HU178107B - Method and apparatus for s-z twisting layer by layer electrical or optical cables and apparatus for carryng out the method - Google Patents

Description

Eljárás és berendezés villamos vagy optikai kábelek rétegenként! SZ-sodrására és berendezés az eljárás foganatosítására

A találmány villamos és optikai kábelek és vezetékek területén a megfelelő sodratelemek rétegenként történő sodrására, különös tekintettel az SZ-sodrás e téren történő alkalmazására vonatkozik. 5

Villamos kábelek és vezetékek SZ-sodrása terén a hatvanas évek elején bekövetkezett fejlődés olyan SZ-sodróeljárások és SZ-sodrógépek ki fejlesztéséhez vezetett, amelyekkel lehetővé vált kettőtől ötig terjedő számú sodratelem, például tömlővezetékek 10 ereinek páros, hármas vagy csillagnégyes hírközlő kábelek ereinek problémamentes sodrásos egyesítése. A kifejlesztett SZ-sodrási eljárások többségére, nevezetesen azokra, amelyek koncentrált vagy nem koncentrált tárolószakasszal dolgoznak, jellemző, 15 hogy a sodrandó kábelek végleges sodrottsága legalább két ellenkező irányú sodrási művelet szuperponált eredőjeként áll elő, amely sodrási műveletek az SZ-sodróberendezés bemenetén és kimenetén történnek. így történik például a váltakozó irány- 20 bán forgó tárolószakaszos sodrás, a körbenjáró csavarószerkezettel és változó tárolótartalommal való sodrás, torziós szakasz végén elrendezett sodrófejes sodrás (amilyent pl. a 17 65 452 sz. NSZK közzétételi irat ismertet), valamint a torziós sza- 25 kasz elején és '/f_;n elrendezett, azonos forgásirányban tartósan forgó két sodrófejes sodrás.

A manapság kereskedelemben beszerezhető

SZ-sodrógépek általában a sodrandó és sodrásközbeni nyújtott, egyenesvonalú vezetésével dolgozunk, 30 és a sodrandó ágat a sodrófejek kívülről kerületi irányban erőzáróan veszik körül. A tulajdonképpeni sodrószakasz tartományában a sodrandó ágat nyújtott állapotban szabad légvezetékszerűen vagy különleges vezetőelemek segítségével továbbítjuk. A sodrófejek fordulatszámát olyan időközökben változtatják, amely a kábelág egy meghatározott hossz-szakaszának a sodrószakaszba való bevezetésnél történő első sodrása és ugyanezen hossz-szakasznak a sodrószakasz elhagyásakor történő második megsodrása közötti időintervallumnak megfelelően vannak megválasztva. A sodrófejek forgómozgását szokványos módon két meghatározott érték kozott ugrásszerűen változtatják. E lépcsőzetes változtatás periódushossza általában az említett időintervallum kétszeresével egyenlő, de lehet ennek páratlanszámú hányada is, amit pl. a 15 15 730sz. NSZK közzétételi irat és a 14 47 458 publikációs számú francia szabadalmi leírás ismertet. Különös tekintettel öt vagy több sodratelem sodrásos egyesítésére javasolták a sodratelemeknek az SZ-sodrógépbe való befutásánál felvitt sodrottság középértékének a sodrott kábelág eredő SZ-sodrottságának középértékével való összehangolását. (Lásd pl. a 22 30 972 sz. NSZK közzétételi iratban, valamint a P 27 26 172.9 sz. NSZK szabadalmi bejelentésben foglaltakat.)

Az SZ-sodrás technikájának kezdeti kialakulásától kezdve törekedtek olyan eljárások és bérén178107 dezés kidolgozására is, amelyek lehetővé teszik sodratelemek rétegenként történő, tehát rétegelt SZ-sodrását. E célja tulajdonképpeni sodrószervként egy váltakozó forgásiránnyal működtetett sodrótárcsát javasoltak alkalmazni, (pl. a 631 929 sz. NSZK 5 szabadalom szerint). Alkalmas eljárások és gépkonstrukciók kialakításánál különös nehézségként jelentkezett, hogy olyan sodrást kell elérni, amelynél a sodrott kábelen a sodratelemek sodrási irányának fordulási helyei lehetőség szerint elég nagy 10 távolságokban legyenek egymástól. Ezen cél elérése érdekében javasolták a közelmúltban a sodrótárcsához egy a sodrási tengellyel egybeeső tengelyű tárolószerkezet alkalmazását (amint pl. a P 27 58 803.0 sz. és a P 27 58 804.1 sz. NSZK sza- 15 badalmi bejelentések ismertetnek), vagy átmenetileg, illetve időlegesen magának a kábel- illetve sodratelemkötegnek, amelyre a sodratréteget felviszik, tárolóelemként való felhasználását, pl. a P 28 04 480.6 sz. NSZK szabadalmi bejelentés sze- 20 rint. Ilyen eljárások és berendezések azonban csak rendre egy-egy sodratréteg SZ-sodróberendezéssel való felvitelét teszik lehetővé.

Villamos kábelek egy munkaműveletben történő többrétegű sodrására ismeretesek különösen hagyó- 25 mányos, tehát állandó forgással és állandó értéken tartott kihúzási sebességgel dolgozó sodrógépek, amelyeknél a térben helytálló elrendezésű sodratelemek több egymást követően elrendezett sodrómatricába vezetik be, s a sodrást a kihúzó- és 30 felcsévélőszerkezet állandó forgómozgásával, valamint további, minden egyes sodrómatricához hozzárendelt csavarószerkezetekkel végzik, és a szomszédos sodratrétegek menetemelkedéseinek változtatását egy vagy több sodrómatrica eltolásával, te- 35 hát helyzetváltoztatásával variálják. (Ilyen berendezés ismertetése található meg pl. a 14 90 355 sz. NSZK közzétételi iratban). Ismeretes továbbá a menetemelkedés változtatásához forgó, forgómozgást meghatározott szakaszonként időben változtató 40 közbenső tárolószerkezeték is pl. a 18 01 063 sz. NSZK nyilvánosságrahozatali iratban leírtak szerint.

A találmány célja villamos vagy optikai kábelek és vezetékek sodratelemeinek SZ-sodrásához olyan 45 eljárás kialakítása, amely lehetővé teszi a sodratelemek egyetlen munkaműveletben több sodratrétegben történő sodrásos egyesítését. Ugyancsak célja a találmánynak az említett eljárás foganatosítására alkalmas berendezés kialakítása. 50

A kitűzött cél eléréséhez vülamos vagy optikai kábelek és vezetékek sodratelemeinek sodratcsoportokká történő egyesítésére folyamatos SZ-sodrásra alkalmas olyan eljárásból indulunk ki, amelynek során a sodratelemeket ugyanazon műveletben 55 egymást követő három lépésben egy első sodrással egyesítik, majd sodrott, nyújtott állapotban átmenetileg szabad légvezetékszerűen vagy különleges vezetőelemek segítségével továbbítják és ezt követően egy második sodrást végeznek, amelynél a 60 sodrottságot kialakító eljárási jellemzők közül egyet vagy többet meghatározott időközökben (lépcsőidőkben) lépcsőzetesen periodikusan változtatnak, aholis a meghatározott időközök a sodratcsoport sodratelemeinek egy hossz-szakasza első és máso- 65 dik sodrása közötti időintervallum páratlanszámú hányadának (1/3, 1/5, 1/7 . . .) megfelelően vannak megválasztva, és az első és második sodrás szakaszonként változó sodrásirányú szuperponált eredő sodrottságot eredményez.

A fenti eljárást a találmány értelmében az alábbi intézkedésekkel kiegészítve illetve tökéletesítve végezzük a kitűzött cél elérése érdekében.

1. A sodratelemek többrétegű sodrásához az előző sodratcsoportra felviendő minden következő sodratréteg sodratelemeit az előző sodratcsoport sodratelemei egy meghatározott hossz-szakaszának első sodrása után, de még második sodrását megelőzően visszük fel a sodratcsoportra, miközben egy első sodrásnak vetjük alá, majd később az előző sodratcsoport sodratelemeivel együttesen egy második alkalommal is megsodorjuk.

2. A sodrottságot adó eljárási jellemzők legalább egyikét m párosszámú, legalább négy egyenlő, egyenletesen növekvő és csökkenő, valamint egymást (L periódushosszúsággal) periodikusan követő lépcsőben változtatjuk.

3. A sodratcsoport vagy a sodratréteg sodratelemeinek egy meghatározott hossz-szakasza első és második sodrása közötti időintervallumokat sodratcsoportról sodratrétegre illetve sodratrétegről sodratrétegre különböző és az L periódushosszúság tetszőleges p-szeresénél (p = 0, 1, 2, 3...) egy lépcsőidővel nagyobb vagy kisebb értékűre választjuk.

Az ilyen fenti, találmány szerinti SZ-sodróeljárás előnye, hogy a sodratelemek sodratcsoporttá történő sodrásával egyidejűleg a sodratcsoportra további sodratelemek is egy vagy több sodratrétegben felvihetők illetve felsodorhatók. A sodratrétegek sodratelemeinek első megsodrása és a sodratcsoport sodratelemeinek első megsodrása közötti időbeni lépcsőzés következtében a sodrásirány fordulási helyei az egymással szomszédos sodratrétegekben hosszirányban egymáshoz képest eltolt helyeken vannak, ezáltal egy adott réteg vagy a sodratcsoport sodrásirány fordulási helyét a rajta levő tisztán sodrott, fordulási helyektől mentes S- vagy Z-sodrású sodratréteg fedi. Különben a sodrási paraméterek helyes megválasztása esetén minden egyes sodratréteg csak két sodrási illetve átsodrási műveletet szenved, mint ahogy az a legtöbb ismert SZ-eljárás jellemzője. A sodrott kábelág sodratcsoporttal képzett belső magja tehát nincs több átsodrásnak alávetve mint a külső sodratréteg.

A találmány szerinti új sodrási eljárásra többek között jellemző, hogy a sodrottságot befolyásdó illetve, meghatározó eljárási jellemzők legalább egyikét, különösen a megfelelő sodrófejek forgómozgását egy sodrási perióduson belül több egyenlő nagyságú lépcsőben egy szimmetrikus lépcsőgörbének megfelelően állandóan növeljük és csökkentjük. A lépcsők számát legalább négyre kell választani, de az lehet kettő bármely további egészszámú többszöröse is.

A találmány szerinti új Sz-sodrási eljárás további lényeges jellemzője szerint az egyes sodratrétegek egy első és egy második megsodrásból összetevődő sodrási művelete különböző, eltérő idők alatt történik, ami végülis a szimmetrikus lépcsőgörbe minden sodratrétegre nézve azonos periódushosszúsága ellenére a sodrásirány szomszédos rétegekbeni egymáshoz viszonyított eltolt fordulási helyeit ⁵ eredményezi.

Az új találmány szerinti SZ-sodrási eljárás foganatosítására alkalmasak a találmány továbbfejlesztéseként kialakított berendezések, amelyek az ismert SZ-sodróberendezésekkel analóg módon a sód- 10 ratelemeket készletező, térben helytállóan elrendezett sodratelemtárolókból, egy első és egy második sodrópontot (sodrómatricát, terelőgörgőt) és egy a második sodróponthoz hozzárendelt forgatott, a sodrandó ágat kívülről erőzáróan körülfogó 15 sodrófejet, valamint egy kihúzó <- és felcsévélő berendezést tartalmaznak, és amelyekben a találmány értelmében egy sodratrétegnek az előző sodiatcsoportra történő felvitelére az első sodrópont és a második sodrópont között minden sodratréteg- 20 hez egy további sodrómatrica és egy közvetlenül utána beiktatott forgatott sodrófej van elrendezve.

Az ilyen, fentebb jellemzett SZ-sodróberendezésben tehát a két, példaképpen sodrómatricaként vagy terelőgörgőként kiképzett sodrópont között 25 további sodrómatricába is el vannak helyezve, amelyek az elsőként említett két sodróponttal behatárolt, nyújtott ágvezetésű tárolószakaszt olyan résztartományokra osztják fel, hogy az egyes sodrómatricákba bevezetett sodratelemek a nyújtott 30 vonalvezetésű tárolószakaszon belül különböző, eltérő hosszúságú szakaszokat járnak be. Valamely sodratcsoport és több sodratréteg ezt követő sodrásához ily módon csupán egyetlen nyújtott nyomvonalvezetésű tárolószakaszra van szükség. Az új 35 berendezés különösen egyszerű kiviteli alakjánál két egymást követő első sodrópont távolsága rendre azon lépcsöhosszúság kétszeresével egyenlő, amelyet előrehaladása során a sodrandó ág egy hosszeleme a szimmetrikus lépcsőgörbe szerinti egy sodrási 40 lépésben megtesz, és az utolsó első sodrómatrica, azaz az utolsó, legkülső sodratréteg sodrómatricája és a második sodrópont távolsága azon lépcsőhosszúság egyszeresével egyenlő, amelyet a sodrandó ág egy hosszeleme a szimmetrikus lépcső- 45 görbe egy sodrási lépésnek megfelelő továbbítása során megtesz.

Az 1-10, ábrákon az új, találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas példaképpeni berendezés három példaképpeni kiviteli alakjának 50 vázlatos felépítését, valamint a találmány szerinti új SZ-sodrási eljárás sajátos eljárási lépéseinek ismertetéséhez szolgáló diagramokat tüntettünk fel.

Az 1. ábrán egy ismert szerkezeti elemekből és egységekből álló SZ-sodró berendezés látható. A 55 sodróberendezés több 1 sodratelem 9 sodratcsoporttá történő összesodrására, továbbá több 2 sodratelem 10 sodratréteg alakjában az előbbire egyidejűleg történő felsodrására alkalmas. Az 1 sodratelemek sodrását olyan ismert SZ-sodróberen- 60 dezéssel végezzük, amelyet sodrótárcsaként, illetve terelögörgőként kiképzett két 3 sodrómatrica, illetve 5 terelőtárcsa határol be, s amely rendre a 3 sodrómatricához és az egyik sodrópontot képező 5 terelőtárcsához hozzárendelt forgatható 6 és 8 sód- 65

Tófejeket tartalmaz. SZ-sodrás céljából a sodrandó ágat állandó v kihúzási sebességgel menesztjük át az SZ-sodró berendezésen, miközben az n fordulatszámmal forgatott 6 és 8 sodrófejek forgómozgását meghatározott időközönként szinkron változtatjuk. A 6 és 8 sodrófejek ismert módon vagy egy a sodrandó kábelággal egyszeresen körülfogott terelőgörgőből, vagy két vágj' több egymással szembenfekvő olyan görgőből, melyek között a sodrandó vezetékág, áthalad vagy pedig egymásra felszorított két hernyótalpszerű szalagból állnak.

A sodrás során az 1 sodratelemet közelebbről nem részletezendő, térben helytállóan elrendezett készletezőcsévékről húzzák le, és a továbbítást és felcsévelést valamely ismert, ehelyütt ugyancsak nem részletezendő kihúzó- és felcsévélő berendezéssel végezzük.

A 9 sodratcsoportra egy további 10 sodratréteg felsodrása céljából az összecsapótárcsaként kiképzett 3 sodrómatricával és 5 terelőtárcsával határolt, nyújtott vonalvezetésű 4 tárolószakasz mentén egy további 11 sodrómatrica és egy közvetlenül az utóbbit követően beiktatott forgatható 7 sodrófej van elrendezve. Ezen 7 sodrófej a 6 és 8 sodrófejekkel szinkron forog. A sodrási művelet során a 2 sodratelemek a 4 tárolószakasznak csupán a 11 sodrómatrica és az 5 terelőtárcsa közötti szakaszán haladnak át, míg az 1 sodratelemek a 4 tárolószakaszt teljes hosszúságában befutják.

A bemutatott és fentebb ismertetett példaképpeni sodróberendezés üzemeltetése során a 6, 7 és 8 sodrófejek forgómozgásait és a 11 sodrómatrica 3 sodrómatricától, és 5 terelőtárcsától, mint sodrópontoktól mért távolságait egymással össze kell hangolni. Az összehangolás a 2. ábrán látható, aholis a 11 sodrómatrica és az 5 terelőtárcsa távolsága l_o lépcső hosszúság, és a 3 sodrómatrica és az 5 terelőtárcsa távolsága az l₀ hosszúság háromszorosa, tehát 3 l₀. A példaképpeni sodróberendezés üzemeltetése során a 6, 7 és 8 sodrófejek n fordulatszámát a 3. ábrán látható diagramnak megfelelően változtatjuk azaz a fordulatszámot szimmetrikus lépcsőgörbe szerint periódusonként négy egyenlő hosszúságú lépésben folyamatosan és egymást követően növeljük majd csökkentjük, amikor is az állandó fordulatszámváltoztatás n_o fordulatszámlépcsőben történik. A t₀ lépcsöidő az l₀ lépcsöhosszúság, azaz a 11 sodrómatrica és 5 terelőtárcsa, mint sodrópontok közötti távolság és v kihúzási sebesség hányadosa. A diagramokon j. hosszúság a sodratelemek áthúzott hosszát jelöli.

A 11 sodrómatrica a nyújtott nyomvonalvezetésű 4 tárd ószakaszt úgy osztja ketté, hogy a 9 sodratcsoport és a külső 10 sodratréteg 1 illetve 2 sodratelemei annak eltérő különböző hosszú szakaszait futják be, amelyek rendre a L= m - l_o periódushosszúság tetszőleges p-szeresénél egy l₀ lépcsőhosszúsággal hosszabbak vagy rövidebbek, aholis p= 0, 1, 2, 3,... és ni párosszám az egy perióduson belüli egyenlő lépések számát jelöli. A legegyszerűbb, példaképpen a 2. ábrán feltüntetett esetben a nyújtott nyomvonalvezetésű 4 tárolószakasz két egymást átfedő l_o és 3 l_o lépcsőhosszúságú szakaszra osztható fel. Sodrás közben eszerint a 9 sodratcsoportra nézve a 3 l₀ lépcsőhosszúságú tárolószakaszrész, míg a 10 sodratrétegre csupán l_o lépcsőhosszúságú tárolószakaszrész van befolyással.

Az 1 és 2 sodratelemre a tárolószakaszrészekbe való befutáskor, tehát a bevezetési ponton és a tárolószakaszrészek elhagyási pontján kifejtett sodróhatások eredőjeként a sodratelemek tárolószakaszrészeken való átfutási időinek figyelembevételével a 9 sodratcsoport és 10 sodratréteg a 4. és

5. ábrákon bemutatott d eredő sodrottságot kapja. A sodrásirány fordulási helyei a 9 sodratcsoportban és a 10 sodratrétegben egyaránt 2 l_o lépcsőhosszúságú távolságokban helyezkednek el, azonban a 9 sodratcsoport és a 10 sodratréteg között e szempontból l_o lépcsőhosszúságú fáziseltolódás van. így a sodrásirány fordulási helyei a 9 sodratcsoportban rendre a 10 sodratrétegben levő sodrásirány fordulási helyek távolságainak közepére esnek.

A 3. ábrán feltüntetett 4 l_o periódushosszúságú szimmetrikus lépcsőfüggvény sorra ismétlődik, tehát ugyanezen eredményt kapjuk, ha a nyújtott 4 tárolószakaszra nézve az l₀/3 l₀ értékpár helyett 3 l_o/5 l₀ vagy 5 l₀/7 l_o stb. értékpárokat alkalmazunk.

Az új találmány szerinti SZ-sodrási eljárás foganatosítása során tetszőlegesen megválasztható módon és különböző kombinációkban lehetséges a sodrandó kábelág v kihúzási, tehát továbbítási sebességének, a sodrópontok és 6, 7, 8 sodrófejek egymástól mért távolságainak vagy a 6, 7, 8 sodrófejek forgómozgásainak változtatása. A berendezés legegyszerűbb kiviteli alakjait akkor nyerjük, ha a

6, 7, 8 sodrófejek forgómozgásait változtatjuk, miközben a többi eljárási jellemzőt állandó értéken tartjuk. A 6, 7, 8 sodrófejek forgómozgásának változtatása esetén az abszolút fordulatszámszintre nézve bizonyos határok adódnak, amelyeket az 1, illetve 2 sodratelemeket megsodrásuk során érő mechanikai igénybevétel határoz meg. így pl. az 1, illetve 2 sodratelemek d = n/v sodrottsága a 4 tárolószakaszon belül nem szabad hogy sokkal nagyobb vagy kisebb legyen az 1, illetve 2 sodratelemek szuperponált, eredő sodrottságánál. E követelmény behatárolja a szimmetrikus lépcsőgörbe lépcsőinek számát is.

Példaképpen megengedhetőnek látszik a nyújtott nyomvonalvezetésű 4 tárolószakaszban a sodrateíemek végső, szuperponált eredő sodrottságánál

2,5-es tényezővel kisebb vagy nagyobb sodrottsága. Ebben az esetben kedvezőnek bizonyult a 6. ábra szerinti fordulatszámséma alkalmazása, amelynél 0,4 n_o 1,4 n_o és 2,4 n_o értékű három fordulatszámlépcsőt választunk elő. Ilyen fordulatszámsémának az az előnye, hogy a 7. ábrán feltüntetett sodrottság a nyújtott nyomvonalvezetésű 4 tárolószakaszon belül sem a 9 sodratcsoport, sem pedig a 10 sodratréteg vonatkozásában nem vált előjelet. Sodrásirány fordulási helyek csak a 4 tárolószakasz végén keletkeznek, így nincs szükség külön intézkedésekre ezeknek a 4 tárolószakaszon belüli rögzítésére, felbomlás, kisodródás elleni védelme céljából.

Gyakorlati alkalmazási feltételek mellett esetenként olyan méretezés szükséges, amelynél a 4 tárolószakaszon belüli d = n/v sodrottság csak a végső, eredő sodrottság 0,5-szerese és 1,5-szerese közötti lehet. Ez esetben ajánlatos a 8. ábra szerinti fordulatszámsémát alkalmazni, amely szerint a 6, 7, 8 sodrófejek forgásirányát meghatározott időintervallumokban megváltoztatjuk. A sodrottság 4 tárolószakaszon belüli alakulását ezen fordulatszámséma esetére a 9. ábra mutatja. Eszerint a sodrásirány a 4 tárolószakaszon belül a 9 sodratcsoportban és a 10 sodratrétegben egyaránt periodikusan változik. Annak érdekében, hogy ne következzen be a 4 tárolószakaszon belül a sodrás felbomlása illetve kisodródása, a sodratot a sodrásirány fordulási helyeinek tartományában össze kell tartani. Ez például a 2. ábra szerinti 13 és 14 centrális fonófejekkel összetartóbandázsok felvitele útján történhet. Az említett 13, 14 centrális fonófejek helyett forgó hernyósszalagkihúzás megvezetés is alkalmazható.

Az SZ-sodró berendezésben levő 6, 7 és 8 sodrófejeket fordulatszámuk tekintetében egymással össze kell hangolni. Amennyiben ezek fordulatszámait egymással egyenlőre választjuk, úgy a 9 sodratcsoport és a 10 sodratrétegek csapáshosszai egyenlők és állandók. Számos esetben azonban nem kívánatos, hogy a 9 sodratcsoport és a rá felvitt 10 sodratréteg csapáshossza azonos legyen, különösen ugyanazon sodrásirány mellett. Eltérő csapáshosszak kialakítása céljából a 6, 7 és 8 sodrófejeket eltérő, különböző fordulatszámokkal járathatjuk. E fordulatszámok például a második sodrópont felé fokozatokban növekvőek lehetnek. A 6, 7, 8 sodrófejek forgásirányváltása azonban minden esetben szinkron kell történjen.

Nagy keresztmetszetű 1 illetve 2 sodratelemek sodrásakor a 7 sodrófejjel mozgatott ág forgatása az 1 sodratelemek merevsége következtében az első 3 sodrómatricáig tovateijed anélkül, hogy ez utóbbi 3 sodrómatrica mögött 6 sodrófejre szükség lenne. Ez esetben a 6 sodrófej elhagyható.

A 10. ábrán vázlatosan feltüntetett példaképpeni kiviteli alak végül több sodratrétegnek egy 9 sodratcsoport köré történő egyidejű felsodrására alkalmas. Ezen példa esetében abból indulunk ki, hogy SZ-sodrott 9 sodratcsoportra egy első 23 sodratréteget, egy második 24 sodratréteget, majd végül egy harmadik 25 sodratréteget kell felsodorni. A 6, 17, 18 és 19 sodrófejet, melyek közül az utolsó három közvetlenül az első 23 sodratréteg 2 sodratelemeinek 20 sodrómatricája, a második 24 sodratréteg 15 sodratelemeinek 21 sodrómatricája és a harmadik 25 sodratréteg 16 sodratelemeinek 22 sodrómatricája mögött helyezkedik el, fordulatszám tekintetében a 8. ábrának megfelelő fordulatszámfüggvénynek megfelelően hangoljuk össze, illetve változtatjuk. A nyújtott nyomvonalvezetésű 4 tárolószakasz teljes· hosszúsága 7 l₀, amikor is a 4 tárolószakaszon belül az egyes 23, 24, illetve 25 sodratréteghez tartozó tárolószakasztartományok rendre l_o, 3 l_o, és 5 l₀ hosszúságúak. A korábbi ismertetéseknek megfelelően a 9 sodratcsoport és a második 24 sodratréteg eredő sodrottsága a 4. ábrának megfelelő lesz. A 23 és 25 sodratrétegek eredő sodrottságai az 5. ábra szerint alakulnak. A kialakított többrétegű SZ-sodratban egy-egy rétég sodrásirányfordulási helyeit rendre a köiéje felvitt fedő sodratréteg egyenletes sodrású S- vagy Z-szakaszai fedik. A kész sodraiban a sodrásirányfordulási helyek egymástól rendre 2 l_o lépcsőhosszúság távolságban vannak.

A 10. ábrán bemutatott példaképpen kiviteli alak is lehetővé teszi az egyes 23, 24, 25 sodratrétegekben kialakított csapáshosszak változtatását, amennyiben a 17, 18, 19 sodrófejek fordulatszámait egyenlőre választjuk meg. Minden esetben fontos azonban, hogy az összes 6, 17, 18, 19, 8 sodrófej fordulatszámváltoztatása együttesen történjen.

A bemutatott példaképpeni találmány szerinti SZ-sodróberendezések a már említett módon alkalmasak sodratelemek rétegenként! felsodrására. Alkalmas kábelfelépítés képezhető ki így például 1+6 + 12 erű jelzőkábelekhez, vagy rétegenként sodrott szimmetrikus kis párszámú hírközlő kábelekhez, továbbá villamos kábelek és vezetékek áramvezető sodrataihoz. Huzalok sodrásához indokolt és szükséges lehet a megfelelő sodrófejek mögött egy-egy zömítő és alakító szerszám elrendezése, amely a megfelelő sodrófejjel együttforog, vagy magának a sodrófejnek zömítő-alakítószerszámként való kiképzése.

A gyakorlati, üzemi alkalmazás során példaképpen célszerű v = 50m/perc kihúzási sebesség, n_o = 500 f/perc fordulatszámlépcsők és l_o = 2 m lépcsőhosszúság üzemi jellemzőként való megválasztása.

Claims (5)

1. Eljárás villamos vagy optikai kábelek és vezetékek sodratelemeinek sodratcsoportokká történő egyesítésére folyamatos SZ-sodrás útján, amelynek során a sodratelemeket ugyanazon műveletben egymást követő három lépésben egy első sodrással egyesítik, majd hamissodrott, nyújtott állapotban átmenetileg szabad légvezetékszerűen vagy különleges vezetőelemek segítségével továbbítjuk és ezt követően egy második sodrást végeznek, amelynél a sodrottságot kialakító eljárási jellemzők közül egyet vagy többet meghatározott időközökben (lépcsőidőkben) lépcsőzetesen periodikusan változtatnak, aholis a meghatározott időközök a sodratcsoport sodratelemeinek egy liossza-szakasza első és második sodrása közötti időintervallum páratlanszámú hányadának 1/3, 1/5, 1/7.. . megfelelően vannak megválasztva, és az első és második sodrás szakaszonként váltakozó sodrásirányú szuperponált eredő sodrottságot eredményez, azzal jellemezve, hogy a sodratelemek többrétegű SZ-sodrásához az előző sodratcsoportra (9) felviendő minden következő sodratréteg (10) sodratelemeit (

2) az előző sodratcsoport (9) sodratelemei (1) egy meghatározott hossz-szakaszának első sodrása után, de még második sodrását megelőzően visszük fel a sodrat· csoportra (9), miközben egy első sodrásnak vetjük alá, majd később az előző sodratcsoport (9) sodratelemeivel (1) együttesen egy második alkalommal is megsodorjuk oly módon, hogy a sodrottságot adó eljárási jellemzői ugalább egyikét párosszámú (m), legalább négy egyenlő, egyenletesen növekvő és csökkenő, valamint (L-periódushosszúsággal) egy5 mást periodikusan követő lépcsőben amelynek lépcsőhosszúsága (l_o) változtatjuk, és a sodratcsoport (9) sodratelemeinek (1) vagy a sodratréteg (10) sodratelemeinek (1) egy meghatározott hossz-szakasza első és második sodrása közötti időinter10 vallumokat sodratcsoportról sodratrétegre illetve sodratrétegről sodratrétegre különböző és a periódushosszúság (L) tetszőleges p-szeresénél (p = 0, 1, 2, 3 . ..) egy lépcsőidővel nagyobb vagy kisebb értékűre választjuk.

15 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti, villamos vagy optikai kábelek és vezetékek többrétegű SZ-sodrására szolgáló eljárás foganatosítására, amely a sodratelemeket készletező, térben helytállóan elrendezett sodratelemtárolókból, egy első és egy

20 második sodrópontot (sodrómatrica, terelőtárcsa) és egy második sodróponthoz vagy egy-egy az első és a második sodróponthoz hozzárendelt forgatott, a sodrandó ágat kívülről erőzáróan körülfogó sodrófejet, valamint egy kihúzó- és felcsévelő beren25 dezést tartalmazó SZ-sodróberendezésből áll, azzal jellemezve, hogy egy sodratrétegnek (10) a sodratcsoportra (9) történő felvitelére a sodrómatrica (3) mint az első sodrópont és a tcrelőiáresa (5) mint a második sodrópont között minden rodiatreteghez jq (10) egy további sodrómatrica (11) és egy közvetlenül utána beiktatott forgatott sodrófej (7) van elrendezve.

3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyenként azonos fordulatszámmal és forgásirányban forgatott sodrófejei (6, 7, 8) vannak.

4. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azonos forgásirányban, de egymástól eltérő, a második sodrópont q irányában lépcsőzetesen változó fordulatszámokkal forgatott sodrófejei (6, 7, 8, 17, 18, 1^Q) vannak.

5. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy meghatározott időkö-

5 zökben változtatható forgásirányú sodrófejei (6, 7, 8) vannak, és az egymást követe >odróinatricák (3, 11) között egy-egy összetartóhandázsnak a sodrandó ágra történő felvitelére alkalmas centrális fonófej (13) vagy a sodrandó ágat megvezető, a sodró0 fejekkel (6, 7, 8) együttforgó egy vagy több hernyós kihúzó van elrendezve.

6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy villamos kábelek SZ-sodrásánál a sodxömatricák (3, 11)

5 legalább egyike után elrendezett zömítő- vagy alakítószerszáma van, vagy az illető sodrómatrica (3, 11) maga ilyen zömítő vagy alakítószerszámként van kiképezve.

0 7. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első két egymást követő sodrópont, a sodrómatrica (3) és a további sodrómatrica (11) távolsága rendre azon lépcsőhosszúság (l_o) kétszeresével egyenlő, ame₅ lyet előrehaladása során a sodrandó ág egy hossz178107 eleme egy sodrási lépésben megtesz, és a további sodrópont a sodrómatrica (11) és a második, közös sodrópont távolsága azon lépcsőhosszúság (l₀) egy szeresével egyenlő, amelyet a sodrandó ág egy hosszeleme egy sodrási lépésben továbbítása során megtesz.