HU185217B - Process for preparing benzoxazolone - Google Patents

Process for preparing benzoxazolone Download PDF

Info

Publication number
HU185217B
HU185217B HU801118A HU111880A HU185217B HU 185217 B HU185217 B HU 185217B HU 801118 A HU801118 A HU 801118A HU 111880 A HU111880 A HU 111880A HU 185217 B HU185217 B HU 185217B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
benzoxazolone
reaction mixture
ammonia
chlorophenol
pressure
Prior art date
Application number
HU801118A
Other languages
English (en)
Inventor
Yvon Querou
Original Assignee
Rhone Poulenc Agrochimie
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Rhone Poulenc Agrochimie filed Critical Rhone Poulenc Agrochimie
Publication of HU185217B publication Critical patent/HU185217B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D263/00Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings
    • C07D263/52Heterocyclic compounds containing 1,3-oxazole or hydrogenated 1,3-oxazole rings condensed with carbocyclic rings or ring systems
    • C07D263/54Benzoxazoles; Hydrogenated benzoxazoles
    • C07D263/58Benzoxazoles; Hydrogenated benzoxazoles with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached in position 2

Description

A találmány tárgya új eljárás benzoxazolon előállítására klór-fenolból.
A benzoxazolon szerkezetét az (I) képlet fejezi ki. Ez a vegyüld más vegyületek, például a fozalon néven ismert rovarirlószer hatóanyagának 5 előállításához hasznos közbülső vegyidet.
A benzoxazolont néha - különösen az angol szakirodalomban - benzoxazolinonnak is nevezik.
Ismeretes, hogy a benzoxazolont meglehető- 1θ sen eltérő módszerekkel, többé-kevésbé bonyolult vegyiiletekből lehet előállítani. Az egyik ismert eljárás kiindulási anyaga amino-fenol (1 269 067 számú francia szabadalmi leírás).
A találmány célja, hogy a benzoxazolon elöálUtasára egyszerű kiindulási vegyületeket, különösen o-klór-lenolt felhasználó, egyszerű eljárást szolgáltasson.
A benzoxazolonnak o-klór-fenolból való előállítására olyan új eljárást dolgoztunk ki, amely első műveletként az o-klór-fenol és karbamid keverékének ammóniagáz nyomása alatt való melegítését, majd második műveletként az első lépésben kapott reakcióelegynek légköri nyomáson, előnyösen víz jelenlétében való melegítését 2foglalja magában.
A találmány szerinti eljárás egyik előnyös változatában az első műveletet fémkatalizátor jelenlétében hajtjuk végre; erre a célra előnyösen réztartalmú katalizátorokat használhatunk, ezek közül 30 megemlítjük a réz(I)- és a réz(II)-sókat, különösen a -halogenidet,.-szulfátot, -foszfátot, -acélától, -propionátot és -acetil-acetonátot - előnyös a réz(I)-klorid valamint az oxidokat, elsősorban a réz(l)-oxidot, továbbá a fém-rezet. 3θ
A reakcióelegyben a katalizátor mennyisége az o-klór-fenolra vonatkoztatva 0,5-20, előnyösen 2-10 súly% lehet. Bár ezeken a mennyiségi határokon kívüleső katalizátormennyiséget is használhatunk, ez számottevő műszaki előnyt azonban nem 40 jelent.
Az első műveletet tehát ammónia túlnyomás alkalmazásával hajtjuk végre; azaz a folyékony reakcióelegy fölött ammóniát tartalmazó, túlnyomásos atmoszféra van. Előnyösen a reakcióelegy fölötti 45 atmoszférában ammóniagáz túlnyomást létesítünk, de az ammónia túlnyomást a karbamid bomlásával is elérhetjük. A teljes nyomás általában 3 és 40 bar (relatív nyomás) között lehet. Nagyobb nyomást, például egészen 150 bar-ig terjedő nyomási szintén 50 alkalmazhatunk, de ebből különleges műszaki előny nem származik. A víz bevezetése a reakcióelegybe a találmány szerinti eljárás egyik változatát jelenti; ennek hatása elsősorban az, hogy a karbamid elbomlik, és elősegíti az ammónia keletkezését. 55 és ezáltal hozzájárul a reakcióelegy fölött uralkodó ammónianyomás növeléséhez. A víz aránya a reakcióközegben rendszerint az egész reakcióelegy mennyiségére számítva 20 súly?t>-nál, előnyösen 10 súly%-nál kevesebb. 60
