HUT74243A - Process for sealing soil formations - Google Patents

Process for sealing soil formations Download PDF

Info

Publication number
HUT74243A
HUT74243A HU9503260A HU9503260A HUT74243A HU T74243 A HUT74243 A HU T74243A HU 9503260 A HU9503260 A HU 9503260A HU 9503260 A HU9503260 A HU 9503260A HU T74243 A HUT74243 A HU T74243A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
soil
water glass
soft gel
process according
clay
Prior art date
Application number
HU9503260A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9503260D0 (en
Inventor
Jost-Ulrich Kuegler
Original Assignee
Kuegler
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Kuegler filed Critical Kuegler
Publication of HU9503260D0 publication Critical patent/HU9503260D0/hu
Publication of HUT74243A publication Critical patent/HUT74243A/hu

Links

Classifications

    • EFIXED CONSTRUCTIONS
    • E02HYDRAULIC ENGINEERING; FOUNDATIONS; SOIL SHIFTING
    • E02DFOUNDATIONS; EXCAVATIONS; EMBANKMENTS; UNDERGROUND OR UNDERWATER STRUCTURES
    • E02D19/00Keeping dry foundation sites or other areas in the ground
    • E02D19/06Restraining of underground water
    • E02D19/12Restraining of underground water by damming or interrupting the passage of underground water
    • E02D19/16Restraining of underground water by damming or interrupting the passage of underground water by placing or applying sealing substances
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K17/00Soil-conditioning materials or soil-stabilising materials
    • C09K17/02Soil-conditioning materials or soil-stabilising materials containing inorganic compounds only
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K17/00Soil-conditioning materials or soil-stabilising materials
    • C09K17/02Soil-conditioning materials or soil-stabilising materials containing inorganic compounds only
    • C09K17/12Water-soluble silicates, e.g. waterglass

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Hydrology & Water Resources (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Soil Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Mining & Mineral Resources (AREA)
  • Structural Engineering (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Civil Engineering (AREA)
  • Paleontology (AREA)
  • Soil Conditioners And Soil-Stabilizing Materials (AREA)
  • Superconductors And Manufacturing Methods Therefor (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Investigation Of Foundation Soil And Reinforcement Of Foundation Soil By Compacting Or Drainage (AREA)
  • Consolidation Of Soil By Introduction Of Solidifying Substances Into Soil (AREA)
  • Soil Working Implements (AREA)

Description

A találmány talajformációk szigetelésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során kötő talajból por alakú vízüveg hozzáadásával ásványi szigetelőréteget hordunk fel és mechanikailag tömörítjük.
Természetes talajokból álló ásványi szigetelőrétegeket alkalmazó ilyen eljárás már ismert (DE-C-2 702 787). Por alakú vízüveg alkalmazása révén az ásványi szigetelőréteg kf áteresztési együtthatója a 3,6-1,3-10'10 m/s tartományba eső értékre javítható.
Az EP-B 338 039 alapján megismerhető továbbá talajformációk szigetelésére szolgáló olyan eljárás, amelynek során derítöiszapot vagy felszíni vizekből származó iszapot az iszap száraz tömegére számított 30-70 tömeg%, víz felvételére képes, stabil szemcséjű adalékanyaggal kevernek, a kapott mesterséges talajkeveréket felhordják a talajformációra, majd mechanikailag tömörítik. Az egyik sajátos kiviteli alakban lágy gélt képező anyagként nátrium-aluminát, továbbá por alakú vízüveg adalékot használnak. Először a vízüveget keverik be száraz alakban, majd a vízüveg feloldódása után a lágy gélt képező anyagot egy további műveletben keverik be. Erre a mesterséges tanrendszerre vonatkozóan a kf áteresztési együttható értékére az 5·10'1ο-3·10’11 m/s tartományt adják meg.
Az EP-B 338 039 szerinti eljárás azonban bizonyos korlátozásokkal alkalmazható, minthogy a derítöiszapban és adalékanyagaiban (így az erőműi hamuban és hulladékégetőkből származó hamuban) lévő káros anyagok környezetvédelmi szempontból aggályokat vetnek fel. így az ilyen derítö-iszap-keverékek a káros anyagok nagy koncentrációja miatt hulladéklerakó telepeken nem alkalmazhatók alapszigetelésként, csak fedőszigeteléshez. Bizonyos mesterséges talajokra vonatkozó ezen korlátozásoktól eltekintve természetes talajok, • ·
így agyagtartalmú talajok — amelyek ilyen szigetelésekhez a legalkalmasabbak, és alapszigetelés céljára is engedélyezve vannak — viszont hosszú távon nem rendelkeznek kellő mértékben káros anyagot visszatartó képességgel, ezenkívül fizikokémiai változást szenvednek, ami időben az átbocsátóképesség növekedéséhez vezet. Ez az oka a kombinált szigetelésnek is, amelynél az agyag szigetelőréteg fölött műanyag szigetelősávot helyeznek el.
Megállapítottuk, hogy természetes előfordulású kötő talajokkal a káros anyagok jó visszatartási képessége mellett az áteresztési együttható kitűnő értékeit érhetjük el, ha
a) a Proctor-görbe nedves tartományába eső víztartalmú kötő talajból por alakú, aluminátmentes, lágy gélt képező adalék hozzáadásával homogén elegyet képezünk,
b) a lágy gélt képező adalék talajvízben való feloldódása után a por alakú vízüveget homogén módon bedolgozzuk, majd
c) a réteget mechanikailag tömörítjük.
Ezen eljárás sikere azért meglepő, mert az előzőekben tárgyalt EP-B 338 039 szerint kifejezetten a vízüveget kell először beadagolni, és a lágy gélt képező folyékony adalékot csak a vízüveg feloldódása után lehet bekeverni (5. oszlop, 45-50. sorok, valamint a 11. igénypont).
A fentiek alapján a találmány eljárás talajformációk szigetelésére, amelynek során kötő talajból por alakú vízüveg hozzáadásával ásványi szigetelőréteget hordunk fel és mechanikailag tömörítjük. Az eljárás lefolytatása során
a) a Proctor-görbe nedves tartományába eső víztartalmú kötő talajból por alakú, aluminátmentes, lágy gélt képező adalék hozzáadásával homogén elegyet képezünk,
b) a lágy gélt képező adalék talajvízben való feloldódása után a por alakú vízüveget homogén módon bedolgozzuk, majd
c) a réteget mechanikailag tömörítjük.
A találmány szerinti eljárással — a kiválasztott talaj típusától függően — a kf = tartományba eső áteresztési együttható érhető el. Ezenkívül lényeges előny, hogy a kész szigetelőréteg káros anyagokat visszatartó képessége valamennyi kiválasztott (a homokos iszaptól az agyagig terjedő) finomszemcsés kötő talajtípus esetében — mind szervetlen, mind szerves eredetű káros anyagok vonatkozásában — kitűnő. Az általánosan elismert agyagszigetelésekre jellemző értékeket a találmány révén jelentősen meg lehet haladni, amint ezt a mellékelt 2-6. ábrák mutatják. A káros anyagokat visszatartó képességnek ez a nagy mértéke igen nagy jelentőségű a talajvíz szemétlerakó helyekről elszivárgó vizekkel szembeni hosszú távú védelme szempontjából. Minthogy a találmány szerinti eljárással készített szigetelőrétegek, illetve azok káros anyagokat visszatartó képessége a műanyag szigetelösávból és ásványi, agyagtartalmú szigetelőrétegből álló, költségesebb kombinált szigetelésekkel egyenértékűek, ezeket a kombinált szigeteléseket helyettesíthetjük a találmány szerinti eljárással készített rétegekkel. Ez jelentős költségmegtakarításhoz és az előállítás során építészeti előnyökhöz vezet.
A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas lágy gélt képező adalékok a nátrium-hidrogén-karbonát, a nátrium-acetát és a nátrium-hidrogén-foszfát. Előnyős a nátrium-hidrogén-karbonát, minthogy foszfátokkal és acetátokkal szemben
környezetvédelmi aggályok merülhetnek fel. Bizonyos esetekben azonban lágy gélt képező anyagok elegyét használjuk.
A lágy gélt képező anyagokat por alakban, a szabad talajvíz mennyiségére vonatkozóan általában 1-10 tömeg%, előnyösen 2-8 tömeg%, különösen előnyösen 3-6 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk. A por alakú kifejezésen a leírásban finom részecskékből álló száraz anyagot értünk, az tehát pelyhes és hasonló anyagokat is magában foglal. Ugyanez érvényes a por alakú vízüvegre is.
A por alakú vízüveget a szabad talajvíz mennyiségére vonatkozóan általában 1-10 tömeg%, előnyösen 2-8 tömeg%, különösen előnyösen 3-6 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk. Nátron- és kálivízüveg egyaránt alkalmas. Olcsósága miatt előnyös a nátronvízüveg. Ennél a SiO2-koncentrációra és a jó oldhatóságra kell ügyelni.
Különösen alkalmas a Deposil N néven kapható kereskedelmi tennék.
A vízüveget és a lágy gélt képező adalékokat általában 2:1 — 1:2 tömegarányban alkalmazzuk. Különösen előnyös az 1:1 névleges tömegarány. A vízüveg és a lágy gélt képező adalékok vizsgálataink szerint befolyásolják egymást, mert egyedül vízüveget vagy lágy gélt képező adalékokat — akár nagyobb mennyiségben is — alkalmazva a találmány értelmében az áteresztési együttható és a káros anyag visszatartó képesség terén megfigyelt kedvező értékek nem érhetők el.
A találmány értelmében alkalmas kötő talajok a DIN 18196 szabvány szerinti finomszemcsés és vegyes szemcsés talajok. Definíció szerint agyag, iszap, homok-agyag elegyek, homok-iszap elegyek, folyami kavics-agyag és
folyami kavics-iszap elegyek, valamint azok keverékei tartoznak ide. A talajok lehetnek természetes vagy mesterséges eredetűek.
A találmány értelmében alkalmazott kötő talajokat a Proctor-görbe nedves tartományába eső víztartalommal kell megmunkálni és tömöríteni. Ennek során a Proctor-érték általában a 100-85 %, előnyösen a 91-97 %, különösen előnyösen a 92-95 % tartományban van. Ezeket a Proctor-értékeket DIN 18127 szabvány szerint határozzuk meg. Ennek során adott talajt egy hengerbe töltünk, és szabványosított nagyságú energiával tömörítünk. A talaj víztartalmától függően ekkor a talaj bizonyos mértékű tömörítését érjük el. A talaj meghatározott sűrűségéből és a különböző víztartalomhoz hozzárendelt sűrűség-értékekből kapjuk az ún. Proctor-görbét, amelynek bizonyos víztartalomnál sűrűségmaximuma van, és ezen maximum mindkét oldalán csökken a sűrűség, mind a kisebb víztartalom (száraz tartomány), mind a nagyobb víztartalom (nedves tartomány) esetén. A találmány értelmében kizárólag a Proctor-görbe nedves tartományába eső víztartalmú talajokat alkalmazunk. Amennyiben a kötő talaj víztartalma nem kielégítő, permetezéssel alkalmas értékre hozzuk. Túl nagy víztartalom esetén viszont előnyös lehet előzetes szárítás ahhoz, hogy a víztartalmat a Proctor-görbe előnyös tartományába eső értékre állítsuk be. Ezt többek között finomszemcsés száraz adalékanyagok, így por vagy agyagliszt hozzákeverésével is elérhetjük.
A szigetelés minősége a talaj szemcseméret-eloszlásától is függ. A réti agyag szemcseméret-eloszlása kedvezőbb, mint a löszös agyagé, ezért — egyébként azonos körülmények között — réti agyaggal alapvetően jobb szigetelési érték érhető el, mint löszös agyaggal (lásd a leírásban közölt kiviteli példákat is). Az alkalmazandó kiindulási talajhoz képest ezért előnyös «· · ·· · · • Λ ·· • · · · « « • ·«····«·· ···· · ··4 lehet viszonylag homogén szemcseméretü talajok feljavítása a szemcseméret-eloszlás tekintetében száraz adalékanyagok, így inaktív kaolinos agyaglisztek hozzáadása útján.
A talaj pH-értéke lényegében nem játszik fontos szerepet. Természetes talajok pH-értéke általában a 4 és 9 közötti tartományban, sőt rendszerint az 5,5 és 8 közötti tartományban van, így különleges intézkedésre nincs szükség. Mesterséges talajoknál azonban az alkalmazott adalékanyagoktól függően előfordulhat, hogy a 4 és 9 közötti tartományon kívül eső pH-érték adódik. Ilyen esetekben szükségessé válik a pH-érték megfelelő korrigálása megfelelően megválasztott savanyú vagy bázikus adalékanyagok vagy reagensek hozzáadásával.
A találmány szerinti eljárás lefolytatása során az a) lépésben először a kötő talajból por alakú, lágy gélt képező adalék hozzáadásával homogén elegyet képezünk. A homogén kifejezésen azt értjük, hogy a keverés után az egész elegy szemcseméret-eloszlása egyenletes, és hogy ebben az elegyben a por alakú gélképző is egyenletesen van eloszlatva. Ez akkor áll fenn, ha a víztartalom, valamint az egyes — agyag, iszap és homok — szemcseméret-tartományokban a szemcseméret összetétele 10 %-os változási együtthatón belül van.
A lágy gélt képező adalék a szabad talajvízben oldódik fel. A feloldódás órákig tart, olykor egy egész napot is igénybe vesz. A biztonság kedvéért ezért az építkezés színhelyén [az eljárás b) lépése értelmében] a vízüveget csak a következő napon adják az elegyhez, ezáltal a lágy gélt képező adalék jó eloszlásával lehet a talajelegyben számolni. A lágy gélt képező adalék feloldódása azonban meggyorsítható azáltal, hogy a kötő talajból és a lágy gélt ···· ··· ·«· ···· képező adalékból álló elegyet egyidejű vibráció mellett mechanikailag tömörítjük. Ehhez előnyösen vibrációs hengert vagy vibrációs lapot használunk. Ebben az eljárásváltozatban a lágy gélt képező adalék szabad talajvízben való feloldódását 4-6 óra időtartamra rövidíthetjük. Az időmegtakarítás révén nyerhető előny általában kiegyenlíti a további eljárási lépés miatt fellépő hátrányt, így a gyakorlatban ezt a módszert részesítik előnyben. Az időjárás előre nem látható változásaival szemben érvényesülő nagyobb függetlenség további előnyt jelent.
Az eljárás a) lépésében a homogén elegy elérésére eljárhatunk úgy, hogy először a kötő talajt homogenizáljuk, és ezt követően keverjük be homogén módon a lágy gélt képező adalékot. Jól homogenizálható talajok esetén azonban egyetlen munkamenetben is előállíthatjuk a homogén elegyet.
A talaj homogenizálása, illetve a lágy gélt képező adalékkal történő elkeverése történhet többek között közvetlenül a meglévő talajrétegben földgyalu segítségével. Különösen rosszul elkeverhető talajok, így nagyon nagy kötődésű (kohéziójú) talajok esetében ajánlható kényszerkeverö alkalmazása.
A lágy gélt képező adalék talajvízben való feloldódása után történik a por alakú vízüveg homogén bekeverése. Ezzel kapcsolatban ugyanazon körülmények érvényesek, mint amelyeket a lágy gélt képező adalék bekeverésére vonatkozóan az előzőekben ismertettünk.
A vízüveg homogén bekeverése után a b) lépésben kapott elegyet a c) lépésben közvetlenül mechanikailag tömöríthetjük. A b) és c) lépések között azonban az elegyet előnyösen bizonyos időtartamig, így 1-4 órán át pihentetjük, ami a vízüveg reakciókészségének kedvez. Ezt követően az elegyet beépítjük és tömörítjük.
« ·
Az ismertetett találmány, amellyel káros anyagokat visszatartó szigetelötalaj állítható elő, a szigeteléstechnika alkalmazási területén túl megoldásokat kínál régi hulladékok kezelése terén is. így többek között káros anyagokkal terhelt talajokat az ismertetett módon előkészített szigetelőeleggyel 3:1, illetve 1:1 arányban homogén módon elkeverhetünk és tömöríthetünk. A fenti elegy a kimosási viselkedést illetően a káros anyagok nagy visszatartási képességét mutatja.
Ha ilyen szigetelőelegyek építészetileg utak vagy ipari létesítmények alatt a kimosással szembeni kettős biztonság céljából nyernek alkalmazást, akkor cementtel történő pótlólagos adalékolás javíthatja a teherviselési viselkedést anélkül, hogy a kimosási tulajdonságok romlanának. A fenti módon javított elegyek építőanyagként, így utak és épületek alatti teherviselő rétegek előállítására használhatók. A kimosási viselkedés ilyen szempontjai mellett a környezetet veszélyeztető hulladékok is biztonságosan tárolhatók inért anyagok lerakóhelyén, illetve az ismertetett kezelés folytán az építkezés színhelyén maradhatnak.
A találmányt a következőkben példákkal szemléltetjük.
A technika állása szerint ismeretes, hogy agyagtartalmú iszaptalajokból készíthetők szigetelőrétegek. A szemcseösszetétel tekintetében az iszaptalajok három csoportra oszthatók:
1) Löszös talajok (löszös agyag)
A szemcseeloszlás tekintetében ez közepestől durváig terjedő iszap, viszonylag homogén szemcsenagyságú talaj, amelyben 10-20 % finom homok és 3-9 % agyag van.
2) Homokos — erősen homokos iszap (réti agyag)
25-60 % mennyiségű homokot tartalmazó talaj, az iszaptartományban a finomtól a durváig terjedő iszap mindegyik tartománya viszonylag állandó szemcseméret-eloszlásban van, az agyag részaránya 12 és 20 % között változik.
3) Áradási agyagok
A homokos — finom homokos tartományba eső iszapok, amelyek 16-25 % agyagot és 5-20 % homokot tartalmaznak. Az iszap tartományában a szemcseméret-eloszlás folyamatos.
Alap-szigetelőrétegek tekintetében a földmunka és szigeteléstechnika szempontjából a löszös agyagok kezelése a legnehezebb, minthogy szemcsenagyságuk nagy mértékben homogén, ezáltal a víztartalom csekély ingadozásai nagy mértékben befolyásolják a képlékenységet. Ezenkívül a homogén szemcsenagyság alapján azonos nagyságú talajpórusok fordulnak bennük elő, amelyeket nem töltenek ki azonos talajtípusú finomabb talajrészecskék. Ezért ha ilyen talajrétegek áteresztési együtthatóját javítani kell, adalékanyagokkal, így agyagliszttel, bentonittal vagy vízüveggel lefolytatott kezelésre van szükség. A megnevezett intézkedésekkel ilyen típusú talajoknál elérhető áteresztési együttható kf ~ 1W10m/s.
A kísérleteket az előzőekben megnevezett három agyagtípussal folytattuk le, amelyek jellemző szemcseméret-eloszlása az 1. ábrán látható. Az 1. ábrán az agyagtalajok természetes víztartalma is meg van adva. Ezzel a víztartalommal a megnevezett talajok a Proctor-görbe nedves tartományában vannak, így ilyen szempontból nincs szükség különleges intézkedésre.
A talajmintákat a következő módon kezeltük. A megnevezett víztartalmú földnedves talajt először kényszerkeveröben mindaddig kevertük, amíg a talajelegy vizuális értékelése a víztartalom és a szemcseszerkezet tekintetében homogénnek tűnt. Ehhez a homogén talajelegyhez adtuk az I. táblázatban megnevezett gélképzőt a szabad talajvízre vonatkoztatva 5 tömeg% mennyiségben. A gélképzőt ezután a kényszerkeverőben a homogén talajelegyben egyenletesen eloszlattuk.
A lágy gélt képező adalék feloldódása (a laboratóriumi kísérletben 5-6 óra időtartam) után a talajelegybe 60 tömeg% névleges SiCMartalmú száraz vízüvegport (porlasztóit vízüveget; Deposil N kereskedelmi nevű nátronvízüveg, gyártó cég: Henkel) adtunk olyan mennyiségben, hogy a talajvízben 5 %-os vízüveg-oldat képződött. A vízüveget — a gélképzöhöz hasonlóan — intenzív keverés útján egyenletesen eloszlattuk a talajban, majd egy óra múlva Proctor-edényben a szabványosított Proctor-energiával a vonatkozó DIN szabvány szerint tömörítettük.
Az elegy víztartalma alapján a Proctor-energia bevitele után 93 %-os Proctor-súrűség alakult ki.
Tömörített talajpróbákkal lefolytatott elökísérletekben igazolható volt, hogy a fentiekben ismertetett eljárás mind a talajvíz egyenletes eloszlását, mind pedig a gélképző és vízüveg talajvízben történő egyenletes eloszlását biztosítja.
A kísérleteknél megfigyeltük továbbá, hogy a gélképzővel átkevert talajpróba bedöngölése és vibrációs asztalon lefolytatott utólagos vibráltatása útján a talajvízben gyorsabban érhető el az egyenletes eloszlás. Ugyanez érvényes a vízüveg bedolgozására is.
Az eredmények az I. táblázatban vannak összefoglalva.
• ·
I. táblázat
Vízüveggel kezelt finom homokszem közepes — durva iszap áteresztési együtthatójának értékei [8 tömeg% agyagtartalom (löszös agyag), a (19,5 tömeg%) talajvízre vonatkoztatva 5 tömeg% vízüvegpor és 5 tömeg% gélképzö mellett] különböző gélképzök, valamint a vízüveg és gélképző hozzáadásának sorrendje függvényében
gélt képező adalék kísérlet száma először vízüveg, azután gélképző kf [m/s] kísérlet száma először gélképzö, azután vízüveg kf [m/s]
Na-aluminát 1a 3-1O'10 - 4,5-10’10 1b 7-1O-10 - 9-1O-10
Na-hidrogén-karbonát 2a 9-10’10 -1,5-10-10 2b 3,5-10-11 -8-10-12
Na-hidrogén-foszfát 3a 1,3-10-10 - 2,3-10-10 3b 4-10-11-9,5-10-12
Na-acetát 4a 1,1-10‘1°- 1,9-10-10 4b 3,5-1011 -9,5-10-12
90 % Na-hidrogén-karbonát/ /10 % Na-hidrogén-foszfát 5a 1,2-10-10 - 1,8-10-10 5b 4,5-10-11 -9,0-10-12
95 % Na-hidrogén-karbonát/ 5 % Na-acetát 6a 1.1-1O-10- 1,7-10-10 6b 5,8-10-11 - 9,8-10-12
Az I. táblázatban feltüntetett 2b-6b kísérletek találmány szerinti kísérletek, míg az 1b kísérlet ellenőrző kísérlet. Az 1a kísérlet a technika állásának megfelelő kísérlet (EP-B 338 039), a 2a-6a kísérletek szintén ellenőrző kísérletek.
Látható, hogy a találmány szerinti 2b-6b kísérletekben elért kpértékek a
6-10‘11-8-10'12 tartományba esnek. Az 1b ellenőrző kísérletben az eredmény legalább 1 nagyságrenddel rosszabb, és a technika állása szerinti 1a össze• · • · · « · · • · · · · · « • ···· ···· · 9 · · ···· · « 99 99 hasonlító kísérlet sem szolgáltat jobb eredményeket. Végül megállapítható, hogy a 2a-6a ellenőrző kísérletek sem adnak jobb eredményt, mint 1-10'10 (az azonos számjegyhez tartozó a és b kísérletek hasonlítandók össze, tehát 2a 2b-vel). Ez az eredmény meglepő és azt mutatja, hogy csak az aluminátmentes lágy gélt képező anyag kombinációja a találmány szerinti sajátos eljárásmóddal együttesen (azaz előbb a lágy gélt képező anyag és azután a vízüveg hozzáadása) teszi lehetővé a 10'11-10‘12 tartományban lévő kitűnő krértékeket.
Minthogy a löszös agyag viszonylag azonos szemcsézetű talaj, és réti agyaghoz, valamint áradási iszaphoz képest szélesebb szemcseméreteloszlást mutat (lásd az 1. ábrát), réti agyaggal és áradási iszappal egyébként azonos viszonyok között az áteresztési együttható (k,) jobb értékei várhatók. Amint a II. táblázat eredményeiből látható, ténylegesen jobb eredményeket kaptunk. A kísérleti körülmények pontosan megegyeztek a löszös agyaggal lefolytatott kísérletek körülményeivel (lásd az I. táblázatban).
II. táblázat
Erősen homokos iszap (réti agyag), víztartalom: 17 tömeg%
gélt képező adalék kísérlet száma először gélképzö, azután vízüveg kf [m/s]
Na-aluminát 1c 4,3-10-10-9,5-10-11
Na-hidrogén-karbonát 2c 2,1-10-11-6,2-10-12
Na-hidrogén-foszfát 3c 3,5-10-11-7,4-10-12
Na-acetát 4c 2,9-10-11-8,8-10-12
90 % Na-hidrogén-karbonát/ 10 % Na-hidrogén-foszfát 5c 1,2-10-11 - 6,5-10’12
95 % Na-hidrogén-karbonát/ 5 % Na-acetát 6c
·♦·· ···· • · • · · · · · « * ········ ·· · ··*· · · ··
Áradási iszap, víztartalom: 23 tömeg%
gélt képező adalék kísérlet száma először gélképzö, azután vízüveg ki [m/s]
Na-aluminát 1d 1,8-10‘10 - 8,8 10‘11
Na-hidrogén-karbonát 2d 9,5-10-12 - 4,3-10-12
Na-hidrogén-foszfát 3d 9,8-10-12 - 6,7-10-12
Na-acetát 4d 9,2-10-12-7,4-10-12
90 % Na-hidrogén-karbonát/ 10 % Na-hidrogén-foszfát 5d 1,1-10-11-6,4-10-12
95 % Na-hidrogén-karbonát/ 5 % Na-acetát 6d 8,3-10-11-4,4-10-12
A II. táblázat adatait tekintve az 1c és 1d kísérletek ellenőrző kísérletek, amelyek az I. táblázatban tárgyalt 1b ellenőrző kísérletnek felelnek meg. A 2c-5c és 2d-5d kísérletek az I. táblázatban feltüntetett 2b-5b kísérletekkel hasonlítandók össze; a 6d kísérlet pedig az I. táblázatban tárgyalt 6b kísérlettel (a 6c kísérletben a berendezés meghibásodása miatt nem lehetett mérést lefolytatni).
A II. táblázatból látható, hogy a réti agyaggal és áradási iszappal kapott krértékek általában jobbak, mint a löszös agyag alkalmazása esetén kapott eredmények (I. táblázat).
Az I. táblázat szerint előállított szigetelőrétegek káros anyagokat visszatartó képességének vizsgálatára 6 éven át vizsgáltuk hulladéklerakó hely szivárgó vizét szimuláló oldat behatolási képességét. E célból a találmány értelmében lágy gélt képező adalékkal és vízüveggel javított, 7-3 10’11 m/s ···· ···· • · · · · · • · · · · « 4 • ···· ···· · · · · ·*·· · · ·· ·· krértékü löszös agyagot az átbocsátóképességet vizsgáló (Triax típusú) berendezésbe építettük be, és a szakirodalomban közölt módon vizsgálati folyadékként hulladéklerakó hely szivárgó vizét szimuláló oldattal i = 20 paraméter értéknél tanulmányoztuk [G. Friesicke; LWA-Jahresbericht '85],
Hulladéklerakó helyek szivárgó vizét szimuláló oldat összetétele a
III. táblázatban található. Ezzel kapcsolatban ügyeltünk azokra az ingadozásokra, amelyek hulladéklerakó helyek valóságos szivárgó vizénél ténylegesen előfordulnak; tíz különböző szivárgó vizet használtunk, amelyek a III. táblázatban megadott teljes tartományokat lefedik.
Ili, táblázat
A hulladéklerakó helyek szimulált szivárgó vizének összetétele pH vezetőképesség
Na*
Ca**
Cl·
Cu2+ szulfát kémiai oxigénigény
4-9
000-30 000 μβ/ΠΊ
4,0 g/l - 8,0 g/l
2,0 g/l - 6,0 g/l
2,0 g/l-10 g/l
0,5 mg/l - 20,0 mg/l
1,0 - 3,0 g/l g/l-9,0 g/l
A kapott eredmények a 2-6. ábrákon vannak feltüntetve.
Az 1. ábra agyag, iszap, homok és folyami kavics szemcseméreteloszlását mutatja.
A 2. ábra a behatolási mélység függvényében a koncentrációt tünteti fel a kémiai oxigénigényre vonatkozóan. Az ábra bal oldalán a téglalapokba •••· ···· • · · · · · 9 • ···· ···· · · « a »··· · · ·· ·· írt 1-5 számok a káros anyagok különböző mélységekbe behatolásának megállapítására vett rétegmintákat (h = 0,12 m) jelzik. Az ábrán használt jelek magyarázata a következő:
- ásványi szigetelőanyag: agyag · (Geldem-Pont település hulladéklerakó helye, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szivárgó vizével elárasztva
- gélképzőként nátrium-hidrogén-karbonáttal, továbbá vízüveggel kezelt löszös agyag (kf = 2,5-10'11 m/s, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szimulált szivárgó vizével elárasztva)
1. próbatest a
2. próbatest
A 3. ábra a behatolási mélység függvényében a koncentrációt tünteti fel a nátriumra vonatkozóan. Az ábra bal oldalán a téglalapokba írt 1-5 számok a káros anyagok különböző mélységekbe behatolásának megállapítására vett rétegmintákat (h = 0,12 m) jelzik. Az ábrán használt jelek magyarázata a következő:
- ásványi szigetelőanyag: agyag · (Geldem-Pont település hulladéklerakóhelye, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szivárgó vizével elárasztva
- gélképzőként nátrium-hidrogén-karbonáttal, továbbá vízüveggel kezelt löszös agyag (kf = 2,5 10’11 m/s, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szimulált szivárgó vizével elárasztva)
1. próbatest a
2. próbatest ·· · · ···* ···· • · · · · · • · · · · · · • ···· ···· · · « · ···· · · ·· ··
A 4. ábra a behatolási mélység függvényében a koncentrációt tünteti fel a kloridionra vonatkozóan. Az ábra bal oldalán a téglalapokba írt 1-5 számok a káros anyagok különböző mélységekbe behatolásának megállapítására vett rétegmintákat (h = 0,12 m) jelzik. Az ábrán használt jelek magyarázata a következő:
- ásványi szigetelőanyag: agyag · (Geldem-Pont település hulladéklerakóhelye, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szivárgó vizével elárasztva
- gélképzőként nátrium-hidrogén-karbonáttal, továbbá vízüveggel kezelt löszös agyag (kf - 2,5-10'11 m/s, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szimulált szivárgó vizével elárasztva)
1. próbatest χ
2. próbatest
Az 5. ábra a behatolási mélység függvényében a koncentrációt tünteti fel a szulfátionra vonatkozóan. Az ábra bal oldalán a téglalapokba írt 1-5 számok a káros anyagok különböző mélységekbe behatolásának megállapítására vett rétegmintákat (h = 0,12 m) jelzik. Az ábrán használt jelek magyarázata a következő:
- ásványi szigetelőanyag: agyag · (Geldem-Pont település hulladéklerakóhelye, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szivárgó vizével elárasztva
- gélképzőként nátrium-hidrogén-karbonáttal, továbbá vízüveggel kezelt löszös agyag (kf = 2,5-W11 m/s, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szimulált szivárgó vizével elárasztva) • ·
1. próbatest ▲
2. próbatest
A 6. ábra a behatolási mélység függvényében a koncentrációt tünteti fel a rézre vonatkozóan. Az ábra bal oldalán a téglalapokba írt 1-5 számok a káros anyagok különböző mélységekbe behatolásának megállapítására vett rétegmintákat (h = 0,12 m) jelzik. Az ábrán használt jelek magyarázata a következő:
- ásványi szigetelőanyag: agyag · (Geldem-Pont település hulladéklerakóhelye, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szivárgó vizével elárasztva
- gélképzőként nátrium-hidrogén-karbonáttal, továbbá vízüveggel kezelt löszös agyag (kf = 2,5-10’11 m/s, 6 év időtartamon keresztül hulladéklerakó hely szimulált szivárgó vizével elárasztva)
1. próbatest ▲
2. próbatest
Az ábrákon összehasonlításul fel vannak tüntetve a káros anyagok behatolására vonatkozó adatok agyagból készített olyan szigetelőréteg esetén, amelynek krértéke az érvényes engedélyezési előírásoknak megfelelően < 1-10'10 m/s (tartózkodási idő: 6 év). A kérdéses szigetelőréteg egy település (Geldem-Pont) hulladéklerakó helyének alapszigetelése a szivárgó víz közvetlen duzzasztásával.
A 2-6. ábrákból az alábbi következtetések vonhatók le: egyértelműen felismerhető, hogy az agyagtestek esetében a káros anyagok jelentős mértékben behatolnak. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás esetén azonos • · · · · · időtartamra vonatkozóan a káros anyagok behatolása kimutatható, ami fontos körülmény. A mért behatolási mélység — lásd a 2-6. ábrákat — a találmány szerinti megoldásnál mintegy 2,0 cm-ig terjed, míg agyagszigetelés esetén azonos idő alatt 30 cm és azt meghaladó érték állapítható meg. Ezzel összefüggésben utalunk arra, hogy a 2,0 cm behatolási mélység az alapvonal sávszélességét jelenti, minthogy ez a zóna a szivárgó víz duzzasztása következtében enyhén felázik, és így nagyobb mértékben vesz fel hulladéklerakó helyről származó szivárgó vizet. Meggondolva, hogy az ásványi szigetelésnek tartósan el kell zárnia a káros anyagokat, úgy a káros anyagokat visszatartó ásványi szigetelésre vonatkozó találmánynak nagyon nagy a jelentősége.

Claims (10)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás talajformációk szigetelésére, amelynek során kötő talajból por alakú vízüveg hozzáadásával ásványi szigetelőréteget hordunk fel és mechanikailag tömörítjük, azzal jellemezve, hogy
    a) a Proctor-görbe nedves tartományába eső víztartalmú kötő talajból por alakú, aluminátmentes, lágy gélt képező adalék hozzáadásával homogén elegyet képezünk,
    b) a lágy gélt képező adalék talajvízben való feloldódása után a por alakú vízüveget homogén módon bedolgozzuk, majd
    c) a réteget mechanikailag tömörítjük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy lágy gélt képező adalékként nátrium-hidrogén-karbonátot használunk.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szabad talajvízre vonatkoztatva 3-6 tömeg% lágy gélt képező adalékot használunk.
  4. 4. Az 1 -3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szabad talajvízre vonatkoztatva 3-6 tömeg% por alakú vízüveget használunk.
  5. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lágy gélt képező adalékot és a vízüveget 1:1 névleges tömegarányban használjuk.
  6. 6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lágy gélt képező adalék feloldódását egyidejű vibráció mellett lefolytatott mechanikai tömörítéssel gyorsítjuk.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vibrációs hengert vagy vibrációs lapot használunk.
    ···· ····
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elegyet a por alakú vízüveg b) lépés szerinti bedolgozása és a c) lépés szerinti mechanikai tömörítés lefolytatása között 1-4 órán át pihentetjük.
  9. 9. Az 1 -8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a Proctor-görbe nedves tartományának 95-92 %-os tartományába eső víztartalmú kötő talajt használunk.
  10. 10. Az 1 -9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nátronvízüveget használunk.
HU9503260A 1994-02-14 1995-02-14 Process for sealing soil formations HUT74243A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE4404644A DE4404644C2 (de) 1994-02-14 1994-02-14 Verfahren zur Abdichtung von Bodenformationen

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU9503260D0 HU9503260D0 (en) 1996-01-29
HUT74243A true HUT74243A (en) 1996-11-28

Family

ID=6510203

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9503260A HUT74243A (en) 1994-02-14 1995-02-14 Process for sealing soil formations

Country Status (10)

Country Link
US (1) US5624208A (hu)
EP (1) EP0667420B1 (hu)
AT (1) ATE154961T1 (hu)
AU (1) AU1707495A (hu)
CZ (1) CZ285044B6 (hu)
DE (2) DE4404644C2 (hu)
DK (1) DK0667420T3 (hu)
HU (1) HUT74243A (hu)
PL (1) PL176635B1 (hu)
WO (1) WO1995021966A1 (hu)

Families Citing this family (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP0760353A1 (de) * 1995-08-30 1997-03-05 Rudolf Schanze Masse auf Wasserglasbasis für Dichtungszwecke, sowie Verfahren zur Härtung von Wasserglasmassen
DE19729151C2 (de) * 1997-07-08 2003-07-10 Jost-Ulrich Kuegler Verfahren zur Ablagerung und Sicherung radioaktiver Stoffe
DE20203131U1 (de) 2002-02-27 2002-05-02 SRS Deponiebau GmbH, 76229 Karlsruhe Dichtungsaufbau für eine Deponie von Abfällen
US20060280561A1 (en) * 2005-06-09 2006-12-14 Roesler Ronald H Method of creating and sustaining earthen hard pan formations
CN101349051B (zh) * 2008-09-09 2010-06-02 建研地基基础工程有限责任公司 盐渍土地区组合排水系统及其强夯地基处理方法

Family Cites Families (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE936559C (de) * 1953-08-15 1957-04-25 Karl Friedrich Keil Dr Ing Verfahren zur Dichtung und plastischen Versteifung von Bodenarten
AT241361B (de) * 1963-04-18 1965-07-26 Karl Dr Ing Keil Verfahren zur kurzfristigen Dichtung und regelbaren plastischen Versteifung von Bodenarten
US3732697A (en) * 1972-01-14 1973-05-15 R Dickson Waste disposal method and facility
US4043830A (en) * 1975-10-02 1977-08-23 Kyokado Engineering Co., Ltd. Method of consolidating poor quality soils
US4056937A (en) * 1976-01-08 1977-11-08 Kyokado Engineering Co. Ltd. Method of consolidating soils
DE2600625A1 (de) * 1976-01-09 1977-07-14 Kyokado Eng Co Verfahren zum befestigen oder konsolidieren von boeden
DE2702787C3 (de) * 1977-01-24 1981-01-29 Hans Dipl.-Ing. Dipl.- Geologe 4000 Duesseldorf Siedek Verfahren zum Abdichten einer oberflächennahen Bodenschicht gegen Eindringen von Flüssigkeiten
DE3151680C2 (de) * 1981-12-28 1985-09-26 Dynamit Nobel Ag, 5210 Troisdorf Gelbildendes Gemisch auf Alkalisilicat-Basis
DE3313034A1 (de) * 1983-04-12 1984-10-18 Dynamit Nobel Ag, 5210 Troisdorf Isolierung von schadstoffen in bodenschichten
DE3709778A1 (de) * 1987-03-25 1988-10-06 Teuke Sueberkrop Ellen Verfahren zur abdichtung von erdreich
ATE83021T1 (de) * 1987-08-20 1992-12-15 Kuegler Jost Ulrich Verfahren zum abdichten von bodenformationen, insbesondere zur herstellung von deponien.
DE3727819A1 (de) * 1987-08-20 1989-03-09 Kuegler Jost Ulrich Dipl Ing Verfahren zur abdichtung von bodenformationen, insbesondere zur herstellung von deponien
US5040920A (en) * 1989-04-10 1991-08-20 Wheelabrator Environmental Systems, Inc. Disposal of waste ash
EP0404999B1 (de) * 1989-06-30 1992-12-16 Jost-Ulrich Kügler Verfahren zur Herstellung einer Abdichtung bei Deponien oder dergleichen
US5090843A (en) * 1991-02-15 1992-02-25 Grigsby Charles O Chemical seal for waste disposal cover systems

Also Published As

Publication number Publication date
PL311118A1 (en) 1996-02-05
DE4404644A1 (de) 1995-08-17
DE59500337D1 (de) 1997-08-07
ATE154961T1 (de) 1997-07-15
AU1707495A (en) 1995-08-29
WO1995021966A1 (de) 1995-08-17
DE4404644C2 (de) 1996-02-15
HU9503260D0 (en) 1996-01-29
PL176635B1 (pl) 1999-07-30
DK0667420T3 (da) 1998-01-26
US5624208A (en) 1997-04-29
EP0667420B1 (de) 1997-07-02
CZ285044B6 (cs) 1999-05-12
CZ297295A3 (en) 1996-05-15
EP0667420A1 (de) 1995-08-16

Similar Documents

Publication Publication Date Title
Garvin et al. The chemical compatibility of cement–bentonite cut-off wall material
DE69424150T2 (de) Ton-enthaltende zusammensetzung und mischung die ein feuchtigkeitbeständiges gel formen kann, und verwendung
Koyuncu et al. Utilization of ceramic wastes in the construction sector
US4623469A (en) Method for rendering hazardous wastes less permeable and more resistant to leaching
JP2634220B2 (ja) 特に堆積処分場造成のための水密土層形成方法
US6340385B1 (en) Clay-containing mixture of dry solids to be used in forming a moisture resistant gel and method for treating a surface
DE68902775T2 (de) Verfahren zur herstellung eines saeureresistenten abdichtungsschnittes im boden und dafuer geeigneter beton.
HUT74243A (en) Process for sealing soil formations
US5489741A (en) Treatment and stabilization of hazardous waste
KR100356344B1 (ko) 폐기물 매립장 차수벽의 설치방법
DE19851256C2 (de) Verfahren zum Verfestigen von insbesondere schadstoffhaltigen, staubförmigen bis grobkörnigen, nicht hydraulischen Anfallstoffen
Al-Tabbaa et al. Treatability study of in-situ stabilisation/solidification of soil contaminated with methylene blue
KR100448475B1 (ko) 침투성 방수제에 의한 불투수성 폐기물 매립장 차수벽층구조 및 그 시공방법
KR100247120B1 (ko) 폐기물 매립장용 침출수 방지 차수벽의 조성 공법
MAKWIN Investigation of effect of zeolite on strength and microstructure development of cement stabilized clay
DE19909817C2 (de) Verfahren zum Verfestigen schadstoffhaltiger flüssiger bis pastöser Anfallstoffe
KR100247119B1 (ko) 폐기물 매립장용 침출수 방지 차수벽의 조성 공법
KR200261592Y1 (ko) 고화재를 이용한 폐기물 매립장의 차수벽 구조체
TW495493B (en) Method of eradicating alkali-silica complex and eradicator for using in alkali-silica complex
JP2003129466A (ja) 連続壁体とその構築方法
DE19858004A1 (de) Nichtalkalisches, gelbildendes Gemisch zum Abdichten und Verfestigen von Böden
KR20020008087A (ko) 고화재 및 그를 이용한 폐기물 매립장의 차수벽 시공방법
KR200266823Y1 (ko) 침투성 방수제에 의한 불투수성 폐기물 매립장 차수벽층구조
DE19724939A1 (de) Hydraulisches Abdichtungsmedium mit wasserlöslichen Polyacrylamiden
JPH11244807A (ja) 遮水層

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee