HU176246B - Improved hydraulic system - Google Patents

Description

A találmány tárgya hidraulikus rendszer, amelyben hidraulikus akkumulátort a tartályból hidraulikus közeget szívó hidraulikus szivattyú segítségével nyomás alatt hidraulikus közeggel töltünk fel, és amelyben a szivattyú, valamint az akkumulátor közötti tápvezetékbe iktatott tehermentesítő szelep megakadályozza egyfelől az akkumulátor túltöltését, másfelől lehetővé teszi, hogy a szivattyú az akkumulátort, ha az abban tárolt nyomás valamely megszabott minimális érték alá süllyed, újra feltöltse.

Találmányunk az ilyenféle hidraulikus rendszerek tökéletesített szelepének részleteivel foglalkozik.

Az ilyenfajta hidraulikus rendszerben a tehermentesítő szelep az akkumulátor számára olyan munka-tartományt biztosít, amelyben a szivattyú üresen járhat, vagy azt szét is kapcsolhatjuk, hogy ezzel meggátoljuk a hidraulikus közeg túlhevülését. Ideális szempontból a szivattyúnak, ha az akkumulátorban uralkodó nyomás elérte a maximumot, működésen kívüli állapotban kellene lennie, úgy, hogy ilyenkor a közeg áramlása szüneteljen. Ez azt jelenti, hogy üresjáráskor a szivattyú forgónyomatéka zérus lenne, amely ideális elképzelés azonban gyakorlatilag nem mindig valósítható meg, és ezért a szivattyú vonatkozásában előnyösebb, ha a közeg nyomás nélkül, folytatólagosan tovább áramlik.

Az ismert tehermentesítő szelepekben párhuzamba kapcsolva van: kikapcsolható szelep, megfelelő olyan első vezérlődugattyú, amelyet az első rugó terhel, továbbá terelő szelep, megfelelő második vezériődu2 gattyú, amelyet a második rugó terhel, miközben mindkét szelepre hat az akkumulátorban uralkodó nyomás és amelyekben a kikapcsoló szelep megadja egyfelől a „kikapcsolási” pontot, amelynél zár, hogy ezáltal megóvja az akkumulátort a túltöltéstől abban az esetben, amikor az akkumulátorban uralkodó nyomás által kifejtett erő meghaladja az első rugó erejét, másfelől viszont amikor a kikapcsoló szelep zár, a terelő szelep a második rugó hatásával ellenkező irányban elmozdul abba a terelő állásba, amelyben a szivattyú nyomását áttereli, célszerűen a tartályba, mindaddig, amíg az akkumulátorban uralkodó nyomás arra az értékre csökkent a „bekapcsolási” pontnál, amelynél a második rugó a terelő szelepet az olyan állása felé mozdítja, amelyben a szivattyú nyomása újra az akkumulátorba jut mindaddig, amíg újból el nem érte a kikapcsolási pontot. A szivattyúból egyszer már kieresztett közegnek még továbbra is vissza kell kerülnie a tartályba, ami a közegre felesleges energia-ráfordítást jelent főként akkor, ha a szivattyút valamely gépjármű erőgépe hajtja és a jármű nagy utazási sebességre képes, például autópályán.

A találmányunk tárgya szerinti tökéletesített hidraulikus rendszer tehermentesítő szelepében alkalmazunk vezérlőszelepet és nyomásra reagáló szolgaszelepet, amelyet a vezérlőszelep vezérlésével közegnyomás útján működtetünk, emellett a vezérlőszelepet olyan szeleptaggal alakítjuk ki, amelyet elmozdíthatunk egyfelől az akkumulátort a szolgaszeleptől elzáró első állása között úgy, hogy a szivattyú nyomását betáplálhassuk az akkumulátorba, másfelől a második állása között, amellyel megindítjuk a szolgaszelepnek a szivattyúnyomást csökkentő, vagy a szivattyút kikapcsoló működését, valamint alkalmazunk kikapcsoló rugót, hogy a szeleptagot állandóan az első állásába kényszerítse, mimellett a szeleptagon különböző nagyságú hatékony felületeket képezünk ki, amelyek közül a kisebb felületre az akkumulátorban uralkodó nyomástól függő vezérlőnyomás hat, amelynek hatására a szeleptag az első állásából a második állása, a kikapcsolás pontja felé mozdulhat el, valamint azt a nagyobb felületet, amelyre az akkumulátorban uralkodó nyomás hat, legalább akkor, amidőn a vezérlő-tag a második állásában van, hogy ezzel a bekapcsolás pontját meghatározzuk akkor, ha az akkumulátor nyomása kisebb, mint az akkumulátornak a kikapcsolás pontjánál uralkodó nyomása, és amelynél a vezérlő-tag a második állásból az első állásba mozdulhat el.

A szeleptagra ható kikapcsoló rugó hatására annak az első és második állása között kényszermozgása van. Ennek következtében ez viszonylag egyszerű és kis helyet igénylő szerkezet, ugyanis csak szolgaszelepet kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy vezérelje a szivattyú nyomását, összhangban az akkumulátornak a bekapcsolási és kikapcsolási pontoknál uralkodó nyomásával.

A kikapcsolási pontnál az akkumulátor nyomását a szolgaszelepbe tápláljuk, mielőtt a szivattyú kikapcsolódnék, a bekapcsolási pontnál pedig az akkumulátor nyomása megszűnik a szolgaszelepen, mielőtt a szivattyú újra bekapcsolódnék. Ez a megoldás alkalmas az ingadozásmentes hozamú szivattyúk számára. Az előnyös megoldásban a szolgaszelep és a vezérlőszelep között szűkített nyílást használunk, hogy ezzel a szivattyúnak a bekapcsolási pontnál sima és kíméletes újra bekapcsolását biztosítsuk.

További előnyös megoldás szerint szeleptagként alkalmazunk a ház furatában működő szeleporsót, amelynek egyik végére az elzáró rugó hat, a szeleporsón pedig előzetesen meghatározott távolságban rendezünk el nagyobbra hagyott részeket, amelyek a ház csatornái és a szivattyú, a szolgaszelep, valamint az akkumulátor közötti összeköttetéseket vezérlik, az egyirányú szelepet pedig a háznak olyan csatornái között rendezzük el, amelyeket a szivattyúval, illetőleg az akkumulátorral kapcsolunk össze, hogy lefuthasson az áramlás a szivattyútól az akkumulátorba.

A kisebb felületre vezérlőnyomásként csak az akkumulátor nyomása, vagy csak a szivattyú nyomása, vagy pedig a kettő nyomásának kombinációja hat.

A szolgaszelepben a kikapcsolási nyomás elérésekor alkalmazhatunk a szivattyút kikapcsoló dugattyút, amely például a szivattyú hajtását szétkapcsolja, amikor a kikapcsolási nyomás jelentkezett. Ily módon tehát a szivattyú nem keringteti a közeget addig, amíg az akkumulátor nyomása a kikapcsolási ponttól a bekapcsolási pontig csökken.

A megoldás egyik változatában a tehermentesítő szelepben alkalmahatunk olyan szolgaszelep-tagot, amely összeköti a szivattyút a tartállyal, ha jelentkezett a kikapcsolási nyomás. Ez lehetővé teszi, hogy a közeg a kibocsátó szelepen keresztül kis nyomással keringjen, amíg az akkumulátor nyomása a kikapcsolási ponttól a bekapcsolási pontig csökken.

Az egyik további példaképpeni kiviteli alakban a tehermentesítő szelepben alkalmazunk a hidraulikus fékrendszernek a féket hidraulikus erővel működtető szervoszerkezetébe és a szervokormányműbe betáplált közeg mennyiségének részarányát szabályozó és meghatározó elosztó szelepet, ezzel lehetővé tesszük, hogy az akkumulátor működtesse a szervoszerkezetet, valamint a szivattyú és szervokormánymű közötti összeköttetést vezérlő szolgaszelep-tagot tartalmazó szolgaszelepet. Ebben a foganatositási módban előnyösen alkalmazunk a szolgaszelep-tagban a nagyobb és kisebb felületű első és második kamrát alkotó vállazott furatszakaszokban dolgozó differenciál dugattyút, amely kamrák a furatnak a dugattyú szemben fekvő végeinél alakulnak ki, miközben az első kamra összeköttetésben áll a tartállyal és az akkumulátortól el van zárva, ha a szeleptag az első állásában van, és összeköttetésben áll az akkumulátorral, ha a szeleptag a második állásában van, mimellett a megkerülő szolgaszelepet a második kamrában helyezzük el, hogy vele vezéreljük az egyirányú szelepen keresztül a szivattyú és az akkumulátor összeköttetését, valamint a szivattyú és a kormánymű közötti összeköttetést. Ezt a megkerülő szelepet pedig a kisebb felületű kamrában dolgozó orsóval alakítjuk ki, amelynek a belső végét csökkentett átmérővel képezzük ki, továbbá a kormányműhöz kapcsolt első kiömlő nyílással összeköttetésben álló ürítő nyílást lezáró, nagyobbra hagyott taggal, valamint azzal a szűkített szájnyílással alakítjuk ki, amely az orsón keresztül állandóan összeköti a szivattyút és az akkumulátort, végül azzal a megkerülő rugóval, amely az orsó belső végét a differenciál dugattyú vége és a kikapcsoló állás felé kényszeríti, amelyben a kiürítő nyílás zárva van, miközben a szivattyú nyomása az orsót a kiömlési állás felé kényszeríti, hogy a kiürítő nyílást legalább részlegesen szabaddá tegye, ha a szivattyú működik, ha pedig a szeleptag a második állásában van, akkor a differenciál dugattyú úgy dolgozik, hogy az orsót a kiürítési állásba kényszerítse és ezzel a kiürítő nyílást teljesen szabaddá tegye.

Ily módon a szivattyú nyomásának lényeges részaránya áll a kormánymű rendelkezésére a megkerülő szelepen keresztül, ha működik a szivattyú, és az akkumulátor feltöltésére a szűkített szájnyíláson és az egyenirányú szelepen keresztül a szivattyú nyomásának csak kis részaránya szolgál, továbbá arra is rendelkezésre áll, hogy az akkumulátortöltés minimális szintje megtartását biztosíthassuk. (

A megkerülő rugó úgy működik, hogy fenntartsa az előre megszabott különbséget a kormányműbe táplált nagyobb szivattyú-nyomás és az akkumulátorba táplált kisebb nyomás között.

A szeleptagban az akkumulátor nyomásának kitett rész van, miközben a kikapcsoló rugó ellenkező irányban hat, mint az az erő, amely ezen a részen a szeleptagon alkalmazott nyomás folytán fellép. A kikapcsoló rugót és szelepének nagyságát, illetve erejét úgy választjuk meg, hogy ezzel biztosítsuk a szeleptag megtartását a betáplálási állásban mindaddig, amíg az akkumulátor valamely előre megszabott értékig feltöltésre kerül, amely pontnál azután a szeleptag a terelő állást veszi fel, hogy ezzel az akkumulátorba betáplált nyomás további növekedését megakadályozza, mivel ezután a kiürítő nyílás teljesen szabadon áll, a szeleptag pedig ebben a terelő állásában marad mindaddig, amíg az akkumulátor nyomása arra az értékre csökken, amelynél a kikapcsoló rugó legyőzheti az ellenkező irányban ható erőt.

A találmányunk néhány példaképpen! kiviteli alakját szemléltetik a rajzok, amelyek között az

1. ábra a hidraulikus rendszer elrendezése, a

2. ábra másfajta szivattyút és módosított szivattyúhajtást szemléltet, az 1. ábra szerinti rendszerben való felhasználás céljára, a

3. ábra további másik szivattyút és szivattyúhajtást szemléltet, a

4. ábra a szivattyúnak és a szivattyúhajtásnak még további másik fajtáját mutatja, az

5. ábra az 1. ábrában szemléltetetthez hasonló hidraulikus rendszer részére felhasznált tehermentesítő szelep hosszmetszete, a

6. ábra másfajta tehermentesítő szelep hosszmetszete, a

7. ábra további másik tehermentesítő szelep hosszmetszete, a

8. ábra másfajta hidraulikus' rendszer elrendezése, a

9. ábra a 8. ábrában szemléltetett rendszerben használt tehermentesítő szelep hosszmetszete, a

10. ábra a gépjármű hidraulikus energiaellátó rendszerének elrendezése, az elosztó szelep hosszmetszetével, a

11. ábra a 10. ábrában szemléltetett rendszerben hasonló rendszer elrendezése, amelynek azonban módosított elosztószelepe van.

Az 1. ábrán szemléltetett hidraulikus rendszerben alkalmazunk! dugattyút tartalmazó szivattyút, amely dugattyút ide-oda járóan hajtunk a 3 ház 2 furatában, hogy ezáltal hidraulikus közeget szívjon a 4 tartályból és azt az 5 egyirányú szelepen, valamint a 6 kibocsátónyíláson keresztül leeressze. Az 1 dugattyút ide-oda járóan mozgatja a reá a 8 karon keresztül ható körhagyó 7 hajtás, amely kar lengő módon kapcsolódik hosszúságának egyik közbenső pontján a 3 ház rögzített 9 lengőcsapjához. A 3 ház 11 hengerfuratában dolgozó 10 szolgaszelep dugattyúját a 12 dugattyúrúd tartja, amelyet a 8 karral való kapcsolódásban megakadályoz a 13 rugó, ha a dugattyúnak a 12 dugattyúrúddal ellenkező oldalán levő 14 kamra all furatban nincs nyomás alatt.

A 15 tehermentesítő szelepet a szivattyú és a hidraulikus 16 akkumulátor között helyezzük el. A 15 tehermentesítő szelepnek van a 17 háza a 18 beömlő nyílással, amelyhez a 19 tápvezetéken keresztül kapcsolódik a 6 kibocsátó nyílás, a hidraulikus akkumulátorhoz a 21 csővezetékkel kapcsolt 20 kiömlő nyílás, a 4 tartályhoz a 23 csővezetéken át kapcsolódó 22 kiürítőnyílás és a 3 házban levő 25 szűkített nyílással összekapcsolt 24 terelő nyílás, amely a 26 csővezetéken keresztül vezet a 14 kamrába.

A 27 vezérlőszelepet a házban rendeztük el, hogy ezzel vezéreljük a különböző nyílások közötti összeköttetést. Az ábra szerint a 27 szelepen van az egyetlen 28 szeleptag, ellátva az előre megszabott távolságban elrendezett 29 és 30 nagyobbrahagyott részekkel, amely részek a 17 ház hosszirányú 31 furatában dolgoznak. A 18 beömlőnyílást a 20 5 kiömlő nyíláshoz a 32 egyirányú szelep kapcsolja, és a 18, valamint 20 nyílások a 31 furatnak egymással ellentétes végeivel szintén kapcsolódnak úgy, hogy normális körülmények között az ezeken a nyílásokon át a nyomások a kisebb, illetőleg a nagyobb hatékony .0 felületű 33, illetőleg 34 részeken hatnak, amely felületeket a 28 szeleptagnak lényegileg az egymással ellentétes végein rendeztük el. A 30 nagyobbrahagyott részből a csökkentett átmérőjű 35 meghosszabbítás benyúlik a nagyobb 36 kamrába, amelyben .5 elhelyezzük a kikapcsoló 37 rugót, amely a 28 szeleptagot a szemléltetett irányba kényszeríti, amikor a 22 kiürítő nyílás és a 24 terelő nyílás a 29 és 30 nagyobbrahagyott részek közé esik, hogy ne csak a 14 kamrát ürítse) ki, hanem a 22 kiürítő nyílással !0 összekötő 38 csatornán keresztül a 36 kamrát is. A 39 szűkítő korlátozott összeköttetést enged meg a 31 furat és a 38 csatorna között.

Amikor a szivattyú dolgozni kezd, a 27 !5 tehermentesítő szelep az ábrán szemléltetett helyzetben áll. Az 1 dugattyúval a szivattyú a közeget a 4 tartályból szívja és az 5, valamint 32 egyirányú szelepen keresztül a 16 akkumulátorba szivattyúzza. Ez a folyamat tart addig, amíg a 16 akkumulátornak 10 az orsó nagyobb felületű 34 részére ható nyomása valamely előre megszabott értéket, például 140 atmoszférát el nem ér. Ez a nyomás elégséges ahhoz, hogy az orsóra nagyobb erőt fejtsen ki, mint a 37 rugó ereje és az az erő, amely az ellenkező irányban 15 hat, vagyis a 33 résznek a kisebb felületén ható szivattyú-nyomás ereje. Ennek az a következménye, hogy a 28 szeleptag a 31 furatban elmozdul és megfelelően benyúlik a 36 kamrába, vagyis elmozdul az első állásából a második állásába, ezzel összenyom0 va a 37 rugót és összekapcsolva a 16 akkumulátort a 14 kamrával, késleltetés nélkül nyomás alá helyezve, ezt a kamrát, mivel a szűkített nyíláson keresztül a nyomáscsökkenés például 140 atmoszférát tesz ki. Éjikor a 10 szolgaszelep dugattyúja all furatban 5 előretolt helyzetet foglal el és a 12 dugattyúrúd a 8 kart a 9 lengőcsap körüli szögelfordulással elmozdítja abban az irányban, amellyel az 1 dugattyút távoltartja a 7 hajtástól, ily módon szétkapcsolva a dugattyút megakadályozza, hogy további kiáramlás következ0 hessék be a 6 kibocsátónyíláson keresztül. Ha a 39 szűkítőn keresztül végbemenő lecsapolás következtében a szivattyú nyomása csökken, a 29 nagyobbra hagyott rész nagyobb nyomást fejt ki a 37 rugóra, mivel a gyűrű alakú kamrában csökkent a nyomás.

Ha az akkumulátor nyomása a bekapcsolási nyomásig, például 105 atü-ig csökken, akkor az ezzel a nyomással előidézett erő kisebb, mint az ellenkező irányban ható erő, úgyhogy a 28 szeleptag visszajut az eredeti, első állásába. Mivel a 14 kamra újra 0 kapcsolatban áll a 4 tartállyal, a 25 szűkített nyíláson át végbemenő nyomáscsökkenés következtében a 13 rugó és a 10 szolgaszelep felületei által meghatározott, megfelelő időeltolódással a dugattyú a 13 rugó befolyására visszahúzódik és az 1 dugattyút a 7 hajtás újra ide-oda járóan hajtja.

Az orsó kisebb felületű 33 részén ható nyomás ellenkező irányban érvényesül, mint az akkumulátor nyomás és változatképpen állhat az akkumulátor nyomásából, vagy az akkumulátor nyomás és a szivattyú nyomás kombinációjából.

A 2. ábrán szemléltetett módosított kiviteli alakban a 7 hajtást körülveszi a körhagyóan kiképzett 40 ház, amely felső végén a 41 rögzített részhez a 42 lengőcsap útján lengethetően kapcsolódik, emellett a 44 rugó a hajtáskor a 40 ház alsó végét kapcsolódásra kényszeríti a 12 dugattyúrúd szomszédságában levő 43 határolóval.

Ha a 14 kamra nyomás alá kerül, akkor a 10 szolgaszelep dugattyúja előrehalad, hogy ezzel a 40 házat szögelfordulásra kényszerítse a 42 lengőcsap körül és ezzel körkörössé (koncentrikussá) teszi a 7 hajtással és így módon szétkapcsolja a szivattyút.

A 3. ábra szerinti kiviteli alakban epiciklus (bolygókerekes) hajtást alkalmazunk a szivattyún, amelyben a 12 dugattyúrúd újból kinyúlik a házból. A bolygókerekes hajtómű normáltó körülmények között akkor működik, ha a 14 kamrában nincs nyomás, mivel a 45 fogaskoszorút a 12 dugattyúrúd gátolja abban, hogy elforduljon a befogott 46 házban, amely dugattyúrudat a 13 rugó a fogaskoszorúra rászorítja. Ha a 47 lehajtás működik, a 48 bolygófogaskerekek a 45 fogkoszorú kerületén keringenek, és a szivattyút hajtó 49 napkereket forgatják.

Ha a 14 kamra nyomás alatt áll, a 10 szolgaszelep dugattyúja a 13 rugó erejének hatására visszahúzódik. A 45 fogaskoszorú most szabadon foroghat a házban és inkább ez következik be, mint az, hogy a 49 napkerék forogjon, mivel a szivattyún jelentkező forgatónyomaték nagyobb, mint a 45 fogaskoszorú és a 48 bolygókerekek közötti forgatónyomaték. Ilyen körülmények között tehát ki van kapcsolva a szivattyú hajtása.

A 4. ábra szerinti foganatosítási módban az 50 szivattyút az 51 tengelykapcsolón át hajtjuk, a 12 dugattyúrúd pedig - ha a 15 kamra nyomás alatt áll — lazítja az 51 tengelykapcsolót.

Az 5. ábrában szemléltetett kiürítőszelep áll az 52 házból, amely magában foglalja az 54 szolgaszeleppel párhuzamba kapcsolt 53 vezérlőszelepet.

Az 53 vezérlőszelepben található a differenciál körvonalú 55 szeleptag (-orsó), amely a hidraulikus akkumulátorhoz vezető 57 nyílásba torkolló lépcsőzetes kialakítású 56 furatban dolgozik, a kisebb átmérőjű végével pedig abba a nagyobb méretű 58 kamrába nyúlik át, amelyben az 59 nyomórugó van. Az 59 nyomórugó az 55 szeleptagnak azon a végén fejti ki hatását, az 55 szeleptag által tartott 60 ütközőlap közbejöttével amely végnek kisebb a felülete. Az 55 szeleptag kisebb felületű részének ellentétes végein vannak a nagyobbra hagyott 61 és 62 részek, amelyek közül a 62 nagyobbra hagyott rész normális körülmények között elzáija a 64 csatorna egyik végén elrendezett 63 nyílást, amely csatorna az akkumulátorhoz vezető 57 nyílásba torkollik. Az 54 szolgaszelepben van a 65 hosszirányú furat, amelynek mindkét vége zárt és amelynek belsejében dolgozik a 66 orsó. Ezen tengelyirányú meghatározott távolságban alkalmazzuk a nagyobbra hagyott 67 és 68 részeket. A 66 orsót a 67 na gyobbra hagyott rész szabad végére ható 69 rugó normális körülmények között abba a működésen kívüli állásába kényszeríti, amely állásban a szivattyútól jövő utánpótlási 70 csatornát a 67 nagyobbra hagyott rész elzáija. Az utánpótlási 70 csatorna áthalad az 55 szeleptag nagyobb felületű része és az 56 furat átmérőváltozásánál képzett váll közötti részen levő 71 kamrán oly módon, hogy az 55 szeleptag különböző átmérőjű részei között kialakított 72 váll állandóan a szivattyú nyomása alatt álljon.

A szivattyúból származó közeg a 73 egyirányú szelepen keresztül utánpótlást kap az akkumulátor felé vezető 57 nyíláshoz, amely szelepet az utánpótlási 70 csatorna és az elágazó 74 csatorna között alkalmazunk.

A 75 kiürítőcsatorna a légkömyomás alatt álló tartályhoz vezet, amelyből a szivattyú a közeget a 67 és 68 nagyobbra hagyott részek között kialakított 65 furaton keresztül a 76 csatornába juttatja. A 76 csatorna összeköttetésben áll a 65 furatnak a 69 rugótól távolabb eső végén kialakított 77 kamrával, az összeköttetés az 56 furatnak azon a részén jön létre, amely a 61 és 62 nagyobbra hagyott részek között helyezkedik el, valamint a sugárirányban haladó 78 szűkített csatornán keresztül tó.

Működés közben a szivattyúból áramló közeg, amely normális körülmények között az akkumulátorhoz vezető 57 nyílásba jut el a 73 egyirányú szelepen keresztül, ha az 55 szeleptagnak a végét kitesszük az akkumulátorhoz vezető 57 nyílásban uralkodó nyomásnak, hatást fejt ki a 72 vállra is, amelynek a felülete kisebb, mint a 79 felület. Ha az akkumulátornyomás eléri az előre meghatározott értéket, például 140 atü-t, a kikapcsolási pontnál a szeleporsóra ható tényleges erő, azaz az A akkumulátomyomás, amely a 79 felületen érvényesül nagyobb, mint a 72 váll felületén érvényesülő P szivattyúnyomás, plusz az 59 rugó S ereje, annak az a következménye, hogy az 55 szeleptag (-orsó) behatol az 58 kamrába, azaz az első állásából a második állásába jut és ezzel összenyomja az 59 nyomórugót. Ilyen körülmények között tehát A-P nagyobb S-nél.

Az 55 szeleptagnak a második állásába való elmozdulása elzárja az összeköttetést a 76 csatorna és a tartály között, viszont szabaddá teszi a 63 nyílást és ezáltal az akkumulátomyomás a 78 szűkített csatornán keresztül érvényesül a 66 orsónak azon a végfelületén, amely a 69 rugótól távolabb esik. A 66 orsó a 69 rugó erejével szemben elmozdul a 65 furat ellenkező vége felé, amivel szabaddá teszi az összeköttetést a szivattyú és a tartály között egyfelől a tápvezeték 70 csatornája, másfelől a 65 furatnak a 67 és 68 nagyobbra hagyott részek között levő részlegén keresztül. A szivattyú összeköttetésbe jut a tartállyal, aminek folytán a közeg zárt körben kering. Az 55 szeleptag most A erővel szorul rá a rugóra, mivel a P erő most zérus.

Ha az akkumulátor-nyomás a például 105 atü-t kitevő bekapcsolási értékig csökken, akkor a rugó S ereje nagyobbá válik A-nál, úgy, hogy az 55 szeleptag újból elfoglalja eredeti állását és ezzel újra kapcsolatba hozza a tartályt a 76 csatornával, aminek ! /ö'24ö eredményeként a 78 szűkített csatorna következtében jelentkező késleltetéssel a 69 rugó a 66 orsót is újra visszajuttatja eredeti állásába. Annak következtében, hogy a 66 orsó eredeti állásába jut el, elzáródik a visszatérő vezeték a tartály felé, így a szivattyú által szállított közeg nyomása növekszik és ezzel a fent leírt módon újra tölti az akkumulátort.

Ebben a kiviteli alakban megválaszthatjuk a kikapcsolási és bekapcsolási pontokat kívánságunk szerint és ezeket egyszerűen úgy változtathatjuk hogy különböző előfeszültségű 59 rugót alkalmazunk.

A 78 szűkített csatorna a 66 orsónak a kezdeti állásába való egyenletes, fokozatos visszatérést biztosít, ha az akkumulátornyomás a bekapcsolási pontig csökkent.

A 6. ábraban szemléltetett tehermentesítő szelepben az 59 rugó az 55 szeleptag ama részének a szabad végére hat, amelyiknek nagyobb a felülete és a 80 beömlő nyílásnak a szivattyúval való összeköttetése elhalad a 66 orsó 67 nagyobbra hagyott része mellett és a 73 egyirányú szelepen keresztül a 71 kamrába vezet. A 81 csatorna a 71 kamrából az akkumulátor felé vezet és a 81 csatornát a hosszirányú 82 c s a t o rnán keresztül összekötjük az 56 furatnak az 56 vállazott furat lezárt végén elrendezett 83 kamrával. A 82 csatornának 84szűkítője van és az áramlás irányában a 84 szűkítő után elrendezett sugárirányú 85 csatornája összeköti a 82 csatornát az 56 furatnak a 61 és 62 nagyobbra hagyott részek közötti terével.

Ha a szivattyú működik, akkor a nyomása eljut az akkumulátorba a 80 beömlőnyíláson, a 73 egyirányú szelepen és a 81 csatornán keresztül mindaddig, amíg ez a nyomás el nem éri a kikapcsolási pont értékét, amelynél az akkumulátornak a 72 vállon érvényesülő A nyomása meg nem haladja az 59 rugó erejét. Az 55 szeleptag viszonylagosan elmozdul és behatol az 58 kamrába, hogy ezzel elzárja a 76 csatornát és úgy tereli el az akkumulátor közegét, hogy az 53 vezérlőszelep orsójának a végére hasson és így növelje az 59 terhelését, továbbá hogy kapcsolatba jusson a 85, 82 és 78 csatornákon keresztül a 77 kamrával. Ezután a 66 orsó a 69 rugó erejével szemben elmozdul és összeköttetésbe hozza a szivattyút a 65 furaton keresztül a tartállyal.

Ebben a kiviteli alakban a második 84 szűkítő révén lehetővé tesszük, hogy annyira növekedjék a nyomás a 77 és 83 kamrákban, hogy végül lecsapódjék az akkumulátor felé, mivel ezeknek a kamráknak a térfogata csökken a bekapcsolási pont nyomásának elérésekor.

A 6. ábra szerinti kiviteli alak működése és szerkezete egyébként azonos azzal, amit az 5. ábra szemléltet és ezért azonos hivatkozási számokat használtunk az azonos alkatrészekhez.

A 7. ábra szerinti tehermentesítő szelepben az 59 rugó ismét az 55 szeleptagnak a nagyobb felületű részére fejti ki erejét.

A szivattyú felé vezető összeköttetés célját szolgáló 90 csatorna az 55 szeleptagnak arra a végére fejti ki a 83 kamrán keresztül a hatását, amelynek kisebb a felülete, és a 90 csatorna szemben levő, másik végét normális körülmények között a 66 orsó 67 nagyobbra hagyott része zárja le. A 71 kamra a 91 szűkített csatornán keresztül áll kapcsolatban a 74 elágazó csatornával, a 76 csatornával pedig a 92 szűkített csatornán keresztül, amelyet viszont a 93 csatorna útján kötünk a 61 és 62 nagyobbra hagyott 5 részek közötti 56 furathoz.

Ebben a kiviteli alakban a szivattyúnyomást az 55 szeleptag szabad végére engedjük hatni, hogy így állítsuk elő a P erőt. A nyomásnak a kikapcsolási pontig való növekedése során az 55 szeleptag, 0 amennyiben a P nagyobb S-nél, az 58 kamrába hatol, hogy ezzel elzárjuk a tartályhoz vezető 76 csatornát és az akkumulátor-nyomást engedjük hatni a 71 kamrában, úgy hogy az akkumulátomyomás a 72 vállra hat és ezzel növeli az 59 rugóval szemben 5 kifejtett erő hatását. Ugyanakkor akkumulátornyomást alkalmazunk a 76 kamrában, hogy elmozdítsuk a 66 orsót a 69 rugó erejével szemben és úgy hozzuk összeköttetésbe a szivattyút a tartállyal, amint azt fentebb leírtuk. Az akkumulátomyomás hatása a 72 0 vállon még mindig nagyobb, mint a P erő.

A szelepnek a szerkezete és működési módja egyébként azonos, mint az 5. és 6. ábrákban szemléltetett megvalósítási alakoknak, és az azonos alkatrészekhez az azonos hivatkozási számokat 5 használtuk.

A 8. ábra olyan tipikus hidraulikus rendszer elrendezését szemlélteti, amelybe az előzőekben az 5-7. ábrákra utalással ismertetett tehermentesítő szelepek bármelyikét beépíthetjük. A szemléltetett 0 rendszerben a 110 szivattyú a légkör nyomás alatt álló 111 tartályból szívja a közeget és ezt a 112 tehermentesítő szelepen keresztül tartja áramlásban, hogy ezzel töltse a 113 akkumulátort.

Az 5. ábrában szemléltetett tehermentesítő szelephez hasonló tehermentesítő szelep előnyös szerkezetét ismerteti a 9. ábra. A szelep működési módja ugyanis azonos, mint az 5. ábrában szemléltetette és csak az egyes alkatrészek elrendezését és elhelyezését 0 változtattuk meg a célszerűbb megoldás érdekében.

Ezért azonos hivatkozási számokat használtunk az azonos alkatrészekhez.

A 9. ábra szerinti szelepben a 78 szűkített csatornát elhagytuk, mivel a 77 kamra és a 61 5 nagyobbra hagyott rész közötti 114 nyílás kialakítja a szükséges szűkítést.

A 10. ábra szerinti hidraulikus erővel hajtott rendszerben az előnyösen a jármű-motor által hajtott 120 szivattyú hidraulikus közeget szív a 121 0 tartályból és ebből tehermentesítő szelepen keresztül juttat mind a 122 szervokormányműbe, mind pedig a fékszerkezetbe, amely tehermentesítő szelep az általában ismert és használt 123 elosztószelepet tartalmazza. A fékszerkezetben van a 124 erőhajtású 5 szervo-szerkezet a féket működtető hidraulikus 125 vezérhenger üzemben tartására, továbbá a hidraulikus 126 akkumulátor. A 127 visszatérő vezeték a 122 szervokormányműtől a 121 tartályba, a 128 visszatérő vezeték pedig az erőhajtású szervo-szerkezettől a j tartályba vezet.

A 123 elosztó szelepnek van három párhuzamos, hosszirányban kiteijedő 130, 131 és 132 furattal ellátott 129 háza.

A 132 furatnak a szemben fekvő végei lezártak, _{ körvonala pedig lépcsőzetes oly módon, hogy három szomszédos 133, 134 és 135 furatszakasza van, amelyek közül a legnagyobb, illetve a legkisebb felületű 133, illetve 135 furatszakaszt a központos 134 furatszakasz egymással szemben fekvő végeinél rendezünk el. A 136 differenciál dugattyú a 133 és 134 furatszakaszokban dolgozik és a 136 differenciál dugattyúnak ellentétes végei a furatot felosztják a nagyobb felületű 137 kamrára és a kisebb felületű 138 kamrára. Ez a második 138 kamra kapcsolódik a

131 furaton áthaladó 140 csatornán keresztül a 139 beömlőnyíláshoz, továbbá a 141 kiömlőnyíláshoz, amelyet a 140 csatornától tengelyirányban meghatározott távolságban rendeztünk el. A 139 beömlőnyílás kapcsolódik a 120 szivattyú kiöniőnyílásával, a 141 kiömlönyílás pedig a 122 szervokormányművel.

A 130 és 132 furatok között elrendezett 131 furat a szembenfekvő végein szintén zárt. A nyomásra reagáló szeleptag, amelyben van a meghatározott tengelyirányú távolságban elrendezett 143 és 144 nagyobbra hagyott részekkel ellátott 142 szeleptag amely a 131 furatban dolgozik, átnyúlik a 131 furatnak a 137 kamrával ellentétes végén levő zárórészen és amelyre hat a kikapcsoló 145 rugó. Ez normális körülmények között a szeleptagot a kikapcsolási állásába kényszeríti, amelyben ütközik azzal a 146 határolóval, amelyet a 131 furatnak átellenes vége képez. Ebben az állásban a 143 nagyobbra hagyot tagnak a 145 rugótól távolabb eső végfelülete összeköttetésben áll a 124 erőhajtású szervoszerkezettel és a 126 akkumulátorral annak a 147 kiömlő csatornának révén, amely áthalad a 130 furaton, a 136 differenciál dugattyú nagyobb felületű részének mindkét végfelülete pedig összeköttetésben áll azoknak a tengelyirányú, megszabott távolságban álló 148 és 149 nyílásoknak a révén, amelyek a 131 és

132 furatokat akkor hozzák kapcsolatba, ha a két 143 és 144 nagyobbra hagyott rész közötti helyzetüket foglalják el. így tehát a 136 differenciál dugattyú részének mindkét végfelülete ugyanannak a nyomásnak van alávetve, ami azonos a 121 tartályban levő közeg nyomásával, amely tartállyal a 150 kiürítő nyíláson keresztül a 136 differenciál dugattyú eme részének a 137 kamrától távolabb eső vége kapcsolódik.

A 130 furatban van a 151 egyirányú szelep, amely a 147 kiömlő csatorna felé nyílik és a 152 harántcsatornán keresztül kapcsolódik a 135 furatszakasszal.

A megkerülő szelepként működő 153 szolgaszelep a második 138 kamrában helyezkedik el. A megkerülő szelepként működő 153 szolgaszelepnek üreges 154 szeleptagja van, amely a 134 furatszakaszban dolgozik és amelynek csökkentett átmérőjű belső végrésze van, amelyet a 156 megkerülő rugó a 136 differenciál dugattyú felé, és ezzel a kikapcsolási helyzetébe kényszerít. A kikapcsolási helyzetben a szeleptag zárja a 141 kiömlőnyílást, amely a kormánymű felé vezet, de a 139 beömlőnyílás a 154 szeleptagban levő szűkített 157 szájnyíláson keresztül még mindig összeköttetésben áll a 152 haránt-csatornával.

A jármű-motor megindításakor a 120 szivattyú nyomás alatti közeget szállít a 140 csatornán keresztül a 122 szervokormányműbe, elhaladva a megkerülő szelepként működő 153 szolgaszelep mellett, ahol a szivattyúnyomás a 154 szeleptagot a 136 differenciáldugattyútól eltávolítani igyekszik, hogy ezáltal a 156 megkerülő rugó erejével szemben legalább részlegesen szabaddá tegye a 141 kiömlő ⁵ nyílást.

Ha a 126 akkumulátor nyomásának az értéke minimális, például 21 atü, akkor a szivattyúnyomás az ezt meghaladó értékre, például 24,5 atü-re növekszik, amit a 156 megkerülő rugó ereje hoz létre.

A 126 akkumulátor egyidejűleg feltöltést nyer a 157 szájnyíláson és a 151 egyenirányú szelepen keresztül. Amint az akkumulátor nyomása növekszik, a szivattyú nyomása szintén növekszik, a 3,5 atü különbség azonban megmarad.

Ha a 126 akkumulátor nyomás az előre meghatározott maximális értéket, például 56 atü-t elér, ez a maximális nyomás — mivel a 142 szeleptag végrészének a felületére a 147 kiömlő csatornán keresztül hat — akkora erőt hoz létre, amely 20 elégséges a 145 rugó erejének legyőzéséhez. így tehát a 142 szeleptag eltávolodik a-146 határolótól, azaz a betápiálási állástól és abba az elterelő állásba jut, amelyben a 143 nagyobbra hagyott rész először elzága a 148 nyílást, hogy ezzel az első 137 kamrát elzága a

149 nyílástól, ezután pedig a 137 kamrát összeköttetésbe hozza a 148 nyíláson keresztül az akkumulátorral. Az első 137 kamrában uralkodó nyomás úgy hat a 136 differenciáldugattyúra, hogy az a 155 szeleptaggal kapcsolatba jöjjön és ezt előre tolja a 156 megkerülő rugó erejével szemben, és így a 141 kiöjnlőnyílást teljesen szabaddá tegye, aminek következtében a 120 szivattyú teljes hozama a 122 szervokormányműbe jut, ahonnan a 127 visszatérő vezetéken keresztül visszatér a 121 tartályba. Ennek az a következménye, hogy a 158 gyűrű alakú kamrán át a szivattyúnyomás csökken és ezért a 142 szeleptag nagyobb erővel szorul rá a 145 rugóra.

Annak következtében, hogy a normális szivattyú40 -hozam 4920 kcm/perc, vagyis 82kcm/sec, továbbá mivel az áramló mennyiségnek csak az 5%-a jut a 157 szájnyíláson keresztül az akkumulátorba, az akkumulátorba jutó áramlás mennyisége 41 kcm/sec. *?a a 126 akkumulátor térfogata 41 kcm, akkor az 45 akkumulátor feltöltéséhez szükséges idő 10 mp.

Ha a 124 vezérhengert ismételten, többször használjuk, ez csökkenti az akkumulátor nyomását és ha ez a nyomás az előre megszabott minimális érték, például 35 atü alá csökken, akkor a 145 rugó ereje 50 már elégséges ahhoz, hogy legyőzze a 142 szeleptag teljes felületére ható akkumulátor nyomás erejét. A 142 szeleptag visszatér a betápiálási állásába, miközben az első 137 kamra újra kapcsolatba kerül a 121 tartállyal. A 136 differenciál dugattyú és a 154 55 szeleptag lassan térnek vissza eredeti kiindulási helyzetükbe, mivel a 157 szájnyílása szivattyúhajtást kíméletesen kapcsolja be újra, ezután pedig a szivattyúnyomás növekszik, hogy a 126 akkumulátort újra feltöltse.

Ha a 122 szervokormányművet akkor működtetjük, amikor a 126 akkumulátor töltés alatt áll és a kormánymű nyomása kisebb, mint a szivattyúnyomás, akkor a megkerülő szelepként működő 153 szolgaszelep úgy viselkedik, mintha semmi nem történt volna, mivel a kormányműben uralkodó nyomás nincs hatással a megkerülő szelepként működő 153 szolgaszelepre.

Ha azonban a szervokormánymű a 126 akkumulátor feltöltéséhez szükséges nyomásnál nagyobb nyomást kíván meg a szivattyútól, akkor a megkerülő szelepként működő 153 szelep a 156 megkerülő rugó erejével szemben elmozdul, hogy teljesen szabaddá tegye a 141 kiömlőnyílást. Ilyen körülmények között a 126 akkumulátort még mindig feltölti a szivattyú a 157 szájnyíláson és a 151 egyirányú szelepen keresztül.

Ha a jármű fékjeit használni akarjuk, akkor az ehhez szükséges közeg mennyiségét közvetlenül szolgáltatja a 126 akkumulátor, ennélfogva a szervo-kormányművet nem befolyásolja, ha a fékezés következtében hirtelen van szükség a közegre.

A 11. ábra szerinti megvalósítási alakban a 160 szűkítőt az első 137 kamra és a 131 furat között helyezzük el, a 142 szeleptagnak pedig 161 tengelyirányú furata és az összeköttetést biztosító 162 sugárirányú nyílása van, hogy így kösse össze az első 137 kamrát a 141 kiömlőnyflással akkor, amidőn a 142 szeleptag a táphelyzetben áll. Elhagytuk a 130 furatot, a 151 egyirányú szelepet pedig a 147 kiömlőcsatornától vezető 152 harántcsatomához rendeztük el.

A 160 szűkítő lassítja a megkerülő szelepként működő 153 szelep mozgási sebességét, amellyel az a kiindulási állásába visszatér, amikor a 126 akkumulátort újból tölteni kell, mivel az első 137 kamrában levő közeg csak a 160 szűkítőn keresztül juthat el a 141 kiömlőnyíláshoz. Ez különösen akkor előnyös, ha a jármű gyorsan halad, mivel a megkerülő szelepként működő 153 szelepnek lassú működésmódja meggátolja, hogy a szivattyúnak a nagy forgatónyomatéka hirtelen lépjen fel a hajtószíjon. A 160 szűkítőn keresztül fellépő nyomáscsökkenést először annak a 156 rugónak az ereje határozza meg, amely az első 137 kamrában uralkodó nyomásnak kitett dugattyúfelületre hat.

Ha azonban a megkerülő szelepként működő 153 szelepet tehermentesítjük, az első 137 kamra és a 131 furat közötti kezdeti nyomáscsökkenés például 28 atü-re növekszik, és így a szűkítő okozta késleltetés csak igen csekély.

All. ábrában látható elosztószelep és fékrendszer működése egyébként azonosa 10.ábráéval és az azonos alkatrészekhez az azonos hivatkozási számokat használtuk.

A 10. és 11. ábrák szerinti megvalósítási alakban a 126 akkumulátor méretét megnövelhetjük, hogy egyéb, energiát igénylő szolgáltatásokat is elláthasson, mint például önműködően szintező felfüggesztő-(rugó-)rendszert, vagy hidraulikus kocsiemelőt.

A megkerülő szelepként működő 153 szelepen át bekövetkező nyomáscsökkenés akkor, ha az akkumulátor töltés alatt áll, ugyancsak lényegileg 3,5 atü, tekintet nélkül az ebben az időpontban a szivattyúnál, vagy az akkumulátorban uralkodó nyomásra, kivéve azt az esetet, amikor a kormánymű nyomása meghaladja az akkumulátor nyomását. Mivel a 157 szájnyílás átmérőjét ismerjük és a nyomáscsökkenés állandó értékű, például 3,5 atü, valamely adott közeg-viszkozitás mellett a nyíláson átáramló közeg mennyiségét, és ennek következtében a 126 akkumu látorba jutó áramlás mennyiségét is pontosan megállapíthatjuk. így azután hasonlóképpen pontosan szabályozhatjuk az akkumulátortöltés céljait szolgáló, az áramlás 5%-át kitevő elvétel mennyiségét.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Hidraulikus rendszer, amelyben hidraulikus akkumulátort a tartályból hidraulikus közeget szívó hidraulikus szivattyú segítségével nyomás alatt hidraulikus közeggel töltenek fel és amelyben a szivattyú, valamint az akkumulátor közötti tápvezetékbe iktatott tehermentesítő szelep megakadályozza egyfelől az akkumulátor túltöltését, másfelől lehetővé teszi, hogy a szivattyú az akkumulátort, ha az ebben tárolt nyomás valamely megszabott minimális érték alá süllyed, újra feltöltse, azzal jellemezve, hogy a tehermentesítő szelepnek (15) van vezérlőszelepe (27, 53) és nyomásra reagáló szolgaszelepe (10, 54, 153), amely a vezérlőszelep vezérlésével közegnyomás által van mozgatva, a vezérlőszelepnek pedig szeleptagja (28, 55, 142) van, amely egyfelől az akkumulátort (16, 113, 126) a szolgaszeleptől elzáró és a szivattyú nyomásnak az akkumulátorba való betáplálását lehetővé tevő első állása és másfelől második állása között van mozgatva, amikoris a szolgaszelep útján a szivattyúnyomás csökkentve., vagy a szivattyú kikapcsolva van, valamint alkalmazunk a szeleptagot állandóan az első állásába kényszerítő kikapcsoló rugót (37, 59, 145), mimellett a szeleptagon különböző nagyságú hatékony felületeket képezünk ki, ezek között a kisebb felület, amely az akkumulátorban uralkodó nyomástól függő vezérlőnyomás alatt áll, és meg van a lehetősége a szeleptag első állásából a második állása, a kikapcsolás pontja felé való elmozdulásának, valamint azt a nagyobb felületet, amely az akkumulátorban uralkodó nyomás alatt áll, legalább akkor, amidőn az akkumulátor nyomása kisebb, mint az akkumulátornak a kikapcsolás pontjánál uralkodó nyomása, és amelynél a vezérlőtag a második állásból az első állásba van mozgatva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szolgaszelep és a vezérlőszelep között szűkített nyílás (25) van beiktatva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szeleptagként (28, 55, 142) van a ház furatában szeleporsó, amelynek egyik vége az elzáró rugó (37, 59, 145) ereje alatt áll, a szeleporsón pedig, előre meghatározott távolságban, nagyobbrahagyott, a ház csatornái és a szivattyú, a szolgaszelep, valamint az akkumulátor közötti összeköttetéseket vezérlő, nagyobbrahagyott részek (29, 30, 61, 62, 143, 144) vannak elrendezve, az egyirányú szelep (32, 73,151) pedig a háznak a szivattyútól az akkumulátorba irányuló áramlási csatornái között van elrendezve, amely csatornák a szivattyúval, illetőleg az akkumulátorral vannak összekapcsolva.
4. 4. Bármely előző igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisebb felület az akkumulátor nyomása, mint vezérlőnyomás alatt áll.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisebb felület a szivattyú nyomása, mint vezérlőnyomás alatt áll.
6. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisebb felület a szivattyú és az akkumulátor nyomásainak kombinációja, mint vezérlőnyomás alatt áll.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti 10 rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szolgaszelepben (10) a kikapcsolási nyomás elérésekor szivattyút kikapcsoló dugattyú van elrendezve.
8. 8. A 7. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kikapcsolási nyomás 15 elérésekor a szolgaszelep (10) dugattyúja miatt a szivattyú hajtása: a fogaskoszorú (45) és napkerék (49) kikapcsolt állapotban van.
9. 9. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti rendszer kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a 20 kikapcsolási nyomás elérésekor a szolgaszelepben (54, 153) a szolgaszelep-tagon keresztül a szivattyú (1, 110,120) össze van kötve a tartállyal (4,111,121).
10. 10. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 25 tehermentesítő szelepben (112) a hidraulikus fékrendszer közegének egyfelől a fék hidraulikus erőhajtású szervo-szerkezetébe (124), másfelől a szervokormányműbe (122) betáplált mennyisége részarányának vonatkozásában elosztószelep (123) van elrendezve, 30 így az akkumulátor működtető szerve lehet az erőhajtású szervo-szerkezetnek (124), valamint a szivattyú és a szervo-kormánymű összeköttetésében álló, és szolgaszeleptagot tartalmazó, vezérlő szolgaszelepnek. 35
11. 11. A 10. igénypont szerinti rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szolgaszelepben van a nagyobb és kisebb felületű első és második kamrát (137, 138) magában foglaló, vállazott furatszakaszok5 bán (133, 134) levő differenciál dugattyú (136), amely kamrák a furatnak a szemben fekvő végeinél vannak kialakítva, miközben az első kamra összeköttetésben áll a tartállyal és el van zárva az akkumulátortól, ha a szeleptag az első állásában van, és összeköttetésben áll az akkumulátorral, ha a szeleptag a második állásában van, mimellett a megkerülő szolgaszelep (153) a második kamrában van elrendezve és így rajta és az egyirányú szelepen (151) keresztül van a szivattyú és az akkumulátor, valamint a szivattyú és a kormánymű közötti összeköttetés vezérelve, ez a megkerülő szelep (153) pedig a kisebb kamrában levő szeleptaggal (154) van kialakítva, amelynek belső vége csökkentett átmérőjű, a megkerülő szelepnek (153) van továbbá a kormányműhöz kapcsolt első kiömlőnyílással (141) összeköttetésben álló kiürítő nyílást (150) lezáró nagyobbra hagyott tagja, továbbá az orsó keresztül a szivattyú és az akkumulátor állandó összeköttetésében álló szűkített szájnyílása (157) és végül azzal a megkerülő rugóval (156) van kialakítva, amelynek az orsó belső végét a differenciál dugattyú (136) vége és így a kikapcsoló állás felé irányító ereje van, amely állásban a kiürítőnyílás zárva van, miközben a szivattyú nyomás alatt az orsó a kiömlési állás felé van kényszerítve és így a működő szivattyúnál a kiürítőnyílás (150) legalább részlegesen szabad, ha pedig a szeleptag a második állásában van, akkor az orsó a differenciál dugattyún keresztül a kiürítési állásba van kényszerítve, amikoris a kiürítőnyílás teljesen szabad.