HU184164B

HU184164B - Method for texturing and thermosetting textiles

Info

Publication number: HU184164B
Application number: HU77MA287A
Authority: HU
Inventors: Julius Hermes
Original assignee: Julius Hermes
Priority date: 1976-12-15
Filing date: 1977-04-15
Publication date: 1984-07-30
Also published as: AU504783B2; BR7702430A; NL175650C; PL197745A1; NL175650B; DE2716600C2; JPS5845520B2; CH617560GA3; PL104374B1; FR2374461A1; IT1125742B; CA1082402A; CH617560B; DE2716600A1; JPS5374198A; FR2374461B1; AU2434377A; DD132984A5; ES457863A2; NL7704066A

Description

A találmány tárgya eljárás textíliák texturálására és hőrögzítésére.

Egy korábbi - 647 775. számú amerikai egyesült államok-beli találmányi bejelentésünkben eljárást írtunk le textíliák és műanyagok gyors, folyamatos és vízmentes festésére, lényegében zárt rendszerben, amelynek során a textil- vagy műanyagokat magas forrsápontú oldószerben oldott, szuszpendált vagy diszpergált színezékkel kezeljük, ezt követően hűtjük és utána vízmentes, alacsony forráspontú szerves folyadékkal, így metanollal vagy etanollal mossuk., majd szárítjuk. A magas forráspontú szerves oldószert, az alacsony forrásponíú szerves folyadékot és a színezéket visszanyerjük, majd lényegében zárt rendszerben visszakeringtetjük. Az eljárás előnye az, hogy segítségével a lehető legkisebbre csökkenthetjük vagy teljesen kiküszöbölhetjük a víz és a levegő szennyeződését, amely különben komoly környezetvédelmi problémákat okoz.

Ezenkívül a korábbi találmányi bejelentésünkben leírt eljárás különböző egyéb előnyöket is jelent, mivel energiamegtakarítás jelentkezik a folyamatnál.

Felismertük, hogy az említett találmányi bejelentésben ismertetett festési eljárás kívánt esetben hatásosan helyettesíthető vagy kombinálható texturálással és hőrögzítéssel valamely textília, különösen szövött vagy kötött termékek. kezelésénél. így tehát olyan javított textilkikészítési eljárást dolgoztunk ki, amelynél a texturálást és hőrögzítést a festéssel együtt, egy műveletben végezzük, ez pedig jelentős megtakarítást jelent a költségek tekintetében.

Textíliák esetén, így a szövött vagy kötött textíliáknál — a műanyag filmektől eltérően — a felüíet/térfogatarány lényegesen nagyobb, a szövött vagy kötött textilanyagok szálszerkezete miatt. E szerkezet következtében ezek az anyagok rendszerint bizonyos mennyiségű vizet vesznek fel a légtérből, így bizonyos mérvű texturáiás és hőrögzítés megy végbe, ha az anyag egy meleg, magas forráspontú szerves folyadékkal kerül érintkezésbe.

Valóban szignifikáns texturáiás és hőrögzítés biztosísítására azonban szükséges, vagy legalábbis előnyös, ha a textilanyagot valamely alacsony forráspontú texturáló szerrel előkezeljük (átitatjuk), és ezután érintkeztetjük 3 magasabb forráspontú szerves folyadékkal.

Ennek megfelelően a találmány eljárás textíliák texturálására és hőkezelésére, melynek során egy alacsony forráspontú folyékony texturáló szenei impregnált textíliát egy magas forráspontú szerves folyadékkal magasabb hőmérsékleten érintkeztetünk, az alacsony forráspontá texturáló szer mennyiségét és forráspontját, továbbá az érintkeztetés hőmérsékletét úgy választjuk meg, hogy a magasabb hőmérsékletű szerves folyadékkal való érintkeztetéskor az alacsonyabb forráspontú folyadék hirtelen elpárologjon, így a textília texturálása, illetve hőrögzítése létrejön, miközben a magasabb forráspontú folyadék ezen a hőmérsékleten csak részben párolog el. Ezután a textúráit textíliát lehűtjük, vízmentes alacsony forráspontú szerves folyadékkal mossuk, mely folyadék forráspontja kellően alacsony ahhoz, hogy a szárítási lépésben elpárologjon. A textúráit textíliából az alacsony forráspontú szerves texturáló folyadékot mosással és szárítással eltávolítjuk, a texturáiás és hőrögzítés közben a megemelt hőmérsékleten az érintkezési zónában a textíliából az alacsony forráspontú texturáló szer és a magasabb forráspontú szerves folyadék gőzeiből képződött elegyet eltávolítjuk és az alacsony forráspontú szerves mosófolyadékot a mosólépésből és a textíliából elpárolgott, alacsony forráspontú szerves mosó folyadékot mely a szárítás során párolgott el — összegyűjtjük és visszacirkuláltatjuk a mosólépésbe.

Az „alacsony forráspontú” kifejezés a texturáló szerrel kapcsolatban és a „magas forráspontú” kifejezés az alkalmazott szerves folyadékot illetően az érintkeztetési hőmérséklethez és egymáshoz viszonyított értékekre vonatkozik. A mosólépés kapcsán említett „alacsony forráspontú” kifejezés csupán arra vonatkozik, hogy a forráspont elég alacsony ahhoz, hogy a folyadék a szárítás során eltávolítható legyen.

Az eljárás nagyon egyszerűen megvalósítható azáltal, hogy a szövött vagy kötött textíliát egy alacsony forrás pontú texturáló folyadékot (vizet vagy metanolt) tartalmazó fürdőn vezetjük keresztül, így a textília előre meghatározott mennyiségű alacsony forráspontú textúráié szert vesz fel. A felvett texturáló szer mennyisége 10% és 60% között van a textilanyagra számítva. Abban az esetben, ha vizet használunk alacsony forráspontú texturáló szerként, egy megfelelő mód a kívánt mennyiségű víznek a szövött vagy kötött textilanyagba való bevitelére abban áll, hogy a texíílanyagot egy sor gó'zfúvókából származó gőzzel vagy fúvókákkal létesített finom vízpermettel hozzuk érintkezésbe. A fúvókákat a textilanyag pályája fölött és/vagy alatt közvetlenül a magas forráspontú szerves folyadék érintkezési helye előtt helyezzük el, például azon a helyen, ahol a szövött vagy kötött textilanyagot valamely hagyományos feszítőrámás szerkezettel bevisszük a folyamatba.

így tehát annak érdekében, hogy a fent említett texturálást és a hőrögzítést megvalósítsuk, a kezelendő textilanyagot először valamely alacsony forráspontú texturáló szerrel, így vízzel vagy metanollal folyékony fázisban vagy víz esetében gőz vagy nagyon finoman porlasztóit víz formájában kezeljük. Az erre a célra használt alacsony forráspontú texturáló szer mennyisége a texturálás kívánt mértékétől függ. A texturáló szer mennyisége előnyösen 10% és 60% között változik a textilanyag súlyára számítva. Természetesen elengedő mennyiségű alacsony forráspontú texturáló szert kell használni avégett, hogy a kívánt mértékű texturálást és hőrögzítést biztosítsuk, továbbá kerülni kell a túlságosan nagy mennyiségek alkalmazását azért, hogy a texturálási művelet célját ne veszélyeztessük. Bizonyos esetekben a mennyiséget úgy kell megválasztani, hogy akkor, ha az alacsony forrásponíú texturáló szert folyadékfázisban magában foglaló textilanyagot a színezéket tartalmazó meleg, magas forráspontú szerves oldószerrel érintkeztetjük, „robbanás” jön létre vagy az alacsony forráspontú folyadék gőzzé alakul és ezáltal a textilanyag fellazulása vagy térfogatnövekedése következik be. E folyamat hasznos eredménye az, hogy színezés közben elvégezzük a kívánt texturálást és hőrögzítést.

Ahogy a 2. ábra — amennyiben az 1. ábrával együttesen szemléljük - mutatja, a textilanyagot először egy 200 teknőn vezetjük keresztül, amely alacsony forráspontú folyékony texturáló szert tartalmaz, ahol a textilanyag vezetésére a 202 hengerek szolgálnak. Ezután a textilanyagoí a 204 préshengerek között vezetjük, amelyek a feleslegben felvett folyékony texturáló szert előre meghatározott mennyiségig kipréselik és (metanol esetén) ezt a 206 csővezetéken visszavisszük a 200 teknőbe. Metanol használata esetén megfelelő köpenyeket vagy burkolatokat szerelünk fel a kezelőszemélyzet vé-21

184 164 delmére és a tűzveszélynek a lehető legkisebbre való csökkentésére. Az így kezelt textilanyagot ezután a 2 festőberendezésbe vezetjük, amely után az anyag az

1. ábrán feltüntetett utat követi, így tehát a texturálást és a hőrögzítést a színezéssel kombináljuk.

Az 1 bemenő textilanyagot színezés céljából a 2 festőberendezésbe vezetjük. Az ί bemenő textilanyag a 2 festőberendezésben megfelelő színezékkel kerül érintkezésbe, amely megfelelő magas forráspontú folyadékban, például etiléngíikolban, dietilénglikolban, trietilénglikolban, tetraetilénglikolban, propilénglikolban, vagy ilyen giikolok metil- vagy etil- mono- vagy di-éterében van oldva, szuszpendálva vagy diszpergálva.

A részben kimerült színező folyadékot a 2 festőberendezésből 3 csővezetéken keresztül 4 gyűjtőtartályba vezetjük. E gyűjtőtartályban összegyűjtjük a visszamaradt színezék- magas forráspontú-folyadékelegyet. Ezt az elegyet a 4 gyűjtőtartályból az 5 csővezetéken keresztül visszavezetjük a 2 festőberendezésbe, az 5a hagyományos hőcserélő érintésével, ahol az elegyet a kívánt hőmérsékletre melegítjük.

Szükség esetén kiegészítő színezéket vezetünk be a tartályba a 6 csővezetékeken keresztül, a 7 csővezetéken át pedig kívánt esetben magas forráspontú folyadékot szállítunk be.

A 2 festőberendezést elhagyó textilanyag a 8 úton keresztül a 9 hűtőbe jut. A színezett textiíanyagot itt a magas forráspontú szerves oldószernek közvetlenül a normál forráspontja alatti hőmérsékletről körülbelül 60 °C körüli hőmérsékletre hűtjük le oly módon, hogy a 10 csővezetéken keresztül hűtőlevegőt vezetünk a 9 hűtőkamrába és e levegőt all csővezetéken át távolítjuk el a hűtőkamrából. A nem rögződött színezékfelesleget és a felesleges magas forráspontú folyadékot hagyományos módon eltávolítjuk a textilanyagból, így például a 9 hűtőkamra kivezető vége közelében elhelyezett sajtolóhengerek között vezetjük ki a textilanyagot. Ezt a nem rögződött színezéket a magas forráspontú folyadékkal keverve a 3a csővezetéken át visszajuttatjuk a színezéket tartalmazó 4 tartályba.

A most már lehűtött és a nem rögződött színezék, valamint a magas forráspontú folyadék feleslegétől legalább részben megszabadított, színezett textiíanyagot a 12 úton át egy alacsony forráspontú folyadékot tartalmazó 13 mosóberendezésbe vezetjük, ahol mossuk és ezáltal eltávolítjuk a visszamaradt magas forráspontú folyadékot és a visszamaradt, nem rögződött színezéket. A szerves mosófolyadék hagyományosan metanol vagy más alacsony forráspontú alifás alkohol vagy valamely előzőekben ismertetett klórozott szénhidrogén lehet Előnyös ezek közül a metanol.

A mosófolyadék a 14 csővezetéken keresztül távozik a 13 mosóberendezésből és egy 15 visszanyerő készülékbe áramlik, amely előnyösen desztilláló készülékként lehet kialakítva. A viszonylag illékony, alacsony forráspontú folyadék, például a metanol, itt elpárolog és a 16 csővezetéken keresztül egy a rajzon nem látható kondenzátorba, majd innen a metanolt tartalmazó 13 mosóberendezésbe jut vissza. A metanol pótlása szükség esetén a 17 csővezeték útján történhet.

A 15 visszanyerő készülékből a magas forráspontú visszanyert folyadék a metanol lepárlása után visszamaradt színezékkel együtt 18 csővezetéken keresztül a részben kimerült színezék-oldatot tartalmazó 4 gyűjtőtartályba vezethető, ily módon visszaáramoltatható a színezési művelet helyére, a 2 festőberendezésbe.

A textilanyagot a mosási művelet után 22 úton 23 szárítóba vezetjük, ahol egy 24 csővezetéken keresztül beáramoltatott levegővel hozzuk érintkezésbe. Ez a levegő meleg vagy fonó lehet, ahogy azt a rajzon nem látha^f ó fűtőkészülékből kapjuk. A levegő áthalad a mosott textilanyagon vagy ezzel érintkezve áramlik, felveszi az alacsony forráspontú folyadéknak a textilanyagon megtipadó, még visszamaradt részét és a 23 szárítót a 25 csővezetéken keresztül hagyja el. A 25 csővezetékben áramió levegő magával viszi az alacsony forráspontú folyadék gőzeit, beáramlik a 20 kondenzátorba, ahol az alacsony fonáspontú folyadékot visszanyerjük és innen a 21 csővezetéken keresztül a metanolt tartalmazó mosótérbe áramoltatjuk vissza. A levegőt a 20 kondenzátorból szokásos, a rajzon nem látható szelepszerkezet segítségévei távolítjuk el. Egy más megoldás szerint a 25 csővezetéken át (a maradék levegővel együtt) távozó metanolgőzöket elkülönítve hasznosíthatjuk, például a rajzon nem látható hulladékhő hasznosítóban elégethetjük és így a folyamat gazdaságosságát még tovább növelhetjük.

Ily módon a festett, (adott esetben) hűtött, mosott és szárított textília a 23 szárítót a 26 úton hagyja el kikészített, festett textília alakjában. A textília kívánt esetben további kezelésnek vethető alá.

A textilanyagban folyékony fázisban lévő alacsony forráspontú texturáló szer ezután, ha a meleg, színezéket tartalmazó magas forráspontú szerves oldószerrel kerül érintkezésbe a 2 festőberendezésben, a festési művelet folyimán gőzzé alakul és a 210 csővezeték útján visszanyerjük. Ez az alacsony forráspontú folyadék, amely gőz formájában felszabadul, ezután bizonyos mennyiségű magas fonáspontú szerves oldószerrel, így glikollal egyesül. Ez utóbbi bizonyos mennyiségben „köd” formában lehet jelen. Az elegyet egy visszanyerő rendszeren vezetjük keresztül, amely egy 212 kondenzátor és/vagy szűrő lehet, ahol lényegében az összes, ködöt alkotó, magas forráspontú szerves oldószer elkülönítése és kinye:ése megtörténik. A kondenzátumot és/vagy a szűrlete ezután a 214 frakcionálóba visszük, ahol lényegében az összes alacsony fonáspontú folyadékot visszanyejük, míg a megmaradó magas fonáspontú szerves oldószert a 216 csővezetéken keresztül visszakeringtetjúk a 4 gyüjtőtartályba a színezékhez. Az alacsony fonáspontú folyadékot, ha az metanol, ily módon elkülönítjük és újból felhasználjuk, vagy víz esetén a 4 gyűjtőtartályban lévő magas forráspontú folyadékból leporoljuk. Abban az esetben, ha az alacsony forráspontú texturáló szer metanol, a visszanyert metanolt rendszerint kondenzáljuk és felhasználásra visszakeringtetjük az eljárás egy későbbi lépéséhez, így a mosáshoz. Másrészt a visszanyert metanolt kondenzálás nélkül közvetlenül egy hulladék-hőtárolóhoz vezetjük, ahol elégethetjük, ily módon csökkenthetjük más tüzelőanyagok elégetéséből származó és a rendszerben felhasznált energiamennyiséget.

Más változat szerint az alacsony forráspontú texturáló szert a szükséges, előre meghatározott mennyiségben a textilanyag pályája fölött és/vagy alatt elhelyezett fúvókákkal létesített víz- vagy metanolpermet alakjában vagy gőzpermetként közvetlenül azelőtt juttatjuk a textilanyagba, mielőtt bevisszük az 1. ábra szerinti 2 festőberendezésbe.

-3184 104

A texturálást és a hőrögzítést előre meghatározott viszonylag magas hőmérsékleten és előre meghatározott mennyiségű alacsony forráspontú folyékony texturáló szer alkalmazásával ellenőrzés mellett végezzük. A textilanyagot, ha az szövött vagy kötött formában van jelen, megfelelő módon a szokásos feszítőrámák segítségévei vihetjük be a folyamatba. Ezek a feszítőrámák úgy szerelhetők, hogy a textilanyagot hosszirányban túlada golják és gondoskodnak arról, hogy a feszítőráma összehúzódjék, így a texturálás szélességben is megfelelő legyen. Ily módon a texturálás és a hőrögzítés mértéke hosszirányban vagy szélességben (vagy mindkét irányban) könnyen ellenőrizhető.

A találmány egy további változata szerint abban az esetben, ha csupán a textilanyag texturálását és hőrögzítését kívánjuk elvégezni egyidejűleg történő színezés nélkül, nem adunk színezéket a magas forráspontú szerves folyadékhoz és a 2. ábrán leírt előkezelést követően az

1. ábrával kapcsolatos további kezelést végezzük.

Szövéshez vagy kötéshez használt texíurálandó fonalak 100 denier nagyságúak, illetve finomságúak. Az elkülönítve texturálandó 100 denier finomságú fonal jelenlegi költsége körülbelül 0,45 dollár kilogrammonként. Egy 30 denier finomságú fonal texturálása körülbelül 2,25 dollárba kerül kilogrammonként, mivel a gépidő a 30 denier finomságú fonalnál körülbelül négyszerese a 100 denier finomságú fonal gépidejének. Jelenleg a nagy költségek miatt nem kifizetődő 30 denier finomságú textúráit fonalakból szövetet készíteni. Abban az esetben, ha texturálatlan 30 denier finomságú fonalakból szövött vagy kötött árut készítünk és utána texturáijuk a szövött vagy kötött árut, a texturálás nem okoz többletköltséget, ha ezt a műveletet a színezéssel együtt végezzük. A texturálás és színezés kombinálásából adódó jelentős megtakarítások óriási lehetőséget adnak arra, hogy a legnagyobb szálfmomságű textúráit és hőrögzített szövött vagy kötött textilany3gok piacát megnöveljük. Következésképpen az iparnak nagyobb lehetősége lesz olyan textilanyagok kiválasztására, amelyekből természetes selyemhez hasonló termékeket tud készíteni.

Megemlítjük, hogy a leírt módszereknél, amelyek csak texturáló és hőrögzítő műveletekből vagy ezeknek színezéssel való kombinációjából állnak, fontos az, hogy a textilanyagok megeresztett vagy viszonylag feszültségmentes állapotban legyenek a texturálás folyamán. Ez az állapot azzal biztosítható, hogy a textilanyagoí egy folyton járó feszítőrámán továbbítjuk.

