HUT72930A - Apparatus for mutual conversion between circular motion and reciprocal motion - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés forgómozgás és váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására. Ezt a berendezést arra használják, hogy például négyütemű, dugattyús motor dugattyújának váltakozó mozgását egy forgattyús tengely forgómozgásává alakítsák át.

A 4. ábrán látható egy szokványos négyütemű, dugattyús motor hengerrészének vázlatos metszete. A hengerrész tartalmaz egy 341 hengert, amiben egy 342 dugattyú váltakozva fel-le mozog. A 342 dugattyút a 343 forgattyús tengellyel egy 344 összekötőrúd köti össze úgy, hogy a 342 dugattyú váltakozó mozgása forgómozgássá alakul át. A 47. ábrán látható még egy 345 hősugárzó lap (hűtőlap).

Mint ismeretes, az ilyen négyütemű, dugattyús motor kimenő hatásfokának növelését akadályozó egyik tényező a 342 dugattyú elkerülhetetlen oldalnyomása. Ezt az oldalnyomást nem lehet elkerülni, mivel a 342 dugattyút és a 343 forgattyús tengelyt 344 összekötőrúd köti össze egymással. Részletesebben: minthogy a 342 dugattyú váltakozó mozgása nem simán megy át a 343 forgattyús tengelyre, ezért az oldalnyomás növekszik. Ez energiaveszteséget okoz .

Ily módon a hagyományos kialakítás szerint az összekötőrúd alakítja át a váltakozó vagy egyenes vonalú mozgást forgómozgássá. Emiatt az összekötőrúd miatt a dugattyú és a henger között oldalnyomás jön létre, mivel például egy négyütemű, dugattyús motorban a forgattyús tengely mozgásakor a dugattyú oszcillál. Ezért a motor üresjárati fordulatszámát kb. 1000 f/pre kell növelni. Ez a tüzelőanyag-fogyasztásban is problémát okoz.

• · · · · · ··· · · · · *··* ζ * ····

Az oldalnyomás energiaveszteséget okoz. Emellett a dugattyút nehéz, erős fémből kell készíteni, hogy meg legyen akadályozva a dugattyú károsodása, - például a dugattyú megrepedése, részleges törése vagy hasonló károsodása - amit az okoz, hogy a dugattyú az oldalnyomás következtében a henger belső falához ütközik. A dugattyú súlya nem csökkenthető úgy, hogy a dugattyút például kerámiából készítik.

A 28. ábrán látható egy szokványos négyütemű, dugattyús motor dugattyújának helyzete és a motor szögelfordulása közötti összefüggés. A 28. ábrán a folytonos vonal a dugattyú ideális helyzetét ábrázolja, míg a szaggatott vonal a szokványos négyütemű, dugattyús motor dugattyújának helyzete. Ahogyan ez az ábrán látható, a szokványos motor sűrítési ütemében, 0 és 180° között a dugattyú helyzete vagy a tüzelőanyaggáz sűrítési viszonya az adott szögelfordulásnál alacsonyabb, mint a dugattyú ideális helyzete.

A munkaütemben, 180° és 360° között az égési gáz tágulási sebessége gyorsabb, mint az ideális sebesség. Ha például a gyújtási pont 160°-on van, akkor a tüzelőanyaggáz nyomása a hagyományos motorban a dugattyú úgynevezett késő emelkedése miatt kisebb, mint az ideális motoré. Ennek következtében a dugattyú homlokoldalára ható tágulási nyomás kisebb lesz, mint az ideális motoré. A munkaütemben az égési gáz által a dugattyú homlokoldalára kifejtett nyomás a dugattyú úgynevezett korai lesüllyedése következtében gyorsabban nő, mint az ideális motorban. Ennek következtében a gáz égése által fejlesztett energiát nem lehet magas hatásfokkal mechanikai energiává átalakítani.

A 29. ábrán a hengerben lévő gáz térfogata (V) és a MPa-ban kifejezett nyomása közötti összefüggés - mint a gáz égési energiája mechanikai energiává való átalakításának hatásfoka látható. Ezen az ábrán a szaggatott vonal a hagyományos dugattyús motor átalakítási hatásfoka látható.

A dugattyú úgynevezett késő emelkedését és a dugattyú úgynevezett korai lesüllyedését a dugattyú kivonó működésének nevezik. Hajómotorban a kivonó működés csökkentése végett az összekötőrudat a lehető leghosszabbra kell tervezni. Használnak például 15 m magas összekötőrudat is.

A 30. ábra a 47. ábra szerinti 342 dugattyú, 344 összekötőrúd és 343 forgattyús tengely működését ábrázolja. Az ábrán s - a 342 dugattyú lökete; L - a 344 összekötőrúd hossza; r - a 343 forgattyús tengely forgási mértani helyeinek sugara; a a 342 dugattyút és a 343 forgattyús tengely középpontját összekötő egyenes és a 344 összekötőrúd által bezárt szög, és Θ a 343 forgattyús tengely szögelfordulása.

A dugattyú s löketét a hagyományos motorban a következő egyenletek adják meg:

s = r (1 - cos Θ) + L (1 - cos a)

L · sin a = r · sin θ

Ezekből az egyenletekből az alábbi (1) egyenletet kapjuk:

s = r (1 - cos Θ) + L [1 - (1- r**2 sin**2 0/L**2)**0,5] • · · • · · · · * Ά* jt Jc ahol 2 második hatványt, és 0,5 az 1/2-ediken hatványt jelenti.

Ahogyan ez az (1) egyenletből látható, a dugattyú s löketét olyan kifejezés határozza meg, amely a 343 forgattyús tengely Θ szögelfordulását az 1/2-edik hatványon tartalmazza. Ezért a dugattyú s löketét vagy a dugattyú helyzetét ábrázoló görbe nem ideális szinuszgörbe, amint ezt a 28. ábrán a szaggatott vonal mutatja.

A hagyományos motor el van látva továbbá lendkerékkel és a forgattyús tengelyhez ellensúllyal, amelyek a motor forgását simítják. Ez a lendkerék és ellensúly azonban a gyorsulási szakaszban elnyeli, a motor által fejlesztett mechanikai energiát. Ez az elnyelt energia fékezéskor vagy lassulási szakaszban hőenergiaként elvész.

Találmányunk célja ezért olyan berendezés forgómozgás és váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely csökkenteni tudja a például kétütemű vagy négyütemű, dugattyús motor dugattyúja váltakozó mozgásának a forgattyús tengely forgómozgásává történő átalakításakor okozott energiaveszteséget, és amelynek a révén a motor súlya csökkenthető azzal, hogy a dugattyú például kerámiából készül.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés tartalmaz

- egy forgó testet;

- egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy támadáspontja és egy erőpontja, amelyek közül az egyik forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; a támadáspont és az erőpont közül az egyik el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik;

- egy váltakozva mozgó testet, amelyhez a támadáspont és az erőpont közül az első szabályozóval ellátott pont csatlakozik.

Az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek a támadáspont és az erőpont közül az egyiket és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egyik előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy forgó testet;

- egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; az erőpont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik;

- egy dugattyús motort, amelyhez az első szabályozóval ellátott erőpont csatlakozik.

Az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egy további kiviteli alakja tartalmaz

- egy forgó motort;

• · · ♦ · • · ·

Λ

- egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó motor egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; a támadáspont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik;

- az első szabályozóval ellátott támadáspont egy váltakozva mozgó gép váltakozva mozgó testéhez csatlakozik.

Az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek a támadáspontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés ismét további előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy forgó testet;

- egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely a hajtandó forgó testhez van kötve; az erőpont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik;

- az első szabályozóval ellátott erőpont egy motor váltakozva mozgó testének dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú mozgatható módon van rögzítve a motor egy hengerében; a henger két végén van egy üzemanyagbeömlő egység egy üzemanyagkiömlő egység, és

- az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.

• · · · · · • · ·· · ··· • · · · · · · • · ♦ · · ···· · >

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egy még további előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy forgó testet;

- egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; az erőpont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik;

- az első szabályozóval ellátott erőpont egy dugattyús motor dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú mozgatható módon van rögzítve a motor egy hengerében; a henger két végén van egy üzemanyagbeömlő egység és egy üzemanyagkiömlő egység, valamint egy gyújtóegység; és

- az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egy még további előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy emelőkart, amelynek az erőpontként vagy támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek az oszcilláló tartópontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely támadáspontként vagy erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve;

- egy váltakozó mozgást végző tag az első szabályozóhoz csatlakozik, és az első és második tag egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és az oszcilláló tartópontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és az oszcilláló tartópont az emelőkar hosszirányában mozgatható.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egy még további előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy forgó tagot;

- egy emelőkart, amelynek az erőpontként vagy támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek az oszcilláló tartópontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely támadáspontként vagy erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve;

- az első és második tag egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és az oszcilláló tartópontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és az oszcilláló tartópont az emelőkar hosszirányában mozgatható.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egy még további előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy forgó tagot;

- egy emelőkart, amelynek az erőpontként vagy támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek az oszcilláló tartópontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely támadáspontként vagy erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve;

- az első szabályozóhoz egy dugattyús motor csatlakozik;

- az első és második tag egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és az oszcilláló tartópontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és az oszcilláló tartópont az emelőkar hosszirányában mozgatható.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egy még további előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy emelőkart, amelynek a támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek az oszcilláló tartópontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve;

- egy forgó motornak van egy kimenő tengelye, amely az erőponthoz csatlakozik;

- az első szabályozó váltakozó mozgást végző tagként egy váltakozó mozgást végző taggal van összekötve;

- az első és második tag egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és az oszcilláló tartópontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erópont vagy a támadáspont és az oszcilláló tartópont az emelőkar hosszirányában mozgatható.

A forgómozgást és a váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezés egy még további előnyös kiviteli alakja tartalmaz

- egy forgó tagot; és

- egy emelőkart, amelynek az erőpontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek az oszcilláló tartópontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy középső pont, amely támadáspontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve;

- az első szabályozó egy dugattyús motor dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú egy hengerben van, és a henger két végén van egy-egy beömlőkészülék és egy-egy kiömlőkészülék üzemanyag bevezetése és kiürítése végett;

- az első és második tag egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és az oszcilláló tartópontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és az oszcilláló tartópont az emelőkar hosszirányában mozgatható.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány egy kiviteli alakjának perspektivikus képe, a

2. ábra az 1. ábrán ábrázolt forgó és váltakozó mozgást végző részek mértani helyeinek példaképpeni ábrázolása, a

3. ábra az 1. ábrán ábrázolt forgó és váltakozó mozgást végző részek mértani helyeinek egy másik példaképpeni ábrázolása, a

4. ábra a találmány egy másik kiviteli alakjának vázlatos metszete, az

5. ábra a találmány egy további kiviteli alakjának perspektivikus képe, a *· ♦·

6. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alak működési folyamatainak ábrázolásai, a

7. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alak egy megvalósított formájának elölnézete, a

8. ábra a 7. ábra szerinti berendezés felűlnézete, a

9. ábra a 7. ábra szerinti berendezés oldalirányú metszete, a

10. ábra a 7. ábra szerinti berendezés elölnézete, a

11. ábra a találmány egy még további kiviteli alakjának vázlatos metszete, a

12. ábra a 11. ábra szerinti kiviteli alak egy módosításának

vázlatos 13 .	metszete, a ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
vázlatos	oldalnézete, a
14 .	ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
vázlatos	oldalnézete, a
15 .	ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
vázlatos	oldalnézete, a
16 .	ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
vázlatos	oldalnézete, a
17 .	ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
vázlatos	oldalnézete, a
18 .	ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
vázlatos	oldalnézete, a
19 .	ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
vázlatos	oldalnézete, a
20 .	ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának

vázlatos nézetei, a

	-	13 -	• · • ··· • · * ···	' · · « • * · ·
21. ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
perspektivikus képe, a
22. ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
elölnézete, a
23. ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakj ának
elölnézete, a
24. ábra a találmány	ismét	további	kiviteli	alakja szerinti

szerkezet oldalirányú résznézet-részmetszete, a

25. ábra a 24. ábra szerinti kiviteli alak megfelelő részeinek működését szemléltető mértani helyek, a

26. ábra a 24. ábra szerinti kiviteli alak egy módosítása megfelelő részeinek működését szemléltető mértani helyek, a

27. ábra a 24. ábra szerinti kiviteli alak egy módosítása megfelelő részeinek működését szemléltető mértani helyek, a

28. ábra a dugattyú helyzete és a szögelfordulás közötti összefüggés diagramja a 24. ábra szerinti kiviteli alakban, egy hagyományos motorral összehasonlítva, a

29. ábra a gáz térfogata és a hengerben fennálló nyomás közötti összefüggés diagramja a 24. ábra szerinti kiviteli alakban, a

30. ábra a dugattyú, az összekötőrúd és a forgattyús tengely közötti összefüggés diagramja hagyományos dugattyús motorban, a

31. ábra egy dugattyú, egy mozgó-forgáspontos típusú emelőkarszerkezet és egy forgattyús tengely a 24. ábra szerinti kiviteli alakban, a

32. ábra egy hagyományos dugattyús motor, a találmány szerinti belső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor és a találmány szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű • · · • · · · motor jellemzőinek összehasonlítását tartalmazó táblázat, a

33. ábra a találmány egy további kiviteli alakja szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor homlokoldalirányú keresztmetszete, a

34. ábra a 33. ábra szerinti kiviteli alak külső mozgóforgáspontos típusú, Z-szerkezetű motorjának felülnézetirányú keresztmetszete, a

35. ábra a 33. ábra szerinti kiviteli alak külső mozgóforgáspontos típusú, Z-szerkezetű motorjának oldalirányú keresztmetszete, a

36. ábra a találmány egy további kiviteli alakja szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor homlokoldalirányú metszete, a

37. ábra a 36. ábra szerinti kiviteli alak külső mozgóforgáspontos típusú, Z-szerkezetű motorjának felülnézetirányú keresztmetszete, a

38. ábra a 36. ábra szerinti kiviteli alak külső mozgóforgáspontos típusú, Z-szerkezetű motorjának oldalirányú keresztmetszete, a

39. ábra a találmány egy további kiviteli alakja szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor homlokoldalirányú keresztmetszete, a

40. ábra a 33. ábra szerinti kiviteli alak egy gyakorlati formájának homlokoldalirányú keresztmetszete, a

41. ábra a találmány egy ismét további kiviteli alakja szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor homlokoldalirányú keresztmetszete, a

42. ábra a 41. ábra szerinti kiviteli alak külső mozgóforgáspontos típusú, Z-szerkezetú motorjának oldalirányú keresztmetszete, a

43. ábra a találmány egy ismét további kiviteli alakja szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor perspektivikus képe, a

44. ábra a találmány egy ismét további kiviteli alakja szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor szerkezetének vázlatos nézete, a

45. ábra a találmány egy ismét további kiviteli alakja szerinti külső mozgó-forgáspontos típusú, Z-szerkezetű motor szerkezetének vázlatos nézete, a

46. ábra forgómozgást és váltakozó mozgást kölcsönösen átalakító berendezésben alkalmazható billegőtag szerkezetének vázlata, a

47. ábra egy hagyományos, dugattyús motor vázlata.

