HU186299B - Herbicide compositions and process for producing the active agents - Google Patents

Herbicide compositions and process for producing the active agents Download PDF

Info

Publication number
HU186299B
HU186299B HU801762A HU176280A HU186299B HU 186299 B HU186299 B HU 186299B HU 801762 A HU801762 A HU 801762A HU 176280 A HU176280 A HU 176280A HU 186299 B HU186299 B HU 186299B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
alkyl
formula
hydrogen
alkoxy
compounds
Prior art date
Application number
HU801762A
Other languages
English (en)
Inventor
Alexander Serban
Keith G Watson
Graeme J Farquharson
Original Assignee
Ici Australia Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=25642316&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU186299(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Ici Australia Ltd filed Critical Ici Australia Ltd
Publication of HU186299B publication Critical patent/HU186299B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D241/00—Heterocyclic compounds containing 1,4-diazine or hydrogenated 1,4-diazine rings
    • C07D241/36—Heterocyclic compounds containing 1,4-diazine or hydrogenated 1,4-diazine rings condensed with carbocyclic rings or ring systems
    • C07D241/50—Heterocyclic compounds containing 1,4-diazine or hydrogenated 1,4-diazine rings condensed with carbocyclic rings or ring systems with hetero atoms directly attached to ring nitrogen atoms
    • C07D241/52—Oxygen atoms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/48—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with two nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/60—1,4-Diazines; Hydrogenated 1,4-diazines
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D241/00—Heterocyclic compounds containing 1,4-diazine or hydrogenated 1,4-diazine rings
    • C07D241/36—Heterocyclic compounds containing 1,4-diazine or hydrogenated 1,4-diazine rings condensed with carbocyclic rings or ring systems
    • C07D241/38—Heterocyclic compounds containing 1,4-diazine or hydrogenated 1,4-diazine rings condensed with carbocyclic rings or ring systems with only hydrogen or carbon atoms directly attached to the ring nitrogen atoms
    • C07D241/40—Benzopyrazines
    • C07D241/44—Benzopyrazines with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to carbon atoms of the hetero ring

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Luminescent Compositions (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Quinoline Compounds (AREA)
  • Cosmetics (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás az (I) általános képietű kinoxalin-származékok — a képletben Y oxigénatomot vagy kénatomot jelent,
A, J és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
B hidrogénatomot, halogénatomot, trifluor-metil-csoportot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent,
D hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, aminocsoportot, N-(l—4 szénatomos aikil)-amino-csoportot, N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoportot vagy nitrocsoportot jelent,
R1 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent,
R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 3—7 szénatomos cikloalkoxicsoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport, N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-, N,N-di(l— 4 szénatomos alkil)-amino- vagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammonio-csoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoport, vagy
G egy —O—N=R6 általános képietű csoportot jelent, amelyben R6 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot képvisel, vagy
G egy —OM általános képietű csoportot jelent, amelyben M alkálifém- vagy alkáliföldfém-iont képvisel — továbbá optikailag aktív származékaik és az aminocsoportot tartalmazó (I) általános képietű vegyületek ammóniumsóinak előállítására.
Az (I) általános képietű vegyületeket a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (IX) általános képietű fenolokat (X) általános képietű vegyületekkel kondenzáljuk. A reakciót a (B) reakcióvázlaton mutatjuk be. A képletekben A, B, D, J, Y, U, R1, R2, G, k és 1 jelentése a fenti, hal pedig klóratomot, brómatomot vagy jódatomot jelent. A kondenzációt előnyösen lúgos anyag jelenlétében hajtjuk végre.
Az (I) általános képietű vegyületeket a találmány szerint a megfelelő (V) általános képietű kinoxalin-származékok és (VI) általános képietű fenolok vagy tiofenolok kondenzációjával is előállíthatjuk. A reakciót a (C) reakcióvázlaton szemléltetjük. A képletekben A, B, D, J, Y, U, R1, R2, G, k és 1 jelentése a fenti, L pedig halogénatomot jelent.
Az (I) általános képietű vegyületek szűkebb körét képező (la) általános képietű vegyületeket, amelyek képletében G hidroxilcsoporttól eltérő szubsztituenst jelent, a megfelelő (Ib) általános képietű karbonsavakból kiindulva is előállíthatjuk. A karbonsavakat bázissal semlegesítve sóvá, alkohollal vagy tiollal reagáltatva észterré, illetve aminnal reagáltatva amiddá alakítjuk. Az utóbbi reakcióhoz kiindulási anyagokként a megfelelő savhalogenideket is felhasználhatjuk. A reakciót ismert sóképzési, észterezési, halogenid-képzési, illetve amidálási módszerekkel hajtjuk végre. Ezt az eljárásváltozatot vázlatosan az (A) reakcióvázlaton mutatjuk be. A képletekben A, B, D, J, Y, U, R1, R2, k és 1 jelentése a fenti; G azonban csak hidroxilcsoporttól eltérő szubsztituenst jelenthet.
Az (I) általános képietű vegyületek körébe tartozó N-oxidokat (azaz azokat a vegyületeket, amelyekben k vagy 1 értéke egy) a megfelelő oxidálatlan származékok oxidálásával állíthatjuk elő. A reakciót önmagában ismert módon hajtjuk végre; oxidálószerként például perszulfátokat, peroxidokat, persavakat vagy persav-észtereket használhatunk fel.
A D helyén nitrocsoportot tartalmazó (I) általános képietű vegyületeket redukcióval a megfelelő, D helyén aminocsoportot tartalmazó származékokká alakíthatjuk.
Az aminocsoportot (—NH2) tartalmazó (I) általános képietű vegyületeket aminocsoportjukon ismert módon alkilezhetjük, és így a megfelelő N-alkil- vagy N,N-dialkil-amino-származékokat, illetve N,N,N-trialkil-ammonio-vegyületeket állíthatjuk elő. Az aminocsoportot vagy szubsztituált aminocsoportot tartalmazó (I) általános képietű vegyületekből ismert kvaternerezési módszerekkel állíthatjuk elő a megfelelő ammóniumsókat.
Azok az (I) általános képietű vegyületek, amelyekben R1 és R2 jelentése eltérő, aszimmetriacentrumot tartalmaznak, így optikailag aktív izomerek és racém elegyek formájában képződhetnek. Oltalmi igényünk mind az egyes optikailag aktív izomerek, mind pedig az izomerelegyek előállítására kiterjed. Az egyes optikailag aktív izomereket a megfelelő, optikailag aktív kiindulási anyagokból állíthatjuk elő; eljárhatunk azonban úgy is, hogy a racém elegy formájában kapott (I) általános képietű vegyületeket rezolváljuk.
Az (I) általános képietű vegyületek előállításában kiindulási anyagokként felhasznált (IX) általános képietű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy az (V) általános képietű kinoxalin-származékokat — a képletben A, B, D, J, L, k és 1 jelentése a fenti — (VII) általános képietű vegyületekkel kondenzáljuk — a képletben Y és U jelentése a fenti, Q pedig hidroxil- vagy 1—6 szénatomos alkoxicsoportot jelent —, majd amennyiben Q helyén 1—6 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó (VII) általános képietű reagenst használtunk fel, a kapott (VIII) általános képietű vegyületet dezalkilezzük. Ezt a reakciót a (D) reakcióvázlaton szemléltetjük.
A fenti reakcióban közbenső termékként képződő (VIII) általános képietű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy a megfelelő (XI) általános képietű kinoxalinszármazékokat — a képletben A, B, D, J, Y, k és 1 jelentése a fenti — (XII) általános képietű vegyületekkel kondenzáljuk — a képletben U és Q jelentése a fenti, L pedig kilépő csoportot (például alkil-szulfonil-csoportot, klóratomot, brómatomot vagy jódatomot) jelent. Ezt a műveletet az (E) reakcióvázlaton mutatjuk be.
A (B)—(E) reakcióvázlaton bemutatott kondenzációs reakciókat előnyösen lúgos reagens jelenlétében, célszerűen oldószeres közegben hajtjuk végre. Lúgos reagensként például alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidokat vagy -karbonátokat, így nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot használhatunk fel. Oldószerként például ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont vagy metil-izo-butil-ketont, továbbá dipoláros aprotikus oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-pirrolidont, hexametil-foszforsav-amidot vagy szulfolánt alkalmazhatunk.
A (B)—(E) reakcióvázlaton feltüntetett kondenzációs reakciók körülményei a felhasznált reagensek és oldószerek jellegétől függően változnak. A reakciót rendsze3
-3186299 rint az elegy melegítésével gyorsítjuk vagy tesszük teljessé. A reakeióelegyet rendszerint 40—150 °C-on tartjuk; ilyen körülmények között a kondenzáció általában 0,5—20 órát igényel. Kívánt esetben azonban a reakciót a közölteknél magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten és/vagy rövidebb vagy hosszabb idő alatt is végrehajthatjuk.
A Q helyén alkoxicsoportot tartalmazó (VIII) általános képletű vegyületek dezalkilezéséhez ismert dezalkilező reagenseket használhatunk fel. Az aril-alkil-étereket 10 például piridin-hidrokloriddal, hidrogén-jodiddal, hidrogén-bromiddal, dimetil-formamid jelenlétében nátrium-tio-etoxiddal, acetil-p-toluol-szulfonáttal, hangyasav vagy ecetsav jelenlétében nátrium- vagy kálium-jodiddal, 2,4,6-koIlidin jelenlétében lítium-jodiddal, illetve bór-tribromiddal hasíthatjuk. A reakcióidő és az egyéb reakciókörülmények a felhasznált dezalkilezőszer jellegétől és a hasítandó éter típusától függően változnak. Az éterhasítási reakciók és a felhasznált reagensek ismeretében az alkalmazandó reakciókörülményeket szak5 ember egyszerűen meghatározhatja.
Az (I) általános képletű vegyületek előállításában kiindulási anyagokként felhasznált (V) általános képletű vegyületek azon képviselői, amelyek képletében L halogénatomot jelent, A, B, D és J jelentése a fenti azzal a feltétellel, hogy legalább egyikük hidrogénatomtól eltérő, és k vagy 1 értéke 1, új anyagok. Újak továbbá a (VIII) általános képletű közbenső termékek.
A találmány szerint előállítható (I) általános képletű 15 vegyületek egyes képviselőit az la és lb táblázatban soroljuk fel.
Ia táblázat (Γ) általános képletű vegyületek
A vegyület sorszáma A, B, D, J k 1 Y u R1 R2 G
1. 6-Cl 0 0 0 H ch3 H ch3o—
4. 6-Cl 1 0 0 H ch3 H ch3o-
12. 6,7-Cl2 0 0 0 H ch3 H ch3o—
13. 3-C1 0 0 0 H ch3 H ch3o—
14. 6-Cl 0 0 0 H ch3 H c2h5o—
15. 7-C1 0 0 0 H ch3 H ch3o—
16. 6-Cl 0 0 0 H ch3 H n-C3H7O—
17. 6-C1 0 0 0 H ch3 H n-C4H9O—
18. 6-Cl 0 0 0 H ch3 H ciklohexil-oxi-
19. 3,6,7-Clj 0 0 0 H ch3 H ch3o—
20. H 0 0 0 H ch3 H c2h5o—
21. 6-NO2 0 0 0 H ch3 H c2h5o-
22. 6-CH3 0 0 0 H ch3 H c2h5o—
23. 6,8-Cl2 0 0 0 H ch3 H c2h5o—
24. 6,7-(CH3)2 0 0 0 H ch3 H c2h5o—
25. 6-Br 0 0 0 H ch3 H c2h5o—
26. 6-C1 0 0 0 H ch3 H (CH3)2CHCH2O
27. 6-Cl 0 0 0 H ch3 H ch2=chch2o—
28. 6-Cl 0 0 0 H ch3 H CH eCCH2O -
29. 6-C1 0 0 0 H ch3 H HO—
30. 6-C1 0 0 0 H ch3 H Na®O®
31. 6-C1 0 0 s H ch3 H c2H5o-
32. 6-C1 0 0 0 H ch3 H (CH3)2C=N—o—
33. 6-C1 0 0 0 H ch3 H (CH3)2NCH2CH2O—
34. 6-CI 0 0 0 H ch3 H I ®(CH3)3NCH2CH2O—
35. 6-Cl 1 0 0 H ch3 H c2h5o-
36. 7-CF3 0 0 0 H ch3 H c2h5o-
37. 6-C1 0 0 0 F ch3 H c2h5o-
38. 6-F 0 0 0 H ch3 H C2HsO—
39. 6-Cl 0 1 0 H ch3 H c2h5o-
40. 7-CO2C2H5 0 0 0 H ch3 H c2h5o-
41. 6-Cl 0 0 0 H H H c2h50-
42. 6-Cl 0 0 0 H ch3 ch3 c2h5o—
43. 6-Cl 0 0 0 H c2h5 H c2h5o-
44. 6-NH2 0 0 0 H ch3 H c2h50-
45. 6-N(CH3)2 0 0 0 H ch3 H c2h5o-
46. 6-Cl 0 0 0 H ch3 H n-C4H9S—-
47. 6-Cl 0 0 0 H co2c2h5 ch3 c2h5o-
-4186299
Ί lb táblázat
A vegyület sorszáma A vegyület képlete
48. (8)
49. (9)
Az (I) általános képletű vegyületek herbicid hatással rendelkeznek, ennek megfelelően a nem kívánt növényfajták növekedésének visszaszorítására, súlyos károsítására vagy teljes kiirtására használhatók fel.
A találmány továbbá herbicid kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti herbicid kompozíciók hatóanyagként 0,001—95 súly% racém vagy optikailag aktiv (I) általános képletű vegyületet — a képletben Y oxigénatomot vagy kénatomot jelent,
A és J hidrogénatomot jelent,
B és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
D halogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
R1 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
G jelentése 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil -oxi-csoport, 3—Ί szénatomos cikloalkoxicsoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport, N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-, N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-amino- vagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammonio-csoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxi-csoport, vagy θ egy —O—N=R6 általános képletű csoportot jelent, amelyben R6 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot képvisel — vagy az aminocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek ammóniumsóit tartalmazzák, 5—99,999 súly% szilárd vagy folyékony, szerves vagy szervetlen hordozóanyaggal, célszerűen vízzel, aromás kőolaj-frakciókkal, természetes vagy szintetikus szilikátokkal és/vagy felületaktív anyagokkal, célszerűen nemionos vagy anionos felületaktív anyagokkal együtt.
A herbicid kompozíciók hatóanyagai közül előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében
Y oxigénatomot vagy kénatomot (célszerűen oxigénatomot) jelent,
A és J hidrogénatomot jelent,
B és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
D halogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
R1 1—4 szénatomos alkilcsoportot (célszerűen metilcsoportot) jelent,
R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot (célszerűen hidrogénatomot) jelent, és
G jelentése 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 3—7 szénatomos cikloalkoxicsoport (célszerűen ciklohexil-oxi-csoport), 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport, vagy N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-, N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-aminovagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammoniocsoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoport.
A herbicid kompozíciók hatóanyagaiként felhasználható (I) általános képletű vegyületek további előnyös csoportját alkotják a fenilgyűrű 1,4-helyzetében szubsztituenst hordozó 2-kinoxalinil-származékok, száz a (II) általános képletű vegyületek.
A herbicid kompozíciók hatóanyagaiként felhasználható (I) általános képletű vegyületek közül példaként az (1)—(7) képletű származékokat említjük meg.
Különösen előnyös herbicid hatással rendelkeznek a 2-[4-(6-klór-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi]-propionsav, a 2-[4-(6-bróm-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi]-propionsav és a 2-[4-(6-fluor-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi]-propionsav 1—6 szénatomos alkilészterei.
A találmány szerinti kompozíciókban hatóanyagokként felhasználható (I) általános képletű vegyületek igen sokféle növénnyel szemben fejtenek ki herbicid hatást. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői szelektíven irtják az egyszikű gyomnövényeket, ugyanakkor azonban a kétszikű növényeket az egyszikű gyomnövények irtásához szükséges dózisban egyáltalán nem vagy csak kis mértékben károsítják.
Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői meghatározott egyszikű gyomnövényfajtákkal szemben szelektív herbicid hatást fejtenek ki, és előnyösen alkalmazhatók az egyszikű gabonafélék között élősködő egyszikű gyomnövények súlyos károsítására vagy teljes kiirtására.
Az (I) általános képletű vegyületeket közvetlenül a kezelendő növényekre vihetjük fel (kikelés utáni kezelés), eljárhatunk azonban úgy is, hogy a hatóanyagokat a gyomnövények kikelése előtt juttatjuk a talajba (kikelés előtti kezelés). Az (I) általános képletű vegyületek rendszerint erősebb hatást fejtenek ki kikelés utáni alkalmazás esetén.
Az (I) általános képletű vegyületeket a mezőgazdaságban herbicid kompozíciók formájában használjuk fel. Ezek a kompozíciók a hatóanyag mellett egy vagy több szilárd vagy folyékony hordozóanyagot vagy hígítószert tartalmaznak.
A találmány szerinti herbicid kompozíciók használatra kész, híg készítmények, vagy felhasználás előtt (rendszerint vízzel) hígítandó koncentrátumok lehetnek. A herbicid kompozíciók előnyösen 0,01—90 súly'% hatóanyagot tartalmaznak. A használatra kész, híg kompozíciók előnyösen 0,01—2 súly% hatóanyagot tartalmazhatnak, míg a koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 20—90 súly%, előnyösen 20—70 súly% lehet.
A szilárd herbicid kompozíciók granulátumok vagy beporzásra alkalmas porkészítmények lehetnek, amelyek a hatóanyagot finom eloszlású szilárd hígítószerrel, például kaolinnal, bentonittal, szilikagéllel, dolomittal, kalcium-karbonáttal, talkummal, porított magnéziumoxiddal, fullerfölddel vagy gipsszel elegyítve tartalmazzák. A szilárd kompozíciók továbbá diszpergálható porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a folyadékokban való diszpergálódás elősegítése céljából nedvesítőszert is tartalmaznak. A poralakú szilárd készítményeket például levelek beporzására használhatjuk fel.
A folyékony kompozíciók például a hatóanyag vízzel készített oldatai vagy diszperziói lehetnek, amelyek
-5186299 adott esetben felületaktív anyagot is tartalmazhatnak. Folyékony kompozíciókat úgy is előállíthatunk, hogy a hatóanyagot vízzel nem elegyedő szerves oldószerben oldjuk vagy diszpergáljuk, majd a kapott oldatot vagy diszperziót finom cseppek formájában vízben oszlatjuk el.
A kompozíciók kationos, anionos és nemionos felületaktív anyagokat egyaránt tartalmazhatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammóniumvegy ületeket, így cetil-trirnetil-ammónium-bromidot használhatunk fel. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium-lauril-szulfát), továbbá szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium-dodecil-benzolszulfonát, nátrium-, kalcium- és ammónium-ligninszulfonát, butil-naftalin-szulfonát, di- és tri-izopropil-naftalinszulfonsav-nátriumsó elegye stb.) lehetnek. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal (így oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) vagy alkil-fenolokkal (így oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak hexitanhidrídekkel képezett részleges észterei, az említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek.
A vizes oldatokat vagy diszperziókat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot adott esetben nedvesítőszert vagy diszpergálószert is tartalmazó vízben vagy szerves oldószerben oldjuk, majd amennyiben az oldáshoz szerves oldószert használtunk fel, a kapott elegyet vízhez adjuk. A felhasznált víz adott esetben szintén tartalmazhat nedvesítőszert vagy diszpergálószert. Szerves oldószerként például etilén-dikloridot, izopropanolt, propilén-glikolt, diaceton-alkoholt, toluolt, keroszént, metil-naftalint, xilolokat és triklór-etilént használhatunk fel.
A vizes oldatok vagy diszperziók formájában felhasználandó készítményeket rendszerint nagy hatóanyagtartalmú koneentrátumok formájában hozzuk forgalomba, és a koncentrátumokat közvetlenül a felhasználás előtt hígítjuk vízzel. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy megfelelően hosszú ideig tárolhatók legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos permetezőberendezésekkel könnyen felvihető elegyeket képezzenek. A koneentrátumok rendszerint 20—90 súly%, előnyösen 20—70 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A használatra kész, híg készítmények hatóanyagtartalma a felhasználás céljától függően viszonylag széles határok között változhat; ezek a készítmények rendszerint 0,01—10,0 súly%, előnyösen 0,1—2 súly% hatóanyagot tartalmaznak.
Különösen előnyösek a finom eloszlású hatóanyagok koncentrált vizes diszperziói, amelyek a hatóanyag mellett felületaktív anyagokat és szuszpendálószereket is tartalmaznak. Szuszpendálószerekként hidrofil kolloidokat, például polivinil-pirrolidont vagy nátrium-karboxi-metil-cellulózt, továbbá növényi gumikat, így akáciagumit vagy tragakanta-gumit használhatunk fel. Kiemelkedően előnyöseknek bizonyultak azok a szuszpendálószerek, amelyek tixotróp jellegűek és ugyanakkor növelik a koncentrátum viszkozitását. Az előnyösen felhasználható szuszpendálószerek közül példaként a hidratált kolloid ásványi szilikátokat, így a montmorillonitot, beidellitet, nontronitot, hektoritot, szaponitot és szaukoritot említjük meg. Kiemelkedően előnyös szusz6 pendálószemek bizonyult a bentonit. Szuszpendálószerekként továbbá cellulóz-származékokat és poli(vinil-alkohol)-t is felhasználhatunk.
A kezeléshez szükséges hatóanyag-mennyiség több tényezőtől, köztük a felhasznált vegyület típusától és hatáserősségétől, az irtandó gyomnövények fajtájától, a felhasznált kompozíció típusától és a felvitel módjától (levélzeten vagy gyökéren keresztül történő felszívódás) függően változik. A hatóanyagokat rendszerint 0,005— 20 kg/hektár, előnyösen 0,01—5 kg/hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő területre.
A találmány szerinti kompozíciók adott esetben egynél több (I) általános képietű hatóanyagot is tartalmazhatnak. Hatóanyagokként a szabad (I) általános képietű vegyületeket és azok sóit egyaránt felhasználhatjuk. Kívánt esetben a kompozíciókhoz az (I) általános képietű vegyületektől eltérő egyéb biológiailag aktív anyagokat is adhatunk. így például — miként már említettük — az (I) általános képietű vegyületek rendszerint a kétszikű gyomnövényeknél lényegesen nagyobb mértékben irtják az egyszikű gyomnövényeket; így egyes esetekben a haszonnövények megfelelő védelme csak akkor biztosítható, ha az (I) általános képietű vegyületeket más hatóanyagokkal kombinálva alkalmazzuk. A találmány szerinti kompozíciókhoz tehát adott esetben egyéb herbicid hatóanyagok keverhetők.
A további herbicid hatóanyagok előnyösen az (I) általános képietű vegyületek hatását kiegészítő vegyületek, célszerűen kétszikű gyomnövényekkel szemben hatásos anyagok és kontakt herbicid hatóanyagok lehetnek.
A találmány szerinti kompozíciókkal összekeverhető kiegészítő herbicid hatóanyagokként a következőket soroljuk fel:
A) benzo-2,l,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxidok, így 3-izopropil-benzo-2,1,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxid (bentazon);
B) hormonhatású herbicid hatóanyagok, elsősorban fenoxi-alkán-karbonsavak, így 4-klór-4-2-metiI-fenoxi-ecetsav (MCPA), 2-(2,4-dikIór-fenoxi)-propionsav (dichlorprop), 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsav (2,4,5-T), 4-(4-kIór-2-metil-fenoxi)-vajsav (MCPB), 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D), 4-(2,4-diklór-fenoxi)-vajsav (2,4-DB), 2-(4-klór-2-metil-fenoxi)-propionsav (mecoprop), továbbá a felsorolt karbonsavak származékai (például a megfelelő sók, észterek, amidok stb.);
CJ 3 -(4-[4-halogén-fenoxi]-fenil)-l, 1 -dialkil-karbamidok, így 4-(4-[4-klór-fenoxi]-fenil)-l,l-dimetil-karbamid (chloroxuron) ;
D) dinitro-fenolok és származékaik (például a megfelelő acetátok), így 2-metil-4,6-dinitro-fenol (DNOC), 2-terc-butil-4,6-dinitro-fenol (dinoterb), 2-szek-butil-4,6-dinitro-feno! (dinoseb) és az utóbbi vegyület acetátja;
E) dinitro-anilin-típusú herbicid hatóanyagok, így N ',N '-dietil-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-m-fenilén-diamin (dinitramin), 2,6-dinitro-N,N-dipropil-4(trifluor-metil)-anilin (trifluoralin) és 4-(metil-szulfonil)-2,6-dinitro-N,N-dipropil-anilin (nitralin);
F) fenil-karbamid-típusú herbicid hatóanyagok, így N'-(3,4-diklór-fenil)-N,N-dimetil-karbamid (diuron) és N,N-dimetil-N '-(3 -[trifluor-metil]-fenil)-karbamid (fluometuron);
G) fenil-karbamoil-oxi-fenil-karbamátok, így 3-(metoxi-karbonil-amino)-fenil-(3-metil-fenil)-karbamát
-6186299 (phenmedipham) és 3-(etoxí-karboniI-amino)-feniI-(fenil)-karbamát (desmedipham);
H) 2-fenil-piridazin-3-on-származékok, így 5-amino-4-klór-2-fenil-piridazin-3-on (pyrazon);
I) uracil-típusú herbicid hatóanyagok, így 3-ciklohexil-5,6-trimetílén-uracil (lenacil), 5-bróm-3-szek-butil-6-metil-uracil (bromacil) és 3-terc-butil-5-klór-6-metil-uracil (terbacil);
J) triazin-típusú herbicid hatóanyagok, így 2-klór-4-(etil-amino)-6-(izopropil-amino)-l ,3,5-triazin (atrazin), 2-klór-4,6-bisz(etil-amino)-l,3,5-triazin (simazin) és 2-azido-4-(izopropil-amino)-6-(metil-tio)-1,3,5-triazin (aziprotryne);
