HUT78002A - Kapilláris szerkezetű laminált anyag - Google Patents

Description

A találmány tárgyát laminált anyagok, pontosabban folyadéknak a laminált anyagon belül történő felvételére, szállítására és/vagy tárolására kapilláris zónával vagy folyosóval rendelkező lamináló anyagok képezik. A találmány szerinti laminált anyag különösen megfelelő abszorbens cikkekben, például eldobható pelenkákban, menstruációs eszközökben, egészségügyi betétekben, kötésekben, inkontinencia kendőkben és hasonlókban fedőlapként való alkalmazásra.

Régóta ismeretes az eldobható abszorbens cikk szakmában, hogy rendkívül kívánatos olyan abszorpciós eszközök, például eldobható pelenkák, menstruációs eszközök, egészségügyi betétek, kötések, inkontinencia kendők és hasonlók szerkesztése, amelyek alkalmazójukban a viselési kényelem javítására száraz felületi érzetet keltenek és a cikkben abszorbeált nedvesség hosszú ideig tartó hatása következtében létrejött nem kívánatos bőr állapot kialakulását minimálisra csökkentik.

Az előzőekben említett problémára alkalmazott egyik megoldás, nem szövött paplan alkalmazása fedőlapként az eldobható abszorbens cikkben. A nem szövött paplan fedőlap az alkalmazó bőrével érintkezve lágy felületet biztosít. A nem szövött fedőlapon lerakodott nedvesség áthalad a szálak közötti nyílásokon az abszorbens magba. A szálaknak a nem szövött paplanban való véletlenszerű elhelyezkedése miatt azonban a nem szövött anyagon belül valamennyi nedvesség hajlamos a fennakadásra vagy összegyűlésre, ami kedvezőtlen állapotot teremt, ha a bőrt kiteszik a nem szövött anyagon belül levő nedvesség hatásának.

Az előzőekben említett problémára alkalmazott másik megöl• · • · · · dást közölnek az U.S.?. 4 342 314 számú (Radel et al) szabadalmi iratban, amelyet a leírásban hivatkozásként tekintünk. Radel és munkatársai egy olyan abszorbens cikket közölnek, amelyben egy viselővel érintkező fedőlap a szálszerű és műanyag tulajdonságok kombinációját mutató simulékony, makroszkopikusan expandált, három dimenziós műanyag-paplant tartalmaz. Egy előnyös megvalósításban a Radel és munkatársai által közölt, makroszkopikusan expandált, három dimenziós műanyag-paplan fedőlap egyenletesen csökkenő méretű, a paplan egyik felületéből kiinduló és abból kinyúló, és a paplan szemben levő felületén található nyílások formájában végződő kapilláris hálózatok szabályozott kontinuumát tartalmazó finom méretű három dimenziós mikroszerkezetet mutat, a csökkenő kapillárisméret irányában történő gyors folyadék szállítás elősegítésére. A paplan szálszerű megjelenése szálszerű elemek kontinuumából áll, és az egyes szálszerű elemek szemben levő végei legalább egy másik szálszerű elemhez kapcsolódnak. Egy Radel és munkatársai szerinti jellemző kapilláris hálózat szerkezet, a paplan legfelső részén egymással összekapcsolódó primer szálszerű elemek sokasága által kialakított, legfelső kapilláris nyílást vagy rést tartalmaz. A legfelső nyílást, ha kívánatos, tovább oszthatják a paplan viselővel érintkező felülete alatt elhelyezkedő síkjain szekunder és tercier szálszerű elemek kapilláris nyílásaiba. Mindegyik szálszerű elem hossza mentén lényegében egyöntetű, U-alakú keresztmetszetet mutat.

Primer szálszerű elem esetében, keresztmetszete a viselővel éríntkező síkban elhelyezkedő alaprészt és az alaprész mindegyik éléhez csatlakozó, és általában a paplannak az abszorbens párná• · · · val érintkező felülete irányában kiterjedő oldalfal részt tartalmaz. Az egymást keresztező oldalfal részeket egy másik, a viselővel érintkező közbülső felülettel és a paplan abszorbens párnával érintkező felületével összekapcsolják, ezáltal a paplan szembehelyezett felületein összekapcsolódó kapilláris hálózatot képezve. Amennyiben alkalmaznak szekunder és tercier szálszerű elemeket, azok általában hasonlóak, de a paplan viselővel érintkező felülete alatt elhelyezkedő síkokról indulnak.

A műanyagot tartalmazó fedőlapok alkalmazásával társuló egyrk hátrány, ami miatt kitűnő folyadék-kezelési tulajdonságaik ellenére néhány felhasználó nagyon vonakodik olyan fedőlap elhelyezésétől, amelyet fényes megjelenése alapján gyorsan felismernek műanyagként, ha bőrükkel érintkezik.

Kitapasztalták, hogy nagyon hatékony a paplan látható felületén — azaz a paplan azon részén, amely közvetlenül felül látható — a fényesség csökkentésére olyan felületi eltérések mikroszkopikus mintázatának felvitele, amelyek nem észlelhetők, ha a szemlélő szeme és a paplan síkja közötti merőleges távolság körülbelül 30,48 cm. Az U.S.P. 4 463 045 számú (Ahr et al) szabadalmi irat — amelyet a leírásban hivatkozásként tekintünk — definiálja azokat a kritériumokat, amelyeket a három dimenziósán expandált paplannak ki kell elégíteni, hogy alapvetően nem-fényes látható felületet mutasson. A Radel és munkatársainak leírásában általánosságban közölt, Ahr és munkatársai szerinti felületi eltérésekkel rendelkező fedőlap típus szálszerű megjelenést és tapintható benyomást kelt, valamint nem-fényes látható felületet mutat. Nagyon hatékony ezenkívül, a fedőlap első vagy • · • · viselővel érintkező felületéről a második vagy abszorbens párnával érintkező felületére való folyadék átvitel elősegítésében.

Alkalmazásnál tiszta és száraz megjelenésük következtében az utóbbi típusú fedőlapok széleskörű kereskedelmi sikernek örvendenek a katamenialis párnáknál, szemben a hagyományos, nem szövött szálas fedőlapokkal.

Mialatt a Radel és munkatársai és Ahr és munkatársai által általánosságban közölt nem szövött fedőlap és műanyag fedőlap típusok széleskörű kereskedelmi sikernek örvendenek, gyorsan belátható, hogy az ilyen típusú termékeknél az alkalmazás kori tiszta és száraz megjelenés terén nagyon kívánatosak meg további finomítások.

A találmány tárgyát egy előnyös megvalósításban legalább kettő, a lapok között kapilláris zónával rendelkező réteget vagy lapot tartalmazó kapilláris laminált anyag képezi. A lapok közötti kapilláris zónát legalább egy távtartó elem hozza létre és tartja fenn, amely egyidejűleg távol tartja a két réteget és megtartja azokat a további szétválástól. Egy előnyös megvalósításban a kapilláris laminált anyag távtartó elemek sokaságát tartalmazza. A lapok közül legalább egy folyadékot áteresztő, a folyadék kapilláris zónába való belépésének lehetővé tételére.

A találmány tárgyát egy másik előnyös megvalósításban legalább kettő, a lapok között kapilláris zónával rendelkező, folyadékot áteresztő, távtartó elemekkel távol tartott lap által formált kapilláris laminált anyag képezi.

A kapilláris laminált anyagot kettőnél több lapból formálhatjuk úgy, hogy többszörös kapilláris zónák alakulnak ki. A fe• · dó vagy legfelső lap es az összes közbenső lap folyadékot áteresztő, hogy lehetővé tegye a folyadék áramlását a szomszédos kapilláris zónák között. A fenék vagy legalsó lap lehet folyadékot áteresztő vagy folyadékot át nem eresztő, a kívánt alkalmazástól és/vagy eredménytől függően.

A kapilláris laminált anyagon belül a távtartó elemeket úgy formálhatjuk és rendezhetjük el, hogy a kapilláris zónát kapilláris csatornákra osszák fel, amelyek irányítják a kapilláris zónán belül a folyadékáramlást.

A kapilláris laminált anyag lapjai sok formában létezhetnek és számos, megfelelő anyagból előállíthatjuk azokat. A lapok lehetnek nem-szövött paplanok, fóliák, mikroporózus lapok, porózus lapok, stb. A lapokat számos, megfelelő anyagból előállíthatjuk, beleértve a poliolefineket, poliésztereket, nylont, elasztomereket, stb., de nem korlátozódva ezekre.

A kapilláris laminált anyag lapjait néhány technikával folyadékot áteresztővé tehetjük. Ezek közé tartoznak, de nem korlátozódnak ezekre, a réselések, a porózus anyagok, mikroporózus anyagok, bevágások, stb. Amikor a lap vagy lapok folyadékot áteresztővé tételére réseket alkalmazunk, ezeket számos kombinációban és mintázatban biztosíthatjuk különböző eredmények eléréséhez. A lapban levő rések azonos méretűek lehetnek vagy változhatnak. A lap például nagy résekkel rendelkezhet a maximális folyadék szállítási pont közelében és kisebb résekkel rendelkezhet a maximális folyadék szállítási ponttól távol. A lap felülete mentén a rések gyakoriságát is változtathatjuk, az egyik helyen nagyobb gyakoriságúak lehetnek, mint a másik helyen.

• · ·

A kapilláris laminált anyagon belül bizonyos kívánatos áramlási tulajdonságok elérésére, a szomszédos lapok között is változtathatjuk a rés-gyakoriságot és/vagy méretet. A szomszédos lapokban például fokozatosan kisebb réseket alkalmazhatunk, a kisebb rések irányában a kapilláris laminált anyagon keresztüli kapilláris vivőerő létrehozására.

Mind az elkülönített, mind a kapilláris laminált anyag lapjaival összeerősítve alkalmazott távtartó elemek lehetnek egyetlen távtartó vagy különböző geometriai alakú távtartók sokasága.

A távtartók magassága határozza meg a lapok vagy a kapilláris zóna között a rést. A kapilláris zónát különböző folyadékok optimális kezelésére tervezhetjük. Meghatározták például, hogy vérre vagy menzeszre a kapilláris zónának körülbelül 0,0076 cinnek (3mil) kell lenni. Vizet vagy vizeletet egy kisebb kapilláris zóna továbbít a legjobban. A kapilláris zóna változtathatóságát alkalmazhatjuk a folyadék áramlásnak a csökkenő kapilláris zóna irányában való erősítésére.

A kapilláris laminátum formálására alkalmazott távtartókat a lapokhoz hozzátett anyagból vagy maguknak a lapoknak egyikéből alakíthatjuk ki. Hozzátehető anyagok például a hot-melt ragasztók, nyomásra érzékeny ragasztók, a lapok közül egynek vagy többnek olvadáspont hőmérséklete alatti olvadásponttal rendelkező termoplasztikus anyagok, stb, de a hozzátehető anyagok nem korlátozódnak ezekre. Ezeket az adalékanyagokat fénynyomással, keretnyomással, vagy számos egyéb, a szakemberek előtt ismert eljárással alkalmazhatjuk.

A távtartókat alternatív módon magukból a lapokból egy vagy • · ···· ·· · · több lapból formálhatjuk. Ezt akar melegen, akár hidegen dombornyomással, öntéssel vagy egyéb a szakember előtt ismert eljárásokkal érhetjük el.

A távtartókat a kapilláris zónának kapilláris csatornákra való felosztására is alkalmazhatjuk. A kapilláris csatornákat a kapilláris zónán belüli közvetlen áramlásra hasznosíthatjuk. A kapilláris csatornák lineárisak, görbevonalúak vagy mindkettő kombinációja lehetnek. A kapilláris csatornák egyenletes keresztmetszeti területűek vagy hosszuk mentén változóak lehetnek.

Egy csökkenő keresztmetszeti területű kapilláris csatorna, például elősegítheti a csökkenő keresztmetszeti terület irányában a folyadék áramlást.

Míg a szabadalmi igénypontokat tartalmazó leírás különösen rámutat és megkülönbözteti a szabadalom igénypontjait, úgy véljük, hogy a találmány jobban érthető a következő leírásból, a hozzácsatolt rajzokkal együtt, amelyekben az azonos elemeket hivatkozásként számokkal azonosítjuk, és amelyek közül:

az 1. ábra egy egészségügyi betét sík, felülnézeti képe, az egészségügyi betét szerkezetének világosabb bemutatására az egészségügyi betétből kivágott részekkel;

a 2. ábra az 1. ábrabeli egészségügyi betét, 2-2 metszési vonal mentén vett keresztmetszeti nézete;

a 3. ábra egy találmány szerinti kapilláris laminált fólia egy előnyös megvalósításának kivágott nézete;

a 4. ábra a 3. ábrabeli kapilláris laminált fólia egy keresztmetszeti nézete;

az 5. ábra a 3. ábrabeli kapilláris laminált fólia egy elő• · ·»·» · · ·· • · * · · · ··· · ··· ·

nyös megvalósításának nagyított, részlegesen szegmentált, perspektivikus ábrázolása, amelyet az általánosságban az U.S.P. 4 342 314 számú szabadalmi iratban közölt típusú, három dimenziós, makroszkopikusan expandált, réseit paplanná formáltunk;

a 6. ábra egy találmány szerinti kapilláris laminált fólia másik előnyös megvalósításának kivágott nézete;

a 7. ábra a 6. ábrabeli kapilláris laminált fólia egy keresztmetszeti nézete; és a 8. ábra egy találmány szerinti kapilláris laminált fólia másik előnyös megvalósításának keresztmetszeti nézete.

A leírásbeli alkalmazás szerint az „abszorbens cikk kifejezés olyan eszközöknek felel meg, amelyek a testváladékokat abszorbeálják és megtartják, és még pontosabban olyan eszközöknek felel meg, amelyeket a viselő testével szemben vagy annak közelében helyeznek el, a testből kibocsátott különböző testváladékok abszorbeálására és megtartására. Az „eldobható kifejezést a találmányban olyan abszorbens cikkek leírására alkalmazzuk, amelyeket nem szándékozunk mosni vagy egyéb módon helyreállítani, vagy abszorbens cikként újra felhasználni (azaz ezeket egyetlen használat után el szándékozzuk dobni, és előnyösen visszaforgatjuk, komposztáljuk vagy környezettel összeférhető módon másként lerakjuk). „Egységes abszorbens cikk olyan abszorbens cikkeknek felel meg, amelyeket különálló részekből egyesítve alakítunk ki egy koordinált egységes egésszé úgy, hogy ezek nem igényelnek különálló manipulációs részeket, mint különálló tartó és párna.

A találmány szerinti egységes abszorbens cikk egy előnyös megvalósítása az 1. ábrában bemutatott menstruációs párna, a 20 · · · egészségügyi betét. A leírásbeli alkalmazás szerint az „egészségügyi betét kifejezés egy olyan abszorbens cikknek felel meg, amelyet nők szemeremterületük mellett, általában az urogenitalis területen kívül viselnek, és amelyet a viselő testéből kibocsátott menstruációs folyadékok és egyéb hüvelyi vagy egyéb kibocsátások (például vér, menzesz és vizelet) abszorbeálására és megtartására szánunk. A találmány oltalmi körén belül vannak a viselő vestibuláján részben belül, részben kívül elhelyezkedő szeméremajkak közötti eszközök is. Tudomásul kell azonban venni, hogy a találmány alkalmazható egyéb női higiéniai vagy menstruációs párnákban, például nadrágbélésekben vagy egyéb abszorbens cikkekben, például pelenkákban, inkontinencia párnákban és hasonlókban is .

A 20 egészségügyi betét két felülettel, egy 20a viselővel érintkező felülettel vagy testtel érintkező felülettel vagy „testi felület-tel és egy 20 b ruházati felülettel rendelkezik.

Az 1. ábrában a 20 egészségügyi betét 20a testi felületétől szemlélve látható. A 20a testi felületet arra szánjuk, hogy a viselő teste mellett legyen. A 20 egészségügyi betétnek (a 2.

ábrában látható) 20 b ruházati felülete az ellenkező oldalon van és arra szánjuk, hogy a viselő ruházata mellett legyen a 20 egészségügyi betét viselésekor.

A 20 egészségügyi betét két középvonallal rendelkezik, egy „ 1 hosszirányú középvonallal és egy „t oldalirányú középvonallal. A „hosszirányú kifejezés a leírásbeli alkalmazás szerint egy, a 20 egészségügyi betét síkjában levő vonalnak, tengelynek vagy iránynak felel meg, amely általában igazodik (például kö99 rülbelül párhuzamos vele) egy függőleges síkhoz, amely az álló viselőt kettéosztja egy baloldali és egy jobboldali testfélre, amikor a 20 egészségügyi betétet viseli. A „keresztirányú vagy „oldalirányú kifejezések a leírásbeli alkalmazás szerint felcserélhetők, és egy olyan vonalnak, tengelynek vagy iránynak felelnek meg, amely a 20 egészségügyi betét síkjában fekszik és általában merőleges a hosszirányú tengelyre.

Az 1. ábra a találmány szerinti 20 egészségügyi betét síkbeli nézete kifektetett állapotában, a 20 egészségügyi betét szerkezetének világosabb megértéséhez a szerkezetből kivágott részszel, a szemlélő felé fordítva a 20 egészségügyi betétnek azt a

20a részét, amely a viselővel szemben vagy azzal érintkezve helyezkedik el. A 20 egészségügyi betét egy folyadékot áteresztő fedőlapot, egy, a 22 fedőlaphoz csatlakoztatott, folyadékot át nem eresztő 23 hátlapot és egy, a 22 fedőlap és a 23 hátlap közé helyezett 24 abszorbens magot és egy, a 22 fedőlap és a 24 abszorbens mag közé helyezett 25 akvizíciós réteget tartalmaz, ahogyan az 1. ábrában látható.

Az 1. ábra azt is mutatja, hogy a 20 egészségügyi betét 30 kerülettel rendelkezik, amelyet a 20 egészségügyi betét külső élei definiálnak, amelyeknél a hosszirányú éleket (vagy „oldaléleket) 31-gyel jelöljük és a végéleket (vagy „végeket) 32-vel jelöljük. . ·

A 20 egészségügyi betét előnyösen 34 oldalfüleket vagy „szárnyakat tartalmaz, amelyeket a viselő alsónadrágjának lépésterülete köré hajtunk. A 34 oldalfülek számos célra szolgálhatnak, például a viselő fehérneműjének az elszennyeződéstől va• · • · · ·· ··· ló védelmére és az egészségügyi betétnek a viselő fehérneműjéhez rögzítve tartására.

A 2. ábra a 20 egészségügyi betétnek az 1. ábrabeli 2-2 metszésvonal mentén vett keresztmetszeti nézete. Ά 20 egészségügyi betét előnyösen egy 36 tapadó rögzítőeszközt tartalmaz a 20 egészségügyi betétnek a viselő fehérneműjéhez erősítésére. Az eltávolítható 37 kilazuló alátétek fedik a 36 tapadó rögzítő eszközt, hogy a ragasztót megakadályozzák az alkalmazást megelőzően a fehérnemű lépésterületen kívüli egyéb felületéhez való tapadástól.

A 20 egészségügyi betét egy hosszirányon és egy keresztirányon kívül rendelkezik egy „ Z iránnyal vagy tengellyel is, amely a 22 fedőlapon keresztül lefelé, bármilyen rendelkezésre álló, 24 folyadékot tároló magba tartó irány. A feladat, hogy folytonos útvonalat biztosítsunk a 22 fedőlap és a leírásbeli abszorbens cikk alsó rétege vagy rétegei között oly módon, hogy a folyadékot végső fokon a „ Z irányban és a cikk fedőlapjától elszívja végső tárolórétegébe.

A 3. és 4. ábrákat tekintve, azokban egy találmány szerinti 40 kapilláris laminált anyag látható. A 40 kapilláris laminált anyag különösen jól megfelel az 1. és 2. ábrában általánosságban bemutatott 20 egészségügyi betét típusban 22 fedőlapként vagy 25 akvizíciós rétegként való alkalmazásra. A 3. és 4. ábrákban látható 40 kapilláris laminált anyag egy 42 első folyadékot áteresztő lapot vagy réteget és egy 46 második folyadékot áteresztő lapot vagy réteget tartalmaz. A 42 első lap és a 46 második lap folyadékot áteresztő természetét a 43, illetve 47 rések biz13 tosítják. Noha a 42 első lap és a 46 második lap folyadékot áteresztő természetét a 43, illetve 47 rések biztosítják, a szakember számára nyilvánvaló, hogy egy lap folyadékot áteresztő tulajdonságúvá tételére léteznek más eszközök is, például mikroporózus anyagok, porózus anyagok, hasítékok, stb. Az első és második lapokat egymástól távtartóval választjuk el. A 3. és 4. ábrákban látható távtartó 48 hengeres távtartók sokaságát tartalmazza. A 48 távtartók a 42 első lapnak a 46 második laphoz való csatlakoztatására vagy rögzítésére is szolgálnak. A 48 távtartók a 42 első lapot úgy választják el a 46 második laptól, hogy egy 50 „kapilláris zóná-t hoznak létre a 42 első lap és a 46 második lap között. A leírásbeli alkalmazás szerint a „kapilláris zóna kifejezés két szomszédos lap közötti azon térnek felel meg, amelyet nem foglal el egy távtartó.

A 42 első laphoz és a 46 második laphoz kiválasztott anyag előnyösen forgácsolható és lappá formálható. Mivel a 40 kapilláris laminált anyagot olyan fogyasztási termékekben szándékozzuk alkalmazni, amelyek az emberi testtel érintkeznek, a 40 kapilláris laminált anyagnak megfelelően puhának és a bőrre vagy egyéb emberrel való érintkezésnél biztonságosnak kell lenni. A 42 első laphoz és a 46 második laphoz előnyös anyagok polimer anyagok — beleértve a poliolefineket, különösen a polietiléneket, polipropiléneket és a legalább egy olefines alkotórésszel rendelkező kopolimereket — de nem korlátozódnak ezekre. Más polimer anyagok, például poliészter, nylon, ezek kopolimerjei és az előzőekben felsorolt bármelyik anyaggal való kombinációik, szintén megfelelőek lehetnek. Ámbár a 42 első lapot és a 46 második lapot • · · · • · ·«· · ··· · • · · ·· ··· fóliaként mutatjuk be, a lapok lehetnek nem szövött anyag, mikroporózus membrán, hab, stb. alakjában, ha kívánatos.

A 42 első lap és a 46 második lap mátrixához' szükség szerint szokványos mennyiségű vegyszereket is hozzátehetünk. Gyakran kívánatos szerek hozzáadagolása a lapok fedőképességének növelésére. Feherítószereket, például titán-dioxidot és kalcium-karbonátot alkalmazhatunk a 42 első, illetve a 46 második lap átlátszatlanná tételére. Akár a 42 első lap, akár a 46 második lap hidrofillé tételére kívánatos lehet egyéb vegyszerek, például felületaktív anyagok hozzáadása is. A vegyszereknek — beleértve a fehéritőszereket és felületaktív anyagokat — a 42 első laphoz és a 46 második laphoz való hozzáadagolási fokai és mennyiségei eltérőek lehetnek, változó hatások, például hidrofilitási gradiensnek és az abszorbens cikken belül folyadékok fedési képességének biztosítására.

A 42 első lap és a 46 második lap önmagában többrétegű polimer fólia lehet, például az U.S.P. 5 006 394 számú (Baird) és

U.S.P. 5 261 899 számú (Visscher et al) szabadalmi iratokban közöltek, az illető szabadalmakat a leírásban hivatkozásként tekintjük .

A 48 távtartókat bármilyen, a 42 első lapnak a 46 második laphoz való rögzítésére alkalmas anyagból készíthetjük. A 48 távtartókat például az Eastman Chemical által, Eastobond A3 jelzés alatt gyártott hővel zárható hot-melt ragasztóból vagy a

Fulier Adhesive által Hl-1258-ként gyártott nyomásra érzékeny ragasztóból állíthatjuk elő. A 48 távtartókat gyárthatjuk egy olyan polimer anyagból is, amelynek olvadási pont hőmérséklete alacsonyabb, mint az akár a 42 első laphoz, akár a 46 második laphoz használt polimer anyag olvadáspont hőmérséklete.

A 48 távtartókat előnyösen a lapok egyikére alkalmazzuk egy ismert technológia, például mélynyomás, keretnyomás vagy lehúzóképes nyomás alkalmazásával. Amennyiben nyomásra érzékeny ragasztót alkalmazunk, megfelelő nyomást kell biztosítani a távtartók és a megfelelő lapok közötti kötés vagy rögzítés eléréséhez. Ha olyan hot-melt ragasztót vagy polimer anyagot alkalmazunk, amelynek olvadási pont hőmérséklete alacsonyabb, mint az akár a 42 első laphoz, akár a 46 második laphoz használt polimer anyag olvadáspont hőmérséklete, az illető lapok közötti kötés eléréséhez elegendő hőt kell alkalmazni a távtartók melegítésére .

Egy másik előnyös megvalósításban a 48 távtartókat egy vagy több lapból alakíthatjuk ki. A formálást akár meleg akár hideg dombornyomással, öntéssel vagy más ismert technológiákkal végezhetjük. A másik lapot azután egyesítjük a dombornyomott vagy öntött lappal, a találmány szerinti laminált anyag kialakítására.

Egy abszorbens cikken fedőlapként, például az 1. és 2. ábrában látható 20 egészségügyi betét 22 fedőlapjaként való alkalmazásakor, a 42 első lap a viselővel érintkezővé vagy a fedőlap tesi felületévéi válik. A 46 második fedőlap a ruházattal szembenéző vagy a fedőlap párnával érintkező felületévé válik. Ennek megfelelően, ahogyan a folyadék érintkezésbe kerül a 40 kapilláris laminált anyaggal, először a 42 első lap 42a viselővel érintkező felületével találkozik. A folyadék azután a 43 réseken keresztülhalad az 50 kapilláris zónába. Az 50 kapilláris zóna

·.·<·: ·* · » * « « « »'·:· :·' :·'« · ♦ · · · ·

- >-· '*» .» · .'·* <;vt:éíbbekób Ά folyadék azután, as SS kapilláris zónán béliül, biirarxr nyomás alatt mozog. A kapilláris zónán belül a folyadék minő ai. oldal- mind a keresztirányokban mozog. A folyadék egy íuoiüieg áthalad a 46 második lapban levő 47 réseken a 20 egészsegnov; betét 25 akvizíciós rétegébe, ahogyan az 1. és 2. ábrákban íatnató,

A 4 3 és 47 rések méretei a 42 első lapon, illetve a 46 másod.ij; iui»on lényegében azonosak egymással vagy eltérő méretűek lejjítik.;·. . Amikor fedőlapként vagy akvizíciós rétegként alkalmazni! η, r.jvanatos lehet, hogy a 40 kapilláris laminált anyagon bei tu cg·· Kapilláris gradiens biztosítására a 43 rések kissé naqvobihii. legyenek, mint a 47 rések. Az illető lapokon belül is vonatos lehet a 43 es 47 rések méretének változtatása, igénví.nicr iük például, hogy a 42 első lapon levő 43 rések, amelyek ooenzségügyi betét középső területén helyezkednek el, azaz a ii-.).'·.';:·.irányú és keresztirányú középvonalakat körülvevő területen, noovoDbak legyenek, mint az egészségügyi betét 30 kerülete mellett levő rések. A méretbeli különbség egyik területtől a mási“ na könnyen definiálható vagy szabad szemmel nem látható lehet, miive: í. méretek fokozatosan változhatnak egyik területtől a masí kic,.

k 43 és 47 rések méretének változásán kívül lehetséges a 43 és ^z7 rések gyakoriságának változtatása is. Fedőlapként való alkalmazáskor például kívánatos lehet az abszorbens cikk kerülete közeléoen levő területekhez képest viszonylag nagy rés-gyakorií-.ntj a középső terület közelében. Általánosságban minél kevesebb rés van és minél kisebbek a rések, annál nagyobb a két lap és a • · • · · · • · · · távtartók által definiált kapilláris zóna.

Különleges célokra az 50 kapilláris zóna méretet szintén változtathatjuk. A vizelet és menzesz és/vagy vér viszkozitása és sűrűsége közötti különbségek következtében, például egy eldobható pelenkán fedőlapként való alkalmazáskor, az 50 kapilláris zóna mérete kisebb lehet, mint amikor egy egészségügyi betéten alkalmazzuk fedőlapként. A pelenka fedőlaphoz való kapilláris zóna ennélfogva minden bizonnyal kisebb lesz, mint egy egészségügyi betét kapilláris zónája.

A 48 távtartók gyakorisága, keresztmetszeti területe és magassága jelentős mértékben meghatározza az 50 kapilláris zóna méretét. A 48 távtartók magasság méretét a 4. ábrában „H betűvel jelezzük. A 48 távtartók keresztmetszeti területét — ahogyan a 3. ábrában az A-A metszeti vonalakkal jelezzük - a távtartóknak a 42 első, illetve a 46 második lappal lényegében párhuzamos síkban vett keresztmetszeti területével határozzuk meg. A 48 távtartókat kör keresztmetszeti alakúnak láthatjuk, azonban egyéb keresztmetszeti alakokat, például négyzetek, négyszögek, oválisok, háromszögek, körívek, kutya-csont, stb. alakokat is alkalmazhatunk a 48 távtartókhoz.

A 3. és 4. ábrában a 48 távtartók 49 oldalfalait lényegében egyenesnek mutatjuk hosszuk mentén. A 49 oldalfalak azonban domborúak vagy homorúak, vagy bármilyen más alakúak, például ferdére vágottak, görbevonalúak, stb. lehetnek, ha kívánatos.

Az 50 kapilláris zónán belül legalább egy kapilláris csatorna, még előnyösebben kapilláris csatornák, általánosságban 60nal jelzett, sokasága létezik. A 3. ábrának megfelelően a 48 • ·· · távtartók közötti 60 kapilláris csatorna alakja folyamatosan változik, ahogyan a folyadék a szomszédos 48 távtartók között mozog. A 60 kapilláris csatornák ennek megfelelően hosszuk mentén nem egyenletes alakúak.

Találmány szerinti 140 kapilláris laminált anyag másik megvalósítását láthatjuk az 5. ábrában. A 140 kapilláris laminált anyag 143 rések sokaságát magában foglaló 142 első, folyadékot áteresztő lapot és 147 rések sokaságát magában foglaló 146 második, folyadékot áteresztő lapot tartalmaz. Az első és második lapokat egymástól 148 távtartók sokasága választja el. A 148 távtartók az A-A metszeti vonal mentén véve lényegében négyszögletes keresztmetszetűek. A 148 távtartók 149 oldalfalai lényegében egyenesek. A 148 távtartók a 142 első lapnak a 146 második laphoz kapcsolására is szolgálnak. A 148 távtartók úgy választják el a 142 első lapot a 146 második laptól, hogy az első és második lapok között egy 150 kapilláris zóna jön létre. A 150 kapilláris zónát 160 kapilláris csatornák sokaságára osztjuk.

Mivel a 148 távtartók egymással lényegében párhuzamosan helyezkednek el, a 160 kapilláris csatornák teljes hosszuk mentén lényegében egyenesek.

A kapilláris zónán belül levő kapilláris csatornák bármilyen igényelt alakot felvehetnek. A kapilláris csatornák például teljes hosszuk mentén egyenesek, teljes hosszuknak csak egy részén egyenesek, teljes hosszukban folytonosak, teljes hosszuk mentén megszakításosak, görbevonalúak lehetnek, legyezőszerű elrendezésben, ovális, homokóra, kutya-csont, aszimetrikus alakban, stb. helyezkedhetnek el.

· • · · · * ·

A 6. ábrában látható a találmány szerinti 170 kapilláris laminált anyag egy másik megvalósítása. A 170 kapilláris laminált anyag különösen jól megfelel egy abszorbens cikken, például az

1. ábrabeli 20 egészségügyi betéten fedőlapként való alkalmazásra. A 170 kapilláris laminált anyag 173 rések sokaságát magában foglaló 172 első lapot és 177 rések sokaságát magában foglaló

176 második lapot tartalmaz. A 172 első és 176 második lapokat egymástól, az első és második lapok között 180 kapilláris zóna definiálására, 178 távtartók sokasága választja el. A 180 kapilláris zónán belül 190 kapilláris csatornák sokasága található. A

180 kapilláris zóna mérete — összehasonlítva az 5. ábrabeli 140 kapilláris laminált anyaggal, mint lényegében egységes 150 kapilláris zónával — lényegében nem egységes az egész kapilláris laminált anyagon keresztül.

A 7. ábra a 3. ábrabeli kapilláris laminált fólia másik előnyös megvalósításának nagyított, részlegesen szegmentált, perspektivikus ábrázolása, amelyet 200 makroszkopikusan expandált, három dimenziós, szálszerű, réseit paplanná formálunk. A 200 makroszkopikusan expandált paplan általánosságban összhangban van az U.S.P. 4 342 314 számú (Radel et al) szabadalmi irat kitanításaival, amelyet a leírásban hivatkozásként tekintünk. A 200 paplant megfelelőnek találtuk a 20 egészségügyi betéten 22 fedőlapként való alkalmazásra. A „makroszkopikusan expandált kifejezés a találmány szerinti három dimenziós paplanok leírásánál alkalmazva, azoknak a paplanoknak, szalagoknak és fóliáknak felel meg, amelyek a három dimenziós formázási szerkezet felületének' illeszkedését váltják ki oly módon, hogy azoknak mindkét • « · felülete a felületi eltérések három dimenziós mintázatát mutatja, az illető formázó szerkezet makroszkopikus keresztmetszetének megfelelően. A közölt mintázatot tartalmazó felületi eltérések szabad szemmel — azaz 20/20 látással rendelkező, normál szabad szemmel, bármilyen műszer segítsége nélkül, ami megváltoztatja egy tárgy látható méretét vagy távolságát vagy más módon változtatja meg a szem látási hatékonyságát — egyenként nem láthatók, ha a szemlélő szeme és a paplan síkja közötti merőleges távolság körülbelül 30,48 cm. A „szálszerű kifejezés a leírásban a találmány szerinti paplanok megjelenésének közlesére alkalmazva, általánosságban rések bármilyen finom méretű, véletlen vagy nem véletlen, hálószerű vagy nem hálószerű mintázatának felel meg, amely az emberi szemmel szemlélve szövött vagy nem szövött szálas paplan általános megjelenését és benyomását kelti. A paplan szálszerű megjelenése szálszerű elemek összefüggő tömegéből áll, az egyes szálszerű elemek szemben levő végei öszszekapcsolódnak a többi szálszerű elem közül legalább eggyel, ahogyan a 7. ábrában látható. A 7. ábrában közölt megvalósításban az összekapcsolódó szálszerű elemek formálják a pentagonális alakú 202 kapillárisok minta hálózatát. A szálszerű megjelenést mutató 200 paplan egy három dimnenziós mikrostrukturát testesít meg, amely a paplan 206 síkban levő legfelső vagy viselővel szemben levő 205 felületétől a 209 síkban levő legalacsonyabb vagy párnával érintkező 208 felületig terjed, a paplan 205 legfelső felületétől a 208 legalsó felületéig, a szomszédos 202 kapillárisok közötti oldalirányú szállítás nélkül, a gyors folyadék szállítás elősegítésére. Leírásbeli alkalmazása szerint a „mikrostruktúra kifejezés olyan finom méretű szerkezetnek felel meg, hogy annak pontos részleteit az emberi szem csak egy mikroszkóp vagy más, a technika állásában jól ismert eszköz segítségévéi ismeri fel gyorsan.

A paplan első felületén egymással összekapcsolódó, egymást keresztező szálszerű elemek, például 216, 217, 218, 219 és 220 elemek sokasága által alakulnak ki a 215 rések. Minden egyes szálszerű elem egy alaprészt, például a 206 síkban elhelyezkedő 222 alaprészt tartalmaz. Az egyes alaprészek egyes éleikhez csatlakoztatva egy oldalfalrésszel, például 223 oldalfalrésszel rendelkeznek. A 223 oldalfalrészek általában a paplan 208 második felülete irányában helyezkednek el. A szálszerű elemek egymást keresztező oldalfalrészeit a paplan első és második felülete között egymással összekapcsoljuk, és a második felület 209 síkjában lényegében párhuzamosan végződnek.

Egy különösen előnyös megvalósításban a paplan 208 második felületén levő 225 rések megformálására az összekapcsolódó oldalfalrészek a második felület síkjában lényegében párhuzamosan végződnek. Az összekapcsolódó oldalfalrészek által kialakított

202 kapilláris hálózat lehetővé teszi a folyadék szabad áthaladását a paplan első felületéről, a folyadéknak a szomszédos kapillárisok közötti oldalirányú szállítása nélkül, közvetlenül a paplan második felületére.

Kis folyadékmennyiségek ezenkívül képesek a 240 kapilláris laminált anyag 242 első rétegében levő 243 résekbe szivárogni. A

242 első réteget 248 távtartók választják el s 246 második rétegtől és kapcsolják ahhoz hozzá, az első és második lap között egy 250 kapilláris zóna biztosítására. A folyadék, a 243 resekbe szivárgást követően athalad a 250 kapilláris zónán a paplan második felülete felé. Elérve a paplan második felületét, a folyadék eltávozik a 250 kapilláris zónából és továbbmegy az alsó rétegbe. A folyadék a 246 második rétegben levő 247 résekbe is beléphet.

A 24 abszorbens mag bármilyen abszorbens eszköz lehet, amely folyadékok (például menzesz és/vagy vizelet) abszorbeálására vagy megtartására képes. A 24 abszorbens mag, ahogyan az 1. és

2. ábrában látható, egy testi felülettel, egy ruházati felülettel, oldalélekkel és végélekkel rendelkezik. A 24 abszorbens magot sokféle méretben és alakban (például négyszögletes, ovális, homokóra alakú, kutya-csont alakú, asszimetrikus, stb.) és az egészségügyi betétekben és más abszorbens cikkekben közönségesen alkalmazott, folyadékot abszorbeáló anyagok széles skálájából, például az általában levegőérzetnek megfelelő aprított fapépből, gyárthatjuk. Egyéb, megfelelő abszorbens anyagok, például a kreppelt cellulózvatta, olvadékfúvásos polimerek, beleértve az együtt formázottakat; kémiailag keményített, módosított vagy térhálósított cellulóz-szálak; szintetikus szálak, például hullámosított poliészter vagy poliolefin szálak; tőzegmoha; szövet, beleértve a szövetborításokat és szövet laminátumokat; abszorbens habok; abszorbens szivacsok; szuperabszorbens polimerek; 42 abszorbens gélképző anyagok vagy bármilyen egyenértékű anyag vagy anyagkombinációk vagy ezek keverékei.

A 24 abszorbens mag alakzatát és szerkezetét is változtathatjuk [például a 24 abszorbens mag változó méretű zónákkal ·»· • * • ·«' *· ·· (például oly módon crofilozott, hogy középen vastagabb vagy vékonyabb legyen), hidrofil gradiensekkel, szuperabszorbens gradiensekkel vagy kisebb sűrűségű és kisebb átlagos alaptömegű akvizíciós zónákkal rendelkezhet; vagy egy vagy több réteget vagy szerkezetet tartalmazhat] . A 24 abszorbens mag teljes abszorpciós kapacitásának azonban összeférhetőnek kell lenni a tervezett terheléssel és a 20 egészségügyi betét szándékolt alkalmazásával. A 24 abszorbens mag mérete és abszorpciós kapacitása továbbá változhat az eltérő alkalmazásoknál, például inkontinencia párnáknál, nadrágbéleléseknél, rendes egészségügyi betéteknél vagy éjszakai egészségügyi betéteknél való alkalmazkodáshoz.

A találmány szerinti 24 abszorbens magként való alkalmazáshoz például az U.S.P. 4 950 264 számú (Osborn); U.S.P. 4 610 678 számú (Weisman et al); U.S.P. 4 834 735 számú (Alemany et al) ;

U.S.P. 5 009 653 számú (Osborn) és az 1986. október 22-én nyilvánosságra hozott, 0 198 683 számú európai (The Procter & Gamble

Company, Duenk et al) szabadalmi iratokban közölnek abszorbens szerkezeteket. Mindezen szabadalmakat hivatkozásként tekintjük a leírásban.

A 24 abszorbens mag alternatív módon egy szuperabszorbens polimer (vagy abszorbens gélképző anyag) rétegből és egy vagy több lapból vagy keresztkötéses cellulóz-szálak paplanjaiból álló laminált szerkezetet tartalmaz. A 24 abszorbens maghoz megfelelő vagy keresztkötéses cellulóz-szálakat az U.S.P. 4 888 093 számú (Cook et al); U.S.P. 4 822 543 számú (Dean et al); U.S.P.

889 595 számú (Schoggen et al) és U.S.P. 4 898 642 számú (Moore et al); U.S.P. 4 935 0 22 számú (Lash et al) ; az 1991.

• · · · május 15-én nyilvánosságra hozott EPO 0 427 316 A2 és 0 42^ 317

A2 számú (Herron et al) és az 1991. május 29-en nyilvánosságra hozott EPO 0 429 112 A2 számú (Herron et al) szabadalmi iratokban közölnek, amelyeket a leírásban hivatkozásként tekintünk.

A laminátumot abszorbens gélképző anyagrészecskét rétegét burkoló keresztkötéses cellulóz-szálak lapjából formálhatjuk. A lapot úgy burkoljuk, hogy a végétől nézve „c alakzatának látszszon. A beburkolt lap egy felső réteget és egy alsó réteget képez. Alternatív megvalósításokban a laminátumot sok más módon kialakíthatjuk, például az egyetlen laptól eltérő abszorbens mag laminátum különböző rétegeihez különálló keresztkötéses cellulóz anyag (vagy más abszorbens anyag) paplanok biztosításával vagy további rétegekkel való biztosításával.

Az ilyen típusú abszorbens magban hullámosított, csavart, előnyösen kémiailag keményített és keresztkötéses cellulóz-szálakat finomítunk olyan szálakká, amelyeket alkalmazhatunk abszorbens magként szolgáló lapban. Megfelelő hullámosított, kémiailag keményített cellulóz-szálakat, amelyekből finomított, hullámosított, kémiailag keményített cellulóz-szálakat állíthatunk elő, részletesen az U.S.P. 4 888 903; 4 822 543; 4 889 595;

889 597; 4 889 596 és 4 898 642 számú szabadalmi iratokban közölnek.

Ilyen szálaknak abszorbens gélképző anyagokkal való alkalmazását és ilyen kombinációk gyártási eszközét az U.S.P. 4 935 022 számú szabadalmi iratban közük. Az ilyen készítmények jellemzően aldehidek, például glutáraldehid térhálósítószerként való alkalmazását foglalják magukban. Térhálósítószerekként ezenkívül • · · · c · · ·« ··· polikarbonsavakat alkalmazhatunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy más térhálósított cellulóz-szálak előállítására ismeretesek egyéb eszközök is, és az ilyen szálakat is alkalmazhatjuk a találmányban, bár folyadékot abszorbeáló tulajdonságaik az előzőekben említett szálakhoz képest az optimális alattiak lehetnek.

Hivatkozhatunk az U.S.P. 4 898 642 számú és a PCT U.S. 89 01581 számú szabadalmakban levő, a találmány megvalósításában alkalmazott előnyös abszorbens magok előállítására alkalmazott egyéb szálakra vonatkozó különböző idézetekre.

A 24 abszorbens mag alternatív módon egy kapilláris laminált anyagot is tartalmazhat. Abszorbens magként történő alkalmazásánál az első és második lapokon levő rések mérete és gyaKorisága és a távtartók mérete, magassága és gyakorisága kissé eltérhet a fedőlapként alkalmazott kapilláris laminált anyagétól. A kapilláris zónák például kissé nagyobbak lehetnek, hogy a kapilláris laminált anyagot nagyobb folyadékmennyiség tartására tegyék képessé.

Az abszorbens gélképző anyagokat a kapilláris laminált anyag oldalirányú és keressztirányú élei körül teríthetjük el, a folyadéknak a kapilláris laminált anyagon belül tartására. A kapilláris laminált anyagot alternatív módon az abszorbens mag részeként alkalmazhatjuk, amelyben a kapilláris laminált anyagot egy abszorbens gélképző anyagokból vagy szuperabszorbensekből álló ágyba helyezzük.

A 8. és 9. ábrában a találmány szerinti 340 kapilláris laminált anyag egy másik előnyös megvalósítása látható. A 340 kapilláris laminált anyag egy 348 távtartók sokaságával távoltartott ··· · ··· · • · · · · ···

342 első Lapot és 346 második lapot tartalmaz. A 342 első lap

343 rések sokaságát tartalmazza. A 346 második lap lényegeban nem-réseit, így akadályozva meg, hogy a folyadék áthaladjon rajta. A 340 kapilláris laminált anyag különösen makroszkopikusan expandált fedőlapként, például a 7. ábrában látható fedőlapként alkalmazható, ahol nem kívánatos vagy szükséges, hogy a folyadék átszivárogjon a 346 második lapon. A 340 kapilláris laminált anyagot alternatív módon abszorbens magként is alkalmazhatjuk, amelyben a 346 második lap folyadékokat át nem eresztő és ennélfogva segítheti a hátlapot a fehérnemű és ruházat elszennyeződés elleni védelmében.

A 10. ábrában a találmány szerinti 370 kapilláris laminált anyag egy másik előnyös megvalósítása látható. A 370 kapilláris laminált anyag 375 távtartók sokaságával egy 376 második laphoz erősített 372 első lapot tartalmaz. A 372 első lap 373 rések sokaságát tartalmazza. A 376 második lap 377 rések sokaságát tartalmazza. A 372 első lap és a 376 második lap között egy 374 kapilláris zóna helyezkedik el. A 370 kapilláris laminált anyag a

376 második laphoz 379 távtartók sokaságával erősített 380 harmadik lapot tartalmaz. A 376 második lap és a 380 harmadik lap között egy 378 kapilláris zóna van. A 380 harmadik lapban nincsenek rések.

A 370 kapilláris laminált anyagot a 7. ábrában bemutatotthoz hasonló makroszkopikusan expandált paplanná formálhatjuk. A 370 kapilláris laminált anyagot előnyösen abszorbens magként alkalmazhatjuk egy abszorbens cikkben. A kapilláris laminált fólia rétegeinek növelésével a kapilláris laminált fólia több folyadék • · ···· ·· • · · ··· · ··· · ·· · · · · ·· tartására és tárolására képes. A rétegek konkrét száma korlátlan és úgy tervezhetjük, hogy a tervezett folyadék térfogatokat kezelje.

A 23 hátlapot folyadékokat (például menzeszt és/vagy vizeletet) át nem eresztő és előnyösen vékony műanyagfóliából állítjuk elő, bar alkalmazhatunk egyéb, rugalmas, folyadékot át nem eresztő anyagokat is. A leírásbeli alkalmazás szerint a „rugalmas kifejezés olyan anyagoknak felel meg, amelyek alkalmazkodóak és gyorsan hozzáidomulnak az emberi test általános alakjához és körvonalaihoz. A 23 hátlap szövött vagy nem szövött anyagot, polimer fóliákat, például polietilén vagy polipropilén termőplasztikus fóliáit vagy összetett anyagokat, például fóliával bevont, nem szövött anyagot tartalmazhat. A hátlap előnyösen egy körülbelül 0,012 mm (0,5 mii)-0,051 mm (2,0 mii) vastagságú polietilén fólia. Polietilén fóliákat gyártanak például P-18-0401 jelzés alatt a Cincinnati-i, Clopay Corporation, Ohio és XP39385 jelzés alatt a Térré Haute-i Ethyl Corporation, Visqueen

Division, Indiana. A hátlap előnyösen dombornyomásos és/ vagy matt kikészítésű, ruhaszerűbb megjelenés biztosításához. A 23 hátlap továbbá lehetővé teszi a párák elillanását a 24 abszorbens magból (azaz lélegzik), mialatt még megakadályozza a testváladékok áthaladását a 23 hátlapon.

A 20 egészségügyi betétet alkalmazáskor bármilyen, ilyen célokra jól ismert támasztó eszközzel vagy csatlakoztató eszközzel helyén tarthatjuk. Az egészségügyi betétet előnyösen viselője fehérneműjében vagy alsónadrágjában helyezzük el és egy rögzítő eszközzel, például egy 36 ragasztóval erősítjük ahhoz. A 36 ra• · · • · • · ··· · · · ♦ · •· · ·· · ·· gaszto eszközt nyújt a 20 egészségügyi betétnek a nadrag lépesterületén való rögzítéséhez. így a 23 hátlap egy része vagy teljes egészében ragasztóval bevont. A szakmában ilyen célokra alkalmazott bármilyen ragasztó vagy enyv alkalmazható ragasztóként a találmányban, előnyösek a nyomásra érzékeny ragasztók. Megfelelő ragasztók a Columbus-i Adhesives Corporation, Ohio, által gyártott Century A-305-IV és a Bridgewater-i National Starch and

Chemical Company, New Yersey, által gyártott Instant Lock 342823. Megfelelő ragasztós rögzítő eszközöket közölnek az U.S.P.

917 697 számú szabadalmi iratban is. Az egészségügyi betét alkalmazása előtt a 36 nyomásra érzékeny ragasztót jellemzően egy eltávolítható kilazuló alátét fedi abból a célból, hogy megóvja a kiszáradástól vagy alkalmazást megelőzően a nadrág lépés részétől eltérő egyéb felületéhez való tapadástól. Megfelelő 37 kilazuló alátétet közölnek az U.S.P. 4 917 697 számú szabadalmi iratban is, amelyre az előzőekben hivatkoztunk. Bármilyen kereskedelemben kapható, ilyen célokra közönségesen alkalmazott kilazuló alátéteket alkalmazhatunk a találmányban. Megfelelő kilazuló alátétek nem korlátozó példái a BL30MG-A Silox El/0 és

BL30MG-A Silox 4P/0, mindkettőt a Menasha-i Akrosil Corporation, Wisconsin, gyártja. A találmány szerinti 20 egészségügyi betétet úgy alkalmazzuk, hogy eltávolítjuk a 37 kilazuló alátétet és azután a 20 egészségügyi betétet elhelyezzük egy nadrágban úgy, hogy a 36 ragasztó érintkezzen a nadrággal. A 36 ragasztó alkalmazás alatt, a nadrágon belül helyén tartja az egészségügyi betétet .

A 20 egészségügyi betétet elláthatjuk két 34 füllel, amelyek • · • · • · mindegyike az abszorbens mag mellett és annak oldalélétől oldalirányban helyezkedik el. A 34 fülek oly módon megformáltak, hogy a viselő nadrágjának élei felett úgy redőződjenek, hogy a 34 fülek a viselő nadrágélei és combjai között helyeszkedjenek el.

A 34 fülek legalább két célra szolgálnak. A 34 fülek először a viselő testének és nadrágjának a menstruációs folyadékkal való elszennyeződésének megakadályozására szolgálnak, kettős falú akadályt képezve a nadrág élei mentén. A 34 füleket másodszor, előnyösen ruházati felületükön összekapcsoló eszközzel látjuk el úgy, hogy a 34 füleket a nadrág alatt visszahajthatjuk és a nadrág ruházattal szemben levő oldalához erősíthetjük. A 34 fülek íly módon a nadrágban megfelelően elhelyezett 20 egészségügyi betét tartására szolgálnak.

A 34 füleket különböző anyagokból szerkeszthetjük, beleértve a fedőlaphoz, hátlaphoz hasonló anyagokat, szövetet vagy ezen anyagok kombinációit. A 34 fülek továbbá a betét fő testi részéhez kapcsolt elkülönített elemek lehetnek vagy a 22 fedőlap és hátlap kiterjesztéseit tartalmazhatják (azaz egységes).

A találmány szerinti egészségügyi betétekkel való alkalmazásra megfelelő vagy adaptálható fülekkel rendelkező számos egészségügyi betétet közölnek az U.S.P. 4 687 478 számú, „Fülekkel formált egészségügyi betét című (Van Tilburg); U.S.P. 4 589 876 számú, „Egészségügyi betét című (Van Tilburg) és U.S.P. 4 608 047 számú, „Egészségügyi betétet csatlakoztató eszköz című (Medingly) szabadalmi iratokban.

A találmány egy előnyös megvalósításában a fedőlap és az abszorbens mag közé akvizíciós rétege(ke)t helyezhetünk. Az akvi• · ·· ···· ·· ··· · ··· · • · « ·· ··· zíciós rétég különböző funkciókat szolgálhat, beleértve a testváladékok át- és az abszorbens magba szívódásának javítását. Néhány oka van annak, hogy miért fontos a testváladékok szívódása, beleertve, hogy az abszorbens magban a testváladékok még jobb szétoszlását biztosítsa és lehetővé tegye, hogy a 20 egészségügyi betétet viszonylag vékonyra készíthessük. (A leírásnak megfelelően a szívodás a folyadékoknak egy, kettő vagy az összes irányban — azaz az x-y síkban és/vagy a z irányban — való szállítását tartalmazhatja). Az akvizíciós réteg néhány elzérő anyagból állhat, beleértve szintetikus szálak, többek között poliészter, polipropilén vagy polietilén szövött vagy nem szövött paplanjait; természetes szálakat, beleértve a pamutot vagy cellulózt; ilyen szálak keverékeit vagy bármilyen egyenértékű anyagot vagy anyagok kombinációit. Akvizíciós réteggel és fedőlappal rendelkező egészségügyi betéteket részletesebben közölnek például az U.S.P. 4 950 264 számú (Osborn) és U.S.P. 07/810,774 sorozatszámú, „Összeolvadt rétegekkel rendelkező abszorbens cikk című (Cree et al) szabadalmi iratokban. A leírásban hivatkozásul tekintjük ezen hivatkozások mindegyikét. Az akvizíciós réteget egy előnyös megvalósításban paplanok összekapcsolására való bármilyen hagyományos eszközzel, legelőnyösebben fúziós kötésekkel — ahogyan az előzőekben idézett Cree alkalmazásban kimerítőbben közük — a fedőlaphoz csatlakoztathatjuk.

Az akvizíciós réteg alternatív módon egy kapilláris laminált anyagot tartalmazhat. Amennyiben egy akvizíciós réteges magot alkalmazunk, az első és második lapon levő rések mérete és gyakorisága és a távtartók mérete, magassága és gyakorisága kissé ·· ···· ·· eltérő lehet a fedőlapként vagy abszorbens magként alkalmazott kapilláris laminált anyagétól.

Bár a találmány sajátos megvalósításait szemléltettük és leírtuk, a szakember számára nyilvánvaló, hogy végezhetünk más változtatásokat és módosításokat anélkül, hogy eltérnénk a találmány szellemétől vagy oltalmi körétől. A csatolt szabadalmi igénypontokban ennélfogva az összes olyan változtatást és módosítást fedni kívánjuk, amelyek a találmány oltalmi körén belül vannak.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Egy laminált anyag, jellemezve:

   egy első lappal és egy második lappal, a közölt első lap folyadékot áteresztő, a közölt első lapot és a közölt második lapot — közöttük a folyadék kapilláris mozgásához egy kapilláris zóna definiálására — egymástól legalább egy távtartó tartja távol, a közölt távtartó a közölt első lapot es a közölt második lapot a közölt laminált anyag megformálására összekapcsolja.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt első lap rések sokaságát tartalmazza.
3. 3. Az 1 . vagy 2. igénypont szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt második lap folyadékot át nem eresztő.
4. 4. A 3. igénypont szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt második lap rések sokaságát tartalmazza.
5. 5. A 4. igénypont szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt első lapban levő közölt rések nagyobbak, mint mint a közölt második lapban levő közölt rések.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt második lap folyadékot át nem eresztő.
7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt első lap és a közölt második lap egy polimer anyagból áll.
8. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt laminált anyag távtartók • · · · • · • · sokaságát tartalmazza.
9. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt kapilláris zóna csatornák sokaságát tartalmazza.
10. 10. A 9. igénypont szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt csatornák lényegében hosszuk mentén nem egyöntetűek .
11. 11. A 9. igénypont szerinti laminált anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt csatornák lényegében hosszuk mentén egyöntetűek.
12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt kapilláris zóna ben egyöntetű az egész közölt laminált anyagban.
13. 13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti anyag, azzal jellemezve, hogy a közölt kapilláris zóna ben nem egyöntetű az egész közölt laminált anyagban.