Az első műveletben a reakcióelegy fölötti, ammóniát tartalmazó atmoszférában az ammónia (NH3) résznyomása általában a teljes nyomásnak több, mint 50%-a, előnyösen több, mint 90o-a. Az ammónia jelenléte leggyakrabban külső betáplálás-gg bői vagy a reaktorba való előzetes bevezetésből vagy a karbamid elbontásából, vagy ezeknek a tényezőknek az együttes hatásából ered. A reakcióban használt karbamid mólaránya a használt o-klórfenol mennyiségéhez viszonyítva rendszerint 1 és 15, előnyösen 1,2 és 8 között van.
A reakcióelegyben jelenlevő karbamidot - adott esetben - szén-dioxid és ammónia reagáltatásával in situ állíthatjuk elő. A reakcióelegy hőmérséklete az első műveletben általában 100 és 250 °C között, előnyösen 140 és 230 °C között van.
Az első reakcióműveletet szervetlen vagy szerves oldószerben hajthatjuk végre, de általában oldószer nélkül dolgozunk. Ilyenkor a reakcióelegy a reakció hőmérsékletén rendszerint folyékony (de szobahőmérsékleten nem-folyékony lehet).
Az első művelet időtartama nyilvánvalóan a műveleti körülményektől függően változhat. A szakmában jártas szakember számára a legkedvezőbb reakcióidő egyszerű rutinkísérletekkel könnyen meghatározható; általában a reagáltatást addig folytatjuk, amíg az o-klór-fenol-tartalom tovább már lényegesen nem változik, vagy más szavakkal kifejezve, amíg az o-klór-fenol átalakulása lényegileg elérte a maximumot; figyelmen kívül hagyva az egyszerű termikus és/vagy kémiai bomlást.
Amint a fentiekben kifejtettük, a találmány szerinti eljárás két műveletből áll; valójában ez a két művelet különálló, amennyiben az első műveletet nyomás alatt, viszont a másodikat egyszerűen légköri nyomáson hajtjuk végre. Ettől a különbségtől eltekintve azonban ez a két művelet gyakorlati szempontból meglehetősen hasonló, és egymás után, egyszerűen a műveleti körülmények csekély változtatásával hajtható végre anélkül, hogy a két reakciómüvelet között a reakcióelegynek egy másik reaktorba való átvitelére vagy valami különleges kezelésére szükség lenne. Ez azt mutatja, hogy a két művelet ellenére a találmány szerinti eljárás nagyon egyszerűen és kényelmesen hajtható végre. Az eljárás tulajdonképpen annyira egyszerű és kényelmes, mintha szorosan véve csak egyetlen műveletből állna.
A második műveletet légköri nyomáson, előnyösen nyitott készülékben hajtjuk végre. Tekintettel az ammónia illékonyságára, a légköri nyomáson való melegítés az ammónia teljes vagy gyakorlatilag teljes távollétében való melegítést jelent. Kis mennyiségű ammónia azonban mégis jelen lehet, különösen a karbamid bizonyos mértékű bomlása következtében, de még ebben az esetben is, a hő hatására az ammónia a reakcióelegyből elillan.
A második műveletben a hőmérséklet általában 80 és 220 ’C közölt, előnyösen 110 és 190 °C között van.
A második műveletet előnyösen víz jelenlétében hajijuk végre. Tekintettel azonban a hőmérsékletre és a nyomásra, a víz többé-kevésbé gyorsan elpárolog, ezért az eljárás egy változata értelmében a reakcióközegbe folyamatosan folyékony vizet táplálunk be, és - ha célszerű - a reakcióelegyből eltávozó vízgőzt kondenzálással visszanyerjük. Ezekben a műveletekben a reakcióelegybe a vizet óránként olyan mennyiségben tápláljuk be, ami a reakcióelegy 20 súly%-ánál kisebb. A reakció végén a benzoxazolont ismert módszerekkel különítjük el. Az egyik nagyon előnyös eljárás szerint a benzoxazolont vízzel (ez savas kémhatású lehet) csapjuk ki. Á benzoxazolont bármely ismert eljárással, például kristályosítással vagy szerves oldószerrel való 5 mosással tisztíthatjuk.
A találmány szerinti eljárás különösen azért előnyös, mert az o-klór-fenol átalakulása és a benzoxazolon kitermelése tekintetében jó eredményeket szolgáltat, és az eljárás egyszerűen és kényelmesen 10 hajtható végre.
A következő példák a találmány szerinti eljárás részleteit szemléltetik, és gyakorlati kivitelezését írják le, de az oltalmi kört semmiképpen sem korlátozzák. I5
Ezekben a példákban az o-klór-fenol átalakulásának - konverzió - mértékét DC-vel és az átalakult o-klór-fenolra számított benzoxazolon kitermelést Y-nal jelöljük.
7. példa
Keverőberendezéssel ellátott, 1,5 literes, rozsdamentes acél autoklávba 257 g o-klör-fenolt, 300 g 25 karbamidot és 19,8 g réz(I)-kloridot viszünk be.
Az autoklávot ammóniával átöblítjük, 170 ’C-ra melegítjük, majd állandó 22 bar ammónianyomást (relatív nyomást) hozunk létre. A melegítést 6 óra hosszat folytatjuk; ezalatt 69 g ammónia fogy el. 30 Ezután az autoklávot 110 °C-ra hüljük, gázmentesítjük, és a reaktorhoz hajlított csővel csatlakozó, leszálló hűtővel látjuk el. A hőmérsékletet 125 °Cra emeljük; ekkor a nyomás a légköri nyomással egyenlő, mert a reakcióelegy a hűtőn keresztül a 35 külső légkörrel van kapcsolatban. A reakcióelegybe 65 ml/óra sebességgel vizet vezetünk, és ugyanakkor 2 óra hosszal 140 °C-on, majd 2 óra hosszat 150 °C-on való melegítés közben desztillálunk. Ezután az autoklávot 120 °C-ra hütjük, és 0,8 liter40 vizet adunk hozzá. A benzoxazolon erre kiválik; a reakcióelegyet egy éjszakán át keverjük, majd 0,15 liter, 3 mól kénsavat tartalmazó vizes oldatot adunk hozzá. A benzoxazolont szűréssel elválasztjuk, mossuk, és átkristályosítjuk. A kapott benz- 45 oxazolon Y-értéke 74,5%, és DC-értéke 94,5%.
2. példa
Pxí 1. példa szerint járunk el, de 19,8 g réz(I)klorid helyett csak 9,9 g-ot használunk. A reakció folyamán 60 g ammónia fogy el. A kapott benzoxazolon Y-értéke 79,5%. DC-értéke 84,5%.
3. példa
Az 1. példa szerint járunk el, de az eljárásban 385.5 g o-klór-fenolt. 270 g karbamidot és 29,7 g 60 réz(l)-kloridol használunk.
A reakció folyamán 93 g ammónia fogy el. Az oxazolonl 67% Y-érlékkel és 93,5% DC értékkel nyerjük ki.
4. példa
1,5 literes autoklávba 257 g o-klór-fenolt, 300 g karbamidot, 19,8 g réz(l)-kloridot és 68,1 g ammóniái viszünk be.
Az autoklávot 8 óra hosszat 170 ’C-on melegítjük; a nyomást kezdetben állandóan 26 bar-ra állítjuk be, majd a reakció vége felé fokozatosan 10 bar-ra csökkentjük. Az autoklávot 120 °C-ra hütjük, gázmentesítjük, majd lassan 30 g vizet adunk a reakcióelegyhez. 2 óra hosszat 140 ’C-on és utána 2 óra hosszat 150 ’C-on melegítjük, és ugyanakkor légköri nyomáson desztillálunk. Az 1. példa szerinti kezelés után a kapott benzoxazolon Y-értéke 70% és DC-értéke 96%.
J. példa \ 4. példa szerint járunk el, de 19,8 g réz(I)klerid helyett 9,9 g-ot használunk. Az így kapott benzoxazolon Y-értéke 70,5%, DC-értéke 80,5%.
6. példa
Keverőberendezéssel ellátott, 1 literes, rozsdamentes acél autoklávba 102,8 g o-klór-fenolt, 240 g karbamidot és 7,92 g réz(l)-kloridot viszünk be.
Az autoklávot lezárjuk, ammóniával átöblítjük, és 51 g ammóniái vezetünk be. Az autoklávot 8 óra hosszat 170 °C-on melegítjük, ez alatt a nyomás kezdetben 38 bar relatív nyomáson állandósul, majd a reakció vége felé fokozatosan 24 bar-ra csökken. Az autoklávot ezután lehűtjük, kinyitjuk, 16 g vizet adunk hozzá, és ezt a reakcióelegyet levegőn, légköri nyomáson, 4 óra hosszat 135 °C-on melegítjük.
A reakció végén a reakcíöelegyhez 600 ml n kénsavat adunk. A csapadékot szűréssel elválasztva és mosva, a kapott benzoxazolon DC-értéke 99%, Y-értéke 78,6;,.
7. példa
125 ml-es autoklávba 12,85 g o-klór-fenolt, 0,715 g réz(I)-oxidot, 9 g karbamidot és 13,6 g ammóniát töltünk.
Az autoklávot 8 óra hosszat 140 °C-on melegítjük. A kezdeti 32 bar nyomás fokozatosan 17 barra csökken. Az autoklávot ekkor 125 °C-ra hűtjük le. 2 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, majd desztillá.'ás nélkül légköri nyomáson 1 óra hosszat 130°C-on és 2 óra hosszat 150 °C-on melegítjük.
A szokásos kezelés után á kapott benzoxazolon Y-értéke 46%, DC-értéke 95,5%,
8. példa
125 ml-es autoklávba 30 g karbamidot, 12,85 g o-klór-fenolt, 0,99 g réz(l)-k!oridot és 0,68 g ammóniát töltünk.
Az autoklávot 8 óra hosszat 170 ’C-on melegítjük. A nyomás 10 bar-on állandósul, majd 9 bar-ra '85217 csökken. Az eljárást a 7. példa szerint folytatva, a kapott benzoxazolon Y-értéke 41,5%, DC-értéke 89%.
9. példa 5 literes autoklávba 102,8 g o-klór-fenolt, 240 g karbamidot, 7,92 g réz(I)-kloridot és 14,4 g vizet töltünk.
Az autoklávot átöblítjük nitrogénnel,, és 8 óra 10 hosszat 170 °C-on melegítjük. Az ammónia túlnyomást a karbamidnak víz jelenlétében való elbontásával létesítjük. A nyomás 40 bar-on állandósul, és ezen az értéken marad. Az autoklávot ezután lehűtjük, nyomásmentesítjük, majd 2 óra hosszat 130 ’C- 11 * * * 15 on és 2 óra hosszat 150 °C-on melegítjük, és ugyanakkor légköri nyomáson desztillálunk.
A szokásos kezelés után kapott benzoxazolon Y-értéke 57,5%, DC-értéke 95%.
10. példa
Politelrafluor-etilénnel bélelt, 140 ml-es autoklávba 24 g o-klór-fenolt, 28 g karbamidot, 2,5 g 25 réz(II)-kloridot és 6,35 g ammóniát töltünk.
Az autoklávot lezárjuk, és ammóniával átmossuk, majd 6 óra hosszat 170 °C-on melegítjük.
A nyomás kezdetben 26 bar relatív nyomáson állandósul, majd a reakció végén fokozatosan 10 30 bar-ra csökken. Az autoklávot ekkor 120 °C-ra hűtjük, kinyitjuk, és az autokláv tartalmát légköri nyomáson olyan 250 ml-es gömblombikba visszük át, amely az l. példában alkalmazotthoz hasonló desztilláló berendezéssel van felszerelve. A lombik- 35 ba lassan 3 ml vizet töltünk, majd a reakcióelegyet 2 óra hosszal 140 °C-on és 2 óra hosszat 150 ’C-on melegítjük, és a desztillálás folyamán óránként 4,5 ml egyenletes sebességgel vizet adunk hozzá. A reakcióelegyet ismét 120 ’C-ra hütjük. 80 ml vizet 40 adunk hozzá, 20 °C-ra hütjük, és 15 ml 6 n vizes kénsavai és 50 ml etil-acelátol adunk hozzá. A vizes fázist dekantálással elválasztjuk, és etil-acetáttal mossuk. A szerves fázisból kinyert benzoxazolon Y-értéke 30%, DC-értéke 80%. 45
A benzoxazolont vas(Il)-klorid, nikkel(11)-klórid és nikkel jelenlétében - hasonló kitermeléssel szintén előállítottuk.
11. példa
A 10. példa szerint járunk el, de a következő módosításokat alkalmazzuk:
15,8 g o-klór-fenolt, 59 g karbamidot. 1.23 g 55 réz(l)-kloridot és 6,35 g ammóniát használunk.
Az autoklávot 6 óra hosszat 210 °C-on melegítjük. A nyomás kezdetben 24 bar relatív nyomáson állandósul, majd a reakció végén fokozatosan 10 bar-ra csökken.
Miután a reakcióelegyet légköri nyomáson gömblombikba vittük át, 2 óra hosszat 170 ’C-on, majd 2 óra hosszat 190 ’C-on melegítjük. A kapott benzoxazolon Y-értéke 59%, DC-értéke 98%.

Claims (10)

1. Eljárás az (I) képletü benzoxazolon előállítására azzal jellemezve, hogy karbamid és o-klór-fenol 1 és 15 közötti mólarányú elegyét fémkatalizátor, előnyösen réz(l)-só jelenlétében 3 és 40 bar közötti nyomáson, a teljes nyomás 50%-át meghaladó parciális nyomású ammóniagáz alatt, 100 és 250 ’C között, majd légköri nyomáson, célszerűen víz jelenlétében 80 és 220 ’C között melegítjük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az első műveletben az ammónia parciális nyomása a teljes nyomás 90%-a.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a karbamidot az oklór-fenolra vonatkoztatva 1,2 és 8 közötti mólarányban alkalmazzuk.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az első műveletben a reakcióelegy hőmérséklete 140 és 230 ’C között van.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a második műveletben a reakcióelegy hőmérséklete 110 és 190 ’C között van.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy legalább a második műveletet víz jelenlétében végezzük,
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy katalizátorként réz(I)-sót használunk.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy katalizátorként réz(I)kloridot használunk.
9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a reakcióközegben a katalizátort az o-klór-fenolra vonatkoztatva 0,5-20 s% mennyiségben használjuk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az o-klór-fenolra vonatkoztatva a katalizátort 2-10 s% mennyiségben használjuk.
HU801118A 1979-05-08 1980-05-07 Process for preparing benzoxazolone HU185217B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR7912139A FR2456094A1 (fr) 1979-05-08 1979-05-08 Preparation de benzoxazolone

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU185217B true HU185217B (en) 1984-12-28

Family

ID=9225402

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU801118A HU185217B (en) 1979-05-08 1980-05-07 Process for preparing benzoxazolone

Country Status (17)

