HU185767B - Herbicide compositions containing pyridine derivatives as active agents and process for producing the active agents - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti herbicid hatású kompozíciók hatóanyagként (I) általános képletű piridinszármazékokat tartalmaznak - a képletben Z trifluor-metil-csoportot jelent; Y hidrogén- vagy klóratomot jelent; R1 metilcsoportot jelent; és R2 jelentése —CONR3R4 általános képletű karbamoilcsoport, amelyben R3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, hidroxilcsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált (1-6 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport; szubsztituálatlan (7-10 szénatomos alkoxi)karbonil-csoport; —COOCH2CH2OR8 általános képletű csoport, amelyben R8 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; metilcsoporttal szubsztituált ciklohexil-oxi- karbonil-csoport; vagy az aromás gyűrűn adott esetben halogénatommal vagy metilcsoporttal szubsztituált fenoxikarbonil- vagy benzil-oxi-karbonil-csoport 0,01-85 súly% mennyiségben, hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív anyagokkal együtt. -1-

Description

A találmány hatóanyagként piridin-származékokat tartalmazó herbicid kompozíciókra és a hatóanyagok előállítási eljárására vonatkozik.

A találmány tárgya herbicid kompozíció, amely hatóanyagként valamely (I) általános képletü pirídin-származékot tartalmaz - a képletben Z trifluor-metil-csoportot jelent;

Y hidrogén- vagy klóratomot jelent;

R* metilcsoportot jelent; és R² jelentése —CONR’R⁴ általános képletü karbamoilcsoport, amelyben R³ és R⁴ egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent;

hidroxilcsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált (1-6 szénatomos alkoxij-karbonil-csoport;

szubsztituálatlan (7-10 szénatomos alkoxi)karbonil-csoport; —COOCH₂CH₂OR⁸ általános képletü csoport, amelyben R⁸ 1-4 szénatómos alkilcsoportot jelent;

metilcsoporttal szubsztituált ciklohexil-oxikarbonit-csoport; vagy az aromás gyűrűn adott esetben halogénatommal vagy metilcsoporttal szubsztituált fenoxikarbonil- vagy benzil-oxi-karbonil-csoport 0,01-85 súly% mennyiségben, szilárd és/vagy folyékony hordozóanyagokkal - előnyösen kaolinnal, bentonittal, szilikagéllel, dolomittal, kalciumkarbonáttal, talkummal, porított magnézium-oxid- 30 dal, Fullerfölddel, vízzel és/vagy folyékony szénhidrogénnel - továbbá adott esetben felületaktív anyaggal együtt.

A találmány tárgya továbbá eljárás a fenti herbicid kompozíciókban hatóanyagként felhasználható (1) általános képletü piridin-származékok előállítására - a képletben Z, Y, R¹ és R² jelentése a fenti ⁵ - oly módon, hogy

a) valamely (IV) általános képletü vegyületet - a képletben Z és Y jelentése a fenti - vagy fém-sóját bázis jelenlétében valamely (V) általános képletü vegyülettel reagáltatunk - a képletben R¹ és R^{2 10} jelentése a fenti és Hal halogénatomot képvisel vagy

b) valamely (II) általános képletü vegyületet - a képletben Y és Z jelentése a fenti és X fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot jeleni - bázis jelenlétében ¹⁵ egy (VI) általános képletü vegyülettel reagáltatunk - a képletben R’ és R² jelentése a fenti vagy

c) az (I) általános képletnek egyébként megfelelő, R² helyén azonban karboxil-, halogén-karbonilvagy (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot ²⁰ tartalmazó vegyületet a megfelelő alkohollal, fenollal vagy aminnal reagáltatunk.

Az R² helyén álló, adott esetben szubsztituált alkoxi-karbonil-csoportban az alkoxiesoport előnyösen metoxi-, etoxi-, propoxi-. butoxi-, izobuto²⁵ xi- vagy oktil-oxi-csoport lehet.

Az (I) általános képletü vegyületek egyes képviselőit az I. táblázatban soroljuk fel. A 11. táblázatban a vegyületek NMR spektrumainak adatait közöljük (a spektrumokat deutero-kloroformban vettük fel, és a kémiai eltolódás-értékeket tetra-metilszilán belső standardhoz viszonyítottuk).

/. táblázat (I) általános képletü vegyületek

A vegyület sorszáma	Y	R1	R2	Fizikai állandók (olvadáspont vagy forráspont)
1.	-cf3	H	-ch3	—COOCHj—CH(C2H5)— c4h9	olaj
2.	—cf3	H	—ch3	—cooch2ch2och,	olaj
3.	—cf3	H	—ch3	—COOnC8H17	olaj
4.	—cf3	H	-ch3	—CONHC2H5	op.: 96-98 C
5.	—cf3	H	-ch3	—conh2	op.: 168-170’C
6.	—cf3	H	-ch3	—CON(CHj)2	olaj
7.	—cf3	H	-ch3	—cooc6h5	fp.: 180 184Ό2.67 mbar
8.	-cf3	H	—ch3	—COO—(mCHj)—C6H4	fp.: 205-209 ’C/2,67 mbar
9.	-cf3	H	-ch3	—COO—CH2—C0H,	fp.: 187-191 ’C/1,33 mbar
10.	—cf3	Cl	—ch3	—COOCHj—CH(C2Hs)— c4h,	olaj
11.	—cf3	Cl	—ch3	—cooch2ch2oh	olaj
12.	—cf3	Cl	-ch3	—COOCH2CH2 OCHj	olaj
13.	—cf3	Cl	-ch3	—COOnC8Hl7	op.: 34-35 ’C
14.	-cf3	Cl	—CH,	—CON(CHj)2	olaj
15.	—cf3	Cl	- CHj	—cooch2ch2ci	op.: 79,0-81,5’C
16.	—cf3	Cl	-CH3	—COO—(pCl)—c6h4	op.: 63-64 ’C
17.	—cf3	Cl	“CHj	—CONHCHj	op.: 148-149 ’C
18.	—cf,	H	“CHj	—COO—CH2—CöHj	olaj
19.	—cf3	Cl	— CHj	—COO—(CH2)6—CHj	op.: 29-30 ’C
20.	—cf,	H	-CHj	—COO—(CH2)b—CHj	olaj

.185 767 (I. táblázat folytatása)

A vegyület	7	γ	rí	R2	Fizikai állandók
sorszáma				(olvadáspont vagy forráspont)
21.	-CF3	Cl	—ch3	—COO—(CH2)8—ch3	olaj
22.	- cf3	H	—ch3	—COOCH2CH2OC2H,	fp.: 185-187 *C/2,67 mbar’
23.	-cf3	Cl	—ch3	—COO—ciklohexil—2—CH3	fp.: 211-214*C/1,33 mbar
24.	—cf3	Cl	—ch3	—COO—(oCl)—c«h4	fp.: 211-213 “C/1,33 mbar
25. .	—CFj	H	—ch3	—CONHnC4H9	op.: 63-66 ’C
26.	- cf3	Cl	—ch3	—CONHC2Hs	op.: 124-125 *C
27.	—cf3	H	—ch3	—COO—CH2—(pCl)— c«h4	n2,5 = 1,5432

II. táblázat 15

A vegyület sorszáma

NMR-spektrum vonalai

1.	m	6H	0,7 -1,0	q	IH	4.6 -4,86
	s	I2H	1,16-1,76	m	5H	6.8 -7,16
	m			dd	IH	7,76-7,96
	d	2H	4,04-4,16	$	IH	8,36-8,5
2.	d	3H	1,5 -1,76	q	IH	4,64-4,9
	s	3H	3,28-3,44	m	5H	6,8 -7,2
	t	2H	3,5 -3,7	dd	IH	7,76-7,96
	t	2H	4,28-4,44	s	IH	8,36-8,48
3.	m	3H	0,72-1,0	q	IH	4,56-4,86
	s	12H	1,0 -1,44	m	5H	6,76-7,16
	m	5H	1,44-1,76	dd	IH	7,72-7,94
	t	2H	4.04-4.30	s	IH	8.3 -8.48
4.	t	3H	1,0 -1,3	d	3H	1,5 -1,73
	m	2H	3,1 -3,6	1	IH	4,5 -4.9
	s	IH	6,2 -6,8 ‘	m	5H	6,8 -7,3
	dd	IH	7,8 -8,1	s	IH	8,4 -8.6
5.	d	3H	1,6 -1,8	q	IH	4,4 -4.8
	m	7H	6.6 -7,3	dd	IH	7,8 -8,1
	5	IH	8.4 -8,5
6.	d	3H	1.7 -1,9	s	3H	2,3 -2,4
	q	IH	4,8 -5,2	m	9H	6,7 -7,4
	dd	IH	7.8 -8.0	s	IH	8,4 -8.6
7.	d	3H	1.6 -1.8	q	IH	4,7 -5.9
	m	4H	6.7-7,2	d	IH	7.9 -8,0
	s	IH	8,2 -8.3
8.	d	3H	1.5 -1,7	s	3H	3.7 -3,8
	q	IH	4.7 -4,9	m	4H	6.9 -7.2
	d	IH	7,9 -8,0	$	IH	8,3 -8,35
9.	t	3H	1.2 -1.4	d	3H	1.5 -1.7
	q	2H	4.1 —4,4	q	IH	4.6 -4.9
	s	IH	8.3 -8,35	d	IH	7.9 -8,0
10.	m	3H	0.8 -1.0	s	I2H	1.2 -1,4
	d	3H	1.6 -1,8	t	2H	4,1 -4,3
	q	IH	4.7 -4.9	m	4H	6,9 -7.2
	d	IH	8,05-8,15	s	IH	8,35-8.40
11.	d	3H	1.5 -1,7	s	3H	2,98-3,0
	s	3H	3,1 -3,2	q	IH	4,9 -5,1
	m	4H	6,9 -7,2	d	IH	7,95-8,0
	s	IH	8,3 -4,0
12.	d	3H	1,6 -1,8	q	IH	4,7 -4,9
	m	9H	7,0 -7,7	d	IH	7,95-8,0
	s	2H	8,2 -8,4
13.	d	3H	1,6 -1,8	q	IH	4,7 -4.9
	sz	IH	5,4 -6,6	m	9H	6,7 -7,4
	d	IH	7,95-8,0	m	2H	8,2 8,4
14.	d	3H	1,6 -1.7	m	IH	2.5 -2,6
	m	3H	4,7 -4,9	m	4H	6,9 -7.2
	d	IH	7,95-8,0	s	IH	8.3 -8.35

Az (1) általános képietű vegyületek herbicid hatással rendelkeznek, és jellemző sajátosságuk, hogy egyszikű gyomokkal szemben általában lényegesen erősebb herbicid hatást fejtenek ki. mint kétszikű növényekkel szemben. Ennek megfelelően az (I) általános képietű vegyületeket egyszikű gyomokkal borított területeken teljes gyomirtásra, illetve - megfelelő koncentrációban adagolva - kétszikű haszonnövények között élősködő egyszikű gyomnövények irtására használhatjuk fel. A hatóanyagokat az irtandó egyszikű gyomnövény kikelése előtt a talajba juttathatjuk, vagy már kikelt egyszikű gyomnövények irtása esetén a gyomnövények föld feletti részeit kezelhetjük a hatóanyagokkal.

Az (I) általános képietű vegyületekhez szerkezetileg hasonló herbicid hatóanyagokat ismertet a 2 288 089. sz. francia szabadalmi leírás. Az ismert vegyületek hátrányos tulajdonsága, hogy csak viszonylag rövid időn át fejtik ki hatásukat, ezért a kezelést gyakran meg kell ismételni. Az új vegyületek hatása az ismert vegyületekénél lényegesen tartósabb, ami a mezőgazdasági felhasználás szempontjából rendkívül előnyös.

Az (I) általános képietű hatóanyagok gyomirtáshoz szükséges mennyisége számos tényezőtől, köztük az irtandó gyomnövény fajától függ; a hatóanyagokat azonban általában körülbelül 0,025-5 kg/hektár, előnyösen 0,1-1,0 kg/hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő területre. A szükséges hatóanyag-mennyiségeket szakemberrutin standard vizsgálatokkal könnyen meghatározhatja.

Az (I) általános képietű hatóanyagokat tartalmazó herbicid kompozíciók szilárd vagy folyékony hígító és/vagy hordozóanyagot, továbbá adott esetben segédanyagokat - előnyösen felületűk tív anyagot - tartalmaznak.

A szilárd herbicid kompozíciók például beporzásra alkalmas porkészítmények vagy granulátumok lehetnek. Az ilyen típusú kompozíciókhoz szilárd hígitószerekként például kaolint, bentonitot, kovasavgélt, dolomitot, kalcium-karbonátot, talkumot, porított magnézium-oxidot vagy fullerföldet használhatunk fel.

A szilárd kompozíciók továbbá diszpergálható porkészítmények vagy granulátumok is lehetnek, amelyek a hatóanyag mellett a kompozíció folyadékokban való diszpergálását megkönnyítő nedvesitőszereket is tartalmaznak. Ezek a készítmények segédanyagokként például töltőanyagokat, szuszpendálószereket és hasonló anyagokat tartalmazhatnak.

A folyékony herbicid kompozíciók vizes oldatok. diszperziók és emulziók lehetnek, amelyek a hatóanyagon és a hordozóanyagon kívül előnyösen egy vagy több felületaktív anyagot is tartalmaznak.

-3.185.767

Az oldatok, diszperziók és emulziók előállításához vízen kívül szerves oldószereket is felhasználhatunk. A találmány szerinti folyékony kompozíciók adott esetben egy vagy több korróziós inhibitort, például lauril-izokinolínium-bromidot is tartalmazhatnak.

Felületaktív anyagokként kationos, anionos és nemionos anyagokat egyaránt alkalmazhatunk.

A kationos felületaktív anyagok közül példaként a kvaterner ammóniumvegyületeket, így a cetil- ¹ trimetil-ammónium-bromidot említjük meg. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoésztersók, előnyösen nátriumlauril-szulfát, továbbá szulfonált aromás vegyületek sói, előnyösen dodecil-benzolszulfonátok, nát- ¹ rium-, kalcium- és ammónium-ligninszulfonát, butil-naftalin-szulfonátok, di- és tri-izopropil-naftalinszulfonsav-nátriumsó keveréke lehetnek.

A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket említjük meg: etilén-oxid zsíralko- ² holokkal, előnyösen oleil-alkohollal és cetíl-alkohollal vagy alkil-fenolokkal, előnyösen oktil-fenollal, nonil-fenollal és oktil-krezollal képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavakból és hexitanhidridekből levezethető részleges észté- ? rek, előnyösen szorbit-monolaurát, a felsorolt részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei, valamint a lecitinek.

A vizes oldatok, diszperziók vagy emulziók formájában felhasználandó készítményeket rendsze- ³¹ rint koncentrátumok alakjában hozzuk forgalomba, amelyek nagy mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak. A koncentrátumokat felhasználás előtt vízzel hígítjuk. A koncentrátumokkal szemben támasztott leggyakoribb követelmény az, hogy hosz- ^3! szú ideig változás nélkül tárolhatók legyenek, továbbá vízzel hígítva megfelelően homogén, szokásos permetezőberendezésekkel felvihető, stabil kompozíciókat képezzenek. A koncentrátumok általában 10-85 súly%, előnyösen 25-60 súly% ható- 4( anyagot tartalmaznak. A felhasználásra kész, hígított készítmények hatóanyagtartalma a felhasználás céljától függően tág határok között változhat; ez utóbbi készítmények általában 0,01-10 súly%, előnyösen 0,1-1 súly% hatóanyagot tartalmazhat- 4« nak.

Az (I) általános képletü hatóanyagokat a (II) általános képletű szubsztituált 2-halogén-piridinekből - ahol Z és Y jelentése a fenti, míg X fluoratomot, klóratomot, brómatomot vagy jódatomot 5C jelent - kiindulva állíthatjuk elő az (A), (B) és (C) reakcióvázlaton feltüntetett módszerekkel. A reakcióvázlatokban megadott képletekben R¹, R², Z és Y és X jelentése a fenti, Hal halogénatomot, előnyösen klóratomot vagy brómatomot jelent, míg 55 M jelentése kation, például nátriumion.

Az (A) reakcióvázlaton bemutatott eljárás első lépésében a (II) általános képletű halogén-piridineket p-metoxi-fenol fémsójával, például nátriumsójával reagáltatjuk. A reakciót előnyösen oldószer- gc ben vagy hígítószerben, például metil-etil-ketonban. tetrahidrofuránban, dimetil-szulfoxidban vagy dimetil-acetamidban hajtjuk végre. Az így kapott (III) általános képletű 2-(p-metoxi-fenoxi)piridin-származékokat ismert módon, például piri- θ₅ din-hidrokloriddal vagy ecetsavas közegben hidrogén-bromiddal melegítve demetilezzük. Az utóbbi műveletben, kapott (IV) általános képletű vegyületeket fémsóik, előnyösen nátrium- vagy káliumsóik formájában (V) általános képletü halogén-szubsztituált alkánkarbonsavakkal reagáltatjuk, és így a kívánt (I) általános képletű vegyületekhez jutunk. Az utóbbi reakciót előnyösen oldószerben vagy hígítószerben, például metil-etil-ketonban hajtjuk végre.

A (B) reakcióvázlaton bemutatott eljárás első lépésében a (II) általános kcpletű vegyületeket bázis jelenlétében hidrokinonnul reagáltatjuk, és így a (IV) általános képletű vegyületeket állítjuk elő. A reakciót előnyösen oldószer vagy hígitószer jelenlétében hajtjuk végre. Oldószerként például aprotikus folyadékokat, így dimetil-formamidot alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen melegítéssel gyorsítjuk; a reakciót például 50-150 ’C-on hajthatjuk végre. A reakcióban bázisként például szervetlen bázisokat, így nátrium- vagy kálium-karbonátot használhatunk fel.

A (B) reakcióvázlaton bemutatott eljárás második lépése azonos az (A) reakcióvázlaton bemutatott eljárás utolsó műveleti lépésével.

A (C) reakcióvázlaton bemutatott eljárás szerint a (II) általános képletű 2-halogén-piridin-származékokat (VI) általános képletű 2-(p-hidroxi-fenoxi)-propionsav-származékokkal reagáltatjuk bázis jelenlétében, és így közvetlenül a kívánt (I) általános képletű vegyületeket kapjuk. A (VI) általános képletü reagensek ismertek vagy ismert módszerekkel állíthatók elő. A reakciót előnyösen oldószer vagy hígitószer jelenlétében hajtjuk végre. Oldószerként például rövidszénláncú ketonokat, így raetil-etil-ketont alkalmazhatunk. A reakciót az elegy melegítésével gyorsíthatjuk; a reakciói például az oldószer forráspontján hajthatjuk végre. Bázisként például szervetlen bázisokat, így vízmentes káliumkarbonátot használhatunk fel.

Az R² helyén karboxilcsoportot tartalmazó (l) általános képletű vegyületeket a megfelelő, R² helyén alkoxi-karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek elszappanosításával is előállíthatjuk. A R² helyén karboxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben aktiválás - célszerűen savhalogeniddé alakítás után a megfelelő alkoholokkal, tiolokkal, fenolokkal, amidokkal vagy hidrazidokkal reagáltatva R² helyén karboxil- és cianocsoporttól eltérő egyéb (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk.

Az (A), (B) és (C) reakcióvázlaton feltüntetett eljárásokban kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű trifluor-metil-vegyületeket például úgy alakíthatjuk ki, hogy a megfelelő klór-metilvegyületeket fluorozószerrel reagáltatjuk, és az öszszes klóratomot fluoratomra cseréljük. A 2-klór-5(trifluor-metil)-piridint például úgy állíthatjuk elő, hogy 2-klór-5-(triklór-metil)-piridint fluorozószerrel, például antimon-trifluoriddal vagy folyékony hidrogén-fluoriddal reagáltatunk. E szubsztitúciós reakciók során a piridin-gyűrű 2-es helyzetéhez kapcsolódó halogénatom is lecserélődhet, így 2fluor-származékokal is tartalmazó elegyek is képződhetnek. Ez a szubsztitúciós reakció a gyakorlat .185 767 szempontjából nem jelent hátrányt, hiszen a (II) általános képletü vegyületekben lévő 2-es helyzetű halogénatom a következő műveleti lépésekben mindenképpen lehasad. A fluorozott vegyületek előállításában kiindulási anyagként felhasznált klórszármazékok egyes képviselői - így a 2-klór-5(triklór-metil)-piridin és a 2,3-diklór-5-(triklórmetil)-piridin - új vegyületek. Ezek az új vegyületek az (1) általános képletü herbicid hatóanyagok előállításának értékes kiindulási anyagai, továbbá maguk is rendelkeznek bizonyos mértékű inszekticid hatással.

A 2-klór-5-(triktór-metil)-piridint úgy állítjuk elő, hogy 3-metil-piridint folyadékfázisban, ultraibolya fény besugárzása közben klórral reagáltatunk. A 3-metil-piridint a reakcióban sója formájában is felhasználhatjuk.

A reakciót rendszerint közömbös szerves oldószerben hajtjuk végre. Oldószerként általában halogénezett szénhidrogéneket, például széntetrakloridot használunk fel, azonban egyéb oldószereket, például szénhidrogéneket vagy étereket is alkalmazhatunk, feltéve, hogy azok a reakciókörülmények között közömbösek, azaz nem. vezetnek elfogadhatatlan mennyiségű nem-kivánt melléktermék képződéséhez. A reakció szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleteken csak lassan megy végbe, ezért a reakciót általában az elegy melegítésével gyorsítjuk. A reakciót például 50 *C és 130'C közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre; egyes esetekben a felhasznált oldószer forráspontján dolgozhatunk. Előnyösen vízmentes reagenseket és oldószereket használunk fel. Ultraibolya fényforrásként megfelelő elektromos lámpát használhatunk fel; a besugárzás hatásfokának növelése érdekében a fényforrást a reakcióelegybe meríthetjük. A reakció során rendszerint különböző klórozott vegyületek elegye képződik; a kívánt 2-klór-5(triklór-metil)-piridint ismert módszerekkel, például desztillációval választhatjuk el a termékelegyböl.

A 2-halogén-3- vagy -5-(trifluor-metil)-piridineket úgy is előállíthatjuk, hogy a megfelelő 2-halogén-3- vagy -5-karboxi-piridineket hidrogén-fluorid jelenlétében kén-tetrafluoriddal reagáltatjuk. A 2-klór-5-(trifluor-metil)-piridin képződéséhez vezető reakciót a (D) reakcióvázlaton szemléltetjük.

A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. Amennyiben egyebet nem közlünk, a példákban feltüntetett részmennyiségeken súlyrészeket, a százalékos értékeken pedig súly%-okat értünk.

/. példa

A: !-8. sz. vegyület előállítása (a) 2-K.Iór-5-(triklör-metil)-piridin előállítása g 2-bróm-5-metil-piridin 600 ml vízmentes széntetrakloriddal készített oldatát szűrjük, majd a szűrletet vízmentes sósavgázzal kezeljük. A kivált szilárd 2-bróm-5-metil-piridin-hidrokloridot összetörjük, és a reakcióelegyet forrásig melegítjük. A forrásban lévő elegybe 6,5 órán át vízmentes klórgázt vezetünk, eközben az elegyet a lombikba merített ultraibolya fényforrással besugározzuk. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A halványsárga, folyékony maradék hűtés hatására megszilárdul. A termék NMRspektrum alapján megfelel a várt szerkezetnek.

(b) 2-Klór-5-(trifluor-metil)-piridin és

2-klór-5-(difluor-klör-metil)-piridin előállítása g 2-klór-5-(triklór-metil)-piridin és 50 g antimon-trifluorid elegyét 1 órán át 140-145’C-on tartjuk. Az elegyet lehűtjük, jéggel és tömény sósavoldattal keverjük össze, majd éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. Több reakcióban kapott termékelegyet egyesítünk, és az egyesített termékelegyet atmoszferikus nyomáson. Fenske-gyűrűkkel töltött rövid oszlopon keresztül desztilláljuk. A 124-154’C-on desztilláló frakciót összegyűjtjük. 2-Klór-5-(trifluor-metil)-piridint kapunk. A magasabb forráspontú frakciókat

26,7 mbar nyomáson újból desztilláljuk, és a 82-90’C-on desztilláló frakciót elkülönítjük. 2-Klór-5-(difluor-klór-metil)-piridint kapunk.

(c) 2-(4-Metoxi-fenoxi)-5-(trifluor-me'il)-piridin előállítása

4,2 g 50%-os olajos nátrium-hidrid-diszperziót benzinnel mosunk, majd 100 ml vízmentes dimetilszulfoxiddal keverünk össze. Az elegyhez keverés közben, néhány perc alatt IO,4g p-metoxi-fenol 100 ml dimetil-szvlfoxiddal készített oldatát adjuk. i Az elegyet 30 percig keverjük, majd a nátriumsót tartalmazó elegybe néhány perc alatt 15,0 g 2-klór5-(trifluor-metil)-piridin 80 ml dimetil-szulfoxiddal készített oldatát adagoljuk. Ezután az elegyet 3 órán át 70-75 ’C-on tartjuk, majd éjszakán át lehűlni hagyjuk. A reakcióelegy vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint csak egy anyagot tartalmaz. Az elegyet vízzel 1,5 literre hígítjuk, majd 3 x 600 ml éterrel extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, vízzel többször mossuk, majd I mólos vizes nátrium-hidroxid-oldattal folytatjuk a mosást. Végül az elegyet 2 x 200 ml vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A kívánt termeket barna olaj formájában kapjuk.

(d), 2-( 4-Hidroxi-fenoxi)-5-( trifluor-metil)-piridin előállítása

10,5 g 2-(4-metoxi-fenoxi)-5-(trifluor-metil)-pindin, 100 ml jégecet és 50 ml 48%-os hidrogénbromid-oldat elegyét 7,5 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot bepároljuk. az olajos maradékot vizes nátrium-hidrogenkarbonát-oldattal kezeljük, majd 2 x 300 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot 200 ml 2 mólos vizes nátrium-hidroxid-oldattal. majd 150 ml vízzel extraháljuk. A vizes fázisokat egyesítjük. 2 mólos vizes sósavoldattal megsavanyitjuk. majd 2 x 300 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraklu-51 .185 767.

mot szárítjuk és bepároljuk. Barna, olajos maradék formájában 2-(4-hidroxi-fenoxi)-5-(trifluor-metil)piridint kapunk.

(e) a-f4-(5-ITrifluor-metilj-2-piridil-oxi)-fenoxi]propionsav-etil-észter előállítása

0,22 g 2-(4-hidroxi-fenoxi)-5-(trifluor-metil)-piridin, 0,24 g a-bróm-propionsav-etil-észter, 0,18 g ¹⁰ kálium-karbonát és 5 ml metil-etil-keton elegyét 2 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk.

Az elegyet éjszakán át hűlni hagyjuk, majd leszűrjük, és a maradékot metil-etil-ketonnal mossuk.

A szűrletet egyesítjük a mosófolyadékkal, és az elegyet bepároljuk. Az olajos maradékból igen kis nyomáson eltávolítjuk az oldószer nyomait. A cím szerinti terméket kapjuk.

(f) Az 1. sz. vegyület előállítása

0,3 g, az (e) lépés szerint kapott terméket 2 csepp tömény kénsavat tartalmazó 15 ml 2-etil-hexanolban oldunk, és az elegyet 3,5 órán át visszafolyatás 25 közben forraljuk. Az oldószert lepároljuk, a maradékot éterben felvesszük, és az oldatot telített vizes nátríum-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. Az éteres fázist szárítjuk, bepároljuk, és a kapott színtelen, olajos maradékot preparatív vékonyréteg- 30 kromatográfiás úton tisztítjuk. Adszorbensként szilikagélt, eluálószerként petroléter (forrásponttartomány: 60-80 ’C) és éter 80:20 arányú elegyét használjuk fel. A terméket NMR-spektrum alapján azonosítjuk. Az 1. sz. vegyületet kapjuk.. 35 (&) a-[4-(5-1 Trifluor-metill-2-piridil-oxi) -fenoxi]propionsav előállítása

0,14 g, az (e) lépés szerint kapott termék, 2 ml izopropanol és 1,6 ml 1 vegyes %-os vizes nátriumhidroxid-oldat elegyét 1,75 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet vákuumban bepároljuk.

A maradékot vízben felvesszük, az oldatot megsa- 45 vanyítjuk.majd kétszer 50 ml éterrel extraháljuk.

Az éteres extraktumból a cím szerinti terméket különítjük el.

(i) A 4. és 5. sz. vegyület előállítása

0,78 g, a (h) lépés szerint előállított savkloridot 20 ml 70 vegyes %-os vizes etil-amin-oldathoz adunk. Az etil-amin-oldat fölöslegét csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot vízzel hígítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot 2 mólos vizes sósavoldattal, majd vízzel mossuk, szárítjuk, végül bepároljuk. A maradékot petroléterből (forráspont-tartomány: 60--80 ’C) átkristályosítjuk. A kapott etil-amid (azaz a 4. sz. vegyület) 96-98 ’Con olvad.

Ugyanezzel az eljárással állítjuk elő a megfelelő amin felhasználásával az 5. sz. vegyületet.

(j) A 2., 3. és 6. sz. vegyület előállítása

0,87 g, a (h) lépés szerint kapott savkloridot 2metoxi-etanolban oldunk, és az oldatot 1 órán át 100 ’C-on tartjuk. Az alkohol fölöslegét csökkentett nyomáson lepároljuk, az olajos maradékot vízzel és 2 mólos vizes sósavoldattal mossuk, éterben oldjuk, majd az éteres oldatot szárítjuk és bepároljuk. Az olajos maradékot vékonyrétegkromatográfiás úton tisztítjuk; adszorbensként szilikagélt, eluálószerként pedig éter és petroléter (forrásponttartomány: 60-80’C) 1 : 1 térfogatarányú elegyét alkalmazzuk. A 2. sz. vegyületet színtelen olaj formájában kapjuk.

Ugyanezzel az eljárással állítjuk elő a 3. és 6. sz. vegyületet is, azonban reagensként 2-metoxi-etanol helyett a megfelelő alkoholokat alkalmazzuk.

(k) A 7. és 8. sz. vegyület előállítása

0,94 g, a (h) lépés szerint előállított savklorid vízmentes éterrel készített, 2 ml piridint tartalmazó oldatához ekvimoláris mennyiségű fenolt adunk, és az oldatot éjszakán át állni hagyjuk. A kapott oldatot bepároljuk, és a maradékot vékonyrétegkromatográfiás úton tisztítjuk. A 7. sz. vegyületet átlátszó olaj formájában kapjuk. Hasonló eljárással állítjuk elő a 8. sz. vegyületet is.

A kiindulási anyagokat a következőképpen is előállíthatjuk:

(h) 2-[4- (5-ITrifluor-metill-piridil-2-oxi) -fenoxiJpropionil-klorid előállítása

1,2 g, a (g) lépés szerint kapott karbonsav és 20 ml tionil-klorid elegyét 1 órán át visszafolyatás ₅₅ közben forraljuk, majd a tionil-klorid fölöslegét csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékhoz toluolt adunk, és a tionil-klorid nyomainak eltávolítása érdekében a kapott elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk. A savkloridot olajos termék θθ formájában kapjuk.

(1) 2-Klór-5-(triklór-metil)-piridin előállítása 3-metil-piridin klórozásával ml 3-metil-piridin 300 ml vízmentes széntetrakloriddal készített oldatát visszafolyatásig (körülbelül 80 ’C-ra) melegítjük, és a forrásban lévő oldatba 3 órán át vízmentes klórgázt vezetünk. A klórbevezetés alatt a reakcióelegyet a lombikon belül elhelyezett 100W teljesítményű ultraibolya fényforrással világítjuk meg (a lámpa 185 nm hullámhosszú sugarakat bocsát ki). A kapott oldat alikvot részét bepároljuk, és a maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiás úton (adszorbens: szilikagél, eluálószer; kloroform és ciklohexán elegye) vizsgáljuk. E vizsgálat szerint a maradék 10-15% teljes összhozamnak megfelelő mennyiség-61

185 767 ben három fő terméket tartalmaz. A legnagyobb mennyiségben jelenlévő főtennék NMR-spektrumvizsgálat alapján 2*klór-5-(triklór-metil)-piridin· nek bizonyult. A terméket az oldat tömegspektroszkópiai analízisével is azonosítottuk. A termék- ⁵ elegy két további főkomponensként 2-klór-3-(triklór-metil)-piridint és bisz-(triklór-metil)-piridmt tartalmaz; ezek mennyisége a 2-klór-5-(triklórmetil)-piridin mennyiségének körülbelül felét, illetve körülbelül tizedét teszi ki. ¹⁰ (m) 2-Klór-5-(triklór-metil)-piridin előállítása 3-metil-piridin sójából g 3-metil-piridin 200 ml vízmentes széntetrakloriddal készített oldatát vízmentes sósavgázzal telítjük. A megfelelő hidrokloridhoz jutunk.

A kapott olajos elegyet keverés közben visszafogásig melegítjük, majd a forrásban lévő elegybe 4 ₂₀ órán át vízmentes klórgázt vezetünk. A klórgáz bevezetése alatt az elegyet az (1) pontban ismertetett módon ultraibolya fénnyel sugározzuk be. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, és az olajos-szilárd anyagot dekantálással·elválasztjuk. A kapott tér- _2g méket tisztítás útján elemezzük; ez az anyag reagálatlan 3-metil-piridin-sót tartalmaz. A dekantálással elkülönített oldatfázist félig szilárd olajjá bepároljuk. A kapott maradék vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat alapján 2-klór-5-(triklór-metil)-piri- ₃_ dinnek bizonyult.

(n) 2-Klór-5-(trifluor-metilj-piridin előállítása

23,6 g 6-klór-nikotinsav, 37,4 g kén-tetrafluorid ³⁵ és 18,7 g vízmentes hidrogén-fluorid elegyét autoklávban 8 órán át 120 ’C-on keveijük. A reakcióelegyet lehűtjük, jégre öntjük, majd 0 ’C-on tömény vizes nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük.

A kapott elegyet éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, bepároljuk, és a maradékot desztilláljuk. A 140-150 ’C-on forró frakciót összegyűjtjük és elemezzük. Az elemzési adatok szerint ez a frakció főtömegében 2-klór-5-(trifluor-metil)-piridinből áll, és csekély mennyiségű ⁴⁵ 2-fluor-5-(trifluor-metil)-piridint is tartalmaz.

(o) 2-Klór-5-(trifluor-metilj-piridin előállítása

30,8 g 2-klór-5-(triklór-metil)-piridin és 80 g vízmentes hidrogén-fluorid elegyét autoklávban 10 órán át 200 ’C-on keveijük. Az elegyet lehűtjük, jégre öntjük, és 0’C-on semlegesítjük. A kapott elegyet szűrjük, és a szűrletet, valamint a szűröle- ⁵⁵ pényt éterrel extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, vízzel mossuk, szárítjuk, és olajos maradékká bepároljuk. A maradékot desztilláljuk, és a 140-154’C-on forró frakciót összegyűjtjük. Az elemzési adatok szerint ez a frakció fötömegében 60 2-klór-5-(trifluor-metil)-piridinből áll. de csekély mennyiségben 2-fluor-5-(trifluor-metil)-piridint is tartalmaz.

2. példa

3-Klór-2-( 4-hidroxi-fenoxi)-5-( trifluor-iiietil > piridin [több (I) általános képletü vegyület előállításában felhasználható kiindulási anyag) előállítása (a) 2-Amino-3-bróm-5-metil-piridin elöállitása

108 g 2-amino-5-metil-piridin és 300 ml jégecet elegyébe 90-100 *C-on, lassú ütemben, keverés közben 160 g bróm 55 ml jégecettel készített oldatát adagoljuk. A beadagolás után az elegyet további 30 percig melegítjük és keverjük, majd éjszakán át hűlni hagyjuk. A kivált szilárd anyagot leszűrjük, jéggel keverjük össze, és a keveréket 0-5 ’C-on tömény vizes ammónium-hidroxid-oldattal semlegesítjük. A kapott szilárd anyagot elkülönítjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 2-Amino-3-bróm-5metil-piridint kapunk.

(b) 2-Klór-3-bróm-5-metil-piridin előállítása

145 g, az (a) lépés szerint kapott terméket 750 ml tömény vizes sósavoldat és 450 ml viz elegyében oldjuk, és az oldatot - 10 ’C-ra hűtjük. Az elegybe keverés közben, - 5 ’C-on, 90 perc alatt 54 g nátrium-nitrit 450 ml hideg vízzel készített oldatát csepegtetjük. A kapott oldatot további 2 órán át keverjük, majd 20 ’C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tömény vizes ammónium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A kivált szilárd anyagot vízzel mossuk, szárítjuk, 1500 ml éterben oldjuk, és az oldatot 1 liter 1 mólos hideg vizes nátrium-hidroxid-oldattal, majd 2 x 1 liter vízzel mossuk. Az éteres oldatot szárítjuk és bepároljuk. Maradékként 2-klór-3bróm-metil-piridint kapunk.

(v) 2.3-Diklór-5-t triklór-metil)-piridin elöállitása

g. a (b) lépés szerint kapott termék 650 ml vízmentes széntelrakloriddal készített oldatát vízmentes sósavgázzal kezeljük. A kivált csapadékot összetörjük, és a kapott szuszpenziót visszafolyatás közben forraljuk. Eközben a szuszpenzióba vízmentes klórgázt vezetünk, és az elegyet ultraibolya fényforrással megvilágítjuk. 4,5 óra elteltével az elegyet lehűtjük, szűrjük, és a szürletet bepároljuk.

2.3-Diklór-5-(iriklór-melil)-piridinl kapunk. A termék lömegspektruma alátámasztja a várt szerkezetet.

< </) 2.3-Dikfór-5-t triflimr-nietil>-piridin elöállitása

1.0 g. a (c) lépés szerint kapott termék és 3.0 g antimon-irilluorid elegyét 30 percig I7O-18Ö ’C-on tartjuk. Az elegyet lehűtjük, jég és víz keverékével keverjük össze, majd éterrel extraháljuk. Az éleres exlraktumokhöl elkülönített barna, olajos termékelegy 2.3-diklór-5-(trilluor-metil)-piridin és 3-kIór-2-fluor-5-(lrifluor-melil)-piridin elegye; a termékelegy csekély mennyiségben 2.3-diklór-5(klór-dilluor-metil)-piridint is tartalmaz.

185 767 (e) 2-(4-Metoxi fenoxi) 3-klór-5-(trifluormetil)-piridin előállítása

0,6 g 50%-os olajos nátrium-hidrid-diszperziót petroléterrel mosunk, majd 30 ml vízmentes dimetil-szulfoxidban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz

1,5 g p-metoxi-fenolt adunk, és az elegyet 15 percig keverjük. A reakcióelegyhez 1,5 g, a (d) lépés szerint kapott termék 20 ml dimetil-szulfoxiddal készített oldatát adjuk, és a reakcióelegyet 4 órán át 60°C-on tartjuk. Ezután az elegyhez további mennyiségű nátrium-hidridet (0,3 g 50%-os olajos diszperzió, előzetesen petroléterrel mosva) és 1,38 g kálium-karbonátot adunk. A reakcióelegyet további 4 órán át melegítjük, majd jég és víz keverékébe öntjük, és 400 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, vízzel, híg vizes nátriumhidroxid-oldattal, majd ismét vízzel mossuk, szárítjuk, végül bepároljuk. A kívánt terméket· kapjuk.

(f) 2-(4-Hidroxi-fenoxi)-3-klőr-5-(trifluormetil)-piridin előállítása g, az (e) lépés szerint kapott termék és 20 g piridin-hidroklorid elegyét 6 órán át 170-180 °C-on tartjuk. Az elegyet lehűtjük, híg vizes sósavoldattal hígítjuk, majd éterrel extraháljuk. Az éteres extrák tum bepárlásakor kapott olajos szilárd anyagot preparatív vékonyrétegkromatográfiás úton tisztítjuk; adszorbensként szilikagélt, eluálószerként pedig 6% etanolt tartalmazó kloroformot használunk fel. A kívánt terméket kapjuk.

A reagensként felhasznált 2,3-diklór-5-(triklórmetil)-piridint a következő módszerrel is előállíthatjuk:

(g) 2-Amino-3-klór-5-metil-piridin előállítása

10,8 g 2-amino-5-metil-piridin 100 ml tömény vizes sósav-oldattal készített oldatába keverés közben, 10-15’C-on 21 ml 30%-os hidrogén-peroxidoldatot csepegtetünk. A beadagolás után az elegyet 1.25 órán át hűtés nélkül keverjük, majd körülbelül 200 g jégre öntjük. Az elegyet cseppenként adagolt tömény vizes ammónium-hidroxid-oldattal pH = 8-9 értékre lúgosítjuk; ezalatt az elegy hőmérsékletét jég beadagolásával 0’C-on tartjuk. A kapott oldatot 2x300 ml kloroformmal extraháljuk, és az extraktumot feldolgozzuk. A kívánt terméket sárga szilárd anyag formájában kapjuk.

(h) 2-Bróm-3-klör-5-metil-piridin előállítása

5,7 g, a (h) lépés szerint kapott termék és 50 ml 48‘T-os hidrogén-bromid-oldat elegyébe keverés közben, - 15 ’C és -10 ’C közötti hőmérsékleten

2,6 ml brómot csepegtetünk. Ezután az elegy hőmérsékletét 0’C és -5 ’C közötti értékre állítjuk, és az elegybe 45 perc alatt 5,53 g nátrium-nitrit 12 ml vízzel készített oldatát csepegtetjük. A beadagolás után az elegyet további 30 percig 0 ’C-on keverjük, majd jégre öntjük. Az elegyet cseppenként adagolt tömény vizes ammónium-hidroxidoldattal enyhén meglúgosítjuk; ezalatt az elegy hőmérsékletét jég beadagolásával 0 ’C-on tartjuk. Az elegyet 150 ml-éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízzel, nátrium-hidrogén-szulfit-oldattal, majd ismét vízzel mossuk, szárítjuk, végül bepároljuk. A maradékot petroléterben (forráspont-tartomány: 40-60 ’C) felvesszük, az oldatot szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. Maradékként 2-bróm-3klór-5-metil-piridint kapunk.

(i) 2,3-Diklör-5-(triklór-metil)-piridin előállítása

2,9 g, az (i) lépés szerint kapott termék 250 ml vízmentes széntetrakloriddal készített oldatához vízmentes sósavgázt adunk. A képződött hidrokloridot tartalmazó szuszpenzióba 80 ’C-on, a lombikba helyezett ultraibolya fényforrással történő megvilágítás közben klórgázt vezetünk. 3 óra elteltével az oldószert lepároljuk. Maradékként 2,3-diklór-5-(triklór-metil)-piridint kapunk.

Ezt a vegyületet a következőképpen is fluorozhatjuk:

(j) 2,3-Diklór-5-( trifluor-metil) -piridin előállítása

2,3-diklör-5-( triklör-metil)-piridin fluorozásával g 2,3-diklór-5-(triklór-metil)-piridin és 100 g vízmentes hidrogén-fluorid elegyét autoklávban 10 órán át 200’C-on keverjük. A reakcióelegyet lehűtjük, jégre öntjük, és 0 ’C-on nátrium-hidroxiddal semlegesítjük. A kapott elegyet 750 ml metiIén-kloriddal extraháljuk. Az extraktumot 500 ml vízzel, 500 ml vizes nátrium-karbonát-oldattal, majd ismét 500 ml vízzel mossuk, szárítjuk, végül bepároljuk. Az olajos maradékot desztilláljuk, és a 77-83 ’C/33,3 mbar forráspontú frakciót összegyűjtjük. Termékként 2,3-diklór-5-trifluormetilpiridint kapunk.

(k ) 2,3-Diklór-5- (trifluor-metil) -piridin előállítása g antimon-trifluoridot a nedvesség eltávolítása érdekében vákuumban megömlesztünk. Az ömledéket lehűtjük, a szilárd anyagot összetörjük, majd 65-70 ’C-ra melegítjük, és az ömledékbe keverés közben 6,6 g antimon-pentaklorídot csepegtetünk. A kapott elegybe 40 g 2,3-diklór-5-(triklórmetil)-piridint csepegtetünk, majd az elegyet 45 percig 160’C-on tartjuk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük és vízgőzdesztillációnak vetjük alá. A desztillációval elkülönített olajat 2 x 100 ml éterrel kivonjuk. Az éteres extraktumot vizes borkősav-oldattal, vízzel, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, végül ismét vízzel mossuk, szárítjuk, bepároljuk, és az olajos maradékot desztilláljuk. A 71-80’C/24,1 mbar forráspontú frakciót összegyűjtjük. Termékként 2,3-diklor-5-(trifluor-metil)piridint kapunk.

-8I

J 85 767

3. példa (A 10. sz. vegyület előállítása) (a) 2-(4-Hidroxi-fenoxi)-3-klór-5-( trifluormetil) -piridin előállítása a (B) reakcióvázlaton bemutatott eljárással ml vízmentes dimetil-formamidot az oldott levegő eltávolítása érdekében 30 percig argonatmoszférában visszafolyatás közben forralunk. Az oldószerhez 4,95 g hidrokinont és 6,84 g vízmentes kálium-karbonátot adunk, és az elegyet 90 percig visszafolyatás közben forraljuk. A kapott elegyhez 4 óra alatt 6,48 g 2J-diklór-5-(trifluor-metil)-piridin 30 ml vízmentes, légmentesített dimetil-formamiddal készített oldatát adjuk. Az elegyet éjszakán át hűlni hagyjuk, majd 500 ml vízzel hígítjuk. Az elegyet híg vizes sósav-oldattal megsavanyítjük, és 2 x 400 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot 2 x 500 ml vízzel mossuk, majd 300 ml híg vizes nátrium-hidroxid-oldattal extraháljuk. Ezután az éteres fázist vízzel mossuk. A vizes fázisokat egyesítjük, sósavval megsavanyítjuk, majd 2 x 400 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos oldat bepárlásával halványbarna, olajos maradékot kapunk, amelyet petroléterrel (forrásponttartomány: 30—40 ’C) eldörzsölünk. Színtelen, szilárd anyag formájában 2-(4-hidroxi-fenoxi)-3-klór5-(trifluor-metil)-piridint kapunk.

(b) 2-[4- (3-klór-5-ltrifluor-metill-piridil-2-oxi) fenoxi]-propionsav-2-etil-hexil-észter előállítása (10. sz. vegyület)

1,0 g, az (a) lépés szerint kapott termék, 25 ml metil-etil-keton, 0,5 g kálium-karbonát és 1,0 g 2-bróm-propionsav-2-etil-hexil-észter elegyét 4 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyet lehűtjük, szűrjük, és a szürletet bepároljuk. Az olajos maradékot vékonyrétegkromatográfiás úton tisztítjuk (adszorbensként 2 db 2 mm vastag, 20 x 20 cm méretű lemezt, eluálószerként pedig 20 térfogatrész éter és 100 térfogatrész hexán elegyét alkalmazzuk). A terméket etanollal extraháljuk, és az etanolt lepároljuk. A színtelen, olajos maradék NMR-spektrum alapján a 10. sz. vegyületnek bizonyult.

4. példa

A 3. példában ismertetett eljárással állítjuk elő a

12. és 13. sz. vegyületet a megfelelő 2-bróm-propionsav-észterek felhasználásával.

5. példa

2-[ 4-( 3-Klór-5-ltrifluor-metill-piridil-2-oxi)-fenoxi]-propionsáv [több (I) általános képletü vegyület előállításában felhasználható kiindulási anyag) előállítása

2,19 g 10. sz. vegyület 20 ml izopropanollal készített oldatába szobahőmérsékleten 0,23 g nátriumhidroxid 20 ml vízzel készített oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vízzel 300 ml végtérfogatra hígítjuk. A kapott oldatot kétszer 50 ml metilén-dikloriddal mossuk, majd 2 mólos sósav-oldattal megsavanyítjuk, és kétszer 150 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. Áz extraktumot szárítjuk és bepároljuk. Olajos maradékot kapunk, amely állás közbén megszilárdul. A maradékot vákuumban 85 ’C-on szárítjuk. A cím szerinti terméket kapjuk; op.: 104-107 ’C.

6. példa

A 11. és 14-17. sz. vegyület előállítása (a) 2-[4-(3-Klór-5-ltrifluor-metilj-piridil-2-oxi) fenoxi]-propionil-klorid előállítása

16,5 g, az 5. példa szerint előállított karbonsavat 200 ml (fölöslegben vett) tionil-kloridban oldunk, és az oldatot 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A tionil-klorid fölöslegét csökkentett nyomáson lepároljuk. A savkloridot sárga olaj formájában kapjuk.

(b) A végtermékek előállítása

Az (a) lépésben kapott olajos savkloridot 220 ml vízmentes éterben felvesszük. Ezt az oldatot használjuk fel a III. táblázatban felsorolt 11. és 14-17. sz. vegyület előállításához. A felhasznált oldat mennyiségét, a reakciókörülményeket és a tisztítás módját a 111. táblázatban ismertetjük. A III. táblázatban a VRK rövidítés vékonyrétegkromatográtiát jelent.

185,767

III. táblázat

A vegyület A felhasznált savkloridsorszáma oldat mennyisége . I 0,8 g savból a fentiek szerint ¹' kapott savklorid

14. 40 ml

15. 20 ml

16. 20ml . - 1,5 g savból a fentiek szerint kapott savklorid

Reagensek és reakciókörülmények ml etilén-glikol; 3 órán át szobahőmérsékleten 20 ml vizes dimetil-aminoldat; szobahőmérsékleten 6 ml 2-klór-etanol; 2 órán át 100’C-on

0,55 g p-klór-fenol és 1 ml piridin 20 ml éterben; éjszakán át szobahőmérsékleten 20 ml 20%-os vizes metilamin-oldat; szobahőmérsékleten

A termék tisztítása

VRK (szilikagél/éter)

VRK (szilikagél/éter)

VRK

VRK [szilikagél; éter és petroléter (fp.: 60-80 ’C) 1:5 térfogatarányú elegye] Átkristályosítás petroléter (fp.: 60-80 ’C) és toluol elegyéből

7. példa ' _2Q

3-Bróm-2-klór-5-(trifluor-metil)-piridin előállítása (a) 3-Bróm-2-klór-5-piridin-karbonsav előállítása g 3-Sróm-2-klór-5-metil-piridin és 650 ml víz, g kálium-permanganátot tartalmazó oldatát keverés közben 3 órán át visszafolyató hűtő alkalma- ²⁵ zása mellett forraljuk. A reakcióelegyhez további 20 g kálium-permanganátot adunk, majd keverés és visszafolyatás közben újabb 2,5 órán át forraljuk. A reakcióelegyből vizgőzdesztillációval eltávolítjuk az átalakulatlan kiindulási anyagot, majd az ³⁰ elegyet forrón szűrjük, és a maradékot forró vízzel mossuk. A szűrletekkel egyesített mosófolyadékokat lehűtjük és tömény sósav-oldattal megsavanyítjuk. A kivált szilárd anyagot elválasztjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumok szárítása és bepárlása után 3-bróm-2-klór-piridin-5-karbonsavat kapunk.

(b) 3-Bróm-2-klór-5-( trifluor-metil)-piridin előállítása g, az (a) lépés szerint kapott termék és 10 g vízmentes hidrogén-fluorid elegyét 120 ’C-ra felfűtött autoklávban 8 órán át keverjük. Az elegyet jégre öntjük, és 0 ’C-on tömény vizes kálium-hidroxid-oldattal semlegesítjük. Az elegyet kétszer 100 ml éterrel extraháljuk, és az extraktumokat vízzel, nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd ismét vízzel mossuk. Az extraktumokat szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó barna olajat ledesztilláljuk, és a 88-93 ’C forráspontú frakciót összegyűjtjük . 3-Bróm-2-klór-5-(triflüor-metil)-piridint kapunk.

8. példa

A 4. sz. vegyület előállítása

0,75 g 2-(4-hidroxi-fenoxi)-propionsav-N-etilamid 15 ml vízmentes metil-etil-ketonnal készített oldatához 0,6 g kálium-karbonátot, majd 0,6 g

2-klór- és 2-fluor-5-(trifluor-mctil)-piridin-elegyet adunk. A reakcióelegyet 3 órán át szobahőmérsékleten keveijük, majd a reakció teljessé tétele céljából körülbelül 70 ’C-ra melegítjük, és 1 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Az elegyet nagy mennyiségű vízbe öntjük, és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, majd bepároljuk. Az olajos maradékot petroléterből (forráspont-tartomány: 60-80’C) kristályosítjuk. 0,32 g

4. sz. vegyületet kapunk; op.: 92-94 ’C.

9. példa

2-[4-( 3-Klór-5-]trifluor-metill-pirid-2-il-oxi) fenoxi]-propionsav-N-etil-amid előállítása

0,75 g 2-(4-hidroxi-fenoxi)-propionsav-N-etilamid 15 ml vízmentes metil-etil-ketonnal készített oldatához 0,6 g kálium-karbonátot, majd 0,78 g

2,3-diklór-5-(trifluor-metil)-piridint adunk. Az elegyet 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a reakció teljessé tétele végett körülbelül 70 ’C-ra melegítjük, és 1 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Az elegyet nagy térfogatú vízbe öntjük, és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Viszkózus, olajos maradékot kapunk, amit etil-acetát és petroléter (forráspont-tartomány: 60-80 ’C) elegyéből kristályosítunk. A terméket vékonyrétegkromatográfiás úton (adszorbens: szilikagél, eluálószer: dietil-éter) tisztítjuk. 0,4 g cím szerinti terméket kapunk; op.: 124-125’C.

10. példa

Az (I) általános képletű hatóanyagok herbicid aktivitásának vizsgálata

21,8 g/1 Span-80-at^R (szorbitán-monolaurátot tartalmazó felületaktív anyag) és 78,2 g/1 Tween 20-at* (szorbitán-monooleát 20 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs terméke) tartalmazó 100 ml metil-ciklohexanonos oldatot vízzel 500 ml-re hígítunk. 5-5 ml így kapott emulziót a vizsgálandó hatóanyaggal keverünk össze. Az emulzió és a hatóanyag keverékét üveggyöngyökkel összerázzuk, majd vízzel 12 ml térfogatra hígítjuk.

Á kikelés utáni herbicid hatás értékelése során a kapott permetlevet 10001/hek tár mennyiségben cserépben termesztett fiatal növényekre permetez-101 /185 767 zük. A növények károsodását 14 nap elteltével értékeljük. A károsodást 0-tól 3-ig terjedő számskálával jellemezzük, ahol 0 azt jelenti, hogy a szer hatástalan, míg 3 75-100%-os pusztulást jelent. A kikelés előtti aktivitás értékelése során a vizsgálandó növények magvait talajjal töltött farostlemez tálca felületére szórjuk, és a magvakat 1000 l/hektár mennyiségű permedével permetezzük be. Ezután a magvakat talajréteggel fedjük be. A magvak károsodását 3 hét. elteltével értékeljük, a károsodást a fentiek szerint O-tól 3-ig terjedő számskálával jellemezzük. Az értékelést minden esetben a kezeletlen kontrollokkal összehasonlítva végezzük. A vizsgált növényeket és az észlelt eredményeket a IV. táblázatban soroljuk fel. A IV. táblázatban feltüntetett vízszintes vonal (-) azt jelzi, hogy kísérletet nem végeztünk.

/K táblázat

A vegyüld sorszáma	A hatóanyag mennyisége kg/ha	A	Aktivitás
módja Sa	Pa	Z/Av	Ll	Cn	St
4.	0.8	E	2	0	3	3	0	3
		U	0	0	3	3	0	3
5.	0.8	E	0	0	3	3	0	3
		U	0	0	3	3	0	3
6.	0.8	E	0	0	3	3	0	3
		U	0	0	1	3	0	3
7.	0.08	E	0	0	2	3	0	3
		U	0	0	3	3	0	3
8. *	0,08	E	0	0	1	3	0	3
		U	0	0	3	3	0	3
9.	0,08	E	0	0	0	3	0	3
		U	0	0	3	2	0	3
12.	0.08	E	0	0	3	3	0	3
		U	2	0	3	3	1	-
14.	0.8	E	0	0	3	3	0	3
		U	0	0	3	3	,0	3
15.	0.08	E	0	0	3	3	0	3
		U	0	0	3	3	• 0	3
16.	0,08.	E	0	0	3	3	0	3
	''i	U	0	0	3	2	0	3
17.	0.8	E	2	0	3	3	0	3
		U	0	0	3	3	0	3

A IV. táblázatban felsorolt rövidítések jelentésé a következő:

Sa: saláta ’

Pa: paradicsom

Z/Av: termesztett zab és vadzab (a kikelés utáni vizsgálatokban vadzabot, míg a kikelés előtti vizsgálatokban termesztett zabot használtunk fel)

Ll: Lolium perenne

Cn: Cyperus rotundus

St: Setaria viridis

E: kikelés előtti vizsgálat

U: kikelés utáni vizsgálat

A IV. táblázatban felsorolt adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az (I) általános képletü vegyületek szelektív herbicid hatással rendelkeznek. A vizsgálatok adatai szerint ugyanis az egyszikű növények súlyosan károsodnak, míg a kétszikű növényeken károsodás gyakorlatilag nem észlelhető.

II. példa

Az (1) általános képletü vegyületek herbicid aktivitásának vizsgálata

21,8 g/1 Span 80-atés 78,2 g/1 Tween 20-at tartalmazó 160 ml metil-ciklohexanonos oldatot vízzel 500 ml-re hígítunk. 5-5 ml így kapott emulzióhoz hozzákeverjük a vizsgálandó hatóanyagot, a kapott emulziót üveggyöngyökkel összerázzuk, majd vízzel 40 ml végtérfogatra hígítjuk. A kapott kompozíciókkal a 10. példában ismertetett módon végezzük a kezeléseket. A vizsgálatokat az V. táblázatban felsorolt haszonnövényeken és gyomnövényeken végezzük. A haszonnövényekre a gyomnövények kezeléséhez felhasznált hatóanyag-mennyiség tízszeresét visszük fel. A növények károsodását O-tól 10-ig terjedő számskálával jellemezzük, ahol 0 azt jelenti, hogy a szer hatástalan, míg 10 a növény teljes mértékű pusztulását jelenti. Az eredményeket a permetezést követő 20. napon értékeljük. Az V. táblázatban felsorolt aktivitási adatok három párhuzamos kísérletsorozat átlagértéket.

Miként az V. táblázat adataiból megállapítható, az (I) általános képletü vegyületek szelektív herbicid hatással rendelkeznek, ugyanis a haszonnövényeket még a gyomnövények kezeléséhez felhasznált hatóanyagmennyiség tízszeresének megfelelő mennyiségben felvive is alig károsítják.

V. táblázat

A vcgyület sorszáma	A hatóanyag mennyisége kg/ha haszonnövény + gyomnövény	Aktivitás
Haszonnövények	Gyomnövények
Sy	Gy	Cr	Ec	Dg	Av	Al
1.	0,25 + 0,025	0	0	0	5	7	2	3
2.	0.5+0.05	0	0	2	9	9	4	6
3.	1,0+0.1	0	0	0	9	9	5	9
10.	0,75 + 0,075	0	0	0	9	9	9	5
11.	0,125+0.0125	0	0	0	4	4	5	0
12.	0,25+0.025	0	0	0	9	9	8	5
13.	0,5 + 0,05	0	0	0	9	9	9	7

Az V. táblázatban felsorolt rövidítések jelentése a következő:

Sy: szójabab Gy: gyapot ' Cr: cukorrépa Ec: Echinochloa crus-galli Dg: Digitaria sanguinalis Av: Avena fatua Ah Alopecurus myosuroides

12. példa

Az (I) általános képletü vegyületek herbicid hatásának vizsgálata

1/3000-ed ár területű sima tálcát talajjal töltünk meg. A talajba előre meghatározott mennyiségű Echinochloa crus-galli, retek és szójabab magot vetünk, majd a magvakat körülbelül 1 cm vastagságban pázsitfűfélék (például Digitaria ascendens, Setaria viridis stb.) magvait tartalmazó talajréteg11

-111

185 767 gél borítjuk. A vetés után 2 nappal a tálcákat bepermetezzük a VI. táblázatban felsorolt vegyületek vizes diszperzióival. A növények növekedését vizuálisan értékeljük 30 nappal a permetezés után. Az _g eredményeket l-től 10-ig teijedő számskálával jellemezzük, ahol 1 azt jelenti, hogy a hatóanyag nem gátolja a növény növekedését, míg a 10-es érték teljes növekedésgátlást jelöl. Az eredményeket a VI. táblázatban közöljük. _1Q

VI. táblázat

Tween 40 60 g/1

Poli(vinil-alkohol) 2 g/1

Víz 1 1-re feltöltve

17. példa

A komponensek összekeverésével állítjuk elő az alábbi összetételű emulgeálható koncentrátumot:

A vegyület sorszáma

A ható-_ ^any^a8 Echimennyi- _noch]oa sege, crusg/” galli

Aktivitás

Retek

Szójabab

Pázsitfűfélék

5. sz. vegyület Synperonic NPE 1800 Synperonic A4 Oktanol Solvesso 200

500 g/1 g/1

120 g/1 150 g/1

1-re feltöltve

18. példa

50	10	.1	1	. 10
25	10	1	1	10
50	10	1	1	10
25	10	1	1	10
50	10	1	1	10
25	10	1	1	10
50	10	1	1	10
25	9	1	1	9

13. példa

Oldatkoncentrátum előállítása 30

A komponensek összekeverésével állítjuk elő az alábbi összetételű oldatot:

5. sz. vegyület	0,85 kg/1
Synperonic NX	0,05 kg/1	35
Aromasol H	1,00 1-re feltöltve
	14. példa
A komponensek összekeverésével állítjuk elő az	40
alábbi összetételű oldatot:
5. sz. vegyület	250 g/1
Arylan CA	25 g/1
Geofon 365	25 g/1	A C
Aromasol H	1 1-re feltöltve

15. példa

A komponensek összekeverésével állítjuk elő az alábbi összetételű oldatot:

5. sz. vegyület 250 g/1

Synperonic NX 100 g/1

Arylan CA 25 g/1

Solvesso 100 1 1-re feltöltve

A komponensek összekeverésével és a keverék granulálásával állítjuk elő az alábbi összetételű diszpergálható granulátumot:

5. sz. vegyület 25,5 g/kg

Synperonic NX 27,5 g/kg

Ammónium-klorid 250 g/kg

Vízmentes nátrium-acetát 50 g/kg

Magnézium-szulfát 1 kg-ra kiegészítve

A 13—18. példában felsorolt kompozíciók előállításához hatóanyagként az I. táblázatban felsorolt egyéb (I) általános képletü vegyületeket is felhasználhatjuk.

A 13-18. példában felsorolt kereskedelmi nevek jelentése a következő:

Arylan CA: anionos emulgeálószer (kalciumdodecil-benzolszulfonát 75%-os n-butanolos oldata), gyártja: Lankro Chemicals

Geopon 365: nemionos emulgeálószer, gyártja: GAF Industries

Synperonic NX, NPE 1800 és A4: nemionos emulgeálószerek; gyártja: Imperial Chemical Industries

Span 40: szorbitán-monolaurátot tartalmazó felületaktív anyag; gyártja: Atlas Chemical Industries

Tween 40: szörbitán-monooleát 40 mól etilénoxiddal képezett kondenzációs terméke; gyártja: Atlas Chemical Industries

Aromasol H: aromás szénhidrogén oldószerkeverék; gyártja: Imperial Chemical Industries

Solvesso 100 és 200: aromás szénhidrogén oldószer-keverék; gyártja: Exxon

16. példa

A komponensek összekeverésével állítjuk elő az ⁶⁰ alábbi összetételű emulziót:

5. sz. vegyület 500 g/1 Héroszén 87,5 g/1

Span 40 2,5 g/1

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   l. Herbicid kompozíció, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként valamely (I) általános képletü piridin-származékot tartalmaz - a képletben Z trifluor-metil-csoportot jelent;

   Y hidrogén- vagy klóratomot jelent;

   R¹ metilcsoportot jelent; és R² jelentése — CONR³R⁴ általános képletü karbamoilcsoport, amelyben R³ és R⁴ egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent.

   -121 .185 767 hidroxilcsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált (1-6 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport;

   szubsztituálatlan (7-10 szénatomos alkoxi)karbonil-csoport;

   —COOCHaCHzOR általános képletü csoport, amelyben R 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; metilcsoporttal szubsztituált ciklohexil-oxikarbonil-csoport; vagy az aromás gyűrűn adott esetben halogénatommal vagy metilcsoporttal szubsztituált fenoxíkarbonil- vagy benzil-oxi-karbonil-csoport 0.01-85 súly% mennyiségben, szilárd és/vagy folyékony hordozóanyagokkal - előnyösen kaolinnal, bentonittal. szilikagéllel, dolomittal, kalciumkarbonáttal, talkummal, porított magnézium-oxiddal. Fullerfölddel, vízzel és/vagy folyékony szénhidrogénnel - továbbá adott esetben felületaktív anyaggal együtt. (Elsőbbsége: 1977. augusztus 12.)
2. 2. Eljárás az (I) általános képletü piridin-származékok előállítására - a képletben 2 irifluor-melil-csoportot jelent;

   Y hidrogén- vagy klóratomot jelent;

   R¹ metilcsoportot jelent; és R² jelentése —CONR'R⁴ általános képletü karbamoilcsoporl. amelyben R·’ és R⁴ egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporlot jelent, hidroxilcsoporttal vagy halogénatommal szubsztituált (1-6 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport;

   szubsztituálatlan (7-10 szénatomos alkoxi)karbonil-csoport;

   —COOCH₂CH₂OR^h általános képletü csoport, amelyben R í-4 szénatomos alkilcsoportot jelent; , metilcsoporttal szubsztituált ciklohexil-oxi- ³⁵ karbonil-csoport; vagy az aromás gyűrűn adott esetben halogénatommal vagy metilcsoporttal szubsztituált fenoxikarbonil- vagy benzil-oxi-karbonil-csoport - azzal 40 jellemezre, hogy

   a) valamely (IV) általános képletü vegyületet - a képletben Z és Y jelentése a tárgyi kör szerinti vagy fém-sóját bázis jelenlétében valamely (V) általános képletü vegyülettel reagáltatjuk - a képletben ⁵ R' és R² jelentése a tárgyi kör szerinti és Hal halogénatomot képvisel vagy

   b) valamely (II) általános képletü vegyületet - a képletben Y és Z jelentése a tárgyi kör szerinti és X fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot jelent - bázis

   10 jelenlétében egy (VI) általános képletü vegyülettel reagáltatunk - a képletben R¹ és R² jelentése a tárgyi kör szerinti -; vagy

   c) valamely, az (I) általános képletnek egyébként megfelelő, R² helyén azonban karboxil-, halogén15 karbonil- vagy (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonilcsoportot tartalmazó vegyületet - a képletben Y, Z és R¹ jelentése a tárgyi kör szerinti - a megfelelő alkohollal, fenollal vagy aminnal reagáltatunk. (Elsőbbsége: 1978. augusztus 9.) ²⁰
3. 3. Eljárás az (I) általános képletü piridin-származékok előállítására - a képletben Y, Z, R¹ és R² jelentése a 2. igénypont tárgyi körében megadott azzal jellemezve, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet - a képletben Z és Y jelentése a 2.

   25 igénypont tárgyi körében megadott - vagy fémsóját bázis jelenlétében valamely (V) általános képletü vegyülettel reagáltatunk - árképletben R* és R² jelentése a 2, igénypont tárgyi körében megadott, és Hal halogénatomot képvisel. (Elsőbbsége: 1977.

   30 augusztus 12.)
4. 4. Eljárás az (I) általános képletü piridin-származékok előállítására - a képletben Y, Z, R¹ és R² jelentése a 2. igénypont tárgyi körében megadott -, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet - a képletben Z és Y jelentése a 2. igénypont tárgyi körében megadott és X fluor-, klór-, bróm* vagy jódatomot jelent - bázis jelenlétében egy (VI) általános képletü vegyülettel reagáltatunk - a képletben R¹ és R² jelentése a 2. igénypont tárgyi körében megadott. (Elsőbbsége: 1978. augusztus 9.)