HU189907B - Circuit breaker arrangement for high-voltage switching apparatuses insulated preferably with sf6 - Google Patents

Description

A találmány tárgya megszakító elrendezés nagyfeszültségű kapcsoló berendezésekhez, különösen SFe gázzal szigetelt nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekhez.

A 1 465 380 számú német szövetségi kózlársaságbeli közrebocsátási iratból ismert olyan egyfázisú tokozott megszakító elrendezés, amelynél az egyes érintkező pontok forgatható, késes érintkezővel vannak ellátva.

A 2 924 630 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratból ismert, háromfázisú berendezések esetén a késes érintkezők egymás mellett szigetelőanyagból kialakított hajtótengelyen szigetelőtengelyen, vannak tokban elrendezve. Fentieken kívül más megoldások nem váltak ismertté. Az ismert megoldásoknál bekapcsolt állapotban a késes érintkezők a fázisvezetőkkel hozzávetőlegesen egy irányba esnek, ami az elrendezés méretét és hosszát befolyásolja és a variációk számát korlátozza.

A találmány feladata, hogy olyan megszakítót hozzunk létre, amely különbözőképpen alakítható ki, ahol alapvetőleg azonos alkotóelemek alkalmazhatók.

A feladat megoldására előnyösen SFe gázzal szigetelt és legalább egy bontáei hellyel ellátott nagyfeszültségű kapcsolóberendezés számára tokkal körülvett megszakító elrendezést hoztunk létre, ahol a bontási hely szigetelőtengelyként kialakított hajtótengellyel működtetett késes érintkezőkkel és ellenérintkezővel ellátott, a fázisvezetékek számának megfelelő számú, érintkezési ponttal van kialakítva.

A találmány szerint minden érintkezési pont fázisonként két, távkőzzel egymással párhuzamosan elhelyezett valamint a fázisvezetőkre csatlakoztatott, egymást részben átfedő csatlakozóelemmel van ellátva, ahol az első csatlakozóelemben a hajtótengely számára nyílás van kialakítva és a második csatlakozóelemben avval szemben fekvóen az ellenérintkező van elrendezve. A második csatlakozóelem oly módon van méretezve, hogy a hajtótengelyen is túlnyúlik és bekapcsolt helyzetben a késes érintkező a két csatlakozóelemre merőlegesen valamint a két csatlakozóelem között van elrendezve.

A találmány szerint tehát minden érintkezési hely két, távkőzzel párhuzamosan egymással elrendezett és egymást átfedő csatlakozóelemmel van ellátva, amelyek közül az első csatlakozóelem (a késes érintkezőkkel ellátott) szigetelótengelyt (hajtótengelyt) és a második csatlakozóelem az ellenerintkezóket tartja.

Amikor a késes érintkező bekapcsolt állapotban van, akkor az egymással szembenfekvő csatlakozó elemeket a mindkét csatlakozóelemre merőlegesen elrendezett késes érintkező átfedi. Amennyiben a megszakítót földeld érintkezővel kívánjuk kiegészíteni, ebben az esetben a földelő érintkező a hajtótengelyt a szemben fekvő ellenérintkezővel összekötő összekötő vonal meghosszabbításéban van oly módon elhelyezve, hogy a késes érintkező a bekapcsolt állapotból a kikapcsolt állapoton keresztül a földelési állapotba csupán 180⁰-os fordulattal jut.

A csatlakozóelemek különleges elrendezésével nagy szmú variációk lehetségesek.

Így például olyan megszakító hozható létre, amely két, egymással szembeniévé koaxiális szigetelőperemmel van kialakítva, a csatlakozóelemek ebben az esetben a két szigetelőperem középvonalénak két oldalán szimmetrikusan vannak elrendezve.

Amennyiben a két, egymással szembenfekvő szigetelőperemre merőlegesen harmadik szigetelő van oly módon elhelyezve, hogy két fázisvezeték-elrendezés egy vonalon és a harmadik fázisvezeték-elrendezés rájuk merőlegesen van elrendezve - aminek következtében a tok T-alakúvá válik - és a vezetékrendszerben megszakítót helyezünk el, akkor a harmadik fázisvezeték-elrendezése száméra a két csatlakozóelemmel kialakított érintkezési hely a két szembenfekvő fázisvezeték-elrendezéet összekötő vonalra merőlegesen van elhelyezve, a két fázievezeték-elrendezést ebben az esetben egy síkban elrendezett összekötő vezetékekkel vannak egymással összekötve és az ellenórintkezőket tartó, második csatlakozóelem megfelelő helyen az összekötő vezetékekre van rögzítve.

Amennyiben az egy vonalban elrendezett fázisvezeték-elrendezéeekben két megszakító van elhelyezve, akkor az első csatlakozóelemek egymással szemben vannak elhelyezve ós a második csatlakozóelem hozzájuk lávkőznyire, mindkét első csatlakozóelemet átfedően van elrendezve, ahol a második csatlakozóelem erre merőlegesen elhelyezeti fazisvezeták-elrendezéshez tartozó, az első csatlakozóelemnek megfelelő, további csatlakozóelemre van rögzítve.

A földelő érintkezők a hajtótengelyeket és a hozzátartozó érintkezőket összekötő vonalak meghosszabbításában peremes fedélre rögzíthetők. Ezáltal a két egymással szembenfekvő fázisvezeték-elrendezés egyidejűleg vagy felváltva a harmadik fázisvezeték elrendezésre csatlakoztatható.

Amennyiben két, egyirányban eső és egymással szembenlevő fázisvezetók-elrendezés és rájuk merőlegesen elrendezett harmadik fázisvezeték-elrendezés esetén az első és a harmadik fázisvezeték-elrendezés között megszakítót kívánunk elhelyezni, akkor erre a célra a második fázisvezetók-elrendezéssel kapcsolatban lévő csatlakozóelem hajlítva van, ahol 90*-ban a harmadik fázisvezeték-elrendezés irányába hajlított vége kvázi a harmadik fáziavezelék-elrendezéshez hozzárendelt érintkezési hely illetve bontási hely számára a második csatlakozóelemet képezi.

Erre a lehajlított végre az elsó fázisvezetékhez illetve fázisvezeték-elrendezéshez tartozó bontási vagy érintkezési hely méso-25 dik ceatlakozóeleme találmány szerinti módon van rögzítve.

A hajlított csatlakozóelemmel ellátott megszakító elrendezés abban az esetben is alkalmazható, ha maga a tok könyökalakú, 90^e-os hajlítású.

Ugyan ez az elrendezés abban az esetben is alkalmazható, ha a megszakító után kábelleágazás van kialakítva. Ebben az esetben a második csatlakozóelem a kábelleágazásokra merőlegesen van elrendezve.

Tehát az érintkezési hely találmány szerinti megoldásával minden tetszőleges megszakító elrendezés hozható létre, ahol lényegében azonos alkotó elemek alkalmazhatók.

A találmány szerinti megszakító elrendezést előnyős kiviteli példák kapcsán rajz segítségével az alábbiakban részletesen ismertetjük, ahol a rajzon az 1. ábra a találmány szerinti megszakítóelrendezés egy előnyös kiviteli példáját metszetben, a 2. ábra egy második kiviteli példát T-alakú elrendezéssel, a 3. ábra egy harmadik kiviteli példát keresztalakú elrendezéssel valamint két megszakítóval a 4. ábra egy negyedik kiviteli példát, amely szintén két megszakítóval van ellátva az 5. ábra egy ötödik kiviteli példát köríves vezetékvezetéssel, a 6. ábra egy hatodik kiviteli példát egy megszakítóval, a 7. ábra az 1. ábra szerinti megszakító elrendezésnek belsejét, míg a 8. ábra a szigetelótengely és a késes érintkező közötti alakzáró összeköttetést metszetben mutatja.

Az 1. ábrán zárt egységet képező megszakító elrendezés látható. A tulajdonképpeni megszakító elrendezés 10 tokban van elrendezve, amely mindkét végén 12, 14 peremmel végződik. A két 12, 14 perem szigetelésre illetve tartásra szolgáló 26, 28 záróelemekre van csatlakoztatva, amelyek pont-vonallal ábrázolt belső 30, 32 fázisvezeték tartására szolgálnak. A belső 30, 32 vezetékek ismert módon háromszög sarkain vannak elrendezve. A 30, 32 fázisvezetőkre a 10 tokon belül jobboldali 34, 35, 36 vezetókdarabok és baloldali 37, 38, 39 vezetékdarabok vannak csatlakoztatva. A 37 vezetékdarab L-alakú 40 vezetékdarabbal van összekötve, amelynek hosszú szára 41 csatlakozóelemet képez, amely M közép-vonallal párhuzamosan és 0 távolságra van elrendezve.

A két 38, 39 vezetókdarabra szintén L-alakú 42, 43 csatlakozó elemek vannak csatlakoztatva, amelyek a 7. ábrán is szerepelnek és oly módon vannak elrendezve, hogy hoszszabb száruk azonos módon mint a 41 csatlakozóelem, vele párhuzamosan és a 10 tokon belül vele együtt vízszintes síkban vannak elrendezve. A 41, 44, 46 csatlakozóelem 48 lyukkal van ellátva, amelyben 50 hajtótengely van megvezetve, amellyel fázisonként egy-egy 52 késes érintkező van szilárdan összekötve.

A 41, 44, 46 csatlakozóelemnek megfelelően 34, 35, 36 vezetékdarabokkal összekötött ellentétes 54 csatlakozóelemek vannak kialakítva, amelyek végein ujjalakú 56 ellenérintkezőkkel vannak ellátva, amelyekkel az 52 késes érintkezők érintkezésbe juthatnak.

Az 50 hajtótengely fölött a 10 tokban csonkszerű 16 mélyedés van kialakítva, amely 20 peremben végződik, amelyre a 10 tok belsejébe nyúló 24 földelő érintkezőt tartó zárófedél van rögzítve.

Az 1. ábrán bemutatott megszakító elrendezésben a megszakító bekapcsolási helyzetben van. Ha az 52 késes érintkezőket óramutató járásával egyező irányban az 50 hajtótengely körül oly módon elforgatjuk, hogy az 50 hajtótengelyt meghajtjuk, akkor az 52 késes érintkezők a 10 tok középvonalával párhuzamos állásba kerülnek és ezáltal a megszakító kikapcsolt állapotba kerül. Amennyiben az 52 késes érintkezők óramutató járásával egyező irányban továbbfordulnak, akkor a 24 földelő érintkezővel kerülnek kapcsolatba. Ebben az állásban - amelyben az 52 késes érintkezők 180°-kal felfelé az M középtengelyre merőleges, szaggatott vonallal jelölt állásba vannak elforgatva - az 52 késes érintkezők földelési állásban vannak, ahol a megszakító nyitva van. Az az állás, amelyben az 52 késes érintkezők felfelé vannak irányítva, a hozzátartozó kapcsolási rajzban ábrázolt állás.

A 2. ábra 60 tokban elhelyezett megszakító elrendezést mutat be, amely háromfázisú gyűjtösin vonalában leágazó szakaszolóként van beépítve. A 60 tok mindkét oldalára szigetelő 26, 28 záróelemek vannak ráperemezve, amelyek a 30, 32 fázis vezetékeket tartják. Az egyes 30, 32 fázis vezetékek összekötő 62 áthidalásokkal vannak egymással összekötve, amelyek párhuzamosak és egy vízszintes eikban fekszenek.

A 60 tok vízszintes középvonalra merőleges 64 nyílással van kialakítva, amelynek mérete a 60 tok jobb és bal oldalán levő peremének megfelel és amelyre a 26, 28 záróelemnek megfelelő szigetelő 66 záróelem van csatlakoztatva, amely a 32, 30 fázis vezetékekre merőleges 33 vezetékeket tart.

A 33 vezetékekre csatlakozóelemnek vannak csatlakoztatva, amelyek a 40 vezetékdarabnak 42, 43 valamint a 44, 46 csatlakozóelemeknek felelnek meg, és ezért hivatkozási jelekkel nem jelöltük.

Az 1. ábrához hasonló módon a vezetékdarabra 41 csatlakozóelemek csatlakoznak, amelyek egymással párhuzamosak és a 62 áthidalásokra merőlegesen vannak elrendezve valamint egy-egy 48 lyukkal vannak ellátva, amelyben 50 hajtótengely van elhelyezve. Az 50 hajtótengellyel 52 késes érintkezők van-37 nak összekötve, amelyek a vastag vonallal ábrázolt bekapcsolási állásból a szaggatott vonallal jelölt állásba forgathatók el, amelyben a 60 tokon levő 68 földelő érintkezővel érintkezésbe lépnek. A 62 áthidalásokon egyegy 70 csatlakozóelem van elrendezve, amely illetve amelyek a 64 nyíláson levő perem által tartott 33 vezeték csatlakozó helyének Ml középvonalához távolsággal és az ellentétes 54 csatlakozóelemmel azonos módon a 41 csatlakozóelemekkel párhuzamosan az 52 késes érintkezők hosszának megfelelő távolságra van illetve vannak elrendezve. A 2. ábra továbbá a hozzátartozó kapcsolási rajzot tartalmazza.

A 3. ábrán 80 ház van bemutatva, amely a 60 tokhoz képest a 64 nyílásnak megfelelő 65 nyílással van ellátva, amely a 64 nyílással szemben van elhelyezve éa 67 zárófedéllel van lezárva. A 80 házon három oldalon fázisvezeték csatlakozások vannak elrendezve, éspedig mint a 2. ábra szerinti kiviteli alak esetén mindkét oldalon és alul.

Mivel a tok kialakítása a 2. ábrán bemutatottéhoz hasonló, ezt külön nem ismertetjük. A vízszintes fázisvezeték csatlakozásokra egyirányba eső és egymáshoz távköznyire végződő 82, 84 csatlakozóelemek vannak elrendezve, amelyek 86, 88 furatokkal vannak ellátva, amelyekben egy-egy 90, 92 hajtótengely van étvezetve. A 90, 92 hajtótengely 94, 96 késes érintkezővel vannak szilárdan öezszekötve, amelyek a 82, 84 csatlakozóelemekkel párhuzamosan elrendezett 98 vezetődarabbal kerülhetnek kapcsolatba, amelyek a 41, 42 ... csatlakozóelem méretének megfelelő méretű 100, 102, 104 csatlakozóelemekre vannak rögzítve.

A 94, 96 késes érintkezővel csatlakoztatható 95, 97 földelő érintkezők a 67 zárófedélre vannak rögzítve, a 67 zárófedélről közvetlenül a 90, 92 hajtótengelyek fölött függőlegesen lefelé nyúlnak.

A kapcsolás kivitelezése ismét a kapcsolási példán látható

A 4. ábrán a 2. ébrén ismertetett 60 tokkal hasonló 61 tok látható, amely csupán abban különbözik a 60 toktól, hogy a 16 mélyedéssel azonos 103 mélyedéssel van ellátva, amely 105 fedéllel van lezárva, amely belül mindegyik 107 késes érintkező számára egy-egy 106 földelő érintkezővel van ellátva, ahol a 107 késes érintkezők szigetelő 108 hajtótengelyre vannak rögzítve.

A jobboldali szigetelőre - amely az 1. ábrán ismertetett 26 záróelemnek felel meg fázisonként egy-egy 110 csatlakozóelem van csatlakoztatva, amely a 26 záróelem csatlakozó helye felől tekintve (azaz a 4. ábrán a bal oldalon) a 33 vezetékeket tartó 66 záróelem középvonalán tói függőlegesen lefelé van oly módon hajlítva, hogy a 110 csatlakozóelemek szabad végével 112 késes érintkezők csatlakoztathatók, amelyek elvileg az 52 késes érintkezőknek felelnek meg. A 110 csatlakozóelem szabad végére az M középvonallal párhuzamos 114 csatlakozóelem van rögzítve, amellyel egy máeodik megszakító kapcsolatba hozható, amely az 1. ábrán szereplő megszakítónak felel meg. A 4. ábra szerinti megszakitóelrendezés 61 tokjának mérete a 2. ábrán szereplő 60 tok méretével lényegében azonos.

Az 5. ábra a találmány egy további kiviteli példáját ismerteti, amelynél 120 tok 90·-os hajlású.

Az ábra jobb oldalán a 120 tokra 122 záróelem és lefelé 124 záróelem van csatlakoztatva. A 122 záróelemre 126, 128, 130 csatlakozóelemek vannak rögzítve, amelyek közül az egyik, elölről látható 126 csatlakozóelem z-alakú, míg a másik kettő 128, 130 csatlakozóelem U-alakúak. A 126, 128, 130 csatlakozóelemek szabad vége a kimeneti A középvonallal párhuzamosan lefelé van hajlítva. A 126, 128, 130 csatlakozóelemek 124 záróelemre fázisonként csatlakozó, a 41 csatlakozóelemnek megfelelő egy-egy 132 csatlakozóelemhez viszonyítva távköznyire vannak elhelyezve. Ezeken a 132 csatlakozóelemeken ismét az 50 hajtótengely nyúlik át, amely a 134 késes érintkezőket meneszti, amelyek a 68 földelő érintkezőnek megfelelő 136 földelő érintkezővel kapcsolatba hozhatók. A 6. ábra szerinti megszakító elrendezés kábelleágazásra alkalmas.

A leágazó 150, 152 kábelek végükön egy-egy 154 csatlakozóelemmel vannak összekötve, amelyek a lefelé irányuló 152, 150 kábelekre merőlegesek és a 150, 152 kábelek vége fölött vannak elrendezve.

A 156 tok bal oldal felé a 28 záróelemnek megfelelő 158 záróelemmel van lezárva. Ily módon a 6. ábra baloldali csatlakozása az 1. ábra baloldali csatlakozásával azonos. Az 52 késes érintkezők mindegyik 150, 152 kábel számára kialakított 154 csatlakozóelemmel kerülnek kapcsolatba. A 156 tok azonos módon mint a 3. ábrán ismertetett 151 zárófedéllel van lezárva, amelyre egy-egy a 95, 97 földelő érintkezővel (3. ábra) hasonló 153 földelő érintkező van rögzítve.

A 6. ábra hasonlóképpen mint a többi ábra a hozzátartozó kapcsolási elrendezéssel van kiegészítve.

A késes érintkezők ellenérintkezői önmagában ismert ujjalakú érintkezők.

A 8. ábra a szigetelő hajtótengely és az 52 késes érintkező közötti alakzáró kapcsolatot mulatja.

A szigetelő 50 hajtótengely a hajtóberendezéssel (az ábrán nem szerepel) összekötött 51a részre éa kél, a késes érintkezők között elrendezett csatlakozó 51b, 51c részre van felosztva. A 8. ábrán az 52 késes érintkezőt középen mutatja, tehát az Ml-Ml középvonalon. Ezáltal ebben a hajtótengely ebben a tartományban két csatlakozó 51b, 51c részből van kialakítva, amelyeknek szabad végében árnyékoló 160 kapcsolóelem van behelyezve.

160 kapcsolóelem zsáklyukszerü alakos 164 mélyedéssel van ellátva, amelybe az 52 késes érintkezőnél 166 csap nyúlik. A 166 csap köralakban körgyűrűs 168 nyúlvánnyal van körülvéve, amely - mivel az érintkezőelem az Ml-Ml középvonalhoz viszonyítva szimmetrikus - a szembenlevó oldalon körgyűrűs 170 meirhosszabltéHsal van kialakítva. Oly módon 172 henger képződik, amelynek külső felületei lamellás 174 érintkezőkön keresztül körgyűrű alakú 176, 178 ellenérintkezőkkel varinak összekötve, amelyek golyóalakú IBO árnyékolással vannak körülvéve ós a 42, 43, 4 I csatlakozóelemmel elektromosan vezető érintkezésben vannak.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Megszakító elrendezés nagyfeszültségű, különösen SFe gázzal szigetelt, legalább egy bontási hellyel ellátott kapcsoló berendezésekhez, amely fázisvezetékek számának megfelelő számú érintkezési hellyel van ellátva, amelyek szigetelötengelyként kialakított hajtólengellyel működtetett késes érintkezőkkel valamint ellenérintkezőkkel vannak kialakítva és a megszakító elrendezés tokban van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy mindegyik érintkezési hely fázisonként két, párhuzamosan térközzel elrendezett, fázisvezetőkre csatlakoztatott, részben egymást átfedő csatlakozóelemmel (41, 54) van ellátva, ahol az első csatlakozó elemben (41) a hajtótengely (50) befogadására nyílás van kialakítva és a második csatlakozó elemben (54) avval szembenfekvően ellenérintkezö (56) van elrendezve, a második csatlakozó elem (54) a hajtótengelyen (50) túlnyomóan van oly módon méretezve, hogy bekapcsolási állapotban a késes érintkező (52) a két csatlakozó elem (41, 54) között, mindkét csatlakozó elemre (41, 54) merőlegesen van elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti megszakító elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hajtótengelyt (50) az ellenórintkezővel (56) összekötő vonal meghosszabításában a tokkal (10) csatlakoztatott földelő érintkező (24) van elrendezve, ahol a földelő érintkező (24) és a hajtólengely (50) közötti távolság az ellenérintkező (56) és a hajtótengely (50) közötti távolsággal egyenlő.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti megszakító elrendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik érintkezési hely egymással szembenfekvö két csatlakozó eleme (41, 54) a tok (10) középvonalának (M) mindkét oldalán, előnyösen a középvonalhoz (M) illetve a hozzátartozó fázisvezelók-elrendezésekhez képest szimmetrikusan van elrendezve.
4. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti megszakító elrendezés, amely két, egy irányba eső fázisvezeték-elrendezés közötti összeköttetés és réjuk merőleges harmadik fázisvezeték-elrendezés közöli van elrendezve, ahol a bontási hely a harmadik fázisvezelék-elrendezésen van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a két, egy irányba eső fázisvezetók-elrendezést összekapcsoló áthidalásra (62) második csatlakozó elem (70) van rögzítve.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bérmelyike szerinti megszakító elrendezés, amely két, egymással szemben fekvő, egy irányba eső fázisvezeték-elrendezéssel és rájuk merőleges harmadik fázisvezetók-elrendezéssel van ellátva, ahol a bontási helyek az egyirányba eső fázisvezeték-elrendezéseken vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy mindegyik érintkezési hely második csatlakozó eleme mind a két, egymással szembenfekvő csatlakozó elemet átfedi és a harmadik fézisvezetók-elrendezéshez tartozó első csatlakozó elemre (102) van rögzítve.
6. 6. Az 1-3. igénypontok bérmelyike szerinti megszakító elrendezés, amely két, egymással ezembenlevő, egy irányba eső fázievezeték-elrendezésael valamint rájuk merőleges harmadik fázisvezeték-elrendezéssel van ellátva, ahol a bontási helyek az első ée a harmadik fázisvezeték-elrendezésen vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a harmadik fázisvezeték-elrendezéshez tartozó érintkezési hely második csatlakozó eleme L-alakú, a második fázisvezetők elrendezéssel összekötött és illesztett csatlakozó elemen (110) van elrendezve, továbbá az első fázisvezeték-elrendezéshez tartozó érintkező hely második csatlakozó eleme a második fázisvezeték-elrendezéshez kapcsolódó csatlakozó elemre van rögzítve.
7. 7. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti megszakító elrendezés, amely két egymásra merőleges fázisvezeték-elrendezéssel van kialakítva és könyök alakú tokban van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a második csatlakozóelem 90°-ban hajlított vezetékdarab végéhez van illesztve.
8. 8. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti megszakító elrendezés, amely az egyik fézievezeték-elrendezésre merőleges kábelleégazés-elrendezéssel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a második csatlakozó elem (154) a kábelekre (150, 152) merőlegesen van elrendezve és hozzájuk van rögzítve.
9. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti megszakító elrendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik késes érintkező (52) két oldalén alakos csapokkal (166) van ellátva, a szigetelő hajtótengely (50, osztva van és a két oldalt elrendezett csapok (166) a szigetelő hajtótengelyben (50) kialakított alakos, csapokhoz (166, illesztett mélyedésekkel (164) vannak kapcsolatban.
10. 10. A 9. igénypont szerinti megszakító elrendezés, azzal jellemezve, hogy a csapok (166, gyűrűalakú kerettel vannak körülvéve, amelynek külső felülete hengert (172) képez, amely csúszó érintkezők (174) segítségével

    -511 az eleő csatlakozó elemben (41) kialakított mélyedésben van elhelyezve és megvezetve.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti megszakító elrendezés, azzal jellemezve, hogy a szigetelő hajtótengely (50) részeinek (51b, 5

    51c) végeiben kialakított mélyedések (164) a szigetelő hajtótengely (50) részeiben (51b, 51c) ágyazott árnyékoló elemekkel vannak körülvéve.