Az 1. ábra a találmány egy kiviteli alakja általános elrendezésének perspektivikus képe. Ez a kiviteli alak tartalmaz egy 5 emelőkart, amelynek az erőpontként szolgáló egyik vége egy 4 csapon át forgatható módon van rögzítve az 1 motor forgó 2 tengelyéhez rögzített 3 tárcsa kerületéhez közeli helyen.

Az 5 emelőkar 6a csapként megvalósított forgáspontját forgathatón tartja egy 6 forgáspont-szabályozó, úgyhogy a forgáspont az 5 emelőkar hosszirányában mozgatható. A 6a forgáspontot egy csap képezi, és úgy van az 5 emelőkaron rögzítve, hogy egy 6b görgőt a 6a forgáspontként szolgáló csap forgatható módon az 5 emelőkarhoz támaszt. A 6 forgáspontszabályozót a 6b görgő, valamint a 6c és 6d vezetőlap képezi, • ·

- 16 - ......... ·’ amelyek a 6b görgőt és az 5 emelőkart úgy vezetik, hogy a görgő az 5 emelőkar hosszirányában mozoghat.

Az 5 emelőkar másik végén lévő 7a csapként megvalósított támadásponthoz egy 7 támadáspont-szabályozó tartozik. A 7 támadáspont-szabályozó tartalmaz egy csap révén forgatható módon rögzített 7b görgőt, valamint 7c és 7d vezetőlapot, amelyek a 7b görgőt úgy vezetik, hogy a 7b görgő, valamint a 7a csapként megvalósított támadáspont az 5 emelőkar hosszirányában mozoghat.

A 7 támadáspont-szabályozó lényegében egy henger alakú 8 dugattyú középső részéhez van rögzítve, és a 8 dugattyú egy 9 hengerbe van helyezve. A 8 dugattyú kerületi részein, két vége közelében nem ábrázolt dugattyúgyűrűk vannak rögzítve, amelyek tömítik a 8 dugattyú és a 9 henger belső fala közötti rést.

Két, 10a és 10c beömlőcső és két, 10b és lOd kiömlőcső van a 9 henger két homlokoldalára szerelve. Az egyes csövekhez nyitó/záró 11a, 11b, 11c és lld szelep tartozik.

Ha ebben az elrendezésben az 1 motort tápforrásra kötjük és hajtjuk, akkor a 3 tárcsa például az 1. ábrán az Ά' nyíl irányában forog, és az 5 emelőkar a 3 tárcsa minden fél fordulatában az óramutató járásával ellenkező irányban és az óramutató járásával megegyező irányban lengő mozgást végez. Ennek megfelelően az 5 emelőkar 7a csapként megvalósított támadáspontja a 3 tárcsa forgásával együtt a hosszirányára merőleges irányban váltakozó mozgást végez.

Az 5 emelőkar 7a csapként megvalósított támadáspontjának váltakozó mozgása átadódik a 7 támadáspont-szabályozónak, és ennek következtében a 8 dugattyú váltakozó mozgást végez a 9 hengerben. Ekkor a 7b görgő úgy van vezetve, hogy az 5 emelőkar hosszirányában mozoghat a 7 támadáspont-szabályozó 7c és 7d vezetőlapja mentén.

Ebben az esetben, ha a 11a, 11b, 11c és lld szelep a 8 dugattyúnak az 5 emelőkar függőleges mozgása következtében bekövetkező mozgása szerint, előre meghatározott időzítés szerint nyit és zár, akkor a 10a és 10c beömlőcsőből a 9 hengerbe folyadékot lehet bevezetni, és a 10b és lOd kiömlőcsövön át kiüríteni.

Ekkor a mechanikai veszteségek ezeken a részeken nagyon csekélyek, mivel a 8 dugattyú oldalnyomása a 9 henger belső fala felé a 6 forgáspont-szabályozó és a 7 támadáspont - szabályozó miatt nem jelentkezik, és az 5 emelőkar oldalnyomását a 6c, 6d, 7c és 7d vezetőlap felé, ami az 5 emelőkar mozgatható 6a csapként megvalósított forgáspontjánál és 7a csapként megvalósított támadáspontjánál keletkezik, a 6b és 7b görgő forgása elnyeli.

Az 1. ábrán látható kiviteli alak egy reverzibilis berendezés. Ha például nagynyomású folyadékot vagy levegőt váltakozva bevezetünk a 10a és 10c beömlőcsőből, és így a 8 dugattyút nagynyomású folyadékkal vagy levegővel függőlegesen mozgatjuk, akkor a 8 dugattyú váltakozó mozgása az 5 emelőkaron át átadódik a 3 tárcsára, és a 3 tárcsa forgása az 1 motort mint generátort hajtja.

A mechanikai veszteségek ezeken a részeken ebben az esetben is nagyon csekélyek, mivel a 8 dugattyú oldalnyomását a 9 henger belső fala felé és az 5 emelőkar oldalnyomását a 6c, 6d, 7c és 7d vezetőlap felé, ami az 5 emelőkar mozgatható 6a csapként megvalósított forgáspontjánál és 7a csapként megvalósított támadáspontjánál a 8 dugattyú váltakozó mozgása miatt keletkezik, • · a 6 forgáspont-szabályozó és a 7 támadáspont-szabályozó 6b, illetőleg 7b görgőjének forgása elnyeli.

A 2. és 3. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli alak 5 emelőkarja erőpontjaként, forgáspontjaként és támadáspontjaként szolgáló 4, illetőleg 6a, illetőleg 7a csap mértani helyei láthatók. Részletesebben: a 4 csap teljes körmozgást végez, a forgáspontként szolgáló 6a csap egyenes vonalúan mozog a 6c és 6d vezetőlap között az 5 emelőkar hosszirányában, és a 7a csap a 8 dugattyú váltakozó mozgása következtében a 7c és 7d vezetőlap között mozog, és így a 2. és 3. ábrán látható mértani helyek jönnek létre. A 7a csap 2. és 3. ábra szerinti mértani helyeinek eltérését a mozgatható, forgáspontként szolgáló 6a csap eltérő helyzete okozza.

A 4. ábrán a találmány négyütemű motorban alkalmazott kiviteli alakjának elrendezési vázlata látható. A négyütemű motor 20 hengerének felső részén van egy 21 szívócső, egy 22 kipufogócsó, egy 23 szívószelep és egy 24 kipufogószelep.

A 20 hengerben van egy 25 dugattyú, amely függőlegesen mozog a 20 henger belső fala mentén. A 25 dugattyú külső kerületi felületén egy nem ábrázolt dugattyúgyűrű van rögzítve, ami a 25 dugattyút tömíti a 20 henger belső falához képest. A 25 dugattyúban két, 25a és 25b vezetőlap között egy 25c vezetőhorony van kialakítva. A 25a és 25b vezetőlapot előre meghatározott távolság választja el egymástól a 25 dugattyú mozgási irányára merőleges irányban.

A 25c vezetőhoronyba be van helyezve egy 26 görgő, amelynek a külső átmérője közel azonos a 25c vezetőhorony szélességével. A 26 görgőt forgatható módon rögzíti egy 28 emelőkar egyik végéhez • ·

- 19 - .........

vagy erőpontjához a 27 csap. A 25a, 25b vezetőlap és a 26 görgő erőpont-szabályozóként működik.

A 28 emelőkart egy mozgatható 29 forgáspont-szabályozó tartja, amelynek az elrendezése azonos az 1. ábra szerinti kiviteli alak forgáspont-szabályozójának elrendezésével. A 28 emelőkar másik vége egy csap révén forgatható módon csatlakozik egy 32 forgattyús tengely 30 forgattyúkarjához vagy egy forgó tárcsa kerületi részéhez. A mozgatható 29 forgáspont - szabályozót egy 28a csap, egy 28b görgő, valamint a 28c és 28d vezetőlap képezi. A 28c és 28d vezetőlap a 25 dugattyú váltakozó mozgásának irányában helyezkedik el. A 28b görgő is úgy van tartva, hogy a 25 dugattyú váltakozó mozgásának irányában mozgatható.

Ha ebben a kiviteli alakban a levegő/tüzelőanyag keveréket egy 33 gyújtógyertya a 25 dugattyú sűrítési ütemében a felső holtpont közelében meggyújtja, akkor a levegő/tüzelőanyag keverék robbanása a 25 dugattyút lefelé nyomja. Ez nyomás a 26 görgőn és a 27 csapon át átmegy a 28 emelőkarra, majd a 30 forgattyúkarról a 32 forgattyús tengely középső rúdjára.

A 4. ábra szerinti kialakításban a 25 dugattyút a robbanási nyomás a 20 henger belső falához nyomja. Minthogy a 25 dugattyút és a 28 emelőkart a 25a és 25b vezetőlapból, valamint a 26 görgőből álló és erőpontszabályozóként szolgáló szabályozó, valamint a mozgatható 29 forgáspont-szabályozó összeköti, ezért a 25 dugattyúra ható erő teljesen átmegy a 30 forgattyúkarra és nem kap semmiféle ellenhatást a 28 emelőkartól. így az oldalnyomás nagy mértékben csökken a hagyományos váltakozó mozgású motorhoz képest. Hasonlóképpen, a 28 emelőkar forgáspontként szolgáló 28a csapját a mozgatható 29 forgáspont-szabályozó tartja és ennek • ·

- 20 - .......

megfelelően a 25 dugattyú váltakozó mozgása kis veszteséggel alakul át forgómozgássá.

Minthogy ebben az esetben a 25 dugattyút nem nyomja nagy erő a 20 henger belső falához, ezért a 25 dugattyú nagyobb része készíthető például kerámiából. Minthogy az oldalnyomás kisebb, ezért kisebb lesz az energiaveszteség, és az üresjárati fordulatszámot le lehet csökkenteni például 50 f/p vagy ennél kisebb értékre, ami a tüzelőanyag-megtakarításban is nagyon előnyös.

Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban a 4. ábra szerinti kiviteli alak hengerével és dugattyújával azonos két henger és két dugattyú koaxiálisán össze van kapcsolva, hogy az elrendezés egyszerűbb legyen. Ez tovább javítja a hatásfokot. Az 5. ábrán a 4. ábra szerinti elrendezéssel megegyező részeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük, és ezért ezek részletes leírását elhagytuk vagy egyszerűsítettük.

Az 5. ábrán látható, hogy a 20 henger két homlokoldalán két, 21a és 21b szívócső, két, 22a és 22b kipufogócső és két, 33a és 33b gyújtógyertya van rögzítve. A 20 hengerbe be van helyezve egy 25 dugattyú. Erőpontként egy 27 csap működik, és a 25 dugattyúban erőpontszabályozóként a 26 görgő, valamint a 25a és 25b vezetőlap szolgál. A 27 csap egy 28 emelőkar egyik végéhez van rögzítve, és a 28 emelőkar forgatható módon csatlakozik egy 29 forgáspontszabályozón át egy 32 forgattyús tengely forgattyúkarjához vagy 30a erőfelvevő részéhez. A 30a erőfelvevő rész a 4. ábra szerinti 32 forgattyús tengely 30 forgattyúkarjának felel meg.

Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban a 21a és 21b szívócsövet és a 22a és 22b kipufogócsövet nem ábrázolt szelepek

előre meghatározott időzítés szerint nyitják és zárják. Ezeknek a részeknek az elrendezése megegyezhet a hagyományos négyütemű motoréval, és ezért részletes taglalásukat elhagyjuk.

Tegyük fel, hogy a 32 forgattyús tengelyt egy nem ábrázolt indítómotor forgatja, hogy például a 25 dugattyú a 20 hengerben szorosan közel kerül az 5. ábra bal oldali végéhez, és hogy ekkor a levegő/tüzelőanyag keverék összenyomódik. Ha a levegő/tüzelőanyag keveréket a 33a gyújtógyertya meggyújtja, akkor a 25 dugattyú az 5. ábrán jobbra tolódik, és a 28 emelőkar az óramutató járásával megegyező irányban fordul el a 27 csapon és az erőpontszabályozón át. Ha a 28 emelőkar a forgáspontként szolgáló 28a csap körül az óramutató járásával megegyező irányban fordult el, akkor a 32 forgattyús tengely az óramutató járásával ellenkező irányban forog. Ennek következtében a 25 dugattyú a 20 hengerben elmozdulva szorosan közel kerül az 5. ábra jobb oldali végéhez, és ekkor kipufogógáz távozik a 22b kipufogócsövön. Ha a kialakítás olyan, hogy robbanás következik be egy nem ábrázolt második hengerben, akkor a 32 forgattyús tengely folytonosan forog.

Ha robbanás következik be a második hengerben, akkor a 25 dugattyú az 5. ábrán balra mozog, és kiszorítja a kipufogógázt a 22a kipufogócsövön át, és egyidejűleg levegő/tüzelőanyag keveréket szív be a 21b szívócsövön át. Ha robbanás következik be egy további, harmadik hengerben, amikor a 25 dugattyú az 5. ábrán a bal oldali vég felé mozog, akkor a 25 dugattyú jobbra mozog, és sűríti a 21b szívócsövön át beszívott levegő/tüzelőanyag keveréket. A 25 dugattyú a 20 hengerben mozogva szorosan közel kerül a jobb oldali véghez az 5. ábrán. Ha a 33b gyújtógyertya

ekkor meggyújtja a sűrített levegő/tüzelőanyag keveréket, akkor a 25 dugattyú balra tolódik el. Ily módon a 32 forgattyús tengely folytonosan forog az ' A' nyíllal jelölt irányban.

A 6(a). ábrán egy négyütemű motor folyamata látható. Ebben a motorban az 5. ábra szerinti elrendezésben két henger van 32 forgattyús tengelyre kötve. A 6(b). ábrán olyan négyütemű motor másik két hengerének működési lépései láthatók, amelyben összesen négy, az 5. ábra szerinti elrendezésben alkalmazott hengerrel azonos henger van. Ezek a hengerek úgy vannak elrendezve, hogy folytonos négyütemű működést hoznak létre. Ha ebben az esetben a négy henger úgy van elrendezve, hogy mindig ellenütemben következik be robbanás az 5. ábra szerinti 28 emelőkar két oldalán, akkor a működés hatásfoka javul, a motor nyugodtan, kis rezgéssel jár.

Ebben a kiviteli alakban a 25 dugattyú jól kiegyensúlyozva a csap két oldalán van elhelyezve, és a 25 dugattyú csak vonalszerűén érintkezik a hagyományos összekötőrúdnak megfelelő emelőkar 25a és 25b vezetőlapjával a 26 görgőn át. Ezért a robbanások alatt a 25 dugattyú nem okoz nagy oldalnyomást, ami a 20 henger belső falára hatna. Ennek megfelelően az oldalnyomás által okozott energiaveszteség kicsivé válik, úgyhogy jó hatásfokú dugattyús motort lehet megvalósítani. Minthogy oldalnyomás következtében nem hat nagyon nagy erő a 25 dugattyúra, ezért a 25 dugattyú kerámiából készíthető.

Ha a dugattyús motort kerámia alkalmazásával lehet kialakítani, akkor a 20 henger belső hőmérséklete a hagyományos motor hőmérsékletének két-háromszorosára növelhető. Ismeretes, hogy a hagyományos dugattyús motor termikus hatásfoka 20 %. Ebben • · a kiviteli alakban a mechanikai veszteség is nagy mértékben csökkenthető. Ha például 10 % mechanikai veszteség visszanyerhető, és feltételezve, hogy a megmaradó 70 % hőveszteség az 1/3-ára csökkenthető, akkor magas, (10 + 70/3 + 20) %, vagyis több, mint 50 % hatásfok érhető el.

Minthogy a 25 dugattyú és a 32 forgattyús tengely közötti teljes súrlódási tényező nagyon kicsivé válik, ezért egészében sima mozgás érhető el, és az üresjárati fordulatszám 50 f/p-re vagy ennél kisebb értékre csökkenthető.

A 7-10. ábrán vízszintes koaxiális négyütemű motor kiviteli alakja látható, amelyben egy henger az 5. ábra szerinti kiviteli alakkal megegyező elrendezésben vízszintesen van elhelyezve. A 7. ábrán látható, hogy egy 43a görgő van a két, 42b és 42c vezetőlap között kialakított 42a vezetőhoronyba beillesztve. A 42b és 42c vezetőlap egy 41a dugattyúban van kialakítva, ami a 40a hengerbe van behelyezve. A 41a dugattyút a 44a csap a 45a emelőkarhoz rögzíti.

A 43a görgő, valamint a két, 42b és 42c vezetólap erőpontszabályozót képez, és a 44a csap a 45a emelőkar erőpontjaként működik.

A 45a emelőkart a mozgatható forgáspontként működő 48a csap tartja, amely a 46a vezetőhoronyba behelyezett 47a görgő által képzett forgáspont - szabályozóval van ellátva. A 45a emelőkar másik vége vagy támadáspontja egy forgattyús tengely 49a forgattyúkarjához csatlakozik. A 49a forgattyúkart egy 61 hajtószíj és a 62a, 62b, 62c, 62d görgő az 50a és 50b vezértengelyhez köti, ahogyan ez a 10. ábrán látható. A 49a forgattyúkar csatlakoztató tagként szolgál, és hajtja az 50a és

50b vezértengelyen rögzített 51a és 51b vezérpályát. Az 51a és 51b vezérpálya az 54a és 54b szelepet működteti az 53a és 53b emelőkaron át, amelyek mozgatható 52a, illetőleg 52b forgáspontszabályozóval vannak ellátva.

Ahogyan ez a 8. ábrán látható, az 54a szelepen kívül egy másik, 55a szelep is van a 40a henger egyik oldalán. Az 55a szelepet egy 56a emelőkar hasonló módon működteti. Ahogyan ez a 8. ábrán látható, az 54b szelepen kívül egy másik, 55b szelep is van a 40a henger másik oldalán. Az 55b szelepet egy 56b emelőkar hasonló módon működteti. A 8. ábrán látható, hogy két-két, 57a és 57b, valamint 58a és 58b gyújtógyertya van a 40a henger két oldalán.

A 9. ábra a 7. ábrán látható 45a emelőkar egy részének mentén vett, oldalirányú metszet. A 45a emelőkar alsó végéhez kapcsolt 49a forgattyúkart forgatható módon a 60a és 60b csapágy tartja.

A 7-10. ábrán látható motor alapjában megegyezik az 5. ábrán láthatóval, és ezért működésének leírását mellőzzük. Ebben a motorban az 5. ábrán a 25 dugattyú és a 32 forgattyús tengely között használt 28 emelőkarral azonos emelőkart alkalmazunk az 54a-55b szelepek működtető szerkezetében, úgyhogy a motor nagyobb fordulatszámmal forgatható.

Szelepnyitó és szelepzáró szerkezetekre a 11. és 12. ábra kapcsán ismertetünk példákat. A 11. ábrán a szelepnyitó és szelepzáró szerkezetet szelepemelős szelepben alkalmazzuk. Egy erőpontszabályozó 71 vezetőhornya a 70 szelepemelő külső végén, a 70 szelepemelő mozgási irányára merőleges irányban van kialakítva. A 71 vezetőhoronyba egy 72 görgő van behelyezve. A 72 » · · ···♦ görgőt a 73 csap rögzíti a 74 emelőkar erőpontjához. A 75 szelepszár forgatható módon a 74 emelőkar támadáspontjához vagy másik végéhez van rögzítve. A 74 emelőkar mozgatható forgáspontját egy 76 csapon át egy 77 görgő tartja. A 77 görgőt egy forgáspont - szabályozó 78 vezetőhornya tartja a 79 motortesten, úgyhogy szabadon mozoghat a 74 emelőkar hosszirányában.

A 75 szelepszár külső végén egy 80 szelep van kialakítva. A 75 szelepszárhoz hozzá van erősítve egy 81 alátét. A 75 szelepszár külső végén kialakított 80 szelep állandóan zár például egy 83 kipufogólyukat a 81 alátét és a 79 motortest közé behelyezett 82 tekercsrugó hatására. A 70 szelepemelőt a bemenő, mozgatható erőpontszabályozóként működő 79 motortest szabályozza, és a 75 szelepszárat a kimenő támadáspont-szabályozóként működő 79 motortest szabályozza.

Ha a szelepnyitó és szelepzáró szerkezet így van kialakítva, akkor a 70 szelepemelőnek a bemenő erőpontszabályozó által szabályozott függőleges mozgása simán átmegy a 75 szelepszárra, és a 75 szelepszár mozgását a kimenő támadáspont-szabályozó, valamint a 70 szelepemelő külső végén kialakított 71 vezetőhorony felső oldalán lévő 71a fal szabályozza. Ily módon a 80 szelep a motor fordulatszámának növekedésekor is mindig pontosan követi a 70 szelepemelő függőleges mozgását, és így nem idéz elő úgynevezett darálást. Ezért a motor fordulatszáma a hagyományos motorhoz képest jelentősen növelhető.

A 12. ábrán látható példában a szelepnyitó és szelepzáró szerkezetet felülvezérelt (OHC) szelephez alkalmazzuk. A 12. ábra csak abban különbözik a 11. ábrától, hogy a szelepnyitó és szelepzáró szerkezetet a 70 szelepemelő helyett egy felülvezérlő 85 alakos tárcsa működteti, és hogy egy 78 vezetőhorony van egy 78a vezetólap és a 79 motortest között kialakítva. Ennek a szerkezetnek a működése alapjában megegyezik a 11. ábra szerinti szerkezet működésével.

Valamennyi fenti kiviteli alak a forgómozgást és váltakozó egyenes vonalú mozgást kölcsönösen átalakító berendezésekkel kapcsolatos. A következő kiviteli alakok olyan berendezésekhez szolgálnak, amelyek a forgómozgást közvetlenül egy emelőkar váltakozó lengő mozgásává alakítják át.

A 13. ábrán egy ilyen berendezés 111 működtető alapelrendezése látható. A 13. ábra szerint a 101A forgórészkart a forgó 101 tengely kapcsolja a 100 motorhoz, és a 100 motor hajtja a 101A forgórészkart. A 101A forgórészkar másik végéhez a

102 csap egy 103 emelőkart csatlakoztat. A 103 emelőkar mozgatható 104 forgáspontja forgatható módon van tartva egy 105 görgőn át egy forgáspont-szabályozó két párhuzamos, 106 és 107 vezetőlapja között. Mindezek az alkotóelemek egy hasáb alakú 109 házban vannak elhelyezve, és különösen a 100 motor lökéscsillapító 110 töltőanyagban van.

Ha a 111 működtető elrendezésben a 100 motor áramot kap, akkor forgatja a 101 tengelyt, és a 101A forgórészkar szabad vége vagy a 102 csap körmozgást végez, amelynek a pályája közel akkora, mint a 101A forgórészkar hossza. Ennek megfelelően a 105 görgő egyenes vonalúan mozog a 106 és 107 vezetólap között, és a

103 emelőkar váltakozva elfordul a mozgatható 104 forgáspont, mint középpont körül. Ez az elrendezés a 101A forgórészkar forgását simán átalakítja a 103 emelőkar váltakozó mozgásává.

····

Megjegyezzük, hogy a 103 emelőkar váltakozó lengőmozgásának szögét változtatni lehet a 104 forgáspont, az erőpontként szolgáló 102 csap és a 112 támadáspont közötti távolságok arányának változtatása útján.

A 14. ábra szerint egy billegőtag 125a, 125b, 126a és 126b lapátját két csoport 111 működtető alapelrendezés képezi, amelyek mindegyike azonos a 13. ábra szerinti elrendezéssel. A 14 (a) . ábra egy elölnézet, a 14(b). ábra egy felülnézet. A 14. ábrán látható, hogy 121 és 122 forgótárcsa van a nem ábrázolt motorok forgó tengelyeihez kötve, amelyek a 121 és 122 forgótárcsát hajtják. A 121 forgótárcsa forgómozgása átmegy a 125a és 125b lapátra, és a 122 forgótárcsa forgómozgása átmegy a 126a és 126b lapátra. A 121 és 122 forgótárcsa kerületén fogaskerekek vannak kiképezve, úgyhogy a 121 és 122 forgótárcsa egymáshoz kapcsolódva szinkronban hajtja a 125a és 125b lapátot a 126a és 126b lapáttal. Ezek a lapátok a 123 és 124 forgáspont-szabályozón át emelőkarként szolgálnak, és lengéssé alakítanak át. A 121 és 122 forgótárcsa motor helyett más módon is, így például gumizsinórral hajtható. Ebben az esetben a gumizsinór egyik vége a 127 horogba akasztható.

A 15. ábrán látható szerkezetben egy 133 emelőkar egyik vége egy 132 csapon át egy 131 forgó test kerületi részéhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 133 emelőkart daru karjaként használjuk, amelyben mozgatható 135 forgáspontot használunk. A 133 emelőkar hátsó végén 134 ellensúly van, úgyhogy a 133 emelőkar daruként simán mozoghat.

A 16. és 17. ábra szerinti kiviteli alakban egy 143 tartótengely ferdén van rögzítve egy 141 motor forgó tengelyéhez

a 142 rögzítőtagon át, és egy mozgatható forgáspontként működő, forgatható 145 görgő a 143 tartótengely közepénél van rögzítve. A 145 görgő két párhuzamos, 146 és 147 vezetőlap közé van befogva, amelyek mozgatható forgáspont-szabályozóként működnek. Ebben az elrendezésben a 143 tartótengely forgási pályája egy körkúp, amelynek a 145 görgő a csúcsa. így ha erre a 143 tartótengelyre egy háromszögű 148 lapot szerelünk, akkor a 148 lap hajócsavarként működhet.

A 18. ábrán látható példában egy antropomorf lábat három csoport, 111A, 111B és 111C működtető alapelrendezés képez, amelyek mindegyike azonos a 13. ábra szerinti elrendezéssel. Részletesebben: a 111A működtető alapelrendezés 103A emelőkarjának külső vége a 111B működtető alapelrendezés 109B házához van rögzítve, és a 111B működtető alapelrendezés 103B emelőkarjának külső vége a 111C működtető alapelrendezés 109C házához van rögzítve. Ha a 111A-111C működtető alapelrendezés

100A-100C tárcsáját a nem ábrázolt motorok hajtják, akkor a megfelelő 103A-103C emelőkar elfordul és emberi láb mozgását végzi. Ennek során a 103A emelőkar combrészként, a 103B emelőkar lábszárként és a 103C emelőkar lábfejként működik.

A 19. ábrán látható példában egy antropomorf kart három csoport, 111A, 111B és 111C működtető alapelrendezés képez, amelyek mindegyike azonos a 13. ábra szerinti elrendezéssel. Részletesebben: a 111A működtető alapelrendezés 103A emelőkarjának külső vége a 111B működtető alapelrendezés 109B házához van rögzítve, és a 111B működtető alapelrendezés 103B emelőkarjának külső vége a 111C működtető alapelrendezés 109C házához van rögzítve. Ha a 111A-111C működtető alapelrendezés ···· ···· ·» ·· · · ··· « * * · · ·· «·« «·«·

• * • · ··»«

100A-100C tárcsáját a megfelelő motorok hajtják, akkor a megfelelő 103A-103C emelőkar elfordul és emberi kar mozgását végzi. Ennek során a 103A emelőkar felkarként, a 103B emelőkar alkarként és a 103C emelőkar kézként működik.

A 20. ábrán látható a találmány egy további kiviteli alakja, amely például egy robot kiegyensúlyozó szerkezeteként alkalmazható. A 20(a). ábra egy oldalnézet, a 20(b). ábra egy felülnézet. Ebben a kiviteli alakban is két csoport, 111A és 111B működtető alapelrendezést használunk, amelyek mindegyike azonos a

13. ábra szerinti elrendezéssel. Az első, 111A működtető alapelrendezés 103A emelőkarjának külső vége a második, 111B működtető alapelrendezés 109B házának hátsó részéből 90° szögben kiálló, rögzített 151 kar külső végéhez van rögzítve. A második, 111B működtető alapelrendezés 103B emelőkarjának külső végéhez egy 152 oszlopsúly van rögzítve. Ennek megfelelően az első, 111A működtető alapelrendezés 103A emelőkarjának lengési iránya 90° szöget zár be a második, 111B működtető alapelrendezés 103B emelőkarjának lengési irányával. Ennek eredményeként nagyon finom helyzetszabályozást lehet megvalósítani, ha ez a kiegyensúlyozó szerkezet például olyan robotra van szerelve, ami két lábbal jár, és a 111A és 111B működtető alapelrendezés 103A és 103B emelőkarja a robot helyzetérzékelőjétől kapott kimenőjelnek megfelelően fordul el azáltal, hogy a 103A és 103B emelőkart a megfelelő motor hajtja.

Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban a 25 dugattyú váltakozó mozgása a 32 forgattyús tengely kimeneteként a 28 emelőkar révén forgómozgásként jelentkezik. A találmány lényegéből fakadóan azonban a 25 dugattyú váltakozó mozgását több emelőkar által több ·*·· · forgattyús tengely több forgómozgásává és kimenetévé lehet átalakítani.

A 28. ábra szerinti kiviteli alakban egy váltakozó dugattyúmozgásnak több forgómozgás a kimenete. Az ábrán látható, hogy egy 25A dugattyúnak lényegében a középső részén kör alakú 25AA kivágás van. A négy, 28A, 28B, 28C és 28D emelőkar erőpontként működő egyik végén 2 6Ά, 26B, 26C és 26D görgő van, amelyek csapok által forgatható módon vannak rögzítve. A 26A, 26B, 26C és 26D görgő a kör alakú 25AA kivágás 25Aa és 25Ab homlokfelülete közé illeszkedik.

A 28A, 28B, 28C és 28D emelőkar belső forgáspontrészein 28Aa, 28Ba, 28Ca és 28Da görgő van forgatható módon rögzítve. Ezek a 28Aa, 28Ba, 28Ca és 28Da görgők forgatható módon vannak tartva a forgáspont-szabályozókként működő két-két 28cA, 28dA; 28cB, 28dB; 28cC, 28dC és 28cD, 28dD vezetőlap között.

A 28A, 28B, 28C és 28D emelőkar támadáspontként működő végrészei forgatható módon kapcsolódnak a 30A, 30B, 30C és 30D haj tókarhoz.

Ennek megfelelően, ha a 25A dugattyú a 20 hengerben váltakozva hajtva van, akkor egyidejűleg négy, szinkronban forgó kimenetet kapunk.

A 22. ábrán a találmány ismét további kiviteli alakjaként négyhengeres csillagmotor látható. Az ábrán az első és második közös, henger alakú 161 és 162 henger úgy van elhelyezve, hogy a

161 és 162 henger mértani tengelye párhuzamos egymással. A 161 és

162 henger két végét a 163, 164, 165 és 166 hengerfedél zárja. A

163 hengerfedélen átmenőén van rögzítve két, 167a és 167b szelep. Hasonló módon a 164, 165 és 166 hengerfedélen átmenőén van rögzítve 168a, 168b, 169a, 169b, 170a és 170b szelep.

A 161 hengerben van egy első, 171 és egy második, 172 dugattyútag, amelyeket a 173 összekötőtag köt össze egymással. A

171 és 172 dugattyútag között van két, 174 és 175 vezetőlap úgy, hogy egy 176 görgő szabadon mozoghat a 174 és 175 vezetőlap között a 161 henger tengelyirányára merőleges irányban. A 171 és

172 dugattyútagban súlycsökkentés végett 171a és 172a mélyedés van kiképezve. A 171a és 172a mélyedés nyitott végét 177 és 178 dugattyúlap zárja, úgyhogy a 163, 164 hengerfedél és a 177, 178 dugattyúlap között 179 és 180 égéstér alakul ki. A 179 és 180 égésteret a 171, 172 dugattyútag és a 161 henger közötti réseknél 181 tömítőelemek vagy dugattyúgyűrűk tömítik.

Hasonló módon a 162 hengerben van egy első, 185 és egy második, 186 dugattyútag, amelyeket a 187 összekötőtag köt össze egymással. A 185 és 186 dugattyútag között van két, 188 és 189 vezetőlap úgy, hogy egy 190 görgő szabadon mozoghat a 188 és 189 vezetőlap között a 162 henger tengelyirányára merőleges irányban A 185 és 186 dugattyútagban súlycsökkentés végett 191a és 192a mélyedés van kiképezve. A 191a és 192a mélyedés nyitott végét 192 és 193 dugattyúlap zárja, úgyhogy a 165, 166 hengerfedél és a 192, 193 dugattyúlap között 194 és 195 égéstér alakul ki. A 194 és 195 égésteret a 161 hengerhez hasonló módon 196 tömítőelemek tömítik.

A 161 és 162 henger egy 200 kerethez van rögzítve úgy, hogy a 161 és 162 henger párhuzamos egymással, és a 202 forgattyús tengely középső, 201 rúdja merőleges a 161 és 162 henger mértani tengelyére.

A 176 görgőt egy 204 csap forgatható módon rögzíti a 203 emelőkar egyik végén. A 203 emelőkart a 204a tartógörgő által képzett mozgatható forgásponton a 204b csap tartja a 204c, 204d vezetőlap között, amelyek mozgó forgáspont-szabályozóként működnek, és a 203 emelőkart annak hosszirányában mozgatható módon tartják. A 203 emelőkar másik vége forgatható módon a 202 forgattyús tengely erőfelvevő részéhez kapcsolódik. Hasonló módon a 190 görgő forgatható módon egy 206 csappal egy 205 emelőkar egyik végéhez van rögzítve. A 205 emelőkart egy 207a görgő által képzett, mozgatható 207 forgáspont tartja egy 207b csappal egy mozgó forgáspont-szabályozó 207c, 207d vezetőlapja között, és így a 205 emelőkart annak hosszirányában mozgatható módon tartja. A 205 emelőkar másik vége forgatható módon a 202 forgattyús tengely erőfelvevő részéhez kapcsolódik.

Ha a 179 égéstérben egy nem ábrázolt gyújtógyertya feszültséget kap, akkor a 179 égéstérbe például a 167a szelepen át bevezetett tüzelóanyag/levegő keverék vagy égési gáz meggyulladva a 171 és 172 dugattyútagot a 164 hengerfedél felé nyomja, és sűríti a 180 égéstérbe például a 168a szelepen (szívószelepen) át bevezetett égési gázt. Ugyanakkor égési gáz lép be a 194 égéstérbe, és kipufogógáz távozik a 195 égéstérből például a 170b szelepen (kipufogószelepen) át.

Amikor a 171 dugattyútag a 180 égéstér felé eltolódik, akkor a 174 és 175 vezetőlap között vezetett 176 görgő is ugyanebben az irányban mozog, és a 203 emelőkar az óramutató járásával ellenkező irányban elfordul a 204a tartógörgő 204b csapja körül, miközben a 204a tartógörgőt a 204c és 204d vezetőlap vezeti a 203 emelőkar hosszirányában, és ezáltal a 202 forgattyús tengelyt a középső 201 rúd körül az óramutató járásával megegyező irányban forgatja el.

Ennek a műveletnek a következtében a 171 dugattyútag az alsó holtpontra áll, és a 172 dugattyútag a felső holtpontra áll, ahol a bevezetett égési gáz a 180 égéstérben komprimálódik. Amikor a sűrített égési gázt a 180 égéstérben egy nem ábrázolt gyújtógyertya meggyújtja, akkor a 172 dugattyútag a 163 hengerfedél felé tolódik el, és a 203 emelőkart az óramutató járásával megegyező irányban forgatja el a forgáspontként szolgáló, mozgatható 204 csap körül, és így a 202 forgattyús tengely az óramutató járásával megegyező irányban forog, amint ezt az Ά' nyíl mutatja.

Ily módon úgynevezett robbanási (munkaütemi) lépések következnek be a 179, 180, 194 és 195 égéstérben az említett sorrendben, és úgynevezett négyütemű lépések, vagyis szívás, sűrítés, robbanás és kipufogás megy végbe mindegyik, 179, 180, 194 és 195 égéstérben. így a 202 forgattyús tengely folytonosan forog.

A 22. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelően kialakítható egy négyütemű motor két, 161 és 162 hengerrel. Ez lehetővé teszi a dugattyús motor méretének, súlyának és térfogatának csökkentését.

Ezenkívül a 171, 172, 185 és 186 dugattyútag nem gyakorol oldalnyomást a 161 és 162 henger belső falára, mivel a dugattyú mozgását a mozgatható forgáspontos típusú 203 emelőkart alkalmazva visszük át a forgattyús tengelyre. Ezáltal a dugattyútagok mozgásának átvitele nagyon sima, és csökken az energiaveszteség. Ezáltal az üresjárati fordulatszám 1000 f/p-ről • · · * · · «··· · ··· • ·· · · · · · • · · · ···· · · például 50 f/p-re csökkenthető. Ezenkívül, minthogy a 203 és 205 emelőkar kialakítható úgy, hogy hosszuk azonos legyen, ezért a 161 henger mértani tengelye és a forgattyús tengely 201 rúdjának középpontja közötti távolságot úgy lehet megválasztani, hogy egyenlő legyen a 162 henger mértani tengelye és a 201 rúd középpontja közötti távolsággal. Ezzel minimalizálható a váltakozó mozgást végző négyütemű motor vibrációja.

Ezenkívül, minthogy a 171, 172, 185 és 186 dugattyútag nem gyakorol oldalnyomást a 161 és 162 henger belső falára, a dugattyútagokat kerámiadugattyúként lehet kialakítani, és ezáltal a dugattyútagok súlyát, valamint a motor teljes súlyát csökkenteni lehet.

A 23. ábrán egy csillagmotor látható, amelynek nyolc, találmány szerinti hengere van. Két, 22. ábra szerinti négyhengeres motor van kombinálva a nyolchengeres dugattyús motor kialakításához. A 23. ábra szerinti nyolchengeres motor kialakítható négy 161, 162, 261 és 262 henger alkalmazásával. A 161 és 162 henger felépítése azonos a 22. ábra szerinti hengerekével. Ezért a 161 és 162 henger felépítésére, valamint a 361 és 362 henger felépítésére vonatkozó magyarázatok itt mellőzhetők, kivéve azt, hogy a 203 és 205 emelőkar az egyik, 202a forgattyúkarhoz van kötve, és a 403 és 405 emelőkar a másik, 202b forgattyúkarhoz van kötve, külön a 202a forgattyúkartól, 180°-kal a 201 rúd középpontjához képest. A következőkben leírjuk a nyolchengeres, dugattyús motor működését. A 23. ábrán a 171 dugattyútag az alsó holtpontban van a 161 henger 179 égésterében bekövetkezett robbanási lépés következtében. Ugyanakkor a 183 dugattyútag is az alsó holtpontban van a 162 henger 194 égésterében bekövetkezett robbanási lépés következtében. Ekkor a 180 és 195 égéstérben a sűrítési ütem utolsó szakasza megy végbe, miközben a 371, 372, 385 és 386 dugattyútag középhelyzetben van a 361, illetőleg 362 hengerben.

Amikor a sűrített tüzelőanyaggázt a 180 és 195 égéstérben a nem ábrázolt gyújtógyertyák meggyújtják, akkor a 203 és 205 emelőkar az óramutató járásával megegyező irányban, illetőleg az óramutató járásával ellenkező irányban fordul el, és a forgattyús tengely 201 rúdját az Ά' nyíl irányában forgatja. Ennek megfelelően a 403 és 405 emelőkar az óramutató járásával megegyező, illetőleg az óramutató járásával ellenkező irányban fordul el, ezzel sűríti a 380 és 395 égéstérben lévő tüzelőanyaggázt, és á tüzelőanyaggáz beomlik a 379, illetőleg 394 égéstérbe.

A 23. ábra szerinti kiviteli alakban valamennyi, 203, 205, 403 és 405 emelőkar azonos lehet, úgyhogy a nyolchengeres motor egész szerkezete a forgattyús tengely középső, 201 rúdjára szimmetrikusan alakítható ki, ami tovább csökkenti a vibrációt a motorban.

Ahogyan ezt fentebb részletesen leírtuk, a belső mozgóforgáspontos típusú emelőkarokat alkalmazó kiviteli alakokban lehet egy berendezés körmozgás és váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, ami csökkentheti például a dugattyús négyütemű motor dugattyúja váltakozó mozgásának a forgattyús tengely forgómozgásává átalakításakor bekövetkező energiaveszteséget, és a motor súlya csökkenthető azáltal, hogy a berendezés kialakításához kerámiát használunk.

• · · · • « · · · • · ··· ···· ·

A találmány megvalósítható külső mozgó-forgáspontos típusú emelőkar alkalmazásával is. A következő kiviteli alakokban külső mozgó-forgáspontos típusú emelőkart alkalmazunk.

A 24. ábra egy keresztmetszet, amelyben a találmány egy ismét további kiviteli alakjának teljes felépítése látható. Ez a kiviteli alak egy négyütemű motor, amelyben egy vízszintes helyzetű 211 hengerben oszlopos 212 dugattyú van. A 212 dugattyú középső részén, egy bemetszett részben függőlegesen egymással szemben lévő 213 és 214 falfelület van kialakítva. A 211 henger két végén egy-egy, 211A és 211B hengerfej van, és a 211 henger el van látva egy gyújtógyertyával, valamint egy szívószeleppel és egy kipufogószeleppel, amiket az ábrán nem ábrázoltunk. A 212 dugattyú két kerületi végén nem ábrázolt dugattyúgyúrúk vannak, amelyek biztosítják a henger belső fala és a dugattyú közötti tömítést.

A függőlegesen egymással szemben lévő 213 és 214 falfelület közé egy 217 forgógörgő van behelyezve, amelynek az átmérője lényegében egyenlő a 213 és 214 falfelület közötti távolsággal. A 217 forgógörgőt forgatható módon tartja egy 218 emelőkar felső vége, ami ennek az emelőkarnak az erőpontjaként szolgál, és a falfelületek közül lefelé áll ki. A 213 és 214 falfelület erőpontszabályozóként szolgál, ami a 218 emelőkar erőpontját a 217 forgógörgő által úgy tartja meg, hogy az erőpont szabadon oszcillálhat az óramutató járásával megegyező irányban és az óramutató járásával ellenkező irányban.

A 211 hengert az alsó részén két, 215 és 216 tartókeret tartja. Ennek a 215 és 216 tartókeretnek a belül szemben lévő falfelületeire 219 és 220 vezetőlap van szerelve. A tartókeretek • · és a vezetőlapok között 215a, illetőleg 216a távtartó van. A 218 emelőkar alsó végén forgatható módon tartott 221 forgógörgő van behelyezve a 219 és 220 vezetőlap közé. A 218 emelőkar alsó vége forgáspontként működik, és a 219 és 220 vezetőlap között van tartva, úgyhogy a forgáspont szabadon mozoghat a 218 emelőkar hosszirányában. Ezért ezt a forgáspontot mozgatható forgáspontnak, és a 219 és 220 vezetőlapot mozgatható forgáspont-szabályozónak nevezzük.

A 218 emelőkar egy közbenső pontja, mint támadáspont, forgatható módon össze van kötve egy 222 forgattyús tengellyel, így amikor a 218 emelőkar felső vége jobbra és balra van mozgatva, akkor a 218 emelőkar a 221 forgógörgő középpontja, mint külső forgáspont körül elfordul az óramutató járásával megegyező irányban és az óramutató járásával ellenkező irányban. Ebben az állapotban a 217, illetőleg 221 forgógörgő vezeti a 218 emelőkart annak hosszirányában a 213 és 214 falfelület között és a 219 és 220 vezetőlap között, ahogyan a 222 forgattyús tengely forog. Ennek eredményeként a 218 emelőkar felső végét a 212 dugattyú váltakozó egyenes vonalú mozgása a 217 forgógörgőn át oszcilláltatja, és ezt a váltakozó mozgást a 222 forgattyús tengely kiváló simasággal forgómozgássá alakítja át.

A 212 dugattyú és a 211 henger oldalfala között a 212 dugattyú váltakozó jobb és bal irányú mozgása által létrehozott oldalnyomást a 217 és 221 forgógörgő forgása elnyeli, és a mechanikai veszteségek rendkívül kicsik.

Az olyan motorban, amely eszerint a kiviteli alak szerint van kialakítva, stabil forgást lehet fenntartani alacsony, 100 f/p vagy ennél alacsonyabb fordulatszámon, és a 222 forgattyús • · · tengelyt nem kell ellensúllyal vagy lendkerékkel ellátni.

Ezért, ha a motor gépkocsira van szerelve, gyorsuláskor és lassuláskor nem lépnek fel energiaveszteségek, és ezáltal a tengelyen jelentkező kimenő hatásfok jelentősen javul.

A 25., 26. és 27. ábrán a 217 forgógörgő 217c forgásközéppontjának, mint a 218 emelőkar erőpontjának, a 221 forgógörgő 221c forgásközéppontjának, mint forgáspontnak, illetőleg a 222 forgattyús tengely 222c összekötési pontjának, mint támadáspontnak a mértani helyei láthatók a 24. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelően. A 25. és 27. ábrán olyan példák láthatók, amelyekben a forgáspontként szolgáló 221c forgásközéppont és az erőpontként szolgáló 217c forgásközéppont közötti távolságnak a 221c forgásközéppont és a támadáspontként szolgáló 222c összekötési pont közötti távolsághoz viszonyított aránya 2:1. A 26. ábrán olyan példa látható, amelyben a forgáspontként szolgáló 221c forgásközéppont és az erőpontként szolgáló 217c forgásközéppont közötti távolságnak a 221c forgásközéppont és a támadáspontként szolgáló 222c összekötési pont közötti távolsághoz viszonyított aránya 4:1. Ahogyan ez ezeken az ábrákon látható, a 222c összekötési pont (támadáspont) abszolút kört ír le a 217c forgásközéppont (erőpont) összenyomott körmozgásának megfelelően, míg a mozgatható 221c forgásközéppont (forgáspont) váltakozó egyenes vonalú mozgást végez a 218 emelőkar hosszirányában.

A 28. ábrán a diagramban folytonos vonal ábrázolja a dugattyú elmozdulása és a motor szögelfordulása közötti összefüggést a 24. ábra szerinti kiviteli alakban. Ennek az összefüggésnek abszolút vagy ideális szinuszgörbe felel meg.

• · · · • · • · · ·

Ezért a dugattyú ideális dugattyúhelyzetben van közötti gyújtási ponton az égési folyamat alatt, gyújtáskor az égési gáz kellőképpen sűrítve van, egy 0 és 180° úgyhogy és így maximális lesz az égési nyomás. Másrészt a 212 dugattyú gyors elmozdulása a tágulási folyamat alatt 180°-tói meg van gátolva, úgyhogy az égési nyomás a legnagyobb hatékonysággal megy át a 212 dugattyúra és hatékonyan alakul át mechanikai energiává. Ezt az állapotot a

29. ábrán a folytonos vonal jelöli. Ez az ábra nyilvánvalóan mutatja, hogy maximális égési nyomás alakul ki, mivel a találmány szerinti a gyújtás akkor következik be, amikor az égési gáz kellőképpen sűrítve van.

A továbbiakban a 31. ábra kapcsán külön taglaljuk azokat a fázisokat, amelyekben a szóbanforgó kiviteli alak 212 dugattyúja mozog, egy ideális szinuszgörbét képező elmozdulásokkal.

A 31. ábra segíti a 24. ábrán látható 212 dugattyú, 218 emelőkar és 222 forgattyús tengely működésének elemzését. A 31. ábrán x jelöli az emelőkar hosszirányába eső elmozdulást; y a 212 dugattyú elmozdulását a 211 hengerben, L1 a 222c összekötési pont (támadáspont) és a 221 forgógörgő 221c forgásközéppontja, mint a

218 emelőkar mozgatható forgáspontja közötti távolságot; L2 a

217c forgásközéppont (erőpont) és a 222 forgattyús tengellyel összekötött 222c összekötési pont (támadáspont) közötti távolságot; r a 222 forgattyús tengely forgási sugarát: a a

218 emelőkar és a 222 forgattyús tengely közötti szöget és Θ a 222 forgattyús tengely szögelfordulását.

Részletesebben kifejtve: a 24. ábra szerinti kiviteli alak

212 dugattyújának y elmozdulását a következő egyenlet fejezi ki;

···· y = L1·sin a . . . (2

Itt fennáll a következő egyenlőség:

r sin θ = (L1 - L2) sin a.

Ebből a következőt kapjuk:

sin a = r(Ll - L2) sin θ ... (3)

A (2) egyenletet a (3) egyenletbe behelyettesítve kapjuk:

y = L1 {r/(Ll - L2)} sin Θ.

A 212 dugattyú elmozdulását tehát az alábbi egyenlet fejezi ki:

y = {Ll/(L1 - L2) } r sin Θ ... (4)

A (4) egyenletből nyilvánvaló, hogy ezt az egyenletet csak θ lineáris kifejezései fejezik ki, és ezért ideális szinuszgörbét ad, amit a 28. ábrán a folytonos vonal jelöl. Ily módon a 212 dugattyú elmozdulása ideális, úgyhogy a 211 hengeren belül fejlesztett hőenergia onnan mechanikai energia alakjában hatékonyan lép ki. Ha ezenkívül a 24. ábra szerintivel azonos felépítésű másik motort is rákötünk - 180° fáziskülönbséggel - a

222 forgattyús tengelyre, és két dugattyút 180° fáziskülönbséggel hajtunk és mozdítunk el, akkor a dugattyúk által keltett rezgések ♦ ♦ ♦ · · ·· kioltják egymást. így a motorok zajtalan motoregységet képeznek.

A 32. ábrán a táblázatban 2000 cm^-es, négyhengeres motorok motorjellemzői vannak összehasonlítva. A dugattyúról a forgattyús tengelyre irányuló erőátviteli szerkezetként a találmány szerinti, külső mozgatható forgásponttal rendelkező emelőkarral ellátott motort összehasonlítjuk hagyományos összekötőrudat használó motorral és erőátviteli szerkezetként a találmány szerinti, belső mozgatható forgásponttal rendelkező emelőkarral ellátott motorral. Megjegyezzük, hogy a táblázatban szereplő jellemzők feltételei a következők: löket 86 mm, furatátmérő 86 mm és működési fordulatszám 3000 f/p. A következő magyarázat egyszerűsítése végett a fenti emelőkarral ellátott motorokat belső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motornak és külső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motornak fogjuk nevezni.

A 32. ábrából látható, hogy a hagyományos motorban a dugattyúk oldalnyomásából eredő kimenő teljesítményveszteség eléri az ábra szerinti kimenő teljesítmény kb. 19 %-át, míg a belső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motor kimenő teljesítményvesztesége kb. 8,6 %, vagyis a hagyományos motor kimenő teljesítményveszteségének kb. a fele. A találmány szerinti külső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motorban a kimenő teljesítményveszteség feltűnően kicsi, 2,7 %. Az indikált kimenő teljesítmény azt az üzemi terhelést jelenti, amelynél az égési kimenő teljesítményből ki van vonva egy kipufogási veszteség és egy hőveszteség. Minthogy a dugattyú mozgását előidéző erőpont elmozdulása a dugattyú mozgása közben kicsi, ezért a találmány szerinti belső és külső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motorokban kicsi a nyomaték, amellyel a dugattyú forog, és a • · _ 42 ~ ** ·*·· * · súrlódási tényező kicsi, úgyhogy az oldalnyomás rendkívül kicsire csökken.

A 32. ábra felső sorából az is nyilvánvaló, hogy a hagyományos motor indikált kimenő teljesítménye a dugattyú korábban taglalt késő emelkedése és korai lesüllyedése miatt kisebb, mint a belső és külső mozgatható-forgáspontos Zszerkezetű motoroké.

Az oldalnyomás üzemi terhelése a megfelelő dugattyúk közötti egyensúlyt jelenti. Ezt úgy kapjuk meg, hogy először integrálunk egy oldalnyomás-erőt 0-tól 720°-ig, majd az oldalnyomás-erőt egy súrlódási tényezővel megszorozzuk. A feltételeket az alábbiak szerint határoztuk meg:

Súrlódási tényezők:

hagyományos motor .................................. 0,366 belső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motor ... 0,340 külső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motor ... 0,166.

A súrlódási tényezőket egy gépészmérnöki kézikönyvből határoztuk meg. Bár ezek a súrlódási tényezők a dugattyúk felületi nyomásától függően változnak, a fenti tényezőket meg tudtuk határozni, mivel a hagyományos motorban a dugattyú normálisan kb. 30,2 kg/cm2 átlagos nyomással, a belső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motorban kb. 18,9 kg/cm2 átlagos nyomással és a külső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motorban kb. 7,1 kg/cm2 átlagos nyomással nyomja a hengert.

A hagyományos motorban a lendkerék és ellensúly alkalmazása miatt további együttes 2 % veszteség lép fel, ahogyan ezt korábban kifejtettük. Mozgó erőátviteli szerkezetként mozgatható-forgáspontos emelőkart alkalmazó motorban nincs ilyen • · veszteség.

A hagyományos motorban az indikált ^üzemi terhelést normálisnak tekintik, ha az a tüzelőanyag teljes hőfejlesztési üzemi terhelésének kb. 38 %-a. Ez számítás alapján 58,97 kW (80,17 LE). Az effektív üzemi terhelést (vagyis az axiális üzemi terhelést) úgy kapjuk, hogy az indikált üzemi terhelésből kivonunk egy mechanikai veszteséget. Ahol az oldalnyomás miatti üzemi terhelés becsült értéke egy mechanikai veszteség 85 %-a, ott a mechanikai veszteség 12,65 kW (17,25 LE). Ezt a mechanikai veszteséget kivonjuk az indikált üzemi terhelésből, és így számítás alapján 45,99 kW (62,7 LE) effektív üzemi terhelést kapunk. A számítások során feltételeztük, hogy az oldalnyomás miatt üzemi terhelést kizáró, külső mozgatható-forgáspontos Zszerkezetű motor mechanikai vesztesége egyenlő egy hagyományos motoréval.

Az oldalnyomás miatti kimeneti veszteség különösen jelentős a 32. ábra szerint. Ez a kimenet a találmány szerinti motorban láthatóan 15 %-kal kisebb, mint a hagyományos motorban. A találmány szerinti belső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motorral összehasonlítva az oldalnyomás miatti kimeneti veszteség kb. az 1/3-ára csökken. A motorfejlesztés története során számos kísérletet tettek az oldalnyomás csökkentésére, de egy kísérlet sem ért el olyan jelentős csökkentést, mint a jelen találmány.

Ennek eredményeként a hagyományos motor effektív kimenetét viszonyításként 1,0-nak véve, a találmány szerinti emelókart alkalmazó belső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motor effektív kimenete 1,17 és a találmány szerinti külső mozgathatóforgáspontos emelőkart alkalmazó, külső mozgatható-forgáspontos ···· ·* *···· · • · 9 * * · ··· « ·· Ο « · 9···· ·* ··· 9999 9·

Z-szerkezetű motor effektív kimenete 1,23. így a külső mozgatható-forgáspontot alkalmazó kiviteli alaknál a növekedés a hagyományos motorhoz képest 23 %.

Emellett a találmány szerinti külső mozgatható-forgáspontos Z-szerkezetű motor tömegét 111,8 kg-ra becsüljük. Ebben az esetben 2000 cm³-es, négyhengeres motorról van szó. A találmány szerinti motor mérete 685,0 mm x 610,0 mm x 615,0 mm, és így kompaktabb, mint a 450 mm x 550,0 mm x 420,0 mm.

A találmány szerinti külső mozgatható-forgáspontos Zszerkezetű motor 6500 f/p fordulatszámon 1,47 LE/kg fajlagos (tömegre vonatkoztatott) teljesítményt ér el, míg a hagyományos motor fajlagos (tömegre vonatkoztatott) teljesítménye 6500 f/p fordulatszámon csak 0,97 LE/kg.

Ezenkívül a berendezésnek a 24. ábrán látható kiviteli alakja egy reverzibilis motor, és szivattyúként alkalmazható folyadék vagy gáz összenyomására és bevezetésére, ha egy nem ábrázolt villamos motort kötünk a 222 forgattyús tengelyre, ami ezt a forgattyús tengelyt forgatja és hajtja, és ezáltal a 212 dugattyút a 211 hengerben váltakozóan mozgatja.

Ebben az esetben a 212 dugattyú váltakozó mozgása miatt fellépő oldalnyomást a 217 és 221 forgógörgő forgása elnyeli, és ezek az alkotóelemek rendkívül kis mechanikai veszteséget valósítanak meg.

A 33., 34. és 35. ábrán vázlatosan egy olyan kiviteli alak felépítését ábrázoltuk, amelyben a találmány kétütemű motorban van alkalmazva. A 33. ábra homlokoldalirányú keresztmetszet, a 34. ábra felülnézet és 35. ábra oldalnézet. A 33., 34. és 35. ábrán a kétütemű motor 230 hengerének felső részén van egy 231 • · · · szívónyílás és egy 232 kipufogónyílás. A 230 henger felső végén egy 233 hengerfej van. A 231 szívónyílás egy 231a porlasztóhoz van kötve. A 231a porlasztó a 241 motorblokkban kialakított 241A forgattyúszekrényen át a 241 motorblokkhoz van kötve. A 234 dugattyú és a 238 emelőkar a benzinnel együtt kap kenőolajat úgy, hogy a 231a porlasztó benzin és kenőolaj keverékgázát fecskendezi be.

A 230 hengerbe egy 234 dugattyú van behelyezve. Ennek a 234 dugattyúnak van egy 236 bemetszésrésze, amelyben 235a és 235b vezetőfal van kialakítva úgy, hogy a 234 dugattyú mértani középtengelyére merőleges irányban helyezkednek el. A 235a és 235b vezetőfal közé a 234 dugattyú mértani középtengelyére merőleges irányban egy 237 forgógörgő van behelyezve úgy, hogy a 237 forgógörgő forgatható, és ez a 237 forgógörgő forgatható módon a 238 emelőkar 239 erőpontjához van rögzítve. A 235a és 235b vezetőfal a 237 forgógörgővel együtt mozgatható erőpontszabályozóként szolgál.

A 238 emelőkar másik vége a mozgatható 240 forgáspont, amelyhez rögzítve van egy 243 forgógörgő forgástengelye, és a 243 forgógörgő forgatható módon be van helyezve a 241 motorblokkhoz rögzített 242a és 242b vezetőlap közé. A 24a és 242b vezetőlap a 243 forgógörgővel együtt mozgatható forgáspont-szabályozóként szolgál.

A támadáspontként használt 244 csap a 238 emelőkar 239 erőpontja és 240 forgáspontja között van rögzítve. A 244 csap egy 246 excentertárcsához kapcsolódik, amelyben a 245 főtengelyhez képest eltolt forgattyúlyuk van kialakítva.

• · ·

A 234 dugattyú egy 230 hengerben van, és a 230 henger belső fala mentén fel-le mozog. A 234 dugattyú kerületén lévő gyűrű biztosítja a benzin és olaj tömítését.

A 33., 34. és 35. ábra szerinti kiviteli alakban a 238 emelőkart egy külső mozgatható forgáspont-szabályozó tartja, amelynek a felépítése azonos a 24. ábra szerinti kiviteli alakéval. A 238 emelőkar támadáspontját a 244 csap forgatható módon a 246 excentertárcsa forgattyúlyukjához köti.

Részletesebben: ha a jelen kiviteli alak szerinti kétütemű motorban a 231a porlasztó által beszívott és sűrített keveréket egy nem ábrázolt gyújtógyertya a szívási és sűrítési folyamatban a felső holtpont közelében meggyújtja, akkor a meggyújtott keverék kitágul, és ezáltal lefelé nyomja a 234 dugattyút. A 234 dugattyú mozgását a 237 forgógörgő átviszi a külső mozgatható forgásponttal rendelkező 238 emelőkarra, majd a 244 csap révén átmegy a 246 excentertárcsára, amely a váltakozó mozgást forgómozgássá alakítja át és a mozgást átviszi a 245 főtengelyre.

Ha a 33., 34. és 35. ábra szerinti kiviteli alakban a 234 dugattyút a tágulási nyomás a 230 henger belső falához nyomja, akkor a 234 dugattyú nem hoz létre oldalnyomást, - amit különben a 238 emelókar visszahatása előidézne - mivel a 234 dugattyút és a 238 emelőkart összeköti egymással a 235a és 235b vezetőfalból, valamint a 237 forgógörgőból álló mozgatható erőpontszabályozó. Ennek eredményeként az oldalnyomás által előidézett energiaveszteség nagy mértékben csökken a hagyományos motorhoz képest. Ugyanilyen módon tartja a 238 emelőkar mozgatható forgáspontját a 242a és 242b vezetőlap, valamint a 243 forgógörgő, amelyek kombinálva vannak, hogy mozgatható • · · · forgáspont-szabályozóként működjenek. Ezért a 234 dugattyú váltakozó mozgása kisebb veszteséggel alakul át forgómozgássá.

Minthogy a 234 dugattyú nem nyomódik erős nyomással a 230 hengerhez, ezért ebben az esetben a 234 dugattyú fő részét kerámiából lehet készíteni. Emellett - minthogy az oldalnyomás kicsi - az energiaveszteség csökken, úgyhogy az üresjárati fordulatszámot 50 f/p vagy ennél kisebb értékre lehet csökkenteni. Ez előnyös a tüzelőanyagfogyasztás szempontjából.

Ha egy dugattyús motort így kerámiából lehet készíteni, akkor a 230 henger a hagyományos motor értékének kétháromszorosára állítható be. Bár ismeretes, hogy a váltakozó mozgást végző, hagyományos motor termikus hatásfoka csak 20 %, ez a kiviteli alak a mechanikai veszteséget nagy mértékben csökkentheti. Ha például feltételezzük, hogy 10 % mechanikai veszteség visszanyerhető, akkor magas, 50 % vagy ennél nagyobb hatásfok érhető el, ha a megmaradó 70 % hőveszteség az 1/3-ára csökken, vagyis 10 % + 70/3 %+ 20 %.

A 36., 37. és 38. ábrán látható kiviteli alakban a 230 henger és a 234 dugattyú megegyezik a 33. , 34. és 35. ábra szerinti kiviteli alakban lévővel. Ebben a kiviteli alakban a 234 dugattyú a 238A és 238B emelőkar közé van behelyezve. Ezért a 36., 37. és 38. ábrán a 33., 34. és 35. ábra szerinti kiviteli alakkal megegyező részeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük, és ezek részletes leírását elhagytuk vagy lerövidítettük.

A 36., 37. és 38. ábrán látható kiviteli alakban az egyik vagy mindkét 245A, 245B főtengely úgy forog, hogy például a 234 dugattyú a 230 hengerben az ábrán látható felső vég közelébe mozdul el, és ezáltal a keveréket sűríti. Ha ebben az állapotban a keveréket egy nem ábrázolt gyújtógyertya meggyújtja, akkor a dugattyú az ábrák szerint lefelé tolódik el, és a 238A és 238B emelőkart az erőpontszabályozók 237A és 237B forgógörgője az óramutató járásával megegyező irányban, illetőleg az óramutató járásával ellenkező irányban forgatja el. Mozgatható forgáspontként a 242aA, 242bA és 243A alkatrész, valamint a 242aB, 242bB és 243B alkatrész szolgál. A 242aA, 242bA és 243A alkatrész képezi az egyik mozgatható forgáspont-szabályozót, a 242aB, 242bB és 243B alkatrész képezi a másik mozgatható forgáspont-szabályozót. Amikor a 238A és 238B emelőkar a fentebb megadott irányban fordul el, akkor a 245A és 245B főtengelyt a 244A és 244B csap az óramutató járásával ellenkező irányban, illetőleg az óramutató járásával megegyező irányban forgatja. Ennek eredményeként a 234 dugattyú a 230 hengerben az ábrák szerinti alsó vég közelébe mozdul el, és ezáltal végbemegy a kipufogási folyamat, és ezzel egyidejűleg a beszívott benzin elsődleges sűrítése a 241A forgattyúszekrényben. Ennek a folyamatnak az ismétlődő bekövetkezésekor a kétütemű motor önmaga - indítómotor nélkül - fenntartja a folytonos forgást. Ily módon ellentett irányú forgás alakjában két kimenet kapható két, 245A és 245B főtengelyen egyetlen 230 henger és egyetlen 234 dugattyú által.

A 39. ábrán látható kiviteli alak egy vízszintes elrendezésű, koaxiális típusú négyütemű motor, amelyben az egyetlen, 250 henger két végén 251A, illetőleg 251B hengerfej van. A 250 henger vízszintesen van elhelyezve úgy, hogy a 251A és 251B hengerfej egymással szemben van. Az egyetlen, 252 dugattyú úgy van hajtva, hogy váltakozó mozgást végez a 251A és 251B • · · · · · • · · · · · · • · · · ···· ··· · · · · · · hengerfej között. A 39. ábra szerint két, 254A és 254B forgógörgő van behelyezve a 250 hengerbe behelyezett 252 dugattyúban kialakított két, 253A és 253B vezetőlap közé. Ez a két, 254A és 254B forgógörgő a 256A, illetőleg 256B emelő erőpontként működő végéhez van erősítve.

A 256A emelőkarnak van egy másik vége, amelyet egy mozgatható forgáspont-szabályozó tart. A mozgatható forgáspontszabályozó a két 257A vezetőtag közé behelyezett 258A forgógörgőből, valamint az emelőkart és a görgőt összekötő 259A csapból áll. A 256A emelőkart a középső pontján a 260A csap köti össze a 261A forgattyús tengellyel.

A 256B emelőkarnak van egy másik vége, amelyet egy mozgatható forgáspont-szabályozó tart. A mozgatható forgáspontszabályozó a két 257B vezetőtag közé behelyezett 258B forgógörgőből, valamint az emelőkart és a görgőt összekötő 2 6 0B csapból áll. A 256B emelőkart a középső pontján a 260B csap köti össze a 261B forgattyús tengellyel.

A 269 forgattyúszekrényben lévő 256A és 256B emelőkarhoz kötött 261A és 261B forgattyús tengelyt például egy nem ábrázolt hajtószíj és egy görgő összeköti egy vezértengellyel, és ezáltal hajtja a vezértengelyen lévő vezérpályát. Ez a vezérpálya a 251A és 251B hengerfejen lévő 262A és 262B szívószelepet, valamint 263A és 263B kipufogószelepet előre meghatározott időzítés szerint hajtja, és ezzel megvalósítja a négyütemű motor négy ütemét, azaz a tágulást, kipufogást, szívást és sűrítést. Ennek következtében a 261A és 261B forgattyús tengelyen vízszintes, szinkronizált, ellenirányban forgó ikerkimenetet kapunk, ahogyan ezt a 39. ábrán nyilak mutatják.

• · · · • ··

A 39. ábrán látható motor lényegében azonos a 33. ábra szerintivel, és ezért a 39. ábra szerinti motor működését itt nem ismertetjük. A 39. ábra szerinti motor azonban nagyobb fordulatszámmal forgatható, ha a 252 dugattyú és a 261A, illetőleg 261B forgattyús tengely között a 256A és 256B emelőkarhoz hasonló szerkezetet alkalmazunk hajtó szerkezetként a 262A és 262B szívószelephez, valamint a 263A és 263B kipufogószelephez.

A 40. ábrán látható kiviteli alak felépítése lényegében azonos a 39. ábra szerinti kiviteli alakéval. A 40. ábra szerinti kiviteli alak elrendezése azonban jóval alkalmasabb a gyakorlati gyártáshoz, és kompaktabb is, mint a 39. ábra szerinti kiviteli alak. A 40. ábra szerinti kiviteli alak még abban különbözik a 39. ábra szerintitől, hogy a 40. ábrán látható a 39. ábrán nem ábrázolt 264A és 264B gyújtógyertya; hogy a szelepek hajtására szolgáló 265A, 266A, 265B és 266B vezérpályák vannak benne;

valamint hogy a 267A és 267B kipufogónyílások és 268A és 268B szívónyílások külön ábrázolva vannak. A 40. ábra többi alkatrészét a 39. ábra szerinti kiviteli alakkal azonos hivatkozási jelekkel jelöltük, és ezek leírását itt elhagytuk.

A 41. és 42. ábrán látható kiviteli alakban a 24. ábra szerinti kiviteli alak alapfelépítését megkettőztük, hogy egyetlen forgattyús tengellyel kombinált két dugattyúról kapjunk kimenő teljesítményt. A 41. és 42. ábrának a 24. ábra szerinti kiviteli alakkal megegyező részeit azonos vagy hasonló hivatkozási jelekkel jelöltük.

A 41. ábrán látható két, 211A' és 211B' henger belső átmérője egyenlő. A 211A' és 211B' henger vízszintes irányban • · · · helyezkedik el, és a 272 hengerblokkban van kialakítva, amelyet 271 hútőbordák vesznek körül. A 42. ábra a 41. ábra 42-42 metszésvonala szerinti metszet, amelyen a 24. ábra szerinti felépítésű 211A' hengert tartalmazó motor látható. A másik, 211B' henger felépítése is azonos.

A 211A' hengerbe egy 212A dugattyú van behelyezve, és két görgővezető 213A és 214A vezetőlap van egy 273 nyílásrészben, ami lefelé, a 212A dugattyú középrésze felé nyílik, úgyhogy a 213A és 214A vezetőlap csavarokkal, a lapok között előre meghatározott távolságot tartva, a 212A dugattyú testéhez van rögzítve. A görgővezető 213A és 214A vezetőlap közé egy 217A forgógörgő van behelyezve. A 217A forgógörgő forgatható módon a 217cA csappal egy emelőkar forgáspontján van rögzítve. Egy 221A görgő van egy 221cA csapon elhelyezve, ami a 218A emelőkar forgáspontjaként szolgál. A 221A görgő két, 219A és 220A vezetőlap között van megtartva. A 219A és 220A vezetőlap a 272 hengerblokkon úgy van elhelyezve, hogy benyúlnak a 272 hengerblokk alsó részében kialakított 274 forgattyúszekrénybe. A 221A görgő, valamint a két, 219A és 220A vezetőlap mozgatható forgáspont-szabályozót képez.

Egy támadáspontként működő kerek, 222cA lyuk van kialakítva a 218A emelőkar középső pontján. A 222cA lyukba a 275 forgattyús tengely 275A forgattyúcsapja kapcsolódik. A 275 forgattyús tengelyen ki van alakítva egy másik, 275B csap is, ami a másik, 211B' hengerhez tartozó 218B emelőkarban kialakított, támadáspontként szolgáló 222cB lyukba kapcsolódik.

A 275 forgattyús tengely átmegy a 272 hengerblokk egymással szemben lévő, és a 274 forgattyúszekrényt képező falain, és • · · • · « · forgattyús tengelyt ezek a falak tartják. A forgattyús tengely egy kiálló tengelyét 277 főtengelyként használjuk, amelyről kimenő teljesítményt lehet levenni. A forgattyús tengely egy másik kiálló tengelye egy nem ábrázolt vezértengelyhez és egy indítómotor hajtó 282 fogaskerekéhez van kötve. Itt összekötő alkatrészekként a 279 hajtószíj és a 280 hajtógörgő szolgál. így kap hajtást a vezértengelyen lévő vezérpálya. Ez a vezérpálya működteti előre meghatározott időzítés szerint a hengerfejen lévő szívószelepeket és kipufogószelepeket, és ezzel megvalósítja a négyütemű motor négy ütemét, azaz a tágulást, kipufogást, szívást és sűrítést.

A 43. ábra egy perspektivikus kép. Ezen vázlatosan olyan kiviteli alakot ábrázoltunk, amelyben két, a 40. ábra szerinti alapszerkezettel megegyező alapszerkezetet alkalmazunk, hogy három forgási kimenetet kapjunk. Ezért a 40. ábra szerinti kiviteli alakkal megegyező részeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük, és ezek részletes leírását a következőkben elhagytuk.

Eszerint az ábra szerint egy koaxiális 252A ikerdugattyú van egy első, 250A hengerbe behelyezve. A 252A ikerdugattyú kimenő teljesítményét a 256B1 és 256A1 emelőkarról két mozgatható 254B1 és 254A1 erőpontgörgő veszi le. A 256B1 emelőkar másik végén lévő forgáspontot két, 257B1 vezetőlap és egy 258B1 görgő tartja, amelyek mozgatható forgáspont-szabályozót képeznek, úgyhogy ez a forgáspont szabadon mozoghat a 257B1 vezetőlapok között. Ezért a 256B1 emelőkar forgatónyomatéka a 260B1 forgattyús tengely forgásává alakul át, és a nyíllal jelölt első forgási kimeneten vehető le.

* · « · • · · · • · · · ·

A 256A1 emelőkar másik végén lévő forgáspontot két, 257A1 vezetőlap és egy 258A1 görgő tartja, amelyek mozgatható forgáspont-szabályozót képeznek, úgyhogy ez a forgáspont szabadon mozoghat a 257A1 vezetőlapok között. Ezért a 256A1 emelőkar forgatónyomatéka a 260A1 forgattyús tengely forgásává alakul át, és egy másik nyíllal jelölt második, ellentett irányú forgási kimeneten vehető le.

Egy másik koaxiális 252B ikerdugattyű van egy második, 25OA hengerbe behelyezve. A 252B ikerdugattyú kimenő teljesítményét a 256B2 és 256A2 emelőkarról két mozgatható 254B2 és 254A2 erőpontgörgő veszi le. Utalunk arra, hogy a koaxiális 252A és 252B ikerdugattyú hajtási fázisa ellentétes, és úgy vannak hajtva, hogy amikor például a 252A ikerdugattyú a felső holtponton van, akkor a 252B ikerdugattyú az alsó holtponton van. A 256B2 emelőkar másik végén lévő forgáspontot két, 257B2 vezetőlap és egy 258B2 görgő tartja, amelyek mozgatható forgáspont-szabályozót képeznek, úgyhogy ez a forgáspont szabadon mozoghat. Ezért a 256B2 emelőkar forgatónyomatéka a 260B2 forgattyús tengely forgásává alakul át. Minthogy ez a 260B2 forgattyús tengely a 260A1 forgattyús tengellyel egy darabként van kialakítva, úgyhogy a két forgattyús tengely között 180° fáziskülönbség van, ezért ennek a két forgattyús tengelynek a kimenete a nyíllal jelölt második forgási kimenetként vehető le és egyesíthető.

A 256A2 emelőkar másik végén lévő forgáspontot két, 257A2 vezetőlap és egy 258A2 görgő tartja, amelyek mozgatható forgáspont - szabályozót képeznek, úgyhogy ez a forgáspont szabadon mozoghat. Ezért a 256A2 emelőkar forgatónyomatéka a 260A2 • · • · forgattyús tengely forgásává alakul át, és az első forgási kimenet nyilával azonos irányú nyíllal jelölt harmadik forgási kimenetként vehető le.

A fenti kiviteli alakok olyan példák, amelyekben egy dugattyú váltakozó mozgását egy külső mozgatható-forgáspontos típusú emelőkar viszi át egy forgattyús tengelyre, majd forgómozgásként az emelőkar középső pontjáról, mint támadáspontról vesszük le. Ha ennek az emelőkaros szerkezetnek az emelőkarja kinyúlik a külső mozgatható forgáspont helyéből, és két vezetőlapból, valamint egy görgőből álló, mozgatható támadáspont-szabályozó van kialakítva a kinyúló emelőkar felső végén, úgyhogy a támadáspont-szabályozó például egy szivattyú dugattyúját váltakozva mozgatja, akkor egy motorból két különböző típusú mechanikai kimenet vehető le.

A 44. ábrán a fentebb említett ilyen motor felépítésének vázlata látható. A 24. ábra szerintivel azonos felépítésű 290 hengerbe helyezett 291 dugattyú váltakozó mozgását a 291A és 291B vezetőlapból, valamint a 292 görgőből álló erőpontszabályozó viszi át a 293 emelőkarra, majd ez a mozgás átalakul a 294 támadásponthoz kötött 295 forgattyús tengely forgómozgásává. A 293 emelőkar másik végét a 296A és 296B vezetőlapból, valamint a 297 görgőből álló, mozgatható forgáspont - szabályozó tartja. A 293 emelőkarnak ez a vége tovább kinyúlik, és a 293 emelőkar kinyúló végéhez forgatható módon egy 298 görgő van rögzítve. Ez a 298 görgő a 299A és 299B vezetőlap közé van behelyezve, és így támadáspont-szabályozóként működik. A két, 299A és 299B vezetőlap egy darabként van kialakítva, és ezeket dugattyúként használjuk, amely a 300 hengerben váltakozó mozgást végez. Ezt a szerkezetet • · * ezért például szivattyúként lehet használni.

Ebben a szerkezetben a 291 dugattyú váltakozó mozgását a 295' forgattyúszerkezetre a külső mozgatható-forgáspontos típusú 293 emelőkar viszi át, majd a mozgást forgómozgásként a 293 emelőkar középső pontján lévő 294 támadáspontról vesszük le. Ezenkívül két vezetőlapból és egy görgőből álló, mozgatható támadáspont-szabályozó van az emelőkar kinyúló felső végén kialakítva, úgyhogy a támadáspont-szabályozó egy szivattyú dugattyúját váltakozva mozgatja. Ezért a motorról két különböző típusú mechanikai kimenetet lehet levenni.

A 41. ábra szerinti kiviteli alakban két egymással párhuzamosan elrendezett hengerben lévő két dugattyú váltakozó mozgását külső mozgatható-forgáspontos emelőkarszerkezetek viszik át forgattyúcsapokra, amelyek forgási fázisa különböző, és egyetlen forgattyús tengellyel vannak összekötve, úgyhogy egy kimenet van. Két hengert azonban egymástól külön is el lehet rendezni, és egyetlen kimenet lehet a két henger között, a 41. ábra szerinti kiviteli alaktól eltérő módon.

A 45. ábrán egy ilyen eltérő változatra látható példa. A két, 301 és 302 hengerbe behelyezett 303 és 304 dugattyú el van látva két, 305A és 305B vezetőlappal, illetőleg két, 306A és 306B vezetőlappal. A 305A és 305B vezetőlap közé egy 307 görgő van behelyezve. Ez a 307 görgő forgatható módon egy első, 308 emelőkar erőpontjához van rögzítve. A 306A és 306B vezetőlap közé egy 309 görgő van behelyezve. Ez a 309 görgő forgatható módon egy második, 310 emelőkar erőpontjához van rögzítve.

A 308 és 310 emelőkar másik végéhez 311, illetőleg 312 görgő van rögzítve. A 311, illetőleg 312 görgő két, 313A és 313B a

·♦·· ·«·· vezetőlap, illetőleg két, 314A és 314B vezetőlap közé van behelyezve és ezek a vezetőlapok tartják a görgőket.

Ha a 45. ábra szerinti kiviteli alakban a 303 és 304 dugattyút a 301 és 302 hengerben az égési gáz kitágulása lefelé nyomja, akkor ezeknek a dugattyúknak a mozgását a 305A és 305B, valamint a 306A és 306B vezetőlapból, és a 307 és 309 görgőből álló mozgatható erőpontszabályozók átviszik az emelőkarokra. Minthogy a 308 és 310 emelőkar tartópontját a 311 görgőből és a két, 313A és 313B vezetőlapból, valamint a 314A és 314B vezetőlapból álló külső mozgatható forgáspont-szabályozók tartják, ezért a 303 és 304 dugattyú egyenes vonalú mozgása simán átalakul a 315 forgattyús tengely 316 forgattyúcsapjának forgómozgásává.

Valamennyi fenti kiviteli alak forgómozgást és váltakozó egyenes vonalú mozgást kölcsönösen átalakító berendezésben alkalmazható. A találmány alkalmazható azonban olyan berendezésben is alkalmazható, amely a forgómozgást közvetlenül egy emelőkar váltakozó mozgásává alakítja át. Ezt a következő kiviteli alak kapcsán taglaljuk.

A 46. ábrán a berendezés egy példaképpen! kiviteli alakja látható. Az ábra szerint a 320 és 321 forgótengelyt egy nem ábrázolt erőátviteli szerkezet egy villamos motorral kapcsolja össze. A villamos motor forgatva hajtja a 320 és 321 forgótengelyt. A 320 és 321 forgótengely végét a 322 és 323 kar forgatható módon a 324 és 325 emelőkarral köti össze ezeknek az emelőkaroknak a végeitől előre meghatározott távolságban lévő helyeken. A 320 és 321 forgótengely másik végét karok forgatható módon a 326 és 327 emelőkarral kötik össze ezeknek az • ·· emelőkaroknak a végeitől előre meghatározott távolságban lévő helyeken.

A 324 és 325 emelőkar végén forgatható módon 328 és 329 görgő van rögzítve. így ezek mozgatható forgáspontot képeznek. A 328 görgő forgatható és mozgatható módon van tartva két párhuzamos, 330A és 330B vezetőlap között, míg a 329 görgő forgatható és mozgatható módon van tartva két párhuzamos, 331A és 331B vezetőlap között. Mindezek az alkatrészek - a 324 és 325 emelőkar kivételével - egy derékszögű hasáb alakú 332 házban vannak elhelyezve. A másik, 326 és 327 emelőkarhoz tartozó alkatrészek is a 332 házban vannak elhelyezve. A 324 és 325, valamint 326 és 327 emelőkar repülő tárgyhoz hasonlóan, például szitakötő-szárnyszerúen van kiképezve.

Ha ebben a szerkezetben egy nem ábrázolt villamos motor feszültséget kap és forgatja a 320 és 321 forgótengelyt, akkor a 324 és 325 emelőkar váltakozva forog a 328 és 329 görgő mértani tengelye, mint forgásközéppont körül. Minthogy a 328 és 329 görgő forgatható és mozgatható módon van tartva két párhuzamos, 330A és 330B, illetőleg 331A és 331B vezetőlap között, ezért a 320 és 321 forgótengely forgása simán átalakul a 324 és 325 emelőkar váltakozó mozgásává. A emelőkarok váltakozó elfordulásának szöge a mozgatható forgáspontot képező 328 és 329 görgő erőpontja közötti távolságtól, valamint a 322 és 323 kar méretétől függ, úgyhogy a 324 és 325 emelőkarként működő szárnyak csapdosómozgásának szöge változtatható. A másik két, 326 és 327 emelőkar, illetőleg szárny ugyanígy hajtható.

Amint ezt fentebb leírtuk, a találmány értelmében ki lehet alakítani olyan berendezést forgómozgás és váltakozó mozgás *··« 4 4 ·· • · « 4 ···*· ·· ·«· ···· *4 kölcsönös átalakítására, amely lehetővé teszi az energiaveszteségek csökkentését, amikor a két- vagy négyütemű motor dugattyújának váltakozó mozgását például forgómozgássá alakítják át, lehetővé teszi továbbá a motor méretének és/vagy súlyának csökkentését, valamint a motor súlyának további csökkentését a motornak kerámia anyagból történő kialakítása révén.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

   - egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy támadáspontja és egy erőpontja, amelyek közül az egyik forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; a támadáspont és az erőpont közül az egyik el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik, azzal jellemezve, hogy az első szabályozó egy váltakozva mozgó testhez csatlakozik és az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek a támadáspont és az erőpont közül az egyiket és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
2. 2. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

   - egy forgó testet;

   - egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy támadáspontja és egy erőpontja, amelyek közül az egyik forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; a támadáspont és az erőpont közül az egyik el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik;

   - egy váltakozva mozgó testet, amelyhez a támadáspont és az erőpont közül az első szabályozóval ellátott pont csatlakozik, azzal jellemezve, hogy az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek a támadáspont és az erőpont közül az egyiket és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
3. 3. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

   - egy forgó testet;

   - egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; az erőpont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik;

   - egy dugattyús motort, amelyhez az első szabályozóval ellátott erőpont csatlakozik, azzal jellemezve, hogy az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
4. 4. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

   - egy forgó motort; és

   - egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; a támadáspont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik; és az első szabályozóval ellátott támadáspont egy váltakozva mozgó gép váltakozva mozgó testéhez csatlakozik, azzal jellemezve, hogy az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek a támadáspontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
5. 5. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

   - egy forgó testet; és

   - egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; az erőpont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik, azzal jellemezve, hogy az első szabályozóval ellátott erőpont egy dugattyús dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú mozgatható módon van rögzítve egy hengerben; a henger két végén van egy beömlőegység és egy kiömlőegység, és az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
6. 6. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

   - egy forgó testet; és

   - egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; az erőpont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik, azzal jellemezve, hogy az első szabályozóval ellátott erőpont egy dugattyús motor dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú mozgatható módon van rögzítve egy hengerben; a henger két végén van egy üzemanyag-beömlőegység és egy üzemanyagkiömlőegység, valamint egy gyújtóegység; és az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a beömlőegység és a kiömlőegység el van látva szelepekkel, amelyek a henger beömlőnyílását és kiömlőnyílását nyitják és zárják; a szelepekhez működtető karok kapcsolódnak, és a szelepeket a működtető karokon át hajtóegységek működtetik; a működtető karok el vannak látva a hajtóegységekhez kapcsolt erőpontszabályozókkal; a szelepekhez támadáspontszabályozók és mozgatható forgáspont - szabályozók kapcsolódnak; az erőpontszabályozó és a mozgatható forgáspont-szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a mozgatható forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.

   • ·
8. 8. Csillagmotor, amely egy kimenő tengely körül elrendezve több alap-motoregységet tartalmaz, amelyek mindegyike forgómozgás és váltakozó mozgás kölcsönös átalakítását végzi, és mindegyik alap-motoregység tartalmaz:

   - egy forgó testet, ami a kimenő tengelyhez van kötve;

   - egy dugattyús motort, amelyben van egy henger; a hengernek van egy első és egy második végrésze, és mindkét végrészen van tüzelőanyag-beömlőegység és -kiömlőegység, valamint egy gyújtóegység, és egy dugattyútest két dugattyútágból áll, amelyek a hengerbe úgy vannak behelyezve, hogy szemben vannak az első és második végrésszel; és

   - egy emelőkart, aminek van egy forgáspontja, valamint egy erőpontja és egy támadáspontja, amely forgatható módon van rögzítve a forgó test egy forgásközéppontját és egy kerületét összekötő egyenesen lévő ponton; az erőpont el van látva egy első szabályozóval; és a forgáspont el van látva egy második szabályozóval, és így a forgáspont mozgatható forgáspontként működik, azzal jellemezve, hogy az első szabályozóval ellátott erőpont a dugattyús motor dugattyútestéhez van kötve; a dugattyútest a hengerbe mozgatható módon van beszerelve, és az első és a második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
9. 9. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz egy emelőkart, amelynek az erőpontként vagy támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek a mozgatható forgáspontként működő másik • · • · · végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely támadáspontként vagy erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen lévő ponton van rögzítve, azzal jellemezve, hogy egy váltakozó mozgást végző tag az első szabályozóhoz csatlakozik, és az első és második szabályozó egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható.
10. 10. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

    - egy forgó tagot;

    - egy emelőkart, amelynek az erőpontként vagy támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek a mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely támadáspontként vagy erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen lévő ponton van rögzítve, azzal jellemezve, hogy az első és második szabályozó egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható.
11. 11. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

    - egy forgó tagot;

    - egy emelőkart, amelynek az erőpontként vagy támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek a mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely támadáspontként vagy erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen lévő ponton van rögzítve, és egy dugattyús motort, amely az első szabályozóhoz van kötve, azzal jellemezve, hogy az első és második szabályozó egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható.
12. 12. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

    - egy emelőkart, amelynek a támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek a mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy pont, amely erőpontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen lévő ponton van rögzítve, és

    - egy forgó motort, amelynek a kimenő tengelye az erőponttal van összekötve, azzal jellemezve, hogy az első szabályozó össze van kötve egy váltakozó mozgást végző taggal, és az első és • · • · · második szabályozó egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot vagy támadáspontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont vagy a támadáspont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható.
13. 13. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz egy forgó tagot és egy emelőkart, amelynek az erőpontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és amelynek a mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó; az emelőkar két vége között van egy középső pont, amely támadáspontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve, azzal jellemezve, hogy az első szabályozó egy dugattyús motor dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú egy hengerbe mozgatható módon van beszerelve, és a henger két végén van egyegy beömlőkészülék és egy-egy kiömlőkészülék üzemanyag bevezetése és kiürítése végett; és az első és második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartják úgy, hogy az erőpont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható.
14. 14. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz egy forgó tagot és egy emelőkart, amelynek van egy támadáspontként működő középső pontja, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve; az emelőkar támadáspontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és az emelőkar mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó, azzal jellemezve, hogy az • · első szabályozó egy váltakozó mozgást végző tag dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú egy hengerbe van mozgatható módon beszerelve, és a henger két végén van egy-egy beömlőkészülék és egy-egy kiömlőkészülék üzemanyag bevezetése és kiürítése végett, továbbá van egy gyújtó eszköz; és az első és második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek a támadáspontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartják úgy, hogy a támadáspont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható.
15. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, azzal jellemezve, hogy a beömlőkészülék és a kiömlőkészülék el van látva szelepekkel, amelyek a henger beömlónyílását és kiömlőnyílását nyitják és zárják; a szelepekhez egy működtető kar kapcsolódik, és a szelepeket a működtető karon át egy hajtókészülék működteti; a működtető kar el van látva a hajtókészülékkel összekapcsolt erőpontszabályozóval; a szelepekhez egy támadáspont-szabályozó és egy mozgatható forgáspont-szabályozó kapcsolódik; az erőpontszabályozó és a mozgatható forgáspont-szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a forgáspontot úgy tartják, hogy az emelőkar hosszirányában mozgathatók.
16. 16. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

    - egy dugattyús motort, amelyben van egy henger; a hengerbe mozgatható módon egy dugattyú van beszerelve, a henger két végén beömlőkészűlék és kiömlőkészülék van üzemanyag bevezetése és kiürítése végett, valamint van egy gyújtóegység;

    - több forgó tagot; és • · · ·

    - több emelőkart, amelyek mindegyikének van egy támadáspontként működő középső pontja, és forgatható módon a mindegyik forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve; az emelőkar erőpontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és az emelőkar mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó, azzal jellemezve, hogy az első szabályozók egy dugattyús motor dugattyújához csatlakoznak úgy, hogy az első szabályozók egymással szimmetrikusan vannak elrendezve.
17. 17. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

    - egy első és egy második dugattyús motort, amelyek mindegyikében van egy henger; a hengerbe mozgatható módon egy dugattyú van beszerelve, a henger két végén beömlőkészülék és kiömlőkészülék van üzemanyag bevezetése és kiürítése végett, valamint van egy gyújtóegység;

    - egy első, egy második és egy harmadik forgó tagot;

    - egy első emelőkart, amelynek van egy támadáspontként működő középső pontja, és forgatható módon az első forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve; az emelőkar erőpontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és az emelőkar mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó;

    - egy második emelőkart, amelynek van egy támadáspontként működő középső pontja, és forgatható módon a második forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve; az emelőkar erőpontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és az emelőkar mozgatható forgáspontként működő másik « ·«· végén van egy második szabályozó;

    - egy harmadik és egy negyedik emelőkart, amelyek mindegyikének van egy támadáspontként működő középső pontja, és forgatható módon a harmadik forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve; az emelőkar erőpontként működő egyik végén van egy első szabályozó, és az emelőkar mozgatható forgáspontként működő másik végén van egy második szabályozó, azzal jellemezve, hogy a harmadik és negyedik emelőkar első szabályozói az első, illetőleg második dugattyús motor dugattyújához vannak kötve úgy, hogy az első szabályozók egymással szimmetrikusan vannak elrendezve; hogy az első és második emelőkar első szabályozói az első, illetőleg második dugattyús motor dugattyújához vannak kötve, és hogy az első és második forgó tag egymással ellentétes irányban, a harmadik forgó taggal szinkronban forog.
18. 18. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz:

    - egy forgó tagot;

    - egy emelőkart, amelynek az egyik végén van egy első szabályozó, amely erőpontként működik, és amelynek a másik végén van egy második szabályozó, amely mozgatható forgáspontként működik; az emelőkar két vége között van egy középső pont, amely támadáspontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve, azzal jellemezve, hogy az első szabályozó egy dugattyús motor dugattyújához csatlakozik, amely dugattyú egy hengerbe

    4 · « · · · · * · · • · · » 4 ···· _ 7Q _ .· .«· ···· · · mozgatható módon van beszerelve, és a henger két végén van egyegy beömlőkészülék és egy-egy kiömlőkészülék üzemanyag bevezetése és kiürítése végett; és az első és második szabályozó egy tartótagot tartalmaz, amely az erőpontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartja úgy, hogy az erőpont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható, és az emelőkarnak van egy harmadik szabályozója, amely támadáspontként működik a mozgatható forgáspontként működő végtől kinyúló egyenesen, és a harmadik szabályozó egy dugattyús motor váltakozó mozgást végző tagjához van kötve.
19. 19. Berendezés forgómozgás és a váltakozó mozgás kölcsönös átalakítására, amely tartalmaz egy forgó tagot és egy emelőkart, amelynek az egyik végén van egy első szabályozó, amely erőpontként működik, és amelynek a másik végén van egy második szabályozó, amely mozgatható forgáspontként működik; az emelőkar két vége között van egy középső pont, amely támadáspontként működik, és forgatható módon, valamint tengelyirányban a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve, azzal jellemezve, hogy az első szabályozó egy első és egy második dugattyús motor dugattyújához csatlakozik, mindegyik dugattyú egy hengerbe mozgatható módon van beszerelve, és a henger két végén van egy-egy beömlőkészülék és egy-egy kiömlőkészülék üzemanyag bevezetése és kiürítése végett; és az első és második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek az erőpontot és a mozgatható forgáspontot mozgatható módon tartják úgy, hogy az erőpont és a mozgatható forgáspont az emelőkar hosszirányában mozgatható.
20. 20. Billegőtag, ami tartalmaz:

    - több emelőkart, amelyek mindegyikében vannak a billegőtag szárnyaiként működő részek, és mindegyik emelőkar egyik végén van egy mozgatható forgáspont működő első szabályozó, tovább mindegyik emelőkar egyik vége és másik vége között van egy pont, ami erőpontként működik, és forgatható módon a forgó tag forgásközéppontját és kerületét egymással összekötő egyenesen van rögzítve; az emelőkarok szimmetrikusak egymással;

    - több forgó tagot, amelyeknek az erőpontokhoz kötött kimenő tengelyeik vannak; és

    - eszközöket a több forgó tag szinkron hajtására, azzal jellemezve, hogy az első és második szabályozó tartótagokat tartalmaz, amelyek a mozgatható forgáspontokat mozgatható módon tartják úgy, hogy a mozgatható forgáspontok az emelőkar hosszirányában mozgathatók.