HU185556B - Multiple-purpose cage group - Google Patents

Description

A találmány többcélú ketrecegyüttes, főleg kis állatok nagyüzemi tartására. A ketrecegyüttes teherhordó részeket. pl. vázat, térhatároló és térosztó elemeket, valamint adott esetben kiegészítő részeket, pl. etető és/vagy itató eszközöket tartalmaz. A térhatároló és térosztó elemeknek egy része teherhordó szerepet tölt be. A ketrecegyüttes célszerűen valamilyen erre alkalmas építmény padozatára telepített modul méretű, rekeszegységekből van a létesítés helyén végleges szerkezetté összeállítva. A rekeszegységeknek általában álló helyzetű határfaluk, oldalfalaik, továbbá fekvő helyzetű fenéktagjuk, valamint tetőtagjuk és/vagy lejtős síkú trágyalemezük van. A rekeszegységek említett részei közül a trágyalemez tömör, míg a többi előnyösen hálós kiképzésű. A rekeszegységek egy vagy két oldalról kiszolgálhatóan egymás mellé és/vagy egymás fölé vannak sorolva. A rekeszegységek vagy több szint esetén azok legalsó sora alatt a ketrecegyüttes terheit a padozatra továbbító lábak vannak elhelyezve. A rekeszegységek adott esetben belső terüket két vagy több részre elkülönítő térosztó szerepű válaszfallal rendelkeznek. A teherhordó részekhez a lábak, valamint a rekeszegységek hosszanti irányban futó hossztartók és/vagy a mélységi irányban elhelyezkedő kereszttartók, továbbá adott esetben a rekeszsorokat keresztirányban összeerősítő keresztkötések és hosszirányban stabilizáló merevítések tartoznak. A rekeszegységek a tenyésztés és/vagy állattartás követelményeihez igazodó technológiai tartozékokkal rendelkeznek.

A kis állatok tartására számos ketrecféleséget használnak. Ezek egy része szerkezeti okokból nem alkalmas a nagyüzemi állattartás technológiai adottságaihoz való alkalmazkodásra. Az ismert ketrecféleségek tekintélyes hányadát nagyüzemi módszerekkel előregyártva és összeszerelt állapotban hozzák forgalomba. Ezek súlyban és anyagfelhasználásban gazdaságosak, szállításuk azonban nagyobb távolságra gazdaságtalan. Ilyenkor igen sok járműkapacitást kötnek le a nagy mennyiségű „levegő szállítás” miatt. Hátrány az is, hogy a kis keresztmetszetű szerkezeti elemek a szállítási igénybevételeket nehezen tűrik, és gyakran eltorzulnak. Ezért inkább azok a ketrecféleségek terjednek, amelyeket elemeikre bontva és esetenként egységcsomagokba rendezve hoznak forgalomba. Az előbbiek a nagyüzemek, az utóbbiak a kistermelők igényeinek kielégítésére alkalmasak. Egyik megoldás sem szolgáltat gyártóműben termelékenyen előállítható, nem sérülékeny, részben előregyártott ketrecegyüttest.

A számos ismert megoldás között figyelmet érdemel az a nyúltartásra szánt ketrecfajta, amely a 157.157 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból ismerhető meg. Elemei fémből és/vagy műanyagból vannak, és belőlük egymás fölé telepíthető ketrecegységek állíthatók össze. Ki lehet őket egészíteni különböző technológiai eszközökkel, pl. önetetővel, önitatóval, pihenőlappal stb. A szerkezet gazdaságos, és kétségtelen állattartási előnyökkel is rendelkezik, az elemek közötti kapcsolatok azonban nem — vagy az idomoknak csupán számottevő megkárosításával — oldhatók. Ezért a ketrecek áttelepítése és többszöri felhasználása reálisan nem valósítható meg. Kedvezőbb kapcsolati kialakításokkal bír az a ketrecegyüttes, amely baromfiak és prémes állatok tartására egyaránt alkalmas, és amelyet a 161.706 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás mutat be. Teherhordó elemeit keretek képezik, és ezekhez lehet hözzáerősíteni a ketrecegységek véglapjait és határoló elemeit. A kapcsolati helyek kampókkal és 2 meghajlított lemezperemekkel való kialakítása csakúgy, mint a válaszfalak áthelyezhetősége és ezáltal a rekeszegységek alapterületének módosíthatósága egyaránt szellemesnek mondható. Lehetőség van a szétbontásra is, az egyes egységek azonban sajnálatos módon úgy vannak a tartószerkezethez hozzáerősítve, hogy mozgatásuk csak azokkal együtt lehetséges. Emiatt a szállítás és az áttelepítés túlságosan nagy nehézségekkel jár.

Az említettel ellentétben könnyen szétszedhető az a dróthálóból készült elemeket tartalmazó ketrectípus, amely az 1.301.237 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból ismerhető meg. A kapcsolatokat könnyen oldható horgok, kampók stb. képezik. Kedvezőtlen, hogy az oldal- és fenéklapok egy darabból vannak, ezért terjedelmesek, és mind a kezelésük, mind a szállításuk bonyolult. Hátránya az is, hogy a ketrecegyüttesé való összeépítésnek méretbeli korlátái vannak, a szerkezet pedig a technológia vagy a rendeltetés változásához nem tud igazodni. így pl. nem alkalmas sem tojó, sem prémes állatok tartására.

Sajátságos ketrecféleség ismerhető meg a 471.532 lajstromszámú svájci szabadalmi leírásból. Az együttes az oldalfalak csuklós összekapcsolásával a helyszínen könynyen összeállítható. Kedvező, hogy elemeit kis méretű egységcsomagokban forgalmazzák. Hátrány viszont, hogy szerkezeti fölépítése folytán csak madártartásra használható, egyéb állatok tenyésztésére és nagyüzemi tartására nem alkalmas.

Igen fejlett megoldású az az önhordó ketrecegyüttes, amelyet a 178.661 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tartalmaz. Rácsokból, lapelemekből és kiegészítő tartozékokból sokegységes ketrecegyüttest lehet szellemes kapcsolási móddal — a huzalvégeknek a szomszédos elemekre való ráhajlításával — összeállítani. A teherhordó részeket oszlopok alkotják, amelyek száma tetszőleges, és így oldalirányban a ketrecegyüttes bármekkorára növelhető. Kedvezőtlen viszont, hogy a szintek száma korlátozott, az áttelepítés pedig csak rendkívül bonyolult módon valósítható meg. Hátrány az is, hogy a rekeszoszlcpokat saját lábazatukkal külön is össze kell erősíteni. Nem egyszerű a takarítás és a fertőtlenítés sem, amely azzal függ össze, hogy az elemeknek csak egy részét lehet eltávolítani. Ugyancsak nem előny, hogy a leggyakrabban kicserélésre szoruló alkatrész az ún. taposó rács kiszerelése csak roncsolással végezhető, mivel a hátfalat alkotó ráccsal egybe van építve.

A.z összes ismert ketrecegyüttes között a legfejlettebb megoldás a 2.009/80 alapszámú magyar szabadalmi bejelentésben található meg. Kedvező Szerkezeti tulajdonsága. hogy csupán egyetlen teherhordó elemet, ún. kereszttartókat tartalmaz, amely egymaga szolgál az összes többi szerkezeti elem rögzítésére. Előny az is, hogy egyszerű illesztő nyílások segítségével minden kötőelemtől mentesen válik lehetővé a ketrecegységek vízszintes és magassági értelmű egymáshoz való sorolása. Bár a szerkezet többféle állat tartására alkalamas, valójában azonban szerkezeti kialakítása és a befogadó építményben való elhelyezése folytán csak a háztáji tartás és tenyésztés követelményeinek kielégítésére alkalmas. Nem teszi lehetővé, például a gépesített tojásbegyűjtést, trágyaeltávolítást stb. Fogyatékosságnak tekinthető az is, hogy — hasonlóan a többi ismert ketrecfeleséghez — az egységekből összeállított többszintű együttesnél nem elégséges az egymás fölötti rekeszsorok közötti átszellőztetés.

-2185 556

A találmány célja az eddig ismert ketrecegyüttesek kedvező tapasztalatinak fölhasználása, de egyúttal azok fogyatékosságainak kiküszöbölésével olyan megoldás kifejlesztése, amely egyfelől a nagyüzemi technológia követelményeihez való alkalmazkodásra, másfelől a különféle állatok tartására és tenyésztésére egyenértékűen alkalmas. Fontos követelmény, hogy könnyen lehetővé tegye az átalakítást az állatfajták és/vagy a tenyésztési igények változásához igazodóan, az átalakítás pedig lehetséges legyen anélkül, hogy magát a teherhordó tartószerkezetet meg kellene bontani. ₁

A találmány feladata ezen belül annak megvalósítása is, hogy a részegységek és azok szerkezeti elemei sokoldalúan legyenek a szerkezetben fölhasználhatók, az egységek úgy legyenek összeerősíthetők, hogy az összeépítés hatására a szerkezet egészének teherbíró képessége fokozódjék, az ·, összeépítés az egységek modulrendszerbe való kialakításával építőszekrényszerűen történhessék, amellett pdig az állatok „életterével” közvetlenül össze nem függő szerkezeti részek kis számúak és csekély súlyúak legyenek.

A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy kis ál- 2 latok nagyüzemi tartására alkalmas többcélú ketrecegyüttest akkor lehet a változó állattenyésztési célok elérésére és az átállításra könnyen alkalmassá tenni, ha a rekeszsorokat úgy kapcsoljuk hozzá a teherhordó vázhoz, hogy magassági értelemben és/vagy hosszanti értelemben 2 közöttük légjárást megengedő teret hagyunk szabadon, a rekeszegységeket kereszttartó szerepet betöltő kapcsoló idomokkal szorítjuk össze, a rekeszegységeket pedig adott esetben olyan flexibilis anyagból, pl. hajlékony hálóból képezzük ki, amely belül elhelyezett alakadó idomok segítsé- 3 gével tudja terv szerinti geometriai alakját fölvenni. A találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy az alakadó idomok általában ugyancsak kereszttartó szerepet töltenek be, és mind ezek, mind pedig az említett kapcsoló idomok a teherhordó vázzal közvetlenül, de oldhatóan erősíthetők ősz- 3 sze.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti többcélú ketrecegyüttes, főleg kis állatok nagyüzemi tartására — amely teherhordó részeket, pl. vázat, térhatároló és térosztó elemeket, valamint adott esetben kiegészítő részeket, pl. 4 etető és/vagy itató eszközöket tartalmaz, a térhatároló és térosztó elemeknek egy része teherhordó szerepet tölt be. a ketrecegyüttes célszerűen valamilyen erre alkalmas építmény padozatára telep 'tett modulméretű rekeszegységekből van a létesítés helyén végleges szerkezetté összeállítva, a re- 4 keszegységeknek általában álló helyzetű hátfaluk, oldalfalaik, továbbá fekvő helyzetű fenék tagjuk és adott esetben homlokeleniük, valamint tetőtagjuk és/vagy lejtős síkú trágyalemezük van, a rekeszegységek említett részei közül a trágyalemez tömör, míg a többi előnyösen hálós kiképzésű, E a rekeszegységek egy vagy két oldalról kiszolgálhatóan egymás mellé és/vagy egymás fölé vannak sorolva, a rekeszegységek vagy több szint esetén azok legalsó sora alatt a ketrecegyüttes terheit a padozatra továbbító lábak vannak elhelyezve, a rckeszegységek adott esetben belső terület két E vagy több részre elkülönítő szerepű válaszfallal rendelkeznek, a teherhordó részekhez a lábak, valamint a rekeszegységek hosszanti irányában futó hossztartók és/vagy a mélységi irányban elhelyezkedő kereszttartók, továbbá adott esetben a rekeszsorokat keresztirányban összeerősítő ke- í resztkötések és hosszirányban stabilizáló merevítések tartoznak, a rekeszegységek pedig a tenyésztés és/vagy állattartás követelményeihez igazodó technológiai tartozékokkal, pl. ellető ládával, pihentető lappal, tojó fészekkel, tojásvédő, valamint etető és itató szervekkel rendelkeznek — oly f módon van kialakítva, hogy a modulméretű rekeszegységek térhatároló elemeit a rekeszegységek belső tartózkodási terét egyidejűén egy vagy több oldalról határoló, de előnyösen egyik oldalán kezelő nyílással rendelkező rácsok vagy hajlékony hálók, melyekhez keresztirányú kapcsoló idomok és/vagy kereszttartók és/vagy a tartózkodási tér geometriai alakját meghatározó keresztirányú alakadó idomok vannak hozzárendelve, a szomszédos rekeszegységek a keresztirányú kapcsoló idomok és/vagy a keresztirányú alakadó idomok segítségével az ezeken átfűzött oldható kötőelemek útján vannak a teherhordó váz egyéb részeivel, pl. lábakkal és adott esetben egymással is összeerősítve, a rekeszegységek sorozatónak célszerűen legalább a szélső tagjai között a ketrecegyüttes egészének hosszirányú stabilitását szolgáló hoszszanti merevítésének vannak elhelyezve, a rekeszegységek hosszirányban általában egymás folytatásába eső, keresztirányban egymással érintkező vagy különálló rekeszsorokba vannak rendezve, magassági értelemben pedig az egymás fölött adott esetben több emeleten elhelyezett rekeszsorok között átszellőztetett közbenső tér van szabadon hagyva.

A találmány szerinti többcélú ketrecegyüttes további ismérve lehet, hogy térhatároló elemekként rácsokkal határolt rekeszegységek esetén a rekeszegységek fenékrácsot és oldalrácsot tartalmaznak, melyekhez adott esetben fedőrács és/vagy osztórács és/vagy homlokrács és/vagy hátoldali rács van társítva. A rács jellegű térhatárolő elemek egymáshoz képest keresztirányban elhelyezkedő huzalok vagy pálcák sorozatából vannak kialakítva, a huzalok vagy pálcák egyes szárai egymást keresztezik, és a keresztezés! pontokon egymással, pl. ponthegesztés útján össze vannak erősítve. A fenékrácsok és a fedőrácsok esetében a hosszirányú szálak mindig a keresztirányú szálak alatt helyezkednek el.

Térhatároló elemekként hálókkal határolt rekeszegységek esetén a háló jelleggű térhatároló elemek a rekeszegységek számára előnyösen több felületet alkotó csőhálók vagy zsákhálók, melyek a keresztirányú alakadó idomok külső oldalán vannak elhelyezve, és a hálók ezek segítségével vannak belülről kifeszítve. A teherhordó váz a rekeszegységek hosszirányú stabilitását és/vagy geometriai alakját meghatározó hossztartókat és/vagy hosszirányú alakadó idomokat tartalmaz. A teherhordó váz előnyösen legalább a terheket a padozatnak továbbító lábak síkjában a rekeszegységek és/vagy a rekeszegyésekből alkotott rekeszegyüttes keresztirányú stabilitását szolgáló keresztkötésekkel van ellátva.

;\zonos szinten több sorban elhelyezett rekeszegységek esetén ezek a kiszolgálási igénytől mentes részeik, pl. hátoldal i rácsaik mentén adott esetben össze vannak egymással erősítve, pl. oly módon, hogy a közéjük oldható kötőelemekkel rendelkező hosszirányú kapcsoló idomok vannak beiktatva. A keresztirányú tartóelemek, pl. kereszttartók, keresztkötések, keresztirányú alakadó idomok vagy keresztirányú kapcsoló idomok a lábakkal össze vannak erősítve.

A rekeszegységek hosszirányú egymáshoz sorolásánál az azonos szinten elhelyezkedő rekeszegységek, pl. oldalrácsaik mentén egymással határosak, és ún. szorító kötés segítségével legalább a lábaknál egymással össze vannak erősítve.

A szorító kötésben a szomszédos rekeszegységek azonos szinten clhelyezkedő fenékrácsainak megközelítőleg függőlegessé lehajtott szélei, a közöttük elhelyezkedő oldalrács, valamint az ezeket összefogó keresztirányú tartóelem, célszerűen a rekeszegységek keresztirányú kapcsoló idomjai vesznek részt. A terheket a padozatnak továbbító lábaknál 3

-3185 556 az egymással szomszédos rekeszegységek között szorító kötés van kialakítva. Ilyen esetben a szorító kötéseknél azok valamely része, előnyösen a keresztirányú kapcsoló idomoknak legalább az egyike a lábakkal előre össze van erősítve. g

A ketrecegyüttes rekeszegységei az állattartás jellegéhez igazodó kiegészítő ketrectartozékokkal, így etető vályúval, itató vezetékkel, ehhez tartozó itató szervekkel, pl. csepegtető önitatóval, tojófészekkel, tojásfelfogóval, ülő rúddal, pihenő lappal, trágyafelfogóval, ellető ládával stb. van kiegészítve. A ketrecegyüttes egészéhez az állattartás jellegéhez igazodó technológiai egységek, így a takarmányellátó eszközök, vízellátó szervek, pl. tartályok trágya eltávolító eszközök stb. van hozzárendelve. A hosszirányban egymás folytatásába eső rekeszsorok között — adott esetben hossz- ₁ g irányú átszellőztető folyosó van szabadon hagyva.

A találmány szerinti többcélú ketrecegyüttes az eddig ismert hasonló célú szerkezetekkel összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek között igen fontos az, hogy kevés fajta szerkezeti elemből igen nagyfokú variációs lehető- 20 séggel lehet összeállítani különböző állatok tartására alkalmas — többszörösen szétszedhető és újból összerakható — ketrecegyüttest.

Az átállítás kedvező módon a teherhordó tartószerkezetek megbontása nélkül is végrehajtható minden olyan esetben, 25 amikor a ketrecegyüttest nem áttelepíteni kívánjuk, hanem csupán egy korábbi állatfajta helyett egy másiknak a tartására kívánjuk fölhasználni. A részegységek önmaguk is többcélúak, mivel a szerkezetben többféle szerep betöltésére alkalmasak. Ez azért is előny, mert ezáltal még inkább 39 csökken a szerkezeti elemek féleségének a száma, ami a gyártás gazdaságosságát fokozza.

Megvalósítható a ketrecegyüttessel az is, hogy az egymás fölötti ketrecsorok átszellőztethetők legyenek. A ketrecsorok hosszirányban, sőt szükség esetén keresztirányban is el- 35 tolhatok egymástól, és így a rekeszegységek közötti tér akár több irányban is átöblíthető. Ezért a ketrecegyüttes trópusi viszonyok között is gazdaságos kisállattenyésztést tesz lehetővé.

Már az előzetes kísérletek kedvező eredményeket mutat- 40 tak atekintetben, hogy a ketrecsorok elválasztásával és a közöttük átöblített légtér kialakításával javítani lehet a tenyésztési mutatószámokat (súly, szaporulat, fajlagos prémtermelés stb.). Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a trágyatér szennyezett levegője gyakorlatilag nem éri az állatokat. A 45 ketrecegyüttes a különböző szintű gépesítettséghez könnyen tud alkalmazkodni.

A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a ketrecegyüttes egy változatának keresztmetsze- 50 te, a

2. ábra ugyanannak oldalnézete, a

3. ábra egy másik változat keresztmetszete, a

4. ábra ennek oldlnézete, az

5. ábra egy harmadik változat keresztmetszete, a 55

6. ábra ennek oldalnézete, a

7. ábra egy negyedik változat keresztmetszete, a

8. ábra ennek oldalnézete, a

9. ábra egy ötödik változat keresztmetszete, a

10. ábra ennek oldalnézete, a 60

11. ábra egy hatodik változat keresztmetszete, a

12. ábra ennek oldalnézete, a

13. ábra egy hetedik változat keresztmetszete, a

14. ábra ennek oldalnézete, a

15. ábra egy nyolcadik változat keresztmetszete, a 65

16. ábra ennek oldalnézete, a

17. ábra egy kilencedik változat keresztmetszete, a

18. ábra ennek oldalnézete, a

19. ábra egy tizedik változat keresztmetszete, a

20. ábra ennek oldalnézete, a

21. ábra egy tizenegyedik változat keresztmetszete, a

22. ábra ennek oldalnézete, a

23. ábra rácselemek kapcsolata, a

24. ábra hálóelem és alakadó idom kapcsolata.

Az 1. és 2. ábrán olyan kiviteli alakot láthatunk,amelynél két egymás fölötti szinten két sorban helyezkedik el a I rekeszegységek sorozata. A fölső szinten lévő két darab I rekeszegység érintkezik egymással, míg az alsó szinten a két I rekeszegység sora között a IV hosszirányú átszellőztető folyosó van szabadon hagyva. Az I rekeszegységek belsejében van az állatok számára szolgáló II tartózkodási tér. Az egymás fölötti rekeszsorok sem érintkeznek, hanem közöttük szabadon van hagyva az ugyancsak átszellőztetést szolgáló III közbenső tér.

Az I rekeszegységek együttesét az 1 padozatra állított 2 váz tartja össze. A I rekeszegységek alakját és méretét a 3 térhatároló elemek szabják meg. Az I rekeszegységek mindegyike rendelkezik 3a fenékráccsal és 3c oldalrácscsal, míg a szükséglethez igazodva 3b fedőraccsal, 3e homlokráccsal. 3d osztóráccsal és adott esetben 3f hátoldali ráccsal is. Ez utóbbi képezheti az elválasztó falat az egymással közvetlenül érintkező rekeszegységek sorai között.

A 2 váz fotnos eleme a 2d láb, valamint a I rekeszegységek mentén hosszirányban elhelyezkedő 2c hossztartók. A 2 váz rendelkezhet keresztirányú tartókként 2a kereszttartókkal és/vagy 2b keresztkötésekkel. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál ezeket a 4 keresztirányú kapcsoló idomok helyettesítik. Ez utóbbiaknak és a 3 térhatároló elemeknek a célszerű csatlakozási módját tünteti föl a 23. ábra. Ugyancsak a 2 vázhoz tartozik a ketrecegyüttes hosszirányú stabilitását és alaktartását szolgáló 7 hosszanti merevítés.

A ketrecegyüttes 8 kiegészítő ketrectartozékokként el lehet látva a 8a etető vályúval, a 8b itató vezetékkel, az ebből kinyúló 8c csepegtető önitatókkal, a 8g pihenő lappal és a 8i ellető ládával. A 4 keresztirányú kapcsoló idomok és a 3 térhatároló elemek összeerősítésére a 6 oldható kötőelemek szolgálnak. A ketrecegyütteshez esetíegesen hozzárendelt 9 technológiai egységek közül az 1. ábrán az 1 padozat la süllyesztett részében elhelyezett és abban hosszirányú mozgatásra alkalmas 9c trágyaekét tüntettük föl.

A 3. és 4. ábrán olyan ketrecegyüttest láthatunk, amelynek legfelső szintjén az I rekeszegységek ún. szülőpár-ketrecek, a következő szintjén tojó ketrecek, az az alatti szinten húscsirke nevelő ketrecek, míg a legalsó — az 1 padozathoz legközelebb eső — szinten nyúlketrecek. Az itt együtt ábrázolt I rekeszegységek állategészségügyi okokból természetesen nem egyetlen ketrecegyüttesben valósulnak meg. A 2 váz a jelen esetben a 2d lábakon kívül mindenképpen rendelkezik a 2c hossztartókkal és a 2a kereszttartókkal. A 8 kiegészítő ketrectartozékokként megtaláljuk a 8a etető vályút, a 8b itató vezetéket, a 8c csepegtető önitatót, a 8d tojó fészket, a hosszirányú vályú jellegű 8e tojásfelfogót, a 8f ülőrudat, a 8h trágyafelfogót.

A 8a etető vályúnak különböző kiviteli alakjait figyelhetjük meg a 3. ábrán, mivel annak a II tartózkodási térben lévő állatfajta jellegéhez kell igazodnia. A 9 technológiai egységek közül figyelemre méltó a 9a takarmány-4185 556 ellátó eszköz, amely adott esetben mozgató eszközt is foglalhat magában és amelynek az ábrán ugyancsak két egymástól eltérő kiviteli változatát figyelhetjük meg. A

4. ábrán látható a 9b vízellátó tartály, amely a 8d itató vezetékkel van összeköttetésben, és annak vízellátásáról gondoskodik. Céljukban azonosak, de kialakításukban eltérőek lehetnek az I rekeszegységek különböző szintjeihez hozzárendelt 9c trágyaekék. Ez utóbbiak adott esetben — így pl. a ketrecek alatt elhelyezkedő 8h trágyafelfogók esetében — ferde síkban is dolgozhatnak. Föltűntettünk a 3. ábrán a 9d szállító szalagokat, amelyek az állattartással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok ellátására szolgálnak.

Az 5. és 6. ábrán látható kiviteli alaknál az 1 padozaton lévő 2 vázat a 2b keresztkötések és a 2d lábak alkotják. A ₁ g I rekeszegységek egyetlen szinten, két egymás melletti sorban helyezkednek el, és a 3f hátoldali rácsaik mentén érintkeznek egymással. A 3 térhatároló elemeket a több felületet alkotó 3g csőháló képezi. A 2d lábak közelében 3c oldalrács, közbenső helyeken pedig szükség esetén 3d 20 osztórács is elhelyezhető. A 3 térhatároló elemek a 2 vázzal részben a 4 keresztirányú kapcsoló idomok, részben a 3f hátoldali rács mentén elhelyezkedő 5 hosszirányú kapcsoló idomok útján vannak összeerősítve.

A 7. és 8. ábrán látható kiviteli alaknál a 2 vázat a 2d 25 lábakon kívül a 2b keresztkötések alkotják. Az I rekeszegységek ezúttal is egyetlen szinten helyezkednek el. A 3 térhatároló elemeket most is a 3g csőháló alkotja, amelyet helyzetében a 3j hosszirányú alakadó idomok tartanak meg. Ezek a 3g csőháló belsejében vannak, és azt 30 belülről megtámasztva mintegy kifeszítik. A 3j hosszirányú alakadó idomok célszerűen össze vannak erősítve a 2d lábaknál elhelyezett 2b keresztkötésekkel.

9. és 10. ábrán látható kiviteli alaknál két szinten ismét összesen négy rekeszsor helyezkedik el. A 2 vázat most 35 is a 2d lábak, a 2b keresztkötések és a fölső rekeszsorokhoz hozzárendelt ferde helyzetű 2e kitámasztó tagok alkotják. A 3 térhatároló elemek ezúttal is a 3g csőhálók, amelyek kombinálva vannak a 3c oldalrácsokkal és a 3d osztórácsokkal. A fölső rekeszsorok között ezúttal is 40 megtaláljuk az őket elkülönítő 3f hátoldali rácsot, valamint a 2 vázhoz való csatlakozást szolgáló 5 hosszirányú kapcsoló idomokat. A 3g csőháló kifeszítésére most is a 3j hosszirányú alakadó idomok szolgálnak. A fölső rekeszsorok megegyeznek az 5. és 6. ábrán láthatóval. Alat- 45 tűk vannak a lejtős síkú 8h trágyafelfogók, amelyek a trágyát az 1 padozatnak a 9c trágyaekével bejárt la süllyesztett része felé irányítják.

A 11. és 12. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál egymás fölött öt rekeszsort figyelhetünk meg. Ezek a 2 vázat al- 50 kotó 2d lábakhoz csatlakozó 3i keresztirányú alakadó idomok útján kifeszített 3h zsákhálók segítségével alakítják ki a II tartózkodási tereket. A 3i keresztirányú alakadó idomok adott esetben ferde helyzetűek is lehetnek. A 3h zsákhálók helyettesíthetők a 3g csőhálókkal, ez utób- 55 biak pedig egyéb 3 térhatároló elemmel, pl. a 3f hátoldali ráccsal is kombinálhatok.

A 13. és 14. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál ismét egyetlen szinten helyezkednek el az I rekeszegységek.

Ezek az 1 padozat la süllyesztett része fölé telepített és 60 keresztirányban előnyösen terpesztett 2d lábakból álló 2 vázhoz vannak erősítve. Az utóbbi részét képezik a 2c hossztartók is. A térhatúrolásra a 3i keresztirányú alakadó idomokkal kifeszített 3g csőhálók szolgálnak. A két egymás melletti rekeszsort alkotó 3g csőháló lehet közös, és ilyen esetben az esetleges hosszirányú tér tagolásról a 3d osztóráccsal gondoskodhatunk. A 3g csőháló kombinálható a kiszolgálási irány felé eső oldalán a 3e homlokrácsokkal is.

A 15. és 16. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az I rekeszegységek egyetlen sorban, de három egymás fölötti szinten helyezkednek el. A 2 vázat a 2d lábak és a ke resztirányban közéjük beiktatott 2a kereszttartók alkotják. A térhatárolásra most is a 3g csőháló szolgál, ameI) et a 3i keresztirányú alakadó idomok tartanak meg kívánt helyzetükben. A 3e homlokrácsokkal való kombinálhatóság lehetősége ezúttal is fönnáll. Hasonló a térhatárolás módja a 17. és 18. ábrán látható kiviteli alaknál is, amely az előbbitől csupán abban különbözik, hogy minden szint a 3d osztórácsok segítségével két különálló H tartózkodási teret tartalmaz.

A 19. és 20. ábrán olyan kiviteli alakot láthatunk, amelynél az I rekeszegységek a 3g csőhálóból vannak kialakítva, hosszirányban pedig a 2 vázat alkotó 2d lábak az előbbi kiviteli alakhoz viszonyítva meg vannak ritkítva. Ezért hosszirányban a 2c hossztartók vannak közéjük beiktatva, a II tartózkodási terekre való fölosztást pedig a 3d osztórácsok szolgálják. A térhatárolás szerepét most is a 3i keresztirányú alakadó idomokkal kifeszített 3g csőhálók töltik be. A 2d lábaknál mód van ezúttal is a 3c oldalrácsok elhelyezésére. Az egyes szintek közé elhelyeztük a 8h trágyafelfogókat, a szomszédos szintek között pedig megtaláljuk az átszellőztetett III közbenső tereket is.

A 21. és 22. ábrán lévő kiviteli alakjellegében a 13. és

14. ábrán látható kiviteli alakhoz hasonló. Ebben az esetben a 3i keresztirányadó alakadó idomokkal kifeszített 3g csőhálók nem hossz-, hanem keresztirányban vannak a 3d osztórácsokkal II tartózkodási terekké fölosztva, a 2d lábaknál pedig a 3c oldalrácsok vannak elhelyezve. Ezeket a 4 keresztirányú kapcsoló idomok a 23. ábra szerinti módon a 6 oldható kötőelemekkel rögzítik.

A 23. ábrán példaképpen két szomszédos I rekeszegységhez tartozó 3 a fenékrács és közéjük iktatott 3c oldalrács kapcsolata látható. Az összeköttetés a 4 keresztirányú kapcsoló idomok útján valósul meg, amelyek a 6 oldható kötőelemek meghúzása után összeszorítják a 3 fenékrácsokat és a közöttük lévő 3c oldalrácsot. Megfigyelhető az is, hogy a 3a fenékrácsok hosszanti szálai a keresztirányú szálak alatt helyezkednek el. A hossz- és keresztirányú szálak, pl. ponthegesztéssel vannak összeerősítve. Jellegében ugyanolyan az a szorító kötés is, amelynél a 4 keresztirányú kapcsoló idomok helyett az 5 hosszirányú kapcsoló idomok létesítenek csatlakozást az egymással hosszirányban szomszédos I rekeszegységek között.

A 24. ábrán a 3h zsákhálót láthatjuk keresztmetszetben, amelyet helyzetében a belül elhelyezett 3i keresztirányú alakadó idomok tartanak meg. Ezek feszítik szét a 3h zsákhálót, amely flexibilis térhatárolást szolgáltat a szomszédos I rekeszegységek II tartózkodási terei között.

A találmány szerinti ketrecegyüttes számos állatfaj eltérő jellegű követelményeihez tud alkalmazkodni, azok tenyésztésére és tartására optimálisan alkalmas. A rekeszek egyikében sincs trágyagyűjtő hely, ezért a kialakítás állategészségügyi szempontból is igen jelentős.

-5185 556

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (17)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Többcélú ketrécegyüttes, főleg kis állatok nagyüzemi tartására, amely teherhordó részeket, pl. vázat, térhatároló és térosztó elemeket, valamint adott esetben kiegészítő részeket, pl. etető és/vagy itató eszközöket tartalmaz, a térhatároló és térosztó elemeknek egy része teherhordó szerepet tölt be, a ketrecegyüttes célszerűen valamilyen erre alkalmas építmény padozatára telepített modul méretű rekeszegységekből van a létesítés helyén végleges szerkezetté összeállítva, a rekeszegységeknek általában álló helyzetű hátfaluk, oldalfalaik, továbbá fekvő helyzetű fenéktagjuk és adott esetben homlokelemük, valamint tetőtagjuk és/vagy lejtős síkú trágyalemezük van, a rekeszegységek említett részei közül a trágyalemez, tömör, míg a többi előnyösen hálós kiképzésű, a rekeszegységek egy vagy két oldalról kiszolgálhatóan egymás mellé és/vagy egymás fölé vannak sorolva, a rekeszegységek vagy több szint esetén azok legalsó sora alatt a ketrecegyüttes terheit a padozatra továbbító lábak vannak elhelyezve, a rekeszegységek adott esetben belső terüket két vagy több részre elkülönítő térosztó szerepű válaszfallal rendelkeznek, a teherhordó részekhez a lábak, valamint a rekeszegységek hosszanti irányában futó hossztartók és/vagy a mélységi irányban elhelyezkedő kereszttartók, továbbá adott esetben a rekeszsorokat keresztirányban összeerősítő keresztkötések és hosszirányban stabilizáló merevítések tartoznak, a rekeszegységek sorozata pedig a tenyésztés és/vagy állattartás követelményeihez igazodó kiegészítő tartozékkal és/vagy technológiai egységekkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a modul méretű rekeszegységek (I) térhatároló elemei a rekeszegységek (7) belső tartózkodási terét (II) egyidejűén egy vágy több oldalról határoló, de előnyösen egyik oldalán kezelő nyílással rendelkező rácsok vagy hajlékony hálók, melyekhez keresztirányú kapcsoló idomok (4) és/vagy kereszttartók (2a) és/vagy a tartózkodási tér (Π) geometriai alakját meghatározó keresztirányú alakadó idomok (3i) vannak hozzárendelve, a szomszédos rekeszegységek (I) a keresztirányú kapcsoló idomok (4) és/vagy a keresztirányú alakadó idomok (3i) segítségével az ezeken átfűzött oldható kötőelemek (6) útján vannak a teherhordó váz (2) egyéb részeivel, pl. lábakkal (2d) és adott esetben egymással is összeerősítve, a rekeszegységek (I) sorozatának célszerűen legalább a szélső tagjai között a ketrecegyüttes egészének hosszirányú stabilitását szolgáló hosszanti merevítések (7) vannak elhelyezve, a rekeszegységek (I) hosszirányban általában egymás folytatásába eső, keresztirányban egymással érintkező vagy különálló rekeszsorokba vannak rendezve, magassági értelemben pedig az egymás fölött adott esetben több emeletben elhelyezett rekeszsorok között átszellőztetett közbenső tér (ül) van szabadon hagyva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy térhatároló elemekként (3) rácsokkal határolt rekeszegységek (I) esetén a rekeszegységek (I) fenékrácsot (3a) és oldalrácsot (3c) tartalmaznak, melyekhez adott esetben fedőrács (3b) és/vagy osztórács (3d) és/vagy homlokrács (3e) és/vagy hátoldali rács (30 van társítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rács jellegű térhatároló elemek (3) egymáshoz képest keresztirányban elhelyezkedő huzalok vagy pálcák sorozatából vannak kialakítva, a huzalok vagy pálcák egyes szálai egymást kereztezik, és a keresztezési pontokon egymással, pl. ponthegesztés útján össze vannak erősítve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fenékrácsok (3a) és a fedőrácsok (3b) esetében a hosszirányú szálak mindig a keresztirányú szálak alatt helyezkednek el.
5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy térhatároló elemekként (3) hálókkal határolt rekeszegységek (I) esetén a háló jellegű térhatároló elemek (3) a rekeszegységek (I) számára előnyösen több felületet alkotó csőhálók (3g) vagy zsákhálók (3h), melyek a keresztirányú alakadó idomok (3i) külső oldalán vannak elhelyezve, és a hálók (3g, 3i) ezek segítségével vannak belülről kifeszítve.
6. 6. Az 1.-től 5.-ig igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a teherhordó váz (2) rekeszegységek (I) hosszirányú stabilitását és/vagy geometriai alakját meghatározó hossztartókat (2c) és/vagy hosszirányú alakadó idomokat (3j) tartalmaz.
7. 7. Az 1.-től 6. igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a teherhordó váz (2) előnyösen legalább a terheket a padozatnak (1) továbbító lábak (2d) síkjában a rekeszegységek (I) és/vagy a rekeszegységekből (I) alkotott ketrecegyüttes keresztirányú stabilitását szolgáló keresztkötésekkel (2b) van ellátva.
8. 8. Az 1.—7. igánypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azonos szinten több sorban elhelyezett rekeszegységek (I) esetén ezek a kiszolgálási igénytől mentes részeik, pl. hátoldali rácsaik (30 mentén adott esetben össze vannak egymással erősítve, pl. oly módon, hogy közéjük oldható kötőelemekkel (6) rendelkező hosszirányú kapcsoló idomok (5) vannak beiktatva.
9. 9. Az 1.-től 8.-ig igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú tartóelemek, pl. kereszttartók (2a), keresztkötések (2b), keresztirányú alakadó idomok (3i) vagy keresztirányú kapcsoló idomok (4) a lábakkal (2d) össze vannak erősítve.
10. 10. Az 1.-től 9.-ig igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rekeszegységek (I) hosszirányú egymáshoz sorolásánál az azonos szinten elhelyezkedő rekeszegységek (I) egymással való összekapcsolástól mentesen csupán a lábakkal (2d) vannak összeerősítve.
11. 11. Az 1.-től 9.-ig igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rekeszegységek (0 hosszirányú egymáshoz sorolásánál az azonos szinten elhelyezkedő rekeszegységek (I), pl. oldalrácsaik (3c) mentén egymással határosak, és ún. szorító kötés segítségével legalább a lábaknál (2d) egymással össze vannak erősítve.
12. 12. A 11. igénypont szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szorító kötésben a szomszédos rekeszegységek (1) azonos szinten elhelyezkedő fenékrácsainak (3a) vagy fedőrácsainak (3b) megközelítőleg függőlegessé lehajtott szélei, a közöttük elhelyezkedő oldalrács (3c), valamint az ezeket összefogó keresztirányú tartóelem, célszerűen a rekeszegységek (I) keresztirányú kapcsoló idomjai (4) vesznek részt.

    185 556
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terheket a padozatnak (1) továbbító lábaknál (2d) az egymással szomszédos rekeszegységek (I) között szorító kötés van kialakítva.
14. 14. A 13. igénypont szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szorító kötéseknél azok valamely része, előnyösen a keresztirányú kapcsoló idomoknak (4) legalább az egyike a lábakkal (2d) előre össze van erősítve. 1
15. 15. Az 1.—14.-ig igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ketrecegyüttes rekeszegységei (I) az állattartás jellegéhez igazodó kiegészítő ketrectartozékokkal (8), így etető vályúval (8a), itató vezetékkel (8b), ehhez tartozó itató 1 szenekkel, pl. csepegtető önitatóval (8c), tojó fészekkel (8d), tojásfelfogóval (8e), ülőrúddal (8f), pihenő lappal (8g), trágyafelfogóval (8h), ellető ládával (8i) stb. vannak kiegészítve.
16. 16. Az 1,—15.-ig igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ketrecegyüttes egészében az állattartás jellegéhez igazodó technológiai egységek (9), így takarmányellátó eszközök (9a), vízellátó szervek, pl. tartályok (9b), trágya eltávolító eszközök, pl. trágyaeke (9c), szállító szalag (9d) tojáskihordó szervek stb. vannak hozzárendelve.
17. 17. Az 1.—16.-ig igénypontok bármelyike szerinti többcélú ketrecegyüttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hosszirányban egymás folytatásába eső rekeszsorok között hosszirányú átszellőztető folyosó (IV) van szabadon hagyva.

    (12 db rajz, 24 db ábra)