HU188198B - Intensive heat exchanger for exchanging the heat content of gas, steam and/or fluid media - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti intenzív hőcserélő gáz (gőz) és/vagy folyadék nemű közegek hötartalmának cseréjére szolgál. Az intenzív hőcserét a hőfelvevő -illetve a hőátadó;közegeket elválasztó fal mindkét oldalához rendelt, azzal hővezető kapcsolatban lévő apróbordás hőátadó felület biztosítja. A hőcserélő egymás után elhelyezett közegelválasztó falakból (1) a szomszédos falak között magából a falból kiképzett, vagy attól elkülönített távtartóelemekből, adott esetben azok között elhelyezett tömítőelemekből (3) van kialakítva. <4·. metszet 1 3 ^4*^ Z ábra -1-

Description

A találmány szerinti intenzív hőcserélő gáz(göz) és/vagy folyadék nemű közegek hőtartalmának cseréjére szolgál. Az intenzív höcserét és az ebből származó előnyöket a hóleadó illetve a hőfelvevő közegeket elválasztó fal mindkét oldalához rendelt, azzal hővezető kapcsolatban lévő apróbordás hőátadó felület biztosítja.

A találmány tárgya főleg gázokban lévő veszendőbe menő hőenergia (pl. füstgázok vagy egyéb melléktermék - pl. szárító gázok hőenergiája, klímatechnika) visszanyerésére szolgál, de alkalmazható minden olyan esetben, amikor a közeg vagy közegek hőátadás! tényezőjét javítani szükséges.

Mint az ismeretes - főleg a „hulladék energiák” hasznosítására való törekvés miatt -, az utóbbi időben igen intenzív kutatás folyik, különösen az úgynevezett gáz-gáz hőcserélők területén.

Mint az a szakirodalomból megállapítható a kutatás főleg abban az irányban halad, hogy a hőcserélők adott teljesítményre vonatkoztatott térfogatát csökkentsék.

Ilyen megoldást ismertet például a 169 785; 170 550; 171234; 171 637; 171669; 171 923;

172 008; 175 375 és a 176 417 számú magyar szabadalom, illetve a Ca-329 számú szabadalmi bejelentés. A szabadalmat kapott hőcserélő megoldások közös jellemzője, hogy a hőátadó fal (oldallemez stb.) felülete sík, hullámosított vagy egyéb módon megnövelt felületű. A Ca-329 számú bejelentés olyan hőcserélőt ismertet amelynek lényege, hogy (pl. apróbordázott) lemezek (falak) között - a lemez mindkét oldalán - vagy a hőleadó vagy a hőfelvevő közeg áramlik; a hőcsere elsősorban vezetéssel jön létre, amit a lemez hővezetése biztosit az egyik „kamrából” a másikba.

A megoldásokból kitűnik, hogy a hőcserélők vagy olyan kialakításúak, hogy a közegeket elválasztó fal egy-egy oldalán csak a hőleadó illetve csak a hőfelvevő közeg áramlik, vagy olyan kialakításúak, hogy a fal mindkét oldalán azonos funkciójú közeg (vagy hőfelvevő, vagy hőleadó) áramlik.

Az első esetben a hőcserélő javítását a falfelület (hőátadó felület) növelésével pl. hullámosításával érik el, erre azonban az jellemző, hogy a közeggel érintkező fal (lemez) mentén a hőátadási tényező nem kedvező a kialakuló lamináris határréteg miatt, ugyanakkor a hővezetésből származó höellenállás kicsi, tekintettel arra, hogy a hőenergiát csak a falvastagságon kell átvezetni. Ebben az esetben a hőátbocsátást a kedvezőtlen „falmenti” hőátadásí tényező határozza meg.

A második esetben a hőcsere javítását úgy oldják meg, hogy a lemezeket (falakat) apróbordázzák, azaz kedvező hőátadás) tényezőt alakítanak ki, ugyanakkor e kialakításnál a hővezetésből származó ellenállás fokozottabban jelentkezik, mert a hőt az egyik funkciójú közegből (hőleadó közeg) a másik funkciójú közegb?. (höfelvevő közeg) kell átvezetni a hőfelvevő lemez (fal) hossza mentén. Ebben az esetben a hőátbocsátást a hővezetésből származó hőellenállás ^befolyásolja hátrányosan, illetve sok esetben ez válik meghatározóvá.

A találmány szeriuti· megoldás célja olyan hőcserélő kialakítása, ami'a^felh'ozott hátrányokat kiküszöböli, azaz „faímenti” hőátadási tényezője nagy, a hővezetésből származó hőellenállása pedig kicsi.

A kitűzött célt a találmány szerinti berendez^ azzal valósítja meg, hogy olyan közegelválasztó fallal bír, amelynek mindkét oldalán azzal hővezető kapcsolatban lévő apróbordás hőátadó felület van kialakítva úgy, hogy az apróbordák homlokélei a közeg fő áramlási irányától eltérő célszerűen arra merőleges kialakításúak, ami igen jó hőátadási tényezőt biztosit a fal felülete mentén, ugyanakkor a hóvezetési ellenállása kicsi, mivel a hőenergiát lényegében csak a falvastagságon kell átvezetni.

Ebben az esetben apróborda alatt azt a szerkezeti elemet vagy elemrészt értjük, amelyen a lamináris határréteg kialakulása illetve nagysága korlátozva van azáltal, hogy a borda kiterjedése az áramlás fő irányában rendre megszakad. Az apróbordák homlokélei alatt a bordáknak az áramló közeggel szembenálló élfelületét értjük.

A találmány szerinti berendezés egymás után elrendezett a fentebb ismertetett jellemzőjű közegelválasztó falakból, a szomszédos falak között magából a falból kiképzett (pl. perem), vagy attól elkülönített távtartó elemekből (pl. keret) adott esetben közéjük helyezett tömítő elemekből van kialakítva úgy, hogy a közegelválasztó falak között a hőcserében résztvevő közegek izolált terelésére járat vagy járatok vannak kiképezve, amely járatok rendre a hőfelvevő - illetve hőleadó közegelosztóhoz illetve közeggyűjtőhöz csatlakoznak. A hőcserélőt célszerűen véglapok zárják le.

Az egyes elemeket szorító erő (pl. csavarorsós kötés) vagy adhéziós illetve kohéziós kötés (pl. ragasztás, forrasztás, hegesztés stb.) kapcsolja egymáshoz.

A hőcserélő úgy üzemel, hogy az előzőek szerint kialakított egység hőleadó közeg elosztójába bevezetik a magasabb hőmérsékletű közeget, ugyanakkor a hőfelvevő közeg elosztójába bevezetik az alacsonyabb hőmérsékletű közeget.

A különböző funkciójú (hőleadó vagy hőfelvevő) közegek a szomszédos járatokban áramolnak - ellen-, egyen-, kereszt- vagy vegyes áramba kapcsolva -, azaz a közegelválasztó fal két oldala mentén (vagyis a szomszédos járatokban) mindig más funkciójú közeg áramlik, ezáltal a hőcsere úgy jön létre, hogy az egyik oldalon elhelyezkedő apróbordás felület átveszi a hőmennyiséget a höleadó közegtől, majd a falon keresztül történt átvezetés után a másik oldalon elhelyezkedő apróbordás felület leadja a hőmennyiséget a hőfelvevő közegnek. A járatokból a közegek közeggyüjtöbe, esetleg újraelosztóba kerülnek illetve közvetlenül a szabadba távoznak.

A találmány szerinti berendezés közegelválasztó falaihoz rendelt apróbordás hőátadó felület apróbordái lehetnek zárt vagy nyitott kialakításúak. Zárt apróborda kialakítás alatt azt értjük, hogy az apróborda mindkét vége, nyitott apróborda kialakításon pedig azt értjük, hogy annak csak egyik vége csatlakozik a közegelválasztó falhoz. Az egyik vagy másik kialakítás előnye a gyártási technológiában jelentkezik.

Az apróbordázott hőátadó felület előnyösen készülhet táblalemezből vagy szalagból, azokból kihasított vagy kiemelt apróbordákkal; de készülhet

A.

188 198 egymástól elkülönített apróbordákkal is. Ebben az esetben az apróbordázott elemet (elemeket) vagy külön apróbordákat adhéziós vagy kohéziós kötés (pl. pont- vagy vonalhegesztés, sajtolás, forrasztás stb.) kapcsolja a höátadó falhoz. Az egyik vagy másik kialakítás előnye a gyártási technológiában jelentkezik; pl. az elkülönített apróbordák hulladékból is készülhetnek. A kötések célszerűen úgy készülhetnek, hogy a kötési vonalak illetve helyek a közegelválasztó fal két oldalán egymással szemben helyezkednek el. Ennek a megoldásnak az elő-, nye abban jelentkezik, hogy a hővezetési út a minimálisra csökken azaz a hőátbocsátás megnő.

A közegelválasztó falhoz rendelt apróbordák hőátadó felülete előnyösen készülhet úgy is, hogy az magából a falból van kiemelve pl. kihasítással vagy rétegelt lemez esetén a lemezréteg kiemelésével. Ennek a megoldásnak az előnye abban jelentkezik, hogy az apróbordákat nem kell a falhoz külön rögzíteni és a hővezetési híd is kedvező.

A közegelválasztó fal célszerűen készülhet úgy is, hogy az apróbordázott elemek (pl. táblák, szalagok) hátoldalukkal résmentesen, közvetlenül egymáshoz csatlakoznak. E megoldás előnye abban van, hogy nem kell külön tartófalat alkalmazni és a hővezetési út lecsökken ezáltal a hőátbocsátás megnő.

A közegelválasztó falhoz rendelt apróborda kialakítás előnyösen olyan lehet, hogy az apróbordák homlokélei vagy azok egy része a közegelválasztó fal síkjával szöget zár be. Abban az esetben például ha ez a szög a bordaelem egy részénél (például zárt bordák esetén a bordahidat az apróbordázott felülettel összekötő elemnél) a közeg belépési oldalon a közegáramlás felé, kilépési oldalon pedig ellenkezőleg dől, úgynevezett hőegyenértékű felület (az elem minden keresztmetszetében azonos a hőáram sűrűség) alakítható ki. E megoldás előnye a hővezetési ellenállás csökkentésében jelentkezik.

A közegelválasztó falhoz rendelt apróbordák kialakítása célszerűen lehet olyan is, hogy felső élük a fal síkjából tekintve különböző magasságú. E megoldás előnye a közegelválasztó falak egymáshoz rendelésekor (szerelésekor) jelentkezik.

A közegelválasztó falak egymáshoz rendelése előnyösen lehet olyan, hogy a szomszédos közegelválasztó falak apróbordái a közegáramlási irányából tekintve átfedik egymást, vagy nem fedik át egymást.

Az első esetben a megoldás előnye abban jelentkezik, hogy az apróbordás elem gyártása egyszerűbb szerszámmal történhet, ugyanakkor a rendelkezésre álló járatkeresztmetszet jól kihasználható, a második esetben az előny abban jelentkezik, hogy a szerelés egyszerűbb, ugyanakkor a járatkeresztmetszet jól kihasználható.

A két szomszédos közegelválasztó fal előnyösen szerelhető úgy is, hogy a falak távtartására az apróbordák, vagy azok egy része illetve külön támasztóelem szolgál. E megoldásra abban az esetben van szükség, ha a nyomáskülönbségből származó erő okozta deformációt kompenzálni szükséges. A különböző megoldású támasztóelemek alkalmazása elsősorban gyártási illetve szerelési előnyökkel jár.

Az egyes szerkezeti elemek célszerűen jó hővezetési tulajdonsággal bíró szerkezeti anyagokból pl. fémből készülhetnek de adott esetben készülhetnek műanyagból is pl. ha azt korrózióveszély szükségessé teszi.

A? továbbiakban a találmányt példaként ábrák segítségével ismertetjük.

Az 7. és 2. ábra a hőcserélő berendezés általános elrendezését mutatja.

Az 7. ábra a 2. ábrán bejelölt B-B metszetnek megfelelő képet tünteti fel.

A 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A-A metszetnek megfelelő kép.

A 3. ábra a hőcserélő egy másik általános elrendezését mutatja részmetszet formájában.

A 4. ábra a hőcserélő újabb általános elrendezését szemlélteti részmetszet formájában.

Az 5., 6. és 7. ábra a hőcserélő ismét újabb általános elrendezését mutatja.

Az 5. ábrán a 6. ábrán bejelölt D nézetnek megfelelő kép látható.

A 6. ábra az 5. ábrán bejelölt E-E metszetnek megfelelő képet szemlélteti.

A 7. ábra a 6. ábrán bejelölt C nézetnek megfelelő képet mutatja.

A 8. ábra a közegelválasztó fal egyik kialakításának részletét mutatja, metszetben.

A 9. ábra a 8. ábrának megfelelő kiviteli példát mutatja oldalnézetben, metszetben.

A 10. ábra a hőcserélőnek azt a részletét mutatja, ahol a 8. ábrának megfelelő,szomszédos közegelválasztó falak egyik célszerű elrendezése látható elölnézetben, metszetben.

A 77. ábra a 10. ábrának megfelelő kiviteli példát mutatja oldalnézetben, metszetben.

A 72. ábra a közegelválasztó fal egy másik kialakításának részletét mutatja metszetben.

A 13. ábra a 12. ábrának megfelelő kialakítást mutatja oldalnézetben, metszetben.

A 14. ábra a hőcserélőnek azt a részletét mutatja, ahol a 12. ábra szerint kialakított szomszédos közegelválasztó falak egyik célszerű elrendezése látható elölnézetben, metszetben.

A 75. ábra a 14. ábrának megfelelő képet szemlélteti oldalnézetben, metszetben.

A 76. ábra a közegelválasztó fal újabb célszerű kiviteli példáját mutatja elölnézetben, metszetben.

A 17. ábra a 16. ábrának megfelelően kialakított egységet mutatja oldalnézetben, metszetben.

A 18. ábra a közegelválasztó fal újabb célszerű kiviteli alakját mutatja elölnézetben, metszetben.

A 79. ábra a 18. ábrának megfelelően kialakított egységet szemlélteti oldalnézetben, metszetben.

A 20. ábra a közegelválasztó fal ismét újabb célszerű kiviteli alakját mutatja elölnézetben, metszetben.

A 21. ábra a 20. ábrának megfelelően kialakított egységet szemlélteti oldalnézetben, metszetben.

A 22. ábra a közegelválasztó fal ismét újabb célszerű kiviteli alakját mutatja elölnézetben, metszetben.

A 23. ábra a 22. ábrának megfelelően kialakított egységet szemléleti oldalnézetben, metszetben.

A 24. ábra két szomszédos közegválasztó fal egyik lehetséges kitámasztá'sát ábrázolja elölnézetben, metszetben.

188 198

A 25. ábra két szomszédos közegelválasztó fal újabb lehetséges kitámasztását ábrázolja elölnézetben, metszetben.

Az 1. ábra (2. ábra) a hőcserélő berendezés általános elrendezését mutatja az ábrán bejelölt metszetekben. Mint látható a hőcserélő egymás után elrendezett 1 közegelválasztó falakat, azok között elkülönített 2 távtartó elemeket illetve 3 tömítőelemeket tartalmaz. Az ábrán fel vannak tüntetve az elemek között kialakított 4 közegjáratok és a különböző funkciójú közegek így például a 16 hőleadó közeg - illetve a 17 hőfelvevő közeg fő áramlási iránya. Az ábra tartalmazza a 6 hőfelvevő közeg és a 7 hőleadó közegelosztót is az egymásnak megfelelő 8, 9 közeggyüjtőt az 5 közegbevezető illetve elvezető 5 nyílással. Az ábra ugyancsak tartalmazza az 1 közegelválasztó falon kialakított apróbordázott hőátadó felületet, és feltüntet néhány 15 apróbordát illetve néhány 11 apróbordahomlokél kialakítási irányt.

Az ábrán látható az elemek összeszorítására szolgáló vonórúd 12 fészke.

A hőcserélő üzeme a következő:

Az ábra szerint elrendezett elemeket a 12 fészekbe helyezett vonórúd pl. csavarkötéssel fogja össze. A hőcserélő végeit véglapok zárják le a szokásos módon, amikhez a közegcsatlakoztatók (pl. karimás kötés) kapcsolódnak (az utóbbiak az ábrán nincsenek feltüntetve). A közegcsatlakoztatók természetesen közlekednek a 6, 7 közegelosztókkal. A 6, 7 közegelosztókba került közegek a 4 járatokba kerülnek, majd azon áthaladva (az ábra szerint kereszt-ellenáramban) a 8, 9 közeggyüjtőkön át elhagyják a hőcserélőt. A hőleadás úgy történik, hogy a 16 hőleadó közeg a 15 apróbordákon át leadja a hőt az 1 közegelválasztó falnak, majd a hő az 1 közegelválasztó fal vastagságán keresztül vezetéssel a másik oldalon elhelyezett 15 apróbordához áramlik, ahonnan azt a 17 hőfelvevőközeg felveszi.

A 3. ábra szerinti kialakítás jellemzője az, hogy az elkülönített 2 távtartóelemeket illetve azok funkcióját az 1 közegelválasztó falból kialakított 13 perem látja el. Az ábra tartalmazza a 3 tömítő elemeket, az egyik közegelosztót, a megfelelő bevezető 5 nyílást, a kialakított 4 járatokat, az 1 közegelválasztó falat és hozzárendelt apróbordás hőátadó felületet. A hőcserélő üzeme az 1. ábra szerint leírtaknak megfelelő lehet.

A 4. ábra a hőcserélő olyan elrendezését mutatja, amikor az elemeket (az ábra szerint 13 peremmel rendelkező 1 közegelválasztó falakat) például hegesztés fogja össze.

Az 5. ábra (6. és 7. ábra) a hőcserélő elrendezésének egy további kiviteli formáját mutatja metszetben, illetve egymásnak megfelelő C és D irányú rész nézetben. Ebben az esetben a hőcserélő felépítése a következő:

Az 1 közegelválasztó falak között 2 távtartó elemek helyezkednek el (a távtartó elemek ebben az esetben tömítőelemek is), összekapcsolásukra a vonórúd 12 fészek szolgál. Két szomszédos 1 közegelválasztó fal között két darabból álló 2 távtartó elem van elhelyezve, amelyeknek hosszanti kiterjedése a 4 közegjáratokban áramló 16, 17 közegek fő áramlási irányával párhuzamos, ennek megfelelően a szomszédos 4 közegjáratokhoz tartozó 2 távtartó elemek helyzete egymásra merőleges.

Az 1 közegelválasztó fal két oldalán, úgy van kialakítva a 10 apróbordás hőátadó felület, hogy a két oldalon elhelyezkedő 15 apróbordák 11 homlokélei egymásra merőlegesek, ugyanakkor a 10 apróbordás hőátadó felületet az 1 közegelválasztó falhoz rögzítő 14 kötési helyek (kötési vonalak) egymással szemben helyezkednek el. Az ábrán a 10 apróbordás hőátadó felületet szaggatott vonal határolja. Ebben az esetben a 10 apróbordás hőátadó felület célszerűen táblalemezböl, vagy szalagból készülhet.

Az ábrán fel van tüntetve a 16 hőleadó közeg és a 17 hőfelvevő közeg áramlási iránya is.

A 6 hőfelvevő (illetve 7 hőleadó) közegelosztó, ugyanígy a 8 hőfelvevő (illetve 9 hőleadó) közggyűjtő az adott esetben maga is 1 közegelválasztó fal illetve a 2 törr.ítőelem megfelelő oldala. A kialakítás szerint a hőcserélőből a közeg közvetlenül a szabadba távozhat. A közegek belépési helyéhez célszerű terelőcsatornát rendelni.

A hőcserélő üzeme értelemszerűen megfelel az 1. ábra szerint kialakított hőcserélő üzemének.

A 8. ábra az 1 közegelválasztó fal egyik kialakításának részletét mutatja metszetben. Az ábrán fel van tüntetve néhány zárt 15 apróborda és a 10 apróbordázott hőátadó felület az 1 közegelválasztó falhoz rögzítő 14 kötési hely.

A 9. ábrának megfelelő kiviteli példán fel van tüntetve a 16 hőleadó és a 17 hőfelvevő közegek áramlási iránya illetve a 15 apróborda 11 homlokéle.

A 10. ábrán a két 1 közegelválasztó falak között elrendezett 15 apróbordák (illetve 10 apróbordázott hőátadó felület egy része) vannak feltüntetve.

A 10. ábra szerinti kialakítás jellemzője az, hogy a 15 apróbordák 11 homlokélei a közeg áramlási irányából tekintve átfedik egymást, amint az a 11. ábrán lévő metszeten látható.

A 12. ábra (13. ábra) szerinti kialakítás jellemzője az, hogy a zárt 15 apróbordák az 1 közegelválasztó fal síkjából tekintve különböző magasságúak.

A 14. ábrán az 1 közegelválasztó falak közötti 15 apróbordák (illetve a 10 apróbordázott höátadó egy része) vannak feltüntetve.

A 14. ábra (15. ábra) szerinti kialakítás jellemzője az, hogy 15 apróbordák homlokélei az áramlás irányából tekintve nem fedik át egymást.

A 16. ábra (17. ábra) szerinti kialakítás jellemzője az, hogy a 15 apróbordák homlokéleinek egy része összetartó szöget zár be, ezáltal a borda oldallapja hőegyenértékű keresztmetszetű.

A 18. ábra (19. ábra) szerinti kialakítás jellemzője az, hogy a nyitott 15 apróbordák magából a közegelválasztó falból vannak kiképezve.

A 20. ábra (21. ábra) szerinti kialakítás jellemzője az, hogy a nyitott 15 apróbordák elkülönített elemekből készülnek. Az ábrán fel van tüntetve az egymással szemben elhelyezkedő, a 15 apróbordákat rögzítő 14 kötés helye is.

A 22. ábra (23. ábra) szerinti kialakítás jellemzője az, hogy az 1 közegelválasztó falat nyílás nélkül záródó, közvetlenül kapcsolódó két 10 apróbordázott hőátadó felület alkotja.

A 24. ábra két szomszédos 1 közegelválasztó fal

188 198 kitámasztását tünteti fel úgy, hogy a támasztóelem 18 nyújtott apróborda.

A 25. ábra két szomszédos 1 közegelválasztó fal újabb célszerű kitámasztását tünteti fel úgy, hogy a kitámasztást 19 külön támasztóelem biztosítja. Az ábrán a 19 külön támasztóelem az egyik 1 közegelválasztó falhoz van rögzítve, pl. forrasztva.

A találmány szerinti berendezés előnye tehát a korábbi berendezésekhez képest abban van, hogy:

- a mindkét oldalán apróbordázattal ellátott közegelválasztó fal intenzív hőcserét biztosít, ezáltal az adott teljesítményre vonatkoztatott hőcserélő térfogat kisebb, mint a hagyományos berendezések esetén,

- az apróbordázat felülete jelentősen megnöveli a hőátadó felületet, ami ugyancsak csökkenti a berendezés térfogatát a korábbi berendezésekhez képest, .

- a kedvező hőátbocsátás kisebb hőmérsékletkülönbségű közegek hőcseréjét, hasznosítását is lehetővé teszi elfogadható méretű és költségű hőcserélő berendezésekben - eddig a kis hőmérséklelkülönbségű közeg hasznosítása éppen a nagy térfogatú hőcserélők miatt nem volt gazdaságos,

- a hőcserélő elemek tipizálva, sorozatban gyárthatók hagyományos gépgyártó berendezésekkel, így a gyártás különleges beruházást tehát külön költséget nem igényel a korábbi berendezések gyártásához képest.

Claims (8)

1. Intenzív hőcserélő berendezés, gáz (gőz) és/vagy folyadék nemű közeg(-ek) hőtartalmának cseréjére, amely hőcserélő egymás után elrendezett közegelválasztó falakból (1) a szomszédos falak között magából a falból kiképzett, vagy attól elkülönített távtartó elemekből (2), adott esetben azok között elhelyezett tömítő elemekből (3) van kialakítva úgy, hogy az egyes elemek egymáshoz vannak kapcsolva, ugyanakkor a közegelválasztó falak között a hőcserében résztvevő közegek izolált terelésére olyan járat(-ok) van(-nak) kiképezve, amely járatok adott esetben rendre közegelosztóhoz (6, 7), esetleg újraelosztóhoz, ill. közeggyűjtőhöz (8, 9) csatlakoznak, vagy közvetlenül a szabadba nyílnak, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő közegelválasztó falai (1) (mindegyikének vagy azok nagy részének) mindkét oldalán apróbordás hőátadó felület (10) van kiképezve úgy, hogy az apróbordák (15) homlokélei (11) a közeg fő áramlási irányától ' eltérő, célszerűen arra merőleges kialakításúak, kiterjedésük pedig a közeg fő áramlási irányába rendre megszakad.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az apróbordás hőátadó felület (10) apróbordái (15) zárt és/vagy nyitott kialakításúak.

Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a közegelválasztó ¹0 falhoz (1) rendelt külön apróbordás hőátadó felület (10) táblalemezből vagy szalagból, vagy egymástól elkülönített apróbordákból (15) van kialakítva és az a közegelválasztó falhoz (1) adhéziós vagy kohéziós kötéssel (14) (pl. pont vagy vonalhegesztéssel, ¹ összesajtolással, forrasztással) van csatlakoztatva előnyösen úgy, hogy a kötési vonalak vagy helyek (14) egymással szemben helyezkednek el, és hogy a kötési vonalak (14) a közeg áramlási irányával (16, 17) célszerűen szöget zárnak be, továbbá, hogy az

2° apróbordák (15) végei a rögzítő kötés (14) közelében vannak.

4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés . kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a közegelválasztó fal (1) apróbordás hőátadó felülete (10, 15)

25 magából a falból van kiemelve.

5. Az 1.-4. igénypont bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az apróbordák (15) homlokélei vagy azok egy része (11) a közegelválasztó fal (1) síkjával szöget zárnak be,

30 kiterjedésük pedig a közeg áramlási irányában rendre megszakad.

6. Az 1.-5. igénypont bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a közegelválasztó falat (1) nyílás nélkül záródó közvetlenül

35 egymáshoz kapcsolódó apróbordázott hőátadó felület (10) alkotja.

7. Az 1.-6. igénypont bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szomszédos közegelválasztó falak (1) apróbordái (15) 40 közeg áramlási irányából tekintve - részben átfedik egymást.

8. Az 1.-7. igénypont bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szomszédos közegelválasztó falak (1) távolság tartására

45 az apróbordák (15) vagy azok egy része, vagy nyújtott apróborda (18), vagy külön távtartásra kialakított elem(-ek) (19) szolgál(-nak).

9. Az 1.-8. igénypont bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szom50 szédos járatokban a közegek ellen-, egyen- illetve keresztáramban, vagy vegyesáramban közlekednek.