HUT77139A

HUT77139A - Rapamicin N-oxid-heterociklusos gyűrűt tartalmazó észterei, eljárás előállításukra és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények

Info

Publication number: HUT77139A
Application number: HU9701851A
Authority: HU
Inventors: Frances Christy Nelson; Guy Alan Schiehser
Original assignee: American Home Products Corporation
Priority date: 1994-11-28
Filing date: 1995-11-22
Publication date: 1998-03-02
Also published as: US5559122A; CA2205577A1; AU4287796A; FI972240A; GR3036712T3; US5521194A; WO1996016967A1; EP0794955A1; JPH10509977A; US5508285A; EP0794955B1; HK1002281A1; FI972240A0; DK0794955T3; KR100377278B1; ATE203539T1; DE69521907T2; NZ297661A; DE69521907D1; US5491231A

Description

A találmány tárgya gátolt rapamicin N-oxid észterek, eljárás a vegyületek alkalmazására immunoszuppresszió előidézésére és transzplantációs kilökődés, az átültetett szövet reakciója által a befogadó szervezetben kiváltott betegség, autoimmun betegség, gyulladásos betegségek, felnőtt T-sejt leukémia/limfóma, szilárd tumorok, gombafertőzések és túlburjánzás és érrendszeri rendellenességek kezelésére.

A rapamicin Streptomyces hygroscopicus által termelt makrociklusos trién antibiotikum, amelyről gombaellenes hatást mutattak ki különösen Candida albicans ellen in vitro és in vivő is [C. Vezina és munkatársai: J. Antibiot 28, 721 (1975); S.N. Sehgal és munkatársai: J. Antibiot, 28, 727 (1975); H.A. Baker és munkatársai: J. Antibiot. 31, 539 (1978)], 3 929 992 sz. és 3 993 749 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások.

A 4 885 171 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a rapamicin önmagában vagy picibanillal kombinálva (lásd a 4 401 653 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást) tumorellenes hatást mutat. R.

85697-1212-KY/KmO <►

- 2 Martel és munkatársai [Can. J. Physiol. Pharmacol. 55, 48 (1977)] leírták, hogy a rapamicin hatékonynak mutatkozik kísérleti allergiás encefalomielitisz modellen, multiplex szklerózis modellen, adjuváns artritisz modellen, reumatoid artritiszes modellen és hatékonyan gátolja az IgE-típusú antitestek képződését.

A rapamicin immunoszuppresszáns hatását leírták az FASEB 3411 (1989) szakirodalmi helyen. A ciklosporin A és FK506 és más makrociklusos molekulák is hatékonynak mutatkoznak immunoszuppresszáns szerként, és ezért hasznosan előzik meg a transzplantációs kilökődést [FASEB 3, 3411 (1989);

FASEB 3, 5256 (1989); R.Y. Calne és munkatársai, Láncét 1183 (1978); és az 5 100 899 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást],

A rapamicin a szisztemikus lupus erythematosus kezelésére és megelőzésére is használható az 5 078 899 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint, továbbá alkalmas tüdőgyulladás kezelésére és megelőzésére (5 080 899 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), az inzulinfüggő diabétesz mellitusz kezelésére és megelőzésére [Fifth Int. Conf. Inflamm. Rés. Assoc 121 (kivonat), (1990)], a simaizom sejtburjánzás és az érsérülést követő érbelhám vastagodás kezelésére és megelőzésére [Morris R.J. Heart Lung Transplant 11 (pt.2): 197 (1992)], továbbá felnőtt T-sejt leukémia limfóma kezelésére és megelőzésére [lásd az 525 960 A1 számú európai szabadalmi bejelentést] és szemgyulladások kezelésére és megelőzésére [lásd az 532 862 A1 számú szabadalmi bejelentést].

- 3 A 28-as és 43-as helyzetben észterezett mono- és diacilezett rapamicin-származékok is gombaölőszerként használhatók (lásd például a 4 316 885 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást) és alkalmazták már ezen vegyületeket rapamicin vízben oldódó aminoacil prodrugjainak előállítására is (lásd a 4 650 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást). A rapamicin számozása újabban megváltozott, ezért a Chemical Abstracts nomenklatúrája szerint a fent leírt észterek a 31-es és 42-es helyzetben volnának.

A találmány rapamicin származékokra vonatkozik, amelyek immunoszuppresszáns, gyulladásgátló, gombaölő, burjánzásgátló és antitumor hatással rendelkeznek, és (I) általános képlettel jellemezhetők, ahol

R és R¹ egymástól függetlenül (a) képletű csoport vagy (b) képletű csoport vagy hidrogénatom;

R² és R³ egymástól függetlenül 1 - 6 szénatomos alkilcsoport, az alkilrészben 1 - 6 szénatomos arilalkilcsoport vagy R² és R³ együtt 3-8 szénatomos cikloalkilcsoportot képez;

R⁴ jelentése 5-12 szénatomos heterociklusos N-oxid-csoport, amely adott esetben 1 - 6 szénatomos alkil-, 7-10 szénatomos aralkil-, 1 - 6 szénatomos alkoxicsoporttal, cianocsoporttal, halogénatommal, hidroxil-, nitro, 2-7 szénatomos karbalkoxi-, trifluor-metil-, trifluor-metoxi-, 1-6 szénatomos hidroxi-alkil-, 2 - 12 szénatomos aIkoxi-aIkiI-, SO₃H, -PO3H2 vagy -CO₂H csoporttal lehet mono-, di- vagy triszubsztituálva;

R⁵ jelentése 1 - 6 szénatomos alkilcsoport vagy az alkilrészben 1 - 6 szénatomos aralkilcsoport;

- 4 R⁶ és R⁷ együtt telített 1-6 szénatomos N-alkil-, 6-8 gyűrűatomot tartalmazó heterociklusos N-oxid, amely adott esetben 1 - 6 szénatomos alkil-, 3-11 szénatomos aroil- vagy 1 - 6 szénatomos perfluor-alkil-csoporttal mono-, di- vagy triszubsztituált;

k értéke 0-1;

m értéke 0-1;

n értéke 1-6;

azzal a megkötéssel, hogy R és R¹ egyidejűleg nem lehet hidrogénatom.

Előnyös, hogy az R⁴ jelentésében a heterociklusos N-oxidcsoport telítetlen vagy részben telített 5-12 szénatomos heterociklusos N-oxid-csoport, amely 1 gyűrűt vagy 2 fuzionált gyűrűt tartalmaz. Az előnyös heterociklusos N-oxidokhoz tartozik a telítetlen heterociklusos N-oxid, például 1 -metil-pirazolil-2-Νoxid, imidazolil-3-N-oxid, 1,2,3-triazolil 2- vagy 3-N-oxid, 1,2,4triazolil 2- vagy 4-N-oxid, 1,2,5-oxadiazolil N-oxid, 1,2,3,5oxatriazolil N-oxid, piridinil N-oxid, piridazinil N-oxid, pirimidinil N-oxid, pirazinil N-oxid, 1,3,5-triaziniI N-oxid, 1,2,4-triazinil Noxid, 1,2,3-triazinil N-oxid, 1,2,4-diazepinil N-oxid, 2-izobenzazolil N-oxid, 1,5-piridinil N-oxid, benzpirazolil N-oxid, benzizoxazolil N-oxid, benzoxazolil N-oxid, kinolinil N-oxid, izokinolinil N-oxid, cinnolinil N-oxid, kinazolinil N-oxid, naftiridinil N-oxid, pirido[3,4-b]piridiniI N-oxid, pirido[4,3-b]pirídiηiI N-oxid, pirido[2,3-b]piridiηiI N-oxid, 1,4,2-benzoxazinil N-oxid, 2,3,1-benzoxaziil N-oxid, karbazolil N-oxid, purinil N-oxid, továbbá a részben telített heterociklusos N-oxid a fent felsoroltak közül. Valamennyi előnyös heterociklusos N-oxid csoport legalább egy kettőskötést tartalmaz. Ha a heterociklusos N-oxid • ·

- 5 részben telített, akkor egy vagy több olefin a telítetlen gyűrűrendszerben telített. A részben telített heterociklusos N-oxid csoport még mindig tartalmaz legalább egy kettőskötést. A (CH₂)_n képletű oldallánc a heterociklusos N-oxid csoport bármelyik helyzetében kapcsolódhat, amely csoport egy szén- vagy nitrogénatomot tartalmaz, amely a -(CH₂)_n oldallánccal kötést képes képezni. Még előnyösebb heterociklusos N-oxid csoportként a piridinil N-oxid, pirazinil N-oxid, triazinil N-oxid, pirimidinil N-oxid, piridazinil N-oxid, imidazolil N-oxid, pirazolil N-oxid, kinolinil N-oxid és izokinolinil N-oxid. A legelőnyösebb heterociklusos N-oxid csoport a piridinil N-oxid.

Előnyös, hogyha az 1 - 6 szénatomos telített heterociklusos N-alkil, 5-8 gyűrűatomot tartalmazó N-oxid, ahogy R⁶ és R⁷jelentésénél megadtuk, egy 1 - 6 szénatomos N-alkil piperidin N-oxid, 1 - 6 szénatomos N-alkil morfolin N-oxid, N 1-6 szénatomos alkil-piperazin N-oxid, N 1-6 szénatomos aikilpirazolidin N-oxid, N 1-6 szénatomos aikil imidazolidin N-oxid vagy N 1 - 6 szénatomos alkil-pirrolidin N-oxid-csoport. Az alkilcsoportok közül előnyös a metilcsoport.

Az aroilcsoportot az Ar-CO- képlet definiálja, ahol Ar árucsoportot jelent. Az aril olyan csoport vagy csoport rész, például aroil- vagy aril-alkil-csoportban bármilyen 6-10 szénatomos karbociklusos aromás csoport, vagy 5-10 gyűrűatomot tartalmazó heteroaromás csoport, ahol a gyűrűatomok legfeljebb 3-ig oxigén, nitrogén és/vagy kénatomot jelenthetnek. Ha az arilcsoport szubsztituált, akkor az egy vagy több szubsztituens lehet azonos vagy különböző: 1 - 6 szénatomos alkilcsoport, 1 6 szénatomos alkilrészt tartalmazó áril-alkil-csoport, 1 - 6 szénatomos alkoxicsoport, cianocsoport, halogénatom, hidroxil- 6 csoport, hidroxi-(1-6 szénatomos alkil)-, 2-12 szénatomos alkoxi-alkil-, 3-12 szénatomos dtaIkiI-amino-aIkiI-, nitro-, 2 - 7 szénatomos karbalkoxi-, trifluor-metiI-, amino-, alkilcsoportonként 1 - 6 szénatomot tartalmazó mono- vagy dialkil-amino-csoport, aminokarbonil-, 1-6 szénatomos alkil-tio-, -SO₃H, -PO₃H vagy -CO₂H csoport. Az arilcsoport mono- vagy biciklusos lehet. Előnyös, ha az arilcsoport az aralkilcsoportban és az aroilcsoportban fenil-, naftil-, piridinil-, kinolinil-, izo ki η ο I i n i I -, furanil-, benzofuranil-, benzodioxil-, benzoxazolil-, benzizoxazolil-, indolil-, izoxazolil-, pirimidinil-, pirazinil-, benzopiranilvagy benzimidazolil-csoport, amely adott esetben 1 - 6 szénatomos alkil-, 1 - 6 szénatomos alkoxicsoporttal, cianocsoporttal, halogénatommal, hidroxil-, nitro-, 2-7 szénatomos karbalkoxi-, trifIuor-metiI-, 1 - 6 szénatomos hidroxi-alkil- vagy 2 12 szénatomos alkoxi-alkil-csoporttal mono-, di- vagy triszubsztituált. Előnyösebb, ha az arilcsoport fenilcsoport, amely adott esetben a fent leírt módon lehet szubsztituálva. Az 1 - 6 szénatomos alkilcsoporthoz tartozik mind az egyenes, mind az elágazó láncú csoport. Az alkilcsoportra vagy az alkilcsoportot tartalmazó csoportra példaképpen említhetők például az arilalkil-, alkoxi- vagy alkanoil-csoport, melyek egyenes vagy elágazó láncú 1 - 6 szénatomosak, előnyösen 1-4 szénatomosak lehetnek, például metil-, etil-, propil-, izopropil- vagy n-butil-csoport.

A találmány szerinti vegyületek közül előnyösek azok, ahol R¹ hidrogénatom, és azok, ahol R¹ hidrogénatom és R jelentése (a) képletű csoport. Ha R (a) képletű csoport és R¹ jelentése hidrogénatom, akkor előnyösek azok a vegyületek, ahol R⁴piridinil N-oxid, pirazinil N-oxid, triazinil N-oxid, pirimidinil N• ·

- 7 oxid, piridazinil N-oxid, imidazolil N-oxid, pirazolil N-oxid, kinolinil N-oxid vagy izokinolinil N-oxid; és azok, ahol R⁴ jelentése piridinil N-oxid; továbbá azok, ahol R⁴ piridinil N-oxid és k = 0; valamint azok, ahol R⁴ jelentése piridinil N-oxid, k = 0 és R² és R³ jelentése 1 - 6 szénatomos alkilcsoport vagy együtt 3 8 szénatomos cikioaIkiIgyűrűt képeznek.

A találmány kiterjed továbbá a találmány szerinti rapamicinek előállítására. A találmány szerint az (I) általános képletű gátolt rapamicin N-oxid észterek úgy állíthatók elő, hogy

a) rapamicint vagy reakcióképes származékát acilezőszerrel acilezzük, vagy

b) egymást követően acilezzük a rapamicint vagy reakcióképes származékát két acilezőszer segítségével, melyek közül az egyik (Ha) vagy (llb) képletű vegyület, ahol n, k, m és R² - R⁷jelentése a fenti, vagy reakcióképes származéka, kívánt esetben a rapamicin 42-es helyzetét megfelelő védőcsoporttal védjük, és szükség esetén eltávolítjuk.

A reakciót kondenzálószer, például megfelelő szubsztituált karbodiimid jelenlétében hajtjuk végre. A találmány szerinti fenti vegyületeket előállíthatjuk úgy is, hogy a (Ha) vagy (llb) képletű sav reakcióképes származékait, például anhidridet, vegyes anhidridet vagy savhalogenidet, például kloridot acilezünk.

A 42- vagy 31,42-helyzetben (a) képletű észtercsoportot tartalmazó vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy megfelelően szubsztituált karbonsavat gátolt bázissal, például LDA-val kezelünk, majd halogén-alkil-nitrogén-tartalmú heterociklussal alkilezzük. A nitrogéntartalmú heterociklusos csoportot a megfelelő N-oxiddá oxidálhatjuk oxidálószer, például m-klór-perbenzoesav

- 8 segítségével (MCPBA). A kapott alkilezett savat vegyes anhidridként aktiválhatjuk egy acilező csoporttal, például 2,4,6triklór-benzoil-kloriddal. A rapamicint vegyes anhidriddel kezelve enyhén bázikus körülmények között a kívánt vegyületeket kapjuk. A 42- és 31,42- elegyeket kromatográfiásan választhatjuk külön. A folyamatot az 1. reakcióvázlat mutatja. A kiindulási savak és halogén-alkil-heterociklusok vagy kereskedelmi forgalomban hozzáférhetők, vagy ismert irodalmi eljárásokkal állíthatók elő.

A (b) képletű csoportot a 42- vagy 31,42-es helyzetben tartalmazó vegyületeket analóg állíthatjuk elő. A 42- és 31,42helyzetű észterek elegyének elválasztása kromatográfiásan történhet.

A találmány szerinti 31-észtereket úgy állíthatjuk elő, hogy a rapamicin 42-alkoholt védőcsoporttal védjük, például terc-butil dimetil-szilil-csoporttal, majd a 31-es helyzetet észterezzük az alább leírt eljárás segítségével. A rapamicin 42-szilil-éterek előállítását megtalálhatjuk a B1 5 120 842 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. A védőcsoport eltávolításával kapjuk a 31-észterezett vegyületeket. A terc-butildimetil-sziIiI védőcsoport esetében a védőcsoport eltávolítását enyhén savas körülmények között, például ecetsav, víz és tetrahidrofurán elegyében végezhetjük. A védőcsoport eltávolítása szerepel az 5 118 678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 15. példájában.

Ha a 31-es helyzet észterezett és a 42-es helyzetből a védőcsoport el van távolítva, akkor a 42-es helyzetet egy másik acilezőszerrel észterezhetjük, amelyet reagáltatunk 31-alkohollal, és így a 31-es és 42-es helyzetben eltérő észtereket tártál- 9 * · · · α ······ * · · · ·« · mazó vegyületeket kapunk. A fent leírt 42-észterezett más acilezőszerrel is reagáltathatjuk, így a 31-es és 42-es helyzetben eltérő észtereket tartalmazó vegyületeket kapunk.

A találmány kiterjed a rapamicin reakcióképes származékainak analóg gátolt észtereire is, ilyen például a 29-demetoxirapamicin [lásd a 4 375 464 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást és a 32-demetoxi-rapamicin a C.A. nomenklatúra szerint]. Továbbá kiterjed a találmány olyan rapamicin származékokra is, amelyekben az 1-, 3- és/vagy 5helyzetben lévő kettőskötések redukáltak [lásd az 5 023 262 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást]; továbbá ide tartoznak a 29-demetil-rapamicin [lásd az 5 093 339 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást és a 32-dezmetil-rapamicint a Chemical Absctracts nomenklatúrája alapján]; továbbá a 7,29-bisz-demetil-rapamicin [lásd az 5 093 338 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást, valamint a 7,32-demetil-rapamicin a Chemical Absctracts nomenklatúrája alapján]; és a 1 5-hidroxi-rapamicin [lásd az 5 102 876 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást]. A találmány kiterjed a 42-oxorapamicin 31-es helyzetében gátolt észterekre is [lásd az 5 023 263 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást], A fent idézett hivatkozásokat leírásunkba referenciaként építjük be.

A találmány szerinti néhány vegyület immunoszuppresszáns hatását in vitro standard farmakológiai teszteljárással értékeltük ki, amelyben mértük a limfocita burjánzást (LAF), és egy in vivő standard farmakológiai teszteljárással pedig a tesztelt vegyület immunoszuppresszáns hatását mértük, valamint a tesztelt vegyület azon képességét, amellyel a transzplantációs kilökő- 10 dést gátolja vagy kezeli. A standard farmakológiai teszteljárásokat az alábbiakban részletezzük.

A komitogénnel előidézett timocita burjánzási eljárást (LAF) használtuk a találmány szerinti vegyületek immunoszuppresszáns hatásának in vitro mérésére. Röviden, normális BALB/c egerek timuszának sejtjeit 72 óra hosszat tenyésztettük PHA-val és IL-1 -gyei és triciumozott timidinnel pulzáltuk az utolsó 6 óra alatt. A sejteket különböző rapamicin koncentrációkkal és anélkül ciklosporin A-val vagy a tesztvegyülettel tenyésztettük. A sejteket összegyűjtöttük, és a beépült radioaktivitást meghatároztuk. A limfo burjánzásgátlást a gyógyszerrel nem kezelt kontrolihoz képest megmutatkozó percenkénti számlálás százalékos változásában fejeztük ki. Minden kiértékelt vegyületre összehasonlítás céljából a rapamicint is kiértékeltük. Minden tesztvegyületre, valamint a rapamicinre kaptunk egy IC_So értéket. A találmány szerinti vegyületek öszszehasonlító vegyületeként kiértékelve a rapamicin IC₅₀ értéke 2,4 nM. A kapott eredményeket ICso-ben kaptuk.

A találmány szerinti reprezentatív vegyületeket kiértékeltük egy in vitro teszteljárásban is, amelynek célja a hímnemű BALB/c donorokból a hímnemű C₃H(H-2K) recipiensekbe transzplantált tűvel kiemelt és kivágott átültetett bőr túlélési idejének meghatározása. A módszer Billingham R.E és Medawar P.B., J. Exp. Bioi. 28:385-402 (1951) adaptált módszere. A donorból tűvel kiemelt és kivágott bőrt a recipiens hátába ültettük át allograftként, és egy izograftot használtunk ugyanezen a területen kontrollként. A recipienseket különböző koncentrációjú tesztvegyületekkel kezeltük intraperitoneálisan vagy orálisan. Kontrollként rapamicint használtunk. A kezeletlen recipiensek

>

• · »* · szolgáltak kilökődés kontrollként. A transzplantátumot naponta figyeltük, és a megfigyeléseket feljegyeztük, ameddig a transzplantátum száraz nem lett, és nem képezett egy elfeketedett heget. Ezt tekintettük a kilökődés napjának. Az átlagos transzplantációs túlélési időt (napok száma ± S.D.) a gyógyszerrel kezelt csoportban összehasonlítottuk a kontroll csoport megfelelő adatával. A következő táblázat a kapott eredményeket mutatja. Az eredményeket átlagos túlélési időben napokban fejeztük ki. A kezeletlen kontroll tűvel kiemelt és átültetett bőr darabok kilökődése rendszerint 6-7 napon belül történt. A vegyületeket 4 mg/kg dózissal teszteltük intraperitoneálisan vagy 40 mg/kg per os adagolt dózist használtunk.

A kapott eredményeket a standard farmakológiai teszteljárásokban az előállítási példák után közöljük.

A standard farmakológiai teszteljárásokkal kapott eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek in vitro és in vivő is immunoszuppresszáns hatással rendelkeznek. Az LAF teszteljárással kapott eredmények azt mutatják, hogy a Tsejt burjánzás megszűnik, és ezzel demonstrálható a találmány szerinti vegyületek immunoszuppresszáns hatása. A találmány szerinti vegyületek további hasznosságát immunoszuppresszáns szerként mutatják azok az eredmények is, amelyeket a bőr átültetési standard farmakológiai teszt eljárással kaptunk. Ezen kívül a bőrátültetési teszteljárással kapott eredmények illusztrálják a találmány szerinti vegyületek azon képességét is, amellyel a transzplantációs kilökődést kezelhetjük vagy gátolhatjuk.

A standard farmakológiai teszteljárások eredményei alapján a vegyületek hasznosak transzplantációs kilökődés gátlásában

- 12 vagy kezelésében, például vese, szív, máj, tüdő, csontvelő, hasnyálmirigy, szaruhártya, vékonybél, bőr allograft (genetikailag nem azonos, de a recipienssel azonos fajtájú donorból átültetett szövet) és szívbillentyű xenograft (isiét sejtek) (eltérő fajtájú egyedből származó transzplantátum) esetében és autoimmun betegségek, például lupus, reumatoid artritisz, diabetes mellitusz, miaszténia, gravis és multiplex szklerozis kezelésében vagy gátlásában, továbbá gyulladásos betegségek, például pszoriázis, dermatitisz, ekcéma, seborrhea, gyulladásos bélbetegség és szem uveitis esetében.

A kapott hatásprofil következtében a találmány szerinti vegyületeket tumorellenes, gombaölő, burjánzásellenes hatásúaknak is tekinthetjük. Ezért a találmány szerinti vegyületekkel szilárd tumorok, felnőtt T-sejt leukémia és limfóma, gombafertőzések és túlburjánzásos érbetegségek, például resztenózis és atheroszklerózis is kezelhető.

A fenti betegségek kezelésénél vagy gátlásánál a találmány szerinti vegyületeket orálisan, parenterálisan, intranazálisan, intrabronchiálisan, transzdermálisan, topikálisan, intravaginálisan vagy rektálisan adagolhatjuk.

A találmány szerinti vegyületeket ha immunoszuppresszáns vagy gyulladásgátló szerként alkalmazzuk, akkor egy vagy több immunszabályzó szerrel együtt is adagolhatjuk. Ilyen immunszabályzó szerek például az azatioprin, a kortikoszteroidok, például prednizolon és metil-prednizolon, ciklofoszfamid, rapamicin, ciklosporin A, FK-506, OKT-3 és ATG. Hogyha a találmány szerinti vegyületeket más immunoszuppresszáns szerrel vagy gyógyszerrel vagy gyulladásos állapotok kezelésére szolgáló szerrel együtt alkalmazzuk, akkor a kívánt hatás elérésé• ··

- 13 hez kevesebb mennyiség is elegendő. Az ilyen kombinációs terápia alapját Stepkowski állapította meg, akinek eredményei azt mutatták, hogy a rapamicin és ciklosporin A kombinációjának alkalmazása szubterápiás dózisokban lényegesen meghoszszabbította a szív allográf túlélési időt [Transplantation Proc. 23: 507 (1991)].

A találmány szerinti vegyületek kiszerelhetők tisztán vagy gyógyászatilag elfogadható hordozóval. A gyógyászatilag elfogadható hordozó lehet szilárd vagy folyékony. Orális adagolásnál azt találtuk, hogy 0,01% Tween 80 PHOSAL PG-50-ben (foszfolipid koncentrátum 21,2-propilén-glikollal, A. Nattermann & Cie. GmbH) megfelelő orális készítményt kapunk.

Szilárd hordozóként alkalmazhatunk egy vagy több segédanyagot, melyek lehetnek ízesítőszerek, kenőanyagok, oldószerek, szuszpendálószerek, töltőanyagok, csúszást elősegítő szerek, préselési segédanyagok, kötőanyagok vagy tabletta szétesést elősegítő szerek, továbbá lehet kapszulázószer is. A porokban a hordozó finomeloszlású szilárd anyag, amely össze van keverve a finomeloszlású hatóanyaggal. A tablettákban a hatóanyagot hordozóval keverjük el, amely rendelkezik a szükséges préselési tulajdonságokkal megfelelő arányokban, és így a kívánt méretre és formára lehet préselni. A porok és tabletták előnyösen legfeljebb 99 % hatóanyagot tartalmaznak. Szilárd hordozóként használhatunk például kalcium-foszfátot, magnézium-sztearátot, talkumot, cukrot, laktózt, dextrint, keményítőt, zselatint, cellulóz, metil-cellulózt, nátrium-karboxi-metil-cellulózt, polivinil-pirrolidint és alacsony olvadáspontú viaszokat és ioncserélő gyantákat.

- 14 Folyékony hordozóként az oldat, szuszpenzió, emulzió, szirup, elixír és nyomás alatti készítmény előállításánál használunk. A hatóanyagot feloldhatjuk vagy szuszpendálhatjuk gyógyászatilag elfogadható folyékony hordozóban, például vízben vagy szerves oldószerben, vagy ezek elegyében vagy gyógyászatilag elfogadható olajokban vagy zsírokban. A folyékony hordozó tartalmazhat más megfelelő, gyógyászatilag elfogadható adalékot, például oldószert, emulgeálószert, puffért, konzerválószert, édesítő- vagy ízesítőszert, szuszpendálószert, sűrítőszert, színezéket, viszkozitás szabályzót, stabilizálót vagy ozmózis reguláló szert. Folyékony hordozókra orális vagy parenterális adagolás céljából példa szerint említhetjük a vizet, amely részben a fenti adalékokat is tartalmazhatja, például cellulózszármazékot, előnyösen nátrium-karboxi-metil-cellulózoldatot, továbbá alkoholokat, ideértve az egyértékű és többértékű alkoholokat, például glikolokat és származékait, olajokat, például frakcionált kókuszdióolajat és mogyoróolajat. Parenterális adagolásra a hordozó lehet olajos észter, például etilénoleát és izopropil-mirisztát, A steril folyékony hordozókat használhatjuk steril folyékony készítményekben parenterális adagolás céljából. A folyékony hordozót a nyomás alatti készítményekben választhatjuk halogénezett szénhidrogénből vagy más, gyógyászatilag elfogadható felhajtóanyagból.

A folyékony gyógyszerkészítmények, amelyek steril oldatok vagy szuszpenziók, alkalmazhatók például intramuszkulárisan, intraperitoneálisan vagy szubkután injekcióval. A steril oldatokat adagolhatjuk intravénásán. A vegyületet adagolhatjuk orálisan folyékony vagy szilárd készítmény formájában.

- 15 A találmány szerinti vegyületek adagolhatok rektálisan kúp formájában. Az intranazális vagy intrabronchiális inhaláláshoz vagy belélegzéshez a találmány szerinti vegyületeket vizes vagy részben vizes oldat formájában szerelhetjük ki, amelyeket aeroszol formájában alkalmazhatunk. A találmány szerinti vegyületek adagolhatok transzdermálisan, a hatóanyagot és az inért hordozót tartalmazó transzdermális tapasz alkalmazásával. A hordozó ilyenkor a bőrre nem toxikus, és elősegíti a szer eljutását a véráramba a bőrön keresztül szisztemikus felszívódással. A hordozó formája lehet krém, kenőcs, pép, gél vagy abszorbeáló eszköz. A krémek és kenőcsök lehetnek viszkózus folyadékok vagy félig szilárd olaj-a-vízben vagy víz-az-olajban típusú emulziók. A pépek a hatóanyagot tartalmazó petróleum vagy hidrofil petróleumban diszpergált felszívódó porokból állnak. Számos abszorbeáló eszközt lehet használni arra a célra, hogy a hatóanyagot felszabadítsa a véráramba, például ilyen egy szemipermeábilis membrán, amely a hatóanyagot tartalmazó tartályból áll, hordozóval vagy anélkül, vagy egy hatóanyagot tartalmazó mátrix. További ilyen abszorbeáló szerkezetek ismeretesek az irodalomból.

Ezen kívül a találmány szerinti vegyületeket alkalmazhatjuk oldat, krém, lotion formájában, gyógyászatilag elfogadható oldószerrel kiszerelve, mely készítmények 0,1 - 5, előnyösen 2 % hatóanyagot tartalmaznak, és amely a gombával fertőzött felületre vihető fel.

A dózis az alkalmazott készítmény függvényében változhat, továbbá az adagolás módjától, a tünetek súlyosságától és a kezelendő pacienstől. A farmakológiai teszteljárásokkal kapott eredmények alapján a hatóanyag napi dózisa 0,1 pg/kg - 100

- 16 mg/kg, előnyösen 0,001 - 25 mg/kg, és még előnyösebben 0,01 - 5 mg/kg. A kezelést általában kis dózisban kezdjük, amely a vegyület optimális dózisánál kevesebb, ezután a dózis növelhető, ameddig a körülmények között az optimális hatást el nem érjük. Az orális, parenterális, nazális vagy intrabronchiális adagolásra alkalmas pontos dózisokat az orvos határozza meg a kezelendő pacienssel szerzett tapasztalatok alapján. A gyógyszerkészítményt előnyösen egységdózis formájában, például tabletta vagy kapszula formájában állítjuk elő. Ilyen formában a készítmény tovább osztható a megfelelő hatóanyag mennyiséget tartalmazó egységdózisra. Az egységdózis formák lehetnek csomagolt készítmények, például csomagolt porok, fiolák, ampullák, előre töltött fecskendők vagy a folyadékot tartalmazó zacskók. Az egységdózis forma lehet például a kapszula vagy tabletta maga, vagy megfelelő számú ilyen készítményt tartalmazó csomagolt forma.

A találmány további részleteit és a vegyületek biológiai hatását az alábbi példák tartalmazzák.

1. példa

2,2-Dimetil-3-(3-piridinil)-propionsav

4,38 g, 110 mmól, hexánnal kétszer mosott, nitrogénáramban szárított 60 %-os nátrium-hidrid diszperziót 140 ml tetrahidrofuránban szuszpendálunk. Ehhez a szuszpenzióhoz 15,4 ml, 110 mmól diizopropil-amint adunk. Lassan hozzácsepegtetünk 9,27 ml, 100 mmól izovajsavat. A kapott sűrű fehér szuszpenziót enyhe refluxig melegítjük 20 percig, majd lehűtjük 0 °C-ra. Hozzácsepegtetünk 40 ml, 2,6 mól hexános n-butil-lítium oldatot. A reakcióelegyet szobahőmérsékletig melegítjük, majd 35 °C-ra

- 17 melegítjük 30 percen át. A reakcióelegyet visszahűtjük 0 °C-ra, és gyorsan hozzáadunk 3-pikolil-kloridot. (A 3-pikolil-kloridot a hidroklorid nátrium-hidrogén-karbonáttal történő semlegesítésével és hexánnal háromszor extrahálva kapjuk. A hexános oldatot nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepárolva a szabad bázist kapjuk (vigyázat: könnyfakasztó gáz). Az egész hexánt nem távolítjuk el, mert a szabad bázis némileg instabil koncentrált formában.) A reakcióelegyet lassan hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni és egész éjjel keverjük. Vízzel befagyasztjuk, a vizes fázist elválasztjuk, éterrel kétszer mossuk. A vizes fázist ezután 6 n sósavval pH 3-ra savanyítjuk, majd kétszer ismét mossuk éterrel. A vizes fázist nátrium-hidrogén-karbonáttal semlegesítjük, és négyszer etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, nátrium-szulfáttal szárítjuk, leszűrjük, bepároljuk, ragadós szilárd anyagot kapunk, melyet etil-acetáttal eldörzsölve 1,02 g kívánt terméket kapunk cserszínű szilárd anyag formájában.

2. példa

2,2-Dimetil-3-(3-piridinil)-propionsav-N-oxid g, 11,17 mmól 2,2-dimetil-3-(3-piridinil)-propionsav 48 ml kloroformos oldatához 4,1 g, 13,07 mmól 50 tömeg%-os MCPBAt adunk. Az oldatot 2,5 óra hosszat keverjük, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot gyorskromatográfiásan tisztítjuk, 2-20 % metanolt tartalmazó diklór-metánnal eluálva 1,88 g, 80 % 2,2dimetil-3-(3-piridinil)-propionsav N-oxidot kapunk por formájában.

·· ·

- 18 ¹H-NMR (200 MHz, DMSO-d₆) δ: 1,0 (s, 6H); 2,60 (s, 2H); 7,10 (m, 1H); 7,30 (m, 1H); 8,00 (s, 1H); 8,05 (d, 1H); 12,5 (s, 1H).

Olvadáspont: 177-180 °C.

3. példa

2,2-Dimetil-3-(3-piridinil)-propionsav N-oxiddal képezett rapamicin 42-észter

1,02 g, 5,25 mmól 2,2-dimetil-3-(3-piridinil)-propionsav Noxidot 36 ml tetrahidrofuránban oldunk, és az oldathoz hozzáadunk 0,67 g, 5,25 mmól N,N-diizopropil-etil-amint, majd 1,22 g, 5,02 mmól triklór-benzoil-kloridot. Az oldatot 2 óra hosszat keverjük, az oldószert nitrogénárammal eltávolítjuk. Hozzáadunk 35 ml benzolt majd 3,0 g, 3,28 mmól rapamicint és 0,64 g, 5,25 mmól DMAP-t. A reakcióelegyet egész éjjel keverjük, majd telített nátrium-hidrogén-karbonáttal befagyasztjuk. A vizes oldatot etil-acetáttal extraháljuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, bepároljuk és gyorskromatográfiásan tisztítjuk, 1 - 5 % metanolt tartalmazó diklór-metánnal eluáljuk, majd etanol és víz elegyéből átkristályosítva 1,35 g, 38 % cím szerinti vegyületet kapunk, amely 183 °C-on olvad.

IR (KBr): 1100 (m), 1160 (m), 1190 (m), 1275 (m), 1300 (m), 1325 (m), 1375 (m), 1460 (s), 1630 (s), 1725 (s), 2920 (s), 3420 (s);

’H-NMR (400 MHz, CDCI₃) δ 0,80-1,95 (comp m, 21 H); 0,91 (d, superimp on comp m, J = 6,81 Hz, 3H), 0,95 (d, superimp on comp m, J = 6,37 Hz, 3H), 0,99 (d, superimp on comp m, J = 6,37 Hz, 3H), 1,05 (d, superimp on comp m, J = 6,59 Hz, 3H), 1,09 (d, superimp on comp m, J = 6,81 Hz, 3H), ···

- 19 l, 17 (s, superimp on comp m, 3 H), 1,24 (s, superimp on comp m, 3H), 1,65 (s, superimp on comp m, 3H), 1,76 (s, superimp on comp m, 3H), 2,11 (m, 4H); 2,32 (m, 3H); 2,59 (d, J = 6,37 Hz,

1H), 2,76 (m, 2H); 2,87 (m, 1H); 3,12-3,42 (comp m, 3H), 3,14 (s, superimp on comp m, 3H), 3,33 (s, superimp on comp m, 6H), 3,57 (m, 1H); 3,68 (m, 1H); 3,75 (d, J = 5,71 Hz, 1H), 3,86 (m,

1H); 4,19 (d, J = 5,93 Hz, 1H), 4,66 (m, 1H); 4,77 (s, 1H); 5,16 (m, 1H); 5,29 (m, 1H); 5,41 (d, J = 10,11 Hz, 1H), 5,53 (dd, J = 8,79, 15,16 Hz, 1H), 5,97 (d, J = 10,55 Hz, 1H), 6,13 (dd, J =

9,89, 15,16 Hz, 1H), 6,33 (m	, 2H); 7,18 (s,	2H); 8,10 (s, 2H);
¹³C (100	MHz, CDCI3) δ	10,16,	13,22,	13,66,	15,87	, 15,92,
16,24, 20,66,	21,49, 24,77,	25,58,	27,23,	29,63,	31,19,	, 32,81,
33,17, 33,77,	35,10, 35,70,	38,31,	38,94,	40,19,	40,49,	, 40,89,
41,51, 42,74,	43,33, 44,22,	46,60,	51,27,	55,89,	56,26,	, 57,09,
59,29, 67,18,	75,38, 76,36,	77,16,	80,97,	84,30,	84,40,	, 84,71,
86,34, 98,46,	125,25, 126,53, 128,	13, 129,47, 130,17,	133,57,

135,67, 136,04, 137,34, 140,09, 140,34, 140,71, 166,74,

169,25, 175,81, 192,63, 208,22, 215,29; nagy felbontású tömegspektrum (negatív ion FAB) m/z 1090,7 [M-·); Analízis a C61H90N2O15 képlet alapján: számított: 1091,39).

A standard farmakológiai teszteljárásokkal kapott eredmények: LAF IC₅₀: 2,9 nM

Bőrátültetés túlélési idő: i.p.: 11,17 ±0,98 nap; orális: 11 ±

0,89 nap.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. (I) általános képletű vegyület, ahol

R és R¹ egymástól függetlenül (a) képletű csoport vagy (b) képletű csoport vagy hidrogénatom;

R² és R³ egymástól függetlenül 1-6 szénatomos alkilcsoport, az alkilrészben 1 - 6 szénatomos árilalkilesöpört vagy R² és R³ együtt 3-8 szénatomos cikloalkilcsoportot képez;

R⁴ jelentése 5-12 szénatomos heterociklusos N-oxid-csoport, amely adott esetben 1 - 6 szénatomos alkil-, 7-10 szénatomos aralkil-, 1 - 6 szénatomos alkoxicsoporttal, cianocsoporttal, halogénatommal, hidroxil-, nitro, 2-7 szénatomos karbalkoxi-, trifluor-metil-, trifluor-metoxi-, 1 6 szénatomos hidroxi-aIkiI-, 2-12 szénatomos alkoxi-alkil-, -SO3H, -PO3H2 vagy -CO₂H csoporttal lehet mono-, di- vagy triszubsztituálva;

R⁵ jelentése 1 - 6 szénatomos alkilcsoport vagy az alkilrészben 1 - 6 szénatomos ári I-a I ki I cső port;

R⁶ és R⁷ együtt telített 1 - 6 szénatomos N-alkil-, 5-8 gyűrűatomot tartalmazó heterociklusos N-oxid telített N-alkil-csoportját képezi, amely adott esetben mono-, di- vagy triszubsztituált lehet 1-6 szénatomos alkil-, 3-11 szénatomos aroil- vagy 1 - 6 szénatomos perfluor-alkil-csoporttal;

k értéke 0-1;

m értéke 0-1;

n értéke 1 - 6;

azzal a megkötéssel, hogy R és R¹ egyidejűleg nem lehet hidrogénatom.
2. Az 1. igénypont szerinti vegyület, ahol R¹ jelentése hidrogénatom.

- 21
3. A 2. igénypont szerinti vegyület, ahol R jelentése (a) képletű csoport.
4. A 3. igénypont szerinti vegyület, ahol R⁴ jelentése piridinil N-oxid, pirazinil N-oxid, triazinil N-oxid, pirimidinil Noxid, piridazinil N-oxid, imidazolil N-oxid, pirazolil N-oxid, kinolinil N-oxid vagy izokinolinil N-oxid-csoport.
5. A 4. igénypont szerinti vegyület, ahol R⁴ jelentése piridinil N-oxid.
6. Az 5. igénypont szerinti vegyület, ahol k jelentése 0.
7. Az 1. igénypont szerinti vegyület, amely 2,2-dimetiI-3-(3piridinil)-propionsav N-oxiddal képezett rapamicin 42-észter.
8. Gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy egy (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, ahol

R és R¹ egymástól függetlenül (a) képletű csoport vagy (b) képletű csoport vagy hidrogénatom;

R² és R³ egymástól függetlenül 1 - 6 szénatomos alkilcsoport, az alkilrészben 1 - 6 szénatomos arilalkilcsoport vagy R² és R³ együtt 3-8 szénatomos cikloalkilcsoportot képez;

R⁴ jelentése 5-12 szénatomos heterociklusos N-oxid-csoport, amely adott esetben 1 - 6 szénatomos alkil-, 7-10 szénatomos aralkil-, 1-6 szénatomos alkoxicsoporttal, cianocsoporttal, halogénatommal, hidroxil-, nitro, 2-7 szénatomos karbalkoxi-, trifIuor-metiI-, trifluor-metoxi-, 1 6 szénatomos hidroxi-alkiI-, 2-12 szénatomos aIkoxi-alkiI-, -SO₃H, -PO3H2 vagy -CO₂H csoporttal lehet mono-, di- vagy triszubsztituálva;

R⁵ jelentése 1 - 6 szénatomos alkilcsoport vagy az alkilrészben 1 - 6 szénatomos áril-aIkiIcsoport;

R⁶ és R⁷ együtt telített 1 - 6 szénatomos N-alkil-, 5-8 gyűrűatomot tartalmazó heterociklusos N-oxid telített N-alkil-csoportját képezi, amely adott esetben mono-, di- vagy

- 22 triszubsztituáIt lehet 1 - 6 szénatomos alkil-, 3-11 szénatomos aroil- vagy 1 - 6 szénatomos perfluor-alkil-csoporttal;

k értéke 0-1;

m értéke 0-1;

n értéke 1 - 6;

azzal a megkötéssel, hogy R és R¹ egyidejűleg nem lehet hidrogénatom, gyógyászatilag elfogadható hordozóval együtt.
9. Eljárás az 1. igénypont szerinti gátolt rapamicin N-oxid észterek előállítására, azzal jellemezve, hogy

a) rapamicint vagy reakcióképes származékát acilezőszerrel kezeljük, vagy

b) egymást követően rapamicint vagy reakcióképes származékát két acilezőszerrel acilezzük, mégpedig a (lla) vagy (llb) képletű savak egyikével, ahol n, k, m és R² - R⁷ jelentése a fenti, vagy reakcióképes származékával, és kívánt esetben a rapamicin 42-es helyzetét megfelelő védőcsoporttal védjük, majd utóbbit kívánt esetben eltávolítjuk.
10. Az 1. igénypont szerinti vegyület alkalmazás az átültetett szövet reakciója által a befogadó szervezetben kiváltott betegség, reumatoid artritisz, tüdőgyulladás, resztenózis és gombafertőzés kezelésére szolgáló gyógyszer előállítására.