazó RPMI 1640 tápközegben, amely 8-azaguanint is tartalmaz 20 pg/ml végső koncentrációban. Mintákat veszünk és az élő sejtek számát minden egyes tenyészetben megszámoljuk. Az eredményeket a 3. ábrában mutatjuk be, amelyből az tűnik ki, hogy a SUN N-21-1 növekedése hasonló a Colo 38 humán melanóma sejt növekedéséhez és ezek a tapasztalatok csak kissé változnak még 8-azaguanin jelenlétében is.
A 8. példában készített hibridóma négy kiónja szintén a SUN N-21-1 növekedési profiljához hasonló növekedési profillal bír, bár ezt a 3. ábra nem mutatja be.

Claims (7)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás fajlagos fehérjéket termelő hibridómák előállítására, azzal jellemezve, hogy állati (embert is beleértve) eredetű B sejteket humán melanóma sejtek, humán hepatoma sejtek vagy humán tüdó-karcinoma sejtek természetes vagy indukált mutációjával előállított sejtjeivel fuzionáltatunk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy antigénnel immunizált, állati (embert is beleértve) eredetű B sejteket használunk.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy humán melanóma sejtként Colo 38 vagy M21 sejteket használunk.
    -919
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy humán hepatoma sejtként HC C-4 sejteket használunk.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy humán tüdő-karcinoma sejtként A549 sejteket használunk.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy humán melanóma, hepatoma vagy tüdó-karcinóma sejtként hipoxantin-guanin-foszforibozil-transzferáz vagy timidin-kináz enzimhiányos sejteket használunk.
  7. 7. Eljárás monoklonális antitestek előál5 Utasára, azzal jellemezve, hogy valamely, az
    1. igénypont szerinti eljárással előállított, fajlagos fehérjéket termelő, hibridomát tenyésztünk, és a tenyészfolyadékból az antitestet elkülönítjük.
HU84189A 1983-01-20 1984-01-18 Process for preparing hybridomes and by means thereof antibodies HU191984B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP58007744A JPS59132885A (ja) 1983-01-20 1983-01-20 新規細胞ライン
JP58007745A JPH0679553B2 (ja) 1983-01-20 1983-01-20 新規な雑種細胞

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU191984B true HU191984B (en) 1987-04-28

Family

ID=26342092

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU84189A HU191984B (en) 1983-01-20 1984-01-18 Process for preparing hybridomes and by means thereof antibodies

Country Status (12)

Country Link
US (1) US5126253A (hu)
EP (1) EP0114670B1 (hu)
KR (1) KR930005453B1 (hu)
AU (1) AU569002B2 (hu)
CA (1) CA1214123A (hu)
CH (1) CH683526A5 (hu)
DE (1) DE3485128D1 (hu)
DK (1) DK23384A (hu)
FR (1) FR2539759B1 (hu)
GB (1) GB2134134B (hu)
HU (1) HU191984B (hu)
IL (1) IL70686A (hu)

Families Citing this family (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4693975A (en) * 1984-11-20 1987-09-15 The Wistar Institute Human hybridroma fusion partner for production of human monoclonal antibodies
US5126262A (en) * 1984-12-20 1992-06-30 Suntory Limited Monoclonal antibody
EP0185135A3 (en) * 1984-12-20 1988-07-13 Suntory Limited Novel monoclonal antibody
US5106746A (en) * 1985-05-22 1992-04-21 E. I. Du Pont De Nemours And Company Process for the in vitro immunization of human splenocytes against tumor associated antigens
US6274552B1 (en) 1993-03-18 2001-08-14 Cytimmune Sciences, Inc. Composition and method for delivery of biologically-active factors
US20010055581A1 (en) * 1994-03-18 2001-12-27 Lawrence Tamarkin Composition and method for delivery of biologically-active factors
DE19634159C1 (de) * 1996-08-23 1997-09-25 Gsf Forschungszentrum Umwelt Induktion einer Tumorimmunität durch Injektion von Hybridzellen
US7229841B2 (en) * 2001-04-30 2007-06-12 Cytimmune Sciences, Inc. Colloidal metal compositions and methods
US6407218B1 (en) 1997-11-10 2002-06-18 Cytimmune Sciences, Inc. Method and compositions for enhancing immune response and for the production of in vitro mabs
DE69833455T2 (de) * 1997-11-10 2006-10-19 Cytimmune Sciences, Inc. Verfahren und zusammensetzungen zur verstärkung der immunantwort und zur in-vitro herstellung von monoklonalen antikörpern (mabs)
AU2004311630A1 (en) 2003-12-02 2005-07-21 Cytimmune Sciences, Inc. Methods and compositions for the production of monoclonal antibodies
WO2005072893A1 (en) * 2004-01-28 2005-08-11 Cytimmune Sciences, Inc. Functionalized colloidal metal compositions and methods
AU2008302035A1 (en) * 2007-09-21 2009-03-26 Cytimmune Sciences, Inc. Nanotherapeutic colloidal metal compositions and methods
US20110014118A1 (en) * 2007-09-21 2011-01-20 Lawrence Tamarkin Nanotherapeutic colloidal metal compositions and methods
CA2706700A1 (en) 2007-11-08 2009-05-14 Cytimmune Sciences, Inc. Compositions and methods for generating antibodies

