HU179162B - Method and apparatus for drying products particularly corn or lumpy goods - Google Patents

Description

Eljárás és berendezés termékek, különösen gabona vagy darabos áru szárítására

Λ találmány tárgya eljárás ás berendezés termékek, különösen gabona vagy darabos áru szárítására, ahol a szárítandó terméken szárító gázt áramoltatunk át, amely gáz nedvességtartalmát szorpciós folyadékkal való érintkeztetéssel csökkentjük.

Ismeretesek olyan megoldások, ahol a száritó gázáramot ventillátor hajtja át a szárítandó termék elhelyezésére szolgáló szerven, ahol az a termékkel érintkezik, és felveszi abból a nedvességet, továbbá áthajtja egy gázkezelő szerven, amelyben a gáz adszorbens anyaggal érintkezik, és a felvett nedvességet ismét leadja. Adszorbens anyagként javasoltak már szilárd adszorbenseket (pl. gélek, szén), valamint szorpciós (nedvszívó) folyadékokat (pl. etilénglikol vagy lltiumklorid vizes oldata). A száritó gáz ily módon történő folyamatos kiszárítása lehetővé teszi zárt gázáram alkalmazását.

Az ismert megoldásban a szorpciós folyadékkal történő szárításnál az a nehézség adódik, hogy ez esetben a száritó gáz fajlagosan csak öt-tlzszer kevesebb nedvességet tud elvonni a szárítandó termékből, mint pl. a gáz hevítésével működő, tehát a szokásos szárítási eljárásoknál. Ennek következménye, hogy a szorpciós folyadékkal működő szárítóban a szokásosnál öt-tizszer nagyobb gázmennyiséget kell pl. ventillátorral mozgatni, ha az ismert módon akarunk eljárni. Megfelelő ismert eszközökkel - a gázsebesség kicsire választásával - elérhető, hogy a ventllláoiós munka értéke kiosi legyen, de , a nagy gázmennyiség és a kis sebesség gyakran olyan

179.162 nagy homlokvetületi kérésztmetszetet követelne még, ami technikailag megvalósíthatatlan, illetve csak nagyon drágán valósítható meg. Másik hátrány, hogy az igen nagy térfogatot kis nyomásesóssel szállító ventillátor sokkal rosszabb hatásfokú és drágább, mint az ugyanakkora elméleti telJesitményfelvételt!, de nagyobb nyomásesós ellen kisebb mennyiséget szállító ventillátor.

Felismertük, hogy a fenti hátrányt a találmány szerint azáltal lehet kiküszöbölni, illetve csökkenteni,hogy a meghajtó szervtől, pl. ventillátortól érkező száritó gázáramot nem egyszer, hanem legalább kétszer vagy többször kell a szorpciós folyadékkal kiszárítani, és a szárítandó áru szárítására felhasználni

Λ találmány tehát eljárás termékek, különösen gabona vagy darabos áru szárítására, amelynek során a szárítandó terméken száritó gázt áramoltatunk át, a száritó gáz nedvességtartalmát szorpclós folyadékkal való érintkeztetéssel csökkentjük, és a szorpclós folyadékot az érintkeztetés után legalább részben regeheráljuk, és az Jellemzi, hogy a száritó gázáramot egymás után legalább két szárítandó termékrétegen áramoltatjuk át, és minden egyes termékrétegen történő áthaladás előtt vagy után érintkeztetjük a szorpoiós folyadékkal.

A találmány szerintt. berendezésben a meghajtó szerv, pl. ventillátor kisebb térfogatú, pl. kétszeres szárítás esetén fele annyi gázt hajt meg, igaz, hogy nagyobb, pl. kétszeres szárítás esetén kétszerannyi nyomáskülönbség ellenében, ezért egyrészt a berendezés áteresztő keresztmetszete, homlokvetülete is kisebb lesz, másrészt a ventillátor és a berendezés olcsóbb lesz, illetve technikailag megvalósíthatóvá válik.

A nagy gázmennyiség folytán célszerű alkalmazni a találmány kivitelezésekor a gázáram vezetésének és kezelésének ugyancsak a találmány szerinti gazdaságos és uj rendszerű megoldását .

Az ismert megoldásokban ugyanis a gázt a száritó térből, ahol a szárító gáz a szárítandó áruval érintkezik, a gázkezelő szervbe, ahol a gázta felvett nedvességtől a szorpoiós folyadékkal érintkeztetve megszabadítják, csatornákon vezetik. Ezeknek mind költsége, mind áramlási ellenállása gazdaságtalanná teheti a szárítás ezen módszerének alkalmazását.

A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítása szerint úgy Járunk el, hogy a gázáramot a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében sebesség- és irányváltoztatás nélkül vezetjük. Egy másik kivitelnél a gázáramot a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében sebessógváltoztatás nélkül és 45 °-nál kisebb irányváltoztatással vezetjük. A szorpoiós folyadékos gázkezelő szervet és a szárítandó árut tehát egymáshoz közel és oly módon kell elhelyezni, hogy a gázáram a szárítás során minél kisebb sebesség- és irányváltozást szenvedjen.

A találmány szerinti megoldásnál igen előnyös a gázáram és a szorpoiós folyadék érintkeztetésónek a találmány szerinti megoldása. Az ismert megoldásokban ugyanis a szorpoiós folyadékot porlasztással vagy permetezéssel történő folyadélcterltóssel juttatják a gáz-folyadék érintkeztetés céljára szolgáló térbe, ami többnyire szükségessé teszi az érintkeztetés után oseppleválasztólc alkalmazását. Ez egyrészt geometriailag

179.162 teszi nehézkessé a szárítandó áru ás a gáz-folyadék érintkeztető kívánatos közelhelyezését, összeépítését, másrészt tetemes nyomásvesztőséget okoz. Másrészt a porlasztásnál és permetezésnél fuvókákat, kis réseket, szűk nyílásokat alkalmaznak, amelyekben a szárítandó termékből származó porral, piszokkal többnyire erősen szennyezett szorpoiós folyadék eltömődéeeket, elrakódásokat okoz.

Ezeket a nehézségeket, amelyek az eddigi megoldásoknál sok esetben, a szorpoiós folyadékkal történő szárítás műszaki megvalósíthatóságát is kérdésessé tehetik, főként nagy ellenállású áru, pl. gabona esetében, ahol sok sorbakaposolt száritó-gázkezelő egység szükséges, a találmány szerinti célszerű kivitellel úgy küszöböljük ki, hogy a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetést a gázáram útjában létrehozott legalább egy folyadékréteggel végezzük. Különösen előnyösen a folyadókréteggel való érintkeztetéshez folyadékfilm vezető elemeken folyadékfilmet hozunk létre, és a gázáramot a folyadékfilm vezető elemek között keresztirányban áramoltatjuk.

A szorpoiós folyadék és a gáz érintkeztetésót tehát filmszerűen folyó és nem porlasztással vagy permetezéssel szétoszlatott folyadékkal oldjuk meg. A szorpoiós folyadékot legalább egy bukógáton ferde, lefelé néző folyadékelosztó felületre juttatjuk vékony rések, fuvókák, furatok nélkül, a folyadékelosztó felületről pedig folyadékfilm vezető elemek, pl. szálak, lemezek stb. filmszerűen vezetik a folyadékot a keresztrlányban áramló gázáramba.

A szorpoiós folyadékkal történő szárítás műszaki irodalmában és gyakorlatában kialakult egy olyan előítélet, amely szerint a szorpoiós folyadékkal történő szárítás az áruk kis hőfokon történő szárítására vem predesztinálva. Ezen előítélet miatt a szorpoiós folyadékos szárítókban a szorpoiós folyadék regenerálásakor keletkező kondenzációs hőt nem a szárítás hőfokának a szárítandó termék sajátosságai által megszabott még megengedhető maximális hőfokára történő emelésére használják, hanem egyéb célokra, pl. járulékos szárítás elvégzésére. Miután a hőfok csökkenésével a gázok nedvességfelvevő képességei is osökken, a fenti megoldás sokszor főként nagy hőfokot is elbíró anyagok, pl. tégla esetében a szorpoiós folyadékkal történő szárítás költségét a hagyományoshoz képest igen naggyá teszi. Eme felismerés alapján a találmány szerinti szárítást célszerű olyan nagyobb hőmérsékletű gázárammal elvégezni, amit a szárítandó termék természete még megenged, és ehhez a száritó gázt a szorpoiós folyadékkal az érintkeztetés során célszerű felmelegiteni.

Egy előnyös foganatosítás szerint a szorpoiós folyadék regenerálását kigőzölögtetéssel végezzük, és a kigőzölögtetés során a folyadékból kiűzött gőz párolgási hőjének legalább egy részét a regenerálandó folyadékba visszatápláljuk. A kiűzött gőz párolgási hőjét a regenerálandó folyadék forralására, vagy forralás nélküli melegítésére használhatjuk.

Célszerűen a. szorpoiós folyadék regenerálása során nyert gőzt magával a beérkező regenerálandó szorpoiós folyadékkal kondenzáltatjuk. A szárítási folyamatban lehűlő szorpoiós folyadék.adott esetből! erre közvetlenül alkalmas, de lehetséges, hogy járulékosan hűteni kell. A találmány szerint előnyös, ha a szorpoiós folyadék regenerálás előtti hűtését a folyadék szárítás során beálló lehűlésének függvényében

179.162 oly módon végezzük, hogy a regenerálandó folyadék előre meghatározott hőmérsékletű legyen.

A találmány szerinli szárítási eljárás alkalmazható úgy is, hogy a találmány szerint kialakított száritó térbe a szárítandó terméket több rétegben berakjuk, ezután szárítjuk, majd a kiszárított terméket a szárító térből kirakjuk. Különösen előnyös azonban a találmány szerinti eljárás, ha a szárítandó terméket folyamatosan vagy szakaszosan átmenesztjük a száritó téren.

Ez a találmány szerint úgy történhet, hogy a szárítandó terméket olyan száritó pályán továbbítjuk, amelynek legalább két száritó szakaszán egymás után áramoltatjuk át a gázáramot Elekor tehát a száritó pálya legalább kétszer keresztezi a száritó gázáramot, a száritó szakaszok ugyanahhoz a pályához tartoznak. Előnyös ez a foganatosítás, ha kisebb mennyiségű árut hosszú utón kell szárítani, vagy a száritó gáz levegő, és a környezetihez hasonló állapotban szárit.

Nagyobb mennyiségű termék, pl. szemes termény szárításánál a találmány szerint több párhuzamos termékpályán, pl. függőleges csatornákon célszerű a továbbítás. Ez a találmány szerint úgy történhet, hogy a szárítandó terméket legalább két száritó pályán továbbítjuk, és a gázáramot a száritó pályák megfelelő szárító szakaszain egymás után áramoltatjuk át. Ekkor tehát több száritó pálya keresztezi a szárító gázáramot , a szárító szakaszok más-más pályához tartoznak. Természetesen a kétféle terméktovábbltási mód egyetlen szárítóban együtt is előfordulhat.

A találmány szerint kialakított száritóban végső soron a szorpoiós folyadék szárítja és adott esetben melegíti a terméket, ezért különösen jelentős közöttük az ellenáram megvalósítása . Miután a termék és a szorpoiós folyadék között a hőt is és a nedvességet is a szárító gáz transzportálja, azt pedig a meghajtó szerv, pl. ventillátor többnyire homogenizálja, az ismert megoldások szerint, amelyek a termék és a szorpciós folyadék között termodinamikai szempontból egynek tekinthető, vagy ténylegesen is egyetlen gázáramot alkalmaznak, ellenáramot nem lehet megvalósítani.

Sok esetben különös előnnyel jár, ha a termék száradása során a szárítás és a melegedés, sőt esetleg időleges viszszahütés vagy visszanedvesités sebessége változik. Ila a szárítást egyetlen azonos gázáram végzi a szárítás minden szakaszában, akkor ez a feladat sem oldható meg,

A találmány szerint a fenti követelményeket a szárítási eljárás olyan foganatosításával elégíthetjük ki, ahol a termék szárítását legalább két száritó gázárammal a gázáramok számának megfelelő számú lépcsőben úgy végezzük, hogy az egyes száritó gázáramokat a megfelelő lépcsőhöz tartozó száritó szakaszokon áramoltatjuk át. Az ellenáramot célszerűen úgy való·; sithatjuk meg, hogy az egymás utáni lépcsőkben a száritó gázáramot a szárítandó termék haladási irányában egyre aktívabb szorpoiós folyadékkal érintkeztetjük, és az egyes lépcsők szorpciós folyadék körei oly módon vannak sorbakaposolva, hogy a szárítandó termék haladási irányába eső legelső lépcsőből vezetjük el a regenerálandó szorpoiós folyadékot, és a legutolsó lépcsőbe vezetjük vissza a regenerált szorpciós folyadékot.

A találmány szerint alkalmazott gázáramok lehetnek tel4

179.162

Jesen zártak, ami termodinamikailag sok esetben előnyös. Vannak azonban olyan esetek, amikor a ezáritó gáz levegő, és a tennék természete .olyan szárítási hőmérsékletet igényel, ami a környezetihez közelálló szári tólevegő paraméterek alkalmazásával Jár. Ilyen esetben a szárító levegőáram zárása nem Jár különösebb előnnyel, a távozó levegőt az atmoszférából lehet pótolni. Máskor a levegőáram zárása a geometriai elrendezés miatt drágább lehet, mint az általa elérhető energetikai haszon. Az is előfordulhat, hogy a száritó'gázáram csak részben cirkulál zárt körben, mivel a száritó gázból folyamatosan el kell vezetni egy részt, hogy azt friss gázzal pótolva a termékből származó gázokat eltávolitsuk. Megint máskor szükség lehet az áru kezelése végett (pl. fertőtlenítés, tartósítás, stb.) valamilyen gáz hozzávezetősóre. Végül hasznos lehet pl. nagy hidegben a terméket a szorpolós oldat mellett pl. hulladékként rendelkezésre álló forró füstgázzal is fűteni.

A fenti okok miatt előnyös lehet az olyan kialakítás is, ahol a különálló gázáramok nem teljesen szeparáltak, hanem egymással és/vagy az atmoszférával, illetve a gázt szolgáltató és elszállító hálózattal gázátvezető szerelvényen keresztül, pl. csappantyúval ellátott, vagy megfelelően méretezett keresztmetszetű nyíláson át összeköttetésben állnak.

A találmány legáltalánosabb alkalmazási területe a termőitek víztartalmának csökkentése, ahol száritó gázként levegőt használhatunk. Ez esetben igen előnyös szorpciós folyadékként kalciumklorid vizes oldatát alkalmazni, mivel ez jóval olcsóbb, mint az általánosabban használt litiumklorid. Nem korlátozódik azonban á találmány víztartalom csökkentésére, alkalmazható a találmány szerinti szárítási eljárás pl. alkohol nedvesség eltávolítására, ill, csökkentésére benzin szorpoiós folyadékkal. Ez esetben zárt levegőáram alkalmazása kívánatos.

Ugyancsak tárgya a találmánynak egy olyan berendezés termékek, különösen gabona vagy darabos áru szárítására, amely berendezésnek a szárítandó termők elhelyezésére szolgáló szerve, az elhelyező szerven száritó gázt átáramoltató szerve, az elhelyező szerven átáramló gázt szoyoiós folyadéldcal érintkeztető gázkezelő szerve, és a szorpciós folyadékot regeneráló készüléke van, és az jellemzi, hogy a szárítandó termék elhelyezésére szolgáló szervnek legalább két olyan száritó szakasza van, amelyek a száritó gázáram irányában egymás után vannak elrendezve, és a gázáram útjában minden egyes száritó szakasz előtt vagy után egy-egy gázkezelő szerv van elhelyezve.

Előnyös az olyan kivitel, amelyben a száritó szakasz áramlási keresztmetszete és a szomszédos gázkezelő szerv áramlási keresztmetszete közel egyenlő nagyságú. Az elrendezés célszerűen olyan, hogy a száritó szakaszok és a gázkezelő szervek a szárító gázáramot vezető csatornában váltakozva, szendvics-szerűen vannak elhelyezve. Lehetséges és zárt gázáram esetén igen előnyös, ha a száritó szakaszok és a gázkezelő szervek a száritó gázáramot vezető, önmagában zárt - például gyűrű alakú - csatornában váltakozva, a csatorna tengelyére közel merőlegesen vannak elhelyezve. Eme elrendezések mellett célszerű, ha minden egyes szomszédos száritó szakasz és gázkezelő szerv egymástól való távolsága kisebb mint a száritó gázáramot vezető osatorna hidraulikus átmérője. Úgy is

179.162 kialakítható a találmány szei'inti berendezés, hogy a száritó szakaszok és a gázkezelő szervek ε száritó gázáramot vezet® csatornában legalább kát csoportban vannak elhelyezve, amely csoportok szendvics-szerüen váltakozva elrendezett száritó szakaszokat és gázkezelő szerveket tartalmaznak, és a csoportok egymáshoz úgy vannak csaktlakoztatva, hogy valamennyi csoporton ugyanaz a gázáram haladjon át.

Különösen előnyös a találmány szerinti berendezés olyan kialakítása, amelyben a szárítandó termék elhelyezésére szolgáló szerv a szárítandó termék továbbítását biztosító legalább egy száritó pálya. Λ szárítandó terméket folytonosan vagy szakaszosan továbbító pálya igen sokféleképpen alakítható ki, lehet pl. függőleges, gázáthatolható falu csatorna, amelyben az ömlesztett tennék, pl. gabona a gravitáció hatására lefelé halad, vagy olyan, gázáthatolható falu csatorna, melyben a szárítandó terméket menesztő szerv továbbítja.

A találmány szerinti berendezésnek igen előnyös az olyan kiviteli alakja, amelynek legalább két száritó pályája van, és az említett legalább két szárító szakasz különböző szárító pályákban helyezkedik el. Ekkor célszerűen a száritó pályák mentén több száritó modul van egymás után kialakítva, amely száritó modulok mindegyike saját száritó gázt áramoltató szervet és az illető modulhoz tartozó száritó szakaszok között elhelyezett saját gázkezelő szerveket tartalmaz. Eme száritó modulokból álló kialakításnál a szárítandó tennék és a szorpciós folyadék között ellenáramot a találmány szerint úgy hozhatunk létre, hogy minden egyes száritó modul gázkezelő szervei a szorpciós folyadékot cirkuláltató legalább egy szervvel vannak ellátva, az első és az utolsó száritó modul cirkuláltató szerve a szorpciós folyadékot .regeneráló készülékhez, a többi száritó modul cirkuláltató szerve pedig mind az előtte, mind az utána lévő száritó modul cirkuláltató szervéhez van csatlakoztatva.

A találmány szerinti berendezősnek a szárítandó terméket továbbító kivitele azonban úgy is kiképezhető, hogy annak egyetlen kanyargó száritó pályája van, amelynek részei képezik az említett legalább két száritó szakaszt. Ez a kivitel igen előnyös hosszabb ideig szárítandó darabos áru szállítására, Célszerűen a száritó pályát a száritó gázárammal keresztellenáramban vagy keresztegyenáramban haladó lconvejor alkotja, ős a gázkezelő szervek a konvejornak a gázáramra keresztirányú szakaszai között vannak elhelyezve.

A találmány szerinti berendezésnek különösen előnyös az olyan kiviteli alakja, amelyben minden egyes gázkezelő szerv a szorpciós folyadék folyadékrétegét létrehozó eszközökkel van ellátva. A folyadékréteget létrehozó eszközöket oélszerüen legalább egy folyadékfilmet előállító eszközök alkotják, amelyek úgy képezhetők ki, hogy a bejövő szorpolós folyadékot fogadó csatornát, a csatornából a szorpciós folyadékot lefelé néző folyadékelosztó felületre juttató legalább .egy bukógátat, a folyadékelosztó felülethez csatlakozó folyadékfilm vezető elemeket és a folyadékfilm vezető elemekhez csatlakozó folyadékgyűjtő osatornát tartalmaznak. A száritó gázáram a folyadékfilm vezető elemek között keresztirányban áramlik át, amely elérnek célszerűen legalább egy függőleges síkban vannak elhelyezve.

179.162

A találmány szerinti berendezésben a szorpciós folyadéknak, pl. kalolumklorid vizes oldatának regenerálására elő·* nyösen fokozatsoros vagy többtestes bepárlót használunk., ami igen gazdaságos regenerálás tesz lehetővé.

A találmányt a továbbiakban a rajzokon ábrázolt előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra téglalap alaprajzú, termény- , pl. gabona szárí- tására alkalmas szárítótestű berendezésnek a 2. ábra B-B sikja mentén vett függőleges metszete, a

2. ábra az 1.ábrán látható berendezés A-A sik mentén vett vízszintes metszete, a

3. ábra kör alaprajzú termény-, pl. gabonaszáritó beren- dezés száritótestének a 4.ábra D-D sikja mentén vett függőleges metszete, a

4. ábra a 3·ábrán látható száritótest C-C sik mentén vett vízszintes metszete, az

5. ábra vízszintes síkú konvejorpályán mozgatott bőrárut száritó berendezés száritótestének a 6,ábra F-F síkja mentén vett függőleges metszete, a

6. ábra az 5·ábrán látható száritótest E-E sík mentén vett vízszintes metszete, a

7. ábra a találmány szerinti szárító berendezésben al- kalmazható egyenáramú szoi'poiós folyadék regeneráló készülék kapcsolási rajza, a

8. ábra a találmány szerinti szárító berendezésben al- kalmazható ellenáramú szorpoiós folyadék regeneráló készülék kapcsolási rajza, a

9. ábra a találmány szerinti szárító berendezésben al- kalmazható fokozatsoros szorpoiós folyadék regeneráló készülék kapcsolási rajza, és a

10-12 ábrák a 7-9. ábrákon vázolt regeneráló készülékekben alkalmazható, a regenerálandó szorpciós folyadék hűtésére szolgáló megoldások kapcsolási rajzai.

Az ábrákon az azonos vagy hasonló funkciójú elemeket egyező hivatkozási számmal jelöJ.tük,

Az 1, és 2. ábrán olyan kivitelű szárító berendezés látható, amelynek 10 szái-itótestébon a szárítandó 1 termék, pl. gabona felülről lefelé, a gravitáció hatására folyamatosan halad függőleges, a termékáramlás szempontjából párhuzamos 3A, 3B, 3C, 3B> ás 3F száritó pályákon. Az 1 termék belépése a 3á, 3B ás 3C száritó pályákba a 4a, 4b és 4C garatokon történik, a kilépés pedig á 6Á, ÓB és 6Ó kapukon, mely keresztmetszete - s ezzel az 1 tennék haladási sebessége a jA, 3B, ill, JC száritó pályákon - 7^A, 7B és 70 torlasztóelemekkel beállítható. Hasonló, a rajzon nem látható garat és kilépő kapu tartozik a többi 3D, 3E és 3F száritó pályákhoz is, Λ kapukon kilépő száraz terméket egy vagy két 11 szállítószalag továbbítja a következő technológiái folyamathoz.

A 10 száritótest egymás fölött elhelyezett 2Λ, 2B és 20 száritó modulokból áll, és az 1 termék szárítása az ábrázolt kivitelben, a három 2A, 21) és 2C száritó modulnak megfelelően, három lépcsőben történik. Minden egyes szárító pályának három szárító szakasza van, pl. a 3Λ szárító pályának 5AA, 5AB és 5AC szárító szakaszai. Minden szárító modulon belül, a szárító szakaszok között szorpciós folyadékos gázkezelő

179.162 szervek-vannak elhelyezve. Mindegyik 2Λ, 2B és 2C száritó modul saját gázáramvezatő 37Λ, 37B, 111.37C csatornával, saját száritó gázt áramoltató szervvel és saját szorpciós folyadékot cirkuláltató szervvel van ellátva. Mivel a 2Λ, 2B és 2C száritó modulok közel egyforma kialakításúak, a továbbiakban csak a mindkét ábrán látható 2C száritó modult Ismertetjük, és a 2Λ, 111 2B száritó moduloknál csak a 2C szárító modultól eltérő részeket említjük meg,

A 2C. szárító modulban a száritó gázt áramoltató szerv 120 szivónyulásu és 14c nyomónyilásu 130 ventillátor, melyet 15C villanymotor hajt meg, A szárító gázáram két 39C és 38C csoportban, szendvics-szerüen váltakozva elhelyezett szárító szakaszokon és gázkezelő szerveken, valamint az átvezető 16C nyíláson a 21C nyilak irányában áramlik át. Az első 390 csoportban a gázáram irányában 5FC szárító szakasz, 8EC gázkezelő szerv, 5EC szárító szakasz, 8DC gázkezelő szerv és 5DC szárító szakasz van.. Λ második 3SC csoportba 5CC szárító szakasz, 8CC gázkezelő szerv, 5BC szárító szakasz, 8BC gázkezelő szerv, 5AC szárító szakasz és 8aC gázkezelő szerv tartozik. A szárító szakaszoltnak és a gázkezelő szervelmek a szárító gázáram felé mutatott áramlási keresztmeteszete közel egyenlő. Látható, hogy az 5AC szárító szakasz a 3A szárító pálya része, az 5B0 szárító szakasz a 3B szárító pályáé, stb. A keringtetett gázáram mennyiségét az átvezető 16C nyílásban lévő 17C zsalu állításával lehet szabályozni. Az egyes szárító pályák termékmegvezető szervét párhuzamos, gázáthatolható 9 falait alkotják, melyek biztosítják az 1 termék függőleges irányú mozgását ős a gázáramnak a termékrétegen való közel vízszintes irányú, a 21C nyilaknak megfelelő átáramlását. A gázáthatolható 9 fal lehet pl. perforált lemez vagy megfelelő méretű drótfonat. A szárító pályákon áramló 1 termék az ábrázolt kivitelben közel egyforma vastagságú termékrétegeket képez, kivéve a 30 és 3b szárító pályákat, amelyekben a termékréteg a többi pályához képest kb, fele vastagságú. Ennek megfelelően az 5DC és 5CC szárító szakaszok között nincsen gázkozelő szerv, az 5CC szárító szakasz utáni 8CC gázkezelő szerv vonja ki a gázáramból az 5 DC és 50C szárító szakaszon felvett nedvességet. A szárítás során a szárító gázáram által a többi 5FC, 5EC, 5BC és 5AC szárító szakaszon az 1 termékből felvett nedvességet az illető szárító szakaszt követő 8EC, 8DC, 8BC, ill. 8AC gázkezelő szerv vonja ki a gázáramból.

Λ találmány szerinti szárító berendezés üzemeltethető szárító modulonként egymástól elválasztott gázáramokkal. Ekkor a 2Λ és 2B szárító modul közötti 18 csappantyú, valamint a 2B és 2C szárító modul közötti 18’ csappantyú zárva van. Abban az esetben, ha - például levegőgáz esetén - szükség van a szárító modulok közötti légátvezetésre, Vagy az egész lo ezáritótest légoldali nyitására, a 18 és 18* csappantyúk, ill. a 2C szárító modulnál lévő 2o bevezető csatornát lezáró 19 Csappantyú megfelelő beállításával ez elvégezhető.

A 8AC, 8BC, 8DC, 8EG, 8FC gázkezelő szervek egyformák, és az ábrázolt kivitelben szorpoiós folyadékfilmet hoznak létre. A folyadékfilmet előállító eszközök a bejövő, aktív szorpoiós folyadékot fogadó felső 31 csatornát, a 31 csatornából a szorpciós folyadékot lefelé néző 33 folyadékelosztó felületre Juttató 32 bukógátat, a 33 folyadékelosztó felülethez csatlakozó 34 folyadékfilm vezető elemeket, pl. szálakat vagy sza

179.162 lógókat, a 34 folyadékfilm vezető elemeken lecsurgó szorpolós folyadékot összegyűjtő alsó 35 osatomát tartalmaznak, Λ gázáram a 34 folyadékfllm vezető elemek között keresztirányban áramlik, és eközben bensőségesen érintkezik a szorpolós folyadékkal. Az érintkezés eredményeképpen a gázáram nedvességtartalma csökken, a szorpolós folyadéké pedig nő, azaz az utóbbi felhígul, A gázlcezelő szerveket az ábrázolttól eltérően is ki lehet alakítani. Számos alkalmazható kivitel van ismertetve a 168 451 számú magyar és a 3 857 9H> valamint a 4 009 229 szánni amerikai szabadalmi leírásban.

Minden egyes 2Λ, 2B és 2C száritó modulnak saját szorpoiós folyadékot cirkuláltató szerve van. A 2C szárító modulban ezt a cirkuláltató szervet a 8Λ0, 8BC, 8CC, 8DC és 8EC gázkezelő szervek folyadékgyűjtő alsó csatornáiból 25C szivattyúhoz vezető alsó 28C gyüjtőoső, a 24c villanymotorral meghajtott 250 szivattyú és a szorpoiós folyadékot a 250 szivattyúból a 26C nyomócsövön át a gázkezelö szervek felső 31 szatomáiba Juttató felső 270 elosztócső képezi, A cirkuláltatás mellett gondoskodni kell a felhígult szorpclós folyadék folyamatos regenerálásáról. Ez a taLálmány szerint az ábrázolt kivitelben egyetlen 57 regeneráló készülékkel úgy van megoldva, hogy a regenerált, aktív szorpclós folyadék a 22 csővezetéken a legalsó 2C száritó modulba, pl, a 8AC gázkezelő szerv alsó 35 csatornájába érkezik, a felhígult szorpoiós folyadék pedig a legfelső 2A száritó modulból, pl. a 36 túlfolyóból a 23 csővezetéken jut a 57 regeneráló készülékbe, és a 2C,2B, valamint 2A szári tó modulok szorpoiós folyadékot oirkuláltató szervei sorba vannak kuposolva. A sorbakaposolás pl. úgy biztosított, hogy a 2ŐC nyomócsőhöz 290 átvezetőoső osatlakozik, amely 290 átvezetőosőbe szabályozó 3oC szelep van beiktatva, és a 290 átvezetőoső a szorpclós folyadékot a 213 szárító modul cirkuláltató szervéhez, pl, valamelyik gázkezelő szerv alsó csatornájába vezeti. A 2C száritó modulban eirkuláltatott és a felette lévő 2B szárító modulba továbbjuttatott szorpoiós folyadék mennyi Elégének arányát a 3oC szelep megfelelő állításával lehet szabályozni. A felhígult szorpcióa oldatnak a 2B száritó modulba jutó mennyiségét a 3°C szelep állításával úgy kell szabályozni, hogy a 2C szárító modul alsó 35 csatornáiban a folyadékszint állandó legyen. A szorpoiós folyadék tehát alulról felfelé haladva egyre higabb lesz, a legfelső 2A szárító modulban a 36 túlfolyónál a folyadék már tartalmazza az 1 termékből az összes száritó modulban elvont nedvességet. Ez a megoldás lcedvező ellenáramot biztosit az 1 termék és a szorpolós folyadék között, mivel a viszonylag legszárazabb 1 termék a legalsó 2C száritó modulban az ottani gázáram révén a legaktívabb szorpolós folyadékkal találkozik. Az ellenáram megvalósításának feltétele, hogy az egyes 2A, 2B és 2C száritó modulokban keringtetett gázáramok legalább részben el legyenek egymástól választva.

Természetesen a találmány szerinti több lépcsőben szárító lo száritótest az ábrázolt kiviteltől eltérően akár két, akár háromnál több szárító modullal, és az ábrázolttól eltérő számú, illetve alakú száritó pályával is kialakítható. A középső 2D száritó modult el lehet hagyni, illetve abból több, egymással teljesen egyező darabot áz első 2A és az utolsó 20 száritó modul közé be lehet iktatni. Nagy gyártástechnikai előnye az ábrázolt kivitelnek, hogy valamennyi száritó modul

179.162 lényegéinél egyező kialakítású, sőt adott esetben a lo szárító»· test megfelelő tartó- és falrészel Is a szárító modulhoz tartozhatnak, és igy az egész lo száritótest felépíthető előregyártott szárító modulok a helyszínen történő egymásrahelyezésével ás összöszei'ölésóvei, amikoris a helyszíni szerelési munka Igen kis volumenű.

További előny, hogy a találmány szerint az egyes szárító modulokban oirkuláló szorpolós folyadék hőmérsékletének megválasztásával a szárítandó terméket a szárítás mellett nemcsak melegíteni, hanem hűteni is lehet. Szemes termények, pl. gabona szárításánál igen előnyös lehet egy olyan eljárás, hogy a gabonát a felső szárító modulokban a még megengedett hőmérsékletre melegítve szárítjuk, és a legalsó szárító modulban pedig szárítás közben a kívánt hőmérsékletre visszahütjük, A hűtési funkciót a többi szárító modullal lényegében egyező felépítésű szárító modul végzi el, A gabona hűtését természetesen a találmány szerinti szárító modulokkal kombinált közönséges hideglevegő átfuvással működő készülékelemekkel is el lehet végezni.

A 2, ábrán vázlatosan, kapcsolási rajzban mutatott 57 regeneráló készülék a 23 csővezetéken folyamatosan érkező felhígult szorpciós folyadék nedvességtartalmát csökkenti, és a 22 csővezetéken folyamatosan kiadja a regenerált aktív szorpoiós folyadékot, A mutatott 57 regeneráló készülék a szorpciós folyadék regenerálását klgőzölögtetéssel végzi, és előnyösen alkalmazható, ha a szorpciós folyadék pl, kalolumklorid vizes oldata. Mivel az 57 regeneráló készülék elemei önmagukban ismert vegyipari készülékek, az ábrán elegendő csupán a kapcsolási vázlat megadása.

A 23 csővezetéken érkező hig szorpolós folyadék 4o hőcserélőn át 42 ülepítőbe jut. A 4o hőcserélőben pl, a 41 csonkokon betáplált hűtővízzel, amit pl, a rajzon nem ábrázolt hűtőtorony szolgáltat, az érkező szorpciós folyadékot lehűtjük. Erre a hűtésre adott esetben azért van szükség, mert - mint az alábbi példákban látni fogjuk - az érkező hig szorpolós folyadék hivatott kondenzáltatni a regenerálással a későbbiek során belőle kiűzött gázt. Ehhez pedig az érkező hig szorpolós folyadék adott esetben nem elég hideg, mivel a lo száritótestben való lehűlése az időjárás és a belépő szárítandó termék hőmérsékletének függvényében változhat. Ezért a találmány szerint szabályozási jelleggel kisegítő hűtésről célszerű gondoskodni, ami biztosítja, hogy a klgőzölögtető készülékbe, pl. a 45 fokozatsorop bepárlóba belépő hig szorpciós folyadék mindenkor meghatározott hőmérsékletű legyen. Eme kisegítő hűtés néhány megvalósítási módját szemléltetik az alább ismertetendő lo-12, ábráit.

A 42 ülepítőben a szárítandó termékből a szorpciós folyadékba jutó szennyeződések ülepitése történik meg. Célszerű lehet a 42 ülepítőt önmagában ismert módon úgy kialakítani, hogy benne mind az ülepedő, mind pedig a felszínen úszó, lefölözhető szennyeződések leválaszthatók legyenek. Ehhez a 42 ülepítőből a 44 szivattyú felé vezető kiömlő nyílást a folyadékfelszln alatt kell elhelyezni. A 42 ülepítő leeresztő 43 szeleppel van ellátva,

A 44 szivattyú nyomja a hig szorpolós folyadékot a 45 fokozatsoros bepárló hővisszanyerő 46 hőcserélőibe, 48 csonkokon pl; gőzzel fütött 47 hőcserélőjébe és 49 fojtáson át

179,162 kigőzölögtető kamráiba. Az 5° kigőzölögtető kamrák fölötti tárben történik meg a szorpciós folyadékból kiűzött gőz párolgáshőjének hasznosítása, a besűrítendő szorpoiós folyadék előmelegítése. A 45 fokozatsoros bepárlóban keletkezett aktív szorpciós folyadékot 52 szivattyú 53 szelepen és a 22 csővezetéken keresztül a lo száritótestbe nyomja. Ha szabályozási okokból vagy Induláskor szüksóges, mód van a besűrített és a 23 csővezetéken érkezőnél jóval melegebb szorpciós folyadéknak vagy egy részének visszakeringetésóre 55 csővezetéken át az 5·* és 53 szelepek megfelelő beállításával. A 45 fokozatsoros bepárlóban keletkezett lcondenzátumot 56 szivattyú szállítja el.

A 3. és 4. ábra egy kör alaprajzú lo száritótest függőleges, illetve vízszintes metszetét mutatja. A lo száritótestben a szárítandó 1 termék függőlegesen föntről lefelé halad gravitációs utón. Hasonlóan az 1. és 2. ábrán mutatott berendezéshez, az 1 termék itt is a termókáramlás szempontjából egymással párhuzamos olyan 3A,...3^ száritópályákon mozog, amelyek mindegyike a 2A, 2B és 2C szárító moduloknak megfelelően több száritószakaszból áll, pl. a 3A száritópálya 5AA, 5AD és 5 AC szárító szakaszokból. Ennél a kivitelnél azonban a szárító szakaszolt és a gázkezelő szervek alaprajzilag az 59 külső fal és a 60 belső fal közötti körgyűrűben vannak váltakozva elrendezve, pl. a 2C szárító modulban a 21C nyilak irányában keringetett gázáram irányában rendre az 5GC, 5FC, 5EC, 5DC, 5CC, 5BC és 5AC száritó szakaszok ós mindegyik után rendre egy-egy 8GC, 8FC, 8EC, 8DC, 8CC, 8BC, és 8AC gázkezelő szorv. A gázáramot a 15C villanymotorral hajtott 13C ventillátor keringetteti, mennyiségét a 17c zsalu állításával lehet szabályzni, és a gázáramot vezető 65C csatorna négyszög keresztmetszetű gyűrű, amelyben a szárító szakaszok ós a gázkezelő szervek sugárirányban vannak elhelyezve. A föntről beadagolt szárítandó 1 termék a gázáthatolható 9 falu 3A,..,3Cr száritó pályákon áthaladva a forgó 61 tálcára kerül, ahonnan rögzített helyzetű t>2 terelőkés vezeti le a száraz terméket. Az 1 terméknek a 3A,.-..3G száritó pályákon való mozgási sebessége az elvétel sebességének, azaz a 61 tálca forgási sebességének változtatásával szabályozható. A lo száritótest 63 lábakon áll.

A 3. és 4. ábra szerinti lo száritótest szorpciós folyadékos rendszere ugyanolyan kialakítású, mint az 1. és 2, ábrán szemléltetett. Mindegyik 2A, 2B és 2C száritó modul saját folyadékcirkuláltató szervvel van ellátva, amelyek egymással úgy vannak sorbakaposolva, hogy a gázkezelő szervekből viszszatérő szoriooiós folyadéknak legalább egy része a következő száritó modul folyadékterébe jut. A szorpoiós folyadékos rendszer a legalsó száritó modulba bejövő 22 csővezetéken és a legfelső, a rajzon a 2A száritó modulból elmenő 23 csővezetéken át csatlakozik a rajzon nem ábrázolt regeneráló készülékhez, mely pl. a 2. ábrán mutatott 57 regeneráló készülék lehet. A lo száritótestben itt is e.'Llenáramban halad a szárítandó 1 termék ós a szorpoiós folyadék.

A 3· és U. ábra szerinti lo száritótest is kialakítható úgy, hogy az előregyártott szári tó modulokból a helyszínen szerelhető össze.

Az 5. és 6. ábra az eddigiektől eltérő felépítésű 68 száritótestet és 3 száritó pályát mutat. A 68 száritótestnek

179.162 alapj'h, 72 mennyezete és 7°, valamint 7o’ falai képezik a szárító gázáramot vezető vízszintes 69 csatornát. A szárító gáz környezeti levegő, melyet a 72 mennyezetre szerelt 15 vil·lanymotor által meghajtott 13 ventillátor nyom be a 69 csatorna közepén, a 69 csatorna két, szabad levegőre nyiló 66 és 67 végétől kb, egyenlő távolságra. A középen benyomott levegő a 69 csatorna 66 és 67 végei felé áramolva kőt, egymással ellentétes, a 75, ill- a 76 nyilaknak megfelelő iránya levegőáramot hoz létre. Ennél a kialakításnál mindkét levegőáram teljesen nyitott, mivel azok a 66 és 67 végeken a környezetbe lépnek ki,

A száritó alagutat képező 69 csatornában a szárítandó termék, előnyösen darabos áru kanyargó J száritó pályán halad át balról jobb felé. A 3 száritó pályának a 69 csatorna tengelyére keresztirányú szakaszai és ezeket összekötő 18o -os fordulói vannak. Az ábrázolt kivitelben a 3 száritó pályát a bal felé haladó első levegőárammal kérésztellenáramban, a jobb feló haladó második levegőárammal pedig a keresztegyenáramban folyamatosan haladó 73 konvejor alkotja,_:amelynek pl, kereteire vannak a szárítandó pl, 7^;1 bőrök felfüggesztve. A 73 konve jomak az első, ill. a második levegőáramra keresztirányú, a rajzon közel merőleges szakaszai képezik az 5A.,.,,5G szárító szakaszokat, amelyek között úgy vannak elhelyezve a szorpoiós folyadékos 8A,...8E gázkezelő szervek, hogy a levegőáramok irányában a száritó szakaszok után mindig gázkezelő szerv következik, kivéve a 69 csatorna 66 és 67 végeit, ahol a legutolsó 5A, ill. 5ö száritó szakasz után az első, ill. második levegőáram a környezetbe lép ki. Szárítás során az első és a második levegőáram a megfelelő száritó szakaszon bonedvesedik, ezután a gázkezelő szerven kiszárad, majd a következő száritó szakaszon újra benedvesedilc, és a következő gázlcezelő szerven újra kiszárad stb.

A 8A,...8F gázkezelő szervek ugyanolyan kialakításúak, mint az 1, és 2, ábrán szemléltetettek. Mindegyikben egy felső 31 csatornából 32 bukógáton át lefelé néző 33 folyadélelosztó felületre, majd erről 3^ folyadékfilm vezető elemekre jut az alctiv szorpeiós folyadék. Az első, ill. második gázárammal bensőségesen érintkező és ezáltal a nedvességtől felhíguló szorpoiós folyadék alsó 35 csatornában gyűlik össze. A 8B, 8D és 8F gázkezelő szervek 35 csatornáiból a szorpeiós folyadék - pl. kaloiumklorid 4o-5o koncentrációjú vizes oldata - a közös alsó 28 gyüjtőcsövön át 24 villanymotor által meghajtott 25 szivattyúba kerül, amely a rajzon nem látható felső 27 elosztócsövűn át a szorpeiós folyadélcot a 8B, 8D és 8F gázkezelő szervek felső 31 csatornáiba nyomja, azaz a szorpolós folyadékot a 8B, 8D és 8F gázkezelő szerveken oirkuláltatja. A szorpeiós folyadékot regenerálásra az alsó 28 gyüjtőosőből a 23 csővezeték vezeti a nem ábrázolt regeneráló készülékbe, amely pl. a 2.ábra szerinti lehet, A regenerált, aktív szorpoiós folyadék a 22 csővezetéken érkezik a rajzon nem látható felső 27 elosztócsőbe. Ugyanilyen olrkuláltató és regeneráló rendszer tartozik a 8Á, 8C és 8E gázkezelő szervekhez, amely alsó 28’ gyű jtőosőből, ehhez osatlakozó kimenő 23’ csővezetékből, 24’ villanymotor által meghajtott 25’ szivattyúból, felső 27* elosztócsőből és éhhez osatlakozó bejövő 22’ csővezetékből áll, A 23’ és 22’ csővezetékek csatlakoznak a rajzon nem ábrázolt regeneráló készülékhez, amely a 2. ábra

179.162 szerinti lehet. Látható, hogy az 5» ós 6. ábra szerinti kivitelben két, egymástól független szorpoiós folyadék rendszer van, a regenerálás azonban történhet egyetlen regeneráló készülékkel is. Λ regeneráló készülőkben.lehet beállítani az aktív szorpoiós folyadék hőmérsékletét, ami a szárítandó áru kívánt felmelegítéséhez szükséges.

Az 1-5, ábrákon olyan kiviteli alakokat szemléltettünk, melyekben a szárítandó termék elhelyezésére szolgáló szerv a terméket folyamatosan továbbító egy vagy több száritó pálya. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmány nem korlátozódik folyamatos továbbításra, hanem szakaszos továbbítás is alkalmazható, és nem is szükséges, hogy a találmány szerinti szárítás közbon a szárítandó tennék továbbításra kerüljön, A találmány szerint úgy is száríthatunk, hogy e> száritó térbe a szárítandó terméket a találmány szerinti réteges elrendezésben berakjuk, elvégezzük a találmány szerinti szárítást, majd a szárítás végén a kiszárított terméket a száritó térből kirakjuk.

A 7-9· ábrák a találmány szerinti száritó berendezésben előnyösen alkalmazható többfokozatú regeneráló készülékeket szemléltetnek. A 7«ábrán olyan, egyenáramú bepárló kapcsolási vázlata látható, amelyben az érkező hig szorpoiós folyadékot a szorpoiós folyadékból a bepárlás során kiűzött gőz először melegíti, majd forralja.

A lo száritótestből a 23 csővezetéken (pl. 3·ábra) jövő hideg, hig folyadékot - adott enetben előhütés után - a szivattyú a 81 kondenzátorba nyomja, ahol az hüti a 81 kondenzátort, majd a folyadék tovább melegszik a 82, 83 és hőossrélőkben, amelyekben a hig folyadék a lcigőzölgött folyadékot hüti. Ezután a felmelegedett hig folyadék a 85 csővezetéken keresztül az első 77 fokozat 86 forralójába kerül. A 86 forralóban külső hőközlés hatására a folyadékból gőz lép ki, és távozik a 87 csővezetéken keresztül. A 86 forralót fütő közeg a 88 csonkon lép be, és a 89 csonkon távozik. A 86 forralóban besürüsödött folyadék a 84 hőoserélőn és 9θ fojtószerven keresztül a bepárló középső 78 fokozatába, a 91 forralóba kerül. Ebben a 91 forralóban a folyadékot az első 77 fokozatban termelt, a 87 csővezetéken érkező gőz sűríti tovább. Az itt keletkezett gőz a 92 csővezetéken keresztül áramlik az utolsó 79 fokozathoz, ahová a 91 forraiéból a 83 hőoserélőn és 93 fojtószerven keresztül a tovább dúsított folyadék áramlik, A 94 forralóban a 92 csővezetéken érkező gőz és a 91 forralóból a 99 fojtószerven keresztül érkező gőz-folyadék keverék füti a folyadékot. Az utolsó 79 fokozatban keletkezett aktív folyadékot a 96 szivattyú szállítja a 82 hőcserélőn át a 97 osonkhoz, ahol a bepárló a lo szárltótesthez vezető 22 csővezetékhez (pl. 3.ábra) csatlakozik. Az utolsó 79 fokozatban keletkezett, a 95 csővezetéken érkező gőzt és a loo fojtószerven érkező gőz-folyadék keverék gőz részét a kondenzátorban a hideg hig folyadék kondenzálja. A keletkezett kondenzátumot és a nem kondenzálódott gázokat a 98 szivattyú szállítja el a bepárlóból,

A 8, ábrán egy olyan ellenáramú bepárló lcaposolási vázlata látható, melyben a beérkező hig szorpoiós folyadékot a folyadékból a bepárlás során kiűzött gőz melegíti,

A lo’ száritótestből a 23 csővezetéken (pl. 6. ábra) érkező szorpoiós folyadékot - adott esetben előhütés után - llo szivattyú szállítja a 111 kondenzátorba, ahol az a bepárló

179.162 utolsó 79 fokozatában termelődött gőzt kondenzáltatja. A hig folyadék ezután a 112 liöoserélőben hüti a bepárlóból távozó aktív folyadékot, majd az utolsó 79 fokozat 113 forralójába kerül. Innen a folyadékot a 114 szivattyú a 115 hőoserélőn keresztül a 116 forralóba szállítja. Ez a bepárló középső 78 fokozata. A középső 78 fokozatból a folyadékot a 117 szivattyú a 118 hőcserélőn át az első 77 fokozat X19 forraltjába nyomja. Itt külső hőközlés hatására a hig folyadékból gőz fő ki, mely a 12o csővezetéken keresztül a középső 7'8 fokozatba jut, és annak fűtését szolgáltatja. Λ külső fűtőközeg a 121 osonkon érkezik, és a 122 csonkon távozik a 119 forralóból. A keletkezett, a 123 csővezetéken érkező forró aktív folyadék a 118, 115 és 112 hőoserélőkön kérésztülhaladve a 124 osonkon át csatlakozik a lo száritótestbe vezető 22 csővezetékhez (pl,6.ábra). Az utolsó 79 fokozatban, termelődött, a 126 csővezetéken távozó gőzt a 111 kondenzátor cseppfolyósítja, ahonnan a kondenzátumot és a nem kondenzálódott gázokat a 127 szivattyú szívja el. A forralólc fütőgőzterében keletkezett kondenzátumot mindig egy 128, ill. 129 fojtészerv segítségével a következő fokozatba engedjük.

A 9. ábra egy olyan regeneráló készülék kapcsolási vázlatát mutatja, melyben a besűrítendő folyadékból lciüzött gőz a besűrítendő folyadékot csalt előmelegíti, de nem gőzölögteti ei.

A lo száritótestből a 23 csővezetéken (pl. l.ábra) érkező hideg, hig folyadékot - adott esetben előhütés után - 14o szivattyú nyomja.át először a 141, 142 és 143 kondenzátorokon, ahol a folyadék felmelegszik, miközben a 149, 151 és 153 Itigőzölögtetőkben keletkezett gőzt cseppfolyósítja. A felmelegedő hig folyadék ezután a 144 hőcserélőbe jut, ahol külső hőközlés hatására tovább melegszik, A külső fűtőközeg a 145 osonkon érkezik, és a 146 osonkon távozik. A közel telítés! hőmérsékletre melegedett hig folyadék 14? csővezetéken és 148 fojtószerven Iteresztül az első 77 fokozat 149 kigőzölögtetőjóbe jut. A 148 fojtószervet mindig úgy kell szabályozni, hogy a hig folyadék nyomása a kondenzátorsoron történő áthaladás köz-, ben mindig nagyobb legyen, mint a telítési nyomás, tehát elgőzölögés sehol se lépjen fel. A 149 kigőzölögtetőben hőközlés nélkül gőz szabadul fel a folyadékból, asaz a folyadék dusul. A keletkezett gőz a 143 kondenzátorhoz áramlik, ahol a gőzt a hig folyadék a már korábban elmondot teltnek megfelelően cseppfolyósítja. A 149 kigőzölögtetőben keletkezett dusabb folyadék a 15o osővezetóken keresztül a középső 78 fokozat 151 kigőzölögtetőjébe áramlik, ahol ismét gőz szabadul fel. Ezután a folyadék a 152 csővezetéken át az utolsó 79 fokozat 153 kigőzölögtetőjébe kerül, ahol tovább dusul. Az aktív folyadékot a 154 szivattyú szállítja a lo száritótest 22 csővezetékébe (pl. l.ábra).

A 143 és 142 kondenzátorokban keletkezett kondenzátűmet 155» illetve 156 fojtószerven keresztül a következő fokozatba, azaz a 142, illetve 141 kondenzátorba kell engedni. Az utolsó 79 fokozatban a 141 kondenz átorban összegyűlt kondenzvizet és nem kondenzálódó gázokat a 158 szivattyú távQlitja el.

A 7., 8, és 9· ábrákon a különböző Alkalmazható megoldásoknál mindig olyan kaposolást szemléltettünk, mely egy első 77 fokozatot, egy középső 78 fokozatot és egy utolsó 79 fokozatot tartalmazott, azaz a bepárló mindig három fokozatból állt.

179.162

Ez azonbah egyáltalán nem törvényszerű. A középső 78 fokozat számának változtatásával ugyanis kétfokozatú vagy háromnál nagyobb fokozatszámu bepárló is építhető mindhárom kapcsolásnál, A nagyobb fokozatszám előnyös az energetikai hatékonyság növelése miatt.

Az utolsó 79 fokozatot mindig a száritótestből érkező lehűlt hig folyadék hüti, mely azonban önmagában nem mindig elegendően hideg a hütőfeladat ellátására. Ilyenkor a hig folyadék segédhütósót kell alkalmazni, amint azt a 2.ábra kapcsán már ismertettük. A lo-12. ábrákon három megoldást szemléltetünk a hig folyadék segédhütésére.

A lo.ábra olyan segédhütést mutat, ahol a száritótestből érkező hig folyadékot hütőviz hüti.

A 17o csonkon érkező hideg hűtővíz 171 folyadék-folyadék hőcserélőben hüti a 172 csővezetéken jövő hig folyadékot, mely lehűlve lép be a 173 csonkon a bepárló kondenzátorába, pl. a 7., 8., ill. 9· ábra 81, 111, ill. 141 kondenzátorába. A hig folyadékot a 174 szivattyú szállítja, ami megfelel pl. a 7., 8., ill. 9·ábra 80, llo, ill. 14o szivattyújának. A segédhütés a hütőviz vezetékébe beiktatott 179 szeleppel szabályozható.

A 11. ábra külön testbe épített kondenzátoros segédhütést mutat. A 172 csővezetéken érkező hig folyadékkal hütött 175 kondenzátorral gőz- és folyadékoldalon összekötött vízhűtésű 176 segédkondenzátor adja a segédhütést. A 176 segédkondenzátorba a hütőviz α 17o csonkon lép be, és a 177 csonkon lép ki. A 174 szivattyú pl. a 7-, 8., ill. 9. ábra 80, llo, ill. 14o szivattyújának felel meg. A segédhütés itt is a 179 .szeleppel szabályozható.

A 12. ábrán azonos testbe épített segédkondenzátoros hűtés látható. A 178 kondenzátor - amely megfelel pl. a 7·, 8., ill. 9.ábra 81, 111, ill. 141 kondenzátorának - egy gőztérrel rendelkezik, a folyadékoldali tere azonban ketté van választva. Az egyik csőkötegben áramlik a 174 szivattyú által 172 csővezetékben áramoltatott hig folyadék, a másik osőkötegben a 17o csonkon belépő és a 177 osorikon kilépő hütőviz. A segédhütés itt is a 179 szeleppel szabályozható.

Claims (45)

1. Eljárás termékek, különösen gabona vagy darabos áru szállítására, amelynek során a szárítandó terméken száritó gázt áramoltatunk át, a száritó gáz nedvességtartalmát szorpciós folyadékkal való érintkeztetéssel csökkentjük, és a szorpoiós folyadékot az érintkeztetés után legalább részben regeneráljuk, azzal jellemezve, hogy a száritó gázáramot egymás után legalább két szárítandó termékrétegen áramoltatjuk át, és minden egyes termékrétegen történő áthaladás előtt vagy után ériatkeztetjük a szorpoiós folyadékkal,

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázáramot a szorpciós folyadékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében sebesség- és irányváltoztatás nélkül vezetjük.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal Jellemezve, hogy a gázáramot a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében aebességvájtoztatás nélkül és 45°-nál kisebb irányváltoztatással vezetjük.

179.162

4. ’ Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a szorpciós folyadékkal való órintkeztetést a gázáram Htjában létrehozott legalább egy folyadókréteggel végezzük.

5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatositásl módja, a2Zal Jellemezve, hogy a folyadákréieggel való érintkeztetéshez folyadékfllm vezető elemeken fclyadékfilmet hozunk létre, és a gázáramot a folyadékfilm vezető elemek között keresztirányban áramoltatjuk.

6. Az 1-5« igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítás! módja,azzal jellemezve, hogy a szárítás során a szárítandó áru hőmérsékletét a szorpciós folyadékkal a szárító gázáram közvetítésével kívánt mértékben megváltoztatjuk.

igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, 'a szárítandó árut a közvetítésével felrae-

7. A 6.

azzal jellemezve, hogy a szárítás során szorpciós folyadékkal a száritó gázáram légitjük.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike natositási módja,azzal jellemezve, hogy regenerálását kigőzölögtetéssel végezzük, és a kigőzölögtetés során a folyadékból kiűzött gőz párolgási hőjének legalább egy részét a regenerálandó folyadékba visszatápláljuk.

A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, szorpciós folyadékból kiűzött gőz páegy részét a regenerálandó folyadék szerinti eljárás fogaa szorpciós folyadék szerinti eljárás foganatosítási módja, szorpciós folyadékból kiűzött gőz páegy részét a regenerálandó folyadék

9.

azzal jellemezve, hogy a rolgási hőjének legalább forralására használjuk.

10. A 8. igénypont azzal jellemezve, hogy a rolgási hőjének legalább forralás nélküli melegítésére használjuk,

11. A δ-lo, igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szorpoiós folyadékot regenerálás előtt hütjük.

12. A 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szorpciós folyadék regenerálás előtti hűtését a folyadék szárítás során beálló lehűlésének függvényében oly módon végezzük, hogy a regenerálandó folyadék előre meghatározott hőmérsékletű legyen.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja,azzal jellemezve, hogy a szárítandó terméket olyan szárító pályán továbbítjuk, amelynek legalább két száritó szakaszán egymás után áramoltatjuk át a gázáramot,

14. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárítandó terméket legalább két száritó pályán továbbítjuk, és a gázáramot a szárító pályák megfelelő szárító szakaszain egymás után áramoltatjuk át.

15. A 14. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárítandó terméket legalább két függőleges száritó pályán továbbítjuk, ló.

A 15. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal Jellemezve, hogy a szárítandó terméket a legalább két függőleges száritó pályán gravitációs utón lefelé továbbítjuk.

17. A 13-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárítandó terméket a legalább egy száritó pályán folyamatosain továbbitjuk.

179.162

18. 'A 13-17. igénypontok bármelyike ezerinti eljárás foganatosítási módja, azzal Jellemezve, hogy a termék szárítását legalább két száritó gázárammal., a gázáramok számának megfelelő számú lépcsőben úgy végezzük, hogy az egyes száritó gázáramokat a megfelelő léposőhöz tartozó száritó szakaszokon áramoltatjuk át.

19. Λ 18. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyes lépcsőidben haladó gázáramok között nincs gázátáramlás.

20. Λ 18. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyes lépcsőkben haladó gázáramok között van gázátáramlás.

21. A 18-2o. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egymás utáni léposőkben a száritó gázáramot a szárítandó termék haladási irányában egyre aktívabb szorpoiós folyadékkal érintkeztetjük, és az egyes lépcsők szorpoiós fo.yadélc körei oly módon vannak sorbakaposolva, hogy a szárítandó termék haladási irányába eső legelső lépcsőből vezetjük el a regenerálandó szorpoiós folyadékot, és a legutolsó lépcsőbe vezetjük vissza a regenerált szorpoiós folyadélcot,

22. A 1-21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a legalább egy gázáramot zárt körben keringettetjük.

23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a száritó gázként levegőt, a szorpoiós folyadékként podig kaloiumklorid vizes oldatát alkalmazzuk,

24. Berendezés termékek, különösen gabona vagy darabos áru szárítására, amely berendezésnek a szárítandó termék elhelyezésére szolgáló szerve, az elhelyező szerven száritó gázt átáramoltató szerve, az elhelyező szerven átáramló gázt szorpoiós folyadékkal érlntkeztető gázkezelő szerve, és a szorpoiós folyadékot regeneráló készüléke van, azzal jellemezve, hogy a szárítandó tennék (pl. 1) elhelyezésére szolgáló szervnek legalább két olyan száritó szakasza (pl. 5Α,...5?) van, amelyek a szárító gázáram irányában egymás után vannak elrendezve, és a gázáram útjában minden egyes száritó szakasz előtt vagy után egy-egy gázkezelő szerv (pl. 8A,...8E) van elhelyezve.

25. A 24, igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a száritó szakasz (pl. 5A) áramlási keresztmetszete és a szomszédos gázkezelő szerv (pl. 8A) áramlási keresztmetszete közel egyenlő nagyságú,

26. A 24. vagy 25. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a száritó szakaszok (5A,.., 5F) és a gázkezelő szervek (8A,,,,3E) a szárító gázáramot vezető csatornában (69) váltakozva, szendvios-szerüen vannak elhelyezve.

27. A 24. vagy 25, igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal Jellemezve, hogy a szárító szakaszok (5AC, 5BC, 5CC, 5DC, 5EC, 5FC. 5GC) és a gázkezelő szervek (8AC, 8BC, 8CC, 8DC, 8EC, 8FC, 8GC) a szárító gázáramot vezető, önmagában zárt - például gyűrű alakú - csatornában (65c) váltakozva, a csatorna tengelyére közel merőlegesen vannak elhelyezve,

28. A 24^ vagy 25, igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal Jellemezve, hogy a száritó szakaszok (pl. 5AC, 5BC, 5CC, 5DC, 5EC, 5FC) és a gázkezelő szervek (pl. 8AC,

179.162

8l)C, 8CC,'8í»G, 8EC) a szárító gázáramot vezető csatornában (pl. 370) legalább két csoportban (pl. 38c, 39c) vannak elhelyezve, amely csoportok (pl. 38C, 39c) szendvics-szerüen váltakozva elrendezett szárító szakaszokat és gázkezelő szerveket ax talniazimk., os a csoportok 38C, 39θ) egymáshoz úgy van— nak asatlakoztatva, hogy valamennyi csoporton (pl. 38C, 390) ugyanaz a gázáram haladjon át.

29. A 26. vagy 27. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden egyes szomszédos szárító szakasz (pl. 5Λ) és gázkezelő szerv (pl. 8Λ) egymástól való távolsága kisebb mint a szárító gázáramot vezető csatorna (pl. 69) hidraulikus átmérője,

30. A 24-29. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárítandó termék (pl. 1) elhelyezésére szolgáló szerv a szárítandó termék (pl. 1) továbbítását biztositó legalább egy szárító pálya (pl. 3A,...3F;.

31. A 3o. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, a^zal jellemezve, hogy legalább két szárító pályája (pl, 3-á,... 3F) van, és az említett legalább .két száritó szakasz (pl. 5AC, 5BC, 5CC, 5DC, 5EC, 5FC) külön-külön szárító pályában helyezkedik el.

32. A 31. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a száritó szakaszokat (5AC, 5BC, 500, *BDC, 5EC, 5FC) gázáthatolható frtlu (9) termékmegvezető szerv alkotja, és minden egyes gázkezelő szerv (8AC, 8BC, 8CC, 8DC, 8EC) két, a gázáram irányában egymás utáni termélcmegvezető szerv között van elhelyezve.

33. A 31, vagy 32. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a száritó pályáit (3A,...3F) mentén több száritó modul (2Λ, 2B, 20) vas egymás után kialakítva, amely száritó modulok (2A, 2B, 2C) mindegyike saját száritó gázt áramoltató szervet, és az illető modulhoz tatozó száritó szakaszok között elhelyezett saját gázkezelő szerveket tartalmaz .

34. A 33. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden egyes száritó modul (pl. 2C) gázkezelő szervei (8AC, 8BC, 8CC, 8DC, 8EC) a szorpoiós folyadékot oirkuláltató legalább egy szervvel (24C,...28C) vannak ellátva, az első és az utolsó szárító modul (2A és 20) cirkuláltató szerve a szorpclós folyadékot regeneráló készülékhez (57), a többi szárító modul (2B) cirlculáltató szerve pedig mind az előtte,mind az utána lévő száritó modul (2A és 2C) cirkuláltató szervéhez van csatlakoztatva.

35. A 31-34. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a száritó pályák (3Λ,... 3F) függőlegesek.

36. A 35. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal Jellemezve, hogy a függőleges száritó pályák (3A,.,.3F) a szárítandó termék (1) gravitációs hatásra lefelé történő továbbítását biztosító kialakításúak.

37. A 31-35. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a száritó pályák a szárítandó terméket továbbító menesztő szervvel vannak ellátva.

38. A 30. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyetlen kanyargó szárító pályája (3) van, amelynek részei képezik az említett legalább két száritó szakaszt (5A,...5F).

179.162

39. ‘Α 3θ. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja^ azzal Jellemezve, hogy a száritó pályát (3) a száritó gázárammal kérésztellenáramban vagy keresztegyenáramban haladó konveJor (73) alkotja, és a gázkezelő szervek (8a,,.,8e) a konvejornak (73) » gázáramra keresztirányú szakaszai között vannak elhelyezve .

40. A 24-39. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden egyes gázkezelő szerv (pl. 8A,,.,8E) a szorpciós folyadék folyadékrétegét létrehozó eszközökkel van ellátva.

41. A 4o.igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadákréteget létrehozó eszközöket legalább egy folyadékfilmet előállító eszközök alkotják.

42. A 41. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a legalább egy folyadékfilmet előállító eszközök a bejövő szorpciós folyadékot fogadó csatornát (31) , a csatornából (31) a szorpciós folyadékot lefelé néző folyadékelosztó felületre (33) juttató legalább egy bukógátat (32) , a folyadékelosztó felülethez (33) csatlakozó folyadékfilm vezető elemeket (34) és a l’olyddékfilm vezető elemekhez (34) csatlakozó folyadékgyűjtő csatornát (35) tartalmaznak.

43. A 42. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadókfilm vezető elemek (34) legalább egy függőleges sikban vannak elhelyezve,

44. A 24-43. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szorpciós folyadékot regeneráló készülék (57) fokozatsoros bepárlót (45) tartalmaz.

45. A 24-43. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szorpciós folyadékot regeneráló készülék (57) többtestes bepárlót tartalmaz.