HU181185B

HU181185B - Method for producing bodies particularly auilding units

Info

Publication number: HU181185B
Application number: HU80802261A
Authority: HU
Inventors: Imre Bencsik; Attila Boros; Gabor Csala; Oliver Desseffy; Gyoergy Szabo; Gabor Vago
Original assignee: 23 Sz Allami Epitoeipari Valla
Priority date: 1980-09-15
Filing date: 1980-09-15
Publication date: 1983-06-28
Also published as: FR2490142A1; ES506045A0; IT1139168B; CH653078A5; ES8205736A1; GB2084212B; GB2084212A; FR2490142B1; GR75084B; IN154800B; IT8123975A0; DE3136521C2; ATA394181A; DE3136521A1; AT381925B

Description

A találmány testek, különösen építőelemek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során aprított rostos növényi anyagot és szálasanyagot utószüárduló kötőanyaggal keverünk össze, és a keveréket nyomás alatt formázzuk. A találmány szerinti eljárással készült építőelemek különösen hő- és hangszigetelési feladatok megoldására alkalmasak.

Az energiahordozók árának világszerte tapasztalható állandó emelkedése miatt egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az épületek hőszigetelésére, de mind fokozottabb igényeket támasztanak a hangszigetelés vonatkozásában is. Másrészt egyre erőteljesebb törekvések tapasztalhatók mezőgazdasági és ipari hulladékanyagok gazdaságos felhasználására.

Hagyományos hőszigetelő anyagként ismeretesek — különösen tetőszigetelésekhez — a különböző vastagságú kőszivacslapok, amelyek azonban viszonylag alacsony hőszigetelő képességűek, viszonylag drágák és beépítésük meglehetősen élőmunkaigényes.

Építőipari hőszigetelő anyagként különféle formákban használatos a duzzasztott perlit, amely részben költséges, részben nem megfelelő hőszigetelő képességű szerkezetet eredményez.

Széles körben használatosak ásványi gyapot (salakgyapot) bázisú hőszigetelő szerkezetek is. Ezeknek az alapanyagoknak a gyártástechnológiája költséges, és az építési szerkezetben való összenyomódásuk hézagtérfogatuk, és ezzel együtt hőszigetelő képességük csökkenését eredményezi.

A műanyaghabok meglehetősen drágák, és építőipari alkalmazásuk lehetőségeit konstrukciós, valamint alkalmazástechnikai nehézségek is korlátozzák.

A 159 762. számú magyar szabadalmi leírásból olyan hő- és hangszigetelő bevonat, illetve test előállítására szolgáló eljárás ismerhető meg, amelynél alapanyagként rizsszalmát és rizshéjat, vagy kukoricalevél-zúzalékot, kötőanyagként pedig rézgálicoldattal hígított vízüveget vagy kétkomponensű műgyan10 tát alkalmaznak. A rizshéj- vagy kukoricahéj-pozdorját felületre vagy sablonba szórják, és a szórósugárba porlasztják a kötőanyagot. Bizonyos vastagságú réteg elkészülte után 50-100 mm-nél nem rövidebb rizssz almaszálakat terítenek el az említett anyagréte15 gén, lazán, 10—20 mm légközzel, majd újabb, az elsőhöz hasonló, vagy azzal azonos anyagréteggel kötik le a szalma-réteget. A műveleteket szükség szerinti számban megismételve laza rétegelt bevonat, vagy test alakítható ki. A testeket, illetve bevonatot 20 legfeljebb mérsékelt alakváltozással tömörítik. Ebből következik, hogy a leírt eljárással készült elemek, vagy bevonatok teherviselő képessége korlátozott (pl. lépésszilárdsága nem megfelelő), így alkalmazhatósági lehetőségük is viszonylag szűk. További prob25 lémát jelent, hogy az alap- és kötőanyagot szórásos technológiával kell egymással érintkezésbe hozni, ami körülményes, és a módszer termelékenysége alacsony.

A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgál30 tasson hő- és hangszigetelő építőelemek előállítására, amely eljárás során alapanyagként mezőgazdasági és ipari hulladékanyagokat használunk fel, és gazdaságos, nagyipari módszerekkel kiváló minőségű, sokféle felhasználást lehetővé tevő építőelemeket bocsátunk a felhasználók rendelkezésére.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a szemcsés és szálas anyagok megfelelő arányú, és rendezetlen keveréke kiváló alapanyagot képez hőszigetelő testek készítéséhez, és az alapanyag kötőanyaggal való összekeverését megelőző impregnálásával a végtermék tulajdonságai jelentősen javíthatók. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy ha a laza, még meg nem kötött keveréket a laza térfogat 80—95%-ára összenyomjuk (tömörítjuk), a szilárdságot jelentősen megnövelhetjük, a hő- és hangszigetelési tulajdonságok viszont lényegesen nem romlanak.

E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során aprított rostos növényi anyagot és szálasanyagot utószilárduló kötőanyaggal keverünk össze, és a keveréket nyomás alatt formázzuk, és amelynek az a lényege, hogy 80-120 súlyrész, célszerűen mintegy 100 súlyrész 1—7 mm szemnagyságúra aprított rostos növényi anyagot, valamint 60-80 súlyrész, célszerűen mintegy 75 súlyrész 105-150 mm hosszúságú, növényi és/vagy szervetlen szálakból álló szálasanyagot szárazon egymással összekeverünk; a száraz keverékei nedvességfelvételt gátló folyékony anyaggal keveijük össze (impregnáljuk); majd az így kapott nedves anyaghalmazt keveijük össze folyékony utószilárduló anyaggal, és a keveréket - önmagában ismert módon — nyomással testté vagy testekké formázzuk.

Az eljárás egy előnyös foganatositási módja szerint utószilárduló kötőanyagként 70—100 súlyrész, előnyösen mintegy 80-90 súlyrész műgyantát, például karbamidgyantát, vagy karbamidmelamingyantát használunk; célszerűen a műgyantát vízzel hígítva adjuk a keverékhez. Egy másik találmányi ismérv szerint a műgyanta adagolása közben, vagy azt követően a keverékhez kötésindító szert, például 2-10 súlyrész, célszerűen 5-6 súlyrész — pl. 10%-os koncentrációjú oldatban — nátriumszilikofluoridot (NH4G) adagolunk.

Az eljárás egy további foganatositási módja szerint nedvességfelvételt gátló anyagként az aprított növényi anyag és szerves és/vagy szervetlen szálasanyag száraz keverékéhez 10—20 súlyrész, célszerűen 10-15 súlyrész folyékony mészkloridot (CaCl₂) adagolunk. Utószilárduló kötőanyagként 10-25 súlyrész, célszerűen mintegy 20 súlyrész cementet is használhatunk.

Egy további találmányi ismérv szerint a műgyanta hígításához, vagy cementtej készítéséhez, és a nedvességfelvételt gátló folyékony anyag készítéséhez 20—50 súlyrész vizet használunk. A rostos, illetve szálas növényi anyag, illetve ásványi anyag nedvességtartalma célszerűen legfeljebb 15% lehet.

A keverékhez kiegészítő kötőanyagként — előnyösen mintegy 30-45 súlyrész - erőművi pernyét adhatunk. A legelőnyösebb, ha aprított rostos növényi anyagként 1—7 mm átmérőjű rizshéjrostot használunk, de alkalmazásra kerülhet aprított repceszalma, kukoricaszár, nád vagy hasonló anyag is.

Egy további találmányi ismérv szerint a szemcsés, rostos növényi anyagot a keverés és bedolgozás előtt osztályozzuk és 15-25, célszerűen 20 súly% 3,5 mm szemcsenagyságot meghaladó frakciót; mintegy 10-20, célszerűen 15 súly% 1,8-3,5 mm szemnagyságú frakciót, mintegy 57,5—73,5, előnyösen 63 súly%, 1,0-1,8 mm szemnagyságú frakciót; és 1,5— —2,5 súly% 1 mm-nél kisebb szemnagyságú frakciót használunk a keverék készítéséhez.

Szálasanyagként kártolt rizsszalmát és/vagy repceszalmát használunk, de más anyagot, például rongyhulladékot, előnyösen aprított kártolt gyapotot is használhatunk, de felhasználásra kerülhet kőzetgyapot, például bazaltgyapot is.

Egy további találmányi ismérv szerint a keverékhez - célszerűen a száraz keverékhez - 30-50 súlyrész, előnyösen mintegy 40 súlyrész perlitet adagolunk. A perlit adagolásával növelhető a hőszigetelő- és hangelnyelő képesség, és csökkenthető a térfogatsúly.

Az eljárás egy további foganatositási módja szerint a kötőanyaggal összekevert anyagot laza térfogatának 80 -95%-ára nyomjuk össze (tömörítjük). A tömörítést akár hidegen, akár melegen végrehajthatjuk, az utóbbi esetben az elemek szilárdulási folyamata meggyorsul.

Egy másik találmányi ismérv szerint a száraz keveréket a kötőanyaggal függőleges tengelyű kényszerkeverőben keveijük össze, és a kötőanyagot felülről permetezéssel (szórással) juttatjuk a rostos és szálas anyagkeverékre.

A találmány előnye, hogy kis térfogatsúlyú, jó hőszigetelő képességű, és nehezen éghető építőelemeket (paneleket) szolgáltat, amelyek szükség esetén — károsodás nélkül - bitumenbe is ágyazhatok, de a hagyományos forró bitumenes ragasztás teljesen ki is küszöbölhető. A panelek felülete sima és kemény, így gumi- vagy más, pl. butilkaucsuk-fólia szigetelőlemezek ráragasztásával vízzáróvá tehető A ragasztás műanyag diszperziós ragasztóval, forró bitumennel, ékin-mázzal, vagy más anyaggal egyaránt hatásosan végrehajtható. Nagy a panel lépésszilárdsága (a járást a tetőszigetelés sérülésének a veszélye nélkül teszi lehetővé), és méretstabilitása [ami azért is előnyös, mert megfelelő aljzatot biztosít a felette elhelyezkedő vízszigetelő réteg(ek) számára], emellett nagy a pórustartalma, és jó a nedvességleadó képessége. A lemezek sem a hőmérséklet-változás, sem a nedvesség hatására nem változtatják térfogatukat, illetve méreteiket olyan mértékben, ami a tetőszigetelés tönkremenetelét eredményezné. Az esetleges — főként nedvesség hatására bekövetkezhető — térfogatváltozásokat maga a lemez — nagy pórustérfogata miatt — könnyen fel tudja venni. A panelek könynyen kezelhetők. Jó az anyag páraellenállása, időállósága, rovarok és gombák nem tesznek kárt benne, az ultraviola sugárzásnak ellenáll. Az anyag könnyen kezelhető, könnyen megdolgozható, pl. fűrészelhető, szegelhető, csavarozható.

A találmány szerinti eljárással készült lapok, illetve panelek többek között hőszigetelő elemekként, hangszigetelő és hangelnyelő burkolatok anyagaként, válaszfalelemekként, valamint tetőszigetelési alrendszer hőszigetelő elemeiként alkalmazható; a legcél-2181185 szerűbb felhasználási területnek ez utóbbi tűnik. A tetőszigetelési panelek nagyüzemi körülmények között, magas gépesítettségi fokon előregyárthatok; a panelek szállítása egyszerű; a helyszíni élőmunka-ráfordítás a minimálisra csökkenthető; a panelek 5 alkalmazásával megbízható, jó minőségű tető készíthető. A panelek megkötése után felületükön ragasztott szigetelő lemezzel ellátva készíthetők, így a helyszíni beépítésnél csak az illesztések dolgozandók össze. A fenti tényezőknek köszönhetően a je- 10 lenlegj tetőszigetelési munkák „piszkos” jellege megszűnik; a rétegek fektetésére fordítandó idő — beleszámítva a korábban elmaradhatatlan bitumenmelegítést, felszállítást és terítést is - igen jelentősen lecsökken. A bitumenrétegek kihűlésének a veszélye 15 kikapcsolható, így megbízható ragasztás biztosítható. A kivitelezési munka a bitumenes szigeteléshez minimálisan előírt + 5 °C hőmérséklet alatt is végrehajtható.

A találmány szerinti eljárás igen nagy előnye, 20 hogy olyan mezőgazdasági hulladékok hasznosítását is lehetővé teszi, amelyek vegyi összetételüknél fogva nem alkalmasak almozásra vagy trágyázásra, pl. rizshéj, rizsszalma, repceszalma, nád stb. A rizshéj és rizsszalma — magas kovasavtartalma miatt - 25 csak 900 °C feletti hőmérsékleten ég el, és elégésük eredményeként nagytömegű szilíciumdioxid-tartalmú hamu keletkezik, amely környezetszennyezést okoz. Ugyanakkor a rizshéj, rizsszalma és repceszalma jellemző tulajdonsága, hogy növényi kártevők nem 30 támadják meg, bogarak és rágcsálók nem pusztítják, így — építőipari alkalmazhatóság szempontjából — kiváló tulajdonságai vannak. Emellett ipari hulladékanyagok (pl. kőzetgyapot - üzemekből származó, fenolformaldehid gyantával szennyezett bazaltgya- 35 pót — hulladék) is alkalmazhatók a találmány szerinti eljárásban.

A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen.

1. példa

100 súly rész 1—5 mm szemnagyságú apírott rizshéjrostot és 75 súlyrész 105-150 mm hosszúságú 45 kártolt szálakból álló rizsszalmát függőleges tengelyű kényszerkeverőben szárazon összekeverünk. A fenti komponensek nedvességtartalmát a keverés előtt szárítással 15% alá csökkentettük. A száraz — jelen esetben kovasavtartalmú — növényi anyag-keverék- 50 hez a hidratációs folyamat meggyorsítása érdekében 10 súlyrész folyékony mészkloridot juttatunk felülről lefelé eszközölt permetezéssel, és ezzel a rostokat a zsugorodás és duzzadás meggátlása, valamint a tűzálló-képesség fokozása céljából impregnáljuk. A 55 most már mészkloriddal (CaCl₂) nedvesített, illetve impregnált anyaghalmazhoz kötőanyagként 80 súlyrész „Arbocol FK” műgyantát adunk, amelyet előzőleg 30 súlyrész vízben oldottunk fel·. A műgyanta vizes oldatát ugyancsak felülről permetezzük 60 a függőleges tengelyű kényszerkeverőben levő anyagra. A keverésnek ilyen módja meggátolja az anyag szétosztályozódását. Az impregnált alapanyag és kötőanyag keverékéhez a komponensek keverése közben adagolunk kötésindítóként 5 súlyrész nátri- 65 umszilikofiuoridot (NH4CI), 10%-os koncentrációjú vizes oldatban. Az előkeveréssel együtt a teljes keverési idő mintegy 1,5-2,0 perc. A megkevert anyagot fém- vagy fasablonba helyezzük és előtömörítjük. Az előtömörítést például vibrálással hajtjuk végre, előnyösen mintegy 500/perc rezgésszámú vibrátorral. Különleges gondot kell fordítani arra, hogy az anyag egyenletesen tömörödjék, és a sarkokon is a középrésszel azonos mértékű tömörödés jelentkezzék. Az előtömörített anyagot azután hideg présben tömörítjük, itt kapja meg a végleges formáját. A tömörítést oly mértékben hajtjuk végre, hogy a végtermék térfogata a sablonba töltött anyag laza térfogatának mintegy 90%-ára csökkenjen. A tömörödés mértéke természetesen nagymértékben befolyásolja a végtermék fizikai és hőtechnikai tulajdonságait. Amennyiben nagyobb mértékben, pl. 80%-ra tömörítjük a laza testet, a végtermék szilárdabb lesz, de a 90%-os tömörítéshez képest hő- és hangszigetelő tulajdonságai romlanak. Ha viszont 90%-osnál kisebb mértékben, pl. a laza térfogat 95%-ára tömörítünk csak, javulnak a hő- és hangtechnikai, de romlanak a szilárdsági paraméterek.

A préselést követően a sablonoldalak leoldhatók, és 24 órás pihentetés után az elem kezelhető, manipulálható. Az elem szárítása a sablonfenéken veszi kezdetét. 12 óra eltelte után az elem a sablon fenekéről eltávolítható, élére állítható, és minden oldalról levegőnek kitéve pihentethető.

2. példa

100 súly rész 1-7 mm szemnagyságú aprított rizshéjrostot, 75 súlyrész 105—150 mm hosszúságú kártolt szálakból álló repceszalmát és 40 súlyrész Ρ-2-es perlitet függőleges tengelyű kényszerkeverőben szárazon összekeverünk. Mindhárom komponens nedvességtartalma 15% alatt van. A száraz keverékhez felülről történő permetezéssel 15 súlyrész folyékony mészkloridot adagolunk. Az impregnált, nedves anyaghalmazhoz kötőanyagként 90 súlyrész ,.Arbocol FK” műgyanta 40 súlyrész vízzel hígított oldatát keverjük. Itt is felülről történik a függőleges tengelyű kényszerkeverőbe a kötőanyag betáplálása, permetezéssel. A keverés közben történik a kötésindító 6 súlyrész nátriumszilikofluorid hozzáadása. A megkevert anyagot sablonba töltjük, vibrálással előtömörítjük, majd meleg présben véglegesen tömörítjük. A meleg tömörítés a szilárdulási folyamatot nagymértékben meggyorsítja. A kész panelek pihentetése az 1. példában leírtak szerint történik.

3. példa

Az 1. példában megadottak szerint készítünk mészkloriddal impregnált keveréket. Kötőanyagként 20 súlyrész cementet és 45 súlyrész erőművi pernyét használunk, 35 súlyrész vizet adva e kötőanyagokhoz. E folyékony halmazállapotú kötőanyagot is felülről lefelé permetezzük a kényszerkeverőbe. A megkevert anyagot a már leírtak szerint formázzuk, hidegen préseljük és a szükséges ideig pihentetjük.

-3181185

Egy m³ nyers keverék készítéséhez általában mintegy 200 kg anyagot használunk fel.

A találmány szerinti eljárással készült építőelemek számított fontosabb műszaki paraméterei az alábbiak;

Hővezetési tényező: 4°C 0,040 Kcal/mh °C

	0°C 0,052 Kcal/mh C 20 °C 0,061 Kcal/mh °C 1
Térfogatsúly:	260-280 kg/m³
Térfogatállandósági tényező:	0,999
Hangelnyelési fok:	500 hz-nél 30%
Vízfelvétel:	5000 hz-nél 68% j 0,1%
összenyomódás:	0,5%
Éghetőség:	nehezen éghető
Párafelvétel, páraleadás:	1% 2

A találmány természetesen nem korlátozódik a fenti példákra, hanem az eljárás az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. , így pl. erőművi pernye a műgyanta kiegé- ’ szítő kötőanyagaként is alkalmazható. A szálasanyag lehet részben vagy egészben szervetlen anyag, például kőzetgyapot is, de használhatunk kártolt rongyhulladékot is. A kötőanyag és alapanyag (rostos növényi szemcse, illetve szálasanyag) megválasztása, az egyes kötőanyagok és alapanyagféleségek aránya attól függ, milyen fizikai és egyéb tulajdonságokat kívánunk meg a paneltől. Még számos más variáció is elképzelhető mind az alkalmazott anyagok, mind a technológiai lépések vonatkozásában anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk.

Claims

Szabadalmi igénypontok:

1. Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására, amelynek során aprított rostos növényi anyagot és szálasanyagot utószilárduló kötőanyaggal keverünk össze, és a keveréket nyomás alatt formázzuk, azzal jellemezve, hogy 80-120 súly rész, célszerűen mintegy 100 súlyrész 1-7 mm szemnagyságúra aprított rostos növényi anyagot, valamint 60-80 súlyrész, célszerűen mintegy 75 súlyrész 105— —150 mm hosszúságú, növényi és/vagy szervetlen szálakból álló szálasanyagot szárazon egymással összekeverünk; a száraz keveréket nedvességfelvételt gátló folyékony anyaggal keverjük össze (impregnáljuk): majd az így kapott nedves anyaghalmazt keverjük össze folyékony utószilárduló anyaggal, és a keveréket - önmagában ismert módon — nyomással testté vagy testekké formázzuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy utószilárduló kötőanyagként 70-100 súlyrész, előnyösen mintegy 80—90 súlyrész műgyantát, például karbamidgyantát, vagy karbamid-melamingyantát használunk.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a műgyantát, például a karbamidgyantát, vagy a karbamid-melamingyantát vízzel hígítva adjuk a keverékhez.
4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a műgyanta adagolása közben, vagy azt követően a keverékhez kötésindító szert, például 2—10 súlyrész, célszerűen
5 5—6 súlyrész - pl. 10%-os koncentrációjú oldatban - nátriumszilikofhioridot (NH4CI) adagolunk.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nedvességfelvételt gátló anyagként az aprított növényi

0 anyag és szerves és/vagy szervetlen szálasanyag száraz keverékéhez 10-20 súlyrész, célszerűen 10-15 súlyrész folyékony mészkloridot (CaCl₂) adagolunk.
6. Az 1. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy utószilárduló

5 kötőanyagként 10-25 súlyrész, célszerűen mintegy 20 súlyrész cementet használunk.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a műgyanta hígításához, vagy cementtej készítéséhez, ű és a nedvességfelvételt gátló folyékony anyag készítéséhez 20-50 súlyrész vizet használunk.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 15%-os nedvességtartalmú rostos növényi

5 anyagot és szerves és/vagy szervetlen szálasanyagot használunk.
9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a keverékhez kiegészítő kötőanyagként — előnyösen

K mintegy 30—45 súlyrész - erőművi pernyét adunk.
10. Az 1-9. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy aprított rostos növényi anyagként 1-7 mm átmérőjű rizshéj-

15 rostot használunk.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szemcsés, rostos növényi anyagot a keverés és bedolgozás előtt osztályozzuk és 15—25, célszerűen 20

10 súly%, 3,5 mm szemnagyságot meghaladó frakciót; mintegy 10—20, célszerűen 15 súly%, 1,8-3,5 mm szemnagyságú frakciót; mintegy 57,5-73,5, előnyösen 63 súly% 1,0—1,8 mm szemnagyságú frakciót; és 1,5-2,5 súly% 1 mm-nél kisebb szemnagyságú frak45 ciót használunk a keverék készítéséhez.
12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szálasanyagként kártolt rizsszalmát és/vagy repceszalmát használunk.

50
13. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szálasanyagként kőzetgyapotot, előnyösen bazaltgyapotot, vagy kőzetgyapothulladékot használunk.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti el55 járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a keverékhez - célszerűen a száraz keverékhez — 30—50 súlyrész, előnyösen mintegy 40 súlyrész perlitet adagolunk.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti el60 járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kötőanyaggal összekevert anyagot laza térfogatának 80—95%-ára nyomjuk össze (tömörítjük).
16. Az 1—15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a

65 tömörítést hidegen hajtjuk végre.

-4181185
17. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tömörítést melegen hajtjuk végre.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a $ száraz keveréket a kötőanyaggal függőleges tengelyű kényszerkeverőben keveijük össze, és a kötőanyagot felülről permetezéssel (szórással) juttatjuk a rostos és szálas anyagkeverékre.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy rostos növényi anyagként aprított repceszalmát, nálat, kukoricaszárat, vagy hasonló anyagot használunk.
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szálasanyagként aprított rongyhulladékot, például kártolt gyapotot használunk.