HUT77569A - Hőhatással és lebontással történő hulladékhasznosító eljárás és berendezés - Google Patents

Description

Hőhatással és lebontással történő hulladékhasznosító eljárás és berendezés

Jelen találmány hulladékkezelő eljárásra, valamint a kezelő berendezésekre és az így keletkező termékekre vonatkozik. Ez az eljárás nem környezetszennyező, energiatakarékos, és semmilyen további hulladékot nem hoz létre. A szóban forgó hulladékok lehetnek darabos, szilárd, pépes vagy folyékony halmazállapotúak. A kezelt hulladékok lehetnek hétköznapi értelemben vagy erősen fertőzőek és természetes, állati, szerves, cellulóz, szintetikus, vegyi eredetűek. Az eljárás mindenek előtt biztosítja a hulladékok térfogatának a csökkenését. Pontosabban az eljárás olyan lépéseket valósít meg mint a víztelenítés vagy a kiszárítás, amely után szilárd, közömbös, fertőtlenített, sőt éghető anyag marad.

A találmány szerinti eljárásban, a gőzkezelésnek köszönhetően a hulladékok egy teljes fizikai, vegyi kezelést kapnak, amely lehetővé teszi újrahasznosításukat különböző ismét felhasználható termékek és anyagok formájában.

Jelenleg, ha a hulladékok éghető anyagokból tevődnek össze, azokat elégetik, miközben bizonyos esetekben energiát termelnek belőlük. A hulladékok hőkezelési eljárásait kifejlesztették, azonban ezek nem oldják meg a maradványok eltávolítását, amelyeket így tárolóhelyen kell elhelyezni, és ezek az eljárások kártékony, veszélyes anyagok keletkezesét okozzák.

Kis méretekben végrehajtottak légritkított térben, vagy alacsony nyomás alatt hőkezelési kísérleteket, azonban ezek nem oldották meg a gáz halmazállapotú anyagok kivonásának a lépését. Egyébként ezeket a kísérleteket nem követte az ipari megvalósításuk.

Jelen találmány részben kapcsolódik hulladékok légritkított térben történő, vagy nyomás alatti hőkezelési eljárásaihoz. Ugyanakkor egy az eljárást megvalósító berendezés magába foglal egy különleges hőkezelő berendezést amelyből teljesen száraz és gázmentesített szilárd maradványokat távolítunk el, amelynek minden folyékony vagy párologni képes összetevőjét kivontuk és egy vagy több hozzáadott folyadékkal szintézisbe hoztuk. Ezen túlmenően, a keletkező gázokat végül ismét befecskendezzük a hőkezelő berendezésbe, vagy egy vele párhuzamosan szerelt berendezésbe abból a célból, hogy ismét kapcsolatba kerüljenek a hozzáadott folyadékokkal.

Első példaként, a találmány szerinti eljárást használt gépjármű abroncsok feldolgozása esetén mutatjuk be. A gumik egyszerű, két vagy három darabra a vágásával az anyagot tömörítjük és ezt kezeljük a melegítés, az adagolás valamint a hozzáadott folyadék és a keletkező gázok visszaforgatásának összehangolásával.

Az eljárás végrehajtására szolgáló berendezés magába foglal egy különleges vákuumfőzőt amely sajátos feltételek esetén különböző más berendezésekkel van összekötve, amint az az 1. ábrán van megadva, és amit a továbbiakban írunk le.

A használt gumiabroncsokat egy 1 zárt tartályba daraboljuk, majd fáradt olajat adunk hozzá. Az így keletkező törmeléket alacsony és ellenőrzött nyomáson összegyűjtjük mielőtt egy 2 hőkezelő berendezésbe juttatnánk. Az anyag szállítása a két tartály között mechanikusan történik egy függőleges csőben lévő olajon keresztül, amelynek a hidrosztatikus nyomása kiegyenlíti a nyomáskülönbségeket és amely a szigetelést is biztosítja.

A hőkezelő berendezésben a bejuttatott törmelék hőmérsékletét minimálisan 860 C°-ra emeljük azért, hogy elkerüljük az olyan komplex vegyületek képződését mint a dioxinok és hogy lehetővé tegyük a gőzök folyamatos, hatásos kivonását. A gőzök kivonását egy a hozzáadott folyadékot áramoltató 3 folyadékszivattyúval végezzük. Ebben a megvalósítási példában magát az olajat használjuk hozzáadott folyadékként. Ezen túlmenően ez az olaj közvetlenül vegyi kapcsolatba kerül a kivont gőzökkel olymódon, hogy azok izomerizációját, vagy egy részének rehidrogenizációját okozza. A keverés légritkított térben történik, de az emulzió egy dinamikus nyomásnak van kitéve ebben a különleges keverőben amely úgy működik mint egy reaktor. A rehidrogénizáció hatásfokát az olaj hőmérsékletének a szabályozásával és egy folyékony vagy oldott katalizátor hozzáadásával javítjuk. Ülepítés után a maradék lehűlt gőzök nem kondenzált gázokból tevődnek össze, amelyeket ismét a hőkezelő berendezésbe vezetünk krakkolás céljából. Ezt a helyszíni krakkolást a hőkezelő berendezés hőjével és a benne lévő légritkított térrel segítjük elő. Ennek a krakkolásnak az eredményeképpen nagy tisztaságú szenet kapunk, amit külön kitermelünk. A krakkolás hidrogént is felszabadít amely közvetlenül hat az őrleményre, és az őrléskor felszabaduló gőzökre. A hőkezelés során fáradt olajat is lehet a berendezésbe permetezni, hogy azt is pirolizáljuk.

Az eljárás eredményeként keletkező szilárd maradványok elszenesedett porból és azzal összekevert fémszálakból állnak, amelyek a gumiabroncsok vázszerkezetét képezték. Ezeket a maradványokat lehűtjük majd egy a szállítást vákuumban végző szerkezet közbeiktatásával kivesszük a hőkezelő tartály belsejéből, és egy osztályozóberendezést képező 4 vibroszőnyeghez vezetjük (

hűtött vezetéken, és széndioxid gáz nyomása alatt, ami kizárja, hogy levegő jusson be.

A fém szálakat szétválasztjuk a poroktól, a porokat tömörítjük, majd zsákokban vagy 5 különleges konténerekben tároljuk.

Óránként egy tonna használt gumiabroncshoz hozzávetőlegesen 100 tonna 6 olajos folyadéktárolóra van szükség gáz halmazállapotú keverék előállítása esetén. Az olajkészletet több, hozzávetőlegesen 60 000 literes tartályban tároljuk, amelyek mindegyikének a holt terében 20 mbar nyomású széndioxid gáz van. Ezek a tartályok egy különlegesen kiképzett 7 tároló területtel vannak összeköttetésben.

Az olajat hőátadó anyagként is használjuk.

Üzemzavar esetén a berendezést széndioxid gázzal hatástalanítjuk. A hőkezelő lebontó berendezés egy 8 hűtőkörrel van felszerelve, amelyen keresztül a hőenergiát egy pufferként működő olajtartályhoz vezetjük. Egy nyomás alatt álló 9 széndioxid tartály állandóan a közelben van, hogy a hőkezelő lebontó berendezés leállása esetén azzal hatástalanítsuk, és hogy általában biztosítsuk a tűzvédelmet. Ennek megfelelően a tartályok egy felfogó árokba vannak elhelyezve, amely a széndioxid tartályokhoz vezető feljáróval van felszerelve.

Az eljáráshoz alkalmazott berendezés abban az esetben, amikor használt gumiabroncsokat dolgozunk fel fáradt olajjal egyrészt amorf szenet, másrészt a gumiabroncsok vázát képező fém szálakat választ szét. Ezeket az fém szálakat könnyen el lehet különíteni, mert a maradványok teljesen szárazak és szétválasztottak.

Az eljárásnak megfelelő feltételek között ezek a fém szálak megtartják magas mechanikai jellemzőiket, és alkalmazhatóak szórt betonba, vagy használhatóak kopásálló és repedésmentes födémlemezek építéséhez. Ezeket a szálakat főleg nagyszilárdságú t

beton keverékébe lehet felhasználni öntött előregyártott elemekhez, vagy sajtolt betonhoz. Ezeket a szálakat alumínium, magnézium, lítium vagy más alacsony olvadáspontú könnyűfém öntőformájához készített váz anyagaként is lehet használni, amely a szinterezési eljárásnak megfelelően van kidolgozva.

A fém szálak kiválasztása után a maradványok szenet (több mint 92%), és a kaucsukban lévő ásványi anyagokat tartalmaznak (SiO2, MgO, és így tovább) de figyelemre méltó mennyiségű, por formájú cink is van benne, amely a vulkanizáláshoz szükséges, és * · ílymódon ez az anyag új kaucsukszerű gumianyag gyártásához felhasználható.

A kémiai kötések hőbontása az illó anyagok felszabadítása útján azzal jár, hogy a maradványoknak igen nagy lesz a fajlagos felülete, és ennek megfelelően aktív szénként használható abszorbciós szűrők gyártásához, vagy szennyvíztisztításhoz.

A gumiabroncsok, a gumi és műanyaghulladékok, az ásványolajtermékek maradványainak nagy része, valamint a cellulóztartalmú anyagok is ( fűrészpor, papír, rongy) nagy fajlagos felületű maradványt adnak, ha e szerint az eljárás szerint vákuumban hőkezeljük azokat.

Mindezek a széntartalmú maradványok ezen túlmenően előnyösen kéntelenítve és klórtalanítva vannak, így végső, tüzelőanyagként történő felhasználásukkor égéstermékeik tiszták lesznek, és dioxinok képződésének a veszélye nem áll fenn.

Egy az előzőhöz hasonló berendezésben burkolt, alumíniumból készült elektromos vezetékek hulladékát és alumíniumból, valamint papírból készített, műanyag burkolatú, vagy anélküli csomagolóanyagok feldolgozását végezhetjük. Ebben az esetben maradványként szén és alumínium keverékét kapjuk, amelyet rudakká zsugorítva a kohászatban és az elektrokohászatban fűtőelektródaként használhatunk.

A vákuumtartály, azaz a hőkezelő berendezés központi része szükségszerűen nagy méretű. Jellemzően belsejének több, koncentrikusan elhelyezett fala van amelyek egymástól elszigetelik a belső tereket, és így lépcsőzetes légritkított tereket valósíthatunk meg. Ezek a burkolatok amelyek úgy viselkednek mint hőárnyékoló szerkezetek: mindegyik burkolatréteg felveszi a külső nyomásból adódó belső feszültségek egy részét. Ezek közül a burkolatrétegek vagy azok egy-egy része közül egy vagy több egymáshoz támaszkodik, vagy a közöttük lévő tér rossz hővezető, például porózus, előnyösen nyitott cellás anyaggal van kitöltve. A tartály töltését egy nyílást záró fedélsorozat együttese biztosítja, amely minden légritkított teret tartalmazó tartályt bezár. Két tartályt záró fedél között nagyon megnövelhetjük a teret, és így egy bizonyos légritkítási szintre beállított légzsilipet képezhetünk, amivel lehetővé tesszük a hőkezelő berendezés működés közbeni töltését. Egy hasonló berendezés közbeiktatásával az eljárás végtermékeinek az eltávolítása is lehetséges.

A töltés és az ürítés megkönnyítése céljából a légzsilipek egymástól szét vannak választva és függetlenek egymástól. Ezeket a légzsilipeket egy előnyös kiviteli formában a főtartályhoz cserélhető módon csatlakozó konténerek képezik, amelyek a zárószerkezettől függetlenül, egy közbeiktatott szerkezeti elem útján kapcsolódnak a berendezéshez. Azonban még előnyösebb, ha a hőkezelő berendezés töltése folyamatosan történik. A nehézség pontosan abban van, hogy a hulladékokat folyamatosan szállítsuk a berendezés belesejébe (vagy abból kifelé), vagyis: különböző nyomású tartályok között. Jelen találmány magába foglalja a megoldást, azzal, hogy a hőkezeléssel szétbontadó szilárd hulladékokhoz egy folyadékot adunk, például használt, feldarabolt gumiabroncsok kezelése esetében olajat. így a darabos, szilárd hulladékot folyékonnyá tesszük. Az anyag szállítása így folyamatos két tartály között egy csőszerű vezeték közbeiktatásával és a folyadékon keresztül, amely automatikusan kiegyenlíti a nyomáskülönbséget (hidrosztatikus egyensúlyozás). A folyékony halmazállapot biztosítja a szigetelést is.

A kemence belsejében a melegítő szerkezetet előnyösen egy központi elhelyezésű, sugárzó égőfej képezi. Egy megvalósítási formában, amelyben a tartály függőleges tengelyű, egy közbenső, tölcsér alakú fal is szolgálhat fűtőelemként, amelyet amennyire csak lehet elszigetelünk a belső tartály falától.

Egy egyszerű megvalósítási formában a gőzöket eltávolító szivattyú egy folyadékgyűrűs szivattyú, és egy tartályba, vagy egy

Ί túlfolyóba torkollik. Egy tökéletesített megvalósítási forma esetében azonban a hozzáadott folyadékot forgatjuk vissza újbóli befecskendezés és/vagy befúvás céljából, amellyel javítjuk a szivattyúzás hatásfokát, anélkül, hogy túllépnénk a légbuborékképződés határát. A berendezés úgy viselkedik a két halmazállapotú anyaggal, a szivattyúzott gőzökkel és a hozzáadott folyadékkal mint egy dinamikus reaktor.

A vegyi folyamat hatásfokát a folyadék hőmérsékletének az ellenőrzésével és/vagy oldott, vagy folyékony halmazállapotú katalizátor hozzáadásával növelhetjük. Az emulzió zömítése és ülepítése után a keletkező gőzöket az ülepítő tartályból hőkezelés céljából egy második reaktorba vezetjük egy másik hozzáadott folyadékkal, és az új emulzió zömítését egy második tartályban végezzük, amelynek a gőzeit ismét egy másik reaktorban kezeljük, és így tovább.

Az egyik zömítő, ülepítő tartály magába foglalhat egy másikat, tehát úgy működhetnek mint egy desztillációs torony. Egy-egy hőmérsékleti fokozattal csökkenő hőmérsékletű tartályok vannak egymásba építve a kazán belsejéből kifelé haladva, lehetővé téve az anyagok szétválasztását különböző entalpikus szintjük valamint sűrűségük szerint. A keletkező gázokat ezen túlmenően megszűrhetjük aktív szénnel, amelyet a berendezés maga termel. Végül <a keletkező gázokat magas hőmérsékleten, vagy egy magas hőmérsékletű berendezés közbeiktatásával ismét egy hőkezelő berendezésbe fecskendezzük. Ez a berendezés a hőkezelő berendezés belsejében lehet elrendezve, és a hulladékok hőmérsékletének a tartásában is részt vehet. A krakkolás a berendezés belsejében egymásra ható anyagokat szabadít fel. Ezzel a krakkolással olyan csapadékot nyerünk mint a szén, amelyet grafittá alakíthatunk.

Több különböző, alacsony nyomású gáznemű anyagot vonhatunk ki egyidejűleg több szivattyúval a hozzáadott folyadékok különböző hőmérséklete és anyaga szerint. A keletkező gázok mindegyikét különleges kezelés után visszajuttatjuk a hőkezelő berendezésbe vagy egy vele párhuzamosan szerelt berendezésbe. A hőkezelő berendezés és a szivattyú vagy szivattyúk közé egy másik magas hőmérsékletű berendezés van elrendezve, amely egy permetező tartályt képez, és amely a szállított anyagnak a szívás irányába történő nyomását idézi elő. A keletkező gázokat és gőzöket szívó berendezés egy magas hőmérsékletű kiegészítő szerkezettel lehet felszerelve, például indukciós fűtőszerkezettel a reaktív gyökök formájában lévő összetett vegyületek krakkolására.

A találmány szerinti eljárásban jellemzően a hőkezelés maradványain kívül gáz halmazállapotú anyagot is nyerünk a hulladékokból. Ezt a gáz halmazállapotú anyagot kezeljük a káros anyagok keletkezésének elkerülése céljából. Ennek a gáznak egy vagy több hozzáadott folyadékkal történő fizikai, kémiai kölcsönhatása során jön létre egy vegyi összetétel. Ilyen az olajok rehidrogenizációja, amint azt az előzőekben leírtuk.

Végül, miközben a keletkező gőzök hőkezelési eljárása gyakran nagy tisztaságú anyagok keletkezéséhez vezet, úgy mint : kén, szén vagy grafit (vegytiszta grafit), ez az eljárás gázokból összetett légnemű anyagokat is felszabadít, úgy mint hidrogén vagy klór, amelyek: a hőkezelő berendezésben, vagy egy másik, vele párhuzamosan szerelt berendezésben közvetlenül hatnak és kölcsönhatásba kerülnek a szilárd maradványokkal és a kivont gőzökkel.

A különböző berendezések működésének összehangolásával az egymással kapcsolatba kerülő felszabaduló gőzök vagy a keletkező folyadékok között olyan vegyi folyamatokat valósítunk meg, mint: hidrogenizáció, klórozás, szintézis, redukció, és így tovább... amelyeket más körülmények között nem lehet végrehajtani. A találmány szerinti eljárás egy ilyen megvalósítását alkalmazzuk műanyaghulladékok, vagy ólomtartalmú akkumulátorok kezelése során.

Műanyagtartalmú hulladékok kezelése esetében, (mint például: flakonok, csomagolóanyagok, gépkocsironcs maradványok,...) egy a találmány szerinti eljárásnak megfelelő berendezés lehetővé teszi az anyag közvetlen kezelését a különböző műanyagok fajta szerinti előzetes válogatása nélkül. A feldarabolt műanyagot folyamatosan továbbíthatjuk egy hidegvíz oszlopon keresztül. A hőkezelés előrehaladása során a keletkező gőzöket több, egymással párhuzamosan működő szivattyúval vonjuk ki, amelyek mindegyike sajátságosán egy monomer vegyületet vagy a PVC alkotóelemét képező klórt elnyelő hozzáadott folyadékot használ fel, majd ezeket a gőzöket külön kezeljük, és a keletkező gázt ismét befecskendezzük.

A találmány szerinti eljárásnak a használt elemek és más ólomtartalmú akkumulátorok feldolgozása során történő alkalmazásakor semmilyen előkészítésre (ürítés, darabolás, a műanyagburkolatok és a szigetelőanyagok szétválasztása) nincsen szükség. A hőkezelés és az áramoltatás együttesével kivonjuk a kénessav és kénsav gőzöket. Ezek a gőzök oldódnak egy hozzáadott folyadékban: a savas víz oldja a kénes gázt, ugyanakkor a kénes gőzöket tartalmazó maradék gőzöket ismét t

befecskendezzük ilymódon oxidálva az ólomszulfidot. A burkolóanyagokat pirolizáljuk. Az ólmot és az ólomoxidot gravitációs úton távolítjuk el, és sűrűségkülönbség szerint választjuk szét egy tölcsér alá beépített felfogó medencében. Azonban egy előnyös megvalósítási formában egy fűthető medencét használunk, vagy még előnyösebben: az ólomfürdőt közvetlenül kisfrekvenciás indukciós fűtéssel látjuk el, ami elektromágneses keverést biztosít. A találmány szerinti eljárás egyik megoldási formájában az ólmot és az ólomoxidot folyamatosan távolítjuk el. így az olvadt ólom egy U alakú medence egyik szárába, vagy • ·« « ugyanezt a hatást előidézve, egy fallal szétválasztott medence egyik szárába folyik, míg a medence másik szára az ürítést szolgálja. A folyékony ólom egyidejűleg biztosítja a két szár közötti szigetelést és a két szárban lévő szintkülönbség útján a hidrosztatikus egyensúlyt, miközben egy mechanikus szerkezet továbbítja az oxidot az ólomfürdőn keresztül, de mivel ez utóbbi sűrűsége kisebb az a felszínre kerül, ahonnan összegyűjtjük.

A maradék kénessav gőzök jelentős mennyiségűek és azokat kénsav gőzökké és kénsavvá oxidálhatjuk katalizátoros eljárások útján. így a találmány szerinti eljárás egy legegyszerűbb alkalmazása esetén újra felhasználható ólom, ólomoxid, és kénsav keletkezik. Ugyanakkor sokkal gazdaságosabb és logikusabb, ha több berendezés keletkező gőzeit egymással kölcsönhatásba hozzuk, amint azt az előzőekben leírtuk. így: a használt gumiabroncs törmelék és az olaj kezelésekor keletkező, nem kondenzált gázokban lévő hidrogén egy részével kicsapjuk a kénes gázok kénjét, és/vagy redukáljuk az ólomdioxidot: miniumot, ólomoxidot vagy ólmot hozunk létre. Ezzel szemben a kénes gázok egy részével a gumiabroncs törmelék fáradt olajjal történő hőkezelése során felszabaduló gőzök kezelése útján keletkező aromás szénvegyületeket választjuk ki. Egyébként oldatban lévő kénes gázok a műanyagok kezelését végző berendezésben a PVC hőkezelésekor keletkező klórt lekötő hozzáadott folyadékok lehetnek. Ami az előzőek szerint keletkező klórként illeti, hasonlóan a klórgázokhoz azokat egy hasonló, titándioxid alapú maradványokat és hulladékokat kezelő berendezésben titánkloriddá alakítjuk, amelyet magnéziummal redukálunk.

A találmány szerinti eljárás egyes alkalmazásában a keletkező termékek elsőrendű fontosságúak, mert közvetlenül, vagy majdnem közvetlenül újra felhasználhatóak vagy fűtőanyagként elégéthetőek, máskor a dehidrogenizáció, közömbösítés, vagy a fertőtlenítés is elegendő eredmény. így a • ·· * találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés egyik kiviteli példája alkalmas elhullott állatok, állati bélfeldolgozók és vágóhidak hulladékainak kezelésére. A találmány újdonsága a szóban forgó probléma megoldása kapcsán nem csak abban van, hogy a pirolizist a gőzök szétválasztásával hajtjuk végre, hanem a szilárd maradványok pirolizisének a fokát is ellenőrizhetjük, amely lehetővé teszi különböző termékek kivonását, és el lehet jutni állati szén nyeréséig.

Egy ugyanezt az eljárást megvalósító berendezés keményítőgyári, cukorrépát feldolgozó üzemi, présházi valamint lepárló üzemi hulladékok, répa, burgonya és hasonlók héjának dehidratálását végzi el. A keletkező gőzöket szétválaszthatjuk és a kötőanyaggal, például nehéz fűtőolajjal dúsított száraz éghető maradványokat folyamatosan éghető hasábokká sajtoljuk.

Egy kiviteli példa szerinti berendezés a háztartási hulladékok előkezelésére van kifejlesztve. Ebben az esetben a száraz maradványokat nyáron tároljuk, és előnyösen téli elégetésük tiszta, valamint fűtést tápláló gőz termelésére alkalmas.

A legvégső maradványok semlegesítését ugyancsak egy a találmány szerinti eljárást megvalósító végezzük el. Ezeket a maradványokat folyamatosan kiszívjuk, a dehidratációt nagyon alacsony hőmérsékleten végezzük és csak a száraz maradványokat tesszük ki magasabb hőmérsékletnek, a nehéz fémek elpárologtatása, majd kondenzálása céljából. A berendezésben egyidejűleg, de egymástól szétválasztva vonjuk ki a hideg és a meleg gőzöket. A hideg gőzöket egyszerűen kondenzáljuk a szivattyún történő egyszerű átvezetésükkel, míg azokat a meleg gőzöket amelyek összetett illő anyagokból tevődnek össze igen magas hőmérsékleten pirolizáljuk egy közbeiktatott, vagy külön mellérendelt berendezésben.

Az eljárás egy különleges alkalmazási területét képezi a gondos eljárást igénylő hulladékok fertőtlenítése. Egy kis • ·· * vákuumos pirolizáló berendezéssel szakaszosan végezzük a kezelést a helyszínen. A semlegesített és harmadára csökkentett mennyiségű maradványokat a háztartási hulladékokhoz keverhetjük. A pirolizáló kemence tömörítő szerepet lát el amely töltésekor enyhe szívó hatást fejt ki. Ebben a megvalósítási formában a tömörítő dugattyú fejét a magas hőmérsékletű pirolizáló berendezésbenben lévő fűtőszerkezet által termelt gőzök képezik, amelyeket a későbbiekben az azt szállító szivattyúban fertőtlenítünk.

Ugyanezen eljárás különböző előnyei miatt: nem környezetszennyező, energiatakarékos, dehidratáló vagy gőzkivonó, a gőzöket osztályozó és kezelő, gázmentesített vagy semlegesített maradványokat adó, és így tovább... az egyéb más hagyományos hulladékkezelő eljárásokat megújíthatja.

Claims (28)

1. Szabadalmi igénypontok

   1., Eljárás hulladékok vákuumban, vagy alacsony nyomáson történő hőkezelésére amelyben a hulladékok darabos, szilárd, pépes vagy folyékony halmazállapotúak, hétköznapi értelemben vagy erősen fertőzőek és bármilyen természetes, állati, szerves, cellulóz, szintetikus, vegyi eredetűek lehetnek azzal jellemezve, hogy a kivont gőzöket fizikailag és kémiailag kapcsolatba hozzuk egy szivattyúzott hozzáadott folyadékkal amelynek a hőmérsékletét a gőzök természetének megfelelően állítjuk be és amelyhez oldott vagy folyékonnyá tett katalizátort adunk.
2. 2., Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a pirolizálás során keletkező gőzöket több szivattyúval a hozzáadott folyadékok mindegyikének a hőmérséklete, természete, és a szívás alatti hőmérséklet által meghatározott különböző feltételek között egyidejűleg kivonjuk.
3. 3., Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a hozzáadott folyadékkal vagy folyadékokkal való fizikai, kémiai reakció során keletkező gőzöket t

   visszafecskendezzük a pirolizáló berendezésbe vagy egy másik azzal párhuzamosan szerelt berendezésbe.
4. 4., Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a két anyag közötti reakció eredményeképpen keletkező folyadékot egy másik szivattyúban használjuk hozzáadott folyadékként egy másik gőzzel való vegyhatás létrejöttére.
5. 5., Az 1.-től 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtását megvalósító berendezés azzal jellemezve, hogy egy többrétegű fallal felszerelt vákuumkemencében egymástól elválasztott vákuumtartályok vannak, amelyeknek két egymás mellett lévő oldalfala között egy rossz hővezető anyaggal kitöltött vagy kitámasztott üreg van, ugyanakkor a kemence összeköttetésben van egyrészt egy fűtőberendezéssel amely a kezelt hulladékok megfelelő hőmérsékletre történő felfűtését biztosítja, másrészt egy vagy több, párhuzamosan vagy sorba kötött szivattyúval, amelyek közül legalább az egyik hozzáadott folyadékot szállít, végül olyan kádakhoz és túlfolyó tartályokhoz kapcsolódik, amelyeken keresztül a hozzáadott folyadékot és a keletkező folyadékokat visszaáramoltatjuk.
6. 6., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy magába foglal anyagot továbbító légzsilipeket amelyek leválaszthatóak a berendezésről és cserélhető, a berendezés zárószerkezetétől független, összekötő kapcsolószerkezet közbeiktatásával reteszelő kapcsolattal a főtartályhoz illeszkedő konténereket képeznek.
7. 7., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a hőkezelési eljárásnak alávetett hulladékok egy folyadék hozzáadásával folyékonnyá vannak alakítva, és továbbításuk folyamatosan történik két különböző vákuumszint között egy csőszerű vezetéken át és egy folyadékon keresztül amely biztosítja a szigetelést és kiegyenlíti a nyomáskülönbségeket vagy a vákuumok különböző szintjét.
8. 8., A 7. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy feldarabolt, használt gumiabroncsok és más gumi, műanyag vagy szén, illetőleg ásványolajtermékek maradványaiból származó hulladékok fáradt olajjal vannak összekeverve és így van a vákuumos hőkezelő berendezésbe történő folyamatos szállításuk biztosítva.
9. 9., A 7. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy kénes víz van elemekhez és ólomakkumulátorokhoz adagolva, és így van a vákuumos hőkezelő berendezésbe történő folyamatos szállításuk biztosítva.
10. 10., A 7. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy klórszulfid oldat van titándioxid hulladékokhoz adagolva, és így van a vákuumos hőkezelő berendezésbe történő folyamatos szállításuk biztosítva.
11. 11., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a hőkezelési eljárás bizonyos termékeit mechanikusan távolítjuk el egy folyadékfürdőn keresztül, például: az ólomoxidot megolvadt ólmon keresztül.
12. 12., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a hőkezelési eljárás szilárd halmazállapotú maradványait például az éghető maradványokat nehéz fűtőolaj hozzáadásával sajtolással, kötőanyag hozzáadásával távolítjuk el.
13. 13., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy egy nagyon magas hőmérsékletű fűtőberendezés van elrendezve a hőkezelési eljárás során keletkező gőzök kivonásának és/vagy a keletkező gőzök visszaáramoltatásának megfelelő helyen.
14. 14., Az 5. és 13. igénypontok szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy egy magas hőmérsékletű visszanyomó vagy visszafecskendező szerkezet van elrendezve, amely a hőkezelő berendezésben, vagy mellette van felszerelve, és részt vesz a hőkezelési eljárásnak alávetett hulladékok hőmérsékletének megfelelő szintre hozásában.

    (
15. 15., Az 5. és 14. igénypontok szerinti berendezés különösen hulladékok tömörítésére és fertőtlenítésére azzal jellemezve, hogy a tömörítő dugattyú fejét a hőkezelő berendezés fűtő feje és a kivont gőzök képezik.
16. 16., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy legalább egy hozzáadott folyadékot szállító szivattyú fel van szerelve egy a folyadékot befecskendezésre és/vagy beöntésre visszaforgató szerkezettel a szivattyúzás és a gőzökkel való reakciók hatásfokának a növelésére.

    «*· • « ·
17. 17., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy magába foglal két túlfolyó tartályt amelyek mindegyike egy desztilláló szintet képez és hőmérséklete belülről kifelé haladva csökken.
18. 18., Elszenesedett maradványok és éghető tömörítmények azzal jellemezve, hogy azokat szerves, cellulózszerű, műanyag vagy gumi és más ásványolajtermékek hulladékaiból az 5. igénypont szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk.
19. 19., Elszenesedett maradványok abszorbciós szűrőkhöz vagy tisztítóberendezésekhez azzal jellemezve, hogy azokat szerves, cellulózszerű, műanyag vagy gumi és más ásványolajtermékek hulladékaiból az 5. igénypont szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk.
20. 20., Vegyes szén és alumínium maradványok rudakba tömörítve, azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk olyan hulladékokból mint például szigetelt alumínium kábelek és lágyított alumínium és papír keveréke.
21. 21., Szenes maradványok és fémszálak keverékei azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk gumi és/vagy használt gumiabrocs hulladékokból, és amelyeket szitálás után ismét t

    felhasználunk a gumigyártásban.
22. 22., Szórt, öntött, formázott vagy sajtolt betonok, azzal jellemezve, hogy az előző igénypont szerinti maradványok szétválasztása után kapott nagy széntartalmú fém szálakkal vannak megerősítve.
23. 23., Aluminiun, magnézium, lítium vagy más könnyűfém alapú összetett anyagok azzal jellemezve, hogy a 21. igénypont szerinti maradványok szétválasztása során kapott fémszálakkal vannak megerősítve, amelyek vázukat képezik, vagy szétszórtan úsznak benne.

    • * · • ·* ·* · * ···· ♦··· « · • · · ♦ •·· ··«
24. 24., Ólomoxid alapú nehéz betonok azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk használt ólomakkumulátorok hulladékaiból.
25. 25., Fémszálakkal megerősített nehéz betonok azzal jellemezve, hogy az 5., 22., és 24. igénypontok szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk használt ólomakkumulátorokból és használt gumiabroncsokból.
26. 26., Különleges vagy sugárfertőzött hulladékok tárolására szolgáló konténerek azzal jellemezve, hogy a 24. vagy 25 igénypontok bármelyike szerinti nehéz betonból vannak
27. 27., Újra hidrogénezett olajok azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk gumi, például használt gumiabroncsok hulladékainak hőkezelése során keletkező gőzök és fáradt olaj vegyhatása útján.
28. 28., Grafit azzal jellemezve, hogy az 5., 13., és 14 igénypontok szerinti berendezésben végrehajtott eljárás során kapjuk szénhidrogén alapú hulladékok kezelése során keletkező gőzök magas hőmérsékleten történő hőkezelésekor.

    .: :··· : ··· ··« « ··· ··· ···· ....

    Módosított szabadalmi igénypontok

    1., Eljárás hulladékok vákuumban, vagy alacsony nyomáson történő hőkezelésére amelyben a hulladékok darabos, szilárd, pépes vagy folyékony halmazállapotúak, hétköznapi értelemben vagy erősen fertőzőek és bármilyen természetes, állati, szerves, cellulóz, szintetikus, vegyi eredetűek lehetnek azzal jellemezve, hogy a kivont gőzöket fizikailag és kémiailag kapcsolatba hozzuk egy folyadékgyűrűs centrifugálszivattyúban egy gondosan megválasztott megfelelő hőmérsékletű hozzáadott folyadékkal és/vagy egy vagy több katalizátorral.

    2., Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a pirolizálás során keletkező gőzöket több szivattyúval a hozzáadott folyadékok mindegyikének a hőmérséklete, természete, és a szívás alatti hőmérséklet által meghatározott különböző feltételek között egyidejűleg kivonjuk.

    3., Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a hozzáadott folyadékkal vagy folyadékokkal való fizikai, kémiai reakció során keletkező gőzöket visszafecskendezzük a pirolizáló berendezésbe vagy egy másik azzal párhuzamosan szerelt berendezésbe.

    4., Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a két anyag közötti reakció eredményeképpen keletkező folyadékot egy másik szivattyúban használjuk hozzáadott folyadékként egy másik gőzzel való vegyhatás létrejöttére.

    5., Az 1.-től 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtását megvalósító berendezés azzal jellemezve, hogy egy többrétegű fallal felszerelt vákuumkemencében egymástól elválasztott vákuumtartályok vannak, amelyeknek két egymás mellett lévő oldalfala között egy rossz hővezető anyaggal kitöltött vagy kitámasztott üreg van, ugyanakkor a kemence : ♦··. ··· ··· összeköttetésben van egyrészt egy fűtőberendezéssel amely a kezelt hulladékok megfelelő hőmérsékletre történő felfűtését biztosítja, másrészt egy vagy több, párhuzamosan vagy sorba kötött szivattyúval, amelyek közül legalább az egyik hozzáadott folyadékot szállít, végül olyan kádakhoz és túlfolyó tartályokhoz kapcsolódik, amelyeken keresztül a hozzáadott folyadékot és a keletkező folyadékokat visszaáramoltatjuk.

    6., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy magába foglal anyagot továbbító légzsilipeket amelyek leválaszthatóak a berendezésről és cserélhető, a berendezés zárószerkezetétől független, összekötő kapcsolószerkezet közbeiktatásával reteszelő kapcsolattal a főtartályhoz illeszkedő konténereket képeznek.

    7., Az 5. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a hökezelési eljárásnak alávetett hulladékok egy folyadék hozzáadásával folyékonnyá vannak alakítva, és továbbításuk folyamatosan történik két különböző vákuumszint között egy csőszerű vezetéken át és egy folyadékon keresztül amely biztosítja a szigetelést és kiegyenlíti a nyomáskülönbségeket vagy a vákuumok különböző szintjét.