Country Link
US (1) US4309549A (hu)
EP (1) EP0018931B1 (hu)
JP (1) JPS5625172A (hu)
AT (1) ATE22076T1 (hu)
BR (1) BR8002790A (hu)
CA (1) CA1150275A (hu)
DE (1) DE3071747D1 (hu)
DK (1) DK151333C (hu)
ES (1) ES491226A0 (hu)
FR (1) FR2456094A1 (hu)
GB (1) GB2048879B (hu)
HU (1) HU185217B (hu)
IE (1) IE49784B1 (hu)
IL (1) IL59609A (hu)
PT (1) PT71191B (hu)
SU (1) SU1132790A3 (hu)
ZA (1) ZA802717B (hu)

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR1269067A (fr) * 1959-04-16 1961-08-11 Profatec Soc Procédé de préparation de la benzoxazolone
BR7204020D0 (pt) * 1971-06-24 1973-11-01 Hoechst Ag Processo para a obtencao de benzoxazolonas-(2) e benzotiazolonas-(2)
FR2456095A2 (fr) * 1979-05-08 1980-12-05 Rhone Poulenc Agrochimie Preparation de benzoxazolone

Also Published As

Publication number Publication date
PT71191A (fr) 1980-06-01
SU1132790A3 (ru) 1984-12-30
JPS5625172A (en) 1981-03-10
FR2456094A1 (fr) 1980-12-05
PT71191B (fr) 1981-09-17
GB2048879B (en) 1983-05-25
IL59609A (en) 1983-07-31
DK151333B (da) 1987-11-23
DK151333C (da) 1988-07-18
DE3071747D1 (en) 1986-10-16
EP0018931A1 (fr) 1980-11-12
ZA802717B (en) 1981-05-27
EP0018931B1 (fr) 1986-09-10
GB2048879A (en) 1980-12-17
ATE22076T1 (de) 1986-09-15
US4309549A (en) 1982-01-05
BR8002790A (pt) 1980-12-16
DK197580A (da) 1980-11-09
ES8104994A1 (es) 1980-12-01
IE49784B1 (en) 1985-12-11
IE800924L (en) 1980-11-08
JPH0128024B2 (hu) 1989-05-31
IL59609A0 (en) 1980-06-30
CA1150275A (en) 1983-07-19
FR2456094B1 (hu) 1982-09-24
ES491226A0 (es) 1980-12-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
KR100269079B1 (ko) 할로치환된방향족산의제조방법
GB2037767A (en) Preparation of methacrolein
JPH0579055B2 (hu)
HU185217B (en) Process for preparing benzoxazolone
US4309550A (en) Benzoxazolone preparation
US4242525A (en) Process for producing salts of pyruvic acid
JPS63196567A (ja) 置換3−アルキル−キノリン−8−カルボン酸の製造方法
EP0489494A1 (en) Catalyst recovery process
US6441248B1 (en) Preparation of biphenols by oxidative coupling of alkylphenols using copper catalyst
JPS5945666B2 (ja) アミノカルボン酸類の製造方法
JPS591448A (ja) 過ハロゲン化テレフタロニトリルを水素化する方法
US6689921B2 (en) Preparation of biphenols by oxidative coupling of alkylphenols using a recyclable copper catalyst
US4647700A (en) Process for the preparation of meta-chloroanilines
US4391991A (en) Process for the preparation of para-fluoroaniline
KR840001535B1 (ko) 벤즈옥사졸론의 제조방법
US4532352A (en) Separation of aniline and p-fluoroaniline
JPS62298546A (ja) アニスアルデヒドの製造法
US4211704A (en) Method for producing 2,3,3-trimethylindolenine
JPH07165687A (ja) 5−フルオロアントラニル酸の製造方法
SU1731770A1 (ru) Способ получени 3,3,5,5-тетраметилбензидина
JPH05255206A (ja) フルオロアニリンの製造方法
WO2004018401A1 (en) Preparation of biphenols by oxidative coupling of alkylphenols using a recyclable copper catalyst
JPS5869828A (ja) 3−フエノキシベンジルアルコ−ル類の製造方法
JPS625413B2 (hu)
CN115124409A (zh) 一种盐酸普罗帕酮中间体的制备方法