HU186384B

HU186384B - Synergetic phosphinothricine combinations

Info

Publication number: HU186384B
Application number: HU81523A
Authority: HU
Inventors: Helmut Koecher; Klaus Bauer; Guenter Donn; Hermann Bieringer
Original assignee: Hoechst Ag
Priority date: 1980-03-04
Filing date: 1981-03-03
Publication date: 1985-07-29
Also published as: EP0036106A3; DE3008186A1; CA1162071A; AU6801881A; EP0036106B1; AU539256B2; PT72607A; IL62241A0; EP0036106A2; PT72607B; GR74156B; ES499839A0; PL229976A1; CS221287B2; DE3160991D1; DK95981A; BR8101233A; ZA811397B; DD156892A5; JPS56135409A

Description

A találmány tárgya foszfinotricin-származékokat jó ammónium-származékokat vagy kelátképzőket tartalmazó szinergetikus hatású herbicid készítmény.

Az (I) képietű foszfinotricin típusú új herbicidek és levélfelvétellel és kontraszthatással rendelkeznek és minden botanikus osztályhoz tartozó gyomokat irtanak. Ezért alkalmasak a nem kívánt növények nem-szelektív irtására a mezőgazdasági kultúrterületeken és ipari létesítményeknél stb. (lásd a 2 717 440 számú NSZK-beli közrebocsátási irat).

A foszfinotricin típusú herbicidek évelő és nem évelő gyomok és fűszerü gyomok ellen is egyaránt hatásosak. Néhány gazdasági szempontból jelentős évelő gyomnövény például tarackbúza (Agropyron repens), csillagpázsit (Cynodon dactylon), tartós palkafélék és több éves kétszikű növények ellen azonban csak magas felhasználási mennyiségeknél lehet kielégítő hatást elérni.

Meglepően azt találtuk azonban, hogy ha a foszfinotricinhez és ennek származékaihoz bizonyos szerves és szervetlen vegyülettípusokat adunk, melyek önmagukban nem mutatnak herbicid hatást, akkor erős szinergetikus hatást érünk el, azaz az évelő és nem évelő gyomok elleni herbicid hatás lényegesen megnő.

A jelen találmány tárgya tehát olyan szinergetikus herbicid készítmények, melyek

A) (I) általános képietű foszfinotricin-származékokat —ezek savakkal vagy bázisokkal képezett sóit vagy foszfinotricil-alanil-alanint tartalmaznak kombinálva,

Β) (II) általános képietű szerves vagy szervetlen ammóniumsókkal — ahol R¹, R², R³ és R⁴ jelentése azonos vagy különböző és jelentésük hidrogénatom, vagy hidroxi-etií-csoport vagy X jelentése sav szervetlen vagy szerves anionja, n jelentése 1, 2, vagy 3 —, illetve a (II) általán os képietű sókat képező szabad bázisokkal vagy karbamiddal vagy

C) szervetlen vagy szerves kelátképzőkkel.

A foszfinotricin aszimmetrikus szénatomot tartalmaz és ezért a foszfinotricin és származékai is racemát vagy optikailag aktív enantiomerjei formájában is előfordulhatnak. A találmány szerint az enantiomerek közöl különösen az L-enantiomer előnyös.

A) Amfoter természetük alapján a foszfinotricin és észterei szervetlen és szerves bázisokkal és savakkal sókat képezhetnek, melyek a találmány szerinti készítményben ugyanúgy alkalmazhatók.

Különösen az alábbi kationekvivalenseket emeljük ki: Na⁺, K+, l/2Ca+ + , 1/2 Zn+ + , 1/2 Mg++, NH + , N+(CH3)4, H2N+(CH3)2, H2N⁺(C2H₅)₂, HN+(C₂H₅)₃, H₃N+CH₃, H₃N+C₃H₇(n), H₃N+C₄H₉(n),

H₂N+(C₃H₇-i)₂, H₃N+CH₂CH₂OH,

H₂N+(CH₂CH₂OH)₂, HN+(CH₂CH₂OH)₃, (CH₃)₃N+CH₂CH₂OH, (CH₃)₂N+hch₂ch₂oh, CH₃N+H₂CH₂CH₂OH, (CH₃)₂N^HC₁₂H_25> valamint a guanidiniumion.

Erős bázisokkal a —COOH-csoport is ionizálódik, akkor például dinátrium- vagy dikáliumsók keletkeznek.

A savakkal történő sóképzéshez tetszés szerinti szervetlen és szerves savakat, pl. sósavat, hidrogén-bromidot, kénsavat, foszforsavat, salétromsavat vagy ecetsavat használhatunk.

A foszfinotricil-alanil-alanint leírták a Helv. Chim. Acta 55, 224 (1972) irodalmi helyen.

B) A B típusú vegyületeknél előnyösen ammóniumsókról van szó, a (II) általános képletben R¹, R², R³ és R⁴ jelentése hidrogénatom, azonban szóbajöhetnek különböző anionokat (lásd A) pont] tartalmazó szerves ammóniumbázisok sói is. Anionként különösen a következőket említhetjük meg: Cl^-, Br^-, SO^2-, HSOy, PO’^-, HPO^2-, H₂PO7, CHjCOO^-, (COO^-)!^-, SCN^-.

Különösen olyan vegyületek jöhetnek szóba, amelyek a növényekben ammóniumionok képződése közben metabolizálódnak. Ilyen vegyületek pl. a karbamid, az aszparaginsav és a glutaminsav.

A (II) képietű ammóniumsók helyett a sók alapjául szolgáló szabad bázisok, pl. trietil-amin vagy piperidin is alkalmazhatók foszfinotricin-észterrel, foszfinotricinsókkal vagy -peptídekkel kombinálva.

C) C típusú komplexképzőként használhatók pl. több-bázisú szerves savak, pl. oxálsav, borostyánkősav, borkősav, citromsav, nitrilo-triecetsav vagy etilén-diamino-tetraecetsav (EDTA) vagy ezek sói, továbbá vízoldható, különböző lánchosszúságú polifoszfátok (metafoszfátok, trifoszfátok), amelyeket a mosószeriparban alkalmaznak. Ilyen komplexképzők összefoglalva pl. O. A. Neumüller: Römpps Chemielexikon 7. kiadás. 1972. 545 és 2768. oldalán találhatók.

A B és C típusú vegyületeket az A típusú herbicidekkel egyenként vagy tetszőleges számban kombinálhatjuk. Az egyes komponensek keverési aránya a találmány szerinti kombinációkban tág határok között változhat. Szinergetikus hatást észlelünk már A: B (C) 4:1 arányánál, de még 1: 150 aránynál is. Gyakorlati okoknál fogva azonban a súlyarány 2: 1 és 1: 50, előnyösen 1: 1 és 1: 10 között választjuk meg.

A találmány szerinti keverékeket előállíthatjuk készítményként formálva, pl. nedvesíthető por vagy emulziókoncentrátumok formájában, melyeket azután szokott módon vízzel hígítva alkalmazunk, vagy ún. tankkeverékeket állítunk elő, melyeket úgy kapunk, hogy közvetlenül a felhasználás előtt a külön formált komponenseket együtt hígítjuk fel vízzel. A herbicideket és a szinergetikus hatású komponenseket permetlé, ill. vizes oldatok formájában külön is alkalmazhatjuk, és nem lényeges, hogy melyik komponenst alkalmazzuk először.

A hatóanyagkeverékekben az A típusú herbicidek felhasználási mennyiségei általában 0,10 és 5 kg/hektár között a B, ill. C komponensek felhasználási mennyiségei 0,025 és 30 kg/hektár között változnak, azaz a felhasználandó hatóanyagkombináció összmennyisége 0,125—35 kg/hektár között változik.

A találmány szerinti készítményeket a szokásos, a szakember számára ismert készítményformákban, pl. nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok vagy permetezhető oldatok formájában hozzák a kereskedelemben forgalomba. A formálható készítmények általában 2—95 súly% hatóanyagkombinációt tartalmaznak.

A nedvesíthető porok vízben egyenletesen diszpergálható készítmények, melyek a hatóanyagok mellett hígítószer vagy inért anyag mellett még nedvesítőszert, pl. poli(oxi-etil)-ezett alkil-fenolokat, alkil- vagy alkil-fenil-szulfonátokat és diszpergálószerként pl. ligninszulfonsavas nátriumot, dinaftil-metándiszulfonsavas nátriumot vagy oleoil-metil-taurinsavas nátriumot tartalmaznak.

Az emulgeálható koncentrátumokat úgy kapjuk, hogy a hatóanyagelegyet szerves oldószerben, pl. butanolban, ciklohexanonban, dimetil-formamidban, xilolban, vagy magas forráspontú aromás anyagokban fel3

-2186384 oldjuk és cmulgeálószert, pl. poli(oxi-etil)-ezett alkil-fenolt adunk hozzá.

A herbicid készítményeknél a kereskedelmi forgalomban levő formált készítmények hatóanyagkoncentrációja különböző lehet. A nedvesíthető poroknál a hatóanyagkoncentráció (herbicid+szinergista) pl. 10 és 95% között változhat, a maradék a fent megadott formálási segédanyagokból áll. Emulgeálható koncentrátumoknál a hatóanyagkoncentráció mintegy 10—80%. Porformájú készítmények legtöbbször 5—20% hatóanyagot, a permetezhető oldatok pedig 2—20% hatóanyagot tartalmaznak. A granulátumoknál a hatóanyagtartalom pl. attól függ, hogy a hatóanyag szilárd vagy folyékony halmazállapotú és hogy milyen granulálási segédanyagokat, töltőanyagokat stb. használunk. A kereskedelemben forgalomban levő koncentrátumok felhasználásához adott esetben hígításra van szükség, pl. a nedvesíthető porokat és az emulgeálható koncentrátumokat vízzel hígítjuk. A porformájú és granulált készítményeket, pl. a nedvesíthető porokat valamint a permetleveket felhasználás előtt már nem hígítjuk további nyersanyagokkal. A külső feltételeknek megfelelően pl. a hőmérséklet, nedvességtartalom stb. függvényében változhat a szükséges felhasználási mennyiség.

A találmány szerinti készítményeket szükség esetén más herbicidekkel, fungicidekkel és inszekticidekkel kombinálhatjuk. A találmány további részleteit az alábbi példákkal szemléltetjük.

1. példa éves gyomnövénymagokat, illetve többéves gyomnövények gyökértörzsdarabjait agyaggal töltött műanyagcserepekbe helyezzük és melegházban kedvező növekedési feltételek mellett tartjuk.

hét múlva a növények 3—4 levelet fejlesztenek ki. Ebben a stádiumban a kísérleti növényeket bepermetezzük a különböző mennyiségű herbieidet tartalmazó szerrel, vagy a herbicid és szinergista keverékét tartalmazó készítménnyel. Összehasonlítás céljából a tesztnövényeket a szinergista komponens vizes oldatával egyedül is kezeljük.

A herbicid és a szinergista keverékét tartalmazó készítményben csak a herbicid hatóanyag mennyisége változik, a szinergista komponens mennyisége mindig 12 kg/hektár. A herbieidet és a szinergistát külön-külön, vagy együtt tartalmazó szerből minden esetben hektáronként 600 litert permetezünk ki.

A permetezésre használt herbicid szert például az alábbi összetételű készítmény hígításával készítjük.

súly% foszfinotricin vagy foszfinotricinsó súly% nonil-fenil-poliglikol-éter 5 súly% glicerin súly% víz

A hígítást vízzel végezzük úgy, hogy a hektáronként 600 liter mennyiségben alkalmazott készítményekben a kísérleti eredményeket tartalmazó táblázatokban megadott mennyiségű herbicid hatóanyag legyen.

A kezelés után 3 héttel kiértékeljük a kezelt növények károsodási fokát a kezeletlen kontrollal összevetve.

Az 1. táblázatban található eredmények azt mutatják, hogy a szinergista egyedül a növényeket nem károsította, a teszt-herbiciddel kombinálva a herbicid hatás azonban lényegesen megnőtt.

Míg pl. az ecsetpázsit esetében 0,6 kg/hektár herbicidkoncentráció a növényeket 80%-osan károsította, addig további 12 kg/hektár szinergista adagolásával már 0,15 kg/hektár herbicidmennyiségnél elérhető az azonos károsodási fok.

Ki kell emelni azt a hatásnövekedést is, amelyet évelőgyomoknál, pl. Agropyron-nál (tarackbúza), Cyperusnál (savanyúfű) és Cynodon-nál (csillagpázsit) értünk el a szinergista hozzáadásával. Ezeknél a növényfajtáknál gazdaságilag különösen jelentős gyomokról van szó, melyeknek irtása különösen nehéz.

1. táblázat (Növénykárosodás %-ban)

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	AVF	ALM	SÁL	LOM	ÉCG	AGR	CYE	CND
Foszfinotricin-hidroklorid	0,6	75	80	100	95	90	32	65	65
(AH)	0,15	32	32	70	32	38	—	—	—
	0,08	0	0	32	0	11	—	—	—
Ammóniumszulfát (Β I)	12,0	0	0	0	0	0	0	0	0
AII+BI	0,6+12,0	100	95	100	100	94	85	85	90
	0,15 + 12,0	65	80	85	70	74	—	—	—
	0,08 + 12,0	32	32	65	65	38	—	—	—

Rövidítések az 1—8. táblázathoz: AVF=Avena Flugh (hélazab) ALM=Alopecurus (ecsetpázsit) SÁL = Setaria (vadmuhar) LOM=Lolium (kurta perje) POA=Poa (perje)

SDS=Sida

ABT=Abutylon

ECG=Echinochloa (kakaslábfű) AGR=Agropyron (tarackbúza)

CYE=Cyperus (savanyúfű) CND-Cynodon (csillagpázsit) SRH=Sorghum

DIS=Digitaria (ujjasmuhar) COA=Convolvulus (aprószulák)

CRS=Chrysanthemum (vetési aranyvirág)

-3186384

2. példa 2. táblázat folytatása

Közönséges kakaslábfűmagokat agyagfölddel töltött műanyagcserepekbe vetünk el és a cserepeket melegházban tartjuk. 3 hét múlva, azaz 3—4 leveles stádium 5 elérése után a növényeket olyan oldatokkal permetezzük be, amelyek vagy csak herbicidet tartalmaznak, 1. pl.

1. példa, vagy szinergistával keverve különböző dózisú herbicid hatóanyagot tartalmaznak. A szinergista felhasználási mennyisége minden esetben 3,6 kg/hektár. 10 Összehasonlítás céljából olyan oldatot használunk, amely csak a szinergistát tartalmazza. A kezelés után 2 héttel kiértékeljük a növények károsodás! fokát, összehasonlításképpen a kezeletlen kontrollnövényeket használjuk. Az eredményeket százalékosan fejezzük ki. 15 A 2. táblázatban ábrázolt eredmények azt mutatják, hogy a szinergista önállóan a növényt nem károsította, a herbiciddel kombinálva azonban hatása a közönséges kakaslábfűvel szemben lényegesen megnőtt.

2. táblázat

Echinochloa károsodása (%-ban)

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	ECG
foszfinotricin-	0,2	80
-ammóniumsó	0,1	50
(Alii)	0,05	40
	0,025	5

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	ECG
Ammónium-nitrát (B ID	3,6	0
A III+B II	0,2+3,6	90
	0,1+3,6	80
	0,05+3,6	65
	0,025+3,6	40

3. példa

A 3. táblázatban felsorolt növényeket az 1. példában leírt feltételek mellett müanyagcserepekben magról neveljük és 3—4 leveles stádiumban 0,4,0,2, ill. 0,1 kg/hek20 tár foszfinotricin-monoammóniumsóval (A III), illetve foszfinotricinnel (A I) egyedül és szinergistával kombinálva kezeljük. 3 héttel az oldatok alkalmazása után a tesztnövények károsodási fokát kiértékeljük, a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva és százalékosan fejez25 ziik ki.

A 3. táblázatból látható, hogy a vizsgált koncentrációkban a szinergisták önállóan nem fitotoxikusak. Ha azonban az anyagokat az A II, ill. A I herbicidekkel együtt alkalmazzuk, akkor ezek herbicid hatása minden koncentrációnál lényegesen megerősödik. Ez a váratlan szinergizmus lehetővé teszi a herbicid menynyiségének kb. a felére történő csökkentését.

3. táblázat

A kezeletlen kontrolihoz viszonyított károsodás foka

Hatóanyag	Adagolás, kg/hektár	AVF	ALM	LOM	ECG	AGR	CND	POA
Karbamid (Β III)	3	0	0	0	0	0	0
BI	6	0	0	0	0	0	0	0
Na-EDTA* (C I)	3	0	0	0	0	0	0	—
Foszfinotricin	0,4	45	40	63	—	0	0	30
(AI)	0,2	10	30	50	—	—	—	15
A III	0,4	45	30	35	94	13	10	—
	0,2	15	5	23	90	—	—	—
•	0,1	10	0	15	10	—	—	—
A III+B III	0,4+3	45	48	60	100	25	10	—
	0,2+3	30	40	30	98	—	—	—
	0,1+3	20	0	25	45	—	—	—
A III+B I	0,4+6	80	75	80	100	65	50	—
	0,2+6	45	65	68	100	—	—	—
	0,1+6	20	20	33	99	—	—	—
A III+C I	0,4+3	55	73	68	100	35	20	—
	0,2+3	45	38	43	99	—	—	—
	0,1+3	20	20	23	88	—	—	—
AI+BI	0,4+6	83	75	93	—	65	55	45
	0,2+6	25	55	88	—	—	—	30

* etiléndiamino-tetraecetsav-nátrium só.

-4186384

4. példa

A 4. táblázatban felsorolt növényeket az 1. példában megadott feltételek mellett neveljük és 3—4 leveles stádiumban vagy egyedül a herbicid komponenssel 1. 1. példa, illetve a szinergista komponenssel vagy a két komponens kombinációjával permetezzük be. A kiértékelést az alkalmazás után 3 héttel végezzük. Az eredményeket a 4. táblázatban foglaljuk össze.

A szinergisták az AIII foszfinotricin-ammóniumsóval elegyítve igen alacsony herbicid dózisnál is lényeges 5 gyomirtó hatást eredményeztek, mig önállóan alkalmazva a szinergistákat csak igen gyenge, fitotoxikus hatás jelentkezett.

4. táblázat Károsodás %-ban

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	CYE	SDS	ECG	SRH	DIS
BI	6,0	0	0	0	0	0
Ammónium-klorid (Β IV)	4,8	0	0	0	0	0
Cl	3,0	0	0	5	0	0
Kálium-trifoszfát
(KPO₃)₃ (C II)	3,0	0	0	5	0	0
Alii	0,4	30	—	—	—	—
	0,2	10	98	25	40	70
	0,1	—	70	13	8	55
A III+B I	0,4+6	70	—	—	—	—
	0,2+6	58	100	90	90	99
	0,1+6	—	97	58	48	88
A III+B IV	0,4+4,8	55	—	—	—	—
	0,2+4,8	50	100	70	70	98
	0,1+4,8	—	98	30	35	68
A III+C I	0,4+3,0	60	—	—	—	—
	0,2+3,0	50	100	90	83	80
	0,1+3,0	—	90	68	55	65
A III+C II	0,4+3,0	60	—	—	—	—
	0,2+3,0	35	100	80	80	100
	0,1+3,0	—	80	60	48	88

5. példa

Az 5. táblázatban felsorolt növényeket az 1. példában leírt feltételek mellett neveljük és 3—4 leveles stádiumban vagy különböző foszfmotricinsókkal 1. pl. 1. példa, illetve ammónium-szulfáttal egyedül vagy egymással kombinálva permetezzük be. Az ammónium-szulfát adagja 6 kg/hektár. A foszfinotricinsókat különböző adagokban alkalmazzuk. A felhasznált vízmennyiség 45 400 liter/hektámak felel meg. Az alkalmazás után 3 héttel az eredményeket kiértékeljük. Az eredményeket az 5. táblázat tartalmazza. Látható, hogy az ammónium-szulfát önmagában nem mutat herbicid hatást, azonban a foszfinotricin alkáli-, alkáliföldfém és ammóniumsójával kombinálva ezek herbicid hatását egy és két csiralevelű gyomok, gyomfajtákkal szemben növeli.

Ammónium-szulfát hozzáadása nélkül általában kétszeres, részben akár négyszeres mennyiségű foszfoniumtricin-származékot kell használni, ha azonos herbicid hatást akarunk elérni, mint az ammónium-szulfát hozzáadása esetében.

6. példa

Többéves gyomok irtásánál minél hosszabban tartó hatás elérése a cél, azaz a föld alatti növényi részek (gyökértörzs, rizóma) kihajtásának elfojtása a lehető leghosszabb ideig.

A tarackbúza példáján megvizsgáltuk, hogy 4 kg/hektár ammónium-szulfát foszfinotricin-ammóniumsóhoz történő keverése hogyan hat a herbicid hatásának idő40 tartamára.

Ehhez tarackbúza palántákat műanyag vödrökben, homokos talajban, melegházi feltételek mellett nevelünk és 5—6 leveles stádiumban különböző adag foszfinotricin-ammóniumsóval egyedül (A III) 1. 1. példa, illetve 4 kg/hektár ammónium-szulfáttal (Β I) kombinálva permetezzük be (vízmennyiség 400 liter/hektár). A növényeket 4 hétig melegházban hagyjuk állni, majd a kezelt növények föld feletti növényi részeit valamint a kezeletlen kontrollnövényeket is levágjuk és az edényeket 50 további 7 hétig melegházban tartjuk.

Az idő leteltével az újra kihajtott leveleket levágjuk, 100 °C-on megszárítjuk és a levelek száraz tömegét meghatározzuk. Edényenként] megmérjük a levélszáraztömeget a kezelt növények esetében, és a kezeletlen kont55 rolledények levél szárazanyagtartalmára vonatkoztatva százalékosan kifejezzük. Az eredményeket a 6. táblázat tartalmazza.

A hatóanyag különböző adagolásánál a tarackbúza kihajtását ammónium-szulfát hozzáadásával lényegesen elnyomjuk. Az ammónium-szulfát önmagában semmilyen hatást nem mutat.

Az eredmények azt mutatják, hogy az ammónium-szulfát többéves növényeknél nyilvánvalóan erősíti a foszfinotricin szisztemikus hatását és ezáltal meghosszab65 bítja ennek a herbicidnek a tartós hatását.

-5186384

5. táblázat (Károsodás %-ban)

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	AGR	LOM	CRS	COA
Ammónium-szulfát (Β I)	6,0	0	0	0	0
Foszfinotricin-kálciumsó	0,8	75	75
(A IV)	0,4	43	47
	0,2	33	30	53
	0,1			37
A IV+B I	0,8+6,0	95	92
	0,4+6,0	87	63
	0,2+6,0	70	43	90
	0,1+6,0			73
F oszfinotricin-monokálium	0,8	78	47
só (A V)	0,4	47	33
	0,2	28	25	60
	0,1			27
A V+BI	0,8+6,0	93	85
	0,4+6,0	75	68
	0,2+6,0	57	43	97
	0,1+6,0			67
Foszfinotricin-dikálium só	0,8	60	57
(A VI)	0,4	43	37
	0,2	30	27	47
	0,1			37
A VI+B I	0,8+6,0	94	83
	0,4+6,0	75	63
	0,2+6,0	53	43	98
	0,1+6,0			50
Foszfinotricin-mononátrium-	0,8	77	67
só (A VII)	0,4	50	43	85
	0,2	33	30	43
	0,1			23
A VII+B I	0,8+6,0	91	80
	0,4+6,0	75	65	100
	0,2+6,0	63	43	100
	0,1+6,0			80
F oszfinotricin-ammónium-	0,8	87	68
só (A III)	0,4	73	43	98	53
	0,2	43	30	40	33
	0,1			20	27
A III+B I	0,8+6,0	96	93
	0,4+6,0	82	73	100	95
	0,2+6,0	75	43	100	70
	0,1+6,0			53	47

6. táblázat

Búza tarack újrakihajtása 11 héttel a herbicid alkalmazása után. A kezelt növények újra kihajtott levéltömege a kezelt kontrollok levéltömegének százalékában

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	Kontroll, %
A III	2,0	16
	1,0	48
	0,5	81
A III+B I	2,0+4,0	0,5
	1.0+4,0	22
	0,5+4,0	31

7. példa

Az 1. példában megadott módon növényeket nevelünk és 3—4 leveles stádiumban a 7. és 8. táblázatban megadott összetételű oldatokkal, 1. pl. 1. példa, permetezzük 55 be a növényeket. A felhasznált vízmennyiség 400 liter/hektár (a Β V, Β VI és Β VII szinergisták vizsgálatánál), illetve 200 liter/hektár vizet használunk a Β VIII vegyület vizsgálatánál.

Az alkalmazás után 4 héttel az eredményeket kiértékeljük. Amint a 7. és 8. táblázatból látható, az etanolaminsók, valamint a piperidin lényegesen fokozza a foszfinotricin-ammóniumsó herbicid hatását.

Azonos erős herbicid hatás eléréséhez gyakran elég a szinergista kombináció esetében a foszfinotricin-am-6186384 móniumsót fele mennyiségben használni, mint amikor a foszfinotricin-ammóniumsót egyedül alkalmazzuk. Önálló alkalmazásánál a szinergisták nem fitotoxikusak.

7. táblázat (Növénykárosodás %-ban)

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	LOM	ABT	IPP
Monoetanolammó-
nium-acetát (Β V)	1,0	0	0	0
Dietanolammónium-
-acetát (Β VI)	1,0	0	0	0
Trietanolammónium-
-acetát (Β VII)	1,0	0	0	0
Foszfinotricin-	0,8	66	—	61
-ammóniumsó	0,4	20	86	50
(A III)	0,2	3	58	25
	0,1	—	6	—
A ΙΠ+Β V	0,8 + 1,0	84	_	85
	0,4+1,0	43	99	80
	0,2+1,0	9	90	28
	0,1 + 1,0	—	65	—
A III+B VI	0,8 + 1,0	76	_	92
	0,4+1,0	53	100	77
	0,2+1,0	18	99	30
	0,1 + 1,0	—	73	—
A III+B VII	0,8 + 1,0	76	—	93
	0,4+1,0	48	98	70
	0,2+1,0	20	70	30
	0,1 + 1,0	—	60	—

8. táblázat (Növénykárosodás %-ban)

Hatóanyag	Adagolás hatóanyag, kg/hektár	ALM	LOM	CRS
Piperidin (Β VIII)	2,0	0	0	0
Foszfinotricin-	0,8	65	55	100
-ammónium só	0,4	30	40	98
(A III)	0,2	25	25	85
A III+B VIII	0,8 + 1,0	70	70	100
	0,4+1,0	45	45	100
	0,2+1,0	40	40	95

8. példa

Az 1. példában leírtak szerint gyomokat neveltünk melegházban és 3—4 leveles állapotban csak az A VIII jelű L-foszfinotricin ammóniumsóval, illetve a D,L-foszfinotricil-L-alanil-L-alaninnal és (NH₄)₂SO₄-val kombinálva kezeltük a növényeket. L. 1. példa. Három héttel a kezelés után a kezeletlen kontrolihoz képest ki25 értékeltük a károsodás! fokot.

A 9. táblázatban összeállított eredmények azt mutatják, hogy a szinergista ammóníum-szulfát önmagában nem károsította a növényeket. Az A VIII L-foszfino-tricinammóniumsó és az A IX D,L-foszfinotricil-L-ala30 nil-L-alanin herbicid hatását az ammónium-szulfát hozzáadása minden növényfajtánál fokozta. Míg az A VIII vegyület önmagában a legalacsonyabb 0,15 kg/ha hatóanyagmennyiségnél csak egy 53%-os átlagos hatást mutat, addig a 3,0 kg hatóanyag/ha ammónium-szulfát hozzáadásával azonos herbicid dózis átlagosan 92%-os hatásfokú. Az A IX-nél az ammónium-szulfát hatásfokozó effektus a 0,3 kg/ha hatóanyag-dózisnál különösen jelentős: a növénykárosító hatásfok a kombináció alkalmazásánál átlagosan 56%, ammónium-szulfát nélkül csak 13%.

9. táblázat (Növénykárosodás %)

Hatóanyag	Dózis, kg/ha	SIA	AVF	ALM	ECO	LOM
Kezeletlen	—	0	0	0	0	0
(NH₄)₂SO₄ (Β I)	3,0	0	0	0	0	0
L-foszfinotricin-ammóniumsó	0,60	_	99	94	95	91
(A VIII)	0,30	—	99	85	85	80
	0,15	—	50	55	60	45
A VIII+B I	0,6+3,0	_	100	98	100	93
	0,3+3,0	—	100	97	100	87
	0,15+3,0	—	99	93	99	75
D,L-foszfinotricil-L-alanil-	0,60	100	70	60	65	35
-L-alanin (A IX)	0,30	20	10	10	10	15
	0,15	10	0	0	0	0

-7186384

9. táblázat folytatása

Hatóanyag	Dózis, kg/ha	SIA	AVF	ALM	ECG	LOM
A IX+B I	0,6+3,0	100	70	75	70	35
	0,3+3,0	80	60	45	60	35
	0,15+3,0	40	10	20	20	30

Rövidítések:

SIA = Sinapis (mustár.)

AVF = Avena (hélazab).

ALM = Alopecurus (szőrös disznóparéj). ECG =Echinochloa (kakaslábfű).

LOM = Lolium (kurta perje).

Formálási példák:

1. Nedvesíthető port kapunk, ha

7.1 súly% A I foszfinotricint

66,1 súly% Β I ammónium-szulfátot 20

24.8 súly% nonil-fenil-poliglikol-étert szílícium-dioxidon adszorbeálunk és 2 súly% szappanpehellyel elkeverünk.

2. További nedvesíthető porkészítményt kapunk az alábbi komponensek elkeverésével:

súly% A I súly% ammónium-szulfát (Β II)

12.8 súly% nonil-fenil-poli(glikol-éter) (szilícium-dioxidra adszorbeálva)

2.2 súly% szappanpehely

3. Folyékony készítmény összetétele:

5,4 súly% A I súly% Β I

7.2 súly% nonil-fenil-poliglikol-éter (szílícium-dioxidra adszorbeálva)

72,4 súly% víz

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Foszfinotricin-származékokat és ammóniumsószármazékokat vagy kelátképzőket tartalmazó szinergetikus hatású herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy 0,1—95 súly'% mennyiségben az A és B komponensek vonatkozásában 1 : 1—1 : 150 súlyarányban és az A és C komponensek vonatkozásában 1 : 5—1: 50 súlyarányban :

A) (I) képletű foszfinotricint vagy ennek savakkal vagy bázisokkal képezett sóit vagy foszfinotricil-alanil-alanint,

Β) (II) általános képletű szervetlen vagy szerves ammóniumsót — ahol R¹, R², R³ és R⁴ azonos vagy különböző hidrogénatom vagy hidroxi-etil-csoport,

X jelentése szerves vagy szervetlen sav anionja, n jelentése 1,
2 vagy 3 — vagy a (ID általános képletű sókat 55 képező szabad bázist, vagy karbarnídot, vagy

C) szervetlen vagy szerves kelátképző szereket — előnyösen etilén-diamino-tetraecetsavat vagy sóit vagy kálium-trifoszfátot tartalmaz, segédanyagokkal, előnyösen nedvesítőszerekkel, k ülönösen nonil-fenil-poliglikol-éterrel, ásványi hordozókkal, előflyösen szilícium-dioxiddal, adott esetben fagyásgátlószerekkel, előnyösen glicerinnel együtt. (Elsőbbsége: 1981. március 3.)

25 2. Szinergetikus hatású foszfinotricin-származékokat és ammóniumsó-származékokat vagy kelátképzőket tartalmazó herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy 0,1—95 súly%, 1 : 1—1: 150 súlyarányban az A és B cs 1 : 5—1: 50 súlyarányban az A és C vonatkozásában:

30 A) (I) képletű foszfinotricint, vagy ennek savakkal vagy bázisokkal képezett sóit és

B) (ID általános képletű szervetlen vagy szerves ammóniumsót — ahol R¹, R², R³, R⁴ azonos vagy különböző hidrogénatom vagy hidroxi-etil-csoport, X jelen35 tése szerves vagy szervetlen sav anionja, n jelentése 1, 2 vagy 3, vagy karbarnídot vagy

C) szervetlen vagy szerves kelátképző szereket — előnyösen etilén-diamino-tetraecetsavat vagy sóit vagy káiium-trifoszfátot tartalmaz, az 1. igénypontban meg40 adott segédanyagok mellett. (Elsőbbsége: 1980. március 4.)
3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy A komponensként D,L-foszfinotricil-Lalanil-L-alanint tartalmaz. (Elsőbbsége: 1981. már45 cius 3.)
4. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy B komponensként ammónium-szulfátot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. március 4.)
5. Az L, 3., 4. igénypontok szerinti készítmény, azzal 50 jellemezve, hogy az A és B készítmények súlyaránya 1: 1 és 1: 50 és az A és C készítmények súlyaránya 1 : 1— 1 : 50 között van. (Elsőbbsége: 1981. március 3.)
6. Az L, 3., 4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az A és B, illetve az A és C készítmények súlyaránya 1:1 és 1: 10 között van. (Elsőbbsége: 1981. március 3.)