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4196265A (en) * 1977-06-15 1980-04-01 The Wistar Institute Method of producing antibodies
DE2757169A1 (de) * 1977-12-22 1979-07-05 Hoechst Ag Verfahren zur gewinnung insulin produzierender tierischer zellen
NZ198851A (en) * 1980-11-07 1984-07-31 Wistar Inst Stable,continuous human myeloma cell line capable of hybridisation with antibody-producing cells:production of hybrid cell line
NO820248L (no) * 1981-01-28 1982-07-29 Coats Patons Plc Fremgangsmaate ved fremstilling av monoklone antistoffer og celler istand til aa produsere slike antistoffer
US4434230A (en) * 1981-08-12 1984-02-28 Research Corporation Human nonsecretory plasmacytoid cell line
JPS6011889B2 (ja) * 1981-10-28 1985-03-28 電気化学工業株式会社 継代可能なリンホカイン産生ヒトt細胞融合株及びその取得方法
GB2115005B (en) * 1981-12-03 1984-11-14 Cancer Research Campaign Anti rat liver monoclonal antibody
CA1213229A (en) * 1982-04-12 1986-10-28 Gary S. David Antibodies having dual specificities, their preparation and uses therefor
DE3245665A1 (de) * 1982-05-04 1983-11-10 Boehringer Mannheim Gmbh, 6800 Mannheim Verfahren zur herstellung permanenter tierischer und humaner zellinien und deren verwendung
US4693975A (en) * 1984-11-20 1987-09-15 The Wistar Institute Human hybridroma fusion partner for production of human monoclonal antibodies

Also Published As

Publication number Publication date
AU569002B2 (en) 1988-01-14
GB8401151D0 (en) 1984-02-22
DK23384D0 (da) 1984-01-19
EP0114670A2 (en) 1984-08-01
US5126253A (en) 1992-06-30
IL70686A (en) 1988-07-31
AU2351084A (en) 1984-07-26
FR2539759A1 (fr) 1984-07-27
DK23384A (da) 1984-07-21
GB2134134B (en) 1986-06-18
IL70686A0 (en) 1984-04-30
CA1214123A (en) 1986-11-18
EP0114670A3 (en) 1987-01-21
KR840007256A (ko) 1984-12-06
CH683526A5 (de) 1994-03-31
FR2539759B1 (fr) 1988-03-25
GB2134134A (en) 1984-08-08
EP0114670B1 (en) 1991-10-02
KR930005453B1 (ko) 1993-06-22
DE3485128D1 (de) 1991-11-07

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4720459A (en) Myelomas for producing human/human hybridomas
HU191984B (en) Process for preparing hybridomes and by means thereof antibodies
Kao et al. Genetics of somatic mammalian cells. IV. Properties of Chinese hamster cell mutants with respect to the requirement for proline
CA1315715C (en) Human cell line and triomas, antibodies, and transformants derived therefrom
US4350683A (en) Antibody production from hybrid cell line
JPS61128886A (ja) ヒト体細胞ハイブリドセルラインおよびその製造法
US20050221393A1 (en) Method of increasing product expression through solute stress
Olsson et al. [1] Human-human monoclonal antibody-producing hybridomas: Technical aspects
FI85282B (fi) Foerfarande foer framstaellning av permanenta djur- och humancellinjer.
JPS59169489A (ja) ヒト培養株化細胞
US4806476A (en) Efficient cell fusion process
FI76118B (fi) Foerfarande foer framstaellning av en hgprt-defekt leukemisk human-t-cellinje.
US4407945A (en) Constitutive production of interleukin 2 by a T cell hybridoma
CA1312030C (en) Method to increase antibody titer
GB2108528A (en) Process for preparing sub-culturable lymphokine-producing human T cell hybridomas
EP0077571A2 (en) Process for producing a lymphokine
Shay Human hybridomas and monoclonal antibodies: the biology of cell fusion
SU1495374A1 (ru) Штамм культивируемых клеток животных MUS мUSсULUS - продуцент ростстимулирующих факторов гибридом
JPS59132885A (ja) 新規細胞ライン
Neiders et al. Murine Plasma Cells Secreting More Than One Class of Immunoglobulin Heavy Chain: III. Immunoglobulin Production by Established Cultures and Cloned Lines of SAMM 368
Di Sabato et al. Production of thymocyte-stimulating factor by murine spleen lymphocytes: Cellular and biochemical mechanisms
YAMAMOTO et al. Macrophage-like chemotactic hybridomas active for various chemotactic factors
SU1641884A1 (ru) Штамм культивируемых клеток животных MUS мUSсULUS L., используемый дл получени гибридомы
Collavo et al. Colony formation of cytolytic T cells in semisolid medium
JPS63185374A (ja) ヒト−ヒトハイブリド−マ作製用親細胞株

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee