HU186408B - Process for the continuous production of dichloro-acetamide derivatives - Google Patents
Process for the continuous production of dichloro-acetamide derivatives Download PDFInfo
- Publication number
- HU186408B HU186408B HU811086A HU108681A HU186408B HU 186408 B HU186408 B HU 186408B HU 811086 A HU811086 A HU 811086A HU 108681 A HU108681 A HU 108681A HU 186408 B HU186408 B HU 186408B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- reactor
- organic phase
- sodium hydroxide
- dichloroacetyl
- chloride
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D263/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings
- C07D263/02—Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings
- C07D263/04—Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings not condensed with other rings having no double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Heterocyclic Carbon Compounds Containing A Hetero Ring Having Nitrogen And Oxygen As The Only Ring Hetero Atoms (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás N,N-(diallil-diklór)-acetamid és olyan N-(dikIór-acetil)-oxazoIidin-származékok folyamatos előállítására, amelyeknek (I) általános képletében R hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport, diklór-acetil-klorid és Ν,Ν-diallil-amin vagy (II) általános képletű oxazolidin-származék — R hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport — reagáltatásával vizes nátrium-hidroxid-oldatban. Az eljárást az jellemzi hogy
a) a diklór-acetil-kloridot folyamatosan keverik össze a vizes nátrium-hidroxid-oldattal és a fölöslegben alkalmazott Ν,Ν-diallil-aminnal vagy az oxazolidin-származékkal oly módon, hogy a gj lépésből elvezetett szerves fázisba vezetik folyamatosan őket,
b) a keletkező reakcióelegyet folyamatosan keverő nélküli reaktorba vezetik,
c) a reakcióelegyet annyi ideig tartják a reaktorban, hogy egy nátrium-kloridra nézve telített vizes fázisra és egy — a kívánt nyersterméket magába foglaló — szerves fázisra váljék szét,
d) a vizes fázist folyamatosan vezetik el a reaktorból, e) az N,N-(diallil-diklór)-acetamidot vagy az N-diklór-acetilezett oxazolidin-származékot tartalmazó szerves fázis egy részét folyamatosan vezetik el a reaktorból,
f) a kívánt terméket ismert módon kinyerik az ej lépésben elvezetett szerves fázisból és
g) a szerves fázis egy másik részét folyamatosan vezetik el a reaktorból és folyamatosan visszavezetik az a) 15 lépésbe és a keringtetést célszerűen úgy szabályozzák, hogy a szerves fázis és a vizes fázis közötti súlyarány a diklór-icetil-klorid bevezetési pontjánál (4:1) és (40 : 1) között legyen.
-2186408
A találmány diklór-acetamid-származékok folyamatos előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik.
A találmány tárgya közelebbről megjelölve javított eljárás az N,N-(diallil-diklór)-acetamid és a (I) általános képletű N-diklór-acetil-oxazolidin-származékok előállítására. Az (I) általános képletben R hidrogénatom vagy
I— 3 szénatomos alkilcsoport. Az amidot vagy az oxazolidin-származékot úgy állítjuk elő, hogy diklór-acetil-kloridot Ν,Ν-diallil-aminnal vagy (II) általános képletű oxazolidinszármazékkal — R hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport — reagáltatunk vizes nátrium-hidroxid-oldatban.
Ilyen típusú reakciókhoz ismertek bizonyos módszerek, amelyekkel általában kielégítő módon gátolható a melléktermékek képződése — különösen olyan melléktermékek keletkezése, amelyek diklór-acetil-kloridnak a reakció folyamán képződő közbenső termékekkel való reagálása útján jönnek létre — vagy amelyekkel a keletkező aminsók mennyisége csökkenthető.
A 3 914 302. számú USA-beli szabadalmi leírás eljárást ismertet az N,N-(diallil-diklór)-acetamid 80%-on felüli kitermeléssel megoldott előállítására. Lényegében nem képződik aminsó és diklór-ecetsav melléktermék. Az eljárás szerint diklór-acetil-kloridot reagáltatnak Ν,Ν-diallil-aminnal szakaszos eljárással, elegendő menynyiségű vizes nátrium-hidroxi-oldat jelenlétében. A nátrium-hidroxid-oldat koncentrációja előnyösen 15—50 súly%, célszerűen 17—20 súly%, így a reakcióelegy pHja a reakció során 10-nél nagyobb értékű, előnyösen
II— 13. A reakciót úgy játszatják le, hogy az amin és a vizes nátrium-hidroxid-oldat elegyét erőteljesen keverik és a diklór-acetil-kloridot lassú ütemben adják hozzá, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét —10 °C és 100 °C között, előnyösen 20 °C és 50 °C között tartják. A legelőnyösebb hőmérséklet körülbelül 30 °C.
Az eljárásnál a diklór-acetil-klorid és a diallil-amin mólaránya is fontos: (0,7 : 1) és (0,95: 1) között van. A kívánt amidot úgy nyerik ki, hogy szétválasztják a vizes és a szerves fázist, ezt követően Iedesztillálják a szerves fázist a víz és aminfölösleg eltávolítása érdekében és Sgy 80%-nál nagyobb hozamot érnek el, akár a diallil-aminra, akár a diklór-acetil-kloridra számítva.
A 4 038 284. számú USA-beli szabadalmi leírásban laboratóriumi méretekben megvalósítható eljárást ismertetnek a fent említett N-szubsztituált oxazolidinszármazékok előállítására. Az eljárás szerint az oxazolidin-származékot diklór-acetil-kloriddal reagáltatják hidrogén-kloridot megkötő anyag és víz jelenlétében. Az előnyös hidrogén-kloridot megkötő szer a nátrium-hidroxid, 5—50 súly%, előnyösen 20 súly%, nátrium-hidroxidot tartalmazó vizes oldat alakjában. A reakcióhőmérséklet a —5 °C-tól +25 °C-ig terjedő tartományban van. A példák azt mutatják, hogy az eljárással 82%on felüli kitermelés érhető el. Ilyen nagy kitermelést azonban csak 33 súly%-os nátrium-hidroxid-oldat használata esetén lehet elérni, szilárd nátrium-klorid kicsapódása mellett.
Az Ν,Ν-diallil-acetamid vagy az oxazolidin-származékok a fent említett szabadalmi leírások szerint szakaszos módszerekkel állíthatók elő és jelentős mennyiségű nátrium-diklór-acetát is képződik a nátrium-hidroxid és a diklór-acetil-klorid reakciója miatt. A nátrium-diklór-acetát keletkezését a 3 914 302. számú USA-beli szabadalmi leírásban szereplő eljárás során alkalmazott erőteljes keverés is elősegíti.
Az N,N-(diallil-diklór)-acetamid és az N-(diklór-acetil)-oxazolidin-származékok herbicid antidotumokként használhatók tiokarbamát és acetanilid típusú herbicid hatóanyagokkal kombinálva a herbicid szerekben.
A herbicid hatású tiokarbamátok (III) általános képletében :
R, 1—6 szénatomos alkilcsoport vagy 2—6 szénatomos alkenilcsoport,
R2 1—6 szénatomos alkilcsoport, 2—6 szénatomos alkenilcsoport, ciklohexil- vagy fenilcsoport, vagy
Rj és R2 a nitrogénatommal együtt heterociklusos gyűrűt alkot; és
R3 1—6 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatomos halogén-alkil-csoport, 5—10 szénatomos cikloalkilcsoport, fenilcsoport, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal, 1—4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy halogér atommal helyettesített fenilcsoport, illetve 1—4 s;énatomos alkilcsoporttal, 1—4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy halogénatommal helyettesített benzilcsoport.
Ilyen herbicid hatású tiokarbamátok például a következők : S-etil-dipropil-tiokarbamát, S-etil-diizobutil-tiokarbamát, S-propil-dipropil-tiokarbamát, S-2,3,3-(triklór-allil)-diizopropil-tiokarbamát, S-etil-ciklohexil-tiokarbamát és S-etil-hexahidro-lH-azepin-l-karbotioát.
Az alka’mas herbicid hatású acetanilid-származékok (IV) általános képletében
X, Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport;
R4 1—6 szénatomos alkilcsoport, 2—10 szénatomos alkoxi-alkil-csoport, 3—6 szénatomos alkoxi-karbonil-alkil-csoport vagy dioxolanilcsoport; és
R5 klór-, bróm- vagy jódatom.
Ilyen herbicid hatású acetanilid-származékok például a következők:
2-klór-2',6 '-dietil-N-(metoxi-metil)-aceta.nilid, 2-klór-2-metil-6'-etil-N-[metoxi-propil-(2)]-acetanilid, 2-klór2',-6'-dim<til-N-(metoxi-etil)-acetanilid, 2-klór-2'-metil6'-etil-N-(etoxi-metil)-acetaniIid, 2-k!íór-N-izopropilacetanilid, 2-klór-2',6'-dietil-N-(n-butoxi-metil)-acetanilid és 2-klór-N-karbetoxi-metil-2',6'-dietil-acetanilid.
A leírásban használt „halogénatom” megjelölés fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomra vonatkozik.
A leírásban alkalmazott „alkil-”, „alkenil-”, „halogén-alkil-” és „alkoxi-alkil-” csoport megjelölés mind egyenes, mind elágazó láncú csoportokat jelöl, és a „halogén-alkil-” csoport megjelölés mind mc-ηο-, mind polihalogénezctt csoportokra vonatkozik.
Az ilyen készítmények általában hatásos mennyiségű tiokarbarr át vagy acetanilid típusú herbicid hatóanyagot és antidotikusan hatásos mennyiségű N,N-(diallil-diklór)-acetamidot vagy N-(diklór-acetíI)-oxazolidin-származékokat tartalmaznak.
A találmány tárgya eljárás N,N-(diallil-diklór)-acetamid és N-(diklór-acetil)-oxazolidin-származékok folyamatos előállítására. Az eljárás előnye többek között, hogy az eddigi eljárásokhoz mérten jóval kevesebb nátrium-diklór-acetát melléktermék keletkezik.
A találmány tehát folyamatos eljárás N,N-(dial!il-diklór)-acetamid és olyan N-(diklór-acetil)-oxazoIidinszármazélok előállítására, amelyeknek (I) általános képletében R hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport, diklór-acetil-klorid és Ν,Ν-diallil-amin vagy (II) általános képletű oxazolidin-szármEizék — R hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport — reagál3
-3186408 tatásával vizes nátrium-hidroxid-oldatban, azzal jellemezve, hogy
a) a diklór-acetil-kloridot folyamatosan keverjük öszsze a vizes nátrium-hidroxid-oldattal és a fölöslegben alkalmazott Ν,Ν-diallil-aminnal vagy az oxazolidinszármazékkal oly módon, hogy a g) lépésből elvezetett szerves fázisba vezetjük folyamatosan őket,
b) a keletkező reakcióelegyet folyamatosan keverő nélküli reaktorba vezetjük,
c) a reakcióelegyet annyi ideig tartjuk a reaktorban, hogy egy nátrium-kloridra nézve telített vizes fázisra és egy — a kívánt nyersterméket magába foglaló — szerves fázisra váljék szét,
d) a vizes fázist folyamatosan vezetjük el a reaktorból,
e) az N,N-(diallil-diklór)-acetamidot vagy az N-diklór-acetilezett oxazolidinszármazékot tartalmazó szerves fázis egy részét folyamatosan vezetjük el a reaktorból,
f) a kívánt terméket ismert módon kinyerjük az ej lépésben elvezetett szerves fázisból és
g) a szerves fázis egy másik részét folyamatosan vezetjük el a reaktorból és folyamatosan visszavezetjük az
a) lépésbe.
A csatolt rajz a találmány szerinti folyamatos eljárás egyszerűsített folyamatábráját mutatja be.
A találmány szerinti eljárást a folyamatábrára hivatkozva mutatjuk be. A folyamatábra lényegében ugyanaz mind az N,N-(diallil-diklór)-acetamid, mind az N-(diklór-acetil)-oxazolidin-származékok előállítása esetén, az eltérés csupán az, hogy az oxazolidin-származékok előállításánál oldószert alkalmazunk, míg az N,N-(diallil-diklór)-acetamid előállításánál nem.
Az 1, 2 és 3 vonalak a reagáltatandó diklór-acetil-klorid, és az Ν,Ν-diallil-amin vagy az oxazolidinszármazék, valamint a vizes nátrium-hidroxid-oldat betáplálást helyét jelölik. Ezt a három anyagot folyamatosan vezetjük be egy keringtetett szerves folyékony közegbe, amely a későbbiekben ismertetésre kerülő forrásból származik és amelyet a 4 vonal útján vezetünk be. Az amint vagy az oxazolidin-származékot és a nátrium-hidroxidoldatot a 4 vonal bármilyen megfelelő pontján vezethetjük be, előnyösen a keringő folyadéknak az 5 keringtető szivattyúba való bevezetése előtt. A diklór-acetil-kloridot ezután vezetjük be a keringő elegybe, előnyösen az 5 keringtető szivattyú terelőlapátjaival vezetjük be. A bevitelnek ez a módja azt eredményezi, hogy a három anyag bensőségesen keveredik egymással és a keringő folyadékkal, így megkönnyíti a kívánt reakció megindulását és csökkenti az érintkezési időt a nátrium-hidroxid és a diklór-acetil-klórid között.
Az amint vagy az oxazolidinszármazékot feleslegben alkalmazzuk a diklór-acetil-kloridra számítva, így az egész reakció során a reakcióelegy pH-ja 10-es érték felett marad, előnyösen 11 és 13 között lesz. A diklór-acetil-klorid és az oxazolidinszármazék mólaránya általában 0,50-től 1,5-ig, előnyösen 0,70-től 0,85-ig terjedő tartományban van. Megjegyezzük, hogy a 4 038 284. számú USA-beli szabadalmi leírás szerint az oxazolidinszármazékot előnyösen úgy állítják elő, hogy alkanol-amint karbonil-vegyülettel reagáltatnak és az egész reakcióelegyet, amely az oxazolidinszármazékot, a reakcióban keletkező vizet, a reagálatlan kiindulási anyagokat és a melléktermékeket, ide számítva az oxazolidinszármazékoknak megfelelő Schiff-bázist is, bevezetjük a ta4 lálmány szerinti eljárás acilezési lépésébe. Az oxazolidinszármazék körülbelül 80%-át teszi ki az elegy aminvegyületének. Ilyen típusú műveleteknél az oxazolidinszármazékra vonatkoztatott arányokat úgy határozzuk meg, hogy a termék amiritartalmát 0,8-as faktorral megszorozzuk. N,N-(Diallil-diklór)-acetamid előállításához a diklór-acetil-klorid és az amin mólaránya 0,50 és 0,80 között, előnyösen 0,70 és 0,80 között van. Ennél a kiviteli módnál az aminfclösleg az amid hígítószereként vagy oldószereként szolgál és más oldószerre nincs szükség.
Szerves oldószer, így benzol vagy toluol használatára szükség van N-(diklór-acetil)-oxazolidin-származékok előállításánál. Az oldószert az oxazolidin-származékra számítva 2—4-szeres, előnyösen 3—4-szeres súlymennyiségben a 13 vezetéken keresztül vezetjük a keringő folyadékba.
A reakcióelegyet a 6 vezetéken át szállítjuk a 7 tartályba, amely általában szerves és vizes fázisokra szétvált folyadékot tartalmaz, a fázisokat a 8 és 9 hivatkozási számokkal jelöljük. A folyékony közeget előnyösen merülőcsövön keresztül visszük be a 7 tartályba. A folyadékot akár a 9 vizes fázisba, akár a 8 szerves fázisba bevezethetjük ugyan, előnyösen azonban a szerves fázisba visszük be, mert így elker ülhetjük a vizes fázis előnytelen keverését.
A 7 tartályban levő szerves fázis tartalmazza elsődlegesen a nyersterméket, azaz az N,N-(diallil-diklór)-acetamidot vagy az előzőekben leírt N-(diklór-acetil)-oxazolidin-származékot és ez utóbbi esetben a szerves oldószert. A 9 vizes fázis lényegében telített nátrium-klorid-oldat, amely nátrium-hidroxidot, nátrium-kloridot és más vízoldható anyagokat tartalmaz. A szerves fázis két részét folyamatosan vezetjük el a reaktorból. Egy részét a 10 vezetéken keresztül vezetjük el és a termék kinyerésére szolgáló szakaszba (nincs feltüntetve) továbbítjuk. A szerves fázis egy másik részét a 4 vezetéken át távolítjuk el, a 12 hűlőn átvezetjük és folyékony közegként visszakeringtetjük. A reagálandó anyagokat ebbe a cirkuláló közegbe vezetjük be. A két részletben elvezetett szerves fázis mennyiségeinek az aránya, azaz a termék és a visszakeringő közeg mennyiségi viszonya, általában 1 : 50 és 1 : 150 között, előnyösen 1 : 50 és 1: 100 között van.
A vizes fázist, azaz a nátrium-kloridot tartalmazó oldatot, folyamatosan, hulladékként vezetjük el a 11 vezetéken.
Fontos a találmány szerinti eljárásnál, hogy a keverés ne legyen erőteljes a 7 tartályban. Az erőteljes keverés nem kívánatos, mivel növeli az érintkezést a nátrium-hidroxid vagy a nátrium-kloridos fázis és a diklór-acetil-klorid között. A reakcióban részt vevő anyagok szabályozott beadagolása, szivattyúval történő keverése és a jó fázisszétválasztás a 7 reaktorban lehetővé teszi a mellékreakcióknak, így a diacetil-klórid, nátrium-hidroxiddal való hidrolízisének a lehető legnagyobb mértékű visszaszorítását. Ezért a 7 reaktort nem szereljük fel keverővei. Ily módon a nátrium-hidroxid vagy nátrium-k lórid mennyisége a reakció oldalon a lehető legkisebb értékre csökken, bár az alkalmazott nátrium-hidroxid összmennyisége és koncentrációja nem tér el lényegesen az előzőleg leírt eljárásoknál használt mennyiségektől és koncentrációktól.
A 7 reaktorban végzett fázisszétválasztás viszonylag könnyen végbemegy és nem. kíván hosszú időt. Ez a
-4186408 könnyű fázisszétválasztás a vizes vagy konyhasótartalmú fázis folyamatos kinyerésével együtt a mellékreakciók háttérbeszorulásában mutatkozik meg és kevesebb nem kívánt reakciótermék keletkezik a diklór-acetil-klorid és a nátrium-hidroxid vagy a konyhasó reakciójából. A fázisszétválasztást hatásosabbá tehetjük, ha a keringő folyadékot gyűjtőedényen vezetjük keresztül.
N,N-(Diallil-diklór)-acetamid előállítása esetében az eljárást —10 °C és 100 °C, előnyösen 10 °C és 30 °C, célszerűen 20 °C és 25 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. N-(Diklór-acetil)-oxazolidin-származék előállításánál —20 °C és 100 °C, előnyösen 0 °C és 15 °C között, célszerűen 10 °C-on játszatjuk le a reakciót. Mindkét terméktípusnál az eljárást előnyösen légköri nyomáson hajtjuk végre.
A tartózkodási idő a 7 tartályban körülbelül 10—60 perc a tartály térfogatától és az anyagok áramlási sebességétől fü ggően. Ennyi idő alatt tiszta fázisszétválás érhető el.
A folyékony közeg keringési sebessége a 4 vezetéken át a kívánt amid vagy oxazolidinszármazék képződésének a sebességétől függ. A keringési sebességet úgy tartjuk fenn, hogy a súlyarány a szerves anyag (keringő közeg és amin) és a vizes anyag (nátrium-hidroxid-oldat) között a diklór-acetil-klorid bevezetési pontjánál a (4: 1)—(15 : 1), előnyösen (8 : 1)—(12: 1) tartományban legyen az N,N-(diallíl-diklór)-acetamid esetében és (4 : 1)—(40 : 1), előnyösen (15 : 1)—(30 : 1) között legyen oxazolidinszármazék oknál. Ennek az aránynak az elérése és fenntartása biztosítja, hogy az érintkezési idő a diklór-acetil-klorid és a nátrium-hidroxid között elég rövid legyen ahhoz, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a melléktermékként képződő nátrium-diklór-acetát mennyisége, ugyanakkor a nátrium-hidroxid még semlegesíteni tudja a reakció során felszabaduló hidrogén-kloridot.
A folyamatos eljárásnál — elsősorban gazdaságossági szempontok figyelembevétele miatt — az alkalmazott nátrium-hidroxid-oldat koncentrációját 15—25 súly%, előnyösen 18—20 súly/ó tartományban tartjuk.
A 7 tartályból a 10 vezetéken át elvezetett szerves fázisból ezt követően kinyerjük a kívánt terméket. Az N,N-(diallil-diklór)-acetamidot a 3 914 302. számú USA-beli szabadalmi leírásban ismertetett módon nyerjük ki úgy, hogy az elegyet vízzel mossuk, majd — előnyösen 100 Hgmm nyomáson és 80 °C hőmérsékleten végzett — sztrippeléssel a vizet és az aminfölösleget kiűzzük. A termék tisztasága általában 95 súly% és a ho zam a diacetil-kloridra vagy az aminra számítva meghaladja a 90%-ot.
Az oxazolidin-származékot hasonló módon nyerjük ki, de a sztrippelést magasabb hőmérsékleten, általában 100 °C-on végezzük. A termék tisztasága általában szintén 95 súly% körüli és a kitermelés legalább 70%-os.
Az eljárást és előnyeit a továbbiakban kiviteli példákon is bemutatjuk.
A termékek azonosítását és tisztaságának a meghatározását gázkromatográfiás elemzéssel, összehasonlító anyag mellett végeztük. Összehasonlító anyagként analitikai tisztaságú standard mintát használtunk. Az elemzéseket az összes példa esetében azonos berendezésen, azonos körülmények között végeztük.
1. példa
2,2,5-Trimetil-3-(diklór-acetil)-oxazol:idin előállítása (folyamatos eljárás)
Az ábrán bemutatott folyamatos berendezést alkalmaztuk. A reakcióban részt vevő anyagokat és az oldószert a következő tömegsebességekkel vezettük be: 2,2,5-trimetil-oxazolidin 27,7 g/perc (2 vezeték), toluol
86.3 g/perc (13 vezeték), 20%-os vizes nátrium-hidroxidoldat 36,4 g/perc (3 vezeték) és diklór-acetil-klorid
22.4 g/pere (1 vezeték). A mólarány a diklór-acetil-klorid, a rí átrium-hidroxid és az oxazolidin között 1,0 : 1,20 : 1,20 volt. A folyékony közeget 227 liter/perc térfogatsebességgel keringtettük és így olyan szerves/vizes fázisarányt kaptunk, amely a diklór-acetil-klorid bevezetési pontjánál 30 : 1 körül volt.
A reakcióhőmérsékletet 15 cC-on és a nyomást légköri nyomásnak megfelelő értéken tartottuk.
Az anyagot 1,5 óra hosszat a 7 tartályban tartottuk, ahol a szétválás 5 perc alatt végbement. A sóoldatot all vezetéken át vezettük el 62 gramm/perc tömegsebességgel, míg a nyersterméket a 10 vezetéken keresztül vezettük el 123 gramm/perc tömegsebességgel. A nyersterméket vízzel mostuk és 100 °C-on sztrippcltük a víz kinyerése, valamint a toluol és az oxazclidin-származék fölöslegének az eltávolítása érdekében. A kívánt terméket, a 2,2,5-trimetil-3-diklór-acetil-oxazolidint 72%-os kitermeléssel kaptuk a diklór-acetil-kloridra számítva. A termék tisztasága 94 súly% volt.
1A példa
Összehasonlító példa (szakaszos eljárás)
Az előzőekben megadott körülmények között, ugyanolyan mennyiségű reagáló anyagot és oldószert vezettünk be a reaktorba és így a terméket 60%-os kitermeléssel kaptuk, tisztasága 95 súly% volt.
2. példa
N,N-(Diallil-diklór)-acetamid előállítása (folyamatos eljárás)
Az ábra szerinti folyamatos berendezést alkalmaztuk. A reakcióban részt vevő anyagokat a következő tömegsebességgel vezettük be a reaktorba: diklór-acetil-klorid 22,0 g/perc, diallil-amin 17,4 g/perc, 2C súly%-os vizes nátrium-hidroxid-oldat 35,8 g/perc. Az acil-klorid : amin : nátrium-hidroxid mólarány 1,0 : 1,20 : 1,20 volt. A folyékony közeget 227 liter/perc térfogatsebességgel keringtettük és így a szerves fázis és a vizes fázis súlyaránya a diklór-acetil-klorid bevezetési helyén 5,0: 1 volt.
A reakcióhőmérsékletet 30 °C-on, a nyomást pedig légköri nyomásnak megfelelő értéken tartottuk.
Az anyagot 3 óra hosszat tartottuk a 7 tartályban, ahol a fázisok szétválására 5 percre volt szükség. A nyersterméket (10 vezeték) vízzel mostuk és a víz és az aminfölösleg eltávolítása érdekében 30 °C-on sztrippeltük. A kívánt terméket 95%-os kitermeléssel kaptuk a diklór-acetil-kloridra számítva, tisztasága 95 súly% volt.
-5186408
2Α példa
Összehasonlító példa (szakaszos eljárás)
A fenti körülmények között ugyanolyan mennyiségű reagáló anyagokat vezettünk be a reaktorba és így a kívánt terméket 83%-os kitermeléssel kaptuk. A termék tisztasága 95 súly% volt.
3. példa
N,N-(Diallil-diklór)-acetamid előállítása
Az ábra szerinti folyamatos berendezést alkalmaztuk. A reakcióban részt vevő anyagokat a következő tömegsebességgel vezettük be a reaktorba: diklór-acetíl-klorid 24 g/perc, diallilamid 20 g/perc és 20 súly%-os nátrium-hidroxid-oldat 44 g/perc. Az acil-klorid : amin : nátrium-hidroxid mólarány 1,0: 1,25 : 1,35 volt. A folyékony közeget 227 liter/perc térfogatsebességgel keringtettük, így a szerves fázis és a vizes fázis súlyaránya a diklór-acetil-klorid bevezetési pontjánál 4,9 : 1 volt. A reakcióhőmérsékletet 28 °C-on, a nyomást pedig légköri nyomásnak megfelelő értéken tartottuk.
A nyersterméket a 2. példában leírt módon nyertük ki és dolgoztuk fel. A módszert háromszor megismételtük ugyanilyen körülmények között és így a kívánt terméket 89%-os kitermeléssel kaptuk az acil-kloridra számítva. A termék tisztasága 95—96 súly% volt.
3A példa
Összehasonlító példa (folyamatos eljárás)
A 3. példában leírt módon jártunk el, az acil: klorid : amin : nátrium-hidroxid mólarány 1,0 : 1,17 : 1,20 volt. Kisebb mennyiségű amint kaptunk a kedvezőtlen fázis-szétválás miatt.
3B példa
Összehasonlító példa (szakaszos eljárás)
A 3A példában leírt módon jártunk el, azonban szakaszosan, így a terméket 82%-os kitermeléssel kaptuk, A termék tisztasága 95 súly% volt.
Claims (8)
- Szabadalmi igénypontok1. Folyamatos eljárás N,N-(diallil-diklór)-acetamid és olyan N-(diklór-acetil)-oxazolidin-származékok előállítására, amelyeknek (I) általános képletében R hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport, diklór-acetil-kloríd és Ν,Ν-díalIíI-amin vagy (II) általános képietű oxazolidin-származék — R hidrogénatom vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport — reagáltatásával vizes nátri5 um-hidroxid-oldatban, azzaljellemezve, hogya) a diklór-acetil-kloridot folyamatosan keverjük öszsze a vizes nátrium-hidroxid-oldattal és a fölöslegben alkalmazott Ν,Ν-diallil-aminnal vagy az oxazolidinszármazékkal oly módon, hogy a g) lépésből elvezetett10 szerves fázisba vezetjük folyamatosan őket,b) a keletkező reakcióelegyet folyamatosan keverő nélküli reaktorba vezetjük,c) a reakcióelegyet annyi ideig tartjuk a reaktorban, hogy egy nátrium-kloridra nézve telített vizes fázisra és15 egy — a kívánt nyersterméket magába foglaló — szerves fázisra váljék szét,d) a vizes fázist folyamatosan vezetjük el a reaktorból,e) az N,N-(diallil-diklór)-acetamidot vagy az N-diklór-acetilezett oxazolidinszármazékot tartalmazó szer20 vés fázis egy részét folyamatosan vezetjük el a reaktorból,f) a kívánt terméket ismert módon kinyerjük az e) lépésben elvezetett szerves fázisból ésg) a szerves fázis egy másik részét folyamatosan vezet25 jük el a reaktorból és folyamatosan visszavezetjük aza) lépésbe, és a keringtetést célszerűen úgy szabályozzak, hogy a szerves fázis és a vizes fázis közötti súlyarány a diklór-acetil-klorid bevezetési pontjánál (4 : 1) és (40 : 1) között legyen.30
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként Ν,Ν-dialIil-amint használunk.
- 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a diklór-acetil-klorid és az Ν,Ν-diallil-amin közötti35 mólarányt 0,50 és 0,80 között tartjuk.
- 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként oxizolidin-származékot alkalmazunk.40
- 5. A 4, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a diklór-acetil-klorid és az oxazolidinszármazék mólarányát 0,50 és 1,50 között tartjuk.
- 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás,45 azzal jellemezve, hogy 15—25 súly%-os nátrium-hidroxid-oldatot használunk.
- 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 18—20 súly%-os nátrium-hidroxid-oldatot hasz50 nálunk.
- 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reaktorból az aj lépésbe visszavezetett szerves fázis keringtetését úgy szabályozzuk, hogy a szerves55 fázis és a vizes fázis közötti súlyarány (8 : 1) és (12: 1) között legyen.A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jcgi Könyvkiadó igazgatója 87.2503.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató-6186408Nemzetközi osztályozás:
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US06/144,500 US4278799A (en) | 1980-04-28 | 1980-04-28 | Continuous process for the production of dichloroacetamides |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU186408B true HU186408B (en) | 1985-07-29 |
Family
ID=22508885
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU811086A HU186408B (en) | 1980-04-28 | 1981-04-27 | Process for the continuous production of dichloro-acetamide derivatives |
Country Status (15)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4278799A (hu) |
| EP (1) | EP0039166B1 (hu) |
| JP (1) | JPS56167672A (hu) |
| KR (1) | KR840002443B1 (hu) |
| AT (1) | ATE8875T1 (hu) |
| BR (1) | BR8102388A (hu) |
| CA (1) | CA1157867A (hu) |
| CS (1) | CS226428B2 (hu) |
| DD (1) | DD158643A5 (hu) |
| DE (1) | DE3165344D1 (hu) |
| DK (1) | DK158465C (hu) |
| HU (1) | HU186408B (hu) |
| IL (1) | IL62721A (hu) |
| PL (1) | PL133589B1 (hu) |
| ZA (1) | ZA812763B (hu) |
Families Citing this family (4)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JPH04501725A (ja) * | 1988-11-14 | 1992-03-26 | アイシーアイ アメリカズ インコーポレイテッド | チアゾリジンのアシル化プロセス |
| JPH0376060A (ja) * | 1989-08-16 | 1991-04-02 | Nec Corp | 磁気ディスク装置のヘッド位置決め装置 |
| WO1991012229A1 (en) * | 1990-02-12 | 1991-08-22 | National Research Council Of Canada | Process for preparing acyl derivatives of acylatable compounds |
| CN114213271A (zh) * | 2021-12-30 | 2022-03-22 | 徐州彰梁生化科技有限公司 | 一种二氯丙烯胺的制备方法 |
Family Cites Families (9)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US3268324A (en) * | 1965-10-11 | 1966-08-23 | Monsanto Co | Herbicidal composition and method employing oxa aliphatic acetamide |
| US3647876A (en) * | 1969-08-14 | 1972-03-07 | Virginia Chemicals Inc | Process in the preparation of n n-di-n-propyl-alpha-chloroacetamid |
| US3884671A (en) * | 1972-08-15 | 1975-05-20 | Scm Corp | Herbicidal n-haloacyl (2-alkylated) oxazolidines |
| US4186130A (en) * | 1973-05-02 | 1980-01-29 | Stauffer Chemical Company | N-(haloalkanoyl) oxazolidines |
| US3914302A (en) * | 1974-01-31 | 1975-10-21 | Stauffer Chemical Co | Process for the production of N,N-diallyldichloroacetamide |
| US3959304A (en) * | 1974-07-01 | 1976-05-25 | Stauffer Chemical Company | Certain 3-haloacyl-2,2,5-trimethyl-oxazolidines |
| US4072688A (en) * | 1975-02-14 | 1978-02-07 | Stauffer Chemical Company | Haloacyl and thiohaloacyl aryl-substituted oxazolidines and thiazolidines-herbicidal antidotes |
| US4038284A (en) * | 1975-07-28 | 1977-07-26 | Stauffer Chemical Company | N-acylation of oxazolidines |
| GB1538318A (en) * | 1976-08-09 | 1979-01-17 | Stauffer Chemical Co | Preparation of n-substituted oxazolidines |
-
1980
- 1980-04-28 US US06/144,500 patent/US4278799A/en not_active Expired - Lifetime
-
1981
- 1981-04-13 DE DE8181301619T patent/DE3165344D1/de not_active Expired
- 1981-04-13 EP EP81301619A patent/EP0039166B1/en not_active Expired
- 1981-04-13 AT AT81301619T patent/ATE8875T1/de active
- 1981-04-20 BR BR8102388A patent/BR8102388A/pt not_active IP Right Cessation
- 1981-04-24 CA CA000376175A patent/CA1157867A/en not_active Expired
- 1981-04-24 JP JP6153781A patent/JPS56167672A/ja active Granted
- 1981-04-27 HU HU811086A patent/HU186408B/hu not_active IP Right Cessation
- 1981-04-27 IL IL62721A patent/IL62721A/xx not_active IP Right Cessation
- 1981-04-27 ZA ZA00812763A patent/ZA812763B/xx unknown
- 1981-04-27 DD DDAPC07D/2295311A patent/DD158643A5/de not_active IP Right Cessation
- 1981-04-27 KR KR1019810001442A patent/KR840002443B1/ko active
- 1981-04-27 DK DK186381A patent/DK158465C/da not_active IP Right Cessation
- 1981-04-28 PL PL1981230885A patent/PL133589B1/pl unknown
- 1981-04-28 CS CS813167A patent/CS226428B2/cs unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| CS226428B2 (en) | 1984-03-19 |
| DK158465B (da) | 1990-05-21 |
| DK186381A (da) | 1981-10-29 |
| PL230885A1 (hu) | 1981-12-23 |
| DE3165344D1 (en) | 1984-09-13 |
| ATE8875T1 (de) | 1984-08-15 |
| CA1157867A (en) | 1983-11-29 |
| JPS6412265B2 (hu) | 1989-02-28 |
| KR840002443B1 (ko) | 1984-12-28 |
| IL62721A0 (en) | 1981-06-29 |
| IL62721A (en) | 1984-05-31 |
| DK158465C (da) | 1990-10-08 |
| EP0039166B1 (en) | 1984-08-08 |
| BR8102388A (pt) | 1981-12-22 |
| DD158643A5 (de) | 1983-01-26 |
| US4278799A (en) | 1981-07-14 |
| PL133589B1 (en) | 1985-06-29 |
| EP0039166A1 (en) | 1981-11-04 |
| JPS56167672A (en) | 1981-12-23 |
| ZA812763B (en) | 1982-06-30 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| CA2392524A1 (en) | Perfluorinated acid fluorides and preparation thereof | |
| HU186408B (en) | Process for the continuous production of dichloro-acetamide derivatives | |
| US4496736A (en) | Process for the preparation of carboxylic acids and N-tert.-alkylamines | |
| US5430186A (en) | Preparation of carboxylic chlorides | |
| EP0213976B1 (fr) | Nouveau procédé de préparation de chlorures d'acides par phosgénation des acides et catalyseurs pour ce procédé | |
| US3538139A (en) | Imido ester hydrochloride and amidine hydrochloride synthesis | |
| EP0061720B1 (en) | Process for the selective aliphatic chlorination of alkylbenzenes | |
| JPH11130706A (ja) | ４，４’−ビスクロロメチルビフェニルの製造方法 | |
| FR2580276A1 (fr) | Procede de preparation d'acylbiphenyles | |
| GB1563360A (en) | A 4-methyl-imidazole-5-carboxylate and a process for its manufacture | |
| US20060122426A1 (en) | Method for producing phthalic acid dichloride | |
| US4537986A (en) | Preparation of pyrocatechol methylcarbamate | |
| EP0244810B1 (en) | Process for producing 2-oxazolidinones | |
| US4788351A (en) | Process for the production of 2,3-dichloro-1-propanol | |
| US4267356A (en) | Process for the preparation of N-(1'-alkoxycarbonylethyl)-2,6-dialkylanilines | |
| EP0035239B1 (de) | Verfahren zur Herstellung von Guanidin-hydrochlorid | |
| JP2722686B2 (ja) | チオホスゲンの製造方法 | |
| KR100562176B1 (ko) | D,l-메티오닌또는이의염의제조방법 | |
| US5965742A (en) | Selective chlorination of a 1-(2-fluorophenyl)-1,2,4-triazole | |
| JPH09202751A (ja) | ジｔ−ブチルジカーボネートの製造方法 | |
| GB1587851A (en) | Process for the production of haloacylamides | |
| CA1277681C (en) | Process for the production of 2,3-dichloro-1-propanol | |
| FR2609287A1 (fr) | Procede de preparation d'un acide 4-trifluoromethyl-2-nitrobenzoique et d'un nouvel isomere | |
| JPH10114729A (ja) | アミノフェノールの製造 | |
| US4587353A (en) | Process for producing N-chlorosulfenyl compounds |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |