HUT76776A

HUT76776A - Absorbent body in an absorbent product

Info

Publication number: HUT76776A
Application number: HU9601799A
Authority: HU
Inventors: Ted Guidotti; Christina Steger; Urban Widlund; Eje Oesterdahl
Original assignee: Moelnlycke Ab
Priority date: 1993-12-29
Filing date: 1994-12-27
Publication date: 1997-11-28
Also published as: NO962498L; WO1995017869A1; TNSN94140A1; FI962650A0; SE9304320L; IL111956A0; EP0737055B1; CN1142180A; DK0737055T3; JPH09507135A; PL315159A1; CZ180396A3; GB9425251D0; ES2120721T3; CA2177382A1; PE44395A1; DE69412640T2; SE9304320D0; EP0737055A1; CO4520273A1

Description

ABSZORBENS ELEM ABSZORBENS TERMÉKHEZ

A találmány tárgya olyan abszorbens elemre vonatkozik, amely abszorbens termékben, úgymint pelenkában, inkontinencia betétben, egészségügyi betétben vagy hasonlóban alkalmazható, és tartalmaz egy folyadékbefogadó részt és egy folyadéktároló részt, amelyek egymással szomszédosán helyezkednek el.

Azok az abszorbens elemek, amelyeket abszorbens termékekhez, úgymint például egyszerhasználatos, eldobható pelenkákhoz, inkontinencia betétekhez vagy egészségügyi betétekhez alkalmaznak, általában egy vagy több hidrofil szálakból, például cellulóz szálbundából álló rétegből vannak kialakítva. Ezen túlmenően ún. szuperabszorbenseket is gyakran megtalálhatunk ezekben a rétegekben, amelyek olyan polimerek, amelyeknek az abszorpciós kapacitása, azaz a folyadékelnyelőképessége víz vagy egyéb testfolyadék szempontjából többszöröse a saját tömegüknek. Az előzőeken kívül további komponensei is lehetnek a terméknek, annak érdekében, hogy az abszorbens elemnek, például a folyadékterítőképességét javítsuk, vagy növeljük a koherenciáját, vagy azon képességét, hogy a használat során a deformációnak ellenálljon.

Felnőtt pelenkát viselő embereknél elsődleges probléma - és ugyanez fellép az inkontinencia betétet viselő felnőtt betegeknél is -, hogy a betétnek viszonylag nagy mennyiségű folyadékot kell elnyelnie, és ez a folyadék gyakran az előtt szivárogni kezd a termék oldala mentén, mielőtt a terméknek a teljes abszorpciós kapacitása kihasználásra kerülne. A vizelet elfolyása során igen nagy mennyiségű folyadék ürül gyakran néhány másodperc alatt, és ez nem ritkán azt eredményezi, hogy maga az abszorbens elem időszakosan és helyileg telítésbe kerül a vizelettel, mégpedig az ún. folyadékbefogadó tartományban, és azután nincs elég idő arra, hogy a vizelet az abszorbens elem további részeihez is megfelelően szétterüljön, és minden további vizelet - amely

83722-271 KK/Tz ι

- 2 ürítésre kerül - a pelenkának általában a széle mentén szivárogni fog. Ez az ún. korai szivárgás természetesen nagyon kedvezőtlen, mert egyrészt a felhasználójának a bőrét irritálja, másrészt pedig a gondozónak is gondot jelent. A szivárgási probléma az ismételt nedvesedés esetén lép esetleg fel.

Egy további problémát jelent, hogy a terméknek az a felülete, amely használat közben használójával szemben helyezkedik el, olyan száraz maradjon a használat során, amennyire csak lehetséges, azon túlmenően pedig meg kell akadályozni - amennyire lehet - az ún. újranedvesedést, azaz azt, hogy a már egyszer elnyelt folyadék az abszorbens elemből nyomás hatására újból kipréselődjön, és így felhasználójának a bőrét irritálja, ill. nedvesítse, mitöbb az újranedvesedés további oka lehet a szivárgásnak is. Bizonyos fokig az újranedvesedési probléma elkerülhető akkor, ha az abszorbens elem szuperabszorbenseket tartalmaz, ezek ugyanis az elnyelt folyadékot vegyileg kötik meg, és ily módon, hogyha a termékre külső nyomás hat, például használója leül, akkor sem tud a folyadék újranedvesedést okozni. Nehézséget jelent azonban olyan abszorbens elem kialakítása, amelynél biztosítva van, hogy a nedvesedő tartományból a folyadék az abszorbens elem még fel nem használt tartományai felé terjedjen.

A PCT/SE92/00078 számú szabadalmi leírás olyan abszorbens elemet ismertet, amely legalább két különböző cellulóz szálbundát tartalmaz, ahol egy első abszorbens réteg szálbunda szálszerkezete lényegében egy első típusú szálbundából van kialakítva, amelynek nyitott a szálszerkezete, és kicsi a folyadékterítő képessége, például cellulóz pehely, amely vegyi-termomechanikus szálakból van kialakítva, és egy második abszorbens rétegben a szálszerkezét lényegében egy második típusú szálbundából vagy szálfátyolból van kialakítva, amelynek nagyobb a folyadékterítő képessége, mint az első abszorbens rétegben lévő szálfátyolé. Ilyen anyag lehet például a vegyi úton előállított szálfátyol. Az első réteg a nyitott szálszerkezet következtében sok folyadékot tud a

szálai között tárolni, ily módon tehát nagy mennyiségű folyadékot tud igen rövid idő alatt elnyelni, azaz ennek a rétegnek igen nagy a pillanatnyi folyadékelnyelőképessége. A másik rétegnek pedig nagyobb a folyadékterítőképessége, mint az első rétegé, és így képes arra, hogy az első rétegből a folyadékot elszívja, és ezt ebben a második rétegben szétterítse.

Az EP-A-0,254,476 számú szabadalmi leírás olyan abszorbens elemet ismertet, amely az egyik tartományában, célszerűen a nedvesedő tartomány előtt, alacsonyabb felülettömeggel van kiképezve, és kisebb a sűrűsége is, mint az abszorbens elemnek az ezt körülvevő részén. így egy olyan tartományt tudunk létrehozni, amelynek a pillanatnyi folyadékelnyelőképessége nagy, és amelyből az elnyelést követően folyadék szétteríthető, és tárolható az abszorbens elem ezen részt körülvevő területein.

A GB-A-2,082,643 számú szabadalmi leírás olyan abszorbens elemet ismertet, amelynek lényegében azonos és egyenletes a felülettömege, de a sűrűségének a gradiense a termék hosszirányát tekintve változóra van kialakítva úgy, hogy a sűrűség a rövid oldalak felé növekszik. Ily módon egy olyan terméket hoztak létre, amelynél az abszorbens elem középső részén igen gyors folyadékelnyelést és befogadást lehet megvalósítani, és az összenyomott végrészek felé pedig ez a paraméter csökken.

Az US-A-4,413,996 számú szabadalmi leírás olyan pelenkákhoz használható abszorbens elemet ismertet, amely tartalmaz egy folyadékelnyelő mélyedést vagy egy folyadékelnyelő részt a nedvesedő tartományban. Ebbe a mélyedésbe azután porózus vattaszerű betét helyezhető el.

Ennél az elrendezésnél azonban kicsi az a javulás és kicsi az a tér, amely a folyadékelnyelő kapacitást és a folyadékterítést illeti, különösen így van ez azokban a termékekben, ahol igen nagy mennyiségű folyadékot kell igen rövid idő alatt elnyelni. Ilyen fordul elő például a felnőtt inkontinenciában szenvedő betegek esetében. A további cél ezeknél a termékeknél, hogy a terméknek azon felülete, amely közvetlenül a használójával szemben helyezkedik el használat közben száraz maradjon, tehát a használójának száraz és kellemes érzete legyen ismételt nedvesedést követően is.

A találmánnyal célul tűztük ki a fent leírt termékek oly módon történő továbbfejlesztését, amikor az abszorbens elem teljesíti azt a célt is, hogy gyorsan tud nagy mennyiségű folyadékot befogadni, és felszívni ismételt nedvesedés esetén is, továbbá képes arra, hogy a folyadékot az abszorbens elem fel nem használt részei felé továbbítsa, ugyanakkor biztosítja azt is, hogy a felületszárazság megfelelő legyen.

A találmány tárgya tehát abszorbens elem abszorbens termékhez, úgymint pelenkához, inkontinencia betéthez, egészségügyi betéthez vagy hasonló termékhez, ahol az abszorbens elem folyadékbefogadó részt és folyadéktároló részt tartalmaz, amelyek egymás szomszédságában vannak elhelyezve.

A találmány szerinti abszorbens termék lényege abban van, hogy a folyadékbefogadó rész legalább egy olyan folyadékelnyelő részként van kiképezve, amely az abszorbens elem feltételezett nedvesedő tartományánál van elhelyezve, a folyadékelnyelő rész az alatta lévő folyadéktároló rétegbe mélységébe benyúlóan, továbbá a fedőrétegbe, amely a folyadéktároló réteg legalább egy részét fedi, benyúlóan van kialakítva, a folyadéktároló réteg egy első abszorbens szerkezettel van kiképezve, amelynek első hatásos átlagos pórusmérete van, míg a folyadékelnyelő részben és a fedőrétegben egy vagy több olyan abszorbens szerkezet, amelynek nagyobb a hatásos pórusmérete, mint az első átlagos pórusméret.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, ahol a folyadékelnyelő rész, valamint a fedőréteg egymással egy egységet képezően ugyanabból az anyagból vannak kialakítva.

Előnyös a találmány akkor, ha a a folyadékbefogadó rész fedőrétege, valamint a folyadékelnyelő rész különböző típusú anyagokból van kiképezve.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha az első és/vagy a második abszorbens szerkezet hidrofil szálasanyagot tartalmaz.

Előnyös még a találmány akkor, ha az első és/vagy második abszorbens szerkezet polimer habanyagot tartalmaz.

Előnyös még a találmány akkor, ha a folyadékelnyeiő rész és a fedőréteg alacsonyabb sűrűségű, mint a folyadéktároló réteg.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha folyadékelnyelő rész sűrűsége 0.02-0.2 g/cm³, előnyösen 0.06-0.15 g/cm³, míg a folyadéktároló rétegé 0.1-1.0 g/cm³, előnyösen 0.12-0.6 g/cm³.

Előnyös még a találmány akkor is, ha a folyadékelnyelő rész és a fedőréteg szálasanyagai nyitott szálszerkezetűek, és alacsony a folyadékterítő képességük, míg a folyadéktároló réteg szálasanyaga az előzőnél nagyobb folyadékterítő képességgel rendelkezik.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha a folyadékelnyelő részben ill. a fedőrétegben lévő szálasanyag nagyrészt mechanikus szálbundából, temnomechanikus szálbundából, vegyi-termomechanikus szálbundából, vegyileg keményített cellulóz szálakból álló szálbundából, szintetikus szálakból vagy ezek keverékéből áll.

Előnyös a találmány akkor, ha a folyadéktároló réteg szálasanyagának nagy része vegyi szálbundából áll.

Előnyös a találmány tovább, ha a folyadéktároló réteg szálasanyagának nagyobb része szárazon formázott lapszerű szálbundából van kiképezve.

Előnyös még a találmány akkor is, ha a folyadékelnyelő rész ill. a fedőréteg 0-30 %, előnyösen 2-15 % szuperabszorbenst tartalmaz az adott rész teljes szárazon mért tömegéhez viszonyítva.

Előnyös továbbá a találmány, ha a folyadéktároló réteg 2-80 %, előnyösen 10-50 % szuperabszorbenst tartalmaz az adott rész szárazon mért teljes tömegéhez viszonyítva.

Előnyös a találmány akkor is, ha a folyadéktároló réteg olyan szuperabszorbens réteget tartalmaz, ahol a szuperabszorbens részecskékként van jelen.

Előnyös a találmány akkor, ha két vagy több folyadékelnyelő rész van az abszorbens elem feltételezett nedvesedő tartománya fölött kiképezve.

Előnyös akkor a találmány, ha a folyadéktároló rétegnek az az oldala, amely a fedőrétegtől távolabb esik egy folyadékfelszívó réteggel van ellátva, amely a folyadékelnyelő résszel folyadékkapcsolatban van.

Előnyös továbbá a találmány, ha a folyadékelnyelő rész a fedőrétegen és a folyadéktároló rétegen teljes egészében átmenőén, és a folyadékfelszívó réteggel érintkezőén van kiképezve.

Előnyös még a találmány, ha a folyadékelnyelő rész és a folyadékfelszívó réteg között egy további réteg van elhelyezve nagy folyadékelnyelő kapacitású, nagy nedvességállóságú, és nedves állapotban tágulásra képes anyagból, például a szintetikus szálasanyagból, polimer habanyagból, cellulóz szálasanyagból, mechanikus, termomechanikus vagy vegyi-termomechanikus szálbundából, vegyileg keményített cellulóz szálakból készített szálbundából, vagy szárazon formázott, nyomással előállított szálbunda lapból.

Előnyös továbbá a találmány, ha a fedőréteg el van látva egy, a folyadékelnyelő rész közelében elhelyezkedő vékony résszel, amelynek nagyobb a sűrűsége, mint a fedőréteg többi vastagabb részéé.

Előnyös még a találmány, ha a fedőréteg hátsó részén egy vastag rész van kiképezve, amely használat közben az abszorbens elem felhasználó felé eső részénél van, és itt a sűrűség alacsonyabb, mint a vékony összenyomott részben, és a vastag részt a folyadékelnyelő résztől a határvonalként és gátként kiképezett összenyomott vékony rész választja el.

Előnyös még a találmány, ha a vékony rész az abszorbens elem hosszirányában van 5-50 mm hosszúságúra kiképezve.

A találmány tárgya továbbá abszorbens termék, amely inkontinencia betétként, egészségügyi betétként vagy hasonlóként alkalmazható, és a találmány szerinti abszorbens elemmel van kialakítva.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán látható egy, a találmány értelmében kialakított pelenka felülnézete, azaz az a nézete, amely használat közben a felhasználó felé esik, a 2. ábrán látható az 1. ábrán bemutatott pelenkában alkalmazott abszorbens elem felülnézete, a 3. ábrán látható a 2. ábrán bemutatott abszorbens elem lll-lll sík mentén vett metszete, a 4. és az 5. ábrán a találmány szerint kialakított abszorbens elem további kiviteli alakjainak metszeti láthatók, a 6. ábrán egy további abszorbens elem felülnézete látható, a 7. ábrán a 6. ábrán bemutatott abszorbens elem VII-VII sík mentén vett metszete látható, a 8. ábrán egy további kiviteli alak látható felülnézetben, míg a 9. ábrán a 8. ábra IX-IX sík mentén vett metszete látható, a 10. ábrán pedig a találmány szerinti (B) és egy ismert (A) mintadarab, mint abszorbens elem pillanatnyi folyadékelnyelőképességének az összehasonlítását bemutató diagramm látható.

Az 1. ábrán látható pelenka tartalmaz egy folyadékáteresztő 1 réteget, amely fölül helyezkedik el, és például szálasanyagból vagy perforált műanyag filmből van kiképezve, és tartalmaz egy folyadékátnemeresztő 2 réteget, amely alul helyezkedik el, és amely műanyag filmből vagy hidrofób szálasanyagból van, és az első és a második 1 és 2 réteg között helyezkedik el egy 3 abszorbens elem.

Pelenkáknak az a szerepe, hogy felhasználója testének alsó részét, mintegy nadrágszerű abszorbens elem öleljék körül. Van tehát egy 4 hátsó része, amely használat közben a felhasználójának a háta részénél helyezkedik el, van egy 5 elülső része, amely a felhasználója előtt helyezkedik el, és van egy keskenyebb 6 lépésbetét része, amely a 4 hátsó rész és az 5 elülső rész között helyezkedik el, és azokat köti össze. Annak érdekében, hogy a pelenkát a kívánt nadrág alakzatra lehessen hajtani, 7 rögzítőnyelvek vannak a pelenka hátsó 8 derékrészénél elhelyezve. Ezek a 7 rögzítőnyelvek használat közben a pelenkának az 5 elülső részén, annak is a külső oldalán vannak rögzítve, közel az elülső 9 derékrészhez, ily módon tehát a pelenka használat közben úgy helyezkedik el, hogy a 8 és 9 derékrész lényegében körülöleli. Természetesen más rögzítőelemek is használhatók, például Velcro márkanéven forgalmazott elemek, vagy kapcsos rögzítőelemek.

Az 1. ábrán látható pelenka ezenkívül tartalmaz még előfeszített 10 rugalmas elemeket, amely erre a célra önmagában ismert módon használható anyagból, például rugalmas habból, rugalmas szalagból vagy körbetekert fonott rugalmas sodratból áll. Az egyszerűség kedvéért a 10 rugalmas elemet az 1. ábrán kifeszített állapotában mutatjuk be. Ahogy a feszültség megszűnik a 10 rugalmas elemek összehúzódnak, és így képezik a pelenka lábnyílás körüli részét.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az 1. ábrán bemutatott pelenka példaként! kiviteli alak csupán, számos egyéb alakzatban is kialakítható a találmány szerinti megoldás. Lehet a pelenka más alakú, vagy egyéb más tervezői szempontok figyelembevételével készített egyéb termék. Kialakítható a pelenka úgy is, hogy egy speciális rögzítő nadrágon belül helyezkedjen el, ebben az esetben a rögzítőelemek, így a példaként! kiviteli alaknál látható 7 rögzítőnyelvek elhagyhatók, és adott esetben elhagyhatók a 10 rugalmas elemek is.

A 2. ábrán a pelenkában alkalmazott 3 abszorbens elem látható felülnézetben, a 4. ábrán pedig a 3 abszorbens elem pelenkaként történő alkalmazó• · sa esetén látható egy példakénti kiviteli alak metszete. A pelenka esetében a nedvesedő tartomány lényegében az elülső részénél helyezkedik el, ez tehát az a terület, amikor a pelenka a kiürített vizeletet elsőként szívja fel, és amely általában kissé a pelenka elülső része irányába eltolva helyezkedik el. A 3 abszorbens elemnek van egy ún. 13 folyadékbefogadó része, amely teljes egészében átnyúlik egy 12 folyadéktároló rétegen, és ez a 12 folyadéktároló réteg a 13 folyadékbefogadó részt körülveszi. A 13 folyadékbefogadó rész gyorsan tud nagy mennyiségű folyadékot rövid idő alatt befogadni. A 12 folyadéktároló réteg és a 13 folyadékbefogadó rész alatt van egy 14 folyadékfelszívó réteg, amely nagy folyadékterítő képességű szálas anyagból van. A 13 folyadékbefogadó részben alkalmazott szálas anyag lehet például mechanikus szálbunda szálaiból kialakított cellulóz szálasanyag, lehet termomechanikus szálbunda vagy vegyi-temnomechanikus szálbunda ún. CTMP. Ezeknek a szálbundáknak viszonylag durva a szálszerkezete, ennek oka a benne lévő lignin, és ily módon az általuk képezett anyagnak viszonylag nagy a pórustérfogata, nagy a nedvesedés! ellenállóképessége, és kicsi a folyadékterítő képessége. A nagy nedvesedésállóság azt jelenti, hogy a szálfátyol lényegében megtartja szerkezetét még a nedvesedés után is. Egyéb hasonló pelyhesített szálfátylak is alkalmazhatók, így például a puha fenyőfából készült rostos anyag, vagy a vegyileg keményített cellulóz szálak, de ugyanúgy alkalmazhatók szintetikus szálak is.

A 3. és az 5. ábrán látható kiviteli alakok esetében a 12 folyadéktároló réteg fölött egy 11 fedőréteg helyezkedik el, amely a 13 folyadékbefogadó résszel együtt képezi a 3 abszorbens elem folyadékbefogadó részét. A 11 fedőréteg és a 13 folyadékelnyelő rész egymással egy egységet képezően integrálva is kialakíthatók, adott esetben ugyanazon anyagból. Kialakítható a 13 folyadékelnyelő rész és a 11 fedőréteg úgy is, hogy különböző anyagokból vannak elkészítve, amelyeknek azonban természetesen megvannak a kívánt pa• ·

- 10raméterei, így tehát a viszonylag nagy pórusméret, a nagy nedvességállóság és a kis folyadékterítő képesség. A 11 fedőréteg ily módon növeli a 3 abszorbens elem felületének a szárazságát.

A 11 fedőréteg a 3. ábrán látható kiviteli alaknál, amikoris abban a helyzetben látjuk, ahogy használat során elhelyezkedik, tartalmazza a 11 a vastag részt, amely 11a vastag rész a 13 folyadékelnyelő résztől adott távolságra, előnyösen attól 5-50 mm távolságra egy 11 b vékony részbe megy át. Ennek a 11 b vékony résznek nagyobb a sűrűsége, mint a 11 a vastag résznek, és lényegében egy olyan folyadékgátat képez, amely megakadályozza azt, hogy a folyadék a 11 fedőrétegben a 11a hátsó rész felé terjedjen, és ily módon azt szárazon tartja. Ez a kiviteli alak azért is előnyös, mert ha mind vizelet, mind pedig széklet ürítésre kerül, úgy azok egymástól különválasztva maradnak. A vizelet és a széklet keveredése ugyanis nem-kívánatos bomlástermékek keletkezését vonja maga után, mely a bőrt irritálhatja. A 13 folyadékelnyelő rész természetesen úgy is kialakítható, hogy teljes egészében körülveszi a gátként alkalmazott 11a vastag részt. A nagyobb sűrűségű 11b vékony rész automatikusan hozható létre úgy, hogy a 3 abszorbens elem anyagát összenyomjuk. Ez annak köszönhető, hogy az alatta lévő 12 folyadéktároló rétegnek is olyan az alakja, hogy ez az összenyomás megvalósítható, mert a 12 folyadéktároló réteg a 11b vékony rész tartományában vastagabbra van kiképezve, mint a 11 a vastag rész alatti részén. Természetesen az összenyomott és gátat képező 11b vékony részt a 13 folyadékelnyelő rész közvetlen közelében más módon is létrehozhatjuk.

A 4. ábrán látható példaként! kiviteli alak az előzőektől abban tér el, hogy 11 fedőréteget nem tartalmaz.

Az 5. ábrán egy olyan kiviteli alak metszete látható, ahol a 13 folyadékelnyelő rész és a 14 folyadékfelszívó réteg között egy további folyadékbefogadó 19 réteg van elhelyezve. Ez a 19 réteg kialakítható nagy folyadékbefogadó ké• ·

- 11 pességű, nedvességnek ellenálló anyagból, azaz olyan anyagból, amely megtartja a nyitott szálszerkezetét akkor is, ha nedvesedik. Ilyen anyagokként alkalmazhatók a különféle szintetikus szálas anyagok, amely lehet szövetformájú, polimer anyag, cellulóz szálas anyag mechanikus szálbundából, termomechanikus szálbunda, vegyi-termomechanikus szálbunda, vagy vegyileg keményített cellulóz szál. A 19 réteg olyan anyagból kell álljon, amely megfelelően megduzzad nedvesedés hatására, azaz kialakítható úgy is, hogy szárazon formázott lapként képezzük ki.

A 12 folyadéktároló rétegben lévő szálas anyag lényegében szálfátyol pehelyből alakítható ki, vagy olyan szálas anyagból, amelyeknek viszonylag kis a pórustérfogata, és nagy a folyadékterítőképessége. Ilyen szálfátyol lehet vegyi úton előállított szálfátyol, amely lényegében tiszta cellulózból képezett finom szálszerkezetű, olyan, amelynek igen jó a folyadékterítőképessége. A CTMP anyagból megfelelően összenyomott szálfátyol bunda is alkalmazható, ebben az esetben úgy kell összenyomni, hogy a sűrűsége 0.12 g/cm³ körül legyen, ekkor ugyanis viszonylag jók a folyadékterítő paraméterei ennek az anyagnak.

Jó folyadékterítőképességgel rendelkező anyag lehet még a szárazon formázott lapszerűre összenyomott szálfátyol, amely például CTMP-ből, vagy vegyi szálbundából készült. Ilyen anyagokra találunk példát a WO 90/0508 számú közzétételi iratban.

A 14 folyadékfelszívó rétegben lévő szálas anyag lényegében vegyi úton előállított szálfátyol bunda, vagy szárazon formázott lapszerűen kiképezett szálfátyol, vagy egyéb olyan szálas anyag, amelynek jók a folyadékterítő paraméterei.

A 11 fedőréteg ill. a 13 folyadékelnyelő rész sűrűsége célszerűen 0.02 és 0.2 g/cm³ között választandó meg, előnyösen ez a tartomány 0.06-0.15 g/cm³. A 12 folyadéktároló réteg sűrűsége 0.1-1 g/cm³, előnyösen 0.12-0.6 g/cm³. A

- 1214 folyadékfelszívó réteg sűrűsége általában 0.08-1.0 g/cm³, előnyös azonban a 0.12-0.6 g/cm³ -es tartomány is. A fenti sűrűségi adatok olyan 3 abszorbens elemeknél alkalmazhatók, amelyek cellulóz szálfátyolból vannak kialakítva. Más típusú anyagoknál természetesen más sűrűségi értékek az optimálisak.

A 11 fedőréteg és a 13 folyadékelnyelő rész egyrészről, másrészről pedig a 12 folyadéktároló réteg és a 14 folyadékfelszívó réteg pórusméretei közötti különbség a rétegek sűrűsége közötti különbséggel állítható be, de beállítható úgy is, hogy ugyanolyan sűrűségű eltérő szálas anyagból készültek, tehát mindkét esetben kialakítható a kívánt pórusméret különbség.

A 11 fedőréteg és a 13 folyadékelnyelő rész 0-30 %, előnyösen 2-15 % szuperabszorbenst tartalmaz az adott rész teljes szárazon mért tömegéhez viszonyítva. Maga a szuperabszorbens lehet pehely formájában, szálas formában, granulátum vagy por formában, vagy hasonló, önmagában ismert formában, és előnyösen a szálas anyag közé van bekeverve, vagy úgy, hogy lényegében egyenletesen elosztva, vagy oly módon, hogy a termék bizonyos részein nagyobb a szuperabszorbens anyag, mint a többi részén. A szuperabszorbens alkalmazásának az a célja, hogy a 11 fedőrétegben, ill. a 13 folyadékelnyelő részben visszamaradó folyadékot elnyelje és megkösse, azt követően, hogy a folyadék a 13 folyadékelnyelő részből a 14 folyadékfelszívó rétegbe került továbbításra. Ezáltal azt biztosítjuk, hogy a felhasználóhoz legközelebb eső felület száraz lesz, mivel a 11 fedőréteg és a 13 folyadékelnyelő rész szálai közötti mélyedést lényegében kiürítjük, tehát a folyadék elszívásra kerül.

A 11 fedőrétegben ill. a 13 folyadékelnyelő részben lévő szuperabszorbensnek olyannak kell lennie, amelynek nagy a gélszilárdsága, ami azt jelenti, hogy a nyitott szálszerkezetét megtartja akkor is, ha már nedvesedés történt, és előnyösen alacsony a folyadékelnyelő sebessége is. A 11 fedőréteg és a 13 folyadékelnyelő rész természetesen szuperabszorbensek nélkül is kialakítható.

• 4 • · · « »«· · * · · ····· «··« • · «· · · ··

- 13 A 12 folyadéktároló réteg adott esetben szintén tartalmazhat szuperabszorbenseket, például 2-80 %-ot, előnyösen azonban 10-50 %-ot az adott 12 folyadéktároló réteg szárazon mért tömegéhez viszonyítva. A szuperabszorbens lehet pehely formában, szál formában, granulátum vagy por formában, vagy hasonló ismert formában, és vagy az anyag szálai közé keverjük, vagy egy vagy több réteget képezünk belőle a szálas anyagból kiképezett rétegek között. A szuperabszorbenst a 12 folyadéktároló rétegbe egyenletesen elosztva is bevihetjük, vagy pedig úgy, hogy a koncentrációja a 3 abszorbens elem hossza és/vagy szélessége mentén változik.

A 12 folyadéktároló réteg adott esetben csak szuperabszorbensből is kialakítható.

A 12 folyadéktároló rétegben található szuperabszorbensnek előnyösen nagy a folyadékelnyelő kapacitása nyomás alatt is, azaz megvan az a képessége, hogy a normál nyomóserő hatására is megfelelően kitáguljon, azaz ily módon nem fogja a folyadék terítését akadályozni vagy gátolni. Ami ezeket a szuperabszorbenseket jellemzi, az a nagyfokú keresztkötés, amely gyakorlatilag sokkal nehezebbé teszi, hogy összenyomjuk, ha összehasonlítjuk egy olyan gélanyaggal, ahol a keresztkötések mértéke alacsonyabb.

A 12 folyadéktároló réteg természetesen adott esetben szuperabszorbensek nélkül is megvalósítható.

A 14 folyadékfelszívó réteg előnyösen nem tartalmaz szuperabszorbenst, ha mégis van benne, úgy csak nagyon kis mennyiségben.

A kiürített testfolyadék, ebben az esetben vizelet, a 11 fedőrétegben és a 13 folyadékelnyelő részben gyorsan elnyelésre kerül, és vagy közvetlenül, vagy pedig a 14 folyadékfelszívó rétegen keresztül a második 12 folyadéktároló rétegben tud szétterülni, ahol tárolásra is kerül. A kapilláris méretek különbsége egyrészről a 11 fedőréteg és a 13 folyadékelnyelő rész szálai között, másrészről pedig a 12 folyadéktároló rész szálai között megfelelő szívóhatást biz- 14tosítanak a 11 fedőréteg ill. 13 folyadékelnyelő rész felöl a 12 folyadéktároló réteg vagy a 14 folyadékfelszívó réteg felé. A 11 fedőréteget ill. a 13 folyadékelnyelő részből a folyadék tehát elszívásra kerül, és így ismét alkalmassá válik arra, hogy a következő adag folyadékot magába fogadja. A 12 folyadéktároló réteg úgy van kiképezve, hogy több adag folyadék tárolására legyen alkalmas.

A 13 folyadékelnyelő rész különböző méretű és alakú lehet. Fontos azonban, hogy legyen legalább egy olyan 13 folydékelnyelő rész, amely a 3 abszorbens elem feltételezett nedvesedő tartományánál helyezkedik el, azaz a 3 abszorbens elem elülső része irányába kissé eltolva. Maga a 13 folyadékelnyelő rész a 3 abszorbens elemen annak hosszirányú között keresztirányban helyezkedik el, ahogy ez a 6. ábrán is látható, és a 15 és 16 peremeken belül végződik, ahogyan ez a 2. ábrán megfigyelhető. Mindkét példaként! kiviteli alaknál a 13 folyadékelnyelő rész csak a 3 abszorbens elem elülső részénél van kiképezve, és a 17 elülső peremen belül, annak közelében végződik. Adott esetben a 13 folyadékelnyelő rész kialakítható úgy is, hogy egészen a 17 elülső peremig tart, és kissé még a 3 abszorbens elem hátsó része irányába is ki van képezve, adott esetben egészen a 18 hátsó peremig.

A találmány számos kiviteli alakban valósítható meg, maga a 3 abszorbens elem két vagy több 13 folyadékelnyelő részt is tartalmazhat. Annak a megoldásnak, amikor több kis 13 folyadékelnyelő rész van egyetlen nagy folyadékelnyelő tartományként kiképezve az az előnye, hogy a pelenkánál a nedvesedő tartomány változik attól függően, hogy felhasználója fekszik vagy ül, és változik attól függően is, hogy felhasználója nő vagy férfi. Egynél több 13 folyadékelnyelő rész esetében annak a kockázata, hogy a vizelet a 3 abszorbens elem külső felületén elfolyik, jelentősen csökken. Egy kis 13 folyadékelnyelőből részből gyorsabban is lehet a folyadékot elszívni, mint egy nagy 13 folyadékelnyelő részből, ami szintén további előny. A különböző 13 folyadékéi- 15-

• · nyelő részek lehetnek különböző méretűek, és a 3 abszorbens elem különböző részein helyezkedhetnek el.

A fent ismertetett megoldás olyan abszorbens anyagokra vonatkozott, amelyek tisztán szálas szerkezetűek. Adott esetben azonban a találmány szerinti megoldásnál másfajta anyagok is alkalmazhatók, például porózus abszorbens anyagok, úgymint polimer habok, például poliészter, poliuretán, poliolefin, viszkóz stb. habok, vagy porózus polimer makroszerkezetek. A pórusméretek különbsége, amelyre szükség van a folyadékelnyelő rész és a folyadéktároló rész között, ezen anyagok megfelelő megválasztásával is biztosítható. Adott esetben szálas anyagok és habanyagok kombinációja is alkalmazható.

Pórusméret alatt azt a hatásos átlagos pórusméretet értjük, amellyel a szerkezet száraz állapotban rendelkezik. Arra vonatkozó mérési eljárás, hogy egy-egy szálszerkezetben az átlagos hatásos pórusméretet hogy lehet meghatározni és mérni, az EP-A-0,470,392 számú leírásban van ismertetve.

Egy további kiviteli alak esetében a folyadékbefogadó rész, tehát például a 13 folyadékelnyelő rész egy kemény összenyomott anyag is lehet, amely nedves állapotban kitágul. Ismételt nedvesedés esetén így kapjuk meg a nagyobb és megfelelően kitágult állapotnak megfelelő pórustérfogatot. Ilyen anyag lehet például a nyomással előállított, szárazon formázott szálfátyol lap, összenyomott szerkezetként kiképezett vegyileg merevített cellulóz szálak, valamint nyomással előállított és hőkötéssel létrehozott szálszerkezetek, aholis a nedvesedés a hőkötéseket töri szét, és a szerkezet ily módon tud kitágulni.

Néhány összehasonlító vizsgálatot végeztünk olyan 3 abszorbens elemekkel, amelyek egyrészt a találmány szerinti 13 folyadékelnyelő részt tartalmazták, másrészt pedig enélkül voltak kialakítva.

Példák

A pillanatnyi folyadékelnyelést és az újranedvesedést két szálbunda A és B mintadarabbal végeztük, amelyek 10 x 28 cm-esek voltak, felső rétegük

- 16CTMP szálfátyolból volt, amely puhafa rostokból volt kialakítva, a 12 folyadéktároló réteg, amely ez alatt a vegyileg kezelt puhafa szálfátyol alatt helyezkedett el, valamint az alatta lévő folyadékfelszívó réteg puhafa vegyi szálbundából volt. Az A mintadarab felső rétege 1,2 g szuperabszorbenst tartalmazott, lényegében egyenletesen elosztva a pelyhesített szálfátyol szálai között, míg a felső réteg a B mintadarab esetében 0.8 g ugyanilyen szuperabszorbenst tartalmazott lényegében homogén módon a rétegbe keverve. Az A mintadarab esetében a felső réteg felülettömege 400 g/m² volt. A B mintadarab esetében a felső réteg felülettömege 200 g/m² volt. A B mintadarabnál 13 folyadékelnyelő rész is ki volt alakítva ugyanolyan anyagból, mint a felső réteg. A 13 folyadékelnyelő rész keresztmetszete kör alakú volt, átmérője 9 cm. A B mintadarab átlagos sűrűsége a folyadékelnyelő tartományban 0.07 g/cm³ volt, míg az átlagsűrűség a folyadékelnyelő tartományon kívül 0.11 g/cm³ volt.

Az A mintadarabnál a 12 folyadéktároló réteg a felülettömege 600 g/m²volt, sűrűsége pedig 0.125 g/cm³. Közvetlenül ez alatt tehát a 12 folyadéktároló réteg és a 14 folyadékfelszívó réteg között egy 4.5 g szuperabszorbenst tartalmazó réteg volt elhelyezve. A 14 folyadékfelszívó réteg felülettömege 300 g/m³ volt. Az A mintadarab átlagos sűrűsége 0.2 g/cm³ volt.

A B mintadarabnál a 12 folyadéktároló réteg felülettömege 500 m/m², sűrűsége 0.125 g/cm³ volt, és 4.6 g ugyanolyan szuperabszorbenst tartalmazott, mint az A mintadarab lényegében homogén módon bekeverve a pelyhes anyag közé. A B mintadarab esetében a 14 folyadékfelszívó réteg felülettömege 250 g/cm² volt.

Pillanatnyi abszorpció

Négy adagonként 60 ml folyadékot (0,9 %-os NaCl oldat) öntöttünk adott időközönként a termékre. Azt ellenőriztük vizuális megfigyeléssel és jegyeztük fel, hogy mennyi ideig tartott, amíg a folyadék elnyelésre került. Az eredményt a 10. ábrán látható oszlopok mutatják az egymás melletti oszlopok az egyes oszlopcsoportokban az egymást követő folydékbevitelek utáni paramétereket mutatják. A B mintadarabnak lényegesen jobb volt a pillanatnyi folyadékelnyelőképessége, mint az A mintadarabé, különösen a második, harmadik és a negyedik folyadékbevitel után. A B mintadarab az ismételt nedvesedések során is megtartotta a gyors folyadékelnyelőképességét.

Úiranedvesedés

Az újranedvesedést a negyedik folyadékbevitelt megelőzően mértük úgy, hogy szűrőpapírt helyeztünk a nedvesedő tartományra, majd 2.8 kPa (1.1 kg) nyomással terheltük 15 sec-on keresztül. A szűrőpapírokat nedvesedés előtt és nedvesedés után, azaz terhelés előtt és terhelés után lemértük. Az A mintadarab esetében az újranedvesedés 3.5 g volt, a B mintadarabnál pedig 2.3 g, azaz a B mintadarab esetében alacsonyabb újranedvesedés volt tapasztalható.

A vizsgálatokból az a következtetés volt levonható, hogy lényegesen javult a találmány szerinti terméknél a pillanatnyi folyadékelnyelés, különösen újranedvesedés esetén, éspedig annál a mintadarabnál, amely a találmány szerinti 13 folyadékelnyelő részt tartalmazta. Ugyanakkor ennek a mintadarabnak alacsony értékű is volt az újranedvesedése. Ez azt mutatja tehát, hogy a találmány szerinti 3 abszorbens elemnek igen jók az abszorpciós paraméte-

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Abszorbens elem abszorbens termékhez, úgymint pelenkához, inkontinencia betéthez, egészségügyi betéthez vagy hasonló termékhez, ahol az abszorbens elem (3) folyadékbefogadó részt és folyadéktároló részt tartalmaz, amelyek egymás szomszédságában vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a folyadékbefogadó rész legalább egy olyan folyadékelnyelő részként (13) van kiképezve, amely az abszorbens elem (3) feltételezett nedvesedé tartományánál van elhelyezve, a folyadékelnyelő rész (13) az alatta lévő folyadéktároló rétegbe (12) mélységébe benyúlóan, továbbá a fedőrétegbe (11), amely a folyadéktároló réteg (12) legalább egy részét fedi, benyúlóan van kialakítva, a folyadéktároló réteg (12) egy első abszorbens szerkezettel van kiképezve, amelynek első hatásos átlagos pórusmérete van, míg a folyadékelnyelő részben (13) és a fedőrétegben (11) egy vagy több olyan abszorbens szerkezet, amelynek nagyobb a hatásos pórusmérete, mint az első átlagos pórusméret.
2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő rész (13), valamint a fedőréteg (11) egymással egy egységet képezően ugyanabból az anyagból vannak kialakítva.
3. Az 1. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékbefogadó rész fedőrétege (11), valamint a folyadékelnyelő rész (13) különböző típusú anyagokból van kiképezve.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy az első és/vagy a második abszorbens szerkezet hidrofil szálasanyagot tartalmaz.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy az első és/vagy második abszorbens szerkezet polimer habanyagot tartalmaz.

- 196. A 4. vagy 5. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő rész (13) és a fedőréteg (11) alacsonyabb sűrűségű, mint a folyadéktároló réteg (12).
7. A 4. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő rész (13) sűrűsége 0.02-0.2 g/cm³, előnyösen 0.06-0.15 g/cm³, míg a folyadéktároló rétegé (12) 0.1-1.0 g/cm³, előnyösen 0.12-0.6 g/cm³.
8. A 4., 6. vagy 7. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő rész (13) és a fedőréteg (11) szálasanyagai nyitott szálszerkezetűek, és alacsony a folyadékterítő képességük, míg a folyadéktároló réteg (12) szálasanyaga az előzőnél nagyobb folyadékterítő képességgel rendelkezik.
9. A 8. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő részben (13) ill. a fedőrétegben (11) lévő szálasanyag nagyrészt mechanikus szálbundából, termomechanikus szálbundából, vegyitermomechanikus szálbundából, vegyileg keményített cellulóz szálakból álló szálbundából, szintetikus szálakból vagy ezek keverékéből áll.
10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadéktároló réteg (12) szálasanyagának nagy része vegyi szálbundából áll.
11. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadéktároló réteg (12) szálasanyagának nagyobb része szárazon formázott lapszerű szálbundából van kiképezve.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő rész (13) ill. a fedőréteg (11) 0-30 %, előnyösen 2-15 % szuperabszorbenst tartalmaz az adott rész teljes szárazon mért tömegéhez viszonyítva.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadéktároló réteg (12) 2-80 %, előnyösen 10-50 %

-20szuperabszorbenst tartalmaz az adott rész szárazon mért teljes tömegéhez viszonyítva.
14. Az 1. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadéktároló réteg (12) olyan szuperabszorbens réteget tartalmaz, ahol a szuperabszorbens részecskékként van jelen.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy két vagy több folyadékelnyelő rész (13) van az abszorbens elem (3) feltételezett nedvesedé tartománya fölött kiképezve.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadéktároló rétegnek (12) az az oldala, amely a fedőrétegtől (11) távolabb esik egy folyadékfelszívó réteggel (14) van ellátva, amely a folyadékelnyelő résszel (13) folyadékkapcsolatban van.
17. A 16. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő rész (13) a fedőrétegen (11) és a folyadéktároló rétegen (12) teljes egészében átmenőén, és a folyadékfelszívó réteggel (14) érintkezőén van kiképezve.
18. A 16. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő rész (13) és a folyadékfelszívó réteg (14) között egy további réteg (19) van elhelyezve nagy folyadékelnyelő kapacitású, nagy nedvességállóságú, és nedves állapotban tágulásra képes anyagból, például a szintetikus szálasanyagból, polimer habanyagból, cellulóz szálasanyagból, mechanikus, temnomechanikus vagy vegyi-termomechanikus szálbundából, vegyileg keményített cellulóz szálakból készített szálbundából, vagy szárazon formázott, nyomással előállított szálbunda lapból.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg (11) el van látva egy, a folyadékelnyelő rész (13) közelében elhelyezkedő vékony résszel (11b), amelynek nagyobb a sűrűsége, mint a fedőréteg (11) többi vastagabb részéé (11a).

-21
20. A 19. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a fedőréteg hátsó részén egy vastag rész (11a) van kiképezve, amely használat közben az abszorbens elem (3) felhasználó felé eső részénél van, és itt a sűrűség alacsonyabb, mint a vékony összenyomott részben (11b), és a vastag részt (11a) a folyadékelnyelő résztől (13) a határvonalként és gátként kiképezett összenyomott vékony rész (11b) választja el.
21. A 20. igénypont szerinti abszorbens elem, azzal jellemezve, hogy a vékony rész (11b) az abszorbens elem (3) hosszirányában van 5-50 mm hosszúságúra kiképezve.
22. Abszorbens termék, úgymint pelenka, inkontinencia betét, egészségügyi betét vagy hasonló, amely legalább az 1-19. igénypontok egyike szerinti abszorbens elemmel van ellátva, és amely abszorbens elem (3) egy folyadékáteresztő réteg (3) és egy folyadékátnemeresztő réteg között van elhelyezve.