HU186708B - Line-packing machine unit - Google Patents

Description

A találmány tárgya vágányaiátömékelő gépegység meneszthető vágányépítő géphez, egy állítható magasságú szerszámtartón csuklósán ágyazott, egy hidraulikus henger-dugattyús beállítóhajtás segítségével egy nyitási és egy zárási véghelyzet között elsősorban páronként egymáshoz képest állítható, valamint vibráltatható és a kavicságyba besüllyeszthető tömékelőszerszámokkal, ahol legalább az egyik tömékelőszerszám beállítóhajtásához — diszkrét véghelyzetek válaszható meghatározására egy hidraulikusan állítható és a beállítóhajtással együttműködő úthatároló ütköző van hozzárendelve.

A 206 914 sz. osztrák szabadalmi leírásból ismeretes egy olyan tömékelő gépegység, amely tömékelőszerszámonként egy kettős működésű hidraulikus beállítóhajtással rendelkezik. A beállítóhajtás mindkét oldalon átmenő dugattyúrúdja a tömékelő gépegység szerszámtartójával mereven össze van kötve. A beállítóhajtás hengerrészén egy tömékelőszerszám van elfordíthatóan csapágyazva, amelynek felső vége csuklósán egy vibrációs hajtáshoz csatlakozik. A tömékelőszerszám két diszkrét nyitó véghelyzetének választható meghatározásához a beállító henger mozgáspályájába a külső dugattyúrúdvég tartományában befordítható úthatárolő ütköző van kialakítva. Az úthatároló ütköző a vágány hossztengelye körül elfordítható kétkarú emelőként van kiképezve, amelynek egyik karvége a dugattyúrudat részben körülfogó ütközőt képez és amelynek másik karvége egy egyszeres működésű, egy szelepen át nyomás alá helyezhető és rugóerővel visszaállítható hidraulikus állítóhajtással van csuklósán összekötve. Ez az elrendezés lehetővé teszi ugyan a tömékelőszerszámok nyílásszélességének hozzáillesztését a gyakorlatban leggyakrabban előforduló keresztalj távolságokhoz és az egyszeres, ilí. kettős keresztaljak szélességéhez, azonban a szükséges mechanikus közbenső tagok és összekötő csuklók tekintetében viszonylag nagy építési ráfordítást és helyet igényel, különösen a gép hosszirányában. Ezenkívül az ütköző teljes be-, ill. kilendítéséhez szükséges idő a tömékelőszerszámok egyéb munkamozgásaihoz képest viszonylag nagy.

A 294 895 sz, osztrák szabadalmi leírásból ismeretes egy olyan kétkeresztaljas tömékelő gépegység, amelynél a két külső tömékelőszerszám beállító hajtóműveihez — két diszkrét nyitási véghelyzet választható rögzítéséhez — egy kettős működésű hidraulikus állító hajtóművön át a vágányhoz képest keresztirányú tengely körül elfordítható úthtároló ütköző van hozzárendelve. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy egy kétkeresztaljas tömékelő gépnél is az együttműködő tömékelő szerszámpárok nyitási útjait az egyidejűleg alátömékelt keresztaljak különböző helyzet- és távolságviszonyaihoz hozzá lehessen igazítani. A mechanikus közbenső tagok és a hidraulikus állítóhajtás két csatlakozó vezetékének elhelyezéséhez szükséges tér azonban nem mindig áll rendelkezésre a beállítóhajtás felett. Ezenkívül az ütköző be-, ill, kifordítása megköveteli a beállító dugattyú előzetes kitolását, mivel az ütköző mozgáspályái és a tömékelőszerszámnak a beállító dugattyú szabad végén elhelyezett csapágyhelye metszi egymást.

A 172 861 sz. magyar szabadalmi leírásból ismeretes továbbá egy olyan kétkeresztaljas tömékelő gépegység, amely egy nyílásszélesség korlátozó készülékkel van felszerelve, amely lehetővé teszi a külső, azaz a gépegység hossztengelyétől legtávolabbi, a sínektől balra, ill. jobbra történő besüllyesztésére szolgáló tömékelőszerszámok összesen négy diszkrét nyitási véghelyzetének választható beállítását. A nyitásszélességet korlátozó szerkezet négynégy hidraulikus vezetéken át távműködteíhető két négyfokozatú állítóhajtást tartalmaz, amelyek mindegyike a szerszámtartón a sín fölött, annak hosszirányában előrenyúló házban van elhelyezve. Ennek az állítóhajíásnak a hengeres részével egy vezetőoszlopokon a sínek hosszirányában eltolható csapágytest van összekötve, amelyen a sínektől balra, ill. jobbra besüllyeszthető és felső végükkel beállítóhajtáson csapágyazott külső tömékelőszerszámok vannak elfordíthatóan elhelyezve. Ez az elrendezés viszonylag nagy gyártási, valamint vezérléstechnikai ráfordítást kíván meg, és meglehetősen hosszú gépegységet kell kialakítani, amely számára egy tömékelő gép alapkonstrukciója nem mindig biztosít elegendő helyet. Mivel a mozgó mechanikus közbenső tagok elkerülhetetlen játékai összegeződnek, nem mindig lehet biztosítani a tömékelőszerszámok előre beállított nyitási véghelyzetének megkívánt pontosságát.

Végül az 1 082 929 sz. NSZK közzétételi iratból ismeretes egy olyan berendezés vágányaiátömékelő gép tömékelőszerszám-nyitásszélességének meghatározására, amelynél — a megfelelő tömékelőszerszám mindössze két diszkrét nyitásszélességének választható meghatározásához — a beállítóhajtás hengere a két szokásos csatlakozó furaton kívül még legalább egy további, a kisebb nyitásszélességet meghatározó vezérlőfurattal rendelkezik. Mindhárom furat hidraulikus vezetékeken át egy a beállítóhajtáshoz hozzárendelt, és egy vezérlődugattyúval rendelkező elosztó tolattyúval van, összekötve. Ezen a bemenő oldalon egy nyomóközeg-szivattyúva! és egy tartállyal összekötött elosztó tolattyún át a vezérlő dugattyúval összekötött kar segítségével vezérelhető a beállító dugattyú előre-, ill. visszamozgása a külső véghelyzete és a mindenkor beállított belső nyitási véghelyzet között. Eltekintve a mindössze két diszkrét nyitásszélesség beállíthatóságának biztosításához szükséges tetemes többletráfordítástól, valamint az elosztó tolattyú és a hidraulikus vezetékek számára szükséges helytől, az ismert berendezésnek az a hátránya, hogy a beállító dugattyú nyitási útjának korlátozása tisztán hidraulikusan a járulékos vezérlőfuraton és a beállító dugattyún át történik. Ezért már kismértékű tömítetlenségek, ill. szivárgási veszteségek is — különösen az elosztó tolattyú, ill. a vezérlő dugattyú számos illeszkedő felületének tartományában — azt eredményezik, hogy a beállító dugatytyúnak a nyitásszélességet meghatározó helyzete ellenőrizhetetlenül megváltozik. Végül az illeszkedő felületek finom megmunkálása az elosztó tolattyúkon és azok vezérlő dugattyúin nagymértékben megdrágítják a gyártást.

Célunk a találmánnyal egy olyan, a bevezetőben leírt fajtájú tömékelő gépegység létrehozása, amely rendkívül egyszerű és helytakarékos felépítése mellett lehetővé teszi a tömékelőszerszámok legalább két diszkrét nyitási véghelyzetének gyors, pontos és stabil beállítását, és ezenkívül igen gazdaságosan és nagy üzembiztonsággal működik.

A kitűzött feladatot a találmány szerint meglepően egyszerű módon úgy érjük el, hogy az ütközőt a beállítóhajtásra ráépített, ennek tengelyével párhuzamos, ill. koaxiális elhelyezkedésű hidraulikus henger-dugattyú elrendezéssel alakítjuk ki. Mivel így az úthatároló ütköző állítási iránya megegyezik a beállítóhajtás mozgásirányával, nincs szükség semmilyen mechanikus átviteli elemre, pl. közbenső karokra, csuklókra stb. ahhoz, hogy az

186 708 ütközőt a kívánt, a kiállító dugattyú állítási útját és ezzel a tömékelőszerszám nyílásszélességét meghatározó pozícióba hozzuk a beáilítóhsitáshoz képest. Mive! a beállítási folyamatnál az ütköző tisztán haladó mozgásáról van szó a hidraulikus henger-dugattyú elrendezés méretezésével meghatározott útszakasz mentén, egyrészt lényegesen megrövidül a beállítási idő, másrészt pedig igen pontossá válik az úíhaíároló ütköző helyzete mindkét állásban. Ezenkívül a találmány szerinti elrendezés nemcsak egyszerű és robosztus felépítésével tűnik ki, hanem különösen a gép hosszirányában véve viszonylag kis méretével, ill. helytakarékosságával. Az űthatároló ütközőt képező hidraulikus henger-dugattyú elrendezésnek a beállítöhajtásra való közvetlen ráépítése lehetővé teszi ugyanis, hogy az. ütköző és az ütközők állítóhajiásának elhelyezéséhez kihasználjuk a beállítóhajtás és a be-állítóhajtáson csuklósán rögzített tömékelőszerszám csapágyazási helye alatti egyébként kihasználatlan szabad teret, anélkül, hogy csökkenne a gépkezelő szabad kilátása a tömékelőszerszámra és az egyéb géprészekre, különösen a kiigazító és emelőszerszámokra. Ezenkívül feleslegessé válik számos hidraulikus vezeték, amelyekre az ismert elrendezéseknél szükség van, ami szintén javítja a gépkezelő szamára az áttekinthetőséget.

A találmány szerinti tömékelő gépegységnél a fentieken kívül a tömékelőszerszámok kívánt nyitási véghelyzetének gyors beálltíhaíósága következtében még rendkívül szabálytalan keresztaljheíyzet esetén is számottevően megrövidül a teljes mtmkaciklus, és ezzel növekszik a javasolt tömékelő gépegységgel felszerelt gép teljesítménye. A találmány szerinti ütközőszerkezet egyszerűsége végül lehetővé teszi azt is, hogy a már meglevő tömékelő gépegységeket utólag viszonylag kis ráfordítással a találmány szerint átalakítsák.

A találmány egy különösen egyszerű kiviteli alakjánál a hidraulikus henger-dugattyú elrendezés legalább egy, a beállítóhajtás hengerével, ill. dugattyújával mereven összekötött, főként egyszeres működésű henger-dugattyú egységet tartalmaz, amelynek szabad dugattyúvége: képezi az ütközőt, és a beállítóhajtás dugattyújával, ül. hengerével mereven összekötött ellenütközővel működik együtt. A tömékelő gépegység ezen kiviteli alakjánál csupán egyetlen kiegészítő hidraulikus vezetékre van szükség, amelyen át az ütközőt képező henger-dugattyú egység nyomás alá helyezhető, ill. nyomásúién tesítheíő, mivel a kitolt ütközőt - nyomásmentes henger dugattyú egységnél és a tömékelőszerszámok nyitásirányában működtetett beállítóhajtásnál - az ellenütköző magával viszi és belső véghelyzetébe vezeti vissza.

A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a hidraulikus henger-dugattyú elrendezés két, a szabad dugaítyúvégekkel egymás felé forduló, külön-külön nyomás alá helyezhető, ill. nyomásmentesítő henger-dugattyú egységet tartalmaz, amelyek közül az egyik a beállítóhajtás hengerével, és a másik a beállítóhajtás dugattyújával van mereven összekötve. Ez a felépítés lehetővé teszi a tömékelőszerszámok legalább három diszkrét nyitási helyzetének választható beállítását az egyik, vagy mindkét henger-dugattyú egység váltakozó, ül. egyidejű nyomás alá helyezésével. A mindenkor kívánt nyitási véghelyzet itt is nagy pontossággal állítható be, a hengerdugattyú egységek konstrukció által meghatározott előre adott állítási útjai alapján.

A találmány utóbb ismertetett kiviteli alakjának egy előnyös továbbfejlesztésénél — négy fokozatos nyitási véghelyzet választható meghatározásához — a beállító hengerrel összekötött henger-dugattyú egység dugattyúútja nagyobb, pl. kétszer olyan nagy, mint a beállító dugattyúval összekötött másik henger dugattyú egység dugattyúútja. Ezáltal lehetővé válik, hogy a két hengerdugattyú egység dugattyúútjaínak megfelelő méretezésével és kölcsönös beállításával elérhető a négy diszkrét nyitási véghelyzet egymáshoz viszonyított kívánt fokozatossága, összhangban a keresztaljak gyakorlatban leggyakrabban előforduló távolságával, ill. helyzetével. Ezáltal a gép szélesebb körben alkalmazható és egyszerűbben kezelhető, még az aiátömékelendő keresztaljak gyakori távolság-, ill. helyzetváltozásánál is.

A találmány egy további jellemzője szerint célszerűen a beállítóhajtás és a henger-dugattyú egység, ill. egységek egy vezérlőszelep elrendezésen vagy hasonlón át egy közös hidraulikus rendszerre csatlakoznak. Mivel egy vágányépítő gép hidraulikus rendszere gyakorlatilag mindig rendelkezik elegendő teljesítménytartalékkal, nincs szükség kiegészítő nyomáselőállító berendezésre, vagy a meglevő hidraulikus gépegység megnagyobbítására. Az elrendezés lehetővé teszi továbbá a beáílítóhajtások és a henger-dugattyú egységek kezelőszerveinek áttekinthető elhelyezését a gép központi vezérlőpultján.

A találmány egy másik kiviteli alakjánál bizonyos esetekben előnyös lehet, ha a henger-dugattyú egység, ill. egységek egy külön nyomásforrásról vezérelhetők. Ez a kialakítás különösen egy tömékelő gépegységnek a talál mány szerinti úthatároló szerkezettel való utólagos felszerelésénél jöhet számításba.

A találmány egy különösen egyszerű és előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy az ütközőt képező hidraulikus henger-dugattyú elrendezéssel ellátott beállítóhajtás egv villa alakú tömékeiőszerszám-tartó lengőkarjával vau összekötve, ahol a tömékelőszerszám-tartó oldalkarjain a sínek két oldalán besüilyeszthcíő krampácsok vannak elhelyezve. Egy ilyen tömékelő gépegységnél miiimális mértékűre csökken a tömékelőszerszámok és ezek nyitási szélességének beállításához szükséges konstrukciós ráfordítás. Ennek következtében a keresztaljak többé-kevésbé szöghelyes elhelyezkedésénél teljes mértékben megvan az illeszkedési képesség a keresztaljak különböző szélességéhez és távolságához.

A találmány tárgyát kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

1. ábra: a találmány szerinti tömékelő gépegységgel felszerelt vágányalátömékeiő-kiigazító-szintezőgép oldalnézete, a

2. ábra: az 1. ábra szerinti gép tömékelő gépegységének egy részlete nagyítva, a

3. ábra: egy vágányszakasz vázlatos felülnézete az 1., ili. 2. ábra szerinti tömékelőszerszám-elrendczéssel, a

4. ábra: a találmány szerinti tömékelő gépegység egy másik kiviteli alakjának részlete, az

5. ábra: a találmány szerint: gépegység egy további kiv ítéli alakjának részlete perspektivikusan ábrázolva, a

6. ábra: egy találmány szerinti kétkeresztaljas tömékelő gépegység oldalnézete és a

7. ábra: egy vágányszakasz részleges felülnézete vázlatosan, a 6. ábra szerinti tömékelőszcrszám-elrendezésscl.

\z 1, ábrán látható vágányalátömékelő-kiigazító-szinte7Ő 1 gép a vasúti 2, 3 futóművekkel a 4, 5 sínekből és a 6 keresztaljakból álló vágányon meneszthető 7 gépvá'zal rendelkezik. Az 1 gép a 3 futómű 8 menesztő3

184 708 hajtásával és a 9 hajtó gépegységgel van felszerelve, amely a szokásos energiaellátó berendezéseket, így hajtómotort, villamos generátort, valamint hidru'ikus és sűrí tettlevegős erőforrásokat tartalmaz. A 10 nyíl az 1 gép munkairányát jelöli.

Az 1 gép a 11 szabályozó-emelő gépegységgel van ellátva, amelyet a 12 szabályozó görgők vezetnek a vágány 4, 5 sínéi mentén, továbbá a sínkorona alá illeszthető 13 emelőgörgőkkel van felszerelve. Ali szabályozóemelő gépegység a 7 gépvázzal egyrészt a 14 emelőhajtáson át, másrészt a 15 vonó- és nyomótagon át van csuklósán összekötve.

Az 1 gép 16 szintezőrendszere a 4, 5 sínenként egy vonatkoztatási 17 húrt tartalmaz, amelynek elülső végét egy 18 tapintószerv segítségével a még nem korrigált vágányon, hátuisó végét pedig egy további 19 tapintószerv segítségévei a már korrigált vágányon vezetjük, annak függőleges és vízszintes helyzetét követve. Egy további, a 11 szabályozó-emelő gépegység után elhelyezett 20 tapintószervvel egy.pl. forgó potenciométerként kialakított 21 mérési érzékelő van összekötve, amely együttműködik a vonatkoztatási 17 húrral a 4, ill. 5 sín előírt és tényleges magassági helyzete közötti különbség meghatározásában.

Az 1 gép a 4, 5 sínenként egy találmány szerint kialakított 22 tömékelő gépegységgel rendelkezik, amely egy hidraulikus 23 magasságáilító hajtáson át a 7 gépvázzal emelhetően és sülíyeszthetően összekötött 24 szerszámtartóval van ellátva. A 24 szerszámtartón mindegyik sínoldalon két, páronként egymáshoz képest állítható lengőkarszerű 25,26 tömékelőszerszám van csapágyazva, amelyek felső végükkel egy hidraulikus henger-dugattyús 27 beállítóhajtáscn át egy közös 28 vibrációs hajtásra csatlakoznak csuklósán. A 25, 26 tömékelőszerszámpk kettős működésű 27 beáliítóhajtásának tzonos funkciójú hengerterei a hidraulikus 29, 30 vezetékeken át az 1 gép 32 kezelőfülkéjében elhelyezett központi 33 vezérlőszerkezet 31 vezérlőszelep elrendezésével vannak összekötve, amely a hidraulikus 34 vezetéken át a 9 hajtó gépegységre csatlakozik.

A találmány szerint mindegyik 27 beállítóhajtásra egy a továbbiakban még részletesebben ismertetett hidraulikus 35 henger-dugattyú elrendezés van ráépítve, amely egy úíhatároló ütközőt képez a 25, ill. 26 tömékelőszerszám két diszkrét nyitási véghelyzetének választható meghatározásához. Ezek a hidraulikus 35 henger-dugatytyú elrendezések a hidraulikus 36 vezetéken át a 33 vezérlőszerkezet 31 vezérlőszelep elrendezésével is össze vannak kötve.

A 2. ábra az 1. ábra szerinti 22 tömékelő gépegység egy részét mutatja nagyított léptékben, a hidraulikus 35 henger-dugattyú elrendezésekhez hozzárendelt hidraulikus 37 vezérlőkör vázlatos ábrázolásával együtt. A jobb áttekinthetőség kedvéért a 26 tömékelőszerszám 39 len gőkarjának a szemlélő felőli részét elhagytuk. A 39 lengőkar felső része villaszerűén van kialakítva és a 27 beállítóhajtás 38 lengőcsapágyában van ágyazva. Az egyes 27 beállítóhajtásokhoz ezek állítási útjának határolására hozzárendelt hidraulikus 35 henger-dugattyú elrendezés a találmány ezen egyszerű kiviteli alakjánál egy egyszeres működésű 40 henger-dugattyú egységből áll, amelynek 41 hengere a 38 lengőcsapágyon át a 27 beállítóhajtás 42 dugattyújával mereven össze van kötve, és amelynek a 2. ábrán betolt helyzetben ábrázolt 43 dugattyúja külső szabad végévei a 27 beállítóhajtás 44 úíhatároló ütközőjét képezi. Ez a 44 útbatároló ütköző egy 45 ellenütközővel működik együtt, amely mereven össze van kötve a 27 beállítóhajtás 46 hengerével.

Az erősen leegyszerűsítve ábrázolt hidraulikus 37 vezérlőkör a iegegyszerűbb esetben egy háromutas 47 szelepet tartalmaz, amely az 1. ábra szerinti 31 vezérlőszelep elrendezés egyik vezérlőszervét képezi, és amely a bemenő oldalon a hidraulikus 34 vezetéken áí a 48 tartályból táplált hidraulikus 49 szivattyúval helyezhető nyomás alá. A háromutas 47 szelep egyik 50 vezérlőnyílása a 36 vezetéken át a 40 henger-dugattyú egység nyomásterével és a másik 51 vezérlőnyílás a visszavezető 52 vezetéken át a 48 tartállyal van összekötve. A háromutas 47 szelep 53 forgótolattyúja az 54 állítószerven át a folytonos vonallal jelölt helyzetből, amelyben a 41 henger nyemástere összeköttetésben van a visszavezető 52 vezetékkel, a szaggatott venaila! jelölt helyzetbe fordítható, amelyben a 43 dugattyú a hidraulikus 34 vezetéken át a 49 szivattyúval vezérelhető. A háromutas 47 szelepnek a folytonos vonallal jelölt első állásában a 27 beállítóhajtás 42 dugattyúja teljesen betolt helyzetben van. Ez a helyzet megfelel a 25, ill. 26 tömékelőszerszám lehető legnagyobb nyitási szélességének, azaz a kavicsba besüllyeszthető alsó tömékelőszerszámvégen elhelyezett 55 krampács maximális távolságának a 22 tömékelő gépegység hosszanti 56 középsíkjától. A háromutas szelepnek a szaggatott vonallal jelölt másik helyzetében a 40 henger-dugattyú egység 41 hengere a 44 úthaíároló ütközőjével a 45 eíicnütközőre támaszkodó 43 dugattyúhoz képest az állítási „a” dugattyúúttaí kifelé tolódik el, miközben a 31 vezérlőszelep elrendezésen át nyomásmentesített 27 beállítóhajtás vele mereven összekötött 42 dugattyúja ugyanilyen mértékben kifelé mozog. Ez az állás lesz a 27 beállítóhajtással összekötött 25, ill. 26 tömékelőszerszám legkisebb nyílásszélessége. Célszerűen a 31 vezérlőszelep elrendezés mindegyik 27 beállítóhajtás számára egy külön háromutas 47 szelepet, vagy egy funkcionálisan ezzel egyenértékű mágnesszelepet, vagy hasonlót tartalmaz, úgyhogy mindegyik 25, 26 tömékelőszerszám számára külön beállítható a kívánt nyitási szélesség. Célszerűen a háromutas 47 szelepet és a 27 beállítóhajtásokat a 34 vezetéken át ugyanabból a hidraulikus nyomórendszerbő! tápláljuk. Különleges esetekben azonban megvan a lehetőség, hogy a 40 hengerdugattyú egységeket egy külön hidraulikus nyomórendszerre csatlakoztassuk.

A 3. ábra vázlatosan mutatja egy lebelyez.ett vágány felülnézetét három különböző keresztalj helyzettel, az

1. és 2. ábra szerinti géppel történő munkavégzés közben. A 25, 26 tömékelőszerszámokból csupán az 55 krampácsoknak a krampácsfejjel ellátott alsó részét tüntettük fel, mégpedig besüllyesztett állapotban és az éppen szükséges nyitási véghelyzetben. A 3. ábrán balra látható, hibásan ferde helyzetben lerakott 6 keresztalj alátömékcicséhez az 1 gépet olyan helyzetbe hozzuk, amelyben annak mindkét, a 4 és 5 sínekhez hozzárendelt tömékelő gépegységének közös hosszanti 56 középsíkja átmegy a 6 keresztaljak a vágány 57 tengelyén elhelyezkedő 58 középpontján. Annak érdekében, hogy a 6 keresztaljat ferde helyzete ellenére mindkét hosszanti oldala felől egyformán alá lehessen íömckelni, az. szükséges, hogy a 4 sínhez hozzárendelt 25 tömékelőszerszámot az 59 nyílnak megfelelően maximális nyílásszélességre, és a 26 tömékelőszerszámot a 60 nyílnak megfelelő minimális nyílásszélességre állítsuk be. A másik 5 sínhez hozzá4

Í86 708 rendelt tömékelőszerszámok nyílásszélességeit fordítva kell beállítani. A 3. ábra középső része - az 1. ábrával Összhangban — egy kettős 6 keresztalj aiátömékeléscí szemlélteti egy sínillesztési helynél. Itt az összes tömékelőszerszámot az 59 nyílnak megfelelően maximális nyílásszélességre kell beállítani. Egy helyesen lehelyezett 6 keresztalj (a 3, ábrán jobbra) alátömékelésénél az öszszes tömékelőszerszámot a 60 nyílnak megfelelően minimális nyílásszélességre kell beállítani.

A 4. ábrán a 61 tömékelő gépegység egy további kiviteli alakja látható, amelynél mindegyik 62 beállítóhajtáshoz egy hidraulikus 63 henger-dugattyú elrendezés van hozzárendelve a 64 tömékelőszerszám összesen négy diszkrét nyitási véghelyzeténck választható meghatározásához. A 63 henger-dugattyú elrendezés a háromutas 65, 66 szelepeken át nyomás alá helyezhető, valamint nyomásmentesíthető két 67, 68 henger-dugattyú egységet tartalmaz, amelyek közül a 67 henger-dugattyú egység a 62 beállítóhajtás 69 dugattyújával, a 68 henger-dugattyú egység pedig a 62 beállítóhajtás 70 hengerével van mereven összekötve. A 67, 68 henger-dugattyú egységek egymás felé forduló szabad dugattyúvégei két együttműködő 71, 72 úthatároló ütközőt képeznek a 62 beállítóhajtás 69 dugattyúja számára. Annak érdekében, hogy a 64 tömékelőszerszám négy fokozatos nyitási véghelyzetéí be lehessen állítani, a 62 beállítóhajtás 70 hengerével összekötött 68 henger-dugattyú egység „b” dugattyúútja nagyobb, pl. kétszer olyan nagy, mint a 62 beállítóhajtás 69 dugattyújával összekötött 67 henger-dugattyú egység „a” dugattyúutja. A két háromutas 65, 66 szelepnek a 4. ábrán feltüntetett kapcsolási állásában a 67 henger-dugattyú egység hengertere nyomás alatt áll, úgyhogy a 62 beállítóhajtás 69 dugattyúja a teljesen betolt állásához képest „a” dugattyúúttal ki van tolva. Ennek a dugattyúállásnak megfelel a 64 tömékelőszerszám második legnagyobb nyílásszélessége az alsó, a krampáccsal ellátott végrészen. A harmadik legnagyobb nyílásszélesség beállításához a háromutas 65, 66 szelepeket át kell vezérelni (szaggatott vonallal ábrázolva), úgyhogy a 62 beállítóhajtás 69 dugattyúja a teljesen betolt álláshoz képest „b” dugattyúúttal van kitolva. A legkisebb nyílásszélesség beállításához mindkét 67, 68 henger-dugattyú egységet nyomás alá helyezzük a háromutas 65, 66 szelepeken át, úgyhogy a 62 beállítóhajtás 69 dugattyúja a teljesen betolt állásához képest összesen „a” + „b” dugattyúúttal van kifelé állítva. A tömékelőszerszámok nyílásszélességének ez a négyfokozatú beállítási lehetősége megengedi a különböző keresztaljhelyzetekhez, különösen a szabálytalan keresztaljtávolságokhoz és helyzetekhez való pontos alkalmazkodást.

A 4. ábra szerinti 61 alátömékelő gépegység - és értelemszerűen a találmány többi kiviteli alakja is — a következőképpen működik egy 6 keresztalj alátömékelésekor. Miután a 61 tömékelő gépegység a 6 keresztaljnak megfelelően van központosítva, a 64 tömékelőszerszámok kívánt, ill. szükséges nyílásszélességének beállítása a háromutas 65, 66 szelepekkel történik. Ezután a 61 tömékelő gépegységet lesüllyesztjük, és a 73 vibrációs hajtóművel rezgésbe hozott 64 tömékelőszerszámok a 6 keresztalj mindkét hosszanti oldalán besüllyednek a kavicsba. Ezután a 62 beállítóhajtás belső hengerterei nyomás alá kerülnek, és a 69 dugattyúk tovább mozognak kifelé, miközben a 71, 72 úthatároló ütközők eltávolodnak egymástól. Eközben a 64 tömékelő szerszámok alsó végén elhelyezett krampácsfejek a 6 keresztalj alá veri · és tömörítik a kavicsot mindaddig, amíg elérjük az előre beállított tömörséget. Ezután a 61 tömékelő gépegységet felemeljük, és a 62 beállítóhajtás 69 dugattyúit a kíil.ií hengerterek nyomás alá helyezésével betoljuk. Amentyiben a 64 tömékelőszerszámok előre beállított nyílássr.’Iességét a következő tömékelési folyamatnál is fenn ke l tartani, a háromutas 65, 66 szelepek állása változa iin marad, úgyhogy a 69 dugattyú befelé irányuló mozgást megáll, mihelyt a 71, 72 úthatároló ütközők egymáss;. érintkezésbe kerülnek. Ha ezzel szemben a 64 tömékelő /.erszámokat ezek maximális nyitási véghelyzetébe kvAnjuk visszavezetni, akkor mindkét 67, 68 henger-dugattyú egységet nyomásmentesítjük, és a 69 dugattyú - a 67, ill. 68 henger-dugattyú egységek egyidejű visszaállítása mellett — teljesen bctolődik. Az. 1 gépet ezu’án a következő tömékelési helyig menesztjük, ahol a fentiekben leírt muhkaciklus megismétlődik.

Az 5. ábrán a találmány egy másik kiviteli alakja láthat»'), amelynél mindig egy, kb. a megfelelő 74 sín felett középen elhelyezett és egy 75 vibrációs hajtáshoz csuklósán csatlakozó 76 beállítóhajtás 77 dugattyújára a 78 úthat íroló ütközőt képező 79 henger-dugattyú egység van ráépítve, amely egy villa alakú 81 tömékelőszerszámtartó 80 lengőkarjával van összekötve. A 81 tömékelősze szám-tartó a csak részben ábrázolt 84 szerszámtartón besüilyeszthető 83 krampácsokat tartja. A 81 tömékelősze ^rszám-trtó a csak részben ábrázolt 84 szerszámtartón egy a 74 sínhez képest keresztirányban elhelyezkedő 85 Iengőtengeiy körül van csapágyazva. így a 74 sín két oldalán besüllyeszthető 83 krampácsok két diszkrét nyitási véghelyzetének beállításához csupán egyetlen 79 henger-dugattyú egység és egy 76 beállítóhajtás szükséges.

A 6. ábra a találmány alkalmazását mutatja egy szokásos felépítésű kétkeresztaljas tömékelő gépegységnél. A függőleges 87 vezetőoszlopokon állítható magasságú 88 szerszámtartón mindegyik sín oldalon négy 89-92 tömékelőszerszám van hosszirányban egymás után elhelyezve, a vágányhoz képest keresztirányú 93—96 tengelyeken elfordíthatóan ágyazva. Két szomszédos, egymáshoz képest ellentétes irányban állítható 89-90, ill. 91—92 tömékelőszerszám egy tömékelő szerszámpárt alkot egy keresztalj, vagy egy kettős keresztalj alátömékeiéséhez. Az alátömékelendő keresztaljak közötti keresztaljközbe együttesen besüllyeszthető két 90 és 91 tömékelőszerszám egy hidraulikus 97 henger-dugattyús beállítóhajtáson át a 86 tömékelő gépegység hosszanti 98 középsíkjában elhelyezkedő 99 vibrációs hajtással csuklósán össze van kötve. A 90 és 91 tömékelőszerszám tehát a folytonos vonallal ábrázolt fix nyitási véghelyzet és a szaggatott vonallal ábrázolt záróvéghelyzet között a 77 henger-dugattyús beállítóhajtás segítségével állítható.

A két külső 89 és 92 tömékelőszerszám a 86 tömékelő gépegység közös 99 vibrációs hajtásával egy-egy 100 beáll tóhajtáson át az arra párhuzamosan ráépített hidraulikus 101 henger-dugattyú elrendezéssel van összekötve, a 89, 92 tömékelőszerszámok négy diszkrét nyitási véghelyzetének választható meghatározásához. A 101 henger-dugattyú eb endezés - a 4. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan két 102,103 henger-dugattyú egységet tartalmaz, amelyek közül a 102 henger-dugattyú egység a 100 beállítóhajtás 1C4 dugattyújával, és a 103 henger-dugattyú egység a 100 beállítóhajtás 105 hengerével van mereven összekötve. A 102 és 103 henger-dugattyú egységek egymás felé for5

186 708 dúló szabad dugattyúvégei ebben az esetben is a 100 beáilítóhajtás 104 dugattyújának belső véghelyzetét meghatározó 106, 107 úthatárolő ütközőket képezik. A 102, 103 henger-dugattyú egységek választható nyomás alá helyezése, ill. nyomásmentesítése -- pl. a 4. ábrának megfelelően — háromutas szelepeken, vagy valamilyen más megfelelő, pl. távvezérelhelő szeiepelrendezésen át történ het. A 102,103 henger-dugattyú egységek nyilakkal szemléltetett különböző dugattyúútjaí alapján a 89, ill. 92 tömékelőszerszámok négy különböző nyitási véghelyzeíe állítható be. A 89 és 92 tömékelőszerszámok 108 krampácsainak, ill. 109 krampácsfejeinek ezek a diszkrét állása: a 6. ábra alsó részén vannak feltüntetve. A vastag vonallal jelölt pozíció - az „Q” nyitási véghelyzet - a megfelelő 89, 92 tömékelőszerszám maximális nyitásszélességének felel meg. A 102 henger-dugattyú egység nyomás alá helyezésével beállítható I nyitási véghelyzet pontozott vonallal van jelölve. Ha csupán a 103 henger-dugattyú egységet helyezzük nyomás alá, a pontvonailai jelölt Π nyitási véghelyzet adódik. A legkisebb nyitási szélesség beállításához mind a 102, mind a 103 henger-dugattyú egységet nyomás alá helyezzük, amikor is a kétpont-vonalíal jelölt 111 nyitási véghelyzet adódik. Végül a zárási véghelyzetűk szaggatott vonallal vannak jelölve. A két belső 90 és 91 tömékelőszerszám a 110 krampácsfejekke! rendelkezik.

Tisztán geometriailag szemlélve a 89, 92 tömékeiőszerszániok valamennyi diszkrét véghelyzetét a 100 beáilitóhajtás és a 102,103 henger-dugattyú egységek méretei, ill. dugattyúútjai határozzák meg. A különböző keresztaljszélességek és távolságok, és az emiatt adódó különböző beállítási utak alapján annyira átfedhetik egymást a tönaékelőszerszám-véghelyzetek, hogy pl. nagy keresztaljszélességnél és ennek megfelelően megrövidített beállítási útnál a megfelelő 89, 92 tömékelőszerszám zárási véghelyzete a kisebb keresztaljszéícsségekhez, ük távolságokhoz meghatározott nyitási véghelyzet tartományon belül lehet, és fordítva.

A 7, ábra vázlatosan mutat egy vágányszakaszt, ahol a 112—116 keresztaljak különböző helyzetben vannak a 6. ábra szerinti 86 tömékelő gépegységgel történő munkavégzés folyamán. A vágánynak csak azt a részét tüntettük fel, ahol a 111 sín és 112-116 keresztaljak kereszteződnek, és tömékelőszerszámokból csupán a 109, IÍ0 krampácsfejeket ábrázoltuk, mégpedig folyamatos vonallal a nyitási véghelyzetben, és szaggatott vonallal a zárási véghelyzetben. A 7. ábra bal oldali részén két szomszédos 112, 113 keresztalj aiátömékelése látható, ahol a 113 keresztalj szabálytalanul ferde helyzetben van, A íömékelőszerszámot úgy központosítjuk, hogy hosszanti 98 középsíkja a 112, 113 keresztaljak között kb. középen helyezkedik el. A szabályosan elhelyezkedő 112 keresztalj aiátömékelése hez elegendő a hoszanti 98 középsíktól baka levő két 109 krampácsfejet a II nyitási véghelyzetbe beállítani. Ezzel szemben a hosszanti 98 középeiktől jobbra a vágány külső oldalán elhelyezkedő 109 krampácsfejet a 113 keresztalj ferde helyzele miatt a nagyobb I nyitási vcghclyzctbc keli beállítani.

A 7. ábra jobb oldalán egy kettős 114 keresztalj és egy ezzel szomszédos szabályosan elhelyezkedő 1 Ϊ5 keresztalj aiátömékelése látható, ahol az okoz nehézséget, hogy a következő 116 keresztaljon egy induktív jeladó, vagy hasonló készülék 117 háza van rögzítve. A tömékelő gépegységet úgy központosítjuk, hogy hosszanti 98 középsíkja a kettős 114 keresztalj ésa 115 keresztalj között kb. középen helyezkedik el. A kettős 1 *4 keresztalj nagyobb szélessége miatt a hossza'ti 98 középsíktól balra levő két külső 109 krampácsfejet legkülső O nyitási.véghelyzetébe kell hozni. A szabályos he /zetű 115 keresztalj alátömékeléséhez elegendő ά 98 középsíktól jobbra a vágány külső oldalán elhelyezkedő 109 krampácsfejekel a II nyitási véghelyzetbe beállítani, A vágány belső oldalán levő 109 krampácsfejeknél azonban ez a keresztaljközbe benyúló 117 ház miatt nem lehetséges. Ezérí a 109 krampácsfejetalegkisebb III nyitási véghelyzetbe kel! beállítani.

A találmány az ábrázolt és a leírt kiviteli példákon kívül számos kialakítási, ill. alkalmazási lehetőséget nyújt. így pl. lehetséges egy úthatároló ütközőt képező hengerdugattyú egységet koaxiálisán a beállító hajtóműre ráépíteni, különösen annak a vibrációs hajtás felé eső végére. Különösen előnyös a találmány alkalmazása egy váítóaiátömékelőgépen oldalirányban mozgatható krampácsokkal. Itt a különböző nyitási szélességek bcáilíthatósága következtében a váltók egyébként nem hozzáférhető részei is alátömckelhetők.

Claims (7)

1. Vágányalátömékelő gépegység meneszíhető vágányépítő géphez, egy állítható magasságú szerszámtartón elfordíthatván ágyazott, és hidraulikus henger-dugattyús beállítóhajtás segítségéve! egy nyitási és egy zárási véghelyzet között elsősorban páronként egymáshoz képest állítható, valamint vibráltatható és a kavicságyba besüllyesztheío tömckelőszerszámokkal, ahol legalább egy tömékelőszerszám beállítóhajtásához - diszkrét véghelyzeteket választhatóan meghatározó - hidraulikusan állítható és a beáliííóhajtássa! együttműködő úthatároíó ütköző van hozzárendelve, azzal jellemezve, hogy az úthatároló ütközőt (44; 71, 72; 78; 106, 107) a beállítóhajtásra (27; 62; 76; 100) ráépített, ezzel párhuzamos tengelyű, ill. koaxiális hidraulikus henger-dugattyú elrendezés (35; 63; 101) képezi.

2. Az 1. igénypont szerinti vágányalátömékelő gépegység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus henger-dugattyú elrendezés (35) legalább egy, a beáüííóhajíás (27; 76) hengerével, ill. dugattyújával (42; 77) mereven összekötött, főként egyszeres működésű hengerdugattyú egységet (40; 79) tartalmaz, amelynek szabad dugattyúvége az úthatároló ütközőt (44; 78) képezi, amelyhez a beállítóhajtás (27; 76) dugattyújával, ill. hengerével (46) mereven összekötött ellenütköző (45) van hozzárendelve.

3. Az 1. igénypont szerinti vágányalátömékelő gépegység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus henger-dugattyú elrendezés (63; 101) szabad dugattyúvégeivel egymás felé forduló, külön nyomás alá helyezhető és nyomásmentesíthető két henger-dugattyú egységet (67, 68; 102, 103) tartalmaz, amelyek közül az egyik henger-dugattyú egység (68; 103) a beállítóhajtás (62; 100) hengerével (70; 105), és a másik henger-dugattyú egység (67; 102) a beállítóhajtás (62; 100) dugattyújával (69; 104) van mereven összekötve.

4. A 3. igénypont szerinti vágányalátömékelő gépegység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beál'ítóhajtás (62; 100) hengerével (70; 105) összekötött egyik henger-dugattyú egység (68; 103) dugattyúútja (b) nagyobb, pl. kétszer olyan nagy, mint a beállítóhajtás (62: 100) dugattyújával (69; 104) összekötött másik hengerdugattyú egység (67; 102) dugattyúútja (a).

! 86 708

5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti vágányalátömékelő gépegység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beállítóhajtás (27) és a henger-dugattyú egység, ill. egységek (40) egy vezériőszelep elrendezésen (31) vagy hasonlón át egy közös hidraulikus rendszerre csatlakoznak.

6. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti vágányalátömékelő gépegység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a henger-dugattyú egység, ill. egységek (40; 67, 68) egy külön nyomásforrással, előnyösen szivattyúval (49) vannak összekötve.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vágányalátömékelő gépegység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy beállítóhajtás (76) a ráépített, az úthatároló ütközőt (78) képező hidraulikus henger-dugattyú elren⁵ dezéssel (79) rendelkezik, és egy villa alakú tömékelőszei szám-tartó (81) lengőkarjával (80) van összekötve, és a tömékelőszerszám-tartó (81) oldaikarokon (82) eíht Ivezett, és a sínek (74) két oldalán besüllyeszthető krampácsokkal (83) rendelkezik.