HU184347B - Process regenerating rear-earth-metals-with digesting combustion residues of rear-earth-metal-containing stone coals, first of all brown coals - Google Patents

Process regenerating rear-earth-metals-with digesting combustion residues of rear-earth-metal-containing stone coals, first of all brown coals Download PDF

Info

Publication number
HU184347B
HU184347B HU802723A HU272380A HU184347B HU 184347 B HU184347 B HU 184347B HU 802723 A HU802723 A HU 802723A HU 272380 A HU272380 A HU 272380A HU 184347 B HU184347 B HU 184347B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
digestion
concentration
content
solution
earth
Prior art date
Application number
HU802723A
Other languages
English (en)
Inventor
Gyoergy Panto
Janos Lefler
Bela Matyas
Pal Gerber
Ferenc Kaszanitky
Andras Solymos
Original Assignee
Tatabanyai Szenbanyak
Mta Geofizikai Kutato Laborato
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Tatabanyai Szenbanyak, Mta Geofizikai Kutato Laborato filed Critical Tatabanyai Szenbanyak
Priority to HU802723A priority Critical patent/HU184347B/hu
Priority to US06/319,189 priority patent/US4649031A/en
Priority to ZA817730A priority patent/ZA817730B/xx
Priority to YU267781A priority patent/YU267781A/xx
Priority to CS818330A priority patent/CS237323B2/cs
Priority to DE3145220A priority patent/DE3145220C2/de
Priority to PL1981233810A priority patent/PL128408B1/pl
Priority to JP18128481A priority patent/JPS57188633A/ja
Priority to AR28743381A priority patent/AR227446A1/es
Priority to AU77483/81A priority patent/AU553500B2/en
Priority to CA000389996A priority patent/CA1184387A/en
Publication of HU184347B publication Critical patent/HU184347B/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B03—SEPARATION OF SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS; MAGNETIC OR ELECTROSTATIC SEPARATION OF SOLID MATERIALS FROM SOLID MATERIALS OR FLUIDS; SEPARATION BY HIGH-VOLTAGE ELECTRIC FIELDS
    • B03B—SEPARATING SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS
    • B03B9/00—General arrangement of separating plant, e.g. flow sheets
    • B03B9/04—General arrangement of separating plant, e.g. flow sheets specially adapted for furnace residues, smeltings, or foundry slags
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C22—METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22B—PRODUCTION AND REFINING OF METALS; PRETREATMENT OF RAW MATERIALS
    • C22B3/00—Extraction of metal compounds from ores or concentrates by wet processes
    • C22B3/04—Extraction of metal compounds from ores or concentrates by wet processes by leaching
    • C22B3/06—Extraction of metal compounds from ores or concentrates by wet processes by leaching in inorganic acid solutions, e.g. with acids generated in situ; in inorganic salt solutions other than ammonium salt solutions
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C22—METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22B—PRODUCTION AND REFINING OF METALS; PRETREATMENT OF RAW MATERIALS
    • C22B7/00—Working up raw materials other than ores, e.g. scrap, to produce non-ferrous metals and compounds thereof; Methods of a general interest or applied to the winning of more than two metals
    • C22B7/006—Wet processes
    • C22B7/007—Wet processes by acid leaching
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C22—METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22B—PRODUCTION AND REFINING OF METALS; PRETREATMENT OF RAW MATERIALS
    • C22B7/00—Working up raw materials other than ores, e.g. scrap, to produce non-ferrous metals and compounds thereof; Methods of a general interest or applied to the winning of more than two metals
    • C22B7/02—Working-up flue dust
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C22—METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22B—PRODUCTION AND REFINING OF METALS; PRETREATMENT OF RAW MATERIALS
    • C22B7/00—Working up raw materials other than ores, e.g. scrap, to produce non-ferrous metals and compounds thereof; Methods of a general interest or applied to the winning of more than two metals
    • C22B7/04—Working-up slag
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
    • Y02P10/00—Technologies related to metal processing
    • Y02P10/20—Recycling

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Metallurgy (AREA)
  • General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Manufacturing & Machinery (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Geology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Geochemistry & Mineralogy (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Manufacture And Refinement Of Metals (AREA)
  • Inorganic Compounds Of Heavy Metals (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás ritkafémtartalom kinyerésére digerálással ritkafémtartalmú kőszenek, különösen barnakőszenek pernyéjéből, hamujából és salakjából (továbbiakban égési maradék).
A kőszenek sokáig elsősorban energiahordozóként jöttek számításba. Ismertté vált azonban, hogy ezen anyagok sok esetben nemcsak energiahordozóként hasznosíthatók, hanem számos, az elemek preiódusos rendszerének V b, VI b oszlopába továbbá a lantanidák és az aktinidák csoportjába tartozó elem. (továbbiakban: ritkafémek) fontos nyersanyag forrásai is.
Ezen elemek a kőszenek elégetése utáni égési maradékban feldúsulnak az átlagos földkéregbeli előfordulásuknak több, mint 20-500-szorosára. így pl. a magyar eocén korú barnakőszenek elégetése után az égési maradék V-tartalma meghaladja a 2000—3000 ppm-et, a Cr-tartalom a 2000-5000 ppm-et, a Mo-tartalom a 100200 ppm-et, a lantanidák összessége a 2000 ppm-et, az aktinidáké pedig az 1200 ppm-et.
A kőszenek ritkafémtaríalmának kinyerésére több eljárás ismeretes. Az eljárásokra általánosan jellemző, hogy nagyon költségesek. Egyes esetekben az energiahordozóként! felhasználás módján is változtatni kell, más esetekben az égési maradékot további adalékokkal kell kezelni magas hőmérsékleten, és így az eljárás fokozottan energiaigényessé is válik.
Ide tartozó eljárást ismertetet a 256.261 lsz. szovjet szabadalmi leírás V kinyerésére vonatkozóan. Az eljárás folyamán a szenet — még elégetés előtt — CaO-val vagy CaCo3-mal keverik, vagy ezeket az adalékokat a hamuhoz adják. Ezután a hamu-keveréket felmelegítik 850 °C hőmérsékletre, majd a következő lépésben 98 °C hőfokon kilúgozzák 3 %-os Na2CO3 oldattal. Ekkor a V oldatba kerül NaVO3 formában. A még ki nem oldódott rész kinyerésére a maradékot 5 %-os H2SO4 oldattal lúgozzák.
A 4.130.627 lsz. USA szabadalmi leírás eljárása szerint a kőszén hamuját 90—135 °C hőmérsékletre melegítik fel, majd alkáliákkal kezelik. Szűrés után egy alkálikus vizes keveréket és szilárd anyag maradékot kapnak.
A szilárd maradékból sósavval vagy fluórsavval oldják ki a vas és az alumínium klór és fluor vegyületeit. Ezek elektrolizálásával alumíniumhidroxidot kapnak illetőleg a szilícium a kád fenekén marad. Az eljárás tulajdonképpeni célja a hamu főelemeinek kinyerése, vagyis timföld és nagy tisztaságú szilíciumdioxid por előállítása. Említésre kerül ugyan, hogy más fémek is kinyerhetők, de erre az eljárás már nem vonatkozik. Jellemző, hogy az égési maradékot teljesen — vagy csaknem teljesen — feltárják és így a hamu valamennyi komponense oldatba kerül. Ennek következtében a gazdaságilag hasznos ritkafémtartalom elválasztása a kísérő anyagoktól csak további, az eljárás körébe már nem tartozó, bonyolult technológiai lépések sorozatán keresztül lehetséges nagy anyagi ráfordítás mellett.
A hamu és pernye klórozásos feldolgozása az értékesebb komponensek szelektívebb kinyerését eredményezi ugyan, de az alkalmazott feltárószerek és agresszivitásuk miatt a szükséges technológiai- berendezések is nagyon drágák. Az eljárással a ritkafémtartalom egészének ún. komplex kinyerése nem oldható meg, csupán egyes fajtáké.
A találmány célja a hagyományos eljárások előbbiekben taglalt sajátosságainak megjavítása, ill. hátrányainak •Ί kiküszöbölése egy olyan eljárással, amely egyszerűbb készülékekkel és egyszerűbb technológiai lépések útján kisebb anyagi ráfordítással (létesítési és üzemköltségek), csökkent energia felhasználás mellett lehetővé teszi a ritkafémek egészének vagy kívánt részének nagy hatékonyságú és gazdaságos kiválasztását, mimellett az eljárás alapanyagát képező égési maradék - a ritkafémek kioldása után is — hagyományos módon és hagyományos célra felhasználható.
A találmány szerinti célkitűzést az eljárás során azáltal érjük el, hogy a ritkafém tartalmú kőszenek, különösen barnakőszenek égési maradékát 1 mm, célszerűen 0,1 mm szemnagyság alá aprítjuk és/vagy ilyen szemcseméretű frakcióba osztályozzuk, a szilárd anyagot 4080 °C hőmérsékletű vízben és/vagy 1,5-8,0 s%-os, előnyösen 2—3 s%-os koncentrációjú, 40—80 °C hőmérsékletű híglúgban és/vagy 0,5-5,0 s%-os, előnyösen 23 s%-os koncentrációjú, környezeti hőmérsékletű hígsavban digeráljuk. Az oldódás alatt az oldat koncentrációját ellenőrizzük és a folyamatot a kívánt koncentrációnál megszakítjuk. Ezt követően a folyékony és a szilárd fázist elválasztjuk egymástól, a folyékony fázis Titkafém tartalmát önmagában ismert módon kinyerjük, illetőleg a szilárd fázist kívánt esetben semlegesítve és/vagy átmosva ismert módon hasznosítjuk.
Az eljárás ugyancsak előnyös foganatosítási módja szerint a digerálást önálló vagy kívánt sorrendben egymáshoz kapcsolódó lépés(ek)ben, lépésenként egy vagy több fokozatban végezzük. A digerálás lehet egyen-, ellen- vagy kevertáramú, szakaszos vagy folyamatos.
Szintén előnyös foganatosítási mód szerint a többfokozatú digerálásnál a szilárd fázis elválasztása után a szilárd fázisban maradt folyadék tartalomnak megfelelő mennyiségű friss digeráló oldatot adunk a folyadék fázishoz, és ezt a folyadékot a digerálási lépésbe visszavezetjük.
További előnyös foganatosítási módban a higlúgos digeráláshoz alkálikarbonát — célszerűen Na2CO3 vagy K2CO3 1.0—14 pH-jú vizes oldatát használjuk. A hígsavas digeráláshoz ásványi savakat - célszerűen HC1 vagy H2SO4 - használunk fel 0-1 pH-jú vizes oldatként.
Az eljárás ugyancsak előnyös foganatosítási módjaként a vizes digerálást legfeljebb a V koncentráció állandó értékének eléréséig végezzük. A híglúgos digerálás előnyös felső határa az, ahol a V koncentráció állandó értéket ér el, illetve ahol az Al koncentráció hirtelen megnövekedik. Ugyancsak előnyös a hígsavas digerálást legfeljebb addig folytatni, ahol a Fe koncentráció hirtelen megnövekedik.
A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy a kőszenek ritkafém tartalmának döntő többsége a szén szervesanyagához kötötten van jelen. Ennek következtében a szenek energiahordozókénti felhasználásakor, vagyis elégetéskor elsődlegesen, a szervesanyag oxidációja után a meddőből származó salak, hamu és pernye felületi részén adszorptív kötésben találhatóak. Ez az adszorptive kötött ritkafém tartalom, amely a találmány szerinti eljárással kinyerhető, a teljes ritkafém tartalom döntő hányadát teszi ki még nagyobb hőmérsékleten történő elégetésnél és hosszabb tartózkodási idő után is. Méréseink szerint ez a ritkafém hányad — még nagyon eltérő (7,5-34 %) hamu tartalmú és összetételű szeneknél és gyakorlatilag felső határnak tekinthető égetési körülmények (1200 °C és 7 órás tar-2184 347 tózkodási idő) mellett is — 80 %-os, és csak 20 % épül be a szilikátrácsbá. Kedvezőbb a helyzet, ha a hőmérséklet alacsonyabb vagy a tartózkodási idő rövidebb. Például 800 °C-on való elégetésnél, 10 órás tartózkodási idő után is adszoiptiv kötésben van gyakorlatilag a teljes ritkafém tartalom, 1000 °C-nál pedig a szilikátrácsbá beépült hányad 6 órás tartózkodási idő után haladja meg az 5 %-ot.
Fentiekből következik, hogy a ritkaféin tartalom kinyeréséhez felesleges a hamu feltárása, a főkomponensek teljes vagy részleges oldatba vitele.
Ennek felismerése azon túlmenően, hogy a ritkafém tartalom kinyerését és az ilyen tartalmú oldatok feldolgozását megkönnyíti, azzal az előnnyel is jár, hogy a szilárd égési maradék a ritkafém tartalom kinyerése után gyakorlatilag változatlan marad, így szokásos módon és hagyományos célokra változatlanul felhasználható.
Az adszorptive kötött ritkafém vegyületek típusa a kőszén hamu kémiai összetételétől, a ritkafém típusától és a hőterheléstől (hőmérséklet és tartózkodási idő) függ. Ha a szén elég sok kenet tartalmazott és a hőterhelés nem volt túl magas, a ritkafémek jelentős része szulfátok formájában lesz jelen. A hőterhelés növekedésével, ill. a kéntartalom csökkenésével az oxidos fonnák válnak uralkodóvá. A ritkafém típusától és a hamu alkáli, valamint földalkálifém tartalmától függően ezek egyszerű vagy összetett oxidok.
Ezen vegyület típusok oldékonysága különböző. A találmány szerinti eljárásban azonban az egyes lépcsőkben használt oldószer típusokkal az adszorptive kötött teljes ritkafém mennyiség feloldható.
Az első lépcsőben a vizes digerálás során kioldódnak a periódusos rendszer Vb és VI b oszlopának oxoanionok képzésére hajlamos elemei (V, Nb, Ta, Cr, Mo, W) közül azok, amelyek egyszerű oxoanionokat alkottak, ha ezen ionoknak a rendelkezésre álló alkáli és földalkáli fémekkel képzett sói vízoldhatóak. Oldódnak továbbá az összes ritkafém vízoldható szulfát formájában jelenlevő részei.
A második lépésben híg alkálikarbonátos (pl.: 1 %-os Na2CO3) kilúgozást alkalmazunk. Ekkor a vízben nem oldható polimer, heteropolimer oxoanionok, depolimerizációt követően alkáli sóik formájában oldatba mennek.
Mind a vizes, mind az alkálikarbonátos digerálás eredményeként kapott oldat viszonylag tiszta a kilúgozó szeren és a kinyerni kívánt ritkafémeken kívül alig tartalmaz szennyezéseket, mert ezekben a digerálás! folyamatokban a főkomponensek nem oldódnak. Ennek következtében az oldatok feldolgozása egyszerű művelet.
A harmadik digerálási lépcsőben a hamuk adszorptive kötött lantanida és aktinida féméit visszük oldatba. Ezek az U kivételével nem képeznek anionokat és így leoldásuk hígsavban történik. Ebben a lépésben — az adott esetben szükséges semlegesítés után — feldolgozásra kerülhetnek az előző digerálási lépés(ek)en keresztül ment szilárd égési maradékok, de alkalmazható ez a digerálási lépés - a másik kettőhöz hasonlóan _ önállóan is, sőt akár elsőként is. A kilúgozó szer koncentrációja (0,5-3,0 %-os szabad sav oldat) olyan alacsony, hogy a gyakorlati kilúgozási idő alatt (a fázisok érintkezésének hatásosságától függően 0,5-1,0 óra) a hamu főkomponenseit nem támadja meg. Ennek következtében az oldat a kinyerni kívánt fémeken kívül csak az oldó savat, és az égési maradék felületi vastartalmát és a mobili : ilható alkáli és földalká'i tartalomnak egy részét fogja szennyezőként tartalmazni. Példaként megemlítjük, hegy az 1200°C-on elégetett és ott 5 órát tartózkodna, összességében 4000 ppm . lantanida és aktinida tar almú barnaszénhamu lantanida és aktinida tartalminak mintegy 70 %-a oldatba vihető.
Mindegyik digerálási lépés végezhető egy vagy több fokozatban, a hígsavas digerálás kivételével forró kilúgozószer alkalmazásával is. Ez utóbbinál a forró kilúgozószer - különösen H2SO4 esetében - kerülendő, mert a ritkaföldfémek oldhatósága általában csökken a hőmérséklet növelésével.
Tekintettel arra, hogy a találmány alapja az, hogy a ritkafém vegyületek a szilárd égési maradékok felületén adszorptive kötöttek, így és ezért onnan könnyen oldatba vihetők, továbbá kívánatos, hogy a hamu főkomponensei még ne oldódjanak, az oldódási folyamatokat pontosan ellenőrizni kell. Az oldódási körülmények azonban nagyon technológia függőek, ezért az optimális kilúgozási időt esetenként kell megállapítani a következő módon:
a) Vizes digerálásnál a V koncentráció alakulását kell követni, melynek során a koncentráció az idő függvényében kezdetben meredeken emelkedik, majd gyakorlatilag állandósul. Az ehhez tartozó idő a kilúgozás opúmáüs időszükséglete.
b) Az alkálikarbonátos kilúgozásnál szintén a V koncentráció növekedését kell figyelni, de ugyanakkor mérjük az oldat Al-tartalmát is. Ez kezdetben gyakorlatikg nulla, majd amikor a V koncentráció megállapodik, hirtelen emelkedni kezd. Ez az optimális kilúgozási időszükséglet.
c) Savas kezelésnél elegendő az oldat Fe-tartalmának nyatnon követése. Ez kezdetben lassan emelkedik, majd hirtelen, törésszerűén felgyorsul az oldódás. Az optimális digerálási időt a töréspont adja meg.
Az eljárás eredményeként kapott ritkafém koncentrátumok tovább feldolgozása történhet egyedileg és összesítve is. A tovább feldolgozás lehet az oldatkoncentrátumok fémtartalmának bepárlással, ad- vagy abszorpcióval történő dúsítása, vagy az egyes fé.mek ioncserélő kromatográfiával való szétválasztása, vagy közvetlen hidrometallurgiái feldolgozás is.
Az eljárás után visszamaradó hamu, salak, pernye semlegesítés és vizes mosás után továbbra is alkalmas marad a hagyományos korábbi célra és felhasználásra.
A találmány szerinti eljárást a példaként! foganatosításokra vonatkozólag a következő ábrákban érzékeltetjük, ahol a Fig. 1. az eljárás folyamatát érzékelteti; a Fig. 2. a V koncentráció alakulását mutatja be az idő függvényében;
a Fig. 3. a V és az AJ2O3 koncentráció időbeli változását mutatja be;
a Fig. 4. pedig a ERFF ás az Fe2O3 koncentráció időbeli alakulását érzékelteti.
Az ábra jelölés rendszere: a kettősszám első számjegye a digerálási lépcső sorszáma. A második számjegyek jelentése: 1= szilárd anyag (égési maradék) feladás; 2 = digeráló szer (oldatkoncentrátum) feladás; 3 = digerálás; 4 = fázis elválasztás; 5 = digeráló szer pótlás; 6 - melegítés; 7 = oldatkoncentrátum ismételt feladása a következő fokozatra; 8 = oldatkoncentrátum kilépés; 9 = szilárd fázis kilépés.
-31 34 347
A találmány példakénti foganatosítási módja a köve · kezők szerint történik:
A vizes digerálási lépés első fokozatában feladásrc kerül a 11 égési maradék — aprítás és/vagy osztályozás után, mely az ábrán nincs feltüntetve — illetőleg a 12 digeráló szer. A 13 digerálás közben ellenőrizzük az oldat kívánt koncentrációját (az ellenőrzés nem szerepel az ábrán). A következő lépés a 14 fázisszétválasztás. Az elválasztott szilárd fázis adott esetbeni folyadék tartalmát mérjük és ennek megfelelő mennyiségű friss 15 digeráló szert adunk a folyadék fázishoz. A folyadék fázist — egynél több fokozatban végzett műveletnél — felmelegítjük és ugyanazon digerálási lépés 17 következő fokozataként ismételten feladjuk. A 18 oldatkoncentrátumot a szükséges koncentráció elérése után elvezetjük, majd tovább feldolgozzuk. Az elválasztott szilárd fázist pedig a következő digerálási lépés 21 feladásához vezetjük és feladjuk. (Az egyes lépéseken belüli azonos fokozatok jelölésére szaggatott vonalat alkalmaztunk.)
A következő híglúgos digerálási lépés 21 szilárdanyag és 22 digeráló szer (27 oldatkoncentrátum) feladása után hasonló módon játszódik le.
A harmadik — hígsavas — digerálási lépés az előző lépésektől abban tér el, hogy az azonos fokozatban visszavezetendő oldatkoncentrátumot nem melegítjük. A 34 fázisszétválasztás után a 39 szilárd fázist a rendszerből elvezetjük és kívánt esetben -- nem ábrázolt semlegesítés és/vagy átmosás után — hasznosítjuk.
A találmány szerinti eljárást az alábbi konkrét példában is bemutatjuk:
Kiinduló anyag volt a Tatabánya-Csordakúti alsótelepből származó szén, melynek nedvesség tartalma:
7,8 %, hamu tartalma: 7,5 % és összes kén tartalma: 7,57% volt.
A szén hamu összetétele:
SiO2 = 18,27 % MgO = 1,77 %
TiO2 = 2,08% K2O = 0,24%
AljOs = 34,16% Na20 = 1,38 %
Fe2O3 = 29,54 % -H2O = 0,55 %
10 CaO = 11,64% P2os = 0,25 %
A hamura vonatkoztatott:
V tartalom 3322 ppm
5 Mo tartalom 232 ppm összes RTF tartalom 2077 ppm (RFF = ritkaföldfém) aktinidák 2500 ppm
Derivatográfiös vizsgálatok szerint a szerves anyag tökéletes elégetéséhez szükséges minimális hőmérséklet 795 °C volt. Ennek ismeretében 800 °C-on, 1000 °C-on és 1200 °C-on égettük el a szenet és a hamukat különböző ideig hagytuk ezeken a hőmérsékleteken. Ezt követően a hamut 0,5 mm szemnagyságra aprítottuk és osztályoztuk, majd három lépésben, a találmány szerinti eljárással digeráltuk.
A digerálások eredményei:
1 Vizes digerálás t = 60°C-on, 150 ml víz/1 g hamu digeráló szer mennyiség mellett:
hőfok °C hőntartás óra 7 8
1 alatt 1 2 3 4 5 6
' 800 na na 18,2 na 17,5 na na 17,3 na
1000 na na 17,7 na 15,3 na 14,2 na 12,6
1200 25,2 14,6 10,6 na na na na na na
na = nincs adat.
A táblázat adatai a teljes V tartalom kioldott részét adják %-ban.
A példa 1000 °C-on 4 órán keresztül hőntartott szénhamujából készült digerátum vanádium koncentrá dójának alakulása a digerálási idő függvényében:
digerálási idő (perc): 15 30
90
120 150 180 210 240 a digerátum
V koncentrációja: 7,10 10,6 14,10 15,70 16,0 15,40 14,30 16,30 14,2 (%*) (%*) — a digerátum V tartalma a digerált hamu teljes V tartalmának %-ában. (Fig. 2.)
2. Híglúgos vizes oldatos digerálás t - 60 °C, 150 mi
1,5 %-Na2CO3 oldat/1 ghamu.
18£- 347
hőfok °C 1 alatt 1 2 nőntartás óra 7 8
3 4 5 6
800 na na 99,6 na 99,5 na na 98,3 na
1000 na na 90,0 na 95,2 na na na 93,3
1200 49,3 75,9 na 89,0 na na na 80,4 na
A táblázat adatai azt mutatják, hogy a teljes V tartalom hány %-a volt kioldható egymást követő vizes, majd híglúgos vizes oldatos digerálással.
A példa 1000 °C-on 4 órán keresztül hőntartott szénhamujából készült digerátum V koncentrációjának és Alj O3 koncentrációjának alakulása a digerálási idő függvényében:
digerálási idő (perc)l 15 30 60 90 120 150 180 210 240
a digerátum V koncentrációja: 51,0 (%*) 70,0 79,4 74,3 74,0 87,3 77,1 75,9 83,3
a digerátum AljO., koncent- rációja (mg/1): 0,53 1,04 2,08 3,19 11,15 13,92 17,07 18,70 19,03
(%*) — a digerátum V tartalma a digerált hamu teljes V tartalmának %-ában. (Fig. 3.)
3. Hígsavas vizes oldatos digerálás t = 20 °C, 150 ml 1,5 %-os HC1 oldat/1 g hamu.
hőfok °C 1 alatt 1 2 hőntartás óra 7 8
3 4 5 6
800 na na 92,0 na 89,0 na na 88,3 na
1000 na na 87,0 na 85,0 na na na 84,7
1200 72,0 70,0 na 68 na na na 65,0 na
A táblázat adatai azt mutatják, hogy az összes RFF tartalom hány %-a volt kioldható.
A példa 1000 °C-on 4 órán át hőntartott szénhamujából készült digerátum ERFF koncentrációjának és Fe2O3 koncentrációjának alakulása a digerálási idő függvényében:
digerálási idő (perc): 15 30 60 90 120 150 180 210 240
a digerátum SRFF koncentrációja: 45,4 (%*) 64,4 81,1 87,0 87,3 87,3 85,1 84,9 79,9
-5a digerátum Fe2O3 koncentrációja: 13,3 (mg/1)
27,0 52,9 79,8 197,4 257,9 357,6 433,9 525,3 — a digerátum SRFF tartalma a digerált hamu teljes XRFF tartalmának %-ban (Fig. 4.).
4. Az 1. példában felsoroltuk, hogy különböző hőterhelések esetén az elsőként és ennek következtében önállóan alkalmazott digerálási lépcsőben a V tartalom hány %-a volt kioldható. A molibdén és a ERFF oldhatósága ilyen körülmények között az alábbi táblázatokkal adható meg:
molibdén: hőntartás (óra)
hőfok (°C) 1 2 3 4 6 8
800 27,9 na 25,3 26,0 na 26,2
1000 23,7 na 23,1 na 22,0 na
1200 19,6 na 18,1 17,3 na 16,1
A táblázat adatai a teljes Mo tartalom kioldott részét
adják %-ban.
SRFF: hőntartás (óra)
hőfok: (°C) 1 2 34 4 6 8
800 17,7 na na 15,0 na 15,8 -
1000 14,0 na 8,2 na na 6,9
1200 4,8 na na 2,0 na < 1
A táblázat adatai a teljes ZRFF tartalom kioldott részét adják %-ban.
A híglúgos vizes oldatos digerálás mint önálló, vagy elsőként alkalmazott kilúgozás kihozatali hatásfokát úgy adhatjuk meg, hogy a vanádium esetében a 2. példa egymást követő lépéseinek kihozatali adatait vesszük figyelembe. A híglúgos oldatos digerálás ugyanis sokkal hatékonyabb V-ra mint a vizes. Ebből következően, ha elsőként bíglúgos digerálásnak vetjük alá az égéstermékeket, akkor azok következő lépésekben! vizes digerálása V kinyerés szempontjából már eredménytelen. A gyakorlatban a vizes digerálás elsőként! alkalmazása sokszor elkerülhetetlen, ilyen pl. a vizes pernye leválasztás és/ vagy szállítás. Az eljárás ilyen esetekben természetszerűen már csak a híglúgos és a hígsavas lépésekre mint folytatásra korlátozódik. A molibdén e tekintetben ugyanúgy viselkedik mint a vanádiuru, minek következtében a vanádiumra leírtak érvényesek a molibdénre is. A ritkaföldfémek a híglúgos digerátumban nem oldódnak, illetve oldhatóságuk igen csekély, nem éri el a teljes SRFF tartalom 5 %-át.
A hígsavas digerálásra mint első, vagy önálló lépésre a következő példákat mutatjuk be:
Az RFF-re a 3. példa mérvadó, mivel az RFF-re a hígsavas digeráló oldat sokkal hatékonyabb, mint a vizes, vagy a bíglúgos. Ebből következően, ha elsőként hígsavas digerálásnak vetjük alá az égésterméket, akkor annak következő lépésekben! vizes, vagy híglúgos digerálása a SRFF kihozatal szempontjából már eredménytelen.
A vanádium kioldódását hígsavas digerálás esetén, a lépést elsőként, vagy önállóan alkalmazva a következő konkrét példán mutathatjuk be:
(t = 20 °C, 150 ml 1,5 %-os HCL oldat/1 g hamu)
hőfok °C hőntartás (óra)
1 2 3 4 6 8
800 47 na na 45 na 44,6
1000 42,2 na 43,0 na na 38,3
1200 38,1 na na 33,0 na 29,2
184 347
A táblázat adatai itt is azt mutatják, hogy a teljes vanádium tartalom hány %-a volt kioldható.
A molibdén digerálhatósága az önálló vagy elsőként alkalmazott hígsavas lépésben a vanádiuniéhoz hasonlóan alakul.
A példákból láthatóan a digerálási lépcsők alkalmazhatók egyenként, vagy egymásutáni értelemszerű sorrendben. Ha például csak a vanádium, molibdén és egyes aktiúidák kinyerése a cél, akkor elegendő csak a híglúgos digerálási lépcső alkalmazása. Ha az eljárás eredményeként csak a ritkaföldfémeket akarjuk mennyiségileg kinyerni, és megelégszünk gyengébb (34—45 %-os) molibdén és vanádium kihozatallal, akkor elegendő csak a hígsavas digerálási lépcső alkalmazása. Ha a cél a vanádium és a molibdén teljes kinyerése mellett a ritkaföldfém tartalom ugyancsak mennyiségi kinyerése, akkor a legcélszerűbb egy híglúgos, majd egy azt követő hígsavas digerálási lépcső alkalmazása. Ez esetben ugyanis a híglúgos digerálási lépés eredményeként kapott oldat tartalmazza a molibdént és a vanádiumot, míg az ezt követő hígsavas digerálás eredményeként kapott oldat tartalmazza a ritkaföldfémeket.
A három lépcső egyenkénti vagy egymásutáni alkalmazásának szükségességét a kitűzött cél: a kinyerni kívánt ritkafémek minősége és mennyisége határozza meg.
5. Az egyes lépcsők eredményeként kapott oldatkoncentrátumok további feldolgozása annál gazdaságosabb, minél nagyobb az oldatkoncentrátiimok ritkaféin tartalma. Az oldatok ritkafémtartalma növelhető oly módon, hogy az égéstermék-kilúgozószer arányát a lehető legmagasabbra választjuk. Ennek határt szab az égéstermékek folyadék megkötő képessége. Elérve ezt az égéstermék tömegegységére vonatkoztatott legkisebb kilúgozószer mennyiséget az oldat már nem választható el a szilárdfázistól, mert az az oldatot nedvesség tartalom formájában megköti. (A szilárdfázison nedvesség tartalom formájában megkötődő oldatkoncentrátum minden esetben veszteséget jelent.)
A leírtak értelmében ezért (különösen alacsony ritkafém tartalmú égéstermékek esetében) érdemes az egyes digerálási lépcsőkben a szílárdfázistói elválasztott oldatkoncentrátumot a digerálószerrel eredeti térfogatára és koncentrációjára kiegészítve a lépcsőbe visszavinni oly módon, hogy a vísszavitt oldatot új adag égéstermékkel hozzuk érintkezésbe. Ezt a műveletet mindaddig lehet ismételni (a fokozatok számát növelni), míg az oldatkoncentrátum ritkafém tartalma el nem éri a kívánt értéket.
Kimutatható, hogy n oldat visszavezetés (fokozat szám) után az- oldat koncentrátum ritkafém tartalma:
y = ^ X.(1-Rn)-V, ahol:
V, -M.Z
R =-1és:
V,a digeráló oldat térfogata m3 -ben
M az adagonként! égéstermék tömege t-ban z 'az égéstermékbe . maradó (kilúgozó oldat) nedvesség m3/t-bjn x az égéstermékből :gy egyensúly: fokozatban kinyerhető ritkafán tartalom kg/t-ban n a digerátum visszavezetések (fokozatok) száma y a végső oldatkoncentrátum ritkafémtartalma kg/m3-ben.
(Az egyes lépcsőkben a lehetséges visszavezetéseket, a több fokozat alkalmazását a Fig. 1. folyamatábrák a szaggatott vonalak jelölik.)
A fenti összefüggés alapján például ha valamelyik lépcsőben R értékét 0,9-nek választjuk (ez lehet pl. 4 ni3 digeráló szer 1 t égéstermékre és olyan szilárdfolyadék szétválasztás, melynél a kidigerált égéstermék nedvesség tartalma 0,4 m3/t marad) és a digerátumot minden esetben felfrissítve és eredeti térfogatára kiegészítve (a példa szerint 4 m3-re) n = 10-szer visszavezetjük a végső digerátum ritkafémtartalma 5,862-szorosa lesz az 1 fokozatú lépcső által elérhetőének.
6. Ha a digerálási lépcső fokozatszámának emelésével az oldatkoncentrátum ritkafémtartalmát növelni kívánjuk, akkor ez azzal jár, hogy a kidigerált égéstermékben nedvesség tartalom formájában visszamaradó oldatkoncentrátum ritkafém tartalma technológiai veszteséget eredményez. Ez a veszteség azonos körülmények között a fokozatszám emelkedésével növekszik. Az előbb említett példában meghaladja a 40 %-ot az. oldatkoncentrátum ritkafém tartalma 10 helyett nem egészen 6-szorosára növekedett 10 fokozatú művelet esetén. Ezek a veszteségek jelentősen csökkenthetők, ha az π-dik fokozat eredményeként kapott szilárdfázist új digerálószerrel hozzuk érintkezésbe és a két fázis szétválasztása után a digerátumot visszavezetjük az (n—k)-dik fokozatba, és ugyanakkor csak az így többször á-.digerált égésterméket engedjük ki a folyamatból a hagyományos felhasználásra.
Azzal, hogy a digerálási lépcsőn belül melyik fokozatból melyik fokozatba vezetünk vissza, a legkülönbözőbb egyen-, ellen- vagy kevertárainú elrendezések valósíthatók ineg.
Ha az adott lépcsőben kinyerni kívánt ritkafém megoszlási hányadosa a folyadék és a szilárdfázis között nagy és/vagy a szilárd-folyadék szétválasztás nagyon jó hatásfokú, a digerálási elegendő egyenáramú rendszerben végezni.
Ha az adott lépcsőben kinyerni kívánt ritkafém megoszlása a folyadék és a szilárdfázis között nincs a folyadék oldalra eltolva, ennek következtében erősen függ a digerátum ritkafém koncentrációjától, akkor az értékes riíkafémek esetén célravezetőbb az ellenáramú több fokozatú digerálás alkalmazása. Ez esetben a ritkafém digerátumbeli koncentrációjának alakulása a K-adik fokozatban:
ck = rck- i+0-R)ck+i almi
R — a korábbiakban már értelmezve van CK- i - a koncentráció a (K—1) fokozatban Ck+ i — a koncentráció a (K+l) fokozatban
Ellenáramú több fokozatú digerálás alkalmazása esetén a technológiai veszteség a kívánalom szerinti mini7
184 347 muinra csökkenthető, ezzel szemben az eljárás anyag és munka igényesebb, a digerátum ritkafcm koncentrációja alacsonyabb.
Az egyen- és ellenáram elrendezésének előnyei·: hivatott egyesíteni a kevertáramú elrendezés. A több fokozatú kevertáramú rendszerekben az egyenáramú rendszereknél kisebb technológiai veszteség érhető el és ugyanakkor kevésbé anyag és munkaigényesek, mini az ellenáramú rendszerek.
Az egyes digerálási lépcsőkön belüli fokozatok számát, 1 a megvalósítás egyen-, ellen-, vagy kevertáramú megoldási lehetőségeit a kinyerni kívánt ritkafém minősege határozza meg.
A példákból látható, hogy ezek a viszonylag enyhe digeráló szerek milyen nagy mértékben leoldják a ritka 1 fém tartalmat. Az is kitűnik, hogy a hőterhelés (hőmérséklet és tartózkodási idő) növekedtével a hozzáférhetőség csökken. Ugyanakkor - bár egyes példáknál hosszú idejű, 4 órás kilúgozási időt alkalmaztunk — a digerált hamuk súlyvesztesége a vizes és a híglúgos digerálásnál 2 nem érte el az 1 %-ot és a hígsavas digerálásnál is csak 3 % volt. Ebből is megállapítható, hogy egyrészt az értékes komponensek a hamuk felületi részén vannak, másrészt pedig a főkomponensek megtámadása nélkül oldatba vihetők. 2

Claims (9)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás ritkafémtartalom kinyerésére digerálássa! ritkafémtartalmú kőszenek, különösen barnakőszenek égési maradékából azzal jellemezve, hogy az égési maradékot 1 mm, célszerűen 0,1 mm szemnagyság alá aprítjuk és/vagy ilyen szemcseméretű frakcióra osztályozzuk, a szilárd anyagot 40—80 °C hőmérsékletű vízben és/vagy
    1,5-8,0 s%-os, előnyösen 2—3 s%-os koncentrációjú, 40—80 °C hőmérsékletű híglúgos és/vagy 0,5-5,0 s%os, előnyösen 2—3 s%-os koncentrációjú, környezeti hőmérsékletű hígsavas vizes oldatban digeráljuk, miközben a maradék szilárd fázist semlegesítjük, az oldódás alatt az oldat koncentrációját ellenőrizzük és a folyamatot a ki int koncentrációnál megszakítjuk, a folyékony cs a szil.' d fázist egymástól elválasztjuk, a folyékony fázis ritkféin-tartalmát önmagában ismert módon kinyerjük il rtőleg a szilárd fázist kívánt esetben semlegesítve és/va’y átmosva ismert módon hasznosítjuk.
  2. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a digerálást önálló vagy kívánt sorrendben egymáshoz kapcsolódó Iépés(ek)ben, lépésenként egy vagy több fokozatban végezzük.
  3. 3. A 2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy többfokozatú digerálásnál a szilárd és folyadék fázis szétválasztása után a szilárd fázis fázisszétválasztás utáni folyadék tartalmának megfelelő mennyiségű friss digeráló oldatot adunk a folyadék fázishoz, és ezt a folyadékot visszavezetjük a digerálási lépésbe.
  4. 4. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a digerálást egyen-, ellen- vagy kevertáramú rendszerben, szakaszosan vagy folyamatosan végezzük.
  5. 5. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a híglúgos digeráláshoz alkálikarbonát — célszerűen NajCCU vagy K2CO3 — 10—14 pH-jú vizes oldatát használjuk.
  6. 6. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a hígsavas digeráláshoz ásványi savak - célszerűen HCI vagy H2S04 0-1 pH-jú vizes oldatát használjuk.
  7. 7. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vizes digerálást legfeljebb a V koncentráció állandó értékének eléréséig végezzük.
  8. 8. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a híglúgos digerálást legfeljebb a V koncentráció azon állandó értékének eléréséig végezzük, ahol az Al koncentráció hirtelen megnövekedik.
  9. 9. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a hígsavas digerálást legfeljebb a Fe koncentráció hirtelen megnövekedéséig végezzük.
HU802723A 1980-11-14 1980-11-14 Process regenerating rear-earth-metals-with digesting combustion residues of rear-earth-metal-containing stone coals, first of all brown coals HU184347B (en)

Priority Applications (11)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU802723A HU184347B (en) 1980-11-14 1980-11-14 Process regenerating rear-earth-metals-with digesting combustion residues of rear-earth-metal-containing stone coals, first of all brown coals
US06/319,189 US4649031A (en) 1980-11-14 1981-11-09 Process for recovering rare metals from the combustion residue of coal by digestion
ZA817730A ZA817730B (en) 1980-11-14 1981-11-09 Process for recovering rare metals from the combustion residue of coal by digestion
YU267781A YU267781A (en) 1980-11-14 1981-11-12 Process for the isolation of rare metals from residues of digestive combustion of coal
CS818330A CS237323B2 (en) 1980-11-14 1981-11-12 Method of gaining of rare metals from coal combustion residue
DE3145220A DE3145220C2 (de) 1980-11-14 1981-11-13 Verfahren zur Gewinnung von Lanthaniden, Actiniden sowie Elementen der Gruppen Vb und VIb aus den Verbrennungsrückständen von Kohlen, insbesondere Braunkohlen, durch Digerieren
PL1981233810A PL128408B1 (en) 1980-11-14 1981-11-13 Method of recovery of rare earth metals from residue after coal combustion
JP18128481A JPS57188633A (en) 1980-11-14 1981-11-13 Recovery of noble metals from coal burnt residue by lixiviation
AR28743381A AR227446A1 (es) 1980-11-14 1981-11-13 Procedimiento para recuperar metales raros por digestion de residuos de la combustion del carbon
AU77483/81A AU553500B2 (en) 1980-11-14 1981-11-13 Recovering rare earth metals from coal residues
CA000389996A CA1184387A (en) 1980-11-14 1981-11-13 Process for recovering rare metals from the combustion residue of coal by digestion

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU802723A HU184347B (en) 1980-11-14 1980-11-14 Process regenerating rear-earth-metals-with digesting combustion residues of rear-earth-metal-containing stone coals, first of all brown coals

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU184347B true HU184347B (en) 1984-08-28

Family

ID=10960836

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU802723A HU184347B (en) 1980-11-14 1980-11-14 Process regenerating rear-earth-metals-with digesting combustion residues of rear-earth-metal-containing stone coals, first of all brown coals

Country Status (11)

Country Link
US (1) US4649031A (hu)
JP (1) JPS57188633A (hu)
AR (1) AR227446A1 (hu)
AU (1) AU553500B2 (hu)
CA (1) CA1184387A (hu)
CS (1) CS237323B2 (hu)
DE (1) DE3145220C2 (hu)
HU (1) HU184347B (hu)
PL (1) PL128408B1 (hu)
YU (1) YU267781A (hu)
ZA (1) ZA817730B (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CH676334A5 (hu) * 1988-09-28 1991-01-15 Sulzer Ag
US5169534A (en) * 1991-08-28 1992-12-08 Trw Inc. Metal ion and organic contaminant disposal
WO2004026774A1 (ja) * 2002-09-02 2004-04-01 Koga, Takeshi 汚泥減量方法および装置
US10335757B2 (en) 2004-03-05 2019-07-02 Specialty Earth Sciences Process for making environmental reactant(s)
US7431849B1 (en) 2004-03-05 2008-10-07 Specialty Earth Sciences Llc Encapsulated reactant and process
DE102008004796B3 (de) * 2008-01-17 2009-03-19 Forschungszentrum Karlsruhe Gmbh Verfahren zur Behandlung von Flugasche
FI123432B (fi) * 2011-12-02 2013-04-30 Jyvaeskylaen En Oy Menetelmä tuhkan, erityisesti lentotuhkan käsittelemiseksi
US8968688B2 (en) * 2012-04-17 2015-03-03 Physical Sciences, Inc. Recovery of rare earth elements and compounds from coal ash
US9637832B2 (en) * 2015-02-02 2017-05-02 The United States Of America, As Represented By The Secretary Of The Navy Purification of coal and fly ash by ionic liquids
US10626482B2 (en) * 2016-06-08 2020-04-21 Battelle Memorial Institute Acid digestion processes for recovery of rare earth elements from coal and coal byproducts
US10647045B1 (en) 2016-11-03 2020-05-12 Specialty Earth Sciences, Llc Shaped or sized encapsulated reactant and method of making
JP2019042624A (ja) * 2017-08-30 2019-03-22 太平洋セメント株式会社 石炭灰処理・物流方法
US11149356B2 (en) 2017-12-19 2021-10-19 Battelle Energy Alliance, Llc Methods of forming metals using ionic liquids
PL441757A1 (pl) * 2022-07-18 2024-01-22 Re-Solve Spółka Z Ograniczoną Odpowiedzialnością Sposób odzyskiwania metali, zwłaszcza wanadu, z popiołów lotnych ze spalania produktów z ropy naftowej

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US1399246A (en) * 1919-10-02 1921-12-06 Tungsten Products Company Process for the extraction of vanadium, uranium, and radium from certain ores
US1964382A (en) * 1933-06-30 1934-06-26 Kalunite Company Counterflow leaching system
DE2625532C3 (de) * 1976-06-05 1981-04-30 Vereinigte Aluminium-Werke Ag, 5300 Bonn Verwendung von Schmelzgranulaten aus Schlacken von metalsilikathaltiger Steinkohle
US4113313A (en) * 1977-05-16 1978-09-12 In Situ Technology, Inc. Recovering uranium from coal in situ
DE2817176C2 (de) * 1978-04-20 1982-02-04 Fa. Hermann Wegener, 3000 Hannover Verfahren zur Herstellung eines Filterstoffes mit großer spezifischer Oberfläche
US4252777A (en) * 1979-11-01 1981-02-24 The United States Of America As Represented By The United States Department Of Energy Recovery of aluminum and other metal values from fly ash

Also Published As

Publication number Publication date
JPS6219494B2 (hu) 1987-04-28
YU267781A (en) 1983-09-30
CS237323B2 (en) 1985-07-16
AU553500B2 (en) 1986-07-17
JPS57188633A (en) 1982-11-19
DE3145220A1 (de) 1982-08-19
PL128408B1 (en) 1984-01-31
ZA817730B (en) 1982-10-27
DE3145220C2 (de) 1984-08-30
US4649031A (en) 1987-03-10
AR227446A1 (es) 1982-10-29
PL233810A1 (hu) 1982-07-19
CA1184387A (en) 1985-03-26
AU7748381A (en) 1982-05-20

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP0834584B1 (en) Recovery of tantalum and/or niobium from metalfluoride containing materials and ore residues with use of sulfuric acid roasting
RU2203335C2 (ru) Способы избирательной экстракции металлических компонентов
HU184347B (en) Process regenerating rear-earth-metals-with digesting combustion residues of rear-earth-metal-containing stone coals, first of all brown coals
CA2044731C (en) Method for extraction of valuable minerals and precious metals from oil sands ore bodies and other related ore bodies
EP2786070B1 (en) Method for processing ash, particularly fly ash
US4069296A (en) Process for the extraction of aluminum from aluminum ores
US3104950A (en) Process for the separation of iron and titanium values by extraction and the subsequent preparation of anhydrous titanium dopxode
US5023059A (en) Recovery of metal values and hydrofluoric acid from tantalum and columbium waste sludge
US4239735A (en) Removal of impurites from clay
JP3576550B2 (ja) プロセス残留物からの金属有価物の回収
US3972710A (en) Method of upgrading tantalum and niobium concentration in slags
US7718147B2 (en) Chemical beneficiation of raw material containing tantalum-niobium
KR100554403B1 (ko) 폐탈질촉매로부터 바나듐, 텅스텐, 티타늄 성분의분리회수방법
JPS62187112A (ja) 希土類元素・鉄系磁石材料から希土類元素を回収する方法
EP1218554B1 (en) Reclamation of metals like uranium from contaminated solids such as incinerator ash by fluorination and leaching
US3146063A (en) Process for separating scandium from mixtures containing scandium and thorium values
US5534160A (en) Method for the re-treatment of residue generated from the removal of fluorine dissolved in waste water
US4964996A (en) Liquid/liquid extraction of rare earth/cobalt values
US4120934A (en) Method for working-up shale
US4670228A (en) Process for the recovery of valuable metals, particularly rare earths and similar metals, from a carbonate-containing raw material
US3174821A (en) Purification of yellow cake
US5516496A (en) Metal and fluorine values recovery from fluoride salt matrices
RU2145980C1 (ru) Способ переработки лопаритового концентрата
CA2222639C (en) Metal and fluorine values recovery from fluoride salt matrices
US3087809A (en) Sulfuric acid leaching of niobium ores

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee