HUT77898A

HUT77898A - Felületkialakítás rétegeléssel felvitt nyersanyagokból

Info

Publication number: HUT77898A
Application number: HU9801328A
Authority: HU
Inventors: Susanne Baumgartner; Sabine Edinger; Bernd Kastl; Frank Maurer; Ditmar Schulz
Original assignee: Dlw Aktiengesellschaft
Priority date: 1994-11-15
Filing date: 1995-11-15
Publication date: 1998-09-28
Also published as: PL183163B1; SK59097A3; JPH10512819A; EE9700216A; PT792329E; EP0792329A1; RU2151065C1; WO1996015203A1; ATE190081T1; AU4172296A; AU705701B2; NO972076D0; DK0792329T3; PL320026A1; EP0792329B1; CA2204609C; ES2143665T3; FI972082A; US5932337A; NO972076L

Description

A találmány tárgya rétegeléssel felvitt nyersanyagokból készített felületkialakítás.

A találmány tárgyát képezi különösen egy, rétegeléssel felvitt nyersanyagokból készített, többrétegű felületkialakítás, így például padlóburkolatok vagy csempék. A találmány szerinti felületkialakítás egy hordozórétegből (I) és legalább egy átlátszó fedőrétegből, például használati rétegből áll. Továbbá a találmány szerinti felületkialakítást elláthatjuk egy hátoldali simítóréteggel, adott esetben egy tömör vagy alap-simítóréteggel, amelyet hordozóréteg és a fedőréteg és/vagy a hordozóréteg és a hátoldali simítóréteg között alakítunk ki. Adott esetben vegyi eljárással habosított réteget is elhelyezhetünk a fedőréteg alatt. Ezt a kémiai eljárással előállított habréteget vegyi úton formázhatjuk.

A találmány ezért különösen olyan rétegeléssel felvitt nyersanyag alapú, lágyítószermentes padlóburkolatokra vonatkozik, amelyek adott esetben kémiai vagy mechanikai úton habosított rétegeket is tartalmaznak, mimellett ezek vegyi úton formázottak is lehetnek.

A PVC-műanyagburkolatokat változatos, mutatós kivitelük, nagymértékű kopásállóságuk, könnyű alakíthatóságuk és előnyös áruk miatt napjainkban széles körben alkalmazzák.

A CV-padlóburkolatokat (vinil aljzat) kenő eljárással állítják elő, amikor is a PVC-plasztiszólokat hordozórétegre vagy felszabadulást lehetővé tevő papíralaprétegre viszik fel és ezt követően gélesítik. A plasztiszólok PVC-szemcsékből, lágyítókból, stabilizátorokból és a szokásos segéd- és töltőanyagokból állnak, amelyeket gélesítő kemencében mátrixszá színtereinek.

Kémiai hajtóanyagok hozzáadásával egy réteg utólag még vegyi úton habosítható, mimellett meghatározott területekre felvitt inhibitorok alkalmazásával még egy utólagos strukturálódás érhető el.

Természetesen az ilyen burkolatokhoz mechanikai úton előállított habanyagok is használhatók, amint az közismert és a későbbiekben még példákon is bemutatjuk.

Több eltérő összetételű réteg felvitelével a tulajdonságok széleskörű variációja érhető el.

-3Bár a PVC gazdaságossága és tulajdonságai következtében ideális nyersanyag, az egyre szigorúbb ökológiai szempontok - az illékony lágyítók és oldószerek (VOC) és halogéntartalmú termékek mellőzése, valamint az újrafeldolgozhatóság - miatt olyan padlóburkolatokra van szükség, amelyek PVC- és lágyítószermentesek.

Műszaki és gazdasági okokból azonban célszerű a rendelkezésre álló gyártóberendezéseket megtartani.

Ezenfelül a padlóburkolatnak mintázhatónak és olyan különböző rétegekből állónak kellene lennie, amelyek közül egy vagy több habosított.

A fentiekben felsorolt követelményeket ez idáig egyetlen ismert rendszer sem tudta kielégíteni.

Ismeretes a térhálós PE-habok előállítására szolgáló úgynevezett Furukawa-eljárás, amelyben extruder és széles résű fúvóka alkalmazásával polietilént, azo-dikarbon-amidot és dikumol-peroxidot filmmé vagy lemezzé extrudálnak, ahol az extrudálást olyan hőmérsékleten kell végrehajtani, amelyen a PE folyékony, a térhálósítószer és a habképző anyag azonban még nem bomlik.

A polietilént majd csak ezt követően habosítják és egyidejűleg térhálósítják az utánakapcsolt habosító kemencében.

Ilyen eljárással padlóburkolatokat nem lehet gazdaságosan előállítani.

Ezenkívül olyan eljárás is ismert, amelyben 100°C alatti hőmérsékleten ÉVA és PE keverékéből vagy tiszta EVA-ból töltőanyagokkal, aktivátorokkal, hajtóanyagokkal és adott esetben térhálósító-szerekkel történő összekeveréssel keverékeket állítanak elő. Ezeknek a keverékmasszáknak a granulálásával, majd formákba töltésével a hajtóanyag bomlási hőmérséklete fölé történő melegítéssel hő hatására habosított, bonyolult alakú formadarabok állíthatók elő.

Ezzel az eljárással azonban csak kis formadarabok állíthatók elő.

Ismeretesek még a lágyítószermentes poliuretán-habok, amelyeket a komponensek mechanikai úton való habosításával, levegő bepréselésével állítanak elő, azonban itt a habképződés nem inhibeálható és ezáltal szerkezet nem alakítható ki.

-4A DE 3 903 669 Α1 számon közzétett szabadalmi bejelentésben továbbá leírják, hogyan lehet polimetil-metakrilátból, lágyítókból és a szokásos töltő- és segédanyagokból a PVC-CV-padlóburkolatokhoz hasonló padlóburkolatot előállítani. Ezen eljárás hátránya többek között a padlóburkolat viszonylag magas lágyítószertartalma.

Egy már igen régóta ismert, ugyancsak rétegelt nyersanyagokból előállított padlóburkolat a linóleum. A linóleum előállítására szolgáló, részben bonyolult és hosszadalmas eljárás részletes leírása az Ullman Enciklopédia 12. kötetének (1976.) 24. oldalán és az Encycl. of Pol. Sci. and Tech. 1. kötetének (1964.) 403. oldalán található.

A hosszadalmas gyártási eljárás miatt már több ízben megkísérelték a linóleum gyártó- és érlelő-folyamatot gyorsítani.

Az EP 0 174 042 és EP 0 228 116 számú szabadalmi leírás olyan, a linóleum gyártására szolgáló, 2-komponensű rendszereket ír le, amelyek a hagyományos berendezésekben dolgozhatók fel linóleummá, azonban a kenőeljárásra nem alkalmasak.

A kívánt és szükséges alkalmazásra a DE 2241535 A1 számon közzétett szabadalmi bejelentésben leírt anyagok műszaki okokból sem jöhetnek szóba. Térhálósító anyagként ebben az esetben normál alifás karbonsavcsoportokat tartalmazó vegyületeket, például citromsav-félésztereket alkalmaznak. Ezek az anyagok nem felelnek meg annak a követelménynek, hogy a folyamatosan dolgozó bevonóberendezésben az előbbiekben leírt rövid felmelegítési idő után már ne ragadjanak. Továbbá a citromsav-észterek, tehát a citromsav vagy policitromsavak magasabb, 8-22 szénatomos alkoholokkal alkotott monoalkilészterei, nagyon drágák.

A DE 4135664 A1 számú közzétételi iratban olyan bevonómasszákat írnak le, amelyek rétegelt nyersanyag alapúak, és textil felületkialakítások vagy papírhordozók bevonására szolgálnak. A bevonó-masszák az alábbi komponensek kombinációjából állnak:

-5···· · ··· ·

a) olyan 8-22 szénatomszámú telítetlen zsírsavak és 2 - 6 szénatomot tartalmazó többértékű alifás alkoholok észtereinek epoxidált származékai, amelyek molekulánként átlagosan egynél több epoxi-csoportot tartalmaznak, és

b) olyan polikarbonsavak poliéter-poliolokkal alkotott rész-észterei, amelyek molekulánként legalább két szabad karbonsavcsoportot és a szabad karbonsavcsoportokhoz képest α,β-helyzetben egy kettős kötést tartalmaznak, és

c) hidrofobizálószer.

A DE 4135664 A1 számú közzétételi irat példáiban a) komponensként epoxidált lenolajat (18,1 g) és b) komponensként malein-savanhidrid és dípropilén-glikol félészterét (16 g) használják 0,8:1 -1:1,2 mól arányban.

A DE 4135664 A1 számú közzétételi irat példaként leír egy olyan padlóburkolatot, amelynek az első rétege az epoxidált lenolaj és a maleinsavanhidridből és dipropilén-glikolból származó félészter mellett az előbbiek összmennyiségére számítva 20% kaolint és 9% sztearátot is tartalmaz, a második réteg ugyanolyan epoxidált lenolajból, a maleinsav propilén-glikollal készített félészteréből és e két komponens összmennyiségére számítva 23% kaolinból és 8% sztearátból áll, ebbe üvegszálfátyolt kasíroznak és ráhengerelnek, ezenfelül egy fedő simítórétege van, ahol a bevonatot 150 - 180 °C-on keményítik. Ennek azonban az a hátránya, hogy ennek a bevonatnak a legfelső rétege igen egyenetlen és nem átlátszó. Továbbá a megadott receptek nem tartalmaznak habosítóanyagot; tehát sem kémiai, sem mechanikai eljárással nem habosíthatók. A (2. példában) megadott hátoldali bevonat előállítása körülményes és drága leválasztópapírt kell használni; nincs habosított réteg, ennek következtében lépéskomfortja rossz. Továbbá, úgy látszik, hogy az ilyen bevonat felülete nem kellően szennytaszító és kikeményedése rossz.

A találmány feladata olyan javított, rétegesen felvitt alapanyagokból álló felületkialakítás biztosítása, amellyel kiküszöböljük a fenti hátrányokat, és amely ezenkívül adott esetben egy mintázható réteget tartalmaz. Továbbá rétegelő masszákból olyan többrétegű burkolatot kell előállítanunk, amelynek legalább

-6egy rétegének a masszája kémiai vagy mechanikai eljárással habosítható és a teljes rétegbevonat is egyszerűen előállítható.

Ezt a feladatot az 1. igénypont szerinti felületkialakítással oldjuk meg.

Az aligénypontokban a találmány előnyös kiviteli formáit adjuk meg.

A találmány tehát olyan felületkialakításra vonatkozik, amely legalább egy hordozórétegből (I) és legalább egy átlátszó fedő simítórétegből (II), adott esetben egy, a hordozóréteg (I) alatt elhelyezett, kémiai vagy mechanikai eljárással habosított habrétegből álló hátoldali simítórétegből (III), adott esetben egy a hordozóréteg (I) és a fedő simítóréteg (II) és/vagy a hordozóréteg (I) és a hátoldali simítóréteg (Ili) közé felvitt tömör- vagy alap-simítórétegből (IV) áll, mimellett a (II), (III), (IV) rétegek bevonómasszái az alábbi komponensek kombinációiból állíthatók elő:

b) olyan polikarbonsavak poliéter-poliolokkal alkotott rész-észterei, amelyek molekulánként legalább egy szabad karbonsavcsoportot és egy kettőskötést tartalmaznak,

c) adott esetben egy hidrofobizálószer és

d) adott esetben további, a töltőanyagok, pigmentek, hajtóanyagok, segédanyagok csoportjából választott adalékanyagok, ahol az (a) és (b) komponensek tömegaránya 0,33:1 és 3,15:1, különösen 0,6:1 és 1:1,4 közötti.

A találmány értelmében tehát egy olyan CV-hez hasonló padlóburkolatot állítunk elő, amelyhez nem használunk PVC-t vagy lágyítót. Ennek során megállapítottuk, hogy a találmány szerinti felületkialakítás, azaz a padlóbevonat vagy burkolatok mechanikai jellemzői, valamint szennytaszító tulajdonságai szikkatívok alkalmazásával meglepő módon tovább javíthatók.

A szikkatívokról megállapítottuk, hogy meglepő módon cérium és kobalt, vagy kobalt, lítium és kalcium, vagy mangán, lítium és kalcium kombinációjával különösen jó hatásokat érhetünk el, azaz a keverékek keményedési folyamata

-7··· · • ·· meggyorsult és a találmány szerinti burkolatoknál igen jó szennytaszító tulajdonságokat értünk el.

A találmány szerinti felületkialakításokat, azaz padlóburkolatokat vagy burkolatokat oly módon állítjuk elő, hogy az előbbiekben leírt a) és b) komponens 0,33:1 - 3,15:1 tömegarányú, különösen 0,6:1-1,2:1 tömegarányú kombinációját ismert módon összekeverjük töltőanyagokkal, és fedő simítóréteg előállítása esetén adott esetben legalább 15 tömeg% hidrofobizálószerrel és kémiai hab előállítása esetén valamilyen hajtóanyaggal és adott esetben minden habmasszát valamilyen habstabilizátorral, pasztává alakítjuk, és ezeket a pasztákat önmagában ismert módon többrétegű padlóburkolattá dolgozzuk fel.

A találmány szerinti felületkialakítások előállítására szolgáló kenőpaszták a fedő simítórétegig (maximum 2% kovasavig) - tartalmazzák az összes nagymennyiségű töltőanyagot, mégpedig az olaj és félészter keverékére számítva 30 tömeg% - 75 tömeg%, különösen 40 tömeg% - 60 tömeg% mennyiségben, mimellett a tömör simítóréteg 13-74 tömeg%, előnyösen előnyösen 20 - 45 tömeg%, különösen 40 tömeg%, a kémiai úton előállított hab 39 - 100 tömeg%, előnyösen 60 - 100 tömeg%, különösen 80 tömeg% töltőanyagot tartalmaz, miközben a mechanikai úton előállított habhoz felhasznált masszák többnyire csak kevés, előnyösen 10 tömeg%-nál kisebb, például 1-10 tömeg%, vagy még előnyösebben 5 tömeg%-nál kisebb mennyiségű töltőanyagot tartalmaznak. Ha másképpen nem adjuk meg, az összes %-ban megadott értéket mindig az epoxidált olaj és félészter összmennyiségére számítjuk.

A fedő simítóréteg átlátszó, ugyanis ezután az alatta levő rétegre mintát nyomtathatunk, és így nagy mechanikai szilárdságú és igen jó szennytaszító tulajdonsággal rendelkező nyomtatott felületet kapunk. Példaként utalhatunk a parkettamintás, többrétegű padlóburkolatoknál, viaszosvászonnál és műbőrnél vagy üveg védőrétegeknél történő alkalmazásra.

így a burkolatok viszonylag nagymennyiségű adalékanyagot, különösen ásványi töltőanyagot, így krétát, bárium-szulfátot, kovasavat, kaolint vagy talkumot tartalmaznak, azonban adott esetben falisztet, parafalisztet, üvegport,

-8textil- vagy növényi rostokat is vagy azok keverékét is tartalmazzák, ahol a töltőanyag mennyisége a padlóburkolat összmennyiségének legfeljebb 70 tömeg%-át teheti ki, ez a habmentes padlóburkolatoknál előnyösen 30 - 60 tömeg% és a kémiai eljárással habosított réteggel rendelkező padlóburkolatok esetében előnyösen 40 - 60 tömeg%.

A kémiai eljárással habosított rétegek előállítására szolgáló masszákban a hajtóanyag szokásos mennyisége körülbelül maximum 25 tömeg%, különösen maximum 15 tömeg%, miközben az egyéb segédanyagok mennyisége körülbelül maximum 15 tömeg%.

A padlóburkolatok előnyösen három, négy vagy öt rétegből állnak, mégpedig egy tömör-, adott esetben egy kémiai eljárással előállított hab- és egy átlátszó fedő simítórétegből és egy hordozó- és adott esetben egy kémiai eljárással habosított hátoldali simítórétegből, ahol a kémiai hab mechanikai úton előállított habbal is helyettesíthetünk vagy mindkét eljárással előállított habot is alkalmazhatunk. Abban az esetben, ha a tömör réteg és a fedőréteg között vegyi eljárással habosított réteget alkalmazunk, akkor ezt a réteget a találmány egy különleges kiviteli alakja szerint kémiai úton prégelhetjük. Ebben az esetben a tömör rétegre pasztát hordunk fel. Ez a paszta hajtóanyagot és iniciátort tartalmaz; ezek közé tartoznak a poliolok, karbamid, cink-, ólom- vagy kadmiumvegyületek, amelyek közül előnyösen alkalmazható a hajtóanyag bomlási hőmérsékletét csökkentő ZnO. A pasztaréteget már a hajtóanyag bomlási hőmérséklete alatt térhálósítjuk. A következő eljáráslépésben a felhordott pasztát mélynyomással mintázzuk. A kész burkolatban mélyen elhelyezkedő nyomófestékhez inhibitort adunk. Az inhibitor gyengíti az iniciátor hatását vagy teljesen hatástalanítja, úgy hogy a hajtóanyag bomlása magasabb hőmérséklet felé tolódik el. Alkalmas inhibitor hatású anyagok közé tartoznak például a benztriazol-származékok, trimellitsavanhidrid és hasonlók. A hozzáadott inhibitor mennyiségének változtatásával különböző domborulatmélységet érhetünk el. E fölé a kémiai eljárással habosított, dombormintás réteg fölé azután egy polimerekből, illetve kopolimerizátumokból vagy viaszokból álló védőréteget, vihetünk fel. Ez azért előnyös, mert a többrétegű burkolat lúgérzékeny és ezért

-9·»* ·*· egy (ko)polimerekből, például telítetlen, keményíthető lakkrendszerekből álló védőréteg igen előnyös. Az Ilyen telítetlen, keményíthető lakkrendszerek példái a poliakrilátok, polimetakrilátok, poliuretánok és ezek keverékei. Alkalmazhatunk azonban például kamauba-viaszt is. A védőrétegnek a fedőréteggel összeférhető (ko)polimerekből kell állnia.

Amint azt már az előzőekben leírtuk, a találmány szerinti padlóburkolatok előállítását a megfelelő PVC-burkolat előállításával analóg módon végezhetjük.

Különösen szóba jöhet egy a CV-előállításhoz hasonló folyamatos eljárás, amelynek során a különböző pasztákat egymás után felvíve állítjuk elő a leírt padlóburkolatot. Az ilyen eljárás - mint azt már említettük - magában foglalhatja a habosítást, különösen a kémiai habosítást is és ily módon nyomtatható burkolatot állíthatunk elő.

Az a) komponens természetes telítetlen zsír vagy olaj epoxidált terméke, a b) komponens polikarbonsavak, például kettőskötést tartalmazó polikarbonsavak polietilén-glikolokkal képzett részésztereiből áll, mimellett a polietilén-glikol lánca 2-10 etilén-oxid egységet tartalmaz, és emellett a részészterek legalább egy karbonsavcsoportot tartalmaznak. A találmány másik kiviteli alakjában a b) komponens polikarbonsavak poliéter-poliolokkal képzett részésztere is lehet, amely molekulánként legalább két karbonsavcsoportot és a szabad karbonsavcsoportokhoz képest α,β-helyzetben egy kettőskötést tartalmaz.

További előnyösen alkalmazható b) komponensként számításba jöhetnek még a polikarbonsavak poli-tetrametil-glikol-éterekkel vagy polikarbonsavak poliizobutilén-glikolokkal alkotott, szintén 2-10 lánchosszúságú félészterei.

A b) komponens esetén polikarbonsavként különösen maleinsav vagy maleinsavanhidrid, vagy itakonsav jöhet szóba.

A burkolatot például oly módon állítjuk elő, hogy a komponenseket pasztává keverjük, ezt tekercses rétegelőberendezés segítségével megfelelő vastagságban felhordjuk, adott esetben habosítjuk és ismert módon kikeményítjük. Egy tekercsre habositóanyagot tartalmazó és habosítóanyag mentes rétegeket is felvihetünk és egyidejűleg vagy egymást követő lépésekben habosíthatjuk és keményíthetjük.

- 10Különösen alkalmas b) komponensként a Th. Böhme KG cég, Gerestried által előállított részészter, amelyet Ateval^R VNR 1 megjelöléssel forgalmaznak, és amely 2-butén-dikarbonsav-oxibisz(metil-2,1 -etán-diil)-észter.

A találmány értelmében segédanyagként akrilátokat, például polimetilmetakrilátot kell érteni, amelyeket a felvitt UV-lakk és a járóréteg közötti tapadás, azaz a fedőréteg tulajdonságainak javítása céljából dolgozunk be a járórétegbe. A fedőréteg segédanyagként még 1 - legfeljebb 16 tömeg%, előnyösen 1-10 tömeg% lenolajat is tartalmazhat.

A találmány értelmében a hátoldali simítórétegben hajtóanyagként 1 - 5 % azo-dikarbonsav-amidot vagy szulfo-hidrazidokat használhatunk, mimellett különösen 3 tömeg% hajtóanyag alkalmazása az előnyös. Amint a fentiekben már említettük, a kémiai prégelés során a hajtóanyag bomlási hőmérsékletének csökkentése céljából iniciátort is alkalmazhatunk. A találmány értelmében erre a célra különösen cink-oxidot alkalmazhatunk.

A találmányt az alábbi példákon keresztül mutatjuk be. Ezekben különböző pasztákat és előnyös komponens-tartományokat mutatunk be.

1. példa

Tömör réteg

Ateval^R VNR 1	40 - 60 kg, különösen 50 kg
Epoxidált szójaolaj	35 - 80 kg, különösen 40 kg
Epoxidált lenolaj	20 - 46 kg, különösen 25 kg
Kalcium-karbonát	20 - 50 kg, különösen 40 kg
Titán-dioxid	5-20 kg, különösen 5 kg

-11 • · · · ··♦

2. példa

Kémiai úton előállított hab

Ateval^R VNR 1

Epoxidált szójaolaj

Epoxidált lenolaj

Hajtóanyag elegy

Kalcium-karbonát

3. példa

Átlátszó fedőréteg

Ateval^RVNR1

Epoxidált lenolaj

Lenolaj

Kovasav

Polimetil-metakrilát

Szikkatívok

- 60 kg, különösen 50 kg 20 - 35 kg, különösen 25 kg 40 - 60 kg, különösen 50 kg 2 - 25 kg, különösen 12 kg 60-100 kg, különösen 80 kg

- 60 kg, különösen 50 kg

- 58 kg, különösen 27 kg

2-10 kg különösen 3 kg

- 5 kg, különösen 2 kg

2x101 - 10^_2 % fémtart.

különösen 10’1 % •··· ···· ·· ·«

- 12adott esetben:

Hoechst Wachs E 12 - 34 kg (montánviasz, montán- különösen 22 kg sav-észter)

4. példa

Mechanikai úton előállított hab

AtevalR VNR 1	40 - 60 kg, különösen 50 kg
Epoxidált szójaolaj	30 - 43 kg, különösen 35 kg
Epoxidált lenolaj	15-27 kg, különösen 20 kg
Hab-stabilizátor	1,5-3 kg, különösen 2 kg
Titán-dioxid	1 - 5 kg, különösen 2 kg

Padlóburkolattekercsek előállításakor a paszta reakcióideje (reakció- és habosodás időtartama) 2-12 perc. A szükséges hőmérséklet 140 - 200 °C, előnyösen 170 - 190 °C. Az ismét lehűtött tekercsek ezt követően szárazak és a továbbiakban már nem ragadnak, így közvetlenül konfekcionálhatok és csomagolhatok.

Példa egy találmány szerinti összetételre:

- hordozó	60 g/m²
- alapréteg	400 g/m^:
- kém. hab	550 g/m‘
- fedőréteg	400 g/m‘
- hátoldali réteg	1200 g/m'

-13···· ····

Αζ 1. ábrán példaképpen egy találmány szerinti többrétegű felületkialakítást mutatunk be. Itt az alapvetően lényeges rétegeket * -gal jelöltük.

A fenti értékek ±25% eltéréssel a szokásos padlóburkolatokra vonatkoznak. A padlóburkolatok vastagsága általában 1,1-3 mm, különösen körülbelül 2 mm.

Azonban, amennyiben különösen jó lépéshang-tompításra van szükség, a habrétegnek különösen vastagnak kell lennie. Habréteggel ellátott kombinált burkolat céljára 0,3 mm vastag habréteget vihetünk fel, amely a kikeményítés és habosítás után 0,9 mm vastag habréteggé alakul. Ennek a rétegnek a vastagsága a találmány szerint minden további nélkül növelhető és a többi réteg vastagsága ennek megfelelően csökkenthető, hogy a 2 mm összvastagság változatlan maradjon.

A felület mintázását, illetve szerkezeti kialakítását mechanikai prégeléssel, kémiai úton végzett prégeléssel vagy szitanyomással (Rotoscreen-eljárás) végezhetjük.

A találmány szerint a fedőréteg töltőanyagmentes vagy csaknem töltőanyagmentes, ennek következtében átlátszó és ennek következtében az alatta elhelyezkedő réteget a fedőréteg felvitele előtt nyomtathatjuk, majd ezután a fedőréteget a padlóburkolatok előállítására szolgáló szokásos berendezésekkel vihetjük fel.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Legalább egy szokásos hordozórétegből (I) és legalább egy átlátszó fedő simítórétegből (II), adott esetben egy, a hordozóréteg (I) alatt elhelyezett, kémiai vagy mechanikai eljárással habosított habrétegből álló hátoldali simítórétegből (III), adott esetben egy, a hordozóréteg (I) és a fedő simítóréteg (II) és/vagy a hordozóréteg (I) és a hátoldali simítóréteg (III) közé felvitt alapsimítórétegből (IV) álló felületkíalakítás, ahol a (II), (III), (IV) rétegek bevonómasszái az alábbi komponensek kombinációiból állíthatók elő:

a) olyan 8-22 szénatomszámú telítetlen zsírsavak és 2 - 6 szénatomos többértékű alifás alkoholok észtereinek epoxidált származékai, amelyek molekulánként átlagosan egynél több epoxi-csoportot tartalmaznak, és

b) olyan polikarbonsavak poliéter-poliolokkal alkotott rész-észterei, amelyek molekulánként legalább egy szabad karbonsavcsoportot és egy kettős kötést tartalmaznak,

c) adott esetben egy hidrofobizálószer és

d) adott esetben további, a töltőanyagok, pigmentek, hajtóanyagok, segédanyagok csoportjából választott adalékanyagok, ahol az (a) és (b) komponensek tömegaránya 0,33:1 és 3,15:1 közötti és a fedőréteghez (II) használt bevonómasszában az epoxidált olajra és a félészterre számítva 2 x 10 ¹ -10 ² % fémtartalomnak megfelelő mennyiségű szikkatív van.
2. Az 1. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy az (a) és (b) komponenseket 0,6:1 és 1:1,4 közötti tömegarányban alkalmazzuk.
3. Az 1. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg (II) alá egy kémiai eljárással habosított réteget (V) van elrendezve.
4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg (II) fölé egy telítetlen, keményíthető

-15• · ·«·· ···· · · · · • · · · · · · ♦··· « «·· · lakkrendszerekből álló védőréteg (VI) van elrendezve, ahol a lakkrendszerhez a polimereket vagy kopolimereket a polakrilátok, polimetakrilátok, poliuretánok és keverékeinek a csoportjából választjuk.
5. Az 1. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a (b) komponens polikarbonsav összetevője 2-10 szénatomos.
6. Az 5. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a polikarbonsav egy dikarbonsav.
7. Az 1 - 6. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a dikarbonsavat az itakonsav, maleinsav, fumársav, ezek anhidridjei vagy keverékei csoportjából választjuk.
8. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg (II) masszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva 10-57 tömeg% hidrofobizáló anyag van.
9. A 8. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg (II) masszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva 12 - 34 tömeg% hidrofobizáló anyag van.
10. Az 1 - 9. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg bevonómasszájában 8 tömeg%-nál kevesebb töltőanyag van.
11. Az 1 - 9. Igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg bevonómasszájában 2 tömeg%-nál kevesebb töltőanyag van.

- 1612. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a tömör- vagy alapréteg (IV) bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva 13-74 tömeg% töltőanyag van.
13. A 12. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a tömör- vagy alapréteg (IV) bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva 20 - 50 tömeg% töltőanyag van.
14. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a kémiai úton habosított habréteg (V) bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva 39-100 tömeg% töltőanyag van.
15. A 14. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a kémiai úton habosított habréteg (V) bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva 60-100 tömeg% töltőanyag van.
16. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a mechanikai úton habosított réteg bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva maximum 10 tömeg% töltőanyag van.
17. Az 1 - 16. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakitás, azzal jellemezve, hogy a bevonómasszákban legfeljebb 15 tömeg% mennyiségű, a feldolgozásnak megfelelő, az akrilátok, polimetil-metakrilátok, lenolaj, kikeményedést gyorsító anyagok, hajtóanyagok csoportjába tartozó segédanyagok, és a poliolok, karbamid, cink-, ólom- és kadmium-vegyületek csoportjába tartozó iniciátorok vannak jelen.
18. Az 1 - 7., 14., 15. és 17. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a kémiai úton habosított habréteg (V)

- 17bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva legfeljebb 25 tömeg% hajtóanyag van.
19. A 18. igénypont szerinti felület-kialakítás, azzal jellemezve, hogy a kémiai úton habosított habréteg (V) bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva legfeljebb 15 tömeg% hajtóanyag van.
20. Az 1 - 19. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg bevonómasszájában az epoxidált olaj és félészter keverékére számítva 10'¹% fémtartalomnak megfelelő mennyiségű szikkatív van.
21. A 20. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy az Al, Li, Ca, Fe, Mg, Mn, Zn, Zr, Ce, Co fémek vegyületenek valamelyikét vagy ezek keverékeit tartalmazzák.
22. Az 1 - 18. igénypontok szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy a töltőanyagként a kréta, bárium-szulfát, kovasav, kaolin, talkum csoportjába tartozó ásványi töltőanyagokat vagy falisztet, parafalisztet, üveget, textil- vagy üvegszálakat vagy növényi rostokat tartalmaz a bevonómasszákban használunk vagy bedolgozva.
23. Az 1. vagy 9. igénypont szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy hidrofobizáló szerként polietilén-viaszt, Fischer Tropsch keményparaffint, állati eredetű, növényi eredetű vagy ásványi eredetű viaszokat tartalmaz.
24. Az 1 - 23. igénypontok bármelyike szerinti felületkialakítás, azzal jellemezve, hogy az padlóburkolat vagy burkolat.