HU183933B - Electric lamp with lamp base joined up mechanically - Google Patents

Description

A találmány tárgy villamos lámpa, amelynek üvegből lévő burája, a burának nyakrésze, és a nyakrészen egy alsó perem van, a bura nyakrészén, annak alsó pereme körül lényegében hengeres alakú, fémből lévő fej van, a lámpa burájában villamos fényforrás van elrendezve, amely árambevezetőkön csatlakozik a lámpa fejéhez, a lámpa feje, amelynek a lámpa burájára felfekvő felső pereme van, a lámpa burájához van rögzítve egy felhasított, fémből lévő gyűrű segítségével, amelynek a külső felülete a fej belső felületére felfekszik, és ahhoz rögzítve van, és amely gyűrűnek a belső felületén merev kinyúló részek vannak kialakítva, ezek mindegyikének egy alsó fálrésze van, amely az alsó perem felé irányul, és a nyakrészen lévő megfelelő bemélyedéssel összekapcsolódik, a bemélyedéseknek az alsó perem közelében egy alsó falrésze van. Egy ilyen villamos lámpát ismertet az 1.813.572. számú amerikai szabadalmi leírás.

A jelen esetben az „alsó” kifejezést egy olyan lámpára vonatkoztatva értjük, amely függőleges tengelyű, és a lámpafej része alul van.

A legtöbb villamos lámpánál, különösen azoknál a lámpáknál, amelyeknek fúvott burájuk van, a lámpa feje a lámpa burájához cementtel van rögzítve annak ellenére, hogy általánosan ismert a cement alkalmazásának hátránya. A cement kezelése időigényes eljárás, amelynek során sok hőenergiát kell felhasználni. Ilymódon a lámpafejeknek cementtel való rögzítése költséges. Egyes lámpák kialakításuknál fogva és/vagy azok alkalmazási körülményeinek következtében a lámpa élettartama során a cementkötés kilazulhat. Ha a lámpát el kell távolítani a foglalatából, akkor a lámpa feje gyakran benne marad a foglalatban. A leszakadt lámpa fejének az eltávolítása a foglalatból nagyon veszélyes, mivel feszültség alatt álló részek válhatnak hozzáférhetővé.

A cement használatának hátrányai miatt már a múlt század vége óta többször javasolták, hogy a lámpa fejét a lámpa burájához mechanikusan rögzítsék. Néhány javasolt szerkezeti megoldásnak azonban az a hátránya, hogy a lámpa fejet a lámpa burájához csavarozni kellett: például az 1.832.751. számú amerikai szabadalmi leírás szerint erre a célra a lámpa burájának nyakrészére egy gyűrűt helyeztek, amelyen csavarmenet volt; a 609.031. számú német szabadalmi leírásban maga a lámpa nyakrésze volt csavarmenetes kialakítású. Ezeket a szerkezeti megoldásokat nem lehetett alkalmazni bayonet (Swan) lámpafejeknél. Egy másik javasolt megoldás szerint a lámpa fejéből füleket hajlítottak ki, amelyek egy része a lámpaburában lévő bemélyedésekbe nyúltak be, míg a többi a lámpa burájának véglapjához kapcsolódtak rugalmasan (például a 2.692.154. számú amerikai szabadalmi leírás szerint). Ennek a szerkezeti megoldásnak az a hátránya, hogy annak jósága a fülek rugalmasságának tartósságától függ, vagyis, hogy a lámpa feje—miután hőterhelésnek is ki volt téve—merev kapcsolatban marad-e a lámpa burájával. Ennek a megoldásnak egy másikhátránya, hogy a lámpa fejének külső felületét jelentősen megváltoztatták, nevezetesen azon nyílásokat hoztak létre.

Annak ellenére, hogy a cement használatának hátrányait már nagyon régen felismerték, valamint annak ellenére, hogy nagyon sok szerkezeti megoldást javasoltak cement nélküli rögzítésre, amelyek közül néhányat fentebb említettünk, a cementet még manapség is általánosan használják, különösen azoknál a lámpáknál alkalmazzák a lámpa fejének rögzítésére, amelyeknek fuvott burája van. Ennek az az oka, hogy az ismert, egyszerű szerkezeti kialakításoknál 2 nagyon nagy alak- és méretpontosságra van szükség annak érdekében, hogy a lámpa burája és a lámpa feje között merev kapcsolatot hozhassunk létre és tarthassunk fenn a lámpa élettartama alatt. Ilyen pontosság azonban fuvott üveg lámpabruráknál nem érhető el sorozatgyártásban.

A már fentebb említett 1.813.572. számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál úgy tűnik, hogy a fémből lévő gyűrű kiálló részei a lámpa burájának nyakrészében lévő bemélyedésekbe pontosan beleilleszkedik. A fémgyűrű belső felületéből kiálló részek együttesen, ahol azok egymáshoz legközelebb vannak, egy egyenlő oldalú háromszöget alkotnak. A bura nyakrészében kialakított bemélyedések úgy vannak kialakítva, hogy ezeknek a bemélyedéseknek a legmélyebb pontjai együttesen egy egyenlő oldalú háromszöget alkotnak, amely egyenlő oldalú háromszög egybevágó a fémgyűrű egyenlő oldalú háromszögével.

Azonban már maga a szabadalmi leírás megcáfolja ezt a — kezdetben alkotott — benyomást, hogy a fémgyűrű pontosan beilleszkedik a lámpa burájának nyakrészére. Valójában már a szabadalmi leírás is megállapítja, hogy a legpontosabb illeszkedés érhető el a fémgyűrű és a bura nyakrésze között, és ezeknek a részeknek az egymáshoz képesti elcsúszása megakadályozható, ha egy rugalmas szalagot, például azbesztszalagot helyeznek a két rész közé. Egy rugalmas szalagnak az alkalmazása azonban jelentősen lerontja a mechanikusan rögzített lámpafej előnyét.

Ha ennél az ismert lámpánál a fémgyűrűt úgy alakítják ki, hogy a gyűrű által alkotott háromszög kisebb, mint a bura nyakrészének bemélyedései által alkotott háromszög, akkor a lámpa feje által a gyűrűre kifejtett nyomás áttevődik a lámpa burájának üvegére, amely a lámpa burájának megrepedéséhez vezet. Ha viszont ennél az ismert lámpánál a gyűrű által alkotott háromszög — ha a lámpa feje a gyűrűt összenyomja — nagyobb, mint a bemélyedések által alkotottháromszög, akkor a lámpa feje kisjátékkal kapcsolódik a bura nyakrészére. Csak abban az esetben kapunk használható, mereven rögzített lámpafejű lámpát, ha a gyűrű pontosan illeszkedik. A lámpafejnek, a fémgyűrűnek és különösen a lámpabura méreteinek tűrése szempontjából a mereven rögzített lámpafejű lámpák azonos minőségű gyártása az ismert szerkezeti megoldások alkalmazásával legalábbis rendkívül nehéz.

A találmány elé célul tűztük ki olyan lámpának a kialakítását, amelynél a lámpa feje cement nélkül van rögzítve. A találmány célja különösen egy olyan villamos lámpának a kialakítása, amelynél a lámpa feje a lámpabura nyakrészére egyszerűen felhelyezhető és ott rögzíthető anélkül, hogy a lápa feje eközben lényegesen deformálódna. A találmány egy további célja egy olyan szerkezeti kialakítás létrehozása, amelynek segítségével a lámpafej és a lámpabura közötti kapcsolat különösen tengelyirányban merev, és amely anélkül hozható létre, hogy a csatlakozás fenntartásához rugalmas alakváltozás lényeges szerepet játszana.

A kitűzött feladatot a bevezetőben körülírt villamos lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy valamennyi kinyúló rész alsó falrésze a megfelelő bemélyedés alsó falrészével érintkezik, és a felhasított, fémből lévő gyűrűnek fülei vannak, amelyek legalább a lámpa élettartamának kezdetén rugóerőt gyakorolnak a bura nyakrészének alsó peremére.

Annak érdekében, hogy a felhasított, fémből lévő gyűrű a lámpa fejéhez legyen rögzíthető az szükséges, hogy a gyűrű külső felülete a lámpa fejének belső falára feküdjön fel. Ebből a célból a fémgyűrű úgy van kialakítva, hogy miután

183 933 azt felhelyeztük a lámpa burájának nyakrészére, annak átmérője nagyobb mint a lámpa fejének a megfelelő átmérője. Ha ezt követően a lámpafejet a gyűrűre ráhúzzuk, egész addig, ameddig a fej felütközik a lámpa burájának széléig, a gyűrű átmérője lecsökken a lámpafej által, és jó érintkezésjön létre a lámpa fejének belső fala és a gyűrű külső felülete között. A gyűrűt ekkor a lámpafejhez rögzíthetjük, például forrasztással, hegesztéssel vagy ragasztással.

A fémgyűrű kezdeti nagyobb átmérője ennek megfelelő méretezésével valósítható meg, nevezetesen a belső felületén lévő kinyúló rész és a fülek közötti távolság meghatározásával, valamint a fülek irányításával. Ezt a távolságot és irányt úgy kell megválasztani, hogy a kinyúló részek ne érhessék el a bura nyakrészében lévő bemélyedések legmélyebb részét.

Amikor a lámpa fejét a fémgyűrűre ráhúzzuk, a gyűrű átmérője lecsökken, a kinyúló részek mélyebben benyomódnak a megfelelő bemélyedésekbe, a fülek eredeti helyzetükből kifelé hajlanak, és ezek a fülek rugalmas erőt fejtenek ki. Ez a rugalmas erő, amellyel a fülek nekinyomódnak a bura alsó peremének, két dolgot eredményez:

1) A rugalmasság a fémgyűrűt mereven nekinyomja a lámpa fejének oly mértékben, hogy ez a két elem egymáshoz kapcsolódhat, és

2) a rugalmasság a fémgyűrűt a bura alsó pereme felé kényszeríti annyira, amennyire az lehetséges.

Ez a 2) hatás nagyon nagy fontosságú.

A bevezetőben említett szabadalmi leírás szerinti lámpában a fémgyűrű szintén összenyomódik, amikor a lámpa fejét ráhelyezik. A lámpa feje és a fémgyűrű között fellépő súrlódási erő azt eredményezi, hogy a fémgyűrű eltolódik a lámpafej révén a bura (szélesebb része) felé. Amikor a lámpa feje felütközik a burán, akkor azt rögzítik a gyűrűhöz, és ekkor a fej és a lámpa burája között tengelyirányú játék marad.

A találmány szerinti lámpában a füleknek a második funkciója az, hogy megakadályozzák az ilyen játékot. A fülek biztosítják azt, hogy miközben a lámpa feje tengelyirányban mozog egészen addig, ameddig a lámpa buráján fel nem ütközik, a fémgyűrű az ellenkező irányban feszüljön meg. Amikor a lámpafej és a fémgyűrű már egymáshoz van rögzítve, akkor a lámpafej tengelyirányban már biztosan rögzítve van, és ekkor a fülek már teljesítették feladatukat és továbbá már nincs túlzott jelentősége annak, hogy azok megtartják-e rugalmasságukat a lámpa élettartama során vagy sem. A lámpa fejének hőterhelése csökkentheti a fülek rugalmasságát, de ez nem befolyásolja a bura és a lámpafej közötti kapcsolat szilárdságát. A méret és alak különbségek ellenére, amely különbségek minden egyes lámpánál fellépnek, a lámpafej felső pereme és valamennyi kinyúló rész alsó fala közötti térköz valamennyi találmány szerinti lámpánál a fémgyűrű és a lámpafej egymáshoz történő rögzítése után egyenlő azzal a térközzel, amely a lámpa buráján történő felütközési helye és a megfelelő bemélyedés alsó fala között van, amely bemélyedésbe a kinyúló részek kapcsolódnak. A találmány szerinti szerkezeti kialakítás olyan, mintha minden egyes egyedi lámpához megfelelő méretű lámpafejet rögzítettünk volna mechanikusan.

A lámpa nyakrészén lévő bemélyedések és a fémgyűrűn levő merev, kinyúló részek különböző alakúak lehetnek, Például a fej tengelyébe eső síkra a keresztmetszetük V, U vagy szétálló szárú U vagy körív alakú lehet. A fej tengelyére merőleges síkban a kinyúló részek és a bemélyedések egyenes vonalúak lehetnek. Egy előnyös kiviteli alak szerint a bemélyedéseknek ebben a síkban konkáv görbe alakjuk van, például körív alakjuk van, és a kinyúló részek konvex görbületűek. Ha a bemélkyedéseknek és a kinyúló részeknek mindkét síkban körív alakjuk van, akkor azok görbületi sugara egymással egyenlő vagy egymástól eltérő, például mindkettő 2—3 mm, vagy az egyik 2—3 mm, és a másik fej tengelyére merőleges síkban 6—9 mm lehet. Ezek a számok csak a lehetőségeket mutatják, és semmi esetre sem korlátozó jellegűek. Egy előnyös kiviteli alaknál legalább a kinyúló részeknek van egy alsó falrészük, amelyek a lámpa belseje felé irányulnak, a lámpa nyakrészének alsó peremétől ellentétes irányban. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a fülekben nagyobb erő ébred, amikor a kinyúló részek a bemélyedésekbe mélyebben benyomódnak. Ez a hatás akkor is fellép, ha a bemélyedéseknek egy alsó falrészük van, amely szintén az alsó peremtől ellentétes iránya nyúlik, és ez a hatás sokkal jelentősebb mértékben jelentkezik akkor, ha mind a kinyúló részeknek, mind a bemélyedéseknek az alsó falrésze ilymódon van kialakítva.

Jóllehet, a kinyúló részeknek és a bemélyedéseknek a kialakításához olyan szerszámokat lehet használni, amelyek a bemélyedéseket lényegében azonos alakúra és méretűre készítik, mint a kinyúló részekét, erre azonban nincs szükség. Elégséges, ha a kinyúló részek a bemélyedésekbe be tudnak csatlakozni. Valójában a találmány szerinti lámpánál nem feltétlenül szükséges, hogy a kinyúló részek kitöltsék a bemélyedéseket. Ilyen törekvés az üveg alkatrészek előállításánál fellépő méret- és alakingadozások szempontjából hátrányhoz vezet.

Azon túlmenően, hogy a lámpa feje és a bura között a fej tengelyének irányában kiváló kapcsolat jön létre, az ismertetett szerkezeti megoldás jó csatlakozást biztosít érintő irányban is. A lámpa fejének a burához képesti lehetséges elfordulása nagyon kis szögtartományra, például Γ-ra korlátozódik. Az ismertetett kiviteli alaknál, amelynél a kinyúló részeknek és/vagy a bemélyedéseknek az alsó falrésze a lámpa belseje felé irányul a bura nyakrészének alsó peremétől ellentétes irányban, még további korlátozás érhető el. Az érintő irányú, nagyon merev kapcsolat azáltal jön létre, hogy a bemélyedések és a kinyúló részek a fej tengelyére merőleges síkban konkáv, illetve konvex görbületűek.

Azt találtuk, hogy kiváló eredmény érhető el két bemélyedéssel és két kinyúló résszel. Szükség esetén azonban nagyobb számú bemélyedés és kinyúló rész is választható. A bemélyedések és a kinyúló részek általában egyenletesen vannak elosztva a bura nyakrésze és a fémgyűrű kerülete mentén.

Egy lehetséges kiviteli alaknál a fémgyűrűnek valamennyi kinyúló részéhez egy fül tartozik. Ez a fej tengelyirányában a kinyúló rész alatt helyezhető el. Arra is lehetőség van azonban, hogy a megfelelő füleket az egyes kinyúló részek két oldalán helyezzük el.

A fémgyűrű a lámpafejhez forrasztással rögzíthető. E célból egy lehetséges kiviteli alaknál a gyűrűt előzetesen forraszanyaggal kell bevonni. Egy módosított kiviteli alaknál forraszanyagot teszünk a gyűrű külső felületén kialakított üregbe, amely üreget a belső felületen lévő kinyúló rész kialakításával egyidejűleg hozunk létre.

A fémgyűrűt ragasztással vagy hegesztéssel is csatlakoztathatjuk, a hegesztés különösen lézerrel történhet. A lézer segítségével létrehozott hegesztés a lámpa fején lévő lyukról ismerhető fel, amelynek nagy részét a lámpa fejének és a gyűrűnek az anyagából lévő megszilárdult ömledék tölt 3

183 933 ki. A lézer segítségével történő hegesztés különösen gyorsnak, megbízhatónak bizonyult, és más szempontokból is nagyon hatásos eljárás a lámpa fejének és a gyűrűnek az egyesítésére.

A fémgyűrű egy sor különböző anyagból készíthető.

Például: alumíniumból vagy különböző sárgarezekből vagy olyan ötvözetekből, amelynek fő összetevője réz, és lényeges mellékkomponensei a cink vagy nikkel, esetleg kis mértékben vasat, szilíciumot, alumíniumot, mangánt és/vagy ólmot tartalmazhat. Egy megfelelő anyag tartalmazhat például 45—67 súly% rezet, 12—45 súly% cinket és 10—26 súly% nikkelt.

Egy előnyös kiviteli alaknál a fémgyűrűnek a felső peremén egy elkeskenyedő rés van, és az árambevezetők egyike a bura nyakrésze és a fémgyűrű között átvezetve keresztülnyúlik a bevágáson és abban rögzítve van. Ennél a kiviteli alaknál, ha a fémgyűrűt a lámpafejjel összekötjük, egyúttal egy oldalérintkezés is létrejön a lámpa fején.

A találmány szerinti lámpának a fényforrása lehet egy izzószál vagy egy kisülő cső. A lámpa különösen alkalmas magas környezeti hőmérsékletetek esetén, például zárt világítótestekben, kályhákban vagy irányított sugárzású reflektorokban, ahol a fény koncentrációja a lámpa fején magas hőmérsékletet hoz létre.

A találmány szerinti lámpa kiviteli alakjait az alábbiakban a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti lámpa oldalnézetét mutatja, amelynek a feje részben ki van törve és a fémgyűrű metszetben látható; a

2. ábra az 1. ábra részlete kinagyítva és részben kitörve; a

3a. és 3b. ábrák a 2. ábra szerinti kivitelnél alkalmazott gyűrű oldalnézete részben metszetben és felülnézetben; a

4a. és 4b. ábrák a 3a. és 3b. ábrákon bemutatott kiviteli alak egy első változatát mutatják; az

5a. és 5b. ábrák a 3a. és 3b. ábrák szerinti kiviteli alak egy második módosított változatát mutatják; a

6a. és 6b. ábrák a 4a. és 4b. ábrák szerinti kiviteli alak egy módosított változatát tüntetik fel; a

7. ábra egy kisülési lámpa oldalnézete részben kitörve; és a

8. ábra a 7. ábrán látható kiviteli alak oldalnézetének egy részlete, részben kitörve.

Az i. ábrán látható lámpának fúvott üvegből lévő 1 burája van, amelynek 2 nyakrésze, és ennek alsó 3 pereme van. Egy lényegében hengeres alakú, fémből lévő, 16 tengelyű 4 fej van az 1 bura 2 nyakrészére, az alsó 3 perem köré felhelyezve. A lámpa 4 fejéhez 5 izzószál csatlakozik, 6 árambevezetők segítségével, amely 5 izzószál a fényforrást alkotja, és az 1 bura belsejében van elhelyezve. A lámpa 4 fejének 7 pereme van, amely felütközik a lámpa 1 burájára. Egy felhasított, fémből lévő 8 gyűrű belső 11 felületén kinyúló 12 részek vannak kialakítva, amelyek az 1 bura 2 nyakrészében megfelelően kialakított 13 bemélyedésekkel kapcsolódnak össze. A 8 gyűrűnek 14 fülei vannak, amelyek a 2 nyakrész alsó 3 peremének nyomódnak.

A 2. ábrán az 1. ábráéval azonos alkatrészek azonos hivatkozási számmal vannak jelölve. A fémből lévő 8 gyűrűnek 15 felhasítása van. Az ábrán látható, hogy a kinyúló 12 részek nem teljesen felelnek meg a 13 bemélyedéseknek. Ennek ellenére, a lámpánál merev kapcsolat van a lámpa 4 feje és az 1 burája között. A kinyúló 12 részeknek alsó 17 falrészük van, amelyek a 2 nyakrész alsó 3 pereme felé irányúlnak, míg a 13 bemélyedéseknek alsó 18 falrészük az alsó 3 perem közelében van. Az alsó 18 falrészek a megfelelő alsó 17 falrészekkel érintkeznek.

A lámpa szerelésénél a fémből lévő 8 gyűrűt a 2 nyakrészre felhelyezzük olymódon, hogy a kinyúló 12 részek a megfelelő 13 bemélyedésekkel összekapcsolódjanak. Ebben az állapotban a 15 felhasítás szélesebb, mint ahogy az a 2. ábra a látható. A 4 fejet ekkor felhúzzuk a 8 gyűrű fölé egészen addig, ameddig annak felső 7 pereme fel nem ütközik a lámpa 1 buráján. A 8 gyűrű átmérője eközben lecsökken, és a 15 felhasítás szélessége is kisebb lesz. A kinyúló 12 részek ilymódon mélyebben benyomódnak a 13 bemélyedésekbe. A 14 fülek sokkal erősebben nekinyomódnak az alsó 3 peremnek, és eredeti helyzetükhöz képest kifelé nyomódnak. A 14 fülekben keletkező rugalmas erő nemcsak a 8 gyűrű külső 9 felületét nyomja sokkal erősebben a 4 fej belső 10 felületének, hanem a kinyúló 12 részek alsó 17 falrészét is sokkal erősebben nekinyomja a hozzá tartozó 13 bemélyedé s alsól8 falrészéhez. A 4 fej szerelése közben felfelé mozog egészen addig, ameddig lehetséges (ütközésig), a 14 fülek nekinyomódnak az alsó 3 peremnek, és a 8 gyűrűt lefelé nyomják. A 8 gyűrűt és a 4 fejet ekkor hegesztéssel egyesítjük. A 13 bemélyedés alsó 18 falrésze és a 4 fejnek az 1 burán történő felütközési helye közötti térköz egymással teljesen mereven összekapcsolt fémrész által át van hidalva, nevezetesen a 4 fej és a 8 gyűrű által. A merev kapcsolat ilymódon nemcsak a 4 fej 16 tengely irányában jön létre, hanem erre merőleges irányokban is.

A V alakú kinyúló 12 részek a rajz síkjára merőleges sík irányában hosszúkásak. Ugyanez mondható el a 13 bemélyedésekről is. Ilymódon a kinyúló részek alsó falrésze a lámpa belseje felé nyúlik a 2 nyakrész alsó 3 pereméhez képest ellentétes irányban. Ilymódon, ha a lámpa 4 fejére a lámpa 1 burájához képest csavaró erő hat, akkor ez az erő a kinyúló 12 részeket a 2. ábrán látható módon felfelé akarja elmozdítani a 17 és 18 falrészek közötti kölcsönhatás következtében. Mivel azonban a 7 perem felütközik a lámpa 1 burájára, ez az elmozdulás nem lehetséges.

A 3a. és 3b. ábrákon látható, fémből lévő 28 gyűrűnek 35 felhasítása van. A 28 gyűrűnek a belső 31 felületén kinyúló 32 részei vannak. Ezeknek a kinyúló 32 részeknek alsó 37 falrészük van, amelyek kívülről befelé emelkednek. A 28 gyűrűnek 34 fülei vannak, amelyek merőlegesek a belső 31 felületre. A lámpa fejének helyzetét a 36 tengely jelöli.

A 36 tengely mentén vett metszetben a kinyúló 32 részek körív alakúak, és a 36 tengelyre merőleges metszetben hosszúkásak.

A 4a. és 4b. ábrákon a 3a. és 3b. ábrák alkatrészeinek megfelelő alkatrészeket 20-szal nagyobb hivatkozási számmal láttuk el. A kinyúló 52 részek görbülete a 4b. ábrának a rajz síkjában körív alakú, de nagyobb a sugara, minta4a. ábrán.

Az 5a. és 5b. ábrákon a megfelelő részeket 20-szal nagyobb hivatkozási számmal láttuk el, minta4a. és 4b. ábrákon. A kinyúló 72 részek görbületi sugara az 5a. ábrának a síkjában egyenlő az 5b. ábráéval.

A 6a. és 6b. ábrákon a megfelelő alkatrészeket 40-nel nagyobb hivatkozási számokkal láttuk el, mint a 4a. és 4b. ábrákon. A 94 fülek a kinyúló 92 részek alatt sugárirányban helyezkednek el.

A 7. és 8. ábrákon a hivatkozási számok 100-zal nagyobbak, mint a 2. ábrán látható megfelelő alkatrészek. A 105 fényforrás egy nagynyomású gázkisülő cső és a lámpának a 104 feje bayonet foglalatú.

183 933

A 8. ábrán a 113 bemélyedésnek alsó 118 falrésze van, amely a lámpa 104 fejének 116 tengelyével derékszöget zár be. A106 és a 106a. árambevezetők a lámpa burájától vezetnek ki, a 106 árambevezető lámpa 104 fejének központi érintkezőjéhez van csatlakoztatva. A 106a. árambevezető a felhasított, fémből lévő 108 gyűrű és a 102 nyakrész közé van befűzve, és a 108 gyűrű elkeskenyedő 119 bevágásába van behúzva, ott rögzítve van, és ezzel jó villamos érintkezést hoz létre. A lámpa 104 feje a fémből lévő 108 gyűrűhöz 120 lézerhegesztéssel van rögzítve és villamosán csatlakoztatva, miáltal megbízható oldalérintkezés jön létre a lámpa fején.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Villamos lámpa, amelynek üvegből lévő burája, a burának nyakrésze és a nyakrészen egy alsó perem van, a bura nyakrészén, annak alsó pereme körül lényegében hengeres alakú, fémből lévő fej van, a lámpa burájában villamos fényforrás van elrendezve, amely árambevezetőkön keresztül csatlakozik a lámpa fejéhez, alámpa feje, amelynek a lámpa burájára felfekvő felső pereme van, alámpa burájához van rögzítve egy felhasított, fémből lévő gyűrű segítségével, amelynek a külső felülete a fej belső felületére felfekszik és ahhoz rögzítve van, és amely gyűrűnek a belső felületén merev, kinyúló részek vannak kialakítva, ezek mindegyikének egy alsó falrésze van, amely az alsó perem felé irányul, és a nyakrészen lévő megfelelő bemélyedéssel összekapcsolódik, a bemélyedéseknek az alsó perem közelében egy alsó felrésze van, azzál jellemezve, hogy valamennyi kinyúló rész (12,52,72,92,112,132) alsó falrésze (17,117) a megfelelő bemélyedés (13, 113) alsó részével (18, 118) érintkezik és a felhasított, fémből lévő gyűrűnek (8,28, 48,68, 88,108) fülei (14,34,54,74,94,114) vannak, amelyek legalább a lámpa élettartamának kezdetén rugóerőt gyakorolnak a bura (1,101) nyakrészének (2,102) alsó peremére (3, 103).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemez ve, hogy valamennyi kinyúló rész (12,112) alsó falrésze (18,118) a lámpa belseje felé nyúlik a nyakrész (2,102) alsó pereméhez (
3. 3,103) képest ellentétes irányban.

   5 3. A 2. igénypont szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy valamennyi bemélyedés (13, 113) alsó falrésze (18, 118) az alsó peremhez (3, 103) képest a lámpa belseje felé nyúlik.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti villamos lámpa kiviteli

   1 q alakja, azzal jellemezve, hogy a lámpa fejének (4,104) tengelyébe (16,116) eső síkban akinyúló részek (12,32,52,72, 92, 112) görbülete körív alakú.
5. 5. a 4. igénypont szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lámpa fejének (4, 104) tengelyére , 5 (16,116) merőleges síkban a kinyúló részek (12,52,72,92, 112) görbülete körív alakú.

   Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bemélyedések (13, 113) alakja és nagysága lényegében megegyezik a ki20 nyúló (12, 32, 52, 72, 92, 112) részekével.
6. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fémből lévő gyűrű (88) valamennyi kinyúló részéhez (92) legalább egy fül (94) tartozik.

   25
7. 8. A 7. igénypont szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lámpa fejének (4,104) tengelye (16, 116) irányában az egyes fülek (94) a megfelelő kinyúló részek (92) alatt vannak.
8. 9. A 7. igénypont szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes fülek (94) a megfelelő kinyúló részek (92) oldalain, azok alatt vannak.
9. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti villamos lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fémből lévő gyűrű (108) lézerhegesztéssel van a lámpa fejéhez (104) rögzítve.