A texturálásra magára nem kérünk oltalmat, mivel a texturálás önmagában már régóta ismert, például a 27 773. számú közzétett amerikai egyesült államokbeli találmányi bejelentésésből. Az ott leírt kezelés a pillinghatás csökkentését eredményezi, például poliészter esetében (2 938 811. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom).

A texturálás további részletei a következők.

A texturálást és a terjedelmesítést egy Hermesol gépen végezzük. A szövő- vagy kötőgépről lekerülő nyers szövetet feszítőrámára visszük oly módon, hogy túladagoljuk. A festőberendezésben a textilanyagot 20-60%-ig alacsony forrdspontú oldószerrel telítjük, „nedvesítjük”. A feszítőráma a Hermesol festőberendezésbe kerül a rajta lévő textilanyaggal együtt és egy előre meghatározott szélességre van beállítva. Közvetlenül azután, hogy a nedvesített textilanyag a festőberendezésbe kerül, „robbanás” megy végbe, amelynek ered2 menyeképpen a fonalak mind szélességben, mind pedig hosszúságban összekúszálódnak, így a fonalak szövött vagy kötött termékekben texturáló dnak. így megvan a lehetőség arra, hogy a fonal alakú szintetikus anyagok különálló költséges texturálási műveletét megkerüljük. A találmányt a következőkben példákon mutatjuk be.

1. példa

Egy nylon 66 típusú szövetet gjikolos oldat alakjában 1/2%-os Acid Blue 25 színezékkel színezünk, az anyagot 150°C-on 12 másodpercig színezzük, majd lehűtjük, metanollal mossuk és utána alacsony hőmérsékleten szárítjuk. A színezés eredményeként sötétkék színárnyalatot kapunk, amelynek színtartóssági tulajdonságai sokkal jobbak, mint a hagyományos módon színezett anyagok hasonló tulajdonságai. Ezenkívül a részben kimerült színező folyadékot etilénglikol hozzáadása után visszavisszük a színezési folyamatba. A mosásra használt metilalkoholt desztiilálás után visszanyerjük és visszakeringtetjük a folyamatba.

2. példa

Egy poliészterszövetet olyan színező folyadékkal színezünk, amely 1/2%-os Disperse Blue 56 színezék etilénglikolos oldata. A poliészteranyagot 160°C-on 30 másodpercig színezzük, utána metanolban mossuk és alacsony hőmérsékleten szárítjuk. Színezés után telt kék színt kapunk, amelynek színtartóssági tulajdonságai kitűnőek. Az etilénglikolt és a metanolt az előzőekben leírt módon választjuk szét és nyerjük vissza.

3. példa

Gyapjúszövetet 1/2%-os etilénglikolos Acid Blue 25 színezékkel színezünk, mégpedig 150°C-on 12 másodpercig. Az anyagot színezés után metanolban mossuk és alacsony hőmérsékleten szárítjuk. A színezés eredményeként sötétkék színárnyalatot kapunk, amelynek színtartóssági tulajdonságai sokkai jobbak, mint az ismert eljárásokkal kapott színek színtartóssági tulajdonságai. Ezenkívül a részben kimerült színező folyadékot etilénglikol hozzáadása után visszavisszük a színezési folyamatba. A mosásra használt metanolt desztillálással visszanyerjük és visszakeringtetjük a folyamatba az előzőekben megadott módon.

4. példa

Egy akrilszövetet olyan színező folyadékkal színezünk, amely 1/2%-os Disperse Blue 56 színezék etilénglikolos oldata. Az anyagot 160°C-on 30 másodpercig színezzük, utána metanolban mossuk és alacsony hőmérsékleten szárítjuk. A színezés eredményeként telt kék színt kapunk, amelynek a színtartóssági tulajdonságai kitűnőek. Az etilénglikolt és a metanolt az előzőekben leírt módon választjuk szét és nyerjük vissza.

5. példa

Egy szőtt poliamid termék, amely 60 detiier-s láncfonalakból és 70 denier-s vetülékfonalakból készült és négyzetmétersúlya körülbelül 50 g, az előzőekben leírt texturálás után 86 g négyzetmétersúlyú, láncirányú és

184 164 vetülékirányú zsugorodása egyaránt 22%. Egy más poliamidszÖvedék, amely 70 denier-s láncfonalakból és 70 denier-s vetülékfonalból készült, 51 g négyzetmétersúllyal rendelkezik. Texturálás után a termék négyzetmétersúlya 82 g és zsugorodása láncirányban 22%, vetülékirányban pedig 17%.

6. példa

Egy szőtt poliészter termék mind Iáncirányban, mind vetülékirányban 3 szálas 100 dealer finomságú fonalakból készült és négyzetmétersúlya texturálás előtt 115 g. E szövedék négyzetmétersúlya texturálás után 177 g, zsugorodás láncirányban 19%, vetülékirányban pedig 18%.

7. példa

Egy poliészter—gyapjú keverékszövet 3 szálas 100 denier-s poliészter fonalakból készült Iáncirányban és 100%-ós gyapjú fonalakból vetülékirányban, négyzetmétersúlya pedig 139 g. Texturálás után a termék négyzetmétersúlya 169 g, a zsugorodás láncirányban 18% és a gyapjú térfogatnövekedése 4%.

8. példa

110 denier finomságú poliamid fonalakból készült poliamid, csőszerű, kötött termék négyzetmétersúlya texturálás előtt 121 g, texturálás után pedig 169 g a négyzetmétersúly.

9. példa

100 denier finomságú poliészter fonalakból készült poliészter, csőszerű kötött termék négyzetmétersúlya texturálás előtt 118 g, texturálás után pedig 198 g.

Valamennyi fent említett terméket nagyon finom vízpermettel nedvesítettük a festőberendezésbe való belépés előtt.

Minden esetben a magas forráspontú folyadék etilénglikol volt a festőberendezésben. A magas forráspontú folyadék hőmérsékletét 175 °C-on tartottuk a poliamid kivételével, amelynél a színező folyadék hőmérséklete 155 °C volt.

A textilanyag texturálása és terjedelmesítése közben egyidejűleg elvégeztük a hőrögzítést a festőberendezésben. Ily módon költséges műveletet takarítottunk meg a hagyományos kikészítési művelettel szemben.

Miután a termék átment a festőberendezésen, egy más kamrában lehűtöttük és a felesleges etilénglikolt eltávolítottuk a termékből.

A hűtőkamrából a textilanyagot a mosóba vittük, ahol metanolban mostuk. A metanolos mosás után a felesleges metanolt visszanyertük és utána a textilanyagot 93 °C-on szárítottuk.

Az eljárással kapcsolatban itt a következő irodalmi helyekre hivatkozunk: a 27 773. számú közzétett, valamint a 3 530 214 és a 2 938 811. számú megadott amerikai egyesült államokbeli szabadalmakra.

Láncirányban és vetülékirányban egyaránt 70 denier finomságú fonalból szőtt poliészter termék négyzetmétersúlya texturálás előtt 40 g, texturálás után pedig 61 g. Aláncfonaiak zsugorodása 20%, míg a vetülékfonalak zsugorodása 17%. Az előző esetben csak tiszta etilénghkolt használtunk a festőberendezésben. Ajelen esetben literenként 2 g Disperse Blue 56 színezéket adunk az etilénglikolhoz és így sötétkék színt kapunk a poliészter anyagon. Egyébként az anyagot az előzőekben leírt módon kezeljük. A textilanyagot egy műveletben texturáljuk, terjedelmesitjük, hőrögzítjük és színezzük. A színezett anyagok metanolban való mosása messze felülmúlja más mosási és tisztítási módszerek eredményeit. A színezett poliészter esetében szükségtelen kémiai mosást alkalmazni a feleslegben levő nem rögződött színezék eltávolítása érdekében az elkenődés megelőzése vége+t.

Egy 30 denier finomságú poliamidból készült poliamid síkkötöttáru súlya négyzetméterenként 55 g texturálás előtt, texturálás után pedig 78 g. Az anyagot festőkamrában olyan etilénglikollal kezeljük 155 °C-on, amely literenként 3g Acid Red 151 színezéket tartalmaz. Az anyagot ily módon sötétvörösre festjük. Az anyagot ismét egy műveletben texturáljuk, hőrögzíti ük és színezzük. Ahogy már említettük, a magas forráspontú folyadék minden esetben etilénglikol volt, a hőmérséklet poliésztert tartalmazó termékek esetében 175 °C, poliamidot tartalmazó anyagok esetében pedig 155 °C. Az említett valamennyi esetben a festőberendezésben való tartózkodási idő 20 másodperc volt. A glikolt és a metanolt visszakeringtettük.

A fenti példák esetében a termékeket texturálatlan, nyújtott fonalakból készítettük.

További részletes példákat a következőkben adunk meg.

10. példa

Folyóméterenként 285 g súlyú kettős kötésű poliésztert folyamatosan színezünk olyan etilénglikol színező folyadékban, amely literenként 1,0 g Disperse Blue 56 színezéket (nyers, nem szabványosított) és 0,5 g foszforsavat tartalmaz. A színezést 175°C-on 45 másodpercig végezzük. A színező folyadékot a mozgó textiianyagra permetezzük egy cirkuiáló tartályból, amely a színező fonadékot tartalmazza. A bepermetezés 375 liter/perc sebességgel történik. A szövedéket színezés után egy hűtőkamrán vezetjük keresztül, ahol a hűtőlevegő beleütközik a termék felületébe és azt 70 °C-ra hűti. Ezután az anyagot mossuk oly módon, hogy 10°C-on metanolt permetezünk rá a maradék glikoi és a felületen lévő nem rögződött színezék eltávolítására. Az anyagot ezután szárítókamrába visszük, ahol 110°C-os meleg levegőt fúvatunk az anyag mindkét felületére egyidejűleg a metanolnyomok eltávolítása érdekében. A részben kimerült színezőfolyadékot etilénglikol és színezék hozzáadása után visszavezetjük a színezési művelethez.

A eirkulálő színező folyadék spektrofotometriás mérése és a színezett anyag visszaverődésen alapuló mérései 365 méter szövet színezése során azt mutatják, hogy az eredeti színezőfürdő koncentrációja 15%-kal csökken a színezckkihúzás miatt, amelyet az etilénglikolhoz való adagolással pótolunk.

A mosásnál használt metanolt összegyűjtjük, etilénglikollal és kis mennyiségű színezékkel együtt és frakciónál tan ledesztilláljuk a magas forráspontú glikolról, utána pedig visszaáramoltatjuk a mosási lépésbe. A desztillációs maradékot pedig a tárolótartályba visszük vissza. Óránként 3,785 liter.metanolt desztillálunk le.

-5184 164

A textilanyagot 10%-os túladagolással visszük be a színezőfürdőbe és 10%-os zsugorodást engedünk meg a szélességben.

A színezett termék ragyogó kék színű, fedett és sima felületű és kitűnő színtartóssági tulajdonságokat mutat. A színezék behatolása a termékbe és az elemi szálakba kitűnőnek bizonyult.

II. példa

Nylon 66 típusú csomózott szőnyeget, amelynek a négyzetmétersúlya 625 g, folyamatosan színezünk olyan színezőoldattal, amely Disperse Blue 56 színezéket (nyers, nem szabványosított) és 0,5 g foszforsavat tartalmaz literenként. A színezést 155°C-on 45 másodpercig végezzük, a színezéket szórással permetként visszük rá a szőnyegre. A szőnyeget ezután hűtjük, mossuk és szárítjuk az 5. példában ismertetett módon. A glikolt és a metanolt visszakeringtetjük.

A kapott szín teljesen egységes.

A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvalósításánál előnyös lehet különböző adalékoknak a színezőfürdőbe való bevitele annak érdekében, hogy növeljük a poliészter és a nylon ellenállását az ultraibolya fény bomlasztó hatásának, javítsuk a fényállóságot, gyulladás?átlást, az antisztatikus tulajdonságokat és hasonlókat, gy például a következő kémiai anyagokat adagolhatjuk az 1. ábra szerinti 2 festőberendezésbe a megadott anyagok számára. Az anyagokat az I. táblázatban foglaljuk össze.

I. Táblázat

Reagens Kémiai összetétel Szál Előnyök

Univuí D—49 2,4-dimetoxi-benzofenol Poliészter Nagyon (General Anilin and Film) (3 943 105. megnövekedett (GAF) sz. USA szab.) színállóság és gyártmánystabilitás

Univuí D-49 ugyanaz	Poharaid	Megavult
		(3 771949, sz, fényállóság
		VSA szab.)	és napfényállóság
Tinuvin 327	Benzotriazol-származék	Poharaid	Megjavult
	(Ciba-Geigy)	(3771 949. sz.fényállóság
		USA szab.)
Univuí 490	Benzofenon-származék	Poliészter	Megjavult ,
	(GAF)	(3 943105. sz.fényállóság
		USA szab.)	és termékstabilitás
Anti-Blaze	Klórozott foszfonát	Poliészter	Gyulladás-
19	(Mobil Chemical Co)	Poliamid	gátlás
Firemaster	Trisz-dibrórnpropil-	Poliészter	Gyulladás-
200	foszfát	Akril	gátlás

(Michigan Chemical Co)

Az eljárás utolsó lépésében antisztatizáló szereket, olaj- és víztaszító szereket, lágyító és más fogásjavító szereket, gyűrődésgátló gyantákat és hasonlókat adhatunk a termékhez az 1. ábrán feltüntetett 22 úton keresztül (például a metanolos mosás és a szárítás között). Ezeket az anyagokat a mosott textilanyaghoz adjuk oldat vagy diszperzió formájában oly módon, hogy b megfelelő szereket oldószerben vagy valamely más vivőanyagban oldva vagy diszpergálva adagoljuk.

A II. táblázat ezeket a kezeléseket mutatja be.

IL Táblázat

Reagens	Kémiai kompozíció vagy más megfelelő anyag	Szálak	Előnyök
Xvitex E	Antisztatizáló szer	Cellulóz, ál-	Kitűnő anti-
	(Du Pont)	lati és szintetikus szálak, (poliamid, poliészter, akril, olefin és mások)	sztatizáló tulajdonságok kis nedvességnél is
Siligan PA	Antisztatizáló szer
Statexan	(BASF Wyandotte) Antisztatizáló szer	ugyanaz	ugyanaz
PKN	(Bayer)	ugyanaz	ugyanaz
Zepel	Fluorozott vegyület	Poliamid, poli-	Kitűnő olaj-,
Scotch-	(Du Pont) Fluorkarbon-vegyület	észter, akril és cellulóz -szintetikus és állati szálak)	víz- és napfényállóság
gard	(Minnesota Mining)	ugyanaz	ugyanaz
Avitone A	Fogásjavító (Du Pont)	Cellulóz	Cellulózszálak lágyítása
Ceramine	Fogásjavító	Akril,	Lágyítószer
HS	(Sandoz)	Poliamid
Methanol	Fogásjavító	Akril,
Lubricant K Aerotex	(Du Pont)	Poliamid	ugyanaz
Melamin-formaldehid-	Cellulóz,	gyűrődésálló tu-
krém	gyanta (American	Szintetikus és	Újdonságok és
Ahcovel	Cyanamid Co) Szintetikus amin-	cellulóz-keverék	stabilizálás
Rhonite	formaldehid-gyanta (Imperial Chemical) Szintetikus amin-	ugyanaz	ugyanaz
R-l	formaldehid-gyanta (Rohm & Haas Co)	ugyanaz	ugyanaz

Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti eljárás egy tökéletes rendszert ad különböző készítmények és ezek keverékeinek a színezésére, texturálására, hőrögzítésére és kikészítésére, valamint ezek kombinációjára. Emellett a folyamat zárt és folyamatos rendszerben megy végbe.

Claims

1. Eljárás textília texturálására és hőrögzítésére, azzal jellemezve, hogy egy alacsony forráspontú texturáló szerrel impregnált textíliát magas fonáspontú - adott esetben színezéket és egyéb adalékot is tartalmazó — szerves folyadékkal magas hőmérsékleten való érintkeztetés útján texturálunk és hőrögzítünk, az alacsony forráspontú texturáló szer mennyiségét és forráspontját, valamint az érintkeztetés hőmérsékletét úgy' választjuk meg, hogy az érintkeztetéskor az alacsony forráspontú texturáló szer pillanatszerűen gőzzé alakul, míg a magas forráspontú szerves folyadéknak csak egy része alakul gőzzé, a textúráit textíliát hűtjük és olyan alacsony forráspontú, lényegében vízmentes, szerves folyadékkal mossuk, mely a szárítási hőmérsékleten elpárologtatható, a mosott, textúráit textíliát, adott esetben adalékanyagokat tartalmazó oldattal vagy diszperzióval kezeljük, szrirítjuk, Így az alacsony forráspontú szerves folyadékot eltávolítjuk belőle, az érintkeztetési zónában elpárolgott alacsony forráspontú texturáló szert a magas fórráspontú

184 164 szerves folyadékkal alkotott elegyeként kinyerjük és az alacsony forráspontú szerves mosófolyadékot a szárítási lépésből gőz formájában visszanyerjük és ezt, valamint az előbbi elegyet a mosási folyamathoz visszavezetjük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, 'azzal jellemezvei hogy magas fonáspontú szerves folyadékként etilénglikol, dielilénglikol, trietilénglikol, tetraetilénglikol, propilénglikol, illetve az említett glikolok metil- és etil-, mono- és di-étereinek valamelyikét alkalmazzuk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy magas forráspontú szerves folyadékként 1—4 szénatomszámú alkilénglikolt alkalmazunk.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási ₁módja, azzal jellemezve, hogy magas fonáspontú szerves folyadékként 1—4 szénatomszámú alkilénglikol rövidszénláncú alkiléíerét alkalmazzuk.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzai jellemezve, hogy alacsony forráspontú szer- 2 vés folyadékként rövidszénláncú alkanolt használunk.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja,'azzal jellemezve, hogy alacsony forráspontú szerves folyadékként metanolt használunk.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási 2 1 módja, azzal jellemezve, hogy alacsony fonáspontú szerves folyadékként diklórmetánt, triklórmetánt vagy széntetrakloridot alkalmazunk.

8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alacsony fonáspontú szerves folyadékként klórozott paraffin-szénhidrogént alkalmazunk.

9. Az 1-8. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a magas forráspontú szerves folyadékban megfelelő színezéket oldunk, szuszpendálunk vagy diszpergálunk és a textilanyagot egyidejűleg texturáljuk, hőrögzítjük és színezzük.

10. Az 1-9. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, ázzál jellemezve, hogy a textíliát laza '-agy feszültségmentes állapotban kezeljük.

1’, Az 1 — 10. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, ázzál jellemezve, hogy az ultraibolya fény által okozott bomlás ellen, a fényállóság javításán, gyulladásgátlásra vagy az antisztatikus tulajdonságok növelésére egy vagy több adalékot használunk, illetve adagolunk a magas forráspontú folyadékhoz.

17. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, fázzál jellemezve, hogy a mosás után antísztatizáló, valamint olaj- és víztaszítást növelő, fogásjavító vagy gyűrődésgátló egy vagy több adalékot tartalmazó oldattal vagy diszperzióval kezeljük a textilanyagot.