HU183369B - Air drier for apparatus operating by compressed air - Google Patents

Description

A találmány légszárítóra vonatkozik kompresszorral feltölthető, készenléti légtartállyal rendelkező sűrített levegővel működő berendezéshez, különösen járművek sűrített levegővel üzemelő fékberendezéseihez. A légszárító házán van a kompresszorral összekötendő bemeneti csatlakozó és a készenléti légtartállyal összekötendő kimeneti csatlakozó. A házban a szárítandó sűrített levegővel átáramoltatható légszűrő, a regenerálható szárítóanyaggal töltött szárítóbetét és a kimeneti csatlakozó elé iktatott, a feléje irányuló áramlási irányba nyíló, fúvókával áthidalt visszacsapó szelep, valamint egy nyomásellenőrzővel vezérelhető víztelenítő szerkezet van szorosan beépítve. E mellett a kompresszor részére a nyomásmentesítő szerkezetet is vezérlő nyomásellenőőrző a készenléti légtartálybeli nyomással működtethető és a-felső nyomáshatár elérésekor a nyomásmentesítő szerkezetet, valamint a víztelenítő szerkezetet a kompresszor levegő szállítását megszakító és a kondenzációt kifúvató üzemi helyzetbe kapcsolja, az alsó nyomáshatár alá jutáskor pedig a kompresszor levegő szállítását szabaddá tevő és a kondenzáció kifúvatását megszakító nyugalmi helyzetbe állítja. Az üzemi helyzetben a sűrített levegő a készenléti légtartályból egy fúvókán, ezzel egyben a regenerálandó szárító anyagon és a víztelenítő szerkezeten keresztül a külső légtérbe áramlik ki.

Ilyen jellegű légszárítót ismertetett a DE — OS

947 550 számú NSZK-beli közrebocsátási irat. Ez esetben a légszárító háza a sűrített levegővel alulról felfelé átáramoltatható, rugóerővel felfelé nyomott szárítóbetétet tartalmaz, amelyhez az áramlás irányában légszűrff csatlakozik.

Egy erre ráillesztett felső házrészben van az a fúvókával áthidalt visszacsapó szelep, amelytől a készenléti légtartályhoz vezet egy vezeték. A házra oldalt ráillesztett szelep-házrészben van a kompresszor nyomócsatlakozójával csővezetéken keresztül összekötött bemeneti légtér, amelyből légvezető csatorna vezet a rugóterhelésű visszacsapó szelepen keresztül a házba. Ezen kívül a bemeneti légtér a szárítóbetét, a légszűrő és a visszacsapószelep megkerülésével összeköthető a készenléti légtartállyal egy csővezetéken és a házon levő részben kialakított túláram szelepen keresztül.

A különállóan elhelyezett, a készenléti légtartály nyomásával terhelt szabályozó, illetve nyomásellenőrző közelebbről nem ismertetett módon vezérli a kompresszor nyomásmentesítő szerkezetét, valamint a szelepház vezérlővezetékébe vezetett segédnyomás segítségével a víztelenítő szerkezetet. A víztelenítő szerkezethez tartozik a ház legalacsonyabb pontjáról kiinduló és a szelepházhoz vezető csővezeték, amely a szelepházban a visszacsapó szeleppel azonos tengelyben elhelyezett szelep segítségével választható el a külső légtérrel állandóan egy fúvókán keresztül kapcsolatban álló tértől.

A készenléti légtartályban a határnyomás elérésekor a szabályzóval vezérelt segédnyomás a szelepházban levő kapcsolódugattyúra hat, ami a szelepet megnyitja és a visszacsapó szelepet e mellett zárva tartja. Ekkor a sűrített levegő a készenléti légtartályból a visszacsapó szelepet áthidaló fúvókán, a légszűrőn, valamint a szárítóbetéten keresztül a ház fenekéhez áramolhat és innen tovább a szelepházhoz a csővezetéken keresztül, át a nyitott szelepen, a fúvókán keresztül pedig a külső légtérbe. Ez alatt az áramlási folyamat alatt a sűrített levegő regenerálja a szárító anyagot és a ház fenekén az esetleg összegyűlt kondenzátumot elszállítja a csővezetéken, a szelepházon, valamint a fúvókán keresztül a külső légtérbe. Hátrányos ilyenkor az, hogy ez az áramlási folyamat fennmarad addig, amíg a készenléti légtartályban a nyomás az alsó határérték alá esik.

Ekkor a szabályzó visszakapcsol, a szelepházban a szelep a rugóerő hatására elzáródik, a visszacsapó szelep szabaddá válik, a kompresszor nyomásmentesítő szerkezete pedig nyugalmi helyzetébe kerül, úgyhogy a kompresszor ismét sűrített levegőt szállít a légszárítón keresztül a készenléti légtartályhoz. Ekkor az hátrányos, hogy az az időköz, amely alatt a készenléti légtartályban a nyomás az alsó nyomáshatár alá csökken, nagyon ingadozhat a készenléti légtartályhoz csatlakoztatott levegőfelhasználók különböző levegőigényétől függően, ilymódon pedig nagyon különböző regenerálási idők és ezeknek megfelelően nagyon különböző regeneráló légmennyiség adódik a szárító anyag részére.

Mivel biztonsági okokból kedvezőtlen körülmények » esetén is, tehát csak nagyon rövid regenerálási időnél is, a szárító anyag kielégítő regenerálásának meg kell történrie, átlagosan a regeneráláshoz szükségtelenül nagy légmennyiség felhasználás adódik és ezzel az egész lég- * ellátó rendszernek szükségtelenül terhelt, energiapazarló sűrített levegő felhasználása van. Ezen kívül az ismert légszárítónak a sűrített levegő ellátó rendszerbe való beépítése számos vezeték összeköttetést igényel és ennek következtében a légszárító felszerelése és karbantartása bonyolult és drága. Végezetül az ismert légszárítóknál még az is nehézséget jelent, hogy a szárítóbetét után van kapcsolva a légszűrő, tehát a szárító anyag teljesen védetlen a kompresszorból a sűrített levegővel érkező tisztátalanságokkal, például olajjal szemben.

A DE-OS 26 23 869 számú NSZK-beli közrebocsátási át olyan szárító anyagot tartalmazó tartállyal ismertet meg, amelynél a sűrített levegő áramlási irányára vonatkoztatva a légszűrő a szárító anyag elé van beiktatva.

Ekkor a ház a sűrített levegő áramlási irányában nyíló visszacsapó szelepekkel három, egymással összekötött kamrára van felosztva, amelyek közül az első tartalmazza a szárító anyagot, a második, az elsővel állandóan egy fúvókán keresztül összekötött kamrában a regeneráló levegő van, a harmadik kamra pedig a készenléti légtartályt képviseli. Ennél a légszárítónál ilymódon a második kamrában mindig egy meghatározott levegőmennyiság áll rendelkezésre a szárító anyag regenerálásához; í azonban ennél a megoldásnál az hátrányos, ha a második kamra tekintélyes térfogatot igényel, tehát a légszárítót csak nehezen lehet a járművön elhelyezni.

Ezen kívül ismert olyan légszárító berendezés is, amely eltérően a bevezetőben említett jellemzőktől és az előzőkben leírt légszárítótól, két légszárító betéttel rendelkezik, amelyek közül váltakozva az egyik a légszárításra szolgál, a másik pedig regenerálódik. A DE-OS

326 823 számú NSZK-beli közrebocsátási iratból ilyen jellegű, osztott felépítésű légszárító berendezés ismert, amelynél a nyomásellenőrzőt tartalmazó, pneumatikus késleltető, illetve kapcsoló berendezés van a sűrített levegőt szárító, illetve a regenerálandó szárítóbetét váltakozó felcserélésére. A „Fluid” című folyóirat 1979 decemberi száma olyan további, két szárítóbetétet tartalmazó légszárítót ismertet, amelynél a két szárítóbetét, egy elektromos, külső időkapcsolóval vezérelhető mágnesszelep, a két szárítóbetét váltakozó átkapcsolására szolgáló, a mágnesszeleppel pneumatikusan vezérelhető kapcsolószelepe, a készenléti légtartályból bevezetett

183 369 kimenőnyomással terhelt hárompontos nyomásszabályzó, továbbá az a pneumatikusan vezérelhető, dugattyúvezérlésű kieresztőszelep van egy házba összeépítve, amely úgy a kompresszor nyomásmentesítő szerkezeteként, mint víztelenítő szelepként is szolgál. Ennek a légszárítónak ugyan a pneumatikus beépítése viszonylag egyszerű, azonban ennek éppen úgy, mint az előzőleg említett, szerelés szempontjából körülményes légszárító berendezésnek nagy beépítési helyigénye van, a szerkezete sok egyedi elemet, különösen szelepberendezéseket tartalmaz és még ráadásul különálló, elektromos időkapcsoló szerkezetet tesz szükségessé.

A találmánynak az a feladata, hogy olyan, a bevezetőben említett jellegű, tehát csak egy légszárító betéttel felszerelt légszárítót biztosítson, amelyik úgy van kiképezve, hogy valamennyi szükséges elemet tartalmazza a sűrített levegő szolgáltató rendszerben a kompresszor és a készenléti légtartály között, továbbá, amely ebbe a sűrített levegőt szolgáltató rendszerbe egyszerűen felszerelhető és csak csekély beépítési helyet igényel, továbbá, amelynek a kisszámú egyedi alkatrész következtében viszonylag egyszerű belső felépítése van és csak kis mértékű karbantartást igényel, továbbá, amely szükségtelen sűrített levegő fogyasztás nélkül üzemel.

Ez a feladat a találmány szerint az alábbi ismérvek kombinációja segítségével oldható meg:

— a házban közvetlenül a bemeneti csatlakozóval, a légszűró'vel és a külső légtér felé dugattyúvezérlésű kieresztőszeleppel határolt bemeneti légtér van,

- az áramlás irányában a szárítóbetét a légszűrő után van beiktatva, — a nyomásellenőrző a házban van és a kimeneti csatlakozónál levő nyomással terhelt kétpontos szabályzóként van kiképezve, továbbá, egy szelep segítségével a kieresztő szelepet vezérlő kapcsolódugattyű nyomásterhelését szabja meg, és

- a visszacsapó szelepet áthidaló fúvókával sorba olyan lezárószelep van beiktatva, ami az üzemi állás vezérlési folyamatának függvényében nyílik ki és ekkor pneumatikus késleltető szerkezet segítségével egy bizonyos időtartamra nyitva marad.

Az így kialakított légszárító egyszerűen a kompreszszortól a készenléti légtartályhoz vezető összekötő vezetékbe iktatható be. A légszűrő a szárító anyagot védi a kompresszorból érkező sűrített levegőben levő tisztátalanságoktól, úgyhogy a szárító anyag hosszú üzemidő alatt is hatásos marad. A kétpontos szabályzóként kiképezett nyomásellenőrző lehetővé teszi a pontos kapcsolási időpillanatok beállítását, aminek következtében a készenléti légtartály feltöltési szakasza alatt, illetve a regenerálási szakasz alatt a szárító anyagon átvezetett levegő mennyiségét egymással jól össze lehet hangolni és a szárító anyag regeneráláshoz szükséges, a pneumatikus késleltető szerkezettel pontosán meghatározható légmennyiség részére semmilyen különálló légtartály nem szükséges.

A találmány egy további jellemzője szerint e mellett a iégszáiítót oly módon lehet előnyösen kiképezni, hogy a kétpontos szabályzónak olyan szabályzódugattyúja van, amit nyomásának irányában a házban rögzített első szelepülésre egy rugó ereje nyom rá, továbbá, hogy a szelepülés a gyűrű alakú légtértől azt a központi légteret választja el, amelynek a nyomása a szabályzó dugattyút a rugó erejével ellentétesen terheli, és végül, hogy a központi légtér, vagy a gyűrűalakú légtér közül az egyik a kimeneti csatlakozóval, az említett terek közül pedig a másik a kapcsolódugattyút terhelő légtérrel és, egy második fúvókán keresztül, a külső légtérrel van összekötve. Ezáltal lehetséges az, hogy a kétpontos szabályzó átkapcsolásánál a szabályzó dugattyú terhelt felületnagyságának a változását érjük el, aminek következtében biztosított a kétpontos szabályzó hirtelen, teljes átkapcsolása.

E mellett a találmány egy további jellemzője szerint előnyös az, ha a szabályzódugattyúhoz a rugó felőli oldalon egy második, a házban kialakított szelepülés tartozik, továbbá, ha a második szelepüléssel egymástól elválasztott légterek egyike, adott esetben egy harmadik fúvókát tartalmazó kapcsolaton keresztül, a kapcsolódugattyút terhelő légtérrel van összeköttetésben, a másik légtér pedig a második fúvókán keresztül a külső légtérrel áll kapcsolatban. Tovább menve, ilyenkor célszerű még az, ha az állíthatóan megoldott rugó a második fúvókán át a külső légtérrel összekötött, a második szelepüléssel határolt légtérben van elhelyezve, továbbá, ha a másik oldalról a második szelepülést határoló, az első kamrával térfogatában megnövelt légtér a szabályzódugattyú kisebb felületére hat, mint a kapcsolódugatytyúra ható légtérrel összekötött tér. Az ilyen kiképzés által „veszteség nélkül”, azaz a készenléti légtartály állandó, fojtott légvesztesége nélkül működő nyomásszabályozó alkalmazása lehetséges ennek a felső határnyomásának elérése után, amelynél ezen kívül a két terhelő felület összehangolásával és a légterek térfogatának növelésével a kétpontos szabályzó kapcsolási tulajdonságai minden irányban tovább javulnak.

A találmány további ismérvei szerint a lezáró szelephez a dugattyúval összekötött lezáróelem tartozhat és a lezárószelep zárásának irányában a dugattyút egy rugó, a másik oldalon pedig a második légkamra segítségével annak a térfogatában megnövelt, második terhelő légtérnek a nyomása terheli, ami egy harmadik fúvókán keresztül a szárítóbetét és a visszacsapószelep között levő légtérrel van összekötve. Ekkor célszerű módon a harmadik fúvóka a dugattyút hidalja át, a dugattyút terhelő rugót körülvevő légtér pedig egy olyan negyedik fúvókával van ellátva, aminek nagyobb a keresztmetszete, mint annak a harmadik fúvókának, amivel a szárítóbetét és a visszacsapó szelep közötti légtér van összekötve. A dugattyú löketét az őt terhelő rugó összenyomásának irányában ekkor célszerűen egy állítható ütköző határolja. Ezekkel a jellemzőkkel különösen célszerű, hogy takarékos felépítésű és pontosan működő, pneumatikus késleltető szerkezet jön létre a szárító anyag regeneráláshoz átáramló levegő mennyiségének pontos adagolására.

A kieresztő szelep nyitásakor a hirtelen, a szárító anyagot esetleg szétmorzsoló kiterjedési lökések elkerülésére a találmány további részei szerint célszerű, ha a légszűrőtől a szárító betéthez vezető áramlási útvonalba a sűrített levegő áramlási irányába nyitó visszacsapó lap van elhelyezve, amit egy ötödik fúvóka hidal át.

A légszárító egyik, a találmány szerint célszerű térbeli kialakítása a találmány további részei szerint olymódon valósítható meg, hogy a kieresztő szelep a legalább felső részén közelítőleg gyűrűalakú bemeneti légtérnek a legalsó részénél van, továbbá, hogy a legalább közelítőleg gyűrűtárcsa alakú légszűrő felülről határolja a bemeneti légteret, továbbá, hogy a szárítóbetét legalább nagyjából a légszűrő felett és ehhez képest közös tengelyben található, továbbá, hogy a ház és a légszárító

183 369 betét külső köpenye között a légszűrőtől a légszárító betét felső bemenetéig vezető légcsatoma van kialakítva, továbbá, hogy a légszárító betét alsó kimenetéhez a légszűrő központi üregén áthaladó légtér csatlakozik, amelybe a légszűrő alatt a vízszintes tengelyű visszacsapószelep és a kimeneti csatlakozó torkoll bele, és végül, hogy vízszintes tengellyel a kétpontos szabályzó és a kapcsolódugattyúval működő kieresztő szelep, valamint függőleges tengellyel a lezárószelep, az ez alatt levő dugattyúval, körülbelül a kimeneti csatlakozó síkjában vagy ennél lejjebb van beépítve.

E mellett továbbá a találmány szerint célszerű, ha a visszacsapó fedél rugalmas anyagból a légszűrőre ráfekvő, egyik pereménél kifeszített gyűrűmembránként van kiképezve.

Azért, hogy eldugult légszűrő, vagy elhasznált szárítóbetét esetén is biztosítva legyen a sűrített levegő ellátás, a találmány további ismérvei szerint célszerű az, hogy a házba a légszűrő és az erre ráhelyezkedő szárítóbetét egy rugó erejével szemben megemelhetően legyen beépítve úgy, hogy megemelt helyzetben a bemeneti légtértől a légszűrő üregéig terjedő légtér közvetlen kapcsolata szabaddá válik. A kompresszor által szállított sűrített levegő ekkor a légszűrő és a szárítóbetét megkerülésével közvetlenül áramolhat át a bemeneti légtérből a visszacsapószelepen keresztül a kimeneti csatlakozóhoz.

A csatolt rajzon a találmányhoz kiviteli példaként hosszmetszetben egy légszárító van feltűntetve.

A légszárító 1 házában szerkezeti egységként van elhelyezve a 2 légszűrő, a 3 szárítóbetét, a 4 kétpontos szabályzó, az 5 dugattyúvezérlésű kieresztő szelepszerkezet és a 6 pneumatikus késleltető szerkezet. A 7 bemeneti csatlakozó az 1 házban levő 8 bemeneti légtérbe torkoll, amelynek a felső 9 szakaszán keresztül halad át gyűrűszerűén kiképzett központi hengeres 10 házrész. A 7 bemeneti csatlakozó torkolata közelében a 8 bemeneti légtér lefelé meg van hosszabbítva; legmélyebb pontján van all rugóval a zárási irányban terhelt 12 kieresztőszelep, amely a 8 bemeneti légteret elválasztja a lefelé vezető és a külső légtérbe torkolló 13 csatornától. A 8 bemeneti légtér 9 felső szakaszát felülről a 2 légszűrő határolja, amely gyűrűtárcsa-szerűen van kiképezve és amely a rugó irányában belső- és sugárirányban külső felületével az 1 ház, illetve a 10 házrész peremfelületeire fekszik rá. A 2 légszűrő központi 15 lyukába belenyúlik a 3 szárítóbetét 17 borításának a rövid 16 csőnyúlványa; a 16 csőnyúlványtól kiindulva lefelé a 17 borítás kitágul és hosszú, hengeres szakaszba megy át, amelyet alulról és felülről a 18 lyukas tárcsák határolnak és amelyben a 19 szárító anyag van. A 17 borításnak ezen a hengeres szakaszán valamivel kisebb külső átmérője van, mint ami az 1 ház belső átmérőjének felelne meg ezen a szakaszon, úgyhogy itt az 59 fazékalakúra kiképzett 1 ház és a 17 borítás között a gyűrűalakú 20 légcsatoma képződik. A felső 18 lyukas tárcsa és az 59 fazékalakú házkiképzésnek a 3 szárítóbetétet bizonyos távolságban befedő 21 fedélszakasza között van a 22 nyomórugó megfeszítve, amely a 3 szárítóbetétet lefelé, a 2 légszűrőre nyomja rá. A 10 házrészben van az a felfelé, a 15 lyukon keresztül nyitott 23 légtér, amelyből, az a közelítőleg vízszintesen haladó, 24 csatorna alsó vége indul ki, amely a 25 kimeneti csatlakozóban végződik. A 25· kimeneti csatlakozóhoz a nem ábrázolt csővezetéken keresztül csatlakozik az ugyancsak nem ábrázolt azon készenléti légtartály, amely például egy szállító jármű sűrített levegővel működő fékrendszere részre a szükséges féknyomás légkészletét tárolja. A 25 csatornában a szokásos felépítésű, a 23 légtér felől a 25 kimeneti csatlakozó felé irányuló áramlás irányába nyitó 26 viszszacsapó szelep van.

Az 1 házban, a 24 csatorna közelében elhelyezett 4 képontos szabályzónak ugyancsak olyan vízszintes tengelyirányú 27 szabályzódugattyúja van, amelynek mindkét oldalán a házban kiképzett szelepülésekhez csatlakozni képes szeleptömítő gyűrűi vannak. A ház közepéhez közelebb levő 28 első szelepülés a 29 központi légteret választja el a 30 gyűrűalakú légtértől. A 29 központi légtér a 31 csatornán keresztül van közvetlenül a 26 visszacsapó szelep mögött összekötve a 24 csatornával, a 30 gyűrűalakú légtérből pedig a 32 csatorna vezet a 33 első terhelő légtérhez, amit a 34 kapcsolódugattyú határol.

A másik oldalon levő 35 második szelepülés ugyancsak a 36 belső légteret választja el a 37 külső légtértől. A 36 belső légtérben van a 38 állítócsavarral az előfeszítésének irányában állítható 39 rugó, amely a 27 szabályzó dugattyút a 28 első szelepülésre szorítja rá. Ezen kívül a 36 belső légtérből a 40 második fúvókának kiképzett furat vezet a külső légtérbe. A térfogatában a gyűrűalakú 41 első légkamrával megnövelt 37 külső légtérből a 42 fúvókának kiképzett furat vezet át a 27 szabályzódugattyún a 30 gyűrűalakú légtérbe a 27 szabá’yzódugattyú másik oldalához.

A pneumatikus 6 késleltető szerkezetnek olyan 43 dugattyúja van, amelynek a tengelye függőleges irányú és amely a viszonylag nagy térfogatú alsó 44 légteret választja el a felső 45 légtértől. A 45 légtér térfogatát a gyűrűalakú 46 második légkamra növeli meg. A 43 dugattyú olyan, felfelé nyúló, az 1 házban tömítetten vezetett csőalakú 47 nyúlványt tart, amelynek felső végét a 49 elzárószelep 48 záróelemeként kiképezett kupak zárja le. A 49 elzárószelep a 29 központi légtérből kiinduló, az 50 fúvókának kiképzett furat és a 23 légtérbe vezető 51 összekötő furat között helyezkedik el. Az 52 harmadik fúvóka a 23 és a 45, illetve 46 légteret köti össze állandóan egymással. Az alsó, 44 légtér a 47 nyúlvány belső terén keresztül, amelynek a felső végén az 53 negyedik fúvóka halad át, állandó kapcsolatban van az 51 összekötő furattal és így a 23 légtérrel. Az 53 negyedik fúvókának nagyobb az áramlási keresztmetszete, mint a 52 harmadik fúvókának. A 44 légtérben van az az 54 rugó, amely a 43 dugattyút felfelé, a 45 légtér felé irányuló mozgás irányban nyomja. Az 1 ház fenekébe csavart, a 44 légtérbe nyúló 55 ütközőcsavar képezi a 43 dugattyú lefelé irányuló mozgását határoló, állítható ütközőjét.

A 34 kapcsolódugattyú a 33 terhelő légteret választja el a 8 bemeneti légtér alsó szakaszától. Á 34 kapcsolódugattyút olymódon kapcsolja össze egy nyél a 12 kieresztőszelep 56 szeleptányérjával, hogy a 33 terhelő légtér sűrített levegővel való feltöltésekor a 12 kieresztő szelep a 11 rugó nyomása ellenére kinyílik.

A sűrített levegő továbbítás normális fázisa közben, amelynél a készenléti légtartály még nincs a felső nyomáshatárig feltöltve, a légszárítót magába foglaló sűrített levegőt szolgáltató berendezés a kompresszor szolgáltatta sűrített levegőt a 7 bemeneti csatlakozón keresztül a rajzon ábrázolt kapcsolási helyzetben levő légszárító 8 bemeneti légterébe juttatja. A lezárt 12 kieresztő szeleppel a 13 csatornától és ezzel a külső lég-41

183 369 tértől elzárt 8 bemeneti légtérből a sűrített levegő a 14 peremfelületre legalább közel tömören felfekvő 2 légszűrőn és a 20 légcsatornán keresztül a 3 szárítóbetét felső 18 lyukas tárcsájához áramlik. A 2 légszűrőn történő átáramlás közben a sűrített levegőből kiszűrődnek az együtt szállított olyan tisztátalanságok, mint az olaj és a kondenzációs cseppek; a kiszűrt, adott esetben szennyezett folyadék a 2 légszűrőről lecsöpög és összegyűlik a 8 bemeneti légtér alsó szakaszában az elzárt 12 kieresztő szelep előtt. A sűrített levegő átaramlik a felső 18 lyukas tárcsán, a 19 szárító anyagon, valamint az alsó 18 lyukas tárcsán; a 19 szárító anyagon való átáramlás közben a megmaradt nedvességét átadja a 19 szárító anyagnak. Ezután a sűrített levegő a 16 csőnyúlványon és a 15 lyukon keresztül a 23 légtérbe jut, átáramlik a kinyíló 26 visszacsapó szelepen, a 24 csatornán és a 25 kimeneti csatlakozón és a nem ábrázolt csővezetéken keresztül a készenléti légtartályba jut. A készenléti légtartályban és ezzel a 24 csatornában, valamint a 31 csatorna közvetítésével a 29 központi légtérben is uralkodó nyomás ilyenkor nem elegendő ahhoz, hogy a 27 szabályzó dugattyút a 39 rugó erejével szemben, a rajzon jobbfelé felemelje a 28 első szelepülésről. A 27 szabályzódugattyú ezért tömítetten nyugszik a 28 első szelepülésen és elzárja a 29 központi légteret a 30 gyűrűalakú légtértől. A 30 gyűrűalakú légtér és a 32 csatornán keresztül a 33 első terhelő légtér ezért a 42 fúvókán, a 37 külső légtéren és az ezzel a 35 második szelepülésen keresztül összekötött 36 belső légtéren, valamint a 40 második fúvókán keresztül a külső légtér felé kiürül és atmoszferikus nyomás alá kerül. Ily módon a 11 rugó a 34 kapcsolódugattyú atmoszferikus terhelésével szemben 12 kieresztő szelepet zárva tudja tartani.

A 43 dugattyút az 54 rugó az ábrázolt, felső végállásában tartja, amelyben a 49 elzárószelep zárva van. A 23 légtérből a sűrített levegő az 51 összekötő furaton és az 53 negyedik fúvókán keresztül a 44 légtérbe áramlik, az 52 harmadik fúvókán keresztül pedig a 45 légtérbe és a 46 második légkamrába jut át, ahol a készenléti légtartálybeli légnyomásnak megfelelő nyomás alakul ki. Lényeges az, hogy a készenléti légtartálynak ezen feltöltési folyamata közben a szárító anyag bármilyen regenerációjának céljára semmiféle sűrített levegő nem kerül felhasználásra és a kompresszor szolgáltatta sűrített levegő főleg a készenléti légtartály feltöltését szolgálja. Ezáltal energiatakarékos módon lehetséges a készenléti légtartály gyors feltöltése.

Mihelyt a készenléti légtartályban a nyomás eléri a felső határt, a 27 szabályzó dugattyú a 28 első szelepülésről felemelkedik a 39 rugó nyomóerejével szemben a 29 központi légtérben fellépő felső határnyomás hatására. Ezáltal a sűrített levegő bejut a 30 gyűrűalakú légtérbe is, ezáltal a 27 szabályzó dugattyút egy további felületen terheli a sűrített levegő és ilymódon ez hirtelen jobbra mozdul el a 35 második szelepüléssel való tömített érintkezésig, ami által a 35 belső légtér és a 37 külső légtér egymástól elválasztódik. A 30 gyűrűalakú légtérből a sűrített levegő a 32 csatornán keresztül tovább áramlik a 33 terhelő légtérbe, a 34 kapcsolódugattyú a bal oldalról a külső légnyomással terhelt 56 szeleptányérral együtt a rajz szerint balra halad a 11 rugó erejével szemben és a 12 kieresztő szelep kinyílik. A 8 bemeneti légtérben és az ezzel összeköttetésben levő légterekben egészen a 26 visszacsapó szelepig a nyomás csökken a 12 kieresztő szelepen és a 13 csatornán keresztül fellépő kiáramlás következtében, e mellett a 8 bemeneti légtér alsó részében összegyűlt lecsapódást a levegő magával ragadja és a szabadba továbbítja. A 26 visszacsapó szelep elzáródik és megakadályozza a készenléti légtartályból a sűrített levegő ellenőrizetlen visszaáramlását. A továbbiakban az adott esetben tovább működő kompresszor közelítőleg az atmoszféra nyomásának megfelelő nyomású levegőt juttat a 7 bemeneti csatlakozón, a 8 bemeneti légtéren és a 12 kieresztő szelepen át nagy keresztmetszeten keresztül ismét a külső légtérbe, tehát a kompresszor legfeljebb üresjáratban működik.

A 42 fúvókán keresztül a sűrített levegő beáramlik a 37 külső légtérbe, valamint a 41 első légkamrába és feltölti ezeket a készenléti légtartályban uralkodó mindenkori légnyomásnak megfelelően. Mivel annak következtében, hogy a 35 második szelepülés átmérője a 28 első szelepüléshez hasonlítva nagyobb, a 41 első kamra a 27 szabályzó dugattyú egy kisebb felületét terheli, mint a 30 gyűrűalakú légtér, és mivel a 36 belső légtér a 40 fúvókán keresztül a külső légnyomáson marad, a 37 külső légtérben a nyomás növekedésekor is túlsúlyban lesz a 27 szabályzódugattyú jobbra ható terhelése a 29 központi légtér és a 30 gyűrűalakú légtér kapcsolata következtében. A 37 külső légtérben tehát a nyomás növekedése a 27 szabályzódugattyú eltolódása következtében még a megfeszült 39 rugóval együtt sem tudja a 27 szabályzódugattyú jobbra való eltolódását megakadályozni és a 35 második szelepülés elérése után a 27 szabályzódugattyú ezen biztosan zárva marad.

A 23 légtérben levő sűrített levegő előzőleg említett nyomáscsökkenése után az 53 negyedik fúvókán keresztül fojtottan fokozatosan a sűrített levegő a 44 légtérből az 51 összekötő furaton át a 23 légtérbe áramlik át, nagymértékben kiteljed, aminek következtében r agyon szárazzá válik, ezután pedig átáramlik a 19 szárító anyagon és ez a nedvességét átadja a levegőnek, ezzel pedig regenerálódik. Ezután a sűrített levegő átáramlik a 20 légcsatomán, a 2 légszűrőn, amelyből adott esetben még szennyezést ragad magával, és tovább jut a 8 bemeneti légtéren és a nyitott 12 kieresztő szelepen keresztül a szabadba. Egy bizonyos időtartam után, amely alatt a 44 légtérben uralkodó nyomás egy bizonyos értékre csökken, a 43 dugattyú az 54 rugó erejével ellentétesen süllyedni kezd, mivel a 45 légtérben levő nyomás a szűk 52 harmadik fúvókán keresztül a 44 légtérben fellépő nyomáscsökkenést csak nagyon lassan és időben elnyújtva tudja követni. A 43 dugattyú lefelé való mozgása következtében a 44 légtér térfogata csökken, úgyhogy a kezdetben ebben a 44 légtérben levő levegőnek a legnagyobb része átáramlik a 19 szárító anyagon ennek regenerálására. Másrészről a 45 légtér térfogata megnövekszik, aminek következtében a 45 légtérben uralkodó nyomás csökken, az 52 harmadik fúvókánál pedig ilymódon mindig csak kismértékű, az 54 rugó feszültségének megfelelő nyomáskülönbség áll fenn és az 52 fúvókán mindenek előtt csak kevés sűrített levegő áramlik át.

A 43 dugattyú lefelé irányuló mozgása az 55 ütközőcsavaron való ütközéskor véget ér; a 45 légtérből a sűrített levegő tovább áramlik az 52 harmadik fúvókán át a 23 légtérbe és eközben tovább regenerálja a 19 szárítóanyagot addig, amíg a 45 és 44 légterek közötti nyomáskülönbség annyira lecsökken, hogy az 54 rugó ismét fel tudja emelni a 43 dugattyút. A 43 dugattyú mozgása azonban éppen úgy lassan történik, mint az előző süly5

183 369 lyedése, mivel a 45 légtér térfogata most csökken és az ilymódon összenyomott levegő csak lassan tud az 52 fúvókán keresztül kiáramlani. Az 52 fúvókán most átáramló levegő nagyrészt a nyomás fenttartását szolgálja az ez alatt a folyamatszakasz alatt megnövekedő 44 légtérben. A 43 dugattyú felfelé történő mozgása megszűnik, miután egy meghatározott időtartam elteltével a 49 elzárószelep ismét elzáródik. Az alatt az időtartam alatt, amely alatt a 49 elzárószelep az előzőkben leírtak szerint nyitva van, a készenléti légtartályból a sűrített levegő a 24 csatornán és az 50 fúvókán át lefojtva az 51 összekötő furathoz és a 23 légtérbe áramlik, eközben kiteljed és kiszárad, átáramlik az ilyenkor regenerálandó 19 szárító anyagon és ezután a 8 bemeneti légtéren és a nyitott 12 kieresztőszelepen keresztül a szabadba jut. Mivet a 49 elzárószelep csak egy bizonyos időtartamra van nyitva, a készenléti légtartályból csak egy meghatározott levegőmennyiség fordítódik a 9 szárítóanyag regenerálására. Lényeges az, hogy a készenléti légtartályból felhasznált levegőmennyiség mellett a 6 késleltető szerkezetben kezdetben meglevő sűrített levegő is nagyobbrészt a 19 szárítóanyag regenerálásában résztvesz, tehát semmiféle szükségtelen sűrített levegő elhasználódás nincs. Az 55 ütközőcsavar segítségével úgy lehet beállítani a 43 dugattyú lökettérfogatát és ezzel a 49 lezárószelep nyitási idejét, azaz ezáltal a 19 szárítóanyag regenerálására a készenléti légtartályból felhasznált levegő mennyiségét is, hogy a 19 szárítóanyag ugyan már kielégítően regenerálódjon, de szükségtelen levegőfelhasználás a regenerálási folyamat túl hosszú tartama következtében ne legyen. A készenléti légtartályban a nyomás csökkenésének sebességétől függetlenül tehát mindig csak egy meghatározott ideig tartó, kielégítő, de nem túlzott mértékű regenerálás történik a 19 szárítóanyagban.

Mihelyt a készenléti légtartályból ellátott sűrített levegős berendezés megfelelő légfelhasználása következtében a készenléti légtartályban a nyomás egy alsó határérték alá csökken, a 39 rugó fel tudja emelni a 27 szabályzódugattyút a 35 második szelepülésről. A külső, térfogatában a 41 első légkamrával megnövelt 37 légtérből a 36 belső légtérbe beáramló sűrített levegő kitölti a 36 légteret, amelyből csak fokozatosan tud a 40 második fúvókán keresztül a szabadba kiáramlani, tehát most ráadásul a 27 szabályzódugattyúnak a 36 belső légtér felé eső felületére is nyomásterhelés jut és ennek következtében ez hirtelen balra mozdul el a 28 első szelepüléssel való érintkezésig. Ezáltal a 30 gyűrűalakú légtér elválasztódik a 29 központi légtértől és a 33 első terhelő légtérrel együtt a 42 fúvókán, a 37 külső légtéren, valamint a 36 belső légtéren keresztül nyomása lecsökken a külső légtérbe vezető 40 második fúvókán át. A 33 első terhelő légtér nyomásának csökkenése következtében all rugó az 56 szeleptányért és a 34 kapcsolódugattyút a 12 kieresztő szelep záródásáig el tudja tolni jobbra, aminek következtében a 8 bemeneti légtér elszigetelődik a külső légtértől. A kompresszor ekkor ismét olyan sűrített levegőt szolgáltat, amely a 8 bemeneti légtéren és a már leírt módon, a 2 légszűrőn keresztül a 19 szárító anyagban kiszáradva a 23 légtérbe, majd innen tovább, az önműködően megnyíló 26 visszacsapó szelepen keresztül a készenléti légtartályba áramlik és ezt ismét feltölti. Egyidejűleg az 53 negyedik fúvókán keresztül a 44 légtér, az 52 fúvókán keresztül pedig a 46 kamrával együtt a 45 légtér is feltöltődik. A kompresszor üresjárati szünete tehát befejeződik és ismét a készenléti légtartály feltöltésének szakasza következik be, miután egy teljes olyan kapcsolási ciklus játszódott le, amely feltöltési szakaszból, a 19 szár-ító anyag regenerálása melletti üresjárási szakaszból és abból a további üresjárási szakaszból tevődött össze, amely alatt már nincs regenerálási folyamat.

Amennyiben a 2 légszűrő elhasználódik, úgy a kompresszor feltöltési szakasza alatt a 8 bemeneti légtérben kialakuló nyomás felemeli a 2 légszűrőt a 3 szárítóbetéttel együtt a 22 rugó erejével szemben, aminek következtében a 8 bemeneti légtér közvetlen kapcsolatba kerül a szabad, belső 14 peremfelület felett a 23 légtérrel. A kompresszor szolgáltatta sűrített levegő tehát a 8 légtérből követlenül a 23 légtérbe jut, majd a 26 visszacsapó szelepen keresztül a 25 kimeneti csatlakozóhoz, és bár szűretlenül és szárítatlanul, de a 2 légszűrő kiesése nem befolyásolja a sűrített levegővel működő berendezés légellátását.

A 19 szárítóanyag védelmére célszerű lehet az, hogy ha a rajzon látható módon a 2 légszűrő és a 3 szárítóbetét között gyűrűalakú 57 visszacsapó fedél van. A célszerű módon rugalmas anyagból levő gyűrűmembránszerű 57 visszacsapó fedél a sugárirányban belső pereménél a 2 légszűrő felülete és a 3 szárítóbetét 17 háza közé van beszorítva aló csőnyúlvány közelében. Az 57 visszacsapó fedelet néhány 58 fúvóka töri át. A kompresszor légszállítási szakasza alatt az 57 visszacsapó fedél a rajzon ábrázolt helyzetet veszi fel, amelyben a sugárirányban belső pereme kivételével a 2 légszűrőről felemelkedik úgy, hogy a sűrített levegő a 2 légszűrőn át akadálytalanul tud a 20 légcsatomába áramlani. Az üresjárási szakaszra való áttérésnél a 12 kieresztő szelep kinyitása következtében a 8 bemeneti légtérben levő sűrített levegő hirtelen eltávozik, az 57 visszacsapó fedél ráfekszik a 2 légszűrő felületére és fedi ezt, úgyhogy az 57 visszacsapó fedél és a 26 visszacsapó szelep közötti légterekben levő sűrített levegő az 58 fúvókákon csak lassan tud a 8 bemeneti légtér felé és a 12 kieresztő szelepen keresztül a szabadba távozni. Ezáltal meggátlódik a 19 szárító aiíyag környeztében levő sűrített levegő hirtelen kiterjedése, tehát a 19 szárító anyagra nem hat a kiterjedéssel járó lökés és védve van a sérülésektől.

Eltérően a rajzon feltüntetett és az előzőekben leírt kiviteli példától lehetséges az, hogy a 4 kétpontos szabályzó és az 5 kieresztő szelepszerkezet szerkezeti magasságának megtakarítására ezeket, legalább közelítőleg, azonos síkba helyezzük az 1 házban az egymással szemben levő 7 bemeneti csatlakozóval és 25 kimeneti csatlakozóval, a rajz síkjához képest a légszárító függőleges középtengelye körül elforgatva.

Továbbmenve lehetséges az is, hogy a 27 szabályzódugattyú dugattyú tömítését elhagyva, tehát a 27 szabályzódugattyú vezetésénél meglevő tömítetlenség felhasználásával a 42 fúvókát helyettesítsük. Hasonlóan lehetséges az, hogy a 43 dugattyúnál a dugattyú tömítést, valamint az 52 fúvókát elhagyjuk és a 44, illetve 45 légteret egymással fojtva összekössük a 43 dugattyú vezetésénél a hasonló hatású tömítetlenség segítségével.

Lehetséges továbbá, a pneumatikus 6 késleltető szerkezetet abból kiindulva megváltoztatni, hogy a 43 dugattyú tömített vezetésénél az 53 fúvókát a 47 nyúlvány belső terével együtt elhagyjuk, a 44 teret a 23 légtérről elválasztjuk és a külső légtérrel összekötjük.

183 369

A kompresszor töltési szakasza alatt az ilyen kiképzés esetén az 52 fúvókán keresztül áramlik a sűrített levegő a 45 légtérbe és a 43 dugattyút az 54 rugó erejével ellentétesen lenyomja az 55 ütközőcsavarral való érintkezésig. A kompresszor üresjárási szakasza közben, a nyitott 12 kieresztő szelepnél, az 54 rugó a 43 dugattyút, a 45 légtérben levő levegő állandó fokozatos átpréselése mellett az 52 fúvókán, ismét felfelé nyomja, úgyhogy meghatározott időkéséssel a 12 kieresztő szelep nyitásához képest a 49 elzárószelep záródik és a 19 szárítóanyag eddig fennálló regenerálási folyamata megszakad.

Ha a sűrített levegővel működő berendezés nyomásszabályzása az előzőkben leírtakkal ellentétben nem veszteségmentes, hanem a kompresszor üresjárási szakasza alatt állandó fojtott légveszteség mellett kell működnie, akkor a 36 és 37 légteret egy légtérré lehet összevonni a 35 második szelepülésnek a hozzá tartozó, a 27 szabályzódugattyún levő szeleptömítésének elhagyásával. Ekkor a 39 rugó erejével szemben a rajz szerint jobbra eltolt 27 szabályzódugattyúnál a készenléti légtartály a 31 csatornán, a 29 központi légtéren, a 30 gyűrűalakú légtéren, a 42 fúvókán, az egyesített 36 és 37 légtéren, valamint a 40 fúvókán keresztül a külső légtérrel össze van kötve és lassan így a nyomása csökken, úgyhogy a sűrített levegőjű berendezésből más légfelhasználás nélkül is bizonyos idő után eléri az alsó határnyomást és a kompresszor az üresjárási szakaszból átkapcsolódik a töltő szakaszba.

Claims (12)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Légszárító, amely kompresszorral feltölthető, készenléti légtartállyal ellátott sűrített levegővel működő berendezésekhez, különösen járművek sűrített levegővel üzemelő fékberendezéseihez alkalmazható, továbbá, amelynek a házán a kompresszorral összekötendő bemeneti csatlakozó és a készenléti légtartállyal összekötendő kimeneti csatlakozó van, továbbá, amelynek a házában a szárítandó sűrített levegővel átáramoltatható légszűrő, a regenerálható szárító anyaggal töltött szárítóbetét és a kimeneti csatlakozó elé iktatott, e felé irányuló áramlási irányba nyíló, fúvókával áthidalt visszacsapó szelep, valamint egy nyomásellenőrzővel vezérelhető víztelenítő szerkezet van sorosan beépítve, továbbá, amelynél ezek mellett a kompresszor részére a nyomásmentesítő szerkezetet is vezérlő nyomásellenőrző a készenléti légtartálybeli nyomással működtethető és a felső nyomáshatár elérésekor a nyomásmentesítő szerkezetet, valamint a víztelenítő szerkezetet a kompreszszor levegőszállítását megszakító és a kondenzációt kifúvató üzemi helyzetbe kapcsolja, az alsó nyomáshatár alá jutáskor pedig a kompresszor levegőszállítását szabaddá tevő és a kondenzáció kifúvatását megszakító nyugalmi helyzetbe állítja, és végül;

   amelynél az üzemi helyzetben a sűrített levegő a készenléti légtartályból egy fúvókán, ezzel egyben a regenerálandó szárító anyagon és a víztelenítő szerkezeten keresztül a_ szabadba áramlik ki, azzal jellemezve, hogy:

   — a légszárító házában (1) a bemeneti csatlakozóval (7), a légszűrővel (2) és a külső légtértől a dugattyúvezérlésű kieresztő szeleppel (12) közvetlenül határolt bemeneti légtér van, — a sűrített levegő áramlásának irányában a szárító betét (3) a légszűrő után van beiktatva, — a nyomásellenőrző a házban (1) van beépítve és a kimeneti csatlakozónál (25) levő nyomással terhelt kétpontos szabályzóként (4) van kiképezve, továbbá egy szelep segítségével a kieresztő szelepet (12) vezérlő kapcsolódugattyú (34) nyomásterhelését szabja meg, — a visszacsapó szelepet (26) áthidaló fúvókával (50) sorban olyan elzárószelep (49) van, ami az üzemi állás vezérlési folyamatának függvényében kinyílik és ezután egy pneumatikus késleltető szerkezettel (6) meghatározott ideig nyitva marad.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kétpontos szabályzónak (4) olyan szabályzódugattyúja (27) van, amelyet a házban kiképzett első szelepülésre (28) egy rugó (39) ereje nyomja rá, továbbá, hogy az első szelepülés (28) azt a központi légteret (29) választja el egy gyűrűalakú légtértől (30), amelyben a nyomás a szabályzódugattyút (27) a rugó (39) erejével ellentétesen terheli és végül, hogy ezen légterek egyike, a központi légtér (29), vagy a gyűrűalakú légtér (30) a kimeneti csatlakozóval (25), e légterek közül a másik pedig a kapcsolódugattyút (34) terhelő első légtérrel (33) és a második fúvókán (40) keresztül a külső légtérrel van összekötve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályzódugattyúnak (27) a rugó (39) felőli oldalán a házban egy második rögzített szelepülés (35) van kiképezve, és hogy a második szelepüléssel (35) egymástól elválasztható légterek (36, 37) egyike, adott esetben egy fúvókát (42) tartalmazó kapcsolaton keresztül, a kapcsolódugattyút (34) terhelő légtérrel (33), a másik légtér (36) pedig a második fúvókán (40) keresztül a külső légtérrel áll kapcsolatban.
4. 4. A 3. igénypont szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állítható kiképzésű rugó (39) a második fúvókán (40) keresztül a külső légtérrel összekötött, a második szelepüléssel (35) határolt légtérben (36) helyezkedik el, továbbá, hogy a második szelepüléssel (35) a másik oldalról határolt, térfogatában az első légkamrával (41) megnövelt légtér (37) a szabályzódugattyúnak (27) egy kisebb felületére hat, mint a kapcsolódugattyút (34) terhelő légtérrel (33) összekötött légtér (30).
5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elzárószelepnek (49) egy dugattyúval (43) összekötött záróeleme (48) van, továbbá, hogy a dugattyút (43) az elzárószelep (49) zárásának irányába egy rugó (54), a másik oldalon pedig térfogatában a második légkamrával (46) megnövelt légtér (45) terheli, amely a harmadik fúvókán (52) keresztül össze van kötve a szárító betét (3) és a visszacsapó szelep (26) közötti légtérrel (23).
6. 6. Az 5. igénypont szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyút (43) a harmadik fúvóka (52) áthidalja és, hogy a dugattyút (43) terhelő rugót (54) tartalmazó légtér (44) a harmadik fúvókánál (52) nagyobb áramlási keresztmetszetű negyedik fúvókán (53) keresztül van összekötve a szárító betét (3) és a visszacsapó szelep (26) közötti légtérrel (23),
7. 7. Az 5. vagy a 6. igénypont szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (43) löketét az őt terhelő rugó (54) összenyomásának irányában állítható ütköző (55) határolja.
8. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti Iég7

   -7183 369 szárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légszűrőtől (2) a szárító betéthez (3) vezető áramlási útba a sűrített levegő áramlásának irányába nyitó visszacsapó fedél (57) van beiktatva, amelyet az ötödik fúvóka (58) hidal át.
9. 9. Az 1-7. igénypontok szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kieresztő szelep (12) a legalább a felső szakaszán (9) közelítőleg gyűrűalakú bemeneti légtér (8) legalsó részén van kiképezve, továbbá, hogy a legalább közelítőleg gyűrűtárcsa-alakú légszűrő (2) a bemeneti légteret (8) felülről határolja, továbbá, hogy a szárító betét (3) legalább közelítőleg a légszűrő felett (2) és ezzel közös tengelyben van elhelyezve, továbbá, hogy a ház (1) és a szárító betét (3) külső fala között a légszűrőtől (2) a szárító betét (3) felső, bemeneti nyílásához vezető csatorna (20) van, továbbá, hogy a szárító betét (3) alsó nyílásához a légszűrő (2) központi lyukán (15) átnyúló légtér (23) csatlakozik, amelyből vízszintes tengelyiránnyal a légszűrő (2) alatt a visszacsapó szelep (26) és a kimeneti csatlakozó (25) ágazik el, és végül, hogy a kétpontos szabályzó (4) és a kapcsolódugattyúval (34) ellátott kieresztő szelep (12) vízszintes tengelyiránnyal, valamint az elzárószelep (49) az ez alatt levő. dugattyúval (43)

   5 ugyancsak vízszintes, vagy függőleges tengely-elrendezéssel körülbelül a kimeneti csatlakozó (25) síkjában, vagy ennél lentebb van elhelyezve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó fedél (57)

    10 a légszűrőre (2) rásimúló, az egyik peremrészére ráfeszített gyűrűmembránként rugalmas anyagból van készítve.
11. 11. A 9. vagy a 10. igénypont szerinti légszárító kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légszűrő (2) és
12. 15 az erre támaszkodó szárító betét (3) egy rugó (22) ereje ellen felemelhetően van a házban (1) elhelyezve úgy, hogy felemelt állapotban a bemeneti légtérből (8) a légszűrőn (2) levő lyukon (15) áthaladó légtérhez (23) közvetlen összeköttetés nyílik meg.