K) l-alkoxi-l-alkil-3-fenil-karbamid-tipusú herbicid hatóanyagok, így 3-(3,4-diklór-fenil)-l-metoxi-l-metil-karbamid (linuron), 3-(4-klór-fenil)-l-metoxi-l-metil-karbamid (monolinuron) és 3-(4-bróm-4-klór-fenil)-l-metoxi-l-metil-karbamid (klór-bróm-uron);
L) tiokarbamát-típusú herbicid hatóanyagok, így S-propil-dipropil-tiokarbamát (vernolát),
Μ) 1,2,4-triazin-5-on-típusú herbicid hatóanyagok, így 4-amino-4,5-dihidro-3-metil-6-fenil-l,2,4-triazin-5-on (metamitron) és 4-amino-6-terc-butil-4,5-dihidro-3-(metil-tio)-l,3,4-triazin-5-on (metribuzin);
N) benzoesav-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,3,6-triklór-benzoesav (2,3,6-TBA), 3,6-diklór-2-metoxi-benzoesav (dicamba) és 3-amino-2,5-diklór-benzoesav (chloramben);
O) anilid-típusú herbicid hatóanyagok, így N-(butoxi-metiI)-«-klór-2',6'-dietil-acetanilid (butachlor), a megfelelő N-metoxi-vegyület (alachlor), a megfelelő N-izopropil-vegyület (propachlor) és 3',4'-diklór-propionanilid (propanil);
P) dihalogén-benzonitril-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,6-diklór-benzonitriI (dichlobenil), 3,5-dibróm-4-hidroxi-benzonitril (bromoxynil) és 3,5-dijód-4-hidroxi-benzonitril (ioxynil);
Q) halogén-alkánkarbonsav-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,2-diklór-propionsav (dalapon), triklór-ecetsav (TCA) és sóik;
R) difenil-éter-típusú herbicid hatóanyagok, így 4-nitro-fenil-(2-nitro-4-[trifluor-metil]-fenil)-éter (fluorodifen), 5-(2,4-diklór-fenoxi)-2-nitro-benzoesav-metil-észter (bifenox), 2-nitro-5-(2-klór-4-[trifluor-metil]-fenoxi)-benzoesav és 2-klór-4-[trifluor-metil]-fenil-(3-etoxi-4-nitro-fenil)-éter;
a 3416 sz. európai szabadalmi bejelentés szerinti vegyületek ;
S) egyéb herbicid hatóanyagok, így N,N-dimetil-difenil-acetamid (diphenamid), N-naftil)-ftálamidsav (naptalam) és 3-amino-l,2,4-triazol.
A találmány szerinti kompozíciókban felhasználható kontakt herbicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel:
T) bipiridilium-típusú herbicid hatóanyagok, így 1,1'-dimetil-4,4'-bipiridilium-iont tartalmazó sók (paraquat-sók) és l,l'-etilén-2,2'-bipiridilium-iont tartalmazó sók (diquat-sók);
Lj herbicid hatású szerves arzénvegyületek, így mononátrium-metán-arzonát (MSMA); és
V) aminosav-típusú herbicid hatóanyagok, ígyN-(foszfono-metil)-glicin (glüfozát), továbbá e vegyület sói és észterei.
A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük.
1. példa
2-[4-(6-Klór-2-kinoxaIinil-oxi)-fenoxi]-propionsav-metil-észter (1. sz. vegyület) előállítása mmól 2,6-diklór-kinoxalin (4-klór-l,2-dinitro-benzol és amino-ecetsav-etil-észter reakciójával kapott termék, lásd A. F. Crowther és munkatársai: J. Chem. Soc. 1260 [1949]), 10 mmol 2-(4-hidroxi-fenoxi)-própionsav-metil-észter, 11 mmol vízmentes nátrium-karbonát és 40 ml dimetil-formamid elegyét 3 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, vízbe öntjük. és a vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, és a szilárd maradékot metanolból kristályosítjuk. Fehér tűkristályok formájában 2,5 g (70%) 2-(4-[6-klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-metil-észtert kapunk; op.: 126 °C. A termék tömegspektruma és NMR-spektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
2. példa
2-(4-[6-Klór-1 -oxid-kinoxalin-2-iI-oxi]-fenoxi)-propionsav-metil-észter (4. sz. vegyület) előállítása
a) 5,0 g 2,6-diklór-kinolin és 25 ml tömény kénsav elegyéhez keverés közben, 10 °C-on, lassú ütemben 7,42 g kálium-perszulfátot adunk. Az oxidálószer beadagolása után az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és további 24 órán át keverjük. A reakcióelegyet 400 ml jeges vízbe öntjük, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal semlegesítjük, majd diklór-metánnal extraháljuk. A szerves extraktumot telített vizes nátrium- klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk, és a maradékot etanolból kristályosítjuk. Barna tűkristályokként 2,6-diklór-kinoxalin-l-oxidot kapunk; op.: 185 °C.
b) 1,0 g (4,7 mmól) 2,6-diklór-kinoxalin-l-oxid, 0,92 g (4,7 mmól) 2-(4-hidroxi-fenoxi)-propionsav-metil-észter, 0,65 g (4,7 mmól) vízszintes kálium-karbonát és 70 ml metil-etil-keton elegyét 30 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, és a maradékot diklór-metán és víz között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A sötét, olajos maradékot 40 g szilikagélen kromatografáljuk; eluálószerként diklór-metánt használunk. Halványbarna, szilárd anyagként 0,75 g (43%) 2-(4-[6-klór-l-oxid-kinoxalin-2-il7
-7186299
-oxi]-fenoxi)-propionsav-metil-észtert kapunk; op.: 110 °C.
A termék tömegspektruma és NMR-spektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
3. példa
Az 1., illetve 2. példában leírt eljárással állítjuk elő az I. táblázatban felsorolt 12—15., 18—25., 35—38., 40— 43., 48. és 49. sz. vegyületet a megfelelő kinoxalin-vegyületből és (hidroxi-fenoxi)-alkánkarbonsav-alkil-észterből kiindulva. A 47. sz. vegyületet az 1. példában közölt eljárással állítjuk elő 2,6-diklór-kinoxalin és 2-(4-hidroxi-fenoxi)-2-metil-malonsav-dietil-észter reakciójával.
A termékek tömegspektrumai és NMR-spektrumai megfelelnek a várt szerkezeteknek.
4. példa
2-(4-[6-Klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav (29. sz. vegyület) előállítása mmól 2,6-diklór-kinoxalin, 10 mmól 2-(4-hidroxi-fenoxi)-propionsav, 20 mmól vízmentes kálium-karbonát és 50 ml vízmentes dimetil-formamid elegyét 3 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, vízbe öntjük, és a vizes elegyet 15%-os vizes sósavoldattal megsavanyítjuk. A kivált csapadékot leszűrjük, szárítjuk és toluolból átkristályosítjuk. Fehér, kristályos termékként 2-(4-[6-klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsavat kapunk; op.: 130 °C (bomlás).
A termék tömegspektruma és NMR-spektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
sékleten keverjük. Az elegyet 100 ml vízbe öntjük, és a vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. Fehér, kristályos termékként 2-(4-[6-klór-2-kinoxaliniI-oxi]-fenoxi)-propionsav-n-propil-észtert kapunk; op.: 80 °C.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
7. példa
A 6. példa á) lépése szerint előállított 2-(4-[6-klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionil-kloridot a 6. példa b) lépésében közöltek szerint a megfelelő alkoholokkal vagy tiolokkal reagáltatjuk. Az I. táblázatban felsorolt 17., 26—28., 33. és 46. sz. vegyületet kapjuk. Hasonlóan állítjuk elő a 32. sz. vegyületet 2-(4-[6-klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionil-klorid és aceton-oxim reakciójával.
A termékek NMR-spektrumai és tömegspektrumai megfelelnek a várt szerkezeteknek. A vegyületek fizikai állandóit a Ha és llb táblázatban közöljük.
8. példa
2-(4-[6-Klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-2-(N,N,N-trimetil-ammonio)-etil-észter-jodid (34. sz. vegyület) előállítása
2-(4-[6-Klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-2-(N,N-dimetil-amino)-etil-észtert (33. sz. vegyület) metil-jodiddal reagáltatunk. A cím szerinti só 68 °C-on olvad.
5. példa
2-(4-[6-Klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-nátriumsó (30. sz. vegyület) előállítása
A 4. példa szerint előállított karbonsavat vizes nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A cím szerinti terméket kapjuk. Op.: >250 °C. Hasonlóan állítjuk elő a megfelelő kalciumsót.
6. példa
2-(4-[6-Klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-n-propil-észter (16. sz. vegyület) előállítása
a) 2,0 g, a 4. példa szerint kapott 2-(4-[6-klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav és 15 ml tionil-kloríd elegyét 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd a tionil-klorid fölöslegét vákuumban lepároljuk. 2-(4-(6-Klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionil-kloridot ka púnk.
b) Az a) lépés szerint kapott savklorid, 10 ml n-propanol és 2 ml trietil-amin elegyét 30 percig szobahőmér 8
9. példa
2-(4-[6-Klór-2-kinoxalinil-tio]-fenoxi)-propionsav-etil-észter (31. sz. vegyület) előállítása
a) 10 mmól nátrium-etoxid 30 ml etanollal készített oldatához egyetlen részletben 10 mmól 4-merkapto-fenol 10 ml etanollal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 15 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd 10 mmól 2,6-diklór-kinoxalint adunk hozzá, és a keverést még 30 percig folytatjuk. Az elegyet 500 ml vízzel hígítjuk, a kivált csapadékot leszűrjük és szárítjuk. 204 °C-on olvadó 4-(6-klór-2-kinoxaIinil-tio)-fenolt kapunk.
b) 1,0 g, az a) lépés szerint kapott tioéter, 0,6 g 2-bróm-propionsav-etil-észter, 0,5 g vízmentes kálium-karbonát és 30 ml metil-etil-keton elegyét 8 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és a szűrletből csökkentett nyomáson lepároljuk az oldószert. 110—115 °C-on olvadó 2-(4-(6-klór-2-kinoxanil-tio)-fenoxi]-propionsav-etil-észtert kapunk.
A termék tömegspektruma és NMR-spektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
-8186299
10. példa
2-(4-[6-Klór-4-oxid-kinoxalin-2-il-oxi]-fenoxi)-propionsav-etil-észter (39. sz. vegyület) előállítása
a) 9,85 g 2,6-diklór-kinoxalin és 100 ml diklór-metán elegyéhez keverés és jéghűtés közben, részletekben, 40 perc alatt 10,32 g 90%-os m-klór-perbenzoesavat adunk. Az oxidálószer beadagolása után az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, majd további 4 napig keverjük. A kapott szuszpenzióhoz diklór-metánt adunk, az elegyet háromszor 500 ml 5%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, majd a diklór-metános fázist vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, az oldószert lepároljuk, és a maradékot metanolból átkristályosítjuk. Halvány narancsvörös tűkristályokként 6,1 g (57%) 2,6-diklór-kinoxalin-4-oxidot kapunk; op.: 176 °C.
b) 2,6-Diklór-kinoxaIin-4-oxidot a 2. példa b) lépésében közöltek szerint 2-(4-hidroxi-fenoxi)-propionsav-etil-észterrel reagáltatunk. 105 °C-on olvadó 2-(4-(6-klór-4-oxid-kinoxalin-2-il-oxi]-fenoxi)-propionsav-etil-észtert kapunk.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
11. példa
2-(4-[6-Amino-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-etilészter (44. sz. vegyület) előállítása g 2-(4-[6-nitro-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi)-propionsav-etil-észtert (21. sz. vegyület) 600 ml etil-acetátban oldunk, és palládium/csontszén katalizátor jelenlétében, szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson hidrogénezzük. A hidrogénfelvétel leállításakor a katalizátort „Celite” szűrőbetéten kiszűrjük, és a szűrletből csökkentett nyomáson lepároljuk az oldószert. A maradékot alumínium-oxidon kromatografáljuk, eluálószerként diklór-metánt használunk. Az eluátum bepárlásakor sárga, kristályos maradékként 2-(4-[6-amino-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-etil-észtert kapunk; op.; 134 °C.
A termék tömegspektruma és NMR-spektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
12. példa
2-(4-[6-.Dimetil-amino.-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-etil-észter (45. sz. vegyület) előállítása mmól 2-(4-[6-amino-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-etil-észter, 25 mmól metil-jodid, 50 ml aceton és 25 mmól kálium-karbonát elegyét 24 órán át visszafolyatás közben forraljuk . A reakcióelegyet szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot alumínium-oxidon kromatografáljuk, eluálószerként diklór-metánt használunk. Sárga, olajos termék formájában 2-(4-[6-.dimetiI-amino.-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-etil-észtert kapunk.
A termék NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.
13. példa
2-(4-[6-Klór-2-kinoxalinil-oxi]-fenoxi)-propionsav-alkil-észterek előállítása 4-(6-klór-2-kinoxaIinil-oxi)-fenolból
a) 25 mmól 2,6-diklór-kinoxalin, 25 mmól hidrokinon, 25 mmól kalcium-hidroxid és 50 ml dimetil-formamid elegyét 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, 500 ml vízbe öntjük, a kivált csapadékot leszűrjük, szárítjuk, majd szilikagélen kromatografáljuk. Eluálószerként diklór-metán és aceton 9 ; 1 térfogatarányú elegyét használjuk. Az oldószer lepárlása után 206 °C-on olvadó 4-(6-klór-2-kinoxaIinil-oxi)-fenolt kapunk.
b) 4-(6-Klór-2-kinoxalinil-oxi)-fenol, metil-etil-keton,vízmentes kálium-karbonát és a megfelelő észter (2-bróm-propionsav-metil-észter, 2-bróm-propionsav-etil-észter, 2-bróm-propionsav-n-propil-észter, 2-bróm-propionsav-n-butilészter, illetve 2-bróm-propionsav-(2-metil-propil)-észter) elegyét visszafolyatás közben forraljuk. Rendre az 1., 14., 16., 17. és 26. sz. vegyületet kapjuk. A termékek NMR-spektruma és tömegspektruma alátámasztja a várt szerkezeteket. A termékek fizikai állandói megegyeznek az 1., 3., 6., illetve 7. példa szerint előállított vegyületekével.
14. példa
Az la és Ib táblázatban felsorolt vegyületek nagy része szilárd anyag. Ezeket a vegyületeket olvadáspontjuk alapján azonosíthatjuk. Az olvadáspont-értékeket a Ila táblázatban soroljuk fel.
Ila táblázat
A vegyület sorszáma Op. °C Vegyület sorszáma Op. ’C
1. 126 28. 99
4. 110 29. 130 (bomlás)
12. 109 31. 110—115
13. 108 32. 122
14. 92—93 34. 68 (bomlás)
15. 95 35. 121
16. 80 36. 93
17. 79—80 37. 109
19. 140 38. 74
20. 70 39. 105
21. 105 40. 81
22. 89 41. 128
23. 74 42. 70
24. 96 43. 68
25. 78 44. 134
27. 82—83 49. 88
Az la és Ib táblázatban felsorolt vegyületek további képviselői olajos anyagok, amelyek NMR-spektrumuk alapján azonosíthatók. A vegyületek NMR-spektrumának jellemző adatait a Ilb táblázatban foglaljuk össze.
-9186299 llb táblázat
A vegyület sorszáma Kémiai eltolódás, S (ppm), CDCl3-ban
Aril-csoportok R1 R2 G
18. 8,6, s, ÍH; 8,0, széles s, ÍH; 7,6, m, 2H; 7,1, m, 4H mint G 4,7, m, 2H mint G 1,5, m, 13H
26. 8,8, s, ÍH; 8,2, széles s, ÍH; 7,7, széles s, 2H; 7,1, m, 4H 1,7, d, 3H 4,9, q, ÍH 4,0, d, 2H; 1,8, m, ÍH; 1,0, d, 6H
33. 8,7, s, ÍH; 8,1, széles s, ÍH; 7,7, széles s, 2H; 7,1, m, 4H 1,7, d, 3H 4,9, q, ÍH 4,3, t, 2H; 2,7, t, 2H; 2,3, s, 6H
45. 8,7, s, ÍH; 6,9—7,7, m, 7H [6-(CH3)2N 3,0, s, 6H] 1,9, d, 3H 4,8, q, ÍH 4,2, q, 2H; 1,2, t, 3H
46. 8,7, s, ÍH; 7,0-8,0, m, 7H mint G 4,8, q, ÍH 2,9, széles t, 2H; 1,0-1,8, m, 10H
47. 8,7, s, ÍH; 8,0, széles s, ÍH; 7,6, m, 2H; 7,2, m, 4H mint G 1,8, s, 3H 4,4, q, 4H; 1,3, t, 6H
48. 8,8, s, ÍH; 7,0-8,1, m, 7H 1,9, d, 3H 4,7, q, ÍH 4,1, q, 2H; 1,1, t, 3H
15. példa
Herbicid kompozíciók előállítása 25
a) Emulgeálható koncentrátum előállítása:
térfogat0// TericR N13-at (etoxilezett nonil-fenol; az ICI Australia Ltd. cég gyártmánya) és 3 térfogat0// 30 KemmatR SC15B-t (kalcium-dodecil-benzol-szulfonát) tartalmazó toiuolban 20 súly'% 14. sz. vegyületet oldunk. Emulgeálható koncentrátumot kapunk. A koncentrátumot felhasználás előtt vízzel a kívánt végső hatóanyagtartalomig (például milliomodrész hatóanyag-tartalo- 35 mig) hígítjuk, és a kapott vizes emulziót permetezéssel visszük fel a kezelendő területre.
b) Vizes szuszpenzió előállítása :
0,25 térfogat// TericR N8-at (etoxilezett nonil-fenol) tartalmazó 94 súlyrész vízhez 5 súlyrész 14 sz. vegyületet és 1 súlyrész DyapolR PT-t (anionos szuszpendálószer) adunk, és a keveréket golyós malomban őröljük. Stabil vizes szuszpenziót kapunk, amit felhasználás előtt vízzel 45 a kívánt végső hatóanyag-tartalomig hígítunk. Az így kapott vizes szuszpenziót permetezéssel visszük fel a kezelendő területre.
c) Emulgeálható koncentrátum előállítása: 50 súlyrész Solvesso 150-ben (magas forráspontú aromás kőolaj-frakció) 10 súlyrész 14. sz. vegyület, 5 súlyrész TericR N13-at (etoxilezett nonil-fenol) és 5 súlyrész KemmatR SC15B-t (kalcium-dodecil-benzol-szul- 55 fonát) oldunk. Emulgeálható koncentrátumot kapunk.
A koncentrátumot felhasználás előtt vízzel a kívánt végső hatóanyag-tartalomig hígítjuk, és az így kapott vizes emulziót permetezéssel visszük fel a kezelendő területre. 60
d) Diszpergálható porkészítmény előállítása:
súlyrész 14. sz. vegyületet 3 súlyrész MatexilR DA/Ac-vel (naftalin-szulfonsav — formaldehid konden- 65 10 zátum dinátrium-sója), 1 súlyrész AerosolR OT/B-vel (nátrium-szulfo-borostyánkősav dioktil-észtere) és 86 súlyrész porcelánfölddel keverünk össze, és a keveréket 50 mikronnál kisebb átlagos szemcseméretű porrá őröljük.
e) Porkészítmény előállítása:
súlyrész 14. sz. vegyületet 2,5 súlyrész szilikagéllel és 2,5 súlyrész szintetikus amorf szilícium-oxiddal keverünk össze és a keveréket kalapácsos malomban 600 mikronnál kisebb átlagos szemcseméretű porrá őröljük.
f) Beporzásra alkalmas porkészítmény előállítása:
súlyrész 14. sz. vegyületet 10 súlyrész attapulgittal és 80 súlyrész pirofillittel keverünk össze, és a keveréket kalapácsos malomban 200 mikronnál kisebb átlagos szemcseméretű porrá őröljük.
16. példa
Kikelés előtti herbicid hatás vizsgálata
A vizsgálatokhoz a 15. példa szerint előállított emulgeálható koncentrátumokat vagy vizes szuszpenziókat használjuk fel. Felvitel előtt a koncentrátumokat vízzel a kívánt hatóanyag-tartalomig hígítjuk. 1 hektár kezelendő területre 1000 liter permetlevet viszünk fel.
Faládákba talajt töltünk, és a talajba 2 cm mélyen, sorokba vetjük a vizsgálandó növények magvait. Az egyszikű és a kétszikű növények magvait külön-külön ládákba vetjük. A magvak elvetése után a talajt a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó permedével permetezzük meg. Két-két ládát nem kezelünk, ezek kontrollként szolgálnak. A ládákat üvegházba helyezzük, a csírázás megindítása érdekében a talajt felülről enyhén öntözzük, majd az öntözést alulról folytatjuk az optimális növekedés által megkívánt mértékben. Három hét elteltével a ládákat kiemeljük az üvegházból, és vizuálisan meghatározzuk a kezelés eredményét. Az adatokat a III. táblá
-10186299 zatban közöljük. Az eredményeket 0-tól 3-ig terjedő 5 számskáiával jellemezzük, ahol 0=0—25%-os károsodást, 3=75—99%-os pusztulást, 3 + =pedig 100%-os pusztulást jelent. A III. táblázatban lévő vízszintes vonalak (—) azt jelzik, hogy kísérletet nem végeztünk,
IC
A III. táblázatban megadott betűjelzések jelentése a következő:
Bu: búza
Vz: vadzab
Op: olasz perje Jm: japán muhar Bo: borsó
Ha: hajnalka Ms: mustár Nf: napraforgó
III. táblázat
A vegyület sorszáma A hatóanyag mennyisége, kg/ha Herbicid aktivitás
Bu Vz Op Jen Bo Ha Ms Nf
28. 0,5 1 1 3 3 + 0 0 0 0
37. 5,0 2 1 3 + 3 + 0 0 0 0
37. 1,0 1 0 3 3 0 0 0 0
38. 5,0 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
38. 1,0 2 2 3 + 3 + 0 0 0 0
39. 5,0 3 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
39. 1,0 0 2 3 + 3 + 0 0 0 0
42. 5,0 1 2 3 3 + 0 0 0 0
42. 1,0 0 1 3 3 0 0 0 0
43. 5,0 3 2 3 + 3 + 0 0 0 0
43. 1,0 1 1 3 3 + 0 0 0 0
46. 5,0 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
46. 1,0 2 2 3 + 3 + 0 0 0 0
1. 5,0 2 2 3 + 3 + 0 0 0 0
1. 1,0 2 2 3 + 3 + 0 0 0 0
1. 0,5 0 2 3 + 3 + 0 0 0 0
4. 5,0 2 2 3 + 3 + 0 0 0 0
4. 1,0 0 0 0 0 0 0 0 0
12. 5,0 1 1 3 + 3 + 0 0 0 0
12. 1,0 0 0 2 3 0 0 0 0
14. 0,5 0 1 2 3 + 0 0 0 0
16. 0,25 0 0 0 1 0 0 0 0
17. 0,25 0 0 0 0 0 0 0 0
18. 0,5 0 1 0 1 0 0 0 0
22. 5 3 0 3 + 3 + 0 0 0 0
22. 1 0 0 3 2 0 0 0 0
25. 5 3 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
25. 1 2 3 2 3 + 0 0 0 0
25. 0,25 0 0 0 3 0 0 0 0
27. 5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
27. 1 2 2 3 3 + 0 0 0 0
31. 5 1 2 3 3 0 0 0 0
31. 1 0 0 0 0 0 0 0 0
32. 1 0 0 0 0 0 0 0 0
33. 1 2 1 3 3 + 0 0 0 0
33. 0,5 0 0 2 3 0 0 0 0
34. 1 1 0 1 3 0 0 0 0
35. 5 2 0 3 3 + 0 0 0 0
35. 1 0 0 0 3 0 0 0 0
35. 0,25 0 0 0 0 0 0 0 0
17, példa
Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata
A vizsgálatokhoz a 15. példa a)—c) pontja szerint előállított kompozíciókat használjuk fel. Felvitel előtt a koncentrátumokat vízzel a kívánt hatóanyag-tartalomig hígítjuk.
Faládákba talajt töltünk, és a talajba 2 cm mélyen sorokba vetjük a vizsgálandó növények magvait. Az egyszikű és a kétszikű növények magvait külön-külön ládákba vetjük. A ládákat üvegházba helyezzük, a csírázás megindítása érdekében a talajt felülről enyhén öntözzük, majd az öntözést alulról folytatjuk az optimális növekedés által megkívánt mértékben. Amikor a növények elérik a körülbelül 10—12,5 cm-es magasságot, a 11
-11186299 ládákat kiemeljük az üvegházból, és a növényeket a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó permetlével permetezzük be 1000 liter permetlé/hektár arányban. 1—1 ládát kontrollként tartunk vissza. Kezelés után a ládákat további 3 hétig üvegházban tartjuk, majd a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva vizuálisan meghatározzuk a kezelés hatását. Az eredményeket O-tól 3-ig terjedő számskálával jellemezzük, ahol 0 0—25%-os károsodást, 3 75—99%-os pusztulást, 3 + pedig 100%-os pusztulást jelent. Az adatokat a IVa táblázatban közöljük. A IVa táblázatban lévő vízszintes vonalak (—) azt jelzik, hogy kísérletet nem végeztünk.
A IVa táblázatban szereplő betűjelzések jelentése azonos a III. táblázattal kapcsolatban közöltekkel.
IVa táblázat
Kikelés utáni herbicid aktivitás
A vegyület sorszáma A hatóanyag mennyisége, kg/ha Herbicid aktivitás
Bu Vz Op Jm Bo Ha Ms Nf
1. 5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
1. 1 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
1. 0,5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
1. 0,25 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
1. 0,1 3+ 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
4. 5 3 + 3 + 3 + 3+ 0 0 0 0
4. 1 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
12. 5 1 2 3 + 3 + 0 0 0 0
12. 1 0 1 2 2 0 0 0 0
14. 0,5 3 + 3 + 3+ 3 + 0 0 0 0
14. 0,1 3 + 3 + 3 + ' 3 + 0 0 0 0
16. 0,25 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
16. 0,1 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
17. 0,25 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
18. 0,5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
22. 5 2 0 3 + 3 + 0 0 0 0
22. 1 2 0 3 + 3 + 0 0 0 0
25. 5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
25. 1 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
25. 0,25 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
25. 0,1 3 + 3+ 3 + 3 + 0 0 0 0
27. 5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
27. 1 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
31. 5 3 3 3 + 3 + 0 0 0 0
31. 1 3 2 3 3 + 0 0 0 0
32. 1 3 — 3 3 + 0 0 0 0
33. 1 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
33. 0,5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
34. 1 3 3 3 + 3 + 0 0 0 0
35. 5 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
35. 1 3 + 3 + 3 + 3 + 0 0 0 0
35. 0,25 3 + — 3 + 3 + 0 0 0 0
Összehasonlítás céljából megvizsgáltuk a 2-(2,4-diklór-fenoxi-fenoxi)-propionsav-metil-észter (Hoegrass néven ismert herbicid hatóanyag) kikelés utáni herbicid aktivitását. A vizsgálatokat a 17. példában ismertetett körülmények között végeztük. Az eredményeket a IVb táblázatban közöljük. A IVb táblázatban alkalmazott betűjelzések és a hatáserősség jellemzésére megadott számadatok jelentése azonos a 16. példában közöltekkel.
IVb táblázat
Kikelés utáni herbicid aktivitás
A vegyület sorszáma A hatóanyag mennyisége, kg/ha Herbicid aktivitás
Bu Vz Op Jm Bo Ha Ms Nf
14. 0,1 3 + 3 3 + 34» 0 0 0 0
14. 0,05 3 + 3 3 + 3 + 0 0 0 0
14. 0,025 3 1 3 3 + 0 0 0 0
Hoegrass 1,0 0 3 + 3 + 3+ · 0 0 0 0
Hoegrass 0,25 0 3 + 3 + 2 0 0 . 0 0
Hoegrass 0,06 0 3 + 2 0 0 0 0 0
-12186299
A IVb táblázat adataiból megállapítható, hogy az összehasonlító anyag herbicid aktivitása csak körülbelül tízszeres hatóanyag-koncentráció esetén éri el a találmány szerinti készítményben felhasznált 14. sz. vegyület aktivitását.
18. példa
Herbicid aktivitás vizsgálata
A vizsgálandó hatóanyagokból a következőképpen készítünk permetezhető kompozíciókat: 21,8 g/1 Span 80-at (szorbitán-monolaurátot tartalmazó felületaktív anyag) és 78,2 g/1 Tween 20-at (szorbitán-mono-oleát 15 20 mól etilén-oxiddal készített kondenzációs terméke) tartalmazó 160 ml metil-ciklohexanont vízzel 500 ml-re hígítunk. Az így kapott emulzióból 5—5 ml-t keverünk a vizsgálandó hatóanyaghoz, és a keveréket vízzel 40 ml-re hígítjuk.
A kikelés utáni aktivitás-vizsgálatok során a kapott permetleveket az V. táblázatban felsorolt, cserepekben termesztett fiatal növényekre permetezzük 1000 liter/ hektár arányban. A növények károsodását a permetezés 25 után 14 nappal vizsgáljuk. A károsodás mértékét a kontrolokkal összehasonlítva állapítjuk meg, és O-tól 5-ig terjedő számskálával jellemezzük. A számskálán 0 0—20%-os pusztulást, 5 pedig 100%-os pusztulást jelent. A kikelés előtti herbicid aktivitás vizsgálata során 30 farostlemez-tálcákba töltött talajba vetjük a vizsgálandó növények magvait, a felületet elegyengetjük, bepermetezzük a vizsgálandó vegyületet tartalmazó permedével, majd a magvakat vékony talajréteggel fedjük. A kikelt növények károsodását 21 nappal a permetezés után ha- 35 tározzuk meg a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva. A károsodás mértékét O-tól 5-ig terjedő számáskálval jellemezzük, ahol a számadatok jelentése azonos a fent közöltekkel. Az eredményeket az V. táblázatban adjuk meg. Az V. táblázatban lévő vízszintes vonalak (—) azt jelzik, hogy kísérletet nem végeztünk.
Az V. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése a következő:
Cr: cukorrépa
Rp: repce
Gy: gyapot
Sz: szójabab
Ku: kukorica
Őb: őszi búza
Ri: rizs
Sn: Senecio vulgáris
Ip: Ipomoea purpurea
Am: Amaranthus retroflexus
Pi: Polygonum aviculare
Ca: Chenopodium album
Po: Portulaca oleracea
Xa,: Xanthium pennsylvanicum
Ab: Abutilon theophrasti
Cv: Convolvulus arvensis
Z/V: termesztett zab és vadzab (Avena fatua); a kikelés utáni kísérletekben vadzabot, a kikelés előtti kísérletekben termesztett zabot alkalmaztunk
Dg: Digitaria sanguinalis Pu: Poa annua St: Setaria viridis
Ec: Echinochloa crus-galli
Sh: Sorghum halepense
Ag: Agropyron repens Cn: Cyperus rotundus E: kikelés előtti kezelés
U: kikelés utáni kezelés
V. táblázat
A vegyület sorszáma Kezelés módja Hatóanyag- mennyiség* kg/ha Herbicid aktivitás
Cr Rp | Gy Sz Ku őb Rí Sn Ip Am Pi Ca Po Xa Ab Cv z/v Dg Pu St Ec Sb Ag Cn
1 E 2,0 0 0 0 0 4 5 5 2 0 0 0 0 0 0 4 5 5 5 5 4 3 0
1. E 0,5 0 0 0 0 2 4 5 0 0 0 0 — 0 1 0 — 3 4 3 4 4 2 0 0
1. U 2,0 0 0 0 0 5 4 4 0 0 0 0 0 0 0 0 1 5 5 3 5 5 5 4 0
1. u 0,5 0 1 0 0 5 4 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 4 0 5 5 5 4 0
1. u 0,01 0 — — — 4 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 4 4 4 0 0
12. E 2,0 0 0 0 0 4 4 4 0 0 0 0 0 0 0 0 — 2 0 1 4 3 2 0 0
12. u 2,0 0 0 0 0 4 3 2 1 0 2 0 0 — 0 0 0 4 5 2 5 5 4 4 —
12. u 0,5 0 0 0 0 4 3 2 1 0 2 0 0 — 0 0 0 4 4 1 4 4 4 4 —
14. E 0,2 0 0 0 0 4 5 5 0 0 0 0 0 0 0 0 — 4 5 4 5 5 5 4 0
14. E 0,01 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 — 1 1 0 0 0 0 0 0
14. U 0,2 0 0 0 1 5 4 4 2 0 0 0 0 0 0 1 0 4 4 2 5 5 5 4 0
14. u 0,01 1 0 0 — 4 4 1 0 0 1 0 — — 0 0 0 3 4 0 5 5 3 3 0
16. E 0,2 0 0 0 0 4 4 4 — 0 0 0 0 0 0 0 — 3 5 4 5 4 0 2 0
16. E 0,01 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 — 0 0 0 0 0 0 0 —
16. U 0,2 0 0 0 0 5 4 4 1 0 0 0 0 0 0 0 0 4 4 4 5 5 5 4 0
16. U 0,01 0 1 0 — 4 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 — 2 3 0 4 5 2 0 —
17. E 0,125 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 — 1 0 0 1 1 0 0 0
17. E 0,025 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 — 1 0 0 1 1 0 0 0
17. U 0,125 0 0 0 0 4 4 3 1 0 3 0 0 — 0 0 0 4 4 0 5 5 4 4 0
-13186299
V. táblázat folytatása
A vegyület sorszáma Kezelés módja Hatóanyag- mennyiség, kg/ha Herbicid aktivitás
Cr Rp Gy Sz Ku Őb Ri Sn Ip Am Pi Ca Po Xa Ab Cv z/v Dg Pu st Ec Sh Ag Cn
18. E 0,125 0 0 0 0 1 0 0 3 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0
18. E 0,025 0 0 0 0 1 0 0 3 0 0 0 0 0 1 0 — 0 0 0 1 0 — 0 0
18. U 0,125 0 0 0 0 4 3 0 0 0 0 0 0 — 0 0 0 1 3 0 4 4 5 0 0
18. U 0,025 0 0 0 0 4 3 0 0 0 0 0 0 — 0 0 0 1 3 0 4 4 5 0 0
27. E 0,5 — — — — 3 4 3 — — — — — — — — — 2 4 — 3 4 3 — —
27. E 0,1 — — — — 2 0 0 — — — — — — — — — 0 0 — 0 0 0 — —
27. U 0,5 — — — — 4 4 3 4 4 — 4 5 5 4 —
27. U 0,1 — —- — — 4 4 0 — — — — — — — — — 0 2 — 3 4 3 0 —
19. példa
Szelektív herbicid hatás vizsgálata szabadföldi kísérletekben
A vizsgálandó vegyületeket a 17. példában ismertetett permetlevek formájában használjuk fel.
A vizsgálandó növények magvait egymástól 1 m távolságban kialakított, lapot tetejű buckákba vetjük Stanhay Precision Seeder típusú vetőgéppel. Minden egyes buckába 2—2 növényfaj magvait vetjük. A buckákat a kezeléshez felhasznált hatóanyag-mennyiségnek megfelelően alcsoportokra osztjuk. Az egyes növényeket különböző időkben vetjük, igy azok egy adott időpontban lényegében azonos növekedési állapotot érnek el.
A bepermetezendő lapostetejű buckák közepébe karót szúrunk, a buckák köré 1,25 m sugarú kört húzunk, és a buckákat 1 m szélességben, 1000 liter permetlé/hektár arányban bepermetezzük a vizsgálandó vegyületet tartalmazó permetlével. A permetlevet két nullás méretű T-fúvókával felszerelt, Oxford Precision Sprayer típusú permetezőberendezéssel visszük fel.
A kikelés előtti kezelés során a buckákat közvetlenü 1 a magvak elvetése után permetezzük be, és a növények károsodását a permetezést követő 14., 21., 35. és 63. napon vizuálisan értékeljük. Az eredményeket a Via táblázatban közöljük.
A kikelés utáni kezelés során a buckákat akkor per20 metezzük be, amikor a növények már elérték a 2—3 leveles fejlettségi állapotot. A növények károsodását a permetezést követő 7., 14., 28. és 56. napon vizuálisan értékeljük. Az eredményeket a VIb táblázatban közöljük.
A Via és VIb táblázatban alkalmazott betűjelzések jelentése a következő:
Sz: szójabab (Bethal)
Gy: gyapot (Delta Pine 16)
30 Fm: földimogyoró (Red Spanish)
Ku: kukorica (XL 45)
Ss: Setaria anceps
Dg: Digitaria sanguinalis
Ec: Echinochloa crus-galli
35 Ci: cirok (Goldrush)
Sh: Sorghum halepense
Via táblázat
Kikelés előtti herbicid aktivitás szabadföldi kísérletekben
A vegyület sorszáma Hatóanyag- mennyiség, kg/ha Észlelés napja Százalékos pusztulás
Sz | Gy Fm | Ku Ss Dg Ec Ci Sh
14. 2,0 14. 0 5 3 100 100 _
14. 2,0 21. 0 5 5 100 100 100 100 100 100
14. 2,0 35. 0 3 5 100 100 100 100 100 100
14. 2,0 63. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
14. 1,0 14. 0 3 0 100 — — — 100 —
14. 1,0 21. 3 0 0 100 100 100 100 100 100
14. 1,0 35. 0 3 3 100 100 100 100 100 100
14. 1,0 63. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
14. 0,5 14. 0 5 0 92 — — — 97 —
14. 0,5 21. 0 5 3 95 100 100 100 98 100
14. 0,5 35. 0 0 0 90 100 100 100 93 100
14. 0,5 63. 0 0 0 75 100 100 100 85 100
Kezeletlen — 14. 3 3 3 0 — — — 0 —
kontroll — 21. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
— 35. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
— 63. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
-14186299
VIb táblázat
Kikelés utáni herbicid aktivitás szabadföldi kísérletekben
A vegyület sorszáma Hatóanyag- mennyiség, kg/ha Észlelés napja Százalékos pusztulás
Sz Gy Fm Ku Ss Dg Ec Ci Sh
14. 2,0 7. 28 5 8 93 80 75 55 90
14. 2,0 14. 10 3 3 100 98 100 100 100 —
14. 2,0 28. 20 8 0 100 100 100 100 100 —
14. 2,0 56. 0 0 0 100 100 100 100 100 —
14. 1,0 7. 13 5 5 88 65 63 48 85 100
14. 1,0 14. 5 3 8 100 98 100 100 100 100
14. 1,0 28. 8 3 3 100 100 100 100 100 100
14. 1,0 56. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
14. 0,5 7. 5 3 3 65 63 55 55 78 —
14. 0,5 14. 5 3 3 100 95 99 100 100 100
14. 0,5 28. 5 3 0 100 98 100 100 100 100
14. 0,5 56. 0 0 0 100 100 100 100 100 100
Kezeletlen — 7. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
kontroll — 14. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
— 28. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
— 56. 0 0 0 0 0 0 0 0 0
20. példa
D-(+)-2-[4-(6-Klór-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi]-propionsav-n-propil-észter (a 16. sz. vegyület
D(+)-izomerje) előállítása és herbicid aktivitásának vizsgálata
1,99 g (0,01 mól) 2,6-diklór-kinoxalin, 2,25 g (0,01 mól) D-( 4- )-=-(4-hidroxi-fenoxi)-propionsav-n-propil-észter, 2,08 g (0,015 mól) vízmentes kálium-karbonát és 100 ml vízmentes dimetil-formamid elegyét 80 °C-on keverjük. 2 óra elteltével a reakcióelegyet lehűtjük és 500 ml vízbe öntjük. A vizes elegyet 1 órán át 5 °C-on tartjuk, majd a kivált csapadékot leszűrjük és levegőn szárítjuk. A kapott terméket n-hexánból átkristályosítjuk. 1,37 g (35%) fehér, tűkristályos, 72,8—74,6 °C-on olvadó D-(+)-2-[4-(6-klór-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi]-propionsav-n-propil-észtert kapunk. A termék nagynyomású folyadékkromatográfiás úton meghatározott optikai tisztasága 99%-nál nagyobb érték.
Mikroelemzési adatok:
számított: C: 62,10%, H: 4,95%, N: 7,24%; talált: C: 62,19%, H: 4,99%, N: 7,22%.
A fentiek szerint előállított termékből a 18. példában közöltek szerint permetezhető emulziókat készítünk, és a permetleveket 1000 liter/hektár arányban a VII. táblázatban felsorolt, cserepekben termesztett fiatal növényekre permetezzük. A növények károsodását a permetezés után 26 nappal vizsgáljuk. A károsodás mértékét a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva állapítjuk meg, és O-tól 9-ig terjedő számskálával jellemezzük. A számskálán 0 0—10%-os pusztulást, 9 pedig 90— 100%-os pusztulást jelent. Az észlelt eredményeket — a racém 16. sz. vegyülettel végzett kísérletekben kapott eredményekkel összehasonlítva — a VII. táblázatban közöljük.
A VII. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése a következő;
Cr: cukorrépa
Vz: vadzab
Al: Alopecurus myosuroides
Ag: Agropyron repens St: Setaria viridis
VII. táblázat
Kikelés utáni herbicid aktivitás
A vegyület sorszáma A hatóanyag mennyisége, kg/ha Herbicid aktivitás
Cr Vz Al Ag St
16. 0,02 0 8 8 9 7
16. 0,01 0 5 5 4 5
D( 4-)-16. 0,01 0 7 8 8 9
D( 4-)-16. 0,005 0 6 5 6 6
Szabadalmi igénypontok

Claims (11)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás az (I) általános képletű kinoxalin-származé50 kok — a képletben
    Y oxigénatomot vagy kénatomot jelent,
    A, J és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    B hidrogénatomot, halogénatomot, trifluor-metil-cso55 portot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent,
    D hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, aminocsoportot, N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoportot, N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoportot vagy nitrocsoportot jelent,
    R1 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent,
    R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
    -15186299 k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 3—7 szénatomos cikloalkoxicsoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport, N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-, N,N-di(l— 4 szénatomos alkil)-amino- vagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammonio-csoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoport, vagy
    G egy —O—N==R6 általános képletű csoportot jelent, amelyben R6 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot képvisel, vagy
    G egy —OM általános képletű csoportot jelent, amelyben M alkálifém- vagy alkáliföldfém-iont képvisel — és optikailag aktív származékaik előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) a (IX) általános képletű kinoxalin-származékokat — a képletben A, B, D, J, Y, U, k és I jelentése a tárgyi kör szerinti — racém vagy optikailag aktív (X) általános képletű vegyületekkel — a képletben R1, R2 és G jelentése a tárgyi kör szerinti, és hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent — kondenzáljuk, vagy bj az (V) általános képletű kinoxalin-származékokat — a képletben A, B, D, J, k és 1 jelentése a tárgyi kör szerinti és L halogénatomot jelent — racém vagy optikailag aktív (VI) általános képletű vegyületekkel — a képletben Y, U, R1, R2 és G jelentése a tárgyi kör szerinti — kondenzáljuk, és kívánt esetben az (I) általános képletű vegyületeket kvaternerizálással, oxidálással, sóképzéssel, észterezéssel, redukcióval vagy alkilezéssel más (I) általános képletű vegyületekké alakítjuk, és/vagy kívánt esetben a racém (I) általános képletű vegyületeket rezolváljuk. (Elsőbbsége: 1980. április 11.)
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű kinoxalin-származékok és optikailag aktív izomerjeik előállítására, amelyek képletében
    Y oxigénatomot vagy kénatomot jelent,
    J hidrogénatomot jelent,
    A és U hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    B hidrogénatomot, halogénatomot, trifluor-metil-csoportot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—7 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent,
    D hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, aminocsoportot, N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoportot, N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoportot vagy nitrocsoportot jelent,
    R1 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent,
    R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla, és
    G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 3—7 szénatomos cikloalkoxicsoport, 1—6 szénatomos alkil-tio-csoport vagy —OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém- vagy alkáliföldfém-iont jelent, azzal jellemezve, hogy olyan (IX), (X), (V), illetve (VI) általános képletű vegyületekből indulunk ki, amelyek képletében Y, J, A, U, B, D, R1, R2, k, 1 és G jelentése a tárgyi kör szerinti, míg hal és L jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1979. július 17.)
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás az (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (II) általános képletű kinoxalin-származékok és optikailag aktív izomerjeik előállítására — a képletben
    A, J és R2 hidrogénatomot jelent,
    B hidrogénatomot, halogénatomot vagy trifluor-metilcsoportot jelent,
    D és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    R* metilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G jelentése hidroxilcsoport, 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-amino- vagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammonio-csoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoport vagy —OM általános képletű csoport, amelyben M alkálifém- vagy alkáliföldfém-iont jelent —, azzal jellemezve, hogy olyan (IX), (X), (V), illetve (VI) általános képletű vegyületekből indulunk ki, amelyek képletében Y, J, A, U, B, D, R1, R2, k, 1 és G jelentése a tárgyi kör szerinti, míg hal és L jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1980. április 11.)
  4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás olyan (I), illetve (II) általános képletű kinoxalin-származékok és optikailag aktív izomerjeik előállítására, amelyek képletében
    Y oxigénatomot jelent,
    A, J, U és R2 hidrogénatomot jelent,
    D halogénatomot jelent,
    R1 metilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla, és
    G hidroxilcsoportot, 1—6 szénatomos alkoxicsoportot, allil-oxi-csoportot, ciklohexil-oxi-csoportot vagy —ONa csoportot jelent —, azzal jellemezve, hogy olyan (IX), (X), (V), illetve (VI) általános képletű vegyületekből indulunk ki, amelyek képletében Y, J, A, U, B, D, R1, R2, k, 1 és G jelentése a tárgyi kör szerinti, míg hal és L jelentése az 1. igénypontban megadott. (Elsőbbsége: 1979. július 17.)
  5. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás
    2-[4-(6-klór-, -bróm- vagy -fluor-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi]-propionsav 1—6 szénatomos alkil-észtereinek előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően megválasztott (IX), (X), (V), illetve (VI) általános képletű vegyületekből indulunk ki. (Elsőbbsége: 1979. július 17.)
  6. 6. Herbicid kompozíció, azzaljellemezve, hogy hatóanyagként 0,001—95 súly'% (I) általános képletű kinoxalin-származékot — a képletben
    Y oxigénatomot vagy kénatomot jelent,
    A és J hidrogénatomot jelent,
    B és U egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    D halogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
    R1 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
    R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla vagy egy, azonban k és 1 összege csak nulla vagy egy lehet, és
    G jelentése 1—6 szénatomos alkoxicsoport, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-csoport, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-csoport, 3—7 szénatomos cikloalkoxicsoport,
    -16186299
    1—6 szénatomos alkil-tio-csoport, N-(l—4 szénatomos alkil)-amino-, N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-amino- vagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammonio-csoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoport, vagy
    G egy —O—N=R6 általános képletű csoportot jelent, amelyben R6 1—6 szénatomos alkilidéncsoportot képvisel —, vagy optikailag aktív izomerjét tartalmazza, 5—99,999 súly'% szilárd vagy folyékony, szerves vagy szervetlen hordozóanyaggal, célszerűen vízzel, aromás kőolaj-frakciókkal, természetes vagy szintetikus szilikátokkal és/ /vagy felületaktív anyagokkal, célszerűen nemionos vagy anionos felületaktív anyagokkal együtt. (Elsőbbsége: 1980. április 11.)
  7. 7. A 6. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy 0,001—4 súly% hatóanyagot tartalmaz. (Elsőbbsége: 1980. április 11.)
  8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű kinoxalin-származékot vagy optikailag aktív izomerjét tartalmazza, amelynek képletében
    Y oxigénatomot vagy kénatomot jelent,
    A és J hidrogénatomot jelent,
    B hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    D halogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
    U hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    R* 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
    R2 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla, és
    G 1—6 szénatomos alkoxi-, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-, 2—6 szénatomos alkinil-oxi-, 1—6 szénatomos alkil-tio- vagy 3—7 szénatomos cikloalkoxi-csoportot jelent. (Elsőbbsége: 1979. július 17.)
  9. 9. A 6. vagy 7. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként az (I) általános képletű vegyületek szükebb körét képező (II) általános képletű kinoxalin-származékot — a képletben
    Y oxigénatomot jelent,
    A, J, U és R2 hidrogénatomot jelent,
    B hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    D halogénatomot jelent,
    R1 metilcsoportot jelent, k értéke nulla vagy egy,
    1 értéke nulla, és
    G 1—6 szénatomos alkoxi-, 2—6 szénatomos alkenil-oxi-, 2—6 szénatomos alkinil-oxi- vagy ciklohexil-oxi-csoportot, vagy N,N-di(l—4 szénatomos alkil)-amino- vagy N,N,N-tri(l—4 szénatomos alkil)-ammonio-csoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent — vagy optikailag aktív izomerjét tartalmazza. (Elsőbbsége: 1980. április 11.)
  10. 10, A 6—9. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) vagy (II) általános képletű kinoxalin-származékot vagy optikailag aktív izomerjeiket tartalmazza, amelyek képletében
    Y oxigénatomot jelent,
    A, J, U és R2 hidrogénatomot jelent,
    B hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,
    D halogénatomot jelent,
    R1 metilcsoportot jelent, k és 1 értéke nulla, és
    G 1—6 szénatomos alkoxi-, allil-oxi- vagy ciklohexiloxi-csoportot jelent.
    (Elsőbbsége: 1979. július 17.)
  11. 11. A 3—10. igénypontok bármelyike szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2-[4-(6-klór-, -bróm- vagy -fluor-2-kinoxalinil-oxi)-fenoxi]-propionsav 1—6 szénatomos alkil-észterét tartalmazza. (Elsőbbségéé 1979. július 17.)
    8 rajz
HU801762A 1979-07-17 1980-07-15 Herbicide compositions and process for producing the active agents HU186299B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
AUPD961779 1979-07-17
AUPE309380 1980-04-11

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU186299B true HU186299B (en) 1985-07-29

Family

ID=25642316

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU801762A HU186299B (en) 1979-07-17 1980-07-15 Herbicide compositions and process for producing the active agents

Country Status (20)

Country Link
EP (1) EP0023785B1 (hu)
JP (1) JPH0613489B2 (hu)
AT (1) ATE12495T1 (hu)
AU (1) AU584309B2 (hu)
BR (1) BR8004413A (hu)
CA (1) CA1314549C (hu)
CS (1) CS239908B2 (hu)
DE (1) DE3070413D1 (hu)
DK (3) DK160426C (hu)
ES (1) ES8105985A1 (hu)
GR (1) GR69684B (hu)
HU (1) HU186299B (hu)
IE (1) IE51142B1 (hu)
IL (1) IL60506A (hu)
MY (1) MY8700519A (hu)
NZ (1) NZ194196A (hu)
PH (1) PH16823A (hu)
PT (1) PT71567A (hu)
SU (1) SU1261564A3 (hu)
ZA (1) ZA803928B (hu)

Families Citing this family (32)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4655819A (en) * 1979-07-17 1987-04-07 Ici Australia Limited Quinoxalinyloxy phenoxy proprionic acid derivatives as selective herbicides
US4803273A (en) * 1979-07-17 1989-02-07 Ici Australia Limited 2-quinoxalinyloxy phenoxy compounds
JPS5651454A (en) * 1979-10-01 1981-05-09 Nissan Chem Ind Ltd Hydroquinone derivative and its preparation
CA1317299C (en) * 1980-06-23 1993-05-04 Maged Mohamed Fawzi Quinoxalinyloxy ethers as selective weed control agents
NZ197420A (en) * 1980-07-01 1984-04-27 Ici Australia Ltd -(quinazolin-(2-or 4-)(oxy,ylthio or amino)phen(oxy or ylthio)alkanoic acid derivatives
NZ197419A (en) * 1980-07-01 1984-08-24 Ici Australia Ltd Omega-(cinnolin-(2 or 3-)yl(oxy,thio or amino)phen-(oxy or ylthio))alkanoic acid derivatives
EP0048539B1 (en) * 1980-07-01 1985-08-28 Ici Australia Limited Isoquinolyloxy(amino)phenoxyalkane carboxylic acid derivatives, process for their synthesis, herbicidal compositions containing them and their use as herbicides
US5364831A (en) * 1980-08-06 1994-11-15 Nissan Chemical Industries Ltd. Quinoxaline derivatives and herbicidal composition
DE3170423D1 (en) * 1980-11-26 1985-06-13 Hoffmann La Roche Oxime esters, processes for their preparation, their use and compositions containing these esters
NZ199342A (en) * 1981-01-12 1985-08-16 Ici Australia Ltd Quinoxaline derivatives and herbicides
US4391628A (en) * 1981-02-16 1983-07-05 Ciba-Geigy Corporation 2-[4-(6-Haloquinoxalinyl-2-oxy)phenoxy]propionic acid esters
JPS57163371A (en) * 1981-04-01 1982-10-07 Nissan Chem Ind Ltd Preparation of hydroquinone derivative
IL67463A (en) * 1981-12-17 1985-12-31 Du Pont 2-alkoxyethoxyethyl 2-(4-(6-halo-2-quinoxy alinyloxy)phenoxy)propanoates and herbicidal compositions containing them
US4440930A (en) * 1982-10-25 1984-04-03 Ppg Industries, Inc. Herbicidally active quinoline or quinoxaline acetophenone oxime derivatives
US4528025A (en) * 1982-10-25 1985-07-09 Ppg Industries, Inc. Herbicidally active quinoline or quinoxaline acetophenone oxime derivatives
US4464533A (en) * 1982-11-08 1984-08-07 Ppg Industries, Inc. Herbicidally active quinoline or quinoxaline benzoate derivatives
EP0113831A3 (de) * 1982-12-17 1984-11-07 F. HOFFMANN-LA ROCHE & CO. Aktiengesellschaft Carbaminsäureester, Verfahren zu deren Herstellung und deren Verwendung
ZA848416B (en) * 1983-11-10 1986-06-25 Dow Chemical Co Fluorophenoxy compounds,herbicidal compositions and methods
GB2171693A (en) * 1985-03-01 1986-09-03 Enrico Marotta Quinoxaline derivatives useful for treatment and prophylaxis of swine dysentry and as animal growth promotants
NZ215901A (en) * 1985-05-02 1990-06-26 Dow Chemical Co (4-heterocyclic oxophenyloxy)-alkanoic acid derivatives and herbicidal compositions
JPS62190172A (ja) * 1986-02-14 1987-08-20 Teijin Ltd フエノキシ脂肪族カルボン酸誘導体および除草剤
BR8801855A (pt) * 1987-04-20 1988-11-22 Agro Kanesho Co Ltd Composicao herbicida compreendendo como ingrediente ativo um derivado de ester de acido fenoxipropionico e processo para a producao de derivados de ester de acido fenoxipropionico
EP0323727B1 (en) * 1988-01-06 1993-09-01 UNIROYAL CHEMICAL COMPANY, Inc. Heterocyclic-alkylene quinoxalinyloxyphenoxy propanoate herbicides
US5114464A (en) * 1990-09-27 1992-05-19 Uniroyal Chemical Company, Inc. 4-quinoxalinyloxyphenoxyalkylinitrile herbicides
AU5686794A (en) * 1992-12-15 1994-07-04 Du Pont Merck Pharmaceutical Company, The (2-quinoxalinyloxy)phenoxypropanoic acids and related derivatives as anticancer agents
JPH0712885U (ja) * 1993-07-22 1995-03-03 田中産業株式会社 生籾収納袋における換気装置
AU721345B2 (en) * 1996-06-03 2000-06-29 Nissan Chemical Industries Ltd. Processes for producing phenoxy propionic acid derivatives
US6180632B1 (en) * 1997-05-28 2001-01-30 Aventis Pharmaceuticals Products Inc. Quinoline and quinoxaline compounds which inhibit platelet-derived growth factor and/or p56lck tyrosine kinases
BR9810558B1 (pt) 1997-07-11 2011-10-18 composição quìmica agrìcola em suspensão aquosa.
CN102718722B (zh) * 2012-07-10 2016-02-17 南开大学 一种水油兼溶的新型芳氧苯氧羧酸酯类衍生物制备及应用研究
CN105712946A (zh) * 2014-12-02 2016-06-29 沈阳中化农药化工研发有限公司 季铵盐类化合物及其应用
WO2024132001A1 (en) * 2022-12-21 2024-06-27 Charles University, Faculty Of Pharmacy In Hradec Kralove Multitarget nuclear receptor ligands based on 2-(4-(quinolin-2-yloxy)phenoxy)propanoic acid and 2-(4-(quinoxalin-2-yloxy)phenoxy)propanoic acid for the treatment of metabolic and liver diseases

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2109005A1 (en) * 1970-10-30 1972-05-26 Ugine Kuhlmann 4-(2-quinoxalyl)phenoxyacetic acids - diuretics and antiurics
DE2640730C2 (de) * 1976-09-10 1983-08-25 Hoechst Ag, 6230 Frankfurt Benzoxazolyloxy- und Benzothiazolyloxy-phenoxy-Verbindungen und diese enthaltende herbizide Mittel
CH650493A5 (en) * 1977-12-24 1985-07-31 Hoechst Ag D-(+)-alpha-phenoxypropionic acid derivatives
JPS6033389B2 (ja) * 1979-02-22 1985-08-02 日産化学工業株式会社 複素環エ−テル系フェノシキ脂肪酸誘導体、その製造法および該誘導体を含有する除草剤
HU183173B (en) * 1980-06-24 1984-04-28 Chinoin Gyogyszer Es Vegyeszet Process for producing 6-hydrazono-pyrido-aracket-2,1-b-bracket closed-quinazolin-11-ones
AU545426B2 (en) * 1980-08-26 1985-07-11 Ici Australia Limited Process

Also Published As

Publication number Publication date
PT71567A (en) 1980-08-01
CA1314549C (en) 1993-03-16
DK168589A (da) 1989-04-07
DE3070413D1 (en) 1985-05-09
CS239908B2 (en) 1986-01-16
DK168489D0 (da) 1989-04-07
DK168380B1 (da) 1994-03-21
DK306880A (da) 1981-01-18
BR8004413A (pt) 1981-01-27
DK160426C (da) 1991-08-19
JPH0613489B2 (ja) 1994-02-23
AU584309B2 (en) 1989-05-25
EP0023785A3 (en) 1981-04-29
DK168489A (da) 1989-04-07
AU3264784A (en) 1984-12-20
EP0023785A2 (en) 1981-02-11
IL60506A (en) 1986-12-31
PH16823A (en) 1984-03-06
DK162521C (da) 1992-03-30
JPS5639077A (en) 1981-04-14
ATE12495T1 (de) 1985-04-15
NZ194196A (en) 1983-07-15
SU1261564A3 (ru) 1986-09-30
IE801374L (en) 1981-01-17
DK160426B (da) 1991-03-11
DK162521B (da) 1991-11-11
EP0023785B1 (en) 1985-04-03
DK168589D0 (da) 1989-04-07
IE51142B1 (en) 1986-10-15
GR69684B (hu) 1982-07-08
IL60506A0 (en) 1980-09-16
ZA803928B (en) 1981-06-24
ES493431A0 (es) 1981-07-01
MY8700519A (en) 1987-12-31
ES8105985A1 (es) 1981-07-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU186299B (en) Herbicide compositions and process for producing the active agents
US4675047A (en) Substituted phenylamine- and phenyloxy-quinazolines as herbicides
US4444584A (en) Ethyl 2[4-(7-chloroquinolin-3-yloxy)phenoxy]propionate, the N-oxide, and herbicidal compositions and methods employing them
US4314065A (en) Phenylamine substituted on amine with a benzo(oxa, thia or di) azole group
US4358307A (en) Herbicidal quinoxaline carboxylic acid derivatives
CA1136625A (en) Derivatives of benzo-1,2,4-triazines
US4738710A (en) Herbicidal alkane carboxylic acid derivatives
HU186463B (en) Herbicide compositions containing quinoxaline derivatives and process for preparing the active substances
US4310347A (en) Herbicidal 1,2,4-benzotriazines
US4409017A (en) Herbicidal isoquinolinoxy- or isoquinolinamino-phenoxy alkane carboxylic acid derivatives
EP0013145A2 (en) Substituted anilinopyridines, processes for their preparation and intermediates for use therein, compositions and herbicidal use thereof
EP0063866B1 (en) Quinolin-3-yloxy(amino)phenoxyalkane carboxylic acid derivatives, process for their synthesis, herbicidal compositions containing them, and their use as herbicides
JPH0428701B2 (hu)
KR850000010B1 (ko) 퀴녹살린 유도체의 제조방법
US4803273A (en) 2-quinoxalinyloxy phenoxy compounds
JPH0415227B2 (hu)
KR840002302B1 (ko) 알칸카르복실산 유도체의 제조방법
NZ197419A (en) Omega-(cinnolin-(2 or 3-)yl(oxy,thio or amino)phen-(oxy or ylthio))alkanoic acid derivatives
JPH0240659B2 (hu)

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